Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-10-02 / 40. szám

r

Veszprém, 1897.

Veszprémi Független Hír lep.

Szombat, okt. 2.

• Őzike Lajos Tisza Kálmánné úrnőre mint a rsa:ád és egyház szentügyeinek őrangyalára, Szabd Kálmán e. m. gondnok a jővŐb.* ]átd s gondviselésszerü férfira Ti'oca Kálmánra mondott felköszöntőt.

A kerületi lelkészek is tartottak igen néj. es és tartalmas értekezletet, melyen a ap jsan tárgyalták a lelkészi fizetések feljavításának fontos kérdését. Felolvasásokat. és előadásokat tartottak: Szűcs Dezső csajághi lelkész .Egyháztársa- dalmi gyakorlati kérdések* — Csizmadia Lajos lepsényi lelkész .Egyházunk belső és külső építéséről* — Dcmjén Márton ^veszprémi lelkész „Az ev. reform, ifjúság ■ állásos oktatásáról és vallástani kézikönyveinkről“ czimmel. — Mely felolvaássok élénk eszmecserére adtak alkalmat Hirlap ilag közölietnek Csizmadia Lajos munkálata az egyházmegyei lelkész értekezletekre fog bcküldetni, részletes tárgyalás czéljából. —n.—

Egy öskői házaspár drámája.

Budapest, okt. 1.

Egy fiatal paraszt házaspár családi drámáját tárgyalta tegnap a budapesti büntető törvényszék Haupt Albert elnöklésével. Százrétü bokorugrás ruhában áll az ítélő tanács előtt a szemrevaló menyecske, szándékos emberölés kísérletével vádolva. Ezt a súlyos bűntettet a férje urán követte el, alig néhány héttel azután, hogy megesküdött vele, A veszprém- megyei Osküben ülték meg a lakodalmat most harmadéve. Ott lakott akkor Hornyák Pál, ez a neve a férjnek s ott lakott az asszony is, gyámoltalan öreg szüleinek egyetlen (ámassza. Hornyák > gy héttel a lakodalom után elszegődött Budapestre kocsisnak, a felesége azonban otthon maradt, mert sajnálta elhagyni a szüleit. Április hónapban meglátogatta a férjét, a ki azt irta neki hogy beteg. Nagyon köhögött, s az asszony mézes tormát csinált neki, amitől a szegény ember olyan rosszul lett, hogy lefordult a kocsiról. Négy napig volt Budapesten s mikor vissza akart utazni Oskübe, kzírtq 'a férjét, hogy kisérje el a déli vasúthoz, mert maga nem találna oda. Gyalog mentek az alsó Dunaparton egész a Vi- ■g: dó-térig. Ott leültek egy padra s késő estig elbeszélgettek. Ott vallotta meg az .v szony a férjének, hogy már nem szereti, mm fér többé a szivébe. S a mint Budára,

| pályaudvarfelémentek, az asszony hirtelen fce elökte az urat a Dunába s elfutott. Hornyák Jánost szerencsésen kihalászták, az asszonyt pedig a csendőrök Öskün letartóztatták s Budapestre kisérték Ma sirva beszélte el a törvényszéknek a szomorú esetet.

— Nem pörlekedtek, mikor a Dunaparton jártak ? kérdezte tőle az elnök.

— Egy rossz szó sem volt köztünk, le elé az asszony,

— Hát miről beszéltek?

— En hitam haza, ő pedig azt mondta, hogy maradjak itt. Azt mondtam neki : .Latod, kedves férjem, milyen életünk vrn, te itt vagy, én meg ott. Kedves utam, nem iobb volna, ha elválnánk?“

— És mit felelt erre az ura?

— Sirt.

— Csak sírt?

— Azt is mondta, hogy fogóz's odjunk össze s ugorjunk együtt a Dunába, a mire én azt feleltem neki: »Kedves uram, ha olyan nagy kedved van meghalni, menj magad.«

— És aztán?

— Megérintettem a balkezemmel s ő beleesett a vízbe.

— Talán belelökte.

— Igenis, kérem alásan.

— Meddig éltek maguk együtt?

— Egy hétig.

— Kényszentették magát, hogy hozzá menjen ?

— Nem kényszeritettek engem, mert éu szerettem üt.

— Maga azt mondta itt Pesten az urának: Én már téged úgy sem szeretlek.

— Azt mondtam, hogy még nem is szoktunk össze.

Hornyák Fái egy parasztnál szokatlan szentimentális hágón beszélte el az esetet. Az elnök figyelmeztette, hogy joga van megtagadni a vallomást, de Hornyák kijelentette. hogy ő el akarja mondani a tis/ta igazságot. El is mondta Azon kezdte, hogy az első felesége, a kivel négy esztendeig élt együtt, már a halálos ágyán j a lelkére kötötte, hogy ha meg talál halni, a Marit, az ő un akat est vérét vegye feleségül, mert ez jobban fog bánni a kis árvával A mikor a gyászesztendő letelt, rögtön megkérte a Mari kezét, a kit különben is igaz szívvel szeretett. Novem(

berben volt a lakodalom s mivel akkor otthon nem volt munka, elszegődött Budapestre kocsisnak, hogy aratásig néhány forintot szerezzen Még az Öregeknek is küldött egyszer hatvan, máskor húsz forintot, hogy fizessék ki ezzel az árendá- jukat. Április tizennegyedikén meglátogatta a felesége Ő maga hívta Pestre, mert nagyon kehült, s ápold kézre volt szüksége. Négy napig voltak itt együtt, I tovább már nem volt maradása a felesé- j gének, bárhogy kérte, hogy legalább még két napot váljon Elindultak tehát Budára Az asszony kívánságára a Dunapartor mentek. Azt mondta, meg akarja nézni még egyszer a Dunát, úgy sem jön többet Budapestre.

— És mit beszélgettek az utón ?

— Jóformán semmit. Egyszer azonban azt mondja a feleségem, hogy már nem szeret, nem férek a szivébe. Erre nagyon megijedtem, még fáztam is a félelemtől.

«Ez a köszönet, mondok, amiért segítettem a szüléidét?* Mari átölelt és sirt. .Tudod mit, szdlt aztán hozzám, ugorjunk együtt a Dunába, ott majd elfelejtünk mindent.* Én persze hallani sem akartain a vizbeugrásról, s a mint tovább bandukoltunk föl alá a parton, a felesé *em egyszer csak belelökött a Dunába.

— Magát rögtön kimentették ?

— Kimentettek, mert igaz ember vagyok s az Isten sem akarta, hogy el- DUSZtuljaK.

— Szerette maga a feleségét?

— Nagyon szerettem.

— Nem tartott magának Budapesten zeretőt ?

— Nem, én, az nem fér az én eiköll

bőmbe.

A törvényszék ezután meghallgatta! lŐhm kir. alügyészt, a ki a vádlott elítélését kérte, majd ifjabb Erdély Sándor Ir. mondott szép beszédet a bűnös asz- zony védelmére. A törvényszék Hornyák álnét őt esztendei fegyházra Ítélte. Ezt gy a köz vádló, mint a védő megfeleb- ezte.

_______

A b

ortörvény végrehajtása.

Veszprém, okt. 2.

Az Agrár Értesítő jelenti, hogy jó forráshói vett értesülése szerint, a bortörvény ui végrehajtási rendelete már eddig is igen jó hatást gyakorolt a borkereskedelemre, a mennyiben már rövid idejű életbelépése óta tő b kereskedőt 10—15 ezer forinttal is elmarasztaltak a törvénybe ütköző cselekmény miatt. Igen üdvös volna, ha az u/ végrehajtási rendeletet az érdekeltek behatóan megismernék, mert annak intenzív hatása csak ez által lenne biztosítva.

Az uj lendelet, mely e hónapban lépett életbe, tudvalevőleg az 1893: XXIII. tezikk végrehajtó rendelete, mely az előző hasonló rendeletet hatályon kívül helyezi. Az uj rendeletet a főldmiveíésüjyi miniszter egy nemrégiben tartott ankét kívánságaihoz képest készítette el. Lényegesebb intézkedései pedig ezek:

MfgAUapi*’]* i t

^íton “SÄ S* * £0rt •,

Ki nem lehet. A pont így bangwl

í Minden más anyagnak, mint 1 a víznek, gacoharinnak s — a car mel és a szafflór kivételével - tn növény; vagy ásványi festőanyaga Ü| kértysfeatékekuek, glyczennm

IS.*

nak, zamat-kivonatobnak, báralfél essencziáknak, szagositó olajokni vaev egyéb folyadékoknak (bora* 5tnVn»k ex raktumokuak), te ™ábbá a jelen szakaszban megengedel töl eltérő minőségű szesznek (konyak

nak), ezukornemüeknek, kénnel

savpótló, savtalanitó és dentó szerek Lk etb. a musthoz, illetőleg a borbo való keverésre, vagy a ll a bor kezelésénél való használat! feltétlenül tilt* van; következéské oen azok a borok, a melyeknek kó sütésénél vagy kezelésénél ilyet anyagok használtattak, valamint a. eS bekezdésben foglalt rendelj zésbe ütköző módon kezelt mustok és borok is, mesterséges boroknak tekintendők.*

A következő pontok a külföldről behozott borok beszerzését a pezsgő, az ürmös, a törkölybor és a gyümölcsbor meghatározását tartal mazz&k mig az 5. §• a törkölybor és

gyümölcsbor forgalomba hozásának módozatát Írja elő, kUlónósen k."i_a_ hoev e borok csak megfelelő felirattal eUátvahordókbanes

övegekben és csak oly helyiségek- bén árusíthatók, melyek szintén ily feliratokkal jelezvék.

Hogy a törkölybor (csigér, lőre) készitése és forgalomba hozatala a rendeletnek megfelelően történjék, a következő ellenőrzési mód állapit

tátik meg: ' *

A községi elöljáróságok (rendezett tanácsú, valamint törvényhatóság; joggal felruházott városokban nács által e részben megbízott t.szt- viselö, Budapesten az illetékes kerü- leti elüliáró) minden községben, a

melyben szőlőművelés van, a szüret

folyama alatt de legkésőbben annak befejezésétől számított ot nap alatt, pontosan összeírják, hbgy minden egyes szó'óbirtokosnak mennyi szo- lötörkölye van. A községi e j ff köteles a szölótőrkóly felhaszna asát valamint azt is enen«rizn1, l.ogy a szölóbirtokoB a szölótörkö.yet o-ak egys/.er használhassa fel torkolybor készítéséhez. Kötelesek továbbá, az összes közlekedési intézetek, ha valamelyik állomásra törkölybortszá

litot.tak, a jelen rendelet Iil. iában megnevezett illetékes hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy bor szállítmány érkezett, I kötele .»k egyszersmind azt is k.mntatm, hogy ki és hol adta fel a «jgj* mányi, továbbá, hogy ai Mnyhor. dóból áll, mennyi a tartalma, s ki nek a czimére érkezett.

a 7 S. a borvidéket állapítja meg s megtiltja a bornak oly származású hely mgnevezésével való forgalom hozását, honnét j bor ténj eg nem származott. Fontos e pont következő passzusa;-Hazai borok és külföldi borok összeházasításából előállitott keverék hazai termésű bor gyanánt, vagy h'zai borvidéknek vagy termelési helynek a fontiek szerint megengedett neve és jelzése alatt csuk abban az, esetben árusítható és hoz ható forgalomba, ha | keverékben a hv-ai termésű bor, vagy az illető torvidék vagy hegy bora jellegének teljesen megtelel és föltéve, hogy a hozzáadott külföldi bor az egész mennyiség 25 százalékát nem haladja túl.

A 8-ik és következ.ő pontok a büntetéseket és a büntető eljárást szabályozzák s figyelműkbe ajánlják az elöljáró hatóságoknak, hogy az enyhítő körülményeket csak fölötte figyelemre méltó esetekben és meg- fóntolva vegyék figyelembe. Ut.asit- tatnak továbbá az eljáró hatóságok, hogy a borforgalmat állaudóan ellenőrizzék s kihágások esetén az iljárást hivatalból indítsák meg. A 'onatkozó pont a következ.ő:

Az előző § ban megjelölt elsőfokú hatóságok kötelesek folytonos eb r gyelemmel őrködni a felett, hogy _ közigazgatásilag hatáskörükbe tartozó területen, az 1893. XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköző italok ne készíttessenek, ue gyártassanak, se pedig for- íorgalomba ne hozassanak, továbbá, hogy a törvény, illetőleg a jelen rendelet, által tiltott egyéb cselekmények el ne követhessenek; más- I részt kötelesek az elsőfokú hatósá- j gok minden igyekezetükkel oda 1 hatni, bogy az elkövetett kihágások fölfedeztes-enek s elkövetőik megfelelő büntetésben részesüljenek.

E őzéiből kötelesek az elsőfokú közigazgatási hatóságok a boreladással vagy kiméréssel foglalkozó kereskedőket, illetőleg vendéglősöket és korcsmárosokat folytonosan, a bortermelőket pedig különösen a szüret alkalmával s az ezt követő időszakban figyelemmel kisérni. Továbbá kötelesek az említett hatóságok a kereskedelmi pinezékben, bormérésekben s más borelárusitó helyiségekben és általában mindenütt, a hol eladásra szánt bor van raktározva, nappal, a rendes ünnepi órákban, a mikor az illető helyiségek nyitva vanDak, a házi jog megsértése és föltünés keltése nélkül váratlan ellenőrzési szemléket tirtani.

Legfontosabb intézkedései azonban a végrehajtási rendeletuek azok, melyek az állandó borellenörzö bizottságok felállítását és hatáskörét írják kö^űl. Ily bizottságok minden főszolgabírói járásban, rendezett tn- nácsu városokban, Budapesten minden kerületben feláliitandók s feladatuk a borforgalomnak az 1893: XV11I. t.-c szempontjából való megfigyelése, az elkövetett kihágások te- kinte ében az illetékes hatóságok, valamint az idézett törvénybe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkörök nyom rávezetése, s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásuk megkönnyítése.

VIDÉK.

Szüreti mulatság Várpalotán

(Siiját tudósítónktól)

A várpalotai ifjúság által — szept 26-án a >Korona«-ven<lég:ő nagytermében a református egyház templomába felállítandó orgona költségeinek fedezésére rendezett szüreti mulatság a várakozáson felül sikerült. Úgy a helybeli, mint a vidéki intelligentia szép számmal volt képviselve, mely nagyban emelte a mulatság fényét; annyi sok szép asszony és leány alig volt még látható a palotai bálokban, mint ez alkalommal. - - Dicséret — s általam az egyház nevében is köszönet illeti a várpalotai ifjúságot, s mint rendezőket Debreczeni Lajos, Kovács Béla, Török József, Bauer Mihály, Forrás Zoltán. Hlatky Béla teési s jegyző urakat, kik fáradhatatlan ifjúi hévvel igyekeztek sikerültén : valamint dicséret s köszönet illeti Schill Elvira, Schill Aranka, Holben- haier Margit, Sipos Emma, Magyari Emma, Varga Mariska kisasszonyokat, kik a jegyek előre eladása körül sikeresen, fáradtságot nem ismerve buzgőlkod- tak. A ,Korona*-vendéglő tánczhelyisége a rendezőség által feldiszitve s négy rendbeli lugas, s a kedves kis csősz leányok igen szép látványt nyújtott, s a szőllőfürtök vissza idézték a jelenvoltak emlékébe a régi kedves szüreti időket. Esti 7 órakor egymásután robogtak be a vendéglő udvarára a helyi és vidéki vendégeket hozó kocsik; majd 8 órakor a mulatság kezdetét vette. A csőszök alföldi csikós jelmezbe, a csősz leányok diszmagyarba.i mutatták be a csősz tánezot. Ezután kezdődött a mulatságos szöllő lopás, mindenki sietett a lúgosokhoz, hogy foglyul essék mihamarabb a szőllő éber szemmel vigyázó szép csősz leányoknak. S azt hiszem nemcsak a csőszök, de sok ifjú a szőllő helyett, jobb szeretett volna epret lopni puszi alakjában, a szép csősz leányok eperajakáról. Majd jött a mulatságos világpósta, megkezdődve a sürgés forgás a levelezőlapok elárusitásával. mihamarabb igyekezett is felhasználni a fiatalság az alkalmat, hogy szive érzelmeit e lapra írva tudtára adhassa annak akit illet. A legtöbb levelezőlapot Schill Elvira kisasszony kapta, s igy ő nyerte meg a rendezőség által készített diszes szőlő koszorút is. — Ezután kezdődött a táncz a helybeli jőhirnevü zenekar húzta a ropogós csárdásokat, az arany ifjúság'pedig járta azokat kivilágos kiviradtig. Az I első négyest 32 pár tánczolta. A helyi | és vidéki aszonyok közül ott láttuk: Nagy j Gáborué, Dömény Zoltánná, Csajtai Má- | téné, (inota), „Nagy Károlyné, (ősi), Kol- ) benhaierné (Ősi), Dr. Rutsek Pálné, Bisz- terszkjp Dezsőné, Pintér Dénesné, Magyar Józsefné, Rácz Dánielné, Kun Vendelné stb. Leányok közül; Schill Elvira (Teás), Schill Aranka (dudar), Kolbenhaier Margit (Ó.-i), Sipos Emilia (Inota), Szűcs Irén ! (vilonya), Stefán Margit (Jásd), Bors nö- ! vérek (peremarton). Nagy Rózsa (Ősi), I Méózáros Mariska és Ilona, Országh Ilona, I Uzsák Mariska (B -Pest), Töltési Róza, | Rácz Tini, Magyar Emma, Varga Mrriska, j Bauer Hona, Molnár Mariska stb.

A bál összes jövödelme a beléptijegyek, felülfizetések, levelező lapok s szőllőlo- pásból 140 frt 80 kr. kiadás 70 frt 80 kr. volt: igy tiszta jövödelem az orgona alapra 70 frt.

Felülfizettek: Ns. dr. Óváry Ferencz ur 5 forint Barcza Gyula 2 frt. Kristóf Sándor 1 frt 50 kr., Végh Sándor I frt, Lange V. 1 frt, dr. Rutsek Pál I frt, Csörgei Lajos 1 frt, Csörgei Béláné 1 frt, Bors N. 50 kr., főt. Dómján Károly 5o kr., Csernei Ede (B.-Pest), 50 kr. Dömény Pál (Adánd) 5o kr, Fóliák Zs. 50 kr., Smiedeg József 50 kr., Fonyóei 50 kr, Töltési L. 50 kr., Hübner V. 60 kr, Német R. 5o kr., Pintér Dénes öo kr.. Pintér Dénes 50 kr.. Madarász J. 5o kr.. Magyar J. 50 kr., Békeffy György 50 kr.,

Biszterszky Dezső 50 kr., Hutvagner J. 20 kr., Borbély J. 10 kr.

I Kedves kötelességemnek ismerem úgy a fáradhatatlan reudezőségnek valamint a közremüködötr kisaszonyok, mint kedves vendégeinknek kik beléptidij s felül fizetéseikkel a jótékonyczélt 'elősegíteni, s pártfogásukkal támogatni kegyesek voltak, úgy a magam, mmt egyházam nevében is hálás és méiy köszönetemet kifejezni.

Fogadja tek. szerkesztő ur stb.

Dömény 2oltán

or. ref le'.kóas.

VESZPRÉMI P0LG.§ ANY A KÖNYY

H&iaaiágot kötöttek*

’ Szept. 26. Vég Gy alá kályhás segéd j lóm. kath. és Csornai Julianna róm. kath.

Szept. 27. Próder István szabász róm. kath. és Márkus Mária róm. kath.

Szept. 30 LŐbl Géza borbély róm. kath. és Nagy Ilona róm. kath.

Smfilettek:

— Aí nem is kicsiség, — vette Katinka védelmébe Elizt. — Különben is, édes Bandi fiam, megbocsáss, de te néha nagyon is neveletlen vagy az idősebb testvéreddel szemben.

— No, de hát Eliz milyen velem! — védelmezte magát Bandi.

— Iiíen, mert te mindig ingerled. Miért tudsz. hozzám olyan kedves és udvarias lenni ?

— Mert. te is jő vagy hozzám!

Eliz közbelépése megzavarta beszélgetésüket.

— Most jövök épen anyuskátől, — szólt — Hal’ Istennek, azt mondja, most sokkal jobban érzi magát. Vasárnapra, azt hiszem, föl is fog kelni. Tadod, vasárnap riijtam vnn a sor, hogy barátnőimet délutánra meghívjam. De anynska azt mondja, hogy neked az igen sok fáradságot okozna. Mond csak, édes Katinka, igazán nem késziihétnél nekünk egy kis uzsonnát.? Különben addig bizonyosan a szakácsáé is jobb lesz.

— Azt ugyan alig hiszem, — felelt Katinka. — De azért az uzsonna ne okozzon neked gondot. En szívesen elkészítem.

— Igazán nagyon kedves vagy ! — örvendezett Eliz s megsimogatta unokatestvére arczát.

A következő napok bizony nagyon fárasztók voltak Katinkára nézve. A sza- k&csnénak agyán nem törtei a lába csak, kirándult, de Hzért mégsem tudott dolgozni semmit és feküdnie kellett néhány napig. Kőváryné sem lett jobban vasárnapra, mint Eíiz remélte. De már a meghívásokat nem lehetett visszavonni.

Összegyűltek a leányok az Eliz szobájában, de Katinkának annyi dolga volt, hogy nem jelenhetett meg közüttük. Az igazat megvallva, nem is volt valami nagy krdve hozzá, bogy kíváncsian végigné- zesse magét, csak Bodroghy Dal mát szerette volna nagyon látni, — maga sem tu'lu jóformán, hogy miért.

N?iit is állhatott ellent kíváncsiságának b uj k<>r a 'leányok elmentek* az ablakból

utánnk nézett. Azonnal megismerte, melyik | közülök Illésházy Bodroghy Dúlnia.

— Igazán csodálom, hogy Ákosnak nnnyira tetszik ! mormolta magában, — Nekem nagyon is ellenszenvesnek látszik. Olyan gőgös, elbizakodott arcza van 1

Ezen az éjjel Kőváryné nagyon rosz- szul lett.

Eliz arra ébredt föl mély álmából, hogy valaki megrázza, a vállal és hangosan nevén szólítja.

Almosán ült föl ágyában s Katinkát látta maga előtt állani, teljesen felöltözve, gyertyával kezében.

— Mi az? Mi kell? — kérdezte EHz szemét dörzsölve,

— Eliz, nagyon sajnálom, bogy föl kellett költenem téged, de édes anyád nagyon rosszul van. Már Bandit és Rudolfot is felköltöttem s megkértem őket, menjerek az orvodért.

Eliz az ijedrségtől magánkívül ugrott ki az ágyból s öltözködni kezdett..

— Oh Istenem, Istenem! tördelte reszkető ajakkal s gyorsan sietett Katinka után anyja szobájába.

Lázban égő arczczal feküdt ott a beteg s összefüggéstelen szavakat mormolt. Ha- lálsápadtao, aggódva hajolt Eüz föléje.

— Anyám, édes anyám 1 — szólította.

De a beteg nem ismerte meg.

Kétségbeeseten borult Eliz Katinka

nyakaba.

— Oh Istenem 1 Katinka, vájjon mi baja lehet 1 Oh Istonem, ha meghalna!..

Szava keserves zokogásba fulladt. Katinka viga9ztulólag ölelte át,

— Nem szabad mindjárt a legrosszab- tól félni. Nyugodj meg, Eliz, A doktor mindjárt itt lesz.

— Oh, Katinka, — tördelte Eliz, — csak meg ne halna ! Hogy viselném el ?. , Ob, csak most érzem, milyen gondatlan, semmivel sem törődő voltam, hányszor megbántottam és keserítettem azzal, hogy Bandival is mindig czivődtám. Oh Istenem, mag akarok változni, mindent jóvá teszek, csak ne haljon meg 1 . . •

— Csendesülj, Eilz; ne légy ngy magadon kivüL Gondolj arra, hogy az Isten

jósága végtelen s imádkozzunk, hogy há-| ritsa el a veszedelmet. Látszik, hogy te még sohasem voltál nehéz beteg mellett. Milyen veszedelmesen beteg volt az én édes jó apám a mait évben. Hogy rettegtünk életéért, s a jó Isten mégis meggyé - gyitotta, pedig már remélni sem mertünk !

— M ilyen jó ragy te, Katinka 1 — eut- togta Eliz kiesé lec.eudeeedre — mennyit kell jóvá tennem te nálad ia!

— Csitt I TJgy hallom jön a doktor!

Csakugyan nyílt az ajtó s az orvoe lépett be a szobába. Komoly arczczal vizsgálta meg a beteget, kérdezősködött és különféle utasításokat adott, de szavait kizárólag Katinkához intézte. Keserű fájdalmat érzett Eliz. D> mit várhatott volna egyebet, mikor anyja ápolását betegsége kezdete óta oly készséggel átenge dte Katinkának.

— Az orvos kérdezősködött, mikor jön vissza Janka s mikor megtudta, nogy egykét nap múlva, megigérbe, kogy majd addig egy jó ápolónéról fog gondoskodni, a ki Katinkának segítségére legyen.

— Hat én nem tehetek semmit ? — re- begte Eliz. — Hiszen én is akarok segíteni 1

— Azt nem keblem, — felelt az öreg háziorvos, a ki Elizt születésétől fogva ismerte, — de csak a jő szándék itt nem elég. Gyakorlat és kitartás is kell ám hozzá. Feküdjék csak maga vissza az ágyba. Ebben a kis lányban itt meg lehet bízni 1

De Eliz hallani sem akart többé az alvásról. Mialatt a fiuk, megnyugtatva az orvos szavaitól, lefeküdtek, ő virasztani akart Katinkával.

Együtt fiit hát a két leány a betegszobában s átvirrasztották a hossza, szomorú éjszakát, Komoly, aggodalommal, félelemmel telt éjszaka volt ez, melyet sohaeem feledtek el, egyikök sem.

Reggel felé kissé leciendesedett a beteg. Fázódva, fogvaczogva húzódott össze a két leány a kis divánon az ágy mellett.

Mikor kűnnt a madarak már csiripelni kezdtek, Elizt legjőzte az álom z Katinka csöndesen, óvatosan takarta be egy nagy kendővel.

Mikor az orvos reggel meglátogatta betegét, meg volt elégedve és sokkal jobban találta, mint az éjjel. De azért még nagyon sok gondal, aggodalommal telt nap és éj következett, mielőtt az orvos kimondhatta volna: — Túl van minden veszedelmen, meg fog gyógyulni!

A megpróbáltatás eme nehéz napjaiban Katinka úgy beférközőtt mindnyájuk szivébe, miDtha lestvérök lett volna s Elizben igaz barátot nyert egész életére.

A nehéz betegségre, hála a gondos ápolásnak. tartós csendes javulás következett. És mikor Kőváryné ismét gyermekei körében lehetett, csodálkozva tapasztalta, hogy Eliz és Bandi teljesen abbahagyták örökös czivódásnkat.

— Azt hiszem, itt az ideje, bogy a Katinka jövőjéről is beszélgessünk kissé,

— szólt Kőváryné, mikor Katiaka nem volt a ezobában. — Gondolom, a próbaidő jól sikerűit, s egyiteknek sincs kifogása, ha Katinka az Ősszel visszajön, hogy előkészűljön a vizsgálatokra.

— Nekem van kifogásom 1 — szólalt meg egyezerre váratlanul Ákos.

— Neked! — kiáltott Janka ée Eliz csodálkozva.

De mivel Ákos csak mosolygott, azt hitték, tréfál, s Rudolf megjegyezte :

— Ennél jobb tréfát is csináltál már, bátyám 1

A jövő azonban megmutatta, hogy Ákos nem tréfált.

Elérkezett Katinka elutazásának ideje, e ő egy nagy utazóláda előtt térdelve csomagolta ösbzs holmiját, hogy aztán ősszel ismét visszatérjen.

Ákos valamivel korábban tért haza, mint szokott, s odaállva melléje, segített neki a csomagolásban.

— Ha jól értettem, kedves Katinka,

— szólt beszélgetés közben, — te egyszer azt mondtad, hogy inkább ezeréinél gazdasszonykodni, mint tanítónő lenni.

— Úgy van. De mint tanítónő többet kereshetek.

— Ugyanis tudnék egy megfelelő állást neked. Valaki, a ki nagyon jól ismer, boldognak érezné magát, ha a háztartását akarnád vezetni.

— Mint gazdasszony ? — kérdezte Katinka zavartan.

— Nem, mert ahhoz nem vagy még elég öreg. Hanem úgy például, ha az én — az a valaki ugyanié én vagyok, — hát, ha az én kis feleségem akarnál lenni ?

Katinka csak bámult a beszélőre.

— De — de, — hebegte — hiszen Eliz azt mondta, hogy neked Bodroghy Daima tetszik 1

— Illésházy Bodroghy Dalma 1 — nevetett Ákos. — No, Eliz alaposan csalódott, vagy csak tréfált veled 1 Azt hiszed : tetszbetik nekem egy olyan gőgös, elbizakodott leány ? Ha csak ez az egyetlen kifogásod, Katinka, akkor add oaak ide bátran a kezedet 1

Odatartotta kezét eléje és Katinka boldogan mosolyogva tette az öTét beléje.

j. t

Es igy végződött a Katinka próbaideje.

Mikor Ákos tudatta anyjával és testvéreivel a dolgot, valamennyien nagyon örültek, de tatán legjobban Eliz, a ki igazán, eziváből megszerette Katinkát.

Rudolf pedig, a titkol drámairó, kijelentette, hogy az eljegyzésre valami nagyon szépet fog írni, a jegyesek tiszteletére.

— Csak öt felvonáeos tragédiát ne! — nevetett Ákos.

— Dehogy, — felelt Rudolf, — hiszen úgyis a versírásra akartam adni magam I

A vers ugyan nem készült el, de azért az eljegyzést megtartották és Katinkának csakugyan sokkal jobban tetszett a háziasszonyi, mint a tornatani- tónői állás.

Radnay Róza.

Szept, 26. Nagy József megyei utász és neje Nagy Erzsébet fia József róm. kath. —* Márki Mihály napszámos és neje Sindler Erzsébet I fia Mihály róm. kath.

I Szept. 27. Honyeoz Julianna cseléd 1 leánya Julianna róm. kath.

Szept. 28. Moravcsik Mihály napszámos és neje Fata Erzsébet leánya Erzsébet róm. kath. — Steigler János fuvaros és neje Sindler Mária fia Mihály róm. kath.

Szept. 29. Léránt Lórincz napszámos és neje Herczeg Anna fia József róm. kath.

Okt. 1. Keserű József czipész és neje Stein Róza leánya Róza róm. kath.

Meghaltak:

Szept. 26. Nagy József 1 a napos róm. kath. tüdöhüdés. — Özv. Mayer Józoefné szül. Jáger Ánna 76 éves magánzó szivhüdás róm. kath.

Szept. 27. Krausz Ármin 76 évei magánzó izraelita tÜdőhűdés.

Szept. 30-án Özv. Segesdy Jánosáé szül. Gál Katalin szegényházi ápolt 76 éves róm. kath.

TÖRVÉNYSZÉK.

Vcgtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél

Október hó 5-én:

Emberölés vétsége miatt vádolt Veninger József elleni bűnügyben.

Szándékos emberölés büntette miatt vádolt Sebők Lajos elleni bün- ügyben.

Gondatlanságból elkövetelt emberölés vétsége miátt vádolt Kun Sándor elleni bűnügyben.

Október hó 6-án.

Gyermek ölés büntette miatt vádolt Schofhauser Borbála elleni bűn- ügyben.

Magánlak megsértése miatt vádolt Rafael Antalné elleni bűnügyben.

Súlyos testisértés büntette miatt vádolt Kis Istvánné elleni bűnügyben.

ÚJDONSÁGOK.

— Vidéki t. előfizetőinket tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az uj évnegyed alkalmából előfizetéseiket megújítani, illetőleg hátralékaikat beküldeni, hogy viszont mi is eleget tehessünk kötelezettségeinknek.

— ö felsége a király születésnapi emlékünnepét jövő hétfőn nagy dísszel fogja megünnepelni megyénk s városunk közönsége, a várbeli dóm templomban s ezúttal bizvást az is lelkesülttebbé teeodi e Tede- umot, hogy a jó király im a nemzetet oly nagyjelentőségű nemzeti kegyajándokkal lepte meg. Igaz szívből fakad most a nemzet imája: Éljen a jó király!

— Kivilágítás a király tiszteletére lesz holnap, vasárnap este Veszprémben. Áz illuminatió már keddre volt tervezve s erről hirt is adtak a budapesti újságok, de a hódolati közgyűlést megelőző elóértekezleten a kivilágítást holnapra, mint a királyi névnap előestéjére halasztották. Ugyanekkor dr. Halassy Vilmos indítványára mellőzték a kormány üdvözlését is, nehogy ezáltal a királyi elhatározás fénye elhomályositassék,

— Október ,61 A nemzet vértanúinak kegy elet ünnepét ez évben is, nagy requiemmel ünnepli meg városunk közönsége. A gyászmise szerdán délelőtt 10 órakor lesz a