Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-08-21 / 34. szám
leg 226 ki loir, étere D túl — a XIV. zónában — a menetdijak változatlanok maradnak, ami a távolsági forgalom oly nagy fellendülését idézte elő, — hanem hozzáadatott még 3, egyenkint 50 kilométeres zóna, úgy hogy csak 350 kilométernél nagyobb, vagyis oly távolságnál, mely megfelel a déli vasat magyar vonalai legnagyobb hosszának, állanak be a magyar kir. államvasutak maximális árainál jóval magasabb végső viteldijak. Veszprém, 1897: Veszprémi Független Hírlap. Szombat, augusztus 21. kerékpározók figyelmébe. Veszprém, aug. vagyis a trfnlogos rendes sebességével szabad ktrékpura/ni, sät esetleg köteles a kerelip iros a szükséghez képest vagy 8 rendőr kö^eg | figyelmeztetésére gépéről le- szalvá ezt mindedig kézen Vezetni, míg az tutest ismét szabadé nem lesz A 'haladás irányában üldögélő vagy járd kelő közönség a kerékpár, vagy ehhez hasonló gép közeledtére hangos csöngetéssel, .-kellő időben és. jól hallhatóan fi- pyelmeztendő. A városok és községek belterületén utcza kereszteződéseknél az óv- jelzas mindenkor megadandó. A kerékpáros gépén, ha osak helyi akudályok nincs epek, mindig útpályája baloldalán haludjou a az ellenkező oldalra a mennyiben ott kivan megállani, mindaddig nem fordulhat, mig czéljaboz közel nem ért. Jigyik ulczából a másikba kanyarodás jobbru, iioszszu, balra rövid ivb ni teendő■ 19A kerékpározás már varosunkban is szélesebb körben elteijedvén, úgy a kerékpárosok, mint a nagyközöoség tájékoztatása czéljából alább közöljük a m. kir. belügyminiszter 1 évi 42159. sz. körrendeletét a kerékpárról való közlekedés szabályzata tárgyában. A rendelet igy szól: A kerékpárról való közlekedés, u*y kedvtelésből, mint gyakorlati czélból mindinkább terjedvén: szükséges, hogy az |íy gépekkel való közlekedés a közbiztonság közrend és a szabad közlekedés biztosítása érdekében országszerte egységesen ezabalyoztassék. Ennélfogva a kerékpárral közutakon és köztereken való közlekedés tárgyában, az 1879. évi MX. t. ez. 1 §-a alapján a következőket rendelem el. A kerékpár kűlömböző alakjaiban és szerkezeteiben könnyű járműnek tekintetik 8 a kocsi közlekedésre nézve közutakon, utakon és tereken követendő általános szabályok a dolog természetéből'folyó eltérésekkel a kerékpárokra is alkalmazandók. A kerékpárral való közlekedés áltulá- ban csakis kocsi utakon engedtetik meg. A mennyiben a kocsi-ut rosszasága a kerékpárral valóhaladástlehetetleimé tenné, úgy a helyi hatóság kivételesen megengedheti a gy .logutaknak e czélre való felhasználását de csakis a lépésben menő ember haladását felül nem múló sebesÁ törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városokban a rendőrhatóságok, a varmegyék más területén pedig az illető járás főszolgabirái feljogositvák, hogy bizonyos közutakon • vagy tereken a kerékpárral való közlekedés rendeletileg egészben vagy részben vagy a napnak csak bizonyos meghatározott időszakára eltiltassák, e tilalom az illető ut két végén láthatólag jelzendő. Minden kerékpár, vagy ehhez hasonló szerkezetű gép, irányi tó, fékező és legalább 30 méternyi távolságra hallható csengő készülékkel, valamint elöl lámpással legyen ellátva, mely a sötétség beálltával meggynjtandó. A lámpás üvege szines nem lehet. Világító anyagul gyertya, olaj vágy kisebb fokú villamfény alkalmazható. Minden kerékpáros kőteles gépét kellő elő vigyázattal kezelni és vezetni. A varosok és községek belterületén kerékpárral túlságos gyorsasággal, vagy is a két fogatú könnyű kocsik rendes sebességénél gyorsabban elöhaladni; versenyt fubni,| közlekedési eszközöket, embereket és állatokat körűi keringeni s általában bárhol olyasmit elkövetni, mi a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztethetné, a közlekedést akadályozhatná, vagy a lovak it és egyébb állatokat megriaszthatná, tilos. Kapukon át egyik atczából a másikba való befordnláaánál, utcra keresztezéseknél, közutakkal határos telkekről kifutás« vagy ilyenekbe bejutásnál s mindenütt a hol a kocsi, lovas vagy gyalog közlekedés a rendesnél fokozottabb mérvű, csakis lassan meg. i 1 • Szembejövő kocsiknak, kerékpároknak lovasoknak nagyobb csoportoknak stb. s kerékpáros kellő időben és módon balra térjen ki. Ha ezt a helyi, vagy egyebb körülményén meg nem engednék, mindaddig megállapodni esetleg leszállani tartozik, míg a pálya ismét szabadda lesz. Hogy ez | kerékpárosnak megkőny- nyitessék, szükség eseteben a szembejövő kocsik, lovasok stb. lehető lassan haladjanak s ezek is kötelesek a szembe jövő kerékpárosoknak kellő mérvben kitérni. Kocsik, lovasok stb. megelőzése jobbra, gyorsított menet sebességgel történjék, a kocsi adott figyelmeztető jelre, szükség esetén annyira köteles balra kitérni, hogy a kerekpáros veszély nélkül elmehessen inellette, ez utak szögletén ée keresztezéseken hidakon, kapualjakban, alagutakban a mindenütt, a hol az úttest kocsik I más jármüvek közlekedése miatt szűknek bizonyul, tilos a megelőzés. Ha a kerékpáros észreveszi, bogy a lő' a kerékpár láttá.ra megbokrosodik, vagy hogyha egyébbként a kerékpárral való elhaladás az emberek testi biztonságát veszélyeztethetné, tartozik gépéről leszállani. Zárt sorokban menetelő katonaságnak temetéseknek, nyilvános felvonulásoknak, udvari hiutőknak, . pósfcafogatoknak, szereikkel mentésre siető tűzoltó-ágnak ób mentőknek, valamint a közutak fellocsolását végző járműveknek, úgy az előrehaladó, mint a szembejövő kerékpáros gépével kitérni köteles. Ha ezt a Helyi| viszonyok meg nem engednék, tartozik azok elvonulásáig megállani. Több kerékpárral egymás mellett haladni csak ott szabad, hol ezt a közlekedési viszonyok megengedik, ha a pálya szűknek bizonyulna, kitérni és megelőzni csak egyenként szabad. Közutakon a mutatványok sorába tartozó, nem rendes módon való kerékpározás tilos. Tilos a kerékpárokhoz, vagy hasonló gépekhez ebeket zsinórral, vagy egyébb- kent odakötve futtatni. Kerékpár versenyek tömeges kerékpáros felvonulások csupán erre alkalmas helyeken, illetve útvonalokon és időben az illetékes helyi rendőrhatóság előzetes engedélyével és az ez által előirt módozatok betartásával rendezhetők. A kerékpárosok egyfelől jelen általános szabályok valamint az erre vonatkozó helyhatósági különleges rendelkezések betartására köleltzvék, másfelől azonban akár kedvtelésből, akár gyakorlati czélokből űzött kerékpározásoknál hatósági támogatásra és védelemre igényt tarthatnak. Kutyának a kerékpározók utáni uszítása tilos, valamint a kerékpározó után iramodó kutyát gazdája vagy hozzátartozója visszahívni.- köteles. A rendőri közeg felszólításának s rendelkezéseinek a kerékpározók engedelmeskedni tartóknak’ úgyszintén kőtelesek a rendőr közegek felszólítására megállni s ezek kivanafc*;ra igazolni magukqt nem tudó kerékpárosok kötelesek gépjüket kézen vezetve az illető rendőr közeget a rendőrhatóság legközelebbi helyiségébe Jí^etni. ' A kerékpárosokra rendőri vagy egyébb czimü dijak a helyhatóságok által csak belügyminiszteri jóváhagyás után vehetők ki. Jelen rendeletem ellen vétők vagy* cselekvők rendőri kihágást követnek el s a mennyiben cselekményük vagy mulasztásuk a magyar büntetőtörvények vagy az 1800. évi I. t.-cz, valamely szakaszájba nem ütközik, 100 koronáig terjedő pénz- büntetéssel, visszaesés esetében pedig 8: . napig terjedhető elzárással és 200 koro- | náig terjedhető pénzbüntetéssel büntet I teudők. Ezen. kihágásokat illetőleg, ser- dületlenekre nézve az 1879 évi XL t.-cz. 17 § irányadó. Ezen rendőri kihágások fokozatos elbírálására a 3854/1880 szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 8 §-ában felsorolt rendőrhatóságok illetékesek. A péuzbüntetésekből befolyt összegek az 1892 évi XXVTI1. t.-cz. 3 §-ában jelzett czélokra fordítandók. Jelen rendeletem az 1897. évi julius hó 1-én lép életbe, a mely napon minden e tárgyra vonatkozó eddigi elleukező batározmány, vagy rendelkezés hatályát veszti. Miről a törvényhatóságot jelen rendeletem pontos és szigorú betartáso, illetve i végrehajtása végett ezennel értesítem. Keresk. és iparkamaránk közzétételei. A komáromi kir. törvényszék elnöke pályázatot hirdet a komáromi kir. törvényszék s az ennek területén levő hat kir. járásbíróság, valamint a komáromi kir. ügyészség vészére az 1898. évben szükséges irodai szerek és anyagok szállításának biztosítására. A székesfehérvári m. kir. V. hon-- véd kerületi parancsnokság pályázatot hirdet az V. honvéd kerület és & 3. honvéd lovas dandár öszpontositásá- ban résztvevő m. kir. honvéd gyalog és huszárezeredek élelemszükségletek ajánlati tárgyalás utján való biztosítása iránt. Ezen pályázatokra vonatkozó részletes feltételek megtudhatók A kerül, kersk. és iparkamaránál. A leér. keresi, és iparkamara. falubeliek meg suttogva hiresztelték, hogy nem hiába jár Csilla az őriásleáuyhoz, boszorkányt csinál belőle! A barátság, amely Halápot Csillával összefűzte, mindig szorosabb lön, amíg azt egy rendkívüli körülmény meg nem szakította. Az öriásleány megbetegedett. Csilla önfeláldozó készséggel ápolta, mig atyja az öreg Baltanto szorgalmasan járta be a réteket s erdőket, hogy győgyitó füvet keressen beteg leánya számára. Hiába .' A kérlelhetetlen halál, amely sem szépséget, sem ifjúságot nem kiméi, becsukta örökre a szép Haláp szemeit is. Ki írhatja le az ősz Baltanto bánatát? A gyötrelem földrengést előidéző, rettentő hangokat sajtolt kebléből; sö- rénysz.'rü baját lobogtatva, futott át a tájoD, léptei alatt rengett a föld s keserves jajkiáltá3ai az eget is megreszket- tették. Három napig futkosott ide s tova a fájdalomtól űzött óriás apa, s harmadnapra tért csak vissza halottjához, ki még akkor is úgy nézett ki, mintha mo- solygott volna. A kis Csilla mellette térdelt és sápadt arczát forró könyeivel öntözte. Baltanto fölemelte Csillát; megcsókolta, aztán igy Bzőlt hozzá: — Menj haza, kedves gyermekem, de ne feledd Halápot, akit nemsokára én is kővetni fogok. Azután előhívatta az ő hű állatát, a vasfejü és egyszarvú szikladöntö bikáját, hátára tette a holttestet e ment vele egyenesen Csilla hegye felé. Halom emelkedett már a szép Haláp holtteste fölött g ez az a koporBÓalaku kegy, ami most is fialáp néven ismeretes. Az öreg óriás beültette g síremléket leányának kedves virágaival s megöntözte azokufc sűrű könnyeivel. Nem volt a világon már egyebe, mint kősziklákat döngető egysíarvu óriásbikája,, ezzsl jártkelt egész napon át; majd itt majd ott termett a kis emberkék nagy boszuságára akiknek vetéseit ugyancsak megviselte az óriás, de leginkább a bika vaskos lábainak nyoma . , . Alig egy hónap múlva fialáp temetése után, az óriasbika bozótos helyen c erkészett. Eltévedt-e, vagy az édes fü ize csábította beljebb, —I egyszere csak inegfeneiiiett a mocsárban és sehogy sem tudott onnan kiszabadulni. Az öreg óriás rögtön észrevette bikája veszedelmet, iparkodott is, hogy kimentse, de hiába 1 Gazdája előtt kellett a szerencsétlen állatnak odavesznie! Az óriás hegyet emelt bikája fölé. Még egy kő hiányzott csak,* amely koronáját képezze az egész alkotmánynak. E kő a mocsáros vidék, egyik nádasába volt felékéivé. Ezt akarta Baltanto elmozdítani. Fárasztó volt a munka, mert a kő mélyen volt a földben. A föld alól zugás hallatszott. A kő kipattant s a borzasztó erővel kitóduló víztömeg leteritntce az ősz Bal tantó C A kiömlő viz pár óra alatt elborította árjával az egész térséget — menekülésről szó sem lehetett. Az ár kíméletlenül elsöpörte, ami útjába esett. Erre a sorsra jutott a Budachon tövén levő falucska is Azok, akik u véletlen különös kedvezménye folytán a hegyen voltak, látták a romboló elem pusztítását s remegve szemlélték a gyorsan eltűnő házakat. Csak egy épület menekült meg a hatalmaskodó elem elől és ez az Istenháza. A templorifii tornyában a lélekharang folyvást kongott. Ki húzta ? Tán valami föld alatti szellem ? Nem! Csilla volt, aki éppen a templomba imádkozott, mikor a vészes ár örökre elsöpörte faluját népével együtt. A téren tő keletkezett s az emberek, akiknek az ár megkegyelmezett, az óriás Baltantó tiszteletére és emlékére Balatonnak nevezték el azt. Az óriás szelleme most is él s uralkodik szülötte, a Balaton fölött. Az öreg óriás, néha összeszedi miuden erejét, hogy lerázza magáról a hullámzó elemet. Ilyenkor megrázkódik a tó és jaj annak, aki akkor rajba hajőkáz, jaj annak, akit az óriás megragad, nem latja többé a viruló, part lombjait. Ha Zala táján jársz kedves olvasó, el ne mulaszd meg tekinteni az óriás bika siiját, a Szent György hegyét. S akkor, midőn a nap bucsucsókot hint a vidékre s szemeidet végig járhatod az ego tó tündöklő síkján: hallani fogod Csilla harangját, mely egyre kong a viz alatt . . . Püspöky Gráczián. Hogyan mozdíthatjuk elő búzatermésünk emelkedését? Veszprém, aag. 21. Rövid idő választja el a gazdát attól, hogy -tevékenysége újból más munkakörben érvényesüljön ; sőt azt hisszük, mire e sorok napvilágot látnak, nem egy helyen izzad már verejtéket a gazda ekéje, sót vetögépe mellett is. Alkalomszerűnek tartjuk ez okból egy kérdésről közzétenni néhány szót, mely nemcsan magán, deközgazdasági szempontból is fontos. E kérdés a búzatermés fokozásának mikéntje. Egy értizednélrJtöbb idő telt el azóta, hogy a búza ára ugyanott állott, mint ma. Régóta várták gazdáink a viszonyok, megváltozását, § ma, midőn reményük az áremelkedés tekintetében megvalósult, ugyszólváu mit sem nyertek vele, mert a boldaukénti átlagtermés annyira redukálódott, hogy az árkülöobözet alig hozott valamit javunkra. S bár igaz ugyan, hogy a termés eredmény csökkenésében az idén főleg a természet mostohasága játszott közre, az is tény, hogy ezt illetőleg nagy szerep jutott azon .nem bánom“-ságának is, mely gazdáinkat a gazdasági üzletvitel 'részleteiben vezérli. Sok helyen annyira el van már keseredve a gazda, hogy úgyszólván semmivel sem törődik. A gazdaságban megy minden dolog úgy, a hogy . magától mehet- Pedig elég rosszul s van ez igy, mert elvégre is minden gazdának arra kell törekedni, hogy azon számtalan nehézséget mely őt érheti, legalább részben leküzdhesse, vagy ellensúlyozhassa ; ha a gazda közöny ősén veszi a sors csapásait, tétlenül nézi ama károkat, melyek ót nap-nap után érik, bizonyos, igen könnyen a tönk szélére jnt. Elég sajnos, hogy a legelemibb dolgokban ily magatartással találkozunk. Vegyük például a gaboaatermelést. Nem elég, hogy évek hosszú során át a gabonának nem volt ára, az átlagos termésmennyiség is folyton csökkent. S mit tesz a gazda ? Semmit. Elvetteti újból a gabonát, annak fejlődésével, ápolásával mit sem törődik, de azért helyzetének javulását várja. Hogy ez be nem követ- kezhetik, — egészen természetes. Azt hisszük, nem teljesítünk tehát czéltalan munkát akkor, midőn a búzatermelés mikéntjére nézve felsoroljuk azon tényezőket, melyek annak terméseredm nyáré jótékony befolyást gyakorolhatnak. Kezdjük a vetésforgó 1. Minő helyet adjunk a busának vetésforgóban ? Vessük el azt repeze, zabbosbük- kőny, vagy már kífrán lekerülő takarmány után, mert e növények alatt a talaj javul, s mint ^istálló- trágyával közvetlenül trágyázott növények, a talajt jó termőerőben hagyják hátra-- A ki « búzát búza után vet, az jó. termésre soh’se számíthat,'mert talaját egyoldalulag használja ki. Nem kevésbbé fontos a talaj elő- i készítése. Ha a búzának az előbb j említett növények képezik elővete- ményét, figyelmünk oda irányuljon, hogy a tarló mihamarább feltöressók és pedig sekélven, mert különben a talaj ősszetömődik, s elnyomoro- dik. A sekély tarlótörést egy mély keverő szántás követi, mely alkalommal | kikelt gyomok áldozatni esnek, s végül a vetést megelőzőleg egy közép mély vetószántást aduuk. Ne^takarékoskodjunk talajunk előkészítésénél az igával, mert meg- boszulja ez magát a rossz, elgyomosodott, silány termésben. A trágyázás kérdése a legfontosabbak egyike. Az istállótrágyával közvetlen trágyázás buja fejlődést idéz elő, a mit az annyira kellemetlen megdőlés követ. Kerülni kell tehát az istállótrágya alkalmazást, vagy ha már az-egyáltalán lehetetlen, kössük azt egybe a műtrágyázással, hogy az által a tápanyagok adagolásában az egyensúly jobban helyre legyen állítva. A búza ; ige ti sok foszforsa* at igényel, többet mint amennyit istállótrágyával haszonnal nyújthatnánk. Ha a foszforsav szükségletét kizárólag istállótrágyával akarnánk fedezni, ezzel igen sok nitrogént is nyújtanánk; már pedig ■ a nitrogénnek üagy mennyisége az, a mi a buja fejlődést s ezzel a megdőlést elősegíti. Nem marad tehát egyébb hátra, mint ez, hogy a hiányzó foszforsavat tartalmazó trágyaanyagokkal pótoljuk. A foszfor trágyák-közül különösen a szuperfoszfát használható 8Íkkerrel, a melyből kát. holdanként 150—200 klg.-ot szórunk el a vetőszántás előtt. A szuperfoszfáthoz azonban nem szabad inesz.et tartalmazó anyagot keverni, mert ez a foszforsav oldhatóságát osökkentenué. Sz.u- perfoszfát alkalmazásával a növény erőteljesebb fejlődését mozdítjuk elő, s a búza úgy mennyiségileg, mint iniBeiratási dij a polg. iskolában 2 frt 15 kr., a felső ■ kereskedelmiben 7 frt: A kik a polg. isk. tandíj elengedéséért akarnak folyamodni, kérvényeiket Veszprémvármegytí-' kir. tanfelügyelőjéhez czimezve és egy évnél nem régibb keletű rzegénysógi. bi- zonyitváuynyal ellátva', a bfeiratás alkalmával ez igazgatónál nyújtsák be. A felső kér. isk. tandíj elengedése ügyében az említett módou felszerelt kérvényt a felső kereskedelmi iskolák miniszteri biztosához kell czimezni (Budapest) és szintén’ az igazgatónál kell benyujtaui a behatáskor. A kik polgári vagy felső keresk. iskolai tanulót óhajtanak ellátásra befogadni, ebbeli szándékukat a havi dij feljegyzésével együtt szeptember l-ig jelentsék be egy ezédulán a polg. isk. igazgatósági irodába (a városi ipariskolai helyiségben.) Az igazgatóság. nőségileg sokkal jobb termést fog adni. A termés eredményére a vetés véghezvitele s a vetőmag minősége is igen hagy- befolyást gyakorol. Oly vidékre, hol a csapadék kevés, legjobban ajánlató a tiszavidéki és báusági búza; ellenben a csapadék- dús vidéken ezeknél sokkal jobb termést ad a piros magú uémet búza. Ha az elmondottakon kívül még a buzavetés ápolására is kel ló súlyt helyezünk, úgy megtettük mindazon intézkedést, mely a termés jóságára előnyösen hat. Az ápolási munkák közül tél folyamán a hótörés jöhet figyelembe akkor, ha a búzát vastag hólepel fedné. Ily esetb n ökrök végig hajtásával a havat megtörvén, megakadályozhatjuk a vetés kipál- lás-t. Tavasszal nem eléggé ajánlható a búza fogasolása, mi által a megcserepesedett talajt porhanyóbbá Balatonfíired, aug. 2Q. A hét elején bekövetkezett esőzés és hűvössé lett időjárás nagyon .megszélesztette a vendégeket; a kiknek idejükből még hibázott is, pakoltak és mentek a Szélrózsa minden irányában; de hát azért még mindig elég vendég van; a nyaralók lakói pedig erősen állták a változó időjárást és nem mozdulnak. Füredről eltávozott hosszú nyaralás után a herczegprimás; a parti sétatér esténként még mindig népes; Somogyi színtársulata a napokban indult Újvidékre s onnét a téli idényre Pécsre. Balaton Almádi, aug. 21. Még teljes számmal együtt van a fürdőközönség s' a jókedv még fokozottabb most, hogy már a válásra kell gondolni. Szerdán a 3 ik Murgács (valami Both-Mellini) • bűvész produkálta magát nagy közönség előtt. Csütörtökön pedig megtartatott a rendkívül érdekes műkedvelői előadás, melyre a vigalmi bizottság heteken át készült. De meg is volt a teljes sikere. Az előadás pompásan sikerült s a bevétel 150 forint körül volt. A díszes uj színpad, melyet Edvi Illés Sándor és Tattay tanár Útmutatása szerint Áuer jeles festészünk festett, csak emelte az est hatását. Első darabul dr. Edvi Illés Károly > Ipics-aoacs < vigjátéka adatott, s, abban főkint Zolnay Gyuláné úrasszony, továbbá a bájos Sztankovits Mariska s Edvi Illés Leona kisasz- szonyok s Vermes Nándor játéka ragadta sokszoros tapsra a közönséget. A többi szereplőknek,- Kauíf- mann, Záborszky József, Halassy Gézának s Getső Jenőnek is bőven kijutott a tapsból. Lakatos Gyulának s Pongrátz Piroskának udvarlási jelenete pedig óriási derültséget keltett. A darab végével a közönség szívélyes ovátiókban részesítette a közkedvelt szerzőt. A hangverseny következett ezután, melyet Getső Ignáczné úrasszony s kedves Irén leánya nyitottak meg a Rákóczy tüzes vervvel előadott játékén, a búza fejlődését lényegesen előmozdítjuk. Ha a búza fejlődésében hátramaradt volna, akkor fej- trágyaként chilisalétromot szórunk el 40—60 klg. mennyiségben egy kát. holdanként s lehetőleg oly időben, mikor esőre van kilátás. Megdőlés esetén a vetés henge- rezése ajánlatos, mi által a növény táplálkozását lassítjuk. — S végül a gyótáláfás azon munka, mely jótermés elérése czéljából feltétlenül szükséges. Ezek azon munkálatok, melyek szerint a- búza művelendő; | ha minden gazda figyelembe venné e szabályokat, nem kellene attól tartania, hogy termése holdanként 2 — 3 métermázsára apad, hanem ellenkezőleg a uormális termésen felül ugyanannyival fokozhatná az eredményt. Beiratások a polgári s kereskedelmi iskolába. A veszprémi áll. polgári és felső kereskedelmi iskolában az 1897—98. isk. évre szóló beiratások szeptember 2—4-én tartatnak meg a délelőtti érákban a várori pariskola L osztályának termébe . A javító vizsgálatok szept. 1 én u - . Szept. 7-én megkezdődik a rcudes tanítás. A poíg: iskolában az évi tandíj 5 frt, a felső kér. iskolában 16 írt. tékával, melyet a közönség lelkesülten megtapsolt. Ezután Kompolthy Jób énekélte el, nagy derültséget keltve, Sztankovits Mariska zongora kísérete mellett Szeredai Leó alkalmi kupléját, melynek szövege ez volt: Készül bálba Sok szép lányka Meg egy sereg ifjú ur, Alig várja Hogy eljárja A padekadert 1 a mazurt, És hogy eljön a várt este, Sötét még a győgyterem, S a sok lányka Híjába várja Hogy ott táncz estély legyen. Kérünk lámpát! Hangzik szerte, Minő botrány, skandalum 1 S jön a Zsák s im azt mondja, „Hja kérem nincs petroleum“ A fiirdőházban Dühben lázban Van a tisztelt publikum, Kiáltoznak káromkodnak, No ez igazán „Zu tum m“ ! Szög tépi áz ember lábát S a kabin is beszakad, Tönkre mennek a vendégek Ilyenkép egy nyár alatt. Mikor fognak már segitni, E bajon ! Ez skandalum ! Tessék kérem várni szépen „Most még nincs petróleum“ . . . A Margit bálba I— Már hiába — Sok volt a petrezselyem; S a sok lyányka Híjába várja Hogy majd tánezosa legyen, Mert az ifjú férfi népség Lusta, s folyton szájat tát. Már hiába ez nem járja Tisztelt férfi publikum A bajuk az, én úgy látom -t Kérem nincs petróleum . . Szombat este Egy mehyecske Megvárja a férj urát, Türelmetlen ‘S a sötétben' .................. %y araszra alig lát íorah°gy a hajó kiköt, Megölel hej egy urat, Aplikálván az arczára Édes ezukros puszikat! S csak. későn veszi észre Hogy az nem‘a félje. Hm M - S az oka e tévedésnek Kérem nincs petróleum... Higyjék kérem Hogy én nékem A taps szörnyen jól esik S egész éjjel Óriás kéjjel ■ Folytatnám, míg vers telik, De hát a szerző lusta S több strófám nincs nekem Akarva Vagy nem akarva 1 Muszáj; hogy vége legyen !" -*-. Köszönöm a szives tapsot,' • • .Érdemes jó publikum, De ma be kell már fejelnem Mert nincs több petroleum . . . Ezután Záborszky Jolán k. a. gyönyörű énekszámai következtek. Kedves, finom csengő hangja nagy iskolázottságra vall s oly élénk színezésre- képe6, hogy bármely színpad büszkeségére vállna. A közönség extasissal; tapsolta s megujráztatta az egyes pieceket. . , A »Velenczei kalmár« Sylok-jele- netét adta elő aztán Hornyánszky I Lajos. Művész-ember a szó szoros értelmében, kire fényes jövő vár. Rendkívüli tehetségének a közönség nagy elismeréssel adózott.. ■ Egyik legkedvesb száma a con- certnek a kedves Edvi :IIlés Sán- dorné virtuozitással előadott .hegedű- játéka volt (A zsidónőből) melyet Kompolthy Szelima k. a. kisért zongorán. Közönségünknek pár év előtt már volt alkalmi a .jeles, hegedű játékos pompás játékában gyönyörködni; ezúttal csak teknikai haladottságáról győződhetett meg. A szüntelen tapsra ráadásul egy magyar dallamot is játszott, mely után a közönség úgy őt, mint kísérőjét sokszorosan megéljenezte. Záradékul, Edvi Illés . Sándor kidolgozásában, >A pólyás baba« angol vígjáték adatott s ebben a kedves Dwelly Mariska k. a. (Czimsze- rep) Scholcz Gusztáv s Szeredai Leo excelláltak. A bohózatot oly korrekt otthoniassággal s komplett humorral adták elő, mintha igazi színészek lettek volna. A darab teljes sikerét a többi szereplők, Szitár Berta k. a. Kőkényesy Mariska k. a. dr. Atzél József és Vermes Nándor összevágó játéka csak emelte. Taps és éljenzésből kijutott valamennyinek. Az előadás után bál volt, mely jó zene és pezsgődurrogtatás mellett hajnalig tartott. Ez estén megjelent, az egész saison alatt nélkülözött örökös tb. - vigalmi elnök Dr. Óváry Ferencz is, kit a fürdőközönség, általános örömmel üdvözölt. Ő viszont megígérte, hogy ezentúl vagy 4 hetet Almádiban tölt s már hétfőn 23-án kirándulást rendez Fonyódra s Badacsonyba, hol társasebéd lesz. Indulás Almádiból reggel 6 órakor; részvételidij oda- vissza 1 frt 20 kr. Ma, szombat este tombola és bál. Kedden ötven huszárliszt jön ide Győrből s ez alkalomból szerdán tánczvigalom lesz. Egy tündér! est. — Kenésén, 1897. aug. 12. — . . . Lomb se rezdült, szellő se lebbent, épült a viliik aranyhidja: melyről a hold ezüstös fátyolában fürödni szállott a tó kebelére . . . Csillaghullás völt az égen . . álmodott a Balaton . . . , Néztem ezt az édes álmot, láttam e szépséges álmot, amint tündéri övéhez kapcsold a kertesei partok Jánosy villáját, melynek parkjába kedves légyottra gyűlt a fürdő meghívott elitje. Ittfenn a lélek, odalenn a Balaton álmodott, s hogy melyik álom volt a szebbik ? azt leírni: nem ! csak átérezni lehet . . . Adjátok kezembe Correggió ecsetjét, — Fidiász vésőjét, — Pindlár lantját; még akkor is halvány lenne a kép, melynek emléke: »arany sugár, mely futva seeldel bíbor habot« , . . Mintha a viliik szöktek volna fél ( hullámos habos párnáik alól: ró- I zsás arczokkal népesült meg a remek lombsátor, melynek dúsan rakott asztalainál szépszemek igóao deleje vonta a glóriát, amelytől I elszédül az agy . . . megdobban a I szív : múltat feledve, — jövőt nem
