Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-15 / 3. szám
IV. évfolyam 3* szám 1980. május 15. Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15»~én Szerkeszti: Stirling György 6135 Leesburg Pike, Falls Church, Virg. 22041 Magyarországi sajtószemle április 7.-tói - május 6.-ig A Magyar Szocialista Munkáspárt március ,24. és 27» között, négy napon keresztül tartotta kongresszusát Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Azóta beérkeztek Magyarországról a hivatalos közlemények, a zárónyilatkozat és a különböző újságok értékelő cikkei, melyeknek elolvasása után megállapíthatjuk, hogy ez a sorrendben XII. pártkongresszus volt az utóbbi évek - talán az egész elmúlt évtized - legjelentősebb belpolitikai eseménye hazánkban. A kommunista pártok életében ezek az általában 4-5 évenként megtartott pártkongresszusok a legfontosabb fórumok. Sokkal fontosabbak, mint például az u.n. parlamentek ülései, melyeket a magukat nyiltan is proletárdiktatúrának nevező szocialista rendszerek a demokratizmus hamis látszatának megőrzése érdekében időnként ugyan még összehívnak, de amiknek az ország politikai életében jóformán semmiféle szerepük nincs. Az országgyűlés jelentősége nem több egy falusi kupaktanácsénál, ahol a párt kegyéből odakerült képviselők közül az arra kijelölteknek joguk van felszólalni és egyetérteni a párt politikájával. A párt irányítását a kongresszus végzi. S mivel a szocialista országokban a párt élet és halál ura, az állam egész apparátusának vezetése, minden fontos döntés a kongresszusra hárul. Emlékezzünk vissza, milyen világviszonylatban alapvető változások kiindulópontja volt a szovjet párt XX. ^kongresszusa 1956» tavaszán, vagy az I9ó9.-es X. magyar pártkongresszus, mely az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nyitott bizonyos értelemben új korszakot a magyar né]D életében. "A kongresszusi irányelvekről” című cikkében Kurucz Imre így ír a VALÓSÁG márciusi számában» "A pártkongresszusok gyakran a társadalmi fejlődés egy-egy nagy állomását is reprezentálják. Gondoljunk például az 1948-as egyesülési kongreszszusra, vagy 1962-ben a VIII. kongresszusra, amely leszögezhette, hogy hazánkban megalapoztuk a szocializmust. Vagy a legutóbb, 1975-ben megtartott XI. kongresszusra, amely a fejlett szocialista társadalom építésének programmnyilatkozatát fogadta el 15-2o év távlatára.” A határozatok hozatalán s az elvi irányításon kivül a pártkongresszusok mindedenkori fontos feladata,hogy kijelöljék a párt vezetőit, ami egyúttal az ország^ tényleges vezetőinek kiválasztását is jelenti.Ezeket a személyi kérdésekben való döntéseket a kommunisták megtévesztő módon "választásoknak" nevezik, holott mindössze arról van szó, hogy egy szűk belső kör tagjai egymás közt elosztják a pozíciókat. Az előre elkészített listát felolvassák a kongresszusnak s a résztvevők^- mi mást is tehetnének, hiszen ezért kapják a napidíjat - nagy tapssal egyhangúlag elfogadják a neveket. így történt ez most iß - meglepetés nem született... Mielőtt ismertetnénk a párt "új" vezetőségét, előbb hadd idézzük ismét Kurucz Imrét» hogyan határozza meg ő a kongresszus teendőit? Elvégre illik pontosan ismernünk azokat, hiszen a mai Magyarország "alkotmányos" életének legfőbb szervéről van szó! "A pártkongresszusok alapvető feladata - írja Kurucz elvtárs - mérleget készínteni az elmúlt időszak munkájáról, meghatározni a következő öt esztendő feladatait, megszabni politikánk fő irányát, kidolgozni a társadalompolitika, a gazdaság- és szociálpolitika, a művelődéspolitika, a párt belső élete, a nemzetközi mozgalomban való részvétel és nem utolsósorban a békéért folyó küzdelem soron lévő teendőit. Mindezt megelőzi az irányelvek vitája és a pártszervezetek vezető testületéinek újjáválasztása. A párt legmagasabb fórumán - a pártkongresszuson - pedig megválasztják a Központi Bizottságot." Tehát a pártkongresszus feladatköre nagyjából ugyanaz, mint egy normális demokráciában a választott országgyűlésé - azzal a különbséggel, hogy a Központi Bizottság szerepét a parlament többségi pártjából alakult kormány látja ott el.
