Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-15 / 6. szám
ság összeségének életnívója is csökken, mivel Magyarországon még sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem áll a gépesítésnek olyan fokán, hogy a munkáskezeket technikával pótolni tudná. Bizonyos számú fizikai dolgozóra tehát feltétlenül szüksége van az országnak» ha ez hiányzik, a termelés visszaesése elkerülhetetlen. Csökkenő termelés mellett még a jelenlegi életszínvonal sem tartható, a szocialista rendszer által egyre..csak ígért emelése pedig éppenséggel az álmok birodalmába tartozik. álljunk meg most egy pillanatra a Fekete Gyula által említett "1973.-as határozatok" mellett. Mikre céloz a cikkíró? Nem másra, mint azokra a pártós minisztertanácsi határozatokra, melyeket az i968.-69.-es "abortusz-esztendők" után pár évvel hoztak, hogy anyagilag támogassák és ezzel serkentsék szülésre az anyákat. Ezekben az években először süllyedt 4 ezrelék alá az országban a természetes szaporulat, ami már a kormányköröket is cselekvésre késztette. Az 1973.-as határozatok emelték fel pld. a gyermekpótlékot és a gyermekgondozási segélyt.'Mindez nem bizonyult hatásosnak» a természetes szaporulat csak kevés átmeneti^javulást mutatott. 197*+ »-75»-76.-ban ugyan 5»8» 6,0, illetve 5,0 ezrelék nyújtott reményt a jövőre, de 77»-tői újra lefelé haladt a statisztikai görbe, hogy eljusson a tavalyi riasztó 2,2 ezrelékig. A párt lapja, a Népszabadság 1980. május 18.-i száma kerekasztal-beszélgetést közöl "A családról, a családpolitikáról" címmel. Az ankéton öt "illetékes" - nőtanácsi vezető, tervhivatali előadó, munkaügyi szakértő, szociológus és szakíró - próbájja megtalálni a bajok okait,de messze nem jutnak. Sok köntörfalazás és mellébeszélés után - önkritikusan - oda lyukadnak ki, hogy az 1973«-as párthatározatok végrehajtásában történtek hibák, melyeket ki kell küszöbölni s akkor egycsapásra minden megoldódik. Sokkal közelebb jár a bajok gyökeréhez ifj. Miksa Lajos, aki "Szociális analfabetizmus" címmel az ÉLET ÉS IRODALOM junius 7»-i számában foglalkozik a kérdéssel, lényegében belekapcsolódva Fekete Gyula három hónappal előbb megjelent cikkének gondolatmenetébe. Hadd idézzünk néhány mondatot ebből az írásból is* "Nálunk az iskolázott és a megfelelő szociális, kulturális körülmények között élő emberek kevésbé vállalkoznak önmaguk utánpótlására. Hazánk demográfiai helyzetét kialakító okok közt tehát egyik alapvető az,hogy akikre a-társadalom többsége, mint életstilust mutató mintára tekint, azok nem vállalják a pozitív példa szerepét. Pedig egyáltalán nem törvényszerű,hogy a magasabb életszínvonal csökkentse a születészámot, hiszen ma már az USA-ban,de a Szovjetunióban is a jobb anyagi és kulturális körülmények közt élő családokban születik több gyerek. Ugyanigy az sem törvény, hogy a népes családok helyett a tárgyakkal hencegő, státusszimbólumokat fitogtató gyermektelenek legyenek a társadalom irigyeltjei." Hogy mit ért a cikkíró "szociális analfabetizmus" alatt, az kiderül a mondanivalója magját képező alábbi két mondatból» "Mindezt figyelembe véve meglepő és lehangoló, hogy a családi életre nevelés iskolai programmjának nincs az előbbi értelemben vett társadalmi nézőpontja. De még csak utalás sem történik (az iskolai oktatásban) hazánk népesedési gondjaira, s ezekből adódó várható nehézségekre, a közösségi tudatból fakadó felelősségvállalásra, a háromgyermekes családmodellre." A szocialista társadalomban, melynek tagjaitól az átlagosnál erősebb "közösségi tudat" lenne elvárható, az ifjúság a "szociális analfabetizmus" állapotában nő fel, mert neveltetése során semmit sem hall a nemzet sorsproblémáiról. Azt már eddig is tudtuk, ^hogy a kommunista oktatási rendszert mérhetetlen felelősség terheli az ifjúság nemzeti és történelmi tudatának hiányosságai miatt, de hogy a szociális tudat kialakításával is bajok vannak, ez most derült ki. S ezzel rá is tapintottunk a magyar népesedési tragédia elevenére. Minderről Fekete Gyulának is megvan a maga véleménye, amit az ELET ÉS IRODALOM június 7«-i száma rögtön ifj. Miksa -L'ajos írása után közöl. Fekete Gyula egyetért ifj. Miksa Lajóssal^abban, hogy a "társadalmi nézőpont" hiánya a nevelésben, oktatásban és tájékoztatásban összefügg a.népszaporulattal.Majd hozzáteszi* "Ez a hiány különösen az iskolázott rétegek szemléletében, életstílusában érhető tetten." "Lehetséges ma nálunk érettségit, diplomát, doktorátust szerezni úgy,hogy a társadalmi életnek ezek az elsőrendűen fontos alapfogalmai másfél évtized mérhetetlen tömegű tananyagában még csak szóba sem kerültek - folytatja Fekekete Gyula, hogy hozzászólását ezzel a szomorú megállapítással fejezze be» Négy sajtóvitát dolgoztam fel idáig s mind a négyben igazolódott a szociális analfabetizmus fölsejlő képlete. Sorskérdéseink dolgában talán a legfeltűnőbb a nyegle érdektelenség, legsüketebb a közeg, legnagyobb a tájékozatlanság - egyetemi ifjúsági körökben." Mit várhatunk a társadalomtól, ha éppen a legműveltebb, a legtanultabb réteg mutat közömbösséget a sorskérdésekkel szemben? Ha éppen azok, akik közül a jövő'vezetői fognak kikerülni, azok nem törődnek a nemzet jövőjével?... De hogy milyen is lesz ez a jövő, arról képet alkothatunk magunknak, ha elolvassuk Fekete Gyula írásának azt a részét, ahol statisztikai adatokat sorakoztat elénk, bemutatva a születések alakulását 1975.-től napjainkig» 1975* (ezer lakosra)* 18,k 1976. " " 17,5 1977. " " 16,7 1978. 1979. 1980. /l.negyed (ezer lakosra)* 15.7 15,0 14,0 Lehangoló számsor - írja Fekete Gyula - és különösen lehangolok a legfris
