Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)

1979-10-15 / 8. szám

- 9 --\ •De adjuk át a szót másnak: űr. űzentmiklósy Eles Gézának, aki mindvégig jelenvolt az Amerikai Magyar Szövetség viharos tisztújító közgyűlésén s az alábbiakban fog­lalta össze elfogulatlan benyomásait a Katolikus Magyarok Vasárnapja hasábjain» Baloldali térfoglalás az Amerika Magyar Szövetség közgyűlésén Az Amerikai Magyar Szövetség az év szeptember végén megtartott tisztújító közgyűlése, és az előtte és utána tartott igazgatósági ülések, ha nem is változtatták meg a szövetség céljait vagy szervezetét, de a vezető­ségben bekövetkezett közel 50 százalékos balra tolódás, felborította azt az egyensúlyt, amelyet a 45-ös és az : 56-os politikai emigrációknak eddig többé-kevésbé si- j került biztosítania. Az egyensúly ugyanis azért borult , fel, mert az AMSZ jelenlegi vezetősége nem képviseli részarányosán az amerikai magyar politikai emigrációt, j A kérdés az, hogy ezzel az erőszakolt változással j az AMSZ függvényévé fog-e válni a Budapesten székelő moszkvai cselédkormánynak, vagy a szövetség vezető- , sége az Irányi—Nádas—Dömötör-trió irányításával vég- j re tudja-e hajtani azt a politikai vakbéloperációt, mely a szövetséget újra a magyar történelmi folytonosságj képviseletévé teszi úgy, amint ez Béky Zoltán elnöksége alatt volt. • • .1 Az AMSZ új tisztikara a következőképp alakult: Eb nők: Irányi László; az igazgatóság elnöke: Dömötör Ti­bor; az intézőbizottság elnöke: Pásztor László; társelnö­kök: György Árpád, Hites Kristóf, dr. Nádas János, Vas­vári Zoltán, Bodnár Gábor, dr Majoros Márton; alelnö­­kök: Dömötör Tibor, Beke Imre, Taba János, dr. Nádas Rózsa, dr. Sárossy József, Harkay Péter; pénztáros: Völ­gyi Gyula; ellenőrök: Szabolcsy Mária, Kováts András; jogtanácsos: Koszorús Ferenc. Az igazgatók számát har­mincban állapította meg a közgyűlés; Clevelandból igaz­gatók lettek: Bojtos László, Kossányi Miklós és dr. Szent­­miklósy Éles Géza. Itt jegyezzük meg, hogy az igazgatókét nem egyen­ként, szavazással választották, hanem négytagú bizott­ság által összeállított lista szerint. Ez ellen a szabály­talan eljárás ellen Vizsolyi Dániel és Szentmikiósy Éles Géza delegátusok tiltakoztak is, de eredmény nélkül, mert az elnök még azt sem vette figyelembe, hogy a bi-; zottságok csak páratlan taglétszámmal állíthatók fel. Az; igazgatókat jelölő bizottság nagy buzgalommal, de kevés hozzáértéssel látta el munkáját, mert olyan prominens személyeket mellőzött, mint a széles körökben nagy nép­szerűségnek örvendő és tevékeny Csordás Gábort, az országos és a charlestcni Fabricy Kováts-ünnepségekpt szervező és rendező dr. Udvardy Tibort, az amerikai ma-! gyárság ragyogó tollú újságíróját, Stirling Györgyöt, és az AMSZ dinamóját, a közgyűlés fáradságos jegyző­könyv-vezetői munkáját végző Palotás Jánost, akik mind­annyian évekig igazgatók voltak. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy mi volt az oka; Csordás Gábor mellőzésének, de azt hallottuk, hogy Ud­vardy Tibor fulmináns beszédben vonta felelősségre^ Pásztor Lászlót a Kováts-iinnepségek szabotálásáért. Azt is hallottuk, hogy Apatini Gyula, New York-i rádióbe­mondó milyen minősíthetetlen módon támadta meg a 'közgyűlésen Stirling Györgyöt egy ellopott magánlevél felhasználásával, miközben a közgyűlés elnöksége — dr. Nádas János kivételével, aki erélyesen tiltakozott a tárgysorozatba nem tartozó személyeskedés ellen — pa­­ralizáltan hallgatta a nemtelen támadást. Mint értesül­tünk, Pásztor Lászlónak már három nappal előbb, pén­teken kezében volt a lopott levél másolata és a támadás terve. Palotás János jelölésből való kizárásának oka az a közgyűlés elé terjesztett, négy pontból álló beadvány volt, melyben Pásztor László elleni fegyelmi eljárás megindítását kérte Palotás, többek között az AMSZ adó­­mentességi kedvezményével magáncélokra történt visz­­szaélések miatt. Ezért támadta meg Palotást Haraszti Bence, az anyanyelvi konferenciázó, hazajáró Haraszti Sándor fia, akik 5000 dollárt adtak az AMSZ-nek. Palo­tás egyébként Nádas Jánossal együtt erélyesen tiltako­zott Stirling György megtámadása ellen, és kérte, hogy i Apatinitől vonják meg a szót. Az elkövetett szabálytalanságok között, már ami az igazgatók megválasztását illeti, talán első helyen áll az a tény, hogy több olyan igazgatót választottak be,; akik a New York állami Amerikai Magyar Szövetség szakadár csoportját képviselték, melyet a New York-i j felső bíróság nem régen hozott ítéletében megszűntnek jelentett ki, és az iratoknak az eredeti szervezetnek tör­ténő átadására kötelezte. Ennek ellenére Pásztor László a már bírósági ítélettel megszüntetett szakadár csoport képviseletét fogadtatta el az igazgatósággal, illetve a köz­gyűléssel, mert azok lojálisak voltak hozzá. Nem kis mértékben befolyásolta a közgyűlés hatá­rozatait az a tény, hogy oda nem tartozó, és szavazásra nem jogosított elemek is részt vettek a szavazásban kar­­felemeléssel, mert be- és visszaszivárgásukat az elnökség í nem ellenőrizte és nem korlátozta. Ha az AMSZ vezetőségének nemzeti múltunkat tisz- | teleiben tartó része sarkára állva együttműködésre tudja késztetni a soraiba beválasztott, többségében tagadha­tatlanul jóindulatú, de ideológiai iránytű hiányában szűk ! történelmi látókörű magyarjait, akkor az AMSZ új életre .kap. Ennek a céltudatos nemzetpolitikai vezetésnek a j hiányában az AMSZ elsorvadása elkerülhetetlen. Dr. Szentmikiósy; Éles Géza) j íme ez a véleménye az ülésről másnak, aki bár érdektelenül figyelte a történte­ket, szívén viseli az AMSz sorsát, jövőjét. Es akit súlyos aggodalommal töltenek el az ülésen tapasztaltak. Mind mindenkit a nemzeti emigráció soraiban. Egyesek vaksága, gyöngesége és pozicióéhsége miatt az AMSz veszélyes útra lépett» a bal­oldal a kapukon belül került s ezért azoké a felelősség, akik elveket, barátokat feladva szavazatokért lepaktáltak olyanokkal, akiktől semmi jót sem remélhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom