Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-12-04 / 49. szám
Veszprém, 1897. XVII. évfolyam. 49. szám. Szombat, decz. 4. almira Iionkktoa. Jl. lap ára: Kjjést érre 12 korona. fél érro 6 korona Ssujedéne 8 korona Kftjei ■■in* éra 30 61. kapható Sumer«, J. éa „treui L. urak üzleteiben. KIADÓHIVATAL: Siabadi ntcca 614. ■■. VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP Szerkesztői iroda: Veszprém Saabadi-ntoaa 514. ■ * £ZlrcLetéae3c: (t hathasábos petítsor rag) annak tere) Az első oldalon . . so fillér A 2-flc a 3-ik oldalon 16 fillér A 4-ik oldalon ... is fillér A nyiltérben .... 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér A liberális szervezkedés. Veszprém, doca 8. Holnap vasárnap este lesz meg Veszprémben a liberálisok szervezkedése s a végrehajtó bizottságnak valamint a külső pártkeretnek a megalakítása. E nagyfontosságu gyűlésre nemcsak a megyebizottság liberális tagjai, de a megyei közélet oly vezető íérfiai is meghivattak, kik bár nem tagjai a törvényhatósági bizottság nak, de befolyásuk s tevékenységük arra jogosítja őket, hogy a liberalizmus diadalra vezetésében előhar- czosokul szerepeljenek. Ideális, nemes a törekvése ennek a párt-mozgalomnak: becsületes a czélja s szükségszerű, elodázhatlan volt az actióba-lépése. Imhol a klerikalizmus néppártos i apostolai Veszprémmegyében már úgy aláaknázták a talajt a szabad- elvüség alatt, hogy ha ezt tovább is tétlen néznők — még a jövő választások előtt jóval, kiforgatnák a liberális többséget a saját hajtókából. Immár oly erőseknek, oly biztosaknak képzelik magukat a szentelt vízben úszó ájtatos békák, hogy már j elhagyva fertőjük iszapját, kezdenek kimászni, a liberalizmus mezejére s onnan konczentrált kuruty attakot rendeznek a megye legjobb fiai ellen, mint ahogy a helybeli néppárti uj ság két hét előtti számában oly fényesen illusztrálta. S még ők naivoskodnak most, bogy mirevaló itt a liberális szervezkedés ? Mért nem hagyják a liberálisok magukat egyenkint s a megye admi- nisztrátióját állandón lehurrogni csak azért, hogy a klerikális néppárti bolondgombák minél szebben flovesz- kálhassanak ? Hát persze baj az, hogy a budavári kutyavásári itt nem állandósíthatják s a nép békéjét, a közélet békés fejlődését tovább nem zavarhatják meg. Ideje volt az egészséges párt-tömörülésnek. Aki-é a többség s a nép bizodalmából nyert hatalom preszti- zséje, az tudjon is vele élni s azt mocsoktalanul meg is védeni. Hogy a megye legjobbjai im erre vállalkoztak: ezért szívből üdvözöljük őket. Kiséije nemes munkájukat igaz Isten megszentelő áldása! Á város közgyűlése. (Sajót tudósítónktól.) Veszprém, 1897. deci. 4 Balogh Károly h. polgármester elnöklete alatt a városi képviselő testület közgyűlése a mai napon folyt le. Napirend előtt bejelenti, hogy br. Hornig Károly püspök, a temető- hegyi szérűn tűzkárt szenvedettek részére ioo frtot, Schmidt Mátyásnak pedig külön szintén ioo frtot adományozott. Bejelenti továbbá, hogy egy névtelen jótevő a szegényházban az I °99- évben egy városi szegénynek eltartására 80 frtot, az ipariskola költségeihez 50 frtot adakozott és hogy a temetőbeli keresztet és kerítést 75 frt költséggel befestette. Ezen jótevőknek a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Bejelenti végre, hogy a szegényház leégett s hogy a felépítés iránt az ''ntézkedések már megtétettek. Ebből a város terhére csak kevés kár háramlik, mert az épület biztosítva volt. kifizetését javasolja, a mennyiben az eddigi hiányok pótlása a részvény- társaság részéről kilátásba helyeztetett. Ez ellen dr. Óváry Fer-ncz b. tag szólalt fel hosszasabban és kimutatta, hogy a tái sül at, sajnos, mindezt csak kilátásba helyezte, de a szerződésileg kötelezettekből 8 pontnak máig sem felelt meg s igy a város ezen perben vesztes nem lehet, indítványozza, hogy a 60,000 torint mindaddig ki ne fizettessék, inig a vasuttársulat kötelezettségeinek mindenekben eleget nem tesz. Ezt, a közgyűlés e fogadta, valamint elfő gadta azt is, hogy a Veszprém- Jutási állomás Jutásnak a városi pedig Veszprémi állomásnak neveztessék. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter leirata, melyben iijból elrende'i, hogy a tüzkárosultak javára 1893. i évben befolyt könyöradományok ma' I radványa a tüzkársegé'y alapkén ! kezeltessék. Perényi b. tag a szegényházból a | bikák eltávolítását sürgeti, minek fo- { ganatositását a h. polgármester meg j is ígérte. Csapó Kálmán b. tag az iránt in- terpel ál, hogy az acetylen világítás tárgyában hozassék már egyszer ér demleges határozat; a gáz-fejlesztő pedig a város központjából mielőbb távolitassék el, nehogy esetleges robbanás által szerencsétlenség okoz- tassék. Minthogy Balogh h. polgármester ezen ügybe be nem folyt, az inter- pelláczió Kováts Imre polgármesterrel közöltem! fog, ki arra a jövő közgyűlésen fog válaszolni, mit a közgyűlés tudomásul vett. Köve kezett a napirend : Boldogult Ranolder János volt veszprémi megyés püspök sírjának a város általi gondozásba vétele végett az örökösök értesittetvén, abba az örökösök nem csak beleegyeznek, sőt ezért hálás köszönetüket nyilvánítják, a mi tudomásul vétetett. Tudomásul vette továbbá a köz gyűlés, hogy a vármegye törvény- hatósági bizottsága megengedte, hogy a vizveze'ék használatáért megállapított dijjak az 1898. év végéig szedethessenek; továbbá, hogy a váKiadatik kezelési szabályzat alkotása végett a városi jogügyi bizottságnak. Perényi b. tag indítványára a megyénél kezelt és a várost illető tűzkár alap át fog kivántatni. A kolozsvári siket-néma intézet segélyezésére egyszer s mindenkorra i 50 írt kiutaltatott. Az országos iparegyesület támogatására a város által megajánlott 100 frtos alapítvány szintén kiutal- I tatott. I A réai közvágóhíd eladása e'ren- deltetvén, ennek megszavazására meg- ! tartandó közgyűlés határidejéül 1898. i évi január 10 ének d. e. 9 órája tű- I j zetett ki, ■ Ugyanekkorra halasztatott a kór- I házi orvosok fizetés felemelés iránti I kérelmük tárgyalása is. Horváth Béla iktató fizetését 500 ! írtra emeli fel s azt 1898. január 1 tői I folyósítja. Az erdőlegények 200 frtos évi j fizetését f. évi deczember 1 tői 20 írttal, a városi háziszolgák fizetését I pedig f. évi november 1 tői havi I 4 frtttal megjavítja. Ezek eddig 16 ! irtot kaptak. I Szarka Jánosné részére megsza• vazott 500 frtnyi tüzk ársegélyt nevezett örökösei részére kiutalja, j Elfogadja a tanács előterjesztését j a régi kutak beboltozá-ára és ezek gépezeteinek eladására nézve azzal, hogy a jobb vizű kutak tovább is fenntartassanak. Jóváhagyattak a következő szerződések : u. m. 1. A városháza épületében levő kávéháznak 1898. nov. i-től kezdődő ! 12 évre évi 3100 írt bérért történt •' bérbeadása iránti szerződés. I 2. A városi bazárnak 1898. évi A vármegye alispánja a veszprémi káptalan, mint tulajdonossal az almádi ligetre vonatkozólag kötött szerződést és térrajzot jóváhagyás végett bemutatja és ezzel kapcsolatosan a Kompolthy Tivadar és az almádi fürdőrészvénytársaság képviseletében Óváry "Ferencz dr. által az almádi ligetre vonatkozólag benyújtott beadványokat előterjeszti. Csetény község birtokosságának szervezési szabályzata. Dudar község birtokosságának szervezési szabályzata. Szilasbalhás községnek köztemető-helynek kisajátítás utján beszerzését tárgyazó határozata. Szemelweisz -Károly zirczi születésű orvos oklevelét kihirdetés végett bemutatja. A vármegye igazgató-valasztmánya a legtöbb államadőt fizető m biz. tagok I898. évre megállapított névjegyzékét további törvényes eljárás végett be- ; mutatja. Az enyingi járás főszolgabirája a hivatal helyiségében már használhatlan pamldg helyett egy újnak beszerzését kéri. A vármegye alispánjának előterjesztése a zirczi járás főszolgabirája részére egy Wertheim-szekrény beszerzése tárgyában. AJispáni előterjesztés a házi pénztári takarék alapból az 1894 évben kölcsön vett 2000 frt leírása és ugyan e takarék I alapból a házi pénztárba 2500 frtnak I átutalása iránt. I Horváth Sándor és társai veszprémi ) lakosok Faész község képviselőtestületének a vadászterület bérbeadása tárgyában hozott 3/97. sz. határozata ellen fellebbeznek. Községi-, házi- és egyébb számadások. Községi költségvetési és pótköltségvetési előirányzatok. rosi 1898. évi költségvetési előirányzatát jóváhagyta, az 1898. évi közúti költségvetési előirányzattal együtt. Elnök bemutatja Magyarország külön czimerét, valamint a Magyar korona országai egyesitett czimerét. Tudomásul vétetett és a címerek ■keretbe foglalása és azoknak a közgyűlés termébe kifüggesztése elrendeltetett. Nagyobb vita fejlődött ki a Győr- Veszprém-dombovári vasút részvény- társaságnak a város elleni 60.000 frt segély iránti peres ügyében, melyben a vasúti bizottság a 60,000 irt nov. i-től kezdődő 10 évre évi 576 forint bérért történt bérbeadása. 3. Járvány kórházi czélra a Vilde- 1 féle kertnek a város által 1897. évi nov. i-től terjedő 3 évre történt bérbevétele iránti szerződés. 4. A városi földek s rétnek bérbeadása iránt létrejött 6 rendbeli szerződés ; mely utóbbi a törvényhatósági bizottság által is már jóváhagyat. Ezzel a közgyűlés véget ért. Veszprémmel közgyűlésé. A holnapi nagyérdekü megye- gyűlés tárgysorozatát alábbiakban közöljük: Alispáni jelentés. Udvari gyászjelentés Adelaide Mary tecki herczegnő született irlandi és nagy- brittaniai herczegnő haláláról. A k'ósigazgatási bizottsdgbil a folyó év végén kilépő Vajda Ödön, Fenvvessy Ferencz dr.. Fiáth Pál br., Bibó Dénes és Szabó Imre biz. tag urak helyeinek választás utján betöltése. Szabolcs vármegye közönsége a m. katonai akadémiák felállítása és nemzeti történelmünk 10 korszakalkotó nagy alakjának az udvartartás költségei terhére leendő megörökítésének elrendelése alkalmából 433/897. th. sz. a. ho- - zótt hatarozatat pártolás végett átteszi. Az »Országos Nemzeti Szövetség1 a Szent-Gellért hegyen építendő országos Pantheon tárgyában kibocsátott emlékiratát feliratil au támogatni kéri. A központi bányászati intéz-t támogatása és segélyezése iránt beadott előterjesztése és kérvénye. A veszprémi m. kir. építészeti hiva- i tál helyiségeinek bérszerződését meg- I hosszabbítás végett 611/897. szám alatt bemutatja. Kis Zsigmond és társai b.-sághi lakosok B -ságh község képviselőtestületének 4/897. szám alatt hozott határozata ellen fellebbeznek. A pápai járás főszolgabirája Alsó és I Felső-Görzsöny községeknek a pápacsornai helyiérdekű vasútnak a 3. számú őrháznál létesítendő megállóhely ügyében hozott felszerelt határozatait felterjeszti. A zirczi apátságtól a zirezbodajki törvényhatósági ut kiszélesítéséhez megvett 301 Q-öl területre vonatkozó szerződést és vázrajzot a m. tiszti ügyészség bemutatja. A veszprémi m. kir. államépitészeti hivatal főnökének a szilas-balhási u. n. »Csikgáti* hidakra vonatkozó vélemé- nyes jelentése. Trsztyánszky Ödön zalaegerszegi lakosnak, mint a néhai Vizeki Pálné-féle nevelési alap családi gondnokának 1894 évi számadása. A Vármegye alispánja azon intézkedését, mellyel a Tallián Pálné-féle családi nevelési alapnak a folyó év első feléről rendelkezésre álló 2180 Irt 10 kr. jövödelmét kiutalta és felosztását elrendelte, — jóváhagyni kéri. A vármegye tiszti főügyészének 1063/897. számú előterjesztése a karakói töltésben levő kidak (fentartása kötelezettségének a vámtulajdonos somlyó-vásárhelyi alaitv. uradalom terhére megállapítása gyében; A győr-veszprém-dombovari h. é. vasút íszvénytársaság és Enying község ;kö- itt a kisajátítások tárgyában létrejött gyezség felülbírálása. A vármegye alispánjának előterjesz- :se a behajtatlanság miatt természetem munkára átváltoztatható községi özmunkának hatósági kényszer utján aló leszolgáltatása tárgyában alkotandó rabályrendeletre vonatkozólag az 520/97. 1. th. határozatra. Ádáz-Tevel község az általa közczélra íegvásárolt ingatlanra vonatkozó adás- evési szerződést jóváhagyás végett be- e ijeszti. Varga Gyula b.-m.-szt.-királyi körjegyző lözségeinek a segédjegyzői állás rend- zeresitését tárgyazó határozata ellen sllebbez. Az egyes választmányokban időközien üresedésbe jött helyek betöltése. Csete Mihály, K. Tóth János. Karg Cároly, Lazányi Béla és Gyapay Viktor ál. m. biz. tag lemondása folytán az uj 'álasztasok elrendelése. Városlőd község képviselőtestületének ngatlan vétele tárgyában hozott ha- ározata Bukovics Ferencz és neje s Devecser tözség között ingatlanok eladása tárgyá- >an kötött szerződések jóváhagyása. A Lovász-Patona község határában fekvő »öreg-hegy“ hegyközség szerve- lési szabályzata. A LovásztPatona község határában fekvő ,Uj-Somlyó“ hegyközség szervezési szabályzata. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter nek a mesterséges borok készítésénél! és azok forgalomba hozatalának tilalma zásáról szóló 1893: XXIII. t.-cz. végre hajtása tárgyában kiadott 53850/897 számú rendelete. A magyar királyi belügyminiszternél az istállók és sertésólaknak a telkek ut melletti oldalára építésének megakadá lyozását elrendelő 90 260/897. sz. in tézvénye. | A zirczi járás főszolgabirája Vahut 1 Gyula kéményseprő-segédnek folyamod- | ványát, melyben a zirczi járásban a gyűri, kisbéri és moóri kéményseprő- mesterek által használt tiz községből és ehhez tartozó pusztákból külön kerületet alakítani és neki átengedni kéri — pótlólag felterjeszti. Bakony-Ságh községnek a regále-köt- vény eladásáról származott törzsvagyon hiány tárgyában hozott határozata. Szűcs Albert zirczi — és Rezinger Pál devecseri lakos járási állatorvosok fizetésemelés iránti kérvénye. A veszprémi járás főszolgabirája járása több községe birtokossági közgyűlésében a gazdálkodás módozataira nézve hozott határozatokat felterjeszti. A vármegye alispánja azon intézkedését, melynél fogva az acetilen-gáz részvénytársaságnak az ő Felsége tiszteletére f. évi október hó 4-én re ndezet kivilágítás költségei fejében 150 frtot kiutalt — helybenhagyni kéri. A veszprémi m. kir. építészeti hivatal előterjesztése a zirczi járási kórház építési ügyében. Károlyi József és társai homokbödö- gei lakosok a községnek a pápa—bán- hidai vasúthoz 5000 frt törzsrészvénnyel való hozzájárulást megszavazó határozata ellen fellebbeznek. Dudar községnek jegyzői lak- és hivatal-helyiség építési Ugye. Az uzsora hyenái. A Budapesti Hírlap egyik közelebbi száma czikket irt arról, hogy Beregmegyében mint irt a gabona- uzsora, 8 hogy ez ellen minő orvoslattal élnek. Erre nézve most mi- hozzánk érkezett egy felettébb érdekes közlemény, mely nemcsak Beregmegyére nézve, hanem minden olyan vidékre, a hol szegény föld- míves la sósság van az uzsora karmainak áldozatul odavetve, általános érdekkel bír. A czikkely a következő : .Azt hiszem, ha megírom azt, amit a szegény földmives néppel űzött uzsoráról észleltem, szolgálatot teszek a mi végtelen szerencsétlen sorsú rnthéneinknek, lévén szó a szolyvai járás mintegy 20,000 rnthén lakosságáról. Említett czikk terményuzsoráról szól, mely járásunkban nem fordul elő, legalább tudtommal nem és pedig azon egyszeri) oknál fogva, mert nincsen terményünk, legalább eladni való nincs; nálunk tehát a modern kor e kinövése nem verhetett gyökeret s helyt adott a € TAR CZ A. Bella könyvéből. XXXVIII. Tanúm reá a nagy mindenháié. Hogy az szavakkal ki nem mondható, Hogy azt leírni a toll képtelen, Az én szerelmem: olyan végtelen. Repülve száll, amerre vágya tart, Nem korlátozza bérezés sziklapart, Vihartól vészes, sajgó tengerár Keblére gyöngyöket halászni jár. Csattogjon, zúgjon bár a sorsharag ; Villámok közt u ezil felé halad. Nem retten el, ha förgeteg dörög. Mert érzi: hallhatatlan és öröhi Keresztül tör a sirhalom porán, Végig ragyog — át századot során. Aranyküllékkel szórva az eget: Felírja rá imádott szent neved I SOÓS LAJOS. Cholnoky Jenő levele Ázsiából. (A Földrajzi társulat igazgatóságához.) Banghal, jalins 17., 1897. Mélyen tintelt Szerkesztő Ur 1 Kötelességemnek tartom, hogy a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Földrajzi Közlemények olvasóinak röviden számot adjak eddigi működésemről a távol keleten, mert hiezen működésem magyar nemzeti töke segítségével folyik. Tartótom tehát számot adni hazám azon testületének, mely egy geographiai tanulmányutat megbírálni leginkább hivatva van. A Nagymélt. Vallás és Közoktatásügyi sé a Füldmivelésűgyi Miniszter nrak kegyességéből utazásom felszerelésére és I megkezdésére elegendő összeget nyertem- • Ebhez járult még később Dr. Mészáros Károly szives adománya, mely a kinn- tartőzkodás ideje alatt négy segítségül szolgált. Etekkel az összegekkel megkezdhettem utazásaimat (S megismertetve magamat az itteniekkel, sikerűit a mire ezámitottam, tudományos ezéljuim számára idevaló tőkéket is megnyerni. Természetesen, ez nem ment könnyen. A kínai kormány segítségének elnyerésére sokat áldoztam, hisz a legjobb ajánlatokkal jöttem ki ide; de mind hiába : a kormány oly zárkózott volt, hogy egy jő útlevélen kívül egyebet semmit nem nyertem. az idevaló tőkepénzesek adakozásáról persze szó sem lehet. Az egyetlen tudományos testület, a R. Asistio Society éjszok-khinai osztálya nem rendelkezik tőkével ilyen czélokra, amellett nem is szívesen áldoznának egy magyar utazó támogatására. Csakis ellenértek fejében jutottam segit-éghez, aminek azaz előnye is megvan, hogy nem kell magamat lekötelezettnek ereznem. Mint szakértő, ritkaság vagyok itt. Ide csak világcsalók jönnek hirtelen meggazdagodás czéljából. A solid, Jfiurópából intézett nagy vállalatok igy nem igtn kapnak itt a helyszínén alkalmas szakértőket. Két szakértői utazást már tettem, egyébként is több véleményt mondottam s ma mér keresnek. Szigorú magamtartása az, hogy csakis teljesen világos és tiszta dolgokba elegyedem (van itt elég piszkos- kezű, homályos dolog), hogy előre láthatólag eredménytelen dolgokat azonnal, minden dijjazáa nélkül visszautasítok, bizalmat támasztottak. Amellett csakis olyan utakat vállalok el, amelyek mellett tudományomnak használhatok első sorban. Első volt egy ármentesitée kérdése, délre a Hang-oson Öböltől; most jöttem meg, nehány banya vizmentesitésének kérdését oldva meg Nan-king vidékén. Most nagyobb nt következik fel éjszakra Mandsu országba, amelyet örömmel vállaltam el, hisz ennek az országnak a geographiai viszonyairól még olyan keveset tudunk I Itt kettős faladat var reám, ha ezeket megoldottam, elegendő összeggel fogok rendelkezői, legalább ngy hiszem, hogy utazásaimét ezután függetlenül folytathassam és a magam álé tűzött f-lakatokat befejezhessem. Nem lesz ugyan elegendő ez az összeg arra, hogy mindent beutazhassak, amire most vágyódom, hogy áttekintést nyertem a khinai geographiai viszonyok felett, de reményiem, hogy ez- idő alatt Európából, hazámból ismét fogok segítséget kapni. Minden rendelkezésemre álló összeget ntjaimra fogok fordítani, s ha az utolsó kessemei*) is kiadtam, jelentem magamat a konzulátuson ; hogy itt vagyok, kérem szeretettel kflld- j jenek haza. Erre a ezélra van a konzu- j lutUBuak tőkéje s majd valamiképen csak I letörlesztjflk az útiköltséget, I A fő az, hogy minél többet fordíthassak tudományos ezélra. Hisz hazám tu- ■ dományának óhajtok használni I Ha nem j is lehet nékem Khina megismertetésén annyit tennem, miut .Richthofen es gróf Széchenyi ezpeditiója tettek, de mégis van reményem, hogy az ő nyomaikban járva kitartó munkával, jó felszerelésemmel, sikerülni fog oly adatokat bocsátani a tudomány elé, amelyek némi fontossággal bírnak és az 'eddigi nagyobb szabású tudományos munkálutokat kiegészitendik. Első utamat, amely mintegy másfél hónapig tartott a Jangczn-tyang**) deltáján végeztem, az utazások egyik legkényelmesebb módjává’, khinai bázhajóva). Tanulmányoztam a Csien-tang-tyang hatalmas özönárját (masoaret), egyikét a legfeneégeeebb tüneményeknek. Kitűnő fényképező apparátusommal sikerült róla két képet is venni. A tünemény nem olyan természetű, amely könnyen hagyná magát megörökitetni: a hatalmas zuhatagos árhullám eszeveszett vágtál ássál rohan be •) Kei—kínai lyukas rézpénz, értéke kb. >/, krajezár. "*) El a Jang-cze-kiang fonetikai be lyes- iráss, melyet a kővetkezőkben is kővetkesetesen használok. a folyam esztu iriumábs, csak a leggyor sabb moment bir vele, de ehhez meg nagyon jó világítás kell. Azután az ele- mek-tusája miatt csakis kellő biztos magasról lehet dolgozni, ami nem ád alkalmas képet, jócsoporto-itást a tüneményről. Tanulmányoztam a nagyszabású, óriási partvédelmet a delta félsziget déli oldalán. Ez talán azaz emberi alkotás, a melynek legnagyobb földrajzi jelentősége van, nagyon régi és ériás voltáról nem ia tudnék kellő ecsetelést adni. Hang-csou-fu volt ennek az ntamnak egyik sarokpontja. Ezen óriásváros daczára gyönyörű fekvésének, nem keltett bennem kellemes benyomást. Rettenetes piszkos, ériási benne a nyomor * hihetetlen kiterjedése nagyon megnehezíti a környezet áttekintését, a környező dombokról igaz, hogy pompás képet nyújt, de mindig borsózott a hátain bele téveijedni a bűzös és szennyes utczalömkelegbe. Ezután a nagy Tai-hu tó vidékét jártam be s felmentem ennek egy mellékfolyóján Vé-hu város tríé addig, amíg lehetett s amíg a vízválasztót el nem értem, ahol egy úgynevezett Tung-pa vagy csuztató zsilip van. Ez a hely vitás volt, vájjon nem volt-e hajdan itt agy ága a Jang-cze-tji ngnak 7 Itt ismerkedtem meg először a laterit- tál, ezzel a rejtélyes és csodáé anyaggal. Egész utamon folyton esett az esső ami csak annyiból volt igen kellemetlen, hogy a kilátást és az embereim jókedvét nagyon gátolta. A hőmérő ritkán emelkedett -j- 5—6s C fölé (mároziosban), rendesen a fagyponton járt s igy a hőmérséklet nem volt. kellemetlen, sem hi- sem meleggel nem volt bajom. Második utam flang-osoufutól délre, a 1 delta vidék déli részébe vezetett, a hol ■ Sao-hszing vidékén a deltáról való ismereteimnek igen jó és értékes kiegészítését szereztem meg. Ezután Pekingbe kellett utaznom, hogy • Csangli-jamennél személyesen végezzem el khinai kormány segítségének kérdését, hogy ne töltsem hiába az időt Pekkingbe, a míg a felelet m gjön felmentem a karsván utón a mongol-pasztákra. A mongol pusztákon kemény hideggel találkoztam májusban. A kutak egy része még be volt fagyva. A mongolok igen kedvező benyomást tettek rám s néprajzi tekintetben néháDy magyar vonatkozású dolgot figyeltem meg. Szerencsém vul', hogy egy hatalmas homokvihar ért el az utón, az u. n. hoang-fuog vagy eárgaezél. Gyorsvonaton u'azó kontinens ez, e aki látta, többé nem kétel- kedhetik a szubaerikus lerakodások nagy jelentősegében. Lama-inia-'ól vissza Pekiugbe az ut olyan helyeken vezetett át, ahol még nem járt termeszetvizsgálá. A folyók felső folyásainak megismerése képezi fő eredményeimet de amellett etratigraphiái megfigyeléseim és p-trojruphiai gyűjteményem erről a vidékről aimak f-lépité- eéről talán elég jó képit f-ignak nyújtani. Legérdekesebbnek tapasztaltam azt a hirtelen átmenetet a Pei-ho alsó és felső folyása közt. Kupéikouoal a nagy fal mellett még a t Ív ó elvitázhatatlannl hegyi putak jellegével bír s anvlyen hirtelen megszüunek a hegyek, oly hirtelen vesz fel a folyó is egészen más jellemet a irtózatos törmelékén, hozorányán keresztül, egyszerre kanyargós, alföldi folyó lesz. Khalgán az a khioai város, a mely bennem eddig a legkellemesebb benyomást keltette. Óriási, minden képzeletet falai múló forgalma daczára tiszta, rendes varos, széleB utczákkul, elég jó kövezettel. Van itt a világon midenféle nép: kbin ó, mongol, muszka, kalmük, tibeti, koreai e a jó ég tudja még mi mindenféle nép: hisz ez a találkozás helye a belső Ázsiába vivő három nagyfontosságu karavén- utnak. Ahol a három karavánut összefut, a várostól mint egy napi járófőldfd északra, ott egy szűk szikla szerpentin kapaszkodik fel a valódi fensikra. Toll nem képes leírni azt a tolongást, a mit a telfelé éa lefelé törekvő karavánok véghez visznek- Atrével, de sok ezerével várnak lenn éa fenn a kordék, a tevék és a karav&n-ösz vérek. Sajnos, sem az alkonyati idő, sem az őrűletes tolongás, sem pedig az egész helyzet csoportosulása nem volt alkalmas arra, hogy egy jó fényképet készíthessek a jelenetről. Kama-miao nagy fontosságú .kereskedelmi góczpont. A futóhomok elbontással fenyegeti ugyan, sőt részben máris homok alatt vau, de azért a város fényes és a forgalom igen nagy. Ez az első khinai város, melyet láttam, amelyben fedett csatornázás van, noha psrszs nem szabad valami budapesti általános csatornázásra gondolnánk, még Kecskemét diszes csatornázása is fény és pompa ehhez képest. Ezen az egész utazáson a néppel a leg. csekélyebb kellemetlenségem asm volt. A déli tartományokban nem ismernek más titulust az európai számára, mint az jan- koéczcz .idegen ördög“ szép czimet, itt C-iliben egyetlen egyszer sem hallotam. Deleu megdobáltak kővel, bele akartak taszítani a vízbe, leköptek atb Itt mindenki köszöntött, a legnagyobb szívességgel fogadott, legfeljebb kinevettek bolondos ruhám miatt, hisz hogy is ne, mikor ezopfom sincs, azután a bajuszom szépeu ki van sodoritva, aztán a kabaho n elől nyilik, ami Bzörnyü illetlenség, a nők el is pirulnak, ha igaz, de nem látni a festéktől. Pekingbea C/ikáim báró nagykövetünk, rokonszenves egyénisége, szives barátsága és határozott jóindulata tették kellemessé a tartózkodást. A szép városban és vidékén megismerkedtem a khinai architektúra klasszikus termekéivel s mondhatom, hogy daczára a sok útleírásnak, amit Kbiuáról olvastam, daczára építészeti elő- képzett-égemnek, eddig teljesen hamis és rossz fogalmam volt a khinaiak építészetéről. Van ezeknek egy önálló, külön és góth stílusuk, mely önállóság tekiute- téban egyenrangú a mi klaezikus stílusunkkal. Amint a görög-dór a faépitészet- böl szármázott, úgy a khiaaiuak is meg van a maga származása: a fával elegy
