Független Magyar Hírszolgálat, 1978. március-november (2. évfolyam, 1-17. szám)
1978-04-15 / 4. szám
? M i t . II. évfolyam 4. szám - 1978. április 15. H Független Magyar Hírszolgálat ________________Megjelenik minden hó l.-e'n és 15.-én_______________ Szerkeszti: Stirling György 45lB S. 31st Street • Arlington, Virginia 22206 • 307/379-7875 Magyarorszagi lapszemle március 25.-tól április 8.-ig Púja Frigyes külügyminiszternek az u.n. országgyűlésben március 24*-e'n elmondott expozéját ismertetik a pesti lapok. A Kádár-rendszer külügyére - miután részletesen beszáll a Magyar Népkoztársaság nemzetközi sikereiről - beszámolóba végén foglalkozott a nyugati magyar emigrációval is és a kővetkezőket mondotta: "Diplomáciai tevékenységünk kapcsán gyakran kerülünk efcintkeze'sbe azoknak a magyaroknak egyes csoportjaival, amelyek különböző okok folytán hagytak el hazájukat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar emigráció nagy része - egy, a múltban e'lő, gyökettelen rétegtől eltekintve - mind közelebb kerül régi hazájához, felfigyel eredményeire, süt büszke azokra. Számosán megnyilatkoztak Magyarország mellett a korona hazahozatala és a magyar-amerikai kereskedelmi egyezmény aláírása kapcsán. Kormányunk humánus politikájából következően, ismételten kijelenthetem: nem táplálunk ellenséges érzéseket azokkal szemben, akik űj hazában élnek és ha a Magyar Népköztársaság törvényeit tiszteletben tartják, szívesen látjuk okét itthon." Még csak éppen azt kellett volna hozzátennie: minél több dollárral... Mert jól tudjuk, hogy a hazai diktatúra új "emigránspolitikája" a nyugati nemes valutákhoz igazodik. Aki nem hajlandó bedőlni a szirénhangoknak és nem szállít nekik valutát, az "a múltban él és gyökértelen". Ami pedig az arányokat illeti,etekintetben - ahogy Pesten mondanak_- Púja elvtárs alaposan el van tájolva: éppen az általa is hivatkozott korona-ügy mutatta meg nekik, hol áll az emigráció döntő többsége. Interpellációkat is ismertetnek a lapok, melyek a kommunista latszat-parlament mostani ülésén elhangzottak. Persze, ezek az interpellációk komoly elvi kezdéseket nem érinthetnek, csak affe'le kiskaliberű, házkörüli ügyeket: hiaííynikkek, telefonhálózat, villamosítás, stb. E korból - mutatóba - meg is említünk kettőt: az egyik képviselő a pestkörnyéki falvak telefonellátását sürgette, egy másik pedig a falvak villamosításának fő akadály'at, a villamos kapcsolóórák hiányát tette szóvá. Simon Pál nehézipari miniszter rögtön válaszolt is a két honatyának (mert ügye, ahol demokrácia van, ott demokra'cia van...) és az elsőnek megígérte, hogy a VI. Ötéves terv közepére (!) gondoskodni foga községek elavult, rozoga hálózatának korszerűsítéséről, a másodikat pedig megnyugtatta,hogy 1980. elejére lesz már elég kapcsolóo'ra. Bíztató' perspektívák... Az MSZMP Központi Bizottságának március 15.-i ülésén elhangzottakat "értékeli ki" az egyik pesti lap és idézi a kommüniké mezőgazdaságra vonatkozó részét.Ebből megtudjuk, hogy Magyarországon jelenleg 131 állami gazdaság (kolhoz) működik, a mezőgazdasági terület 13_százalékán és az árutermelésnek 18 százalékát adja.Az országban rnűköcio* termelőszÖvetekezetek száma 1370 és ezek a mezőgazdasági terület háromnegyed részén az árúalap kétharmadát termelik. - Mindebből könnyen kiszámítható', hogy az u.n. háztáji gazdaságok és még magánkézen lévő egyéb földek a mezőgazdasági termőterületnek kb. mindössze 7 százalékát teszik ki. Uj magyarországi népszokásról olvasunk egy cikkben. Az egyre növekvő számú autőtulajdonos közt mind inkább terjed az élelmiszerbeszerzésnek az a módja, hogy hétvégeken kihajtanak vidékre és ott megdézsmálják a TSz-ek^és az állami gazdaságok földjeit. Ki krumplit, ki kukoricát, ki meg gyümölcsöt lop - merthát minden a miénk elvtársak. Az üzletekben az^egeket verdesik az árak és Magyarországon sokba kerül az autótartás: valahol össze kell spórolni a benzinrevalót. Koroda Miklós író, újságíró 69 éves korában Budapesten elhunyt.
