Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-15 / 1. szám
_ A z_ _E gyh á z a k Vi lattan ács a január végén Budapesten ülésezett és nyilatkozatban állást foglalt a nemzetközi együttműködés mellett. Dr. Tóth Károly püspök, a Keres; tyén Békekonferencia elnöke is résztvett az ülésen és támogatta célkitűzéseit. Gyáros László nyugalmazott nagykövet, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának volt elnöke, a párt régi harcosa 72 éves korában Budapesten meghalt. (MTI) ,Olimpia" címmel olvastunk vezércikket a Magyar Nemzet-ben. Zsolt Róbert, az ismert sportujsagiró két hosszú hasábon át panaszkodik ebben az olimpiai eszmét veszélyeztető amerikai bojkott miatt, de az egész cikkben egyetlen egyszer sem írja le Afganisztán nevét, azaz nem világítja meg olvasóinak a bojkott előzménye it, illetve okait. Ez pedig nem más, mint a tények meghamisítása, a közvélemény félrevezetése. Érdemes egyébként pár mondatot kiragadni a cikk befejező részéből» "Az elmúlt csaknem egy évszázad alatt sokszor érte már orvtámadás (!) a játékokat, az olimpiai eszmét, de az olimpiai szellem mindig felülkerekedett a kicsinyes napi politikai érdekeken. A jelen koncentrált támadás látszólag Moszkvát fenyegeti, valójában az olimpia jövőjét veszélyezteti. A harcot tehát az o~ limpiai eszme és ennek védelmezői vívják a világhatalmi törekvésekkel szemben." Vájjon Zsolt Róbert hiszi,amit leírt, vagy tollbamondták neki a szöveget?... Ponomar.iov SzKP KB titkár nyilatkozatát ismertetik a pesti lapok: Washington felelőtlen játékot folytat a békével - mondta többek közt a moszkvai "fejes",majd öntudatosan kijelentette: Az amerikai zsarolási taktika kudarcra van ítélve! - Végül egy tipikus "szocialistául” fogalmazott magyar (?) mondat a cikkből: "Az afgán hatóságok és az afgán lakosság barátian viszonyulnak a szovjet katonákhoz.' Két kérdés az egyik legutóbbi "Szabad Fórum" rádióműsorból: "Miniszter elvtárs, mikor épülnek nálunk a paksi után újabb atomerőmüvek?" és "Tessék már mondani, miért van az, hogy se égen, se földön nem lehet y^-es lefolyócsövet kapni?..." Két honpolgár tette fel ezt a két kérdést közvetlenül egymásután a pesti rádióban, bizonyságául annak, hogy még vannak hibák a szocialista gazdaságszervezésben: atomerőmüveket terveznek, de mindennapi közszükségleti cikkek hiányoznak. "Klsimm, a hazudós" címmel olvastunk tanulságos humoreszket a Magyar Nemzet-ben. Az írás hőse egy talpraesett pesti polgár, aki miután ügyes-bajos dolgai intézése és vásárlásai közben minduntalan falba ütközik, megbocsátható szélhámossághoz folyamodik: telefonon felhívja a javítóvállalatot, a szállítócéget, vagy az árúházat és mindent elintéz. A trükkje az, hogy valamilyen nagy kutyának hazudja magát - párttikár, népi ellenőr, KISz-bizottsági tag, illetékhivatali előadó stb. - és ezek nevében intézkedik,vagy kéri számon a mulasztást, csodák-csodája, erre kijön a szerelő, hogy megjavítsa a liftet, a csöpögő vízcsapot, megérkezik az építkezéshez a hiánycikknek elkönyvelt sóder és általában minden megoldódik, ami addig megoldhatatlannak tűnt. A házban, ahol lakik, elterjed róla, hogy "valaki van mögötte!" és ő nem szól, hanem őrzi titkát... - Mindebből az a tanulság, hogy Magyarországon semmi sem megy rendes úton: vagy "csúszópénzzel" kell egyengetni az utat, vagy valami protekciót kell igénybevenni. És az se baj, ha a protekció kitalált. Csak ügyesen kell használni. "Az elmúlt harminc évben hatszorosára nőtt az értelmiség létszáma Magyarországon' olvassuk egy cikkben, mely az értelmiség helyzetével foglalkozik a szocializmusban. Figyelemreméltó adat, főleg egy olyan országban, ahol az értelmiséget mindig csak úgy mellékesen, a munkásság és a parasztság után harmadikként szokás emlegetni. A két "vezető" társadalmi osztály gyerekei azonban mégsem/akarnak a munkapad, vagy az eke mellett megmaradni, hanem íróasztalra vágynak. így áll elő aztán az a helyzet, hogy a gyárak munkaerőhiánnyal küszködnek, a falvak meg elnéptelenednek, az adminisztrátorok létszáma viszont szükségtelenül megnőtt. Hovatovább minden munkásra már két tisztviselő jut és nem lesz, aki termeljen. "Külkereskedelmünk legfontosabb dokumentuma" címmel üdvözlik a hazai lapok az I98Oo évi szovjet-magyar árúcsereforgalmi jegyzőkönyvet, melyet most írtak alá Moszkvában. Néhány adat a megállapodásból» Magyarország a Szovjetuniótól kapja kőolajszükséglete 76 százalékát, a furészárú 65 százalékát, a földgáz 2? százalékát és a villamos energia 23 százalékát. - A magyar gazdasági élet teljesen ki van szolgáltatva a Szovjetuniónak. Régen a gyarmatok nem függtek annyira a gyarmattartótól, mint amennyire hazánk ma függ Moszkvától.
