Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-15 / 8. szám

"a központi irányításnak gazdasági mutatókkal kell arra ösztönöznie az ipart, hogy érdekelt legyen a korszerűsítésben, az értékesítésben, a gazdasági haté­konyság fokozásában." A TRYBUNA LUDU, a lengyel kommunista párt központi lapja július 19.-én ve­zércikkben emlékeztet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megváltoztak az ország fejlődésének gazdasági körülményei, majd méltatja a kiutat nyújtó kor­­mányprogrammot - olvassuk a NÉPSZABADSAG-ban. E programm kulcseleme a gazda­sági hatékonyság és a feltétlen takarékosság."Az természetes - írja a pártlap, hogy a módosítások megvalósítása körül feszültségek jelentkeznek, viták ala­kulnak ki. Mindezek a viták a problémákról azonban nem mehetnek a munka ro­vására, hiszen rendteremtő vitáról van szó és nem a nehézségek fokozásáról. Nyugalomra és rendre van szükségünk. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az ellentétek csak mélyítik a meglévő nehézségeket és újabb veszteségeket okoz­nak" fejeződik be a pártlap vezércikke. Julius 23.-án együttes ülést tartott a LEMP (a kommunista párt) Politikai Bizottsága és az Egyesült Parasztpárt (a Lengyelországban működő - névlegesen működő - második párt) elnöksége. Az ülésről kiadott kommüniké megállapítja, hogy a kedvezőtlen időjárás és az árvizek nyomán a mezőgazdaságban aggasztó helyzet alakult ki. Az ülés figyelmeztetett arra, hogy a még hátralévő munkák elvégzésétől füg» döntő mértékben a lakosság élelmiszer-ellátása és az ország általános gazdasági helyzete. A jelenlegi súlyos helyzetben a legcsekélyebb pazarlást sem szabad eltűrni a mezőgazdaságban. Augusztus 14.-én Varsóból keltezett jelentésében arról tudósított a Magyar Távirati Iroda, hogy előző nap sajtókonferencia volt a LEMP központjában,a­­hol Jerzy Lukaszewicz KB titkár adott tájékoztatót a gazdasági helyzetről. E- gyebek közt elmondotta, hogy a 70-es éveikben az ország gazdasága nagy fejlődé­sen ment keresztül, létrejött a korszerű ipari potenciál, mégpedig 90 száza­lékban saját erőből. A külföldön felvett hiteleket jól használták fel, de két tényezővel nem számoltak. Az egyik» a tőkés piacon bekövetkezett árrobbanás volt, a másik: nem számítottak arra, hogy az országnak évi hat-kilenc millió tonna takarmányt kell importálnia. Az idei esztendőben jelentős hiteltörlesz­tések esedékesek, ezért volt szükség az exportterv júniusban történt módosítá­sára. A mezőgazdaság idén a kedvezőtlen időjárás ellenére, a tavalyinál vár­hatóan másfél millió tonnával több gabonát takarít be, ára ez még mindig két­millió tonnával kevesebb a tervezettnél. Sürgető feladat - mondotta Lukaszewicz - a gazdálkodás hatékonyságának növelése, ezen belül a nyersanyagokkal és a munkaerővel való takarékoskodás, továbbá az, hogy a termelékenység gyorsabban növekedjék, mint a bérek. Egy nappal később a gdanski hajógyár munkásai elhagyják munkahelyeiket és kezdetét veszi a sztrájk, mely szinte órák alatt általános sztrájkká szélese­dik- és szétterjed az egész országban. Hogy hatalmas demonstrációja legyen a lengyel munkásság erejének. A nép elégedetlenségének és szabadságvágyának. Szinte maguktól megfogalmazódnak a követelések, melyeknek többsége gazda­sági jellegű ugyan, de az elsők politikaiak! Minden mást megelőznek azok a pontok, melyek független, szabad szakszervezetet., sztrájkjogot és szólás-,va­lamint sajtószabadságot követelnek! Mindezek hallatán lehetetlen, hogy bennünk magyarokban fel ne merüljenek Ötvenhat emlékei és ne gondoljunk a párhuzamra, mely a mostani lengyel és a 24 év előtti magyar események közt fennáll. És a követelések hasonlósága, a­­zonossága! A lengyel munkásság véráldozat nélkül szerzett érvényt követelése­inek és ha Moszkva nemcsak taktikából, időnyerésből bíztatta engedékenységre a lengyel kormányt, Lech Walesa és társai példája útmutatásul szolgálhat a Vasfüg göny mögötti népeknek. De akármi is következzék ezután, Lengyelországban ma leg alább olyan súlyos csapás érte a világkommunizmust, mint 1956.-ban Budapestnél. A párhuzam az előzményeket tekintve is kézenfekvő» ha belelapozunk a forrada lom kitörése előtt, megjelent magyar újságokba és összehasonlítjuk azokat a len­gyel pártsajtóban most olvasottakkal, a hasonlóság kísérteties! A gondok, a ba­jok ugyanazok! Akár Lengyelországban nézünk körül, akár Magyarországon. Ezen nincs mit csodálkozni. A bajok gyökerei azonosak immár évtizedek óta - itt is, ott is. Mindenütt, ahol kommunizmus van. Tartós javulást,sorsukban vál­tozást csak akkor várhatnak az elnyomott népek,ha ettől megszabadulnak. Végleg.- 3 -X

Next

/
Oldalképek
Tartalom