Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-01-16 / 3. szám

F Veszprém, 1897. Veszprémi független Hírlap. Szombat, jan. 16. találtatni az a község, törvényha­tóság vagy az egyes polgár is, aki jogaiban sértettnek vallja magát. Kétségtelen tehát, hogy a törvény életbeléptetésének jótékony kihatása lesz a közre, éppen úgy, mint az egyesekre és hogy emelni fogja a jogbiztonság érzetét a népben. Méltó okunk van tehát ezt az intézményt örömmel üdvözölni. A modern Ma­gyarország egyik oly intézménye ez, a melynek a szabadelvüség adott életet. egyesület módosított alapszabályai készen vaunak i várják sorsok ked­vező í-lintézésétá helybenhagyásukat. A vármegye gazdaközönsége legfő- képen pedig a kisgazdák érdekében igen is óhajtandó a minél előbbi megvalósulás, hogy a vármegye újabb tényezője mihamarabb megkezdhesse működését és megvalósít hassa a benne helyezett bizalom sikeres megol­dását. A vármegye mezőgazdasági bizottságáról. Veuprém jan. 4. A mezőgazdasági érdekképviselet kérdésének megoldása régi és álta­lános óhaja volt, az ország gazda- közönsége összességének. A törvény- hozás méltányolva a gazdaközönség ezen méltányos s mint legszámotte­vőbb fentartó-elemnek talán jogos­nak is mondható kívánságát: az érdekképviselet kérdésének megol­dását a mezőgazdaságról s mezórend- örségről alkotott 1894-ik évi Xll-ik törv. czikk meghozásával lehetővé tette az által, hogy vármegyénként a mezőgazdasági bizottságok meg­szervezését kötelezővé tette. A gazdaközönség örömmel fogadta az idézett törvény intézkedését és sokat várt, nagy jelentőséget tulaj­donított a mezőgazdasági bizottsá­gok megalkotásának. A gazdaközön­ség reményei kisebb körben megva­lósul! attak ugyan, de a mezőgazda­sági bizottságokba helyezett bizalom te'jesen szét f szlott, s azok meg­szervezéséhez m -g sajnálatosabb vi­szonyokat idézett felszínre igen sok helyem A vármeg. a vármegyei mező gazdasági bizotts'gokat nem egy­öntetűéi), hanem kétféle alapokon szervezték meg, és pedig vagy a létező gazdasági egyesület bevoná­sával, vagy pedig azt egészen szá­mításon kivül hagyva | mellőzve egy külön parallel bizottság felállí­tásával. Azok a törvényhatóságok, melyek a mezőgazdasági-bizottsági teendők­nek a gazdasági egyesületekre tör­tént átruházásával oldották meg a kérdést, már alapjában a leghelye­sebb s legeredményesebb megoldá­sát tették lehetővé a kérdésuek, mert amint azt az eddigi tapaszta­latok is tényesen beigazolták, csak is így nyerhetett az ügy legsikere­sebb megoldást, mert megmutatta a következés, hogy az ily gazdasági egyesületek a mellett, hogy teljes antonomiájukat biztosították, sok­kalta nagyobb, s a bizottsági teen­dők ellátásával eredményesebb s maradandóbb becsű tevékenységet fejthettek ki. Igen sok vármegye s ezek között Veszprém vármegye is azonban a mezőgazdasági bizottság kérdését olykép al apította meg, hogy teljesen mellőzvén a régibb idő óta ieuálló társadalmi intézményt, a megyei gazdasági egyesületet, a mezőgazda- sági bizottsági teendők ellátásával ettől egy teljesen külön álló paral­lel bizottságot bízott meg. Ily hely- lyekeu s hasonló viszonyok között megteremtették a confusiób a gaz­dasági egyesületek között, mert. nem csak ezek eddigi működését béní­tották meg s tették teljesen lehe­tetlenné ; de maguk a I, ülőn mező- gazdaság! bizottságok is kellő anya­gi-eszközeik hiányában, de meg leg­több helyen tagjainak gyakori le­mondásával I részvétlensége követ­keztében majdnem semmi, vagy csak is igen szerény működést fejthettek ki. Megmutatta ezt a következés mindenütt, a mely okolásnak épen nem ártott s beigazolta mindeuütt 8 megmutatta az eredményes meg­oldásnak sikeresebb útját. A vármegye törvényhatósága be­látván a helyzet tarthatatlanságát, s a mezőgazdasági érdekképviselet helyesebb megoldását óhajtva s biz­tosítani kivan vári; kimondotta ha­tározati! ag, hogy a vármegye mező- gazdasági bizottsága teendőinek el­látásával a gazdasági egyesület il­letve annak igazgató választmánya bízassák meg, s nem is késett 1896. évi október hóban megtartott tör­vényhatósági rendes közgyűlésében az erre vonatkozó vármegyei sza­bályrendeletet megalkotni. A gazda­sági egyesület készséges örömmel vette a vármegye közönségének megtisztelő bizalmát, s megbízatá­sának sietett is eleget tenni első sorban az által, hogy alapszabályait a nyert megbízatásnak megfelelőig deczember hóban megtartott rendes közgyűlésében át is módosította. A vármegye közönsége által al­kotott szabályrendelet, válamiut az Kiss Károly gyilkosság!' kísérlete, (Végtargyalás.) Kiss Károly volt kis pirithi községi törvénybiró állt pénteken a veszprémi kir. törvényszék büntető tanácsa előtt, vádolva Horváth Zol­tán kir. alügyész által gyilkosság bü'n tettének kísérlete cse­lekményével. Csenkey Géza kir. tszéki elnök vezette egész nap 1 tárgyalást; a tanács tagjai Kai G é z a és d r. 111 é s D e z s ő kir. tszéki bírák s Prikk Mihály jegyző voltak. Vádlottat: d r. BenkőKároly helybeli ügyvéd védte. 1877. évben történt, hogy Kiss Károly jómódú kis-pirithi polgár fe­lesége könnyelműségei, kicsapongásai, pazarlása és pereskedési viszketege miatt teljesen tönkre ment; kényte­len volt bírói állásáról lemondani és mint napszámos ember tovább ten­getni életét. Időközben az 55 éves öreg ember szerelmi viszonyt szőtt. A 19 éves Mihálka Rózával összeálltak és 3 évig éltek együtt törvénytelen viszonyban, nem minden családi és szerelmi féltékenység nélkül. A szép és fiatal Mihálka Rozália megunván az öreg kecske féltékeny­ségét és kínzásait, 3 ízben is meg­szökött Kiss Káróly lakásáról, de meg csak újra visszatért a férfi édes­getései és unszolásai folytán. Utoljára Mihálka Rozi 1896. évi augusztus hóban szökött el Kiss Ká­roly vádlottól Pápára, hol özv. Sin­ger Manónéhoz szegődött el cse­lédnek. A féltékénység dämona ide is üldözte Kiss Károlyt szerelmével de a leány hallani sem akart a vissza­téréséről. 1896. évi szeptember i-én délu tán újólag megjelent Kiss Károly özv. Singer Manóné pápai korcsmá­jában, de a leány kereken visszauta­sította Kiss Károly ajánlatait, mire az zsebéből egy revolvert ragadott ki, 3-szor rá lőtt a csapodár leányra, azonban eredménytelenül, mert a golyók a leány feje fölött a falba fú­ródtak. A nagy népcsödület ,és a pápai rendőrség rögtön letartóztatták a szerelmes gyilkost, ki beismerte, hogy leányt boszuból csúffá akarta tenni mert „ezen nő nélkül ő élni nem képest. A kir. tszék Kiss Károlyt a kir. ügyész indítványa mellőzéséről szán- dékos emberölés bűntet­tének kísérletében mondotta ki bűnösnek és ezért 2 évi f e g y- házra Ítélte, melyből vádlott már 4 hónapot kitöltött. Ahumánus ítéletben vád­lott, a kir. ügyén és védő dr. Benkő Károly megnyugodtak. a mi szolgáltat Javasolja a bizottság, bogy a kereskedelmi, földmivelésügyi és igaz­ságügyminisztériumok együttes el­járással törvényhozás utján egy a helyszínén működő békéltető és ítélkező vásárbizottságot létesítsenek. Kívánatosnak jelzi továbbá, hogy a vásári határnapok ezentúl nap­iári kelet szerint határozassanak meg, ellentétben a mostani rend­szerrel, a mikor a vásárok rend­szerint valamely nagy ünneppel kapcsolatban álló hétnek bizonyos napjára vannak megállapítva, rendkívül sok zavarra okot. Szükségesnek jelzi a bizottság, hogy ii miniszter egy rendes vásári naptár kiadásáról gondoskodjék, a mely már egy félévvel az év vége előtt, kiadassék a naptári kelet sze­rint hiteles adatait tartalmazza a vásári határnapoknak, mert a je­lenlegi naptárakban közö’t vásári határnapok nagyon megbízhatatlanok, A bizottság e javaslatait az „Ö, M. 6. E.“ állattenyésztési szakosz­tályának terjeszti be, a mely arról a jövő héten megtartandó ülésén fog tárgyalni. — Megjegyezzük, hogy a vásárok rendezésére vonat­kozólag hasonló javaslatokat a III. orsz. gazdakongresszus is fogadott el. Egyáltalán a gyümölcsfa tenyész­tés nagyon megfizeti azt a kis fá­radságot, I mit a gazdának Okoz, kora nyártól kezdve, késő télig min­dig jövedelmez. Ezért, I saját érde.künkben ne ide­genkedjünk a gyümölcsfatermeléstől, karoljuk fel szivvel-lélekkel s akkor a haszon sem fog elmaradni. Erschinger János. VESZPRÉMIPOLG.S ANYAKÖNYV Miért nincs gyümölcs termelésűnk? Az állatvásárügy országos rendezése. A 'alünoa a panasz, bogy orszá- gox állatvásáiMÍnk teljesen rende­zeti) nők és hogy azok sem a vevő- közönség, sem az eladók érdekeit ki nem elégítik. _ Az „0. M. G. E.“ állattenyész­tési szakosztályának egy szükebb körű bizottsága e hó 13 án foglal­kozott ezzel a kérdéssel s elhatá­rozta, hogy az állattenyésztési szak­osztálynak ajánlani fogja, hogy föl- terjesztést intézzen a kereskedelem­ügyi miniszterhez, melyben kérje, hogy a vásárjog adományozásánál szigorúan különböztesse meg az ál­latvásárokat egyéb vásároktól és az állatvásárok engedélyezésénél csa­kis az állatkereskedelem és forga­lom érdekeit tekintse irányadókul. oly községeknek legyen tartására joguk, a me­lyek kellő biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy vásáraikat az 1888 ik évi Vlí. t. czikkben foglalt intézkedéseknek megfelelóleg ren­dezni és rendben tartani képesek s igazolni tudják, hogy vidékük ál­latkereskedelmi viszonyai a vásárt kívánatossá teszik. A községek köteleztessenek, hogy vásárjaikról és azok forgalmáról, árviszonyairól stb. kimerítő jelen­téseket tegyenek közzé, a mire any- nyival inkább nagy szükség van, mert tudvalevőleg a vidéki vásárok forgalmáról tájékozást szerezni ez időszerint csaknem lehetetlen. Csakis állatva sár Nálunk a gyümölcstermelés iránt még mindig kevés figyelmet tanú­sítanak és a gazdák még mindig idegenkednek a gyümölcsfa ülteté­sétől. Majd a talajt, majd az éghajlatot és egyébb körülményt hoznak fel mentségül, csakhogy kikerüljék a saját kárukra a faültetést. Pedig nálunk Magyarországon min­denütt megterem a gyümölcsfa, a legzordonabb hegyes vidék éppen olyan alkalmas a fatenyésztésre, mint az alföldi hömokpuszta, csak a gyümölcsnemeket keli jól meg­választani és a talajt hozzá kissé előkészíteni. Egyébb akadályok a gyümölcs termelésnél nálunk nem fordulhatnak elő. Természetesen a legnagyobb baj az, hogy gazdáink nem ismerik a gyümölcsfajokat, nem járatosak a fatenyésztésben, mert nincs alkalmuk ilyeu tapasztalatokat szerezni. A faiskolák ügye, mely legfonto­sabb eszköze volna a fatenyésztés előmozdításának és alkalmat nyúj­tana a gyümölcs tenyésztés elsajá­títására, a legnagyobb elhanyagolt­ságban tengődik. Nem törődik azzal senki, bogy vane minden községben faiskola vagy nincs, ha pedig van, ki törődik azzal, hogy mit termesz­tenek benne 1 Az állam hiába oszt ki évente ezer meg ezer vadonezot, ezek ott száradnak el a községháza udvarain, azokból vajmi keveset ültetnek el, és oltanak be. Szóval a fatenyésztés hazánkban még nagyon is mostoha gyermek. Pedig milyen kellemes képet nyújt Rgy-egy udvar, ha az gyümölcsfák­kal vau beültetve, milyen szép egy- egy kert, ha fái gyümölcsérés al­kalmával csakúgy meghajlanak a bő termés alatt, ilyenkor aztán akadna sok barátja a gyümölcster­melésnek, illetve gyümölcsnek. Hát még milyen nagy áldás az az utasra nézve, ha útközben fára­dalmait egy terebélyes gyümölcsfa árnyában pihenheti ki, vagy a gazda s munkásai künn a mezőn ebéd idő alatt kellemes árnyékban hajthatja le fejét egy kis pihenőre. Nem volna oly sok határ vita, ha a földek fákkal volnának szegélyezve. De főleg azt vegyük^figyelembe, hogy milyen szép ösazegecskét hoz néhány gyümölcsfa termése a kony­hára, hány ember fizeti ki abból egész adóját és rubázkodik a gyü­mölcsből árult pénzen. Nézzük csak a kecskemétieket, ezek waggon számra küldik ki a gyümölcsöt külföldre, a miért nagy összegeket fizetnek nekik. Van is látszata ott a nép vagyonosodá- sának. Az okszerű gazdálkodásnál nincs jövedelmezőbb. Rá is férne az a gazdára, mert a viszonyok mosto­hák, ezért minden kis helyet és időt gazdálkodásra kellene fordítani Házasságot kötöttek: Jan. iO. Répási János. róm. kath. kocsis és Kádi Terézia, róm. kath. Jan. 12. Fuchsberg Efrain izraelita, órás mester és Altstädter Irma izraelita. Születtek: Jan. 14. Heizler Gábor és neje Krám- lile Anna fia Pál, róm. kát. — Kalmár József és neje, Csincsi Ro/á ia fia József, róm, katb. Jan. 15. Heizer Mihály és neje Vé- ber Mária fit József, róm. katb. Meghaltak: Jan 9. Csertán Terézia, 9 hónapos, róm. hath, sryermekaszály. -— Bors Péter, lo hónapos, evang. reform, görcsök. — Oz.v. Horváth Mihályné szül : Horváth Julianna, 78 éves, róm. katb, szivhüdés. Jan. 10. Bebenburgi Karg Károly, 60 éves, róm kath. tüdőhüdés. Ja ti. 12. Molnár Katalin, 2 éves, róm. katb. lüdóhüdés. — Takács Mihály, 43 éves, róm. kath. sziv- liüd-5s. — Weisz Márton, 70 éves, izraelita, szivhüdés. — Piukász Fülöp, 83 éves, izraelita, tüdő- büdés. Jan. 14. Özv. Stern Béláné, szül: Kaufman Johanna, 73 éves, izra­elita, agyhüdés. Jan. 15. Siraou Imre, 2 éves róm. katb. tüdóhiidés. alatt bizottság küldetett ki annak megállapítása végett, hogy az 1877 évi leltár és jelenlegi status közt mi | különbség ? — Kinevezések a veszprémi káp­talanban. A király a veszprémi széki skáptalaribau Kemenes Ferencz éneklőkanonoknak az olvasó-kano- uokságra, Palotay Ferencz dr. ór- kanonoknak az. éneklökanonokságra, Vogronics Antal székesegyházi fő­esperesnek és hantái prépostnak az ör-kanonokságra, Devics József zalai esperesnek a székesegyházi főespe- rességre és bantui prépostságra, Já­nosi Ágoston sümegi főesperesnek a zalai íőesperességre, Magyar Já­nos pápai főesperesnek a sümegi íőesperességre, Fehérvári József dr. segusdi főesperesnek a pápai föes- perességre és Szabó György legi- dősb mester-kanonoknak a segusdi íőesperességre való fokozatos elő­léptetését jóváhagyta s az ekként megüresedő utolsó mesterkauonoki állást Néger Ágostou pápai apát- plébáuosnak adományozta. — Tiszti bál. A veszprémi m. kir. honvédtisztikar folyó évi jan. hó 16-án, február hó 13-án és már­I czius hó 1-én a „Korona“-vendéglő I nagytermében házias jellegű táncz- estély«ket rendez, melyre a meg­hívók már szétküldettek. — A „Balatonvidéki kör“ a bu­dapesti „Nemzeti“ szálloda díszter­mében múlt szombaton tartotta meg ismerkedési estélyét. A kiváló, nagy számban megjelent előkelő közönség élvezettel hallgatta végig B e k s i c s Gusztáv díszei nők és Lesuay Jenő dr. elnök lelkes felköszöntőit. A vacsora után, mely alatt, többek között még Man­gold Gusztáv háznagy szelleme­sen rögtönzött verses felköszöntője Sándor, Szabó Imre, Szélessy Dániel, Takáts Ádám, Véehely Dezső. Pót­részesiilt kiváló figyelem1 ÚJDONSÁGOK. hogy minél több jövedelmet teremt­sen magának. Nincs ház, mely előtt él ne férne nehány gyümölcsfa, az udvar és szérüskert egyes helyein szintén nincs útban egy-egy gyü­mölcsfa és í ind annak daczára, hogy ápolásuk valób n kevés fárad­ságba kerül, a gazda nagyon köny­ven kiárulhat a nyert gyümölcsből nehány forintot; azonkívül készíthet a gyümölcsből bort vagy pálinkát, a mit szintén jól megfizetnek. — Hírlapunkra előfizetéseket, hir­detéseket, úgy a „Balaton“ könyv­nyomdái s hírlapkiadó vállalat ré­szére nyomdai megrendeléseket elfo­gad Schwartz Antal, szabadságtéri díszműáru üzlete, melyet az ideig­lenes pénztáros Bokrossy V. után, a >Balaton«-nyomdavállalat vég­legesen megbízott a vállalatok administratiójával. Ugyanott kaphatók a ,V. F. Hírlap« egyes lappéldá­nyai is. — Mt. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, mint legilletékesebb helyről értesít'ettünk, a pécsi püs­pöki székre, már legközelebb ki fog neveztetni. — A városi vizvezetéK dolgában közeit bt) Szabó Imre elnöklet« alatt a vizdij-szabályzat megállapítása vé­gett volt ülés. Határoztatok, hogy a vagyonosabb osztály a vízfogyasz­tás arányában többet fizessen, mint a szegény családok. A kivetés éven- kint s naptári év szerint fog tör­ténni, ezúttal 5 negyedévre, mert a vízvezeték 1896 október 1-jén nyílt meg. A vízmű felülvizsgálatát Farkas Kálmán és Zarka Elemér kir. mérnökök a múlt napokban eszközölték s eredményét Bpestről, hol kidolgozzák, tudatni fogják. A polgármester megbizatott a vízmü­vek átvétele érdemében határnap kitűzésére. A vizszabályzat kidol­gozásával Csolnoky László v. ügyész bizatott meg. — Az almádi fürdő igazgatósága tegnap ülést tartott, melyen Kom- p o 11 h y Tivadar fürdőprospektusát olvasták föl. Ki fog nyomatni. Az almádi utak kiépítése dolgában ut- ankét fog tartatni. — Országos nemzeti szövetség alakult a napokban Bpesten, a ter­jedő szocializmus társadalmi utón való ellensúlyozására. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag dr. Ó v á r y Ferencz képviselőt kiáltotta ki el­nökül s erről azonnal táviratilag ér­tesítették. A gyöngélkedő képviselő azonban köszönőleg válaszolt s be­tegségére hivatkozással, a szép tiszt­séget nem fogadta el. — A városi közvágóhíd ügyében a gazd. és pénzügyi bizottság köze­lebb ülést tartott. Határoztatott, hogy a volt tulajdonosok (Bauer Károly, Brenner Lőrinoz, Nay Jakab, Me gyessy Imre s testvérei^ kötelesek egy hó alatt a tulajdonjog bekeb- lezhetésére alkalmas okiratot kiál­lítani s a terheket töröltetni. A meny­nyiben pedig a terheket ez idő alatt töröltetni nem tudnák ; . kötelesek megfelelő értékű tkpénztári köny­vecskét a városnak átadni. Egyúttal i Balogh K. b. plgmesler elnöklete ( verseny következett. K ő r ö s y Gi­zella, az opera-iskola tagja, két gyönyörű dallal, Torma Jolán egy baogulatteljes költeménynyel, Schnurmacher N. ur bravúros hegedűszólójával és K r a u s z Ernő ur zongora számával aratott nagy sikert. A hangversenyt táncz kö­vette, mely csak a reggeli órákban ért véget. — Adakozás. A hét folyamán a polgármester kezére a következő kegyes adományok érkeztek be: Fejérváry József kanonok ur ő nagy­sága egy szegénynek a városi sze­gényházban ez évi eltartására 80 frtot,- az ipar iskolára pedig 50 irtot; Kemenes Ferencz pápai pre- latus ur ó méltósága szintén egy szegénynek ez évbeui eltartására 80 frtot, Ferenczy Ottilia urhölgy pedig a városi szegények közt ki­osztásra 60 fftot adtak. Az ég ál­dása kisérje nemes tettüket. — Halálozás. Kirg Károly derék pénzügyigazgatónk, kinek súlyos be­tegségéről első hírlapunkban érte- sittettünk, vasárnap reggel 6 órakor meghalt s temetése a polgárság osztatlan részvétével kedden volt meg. Nyugodjék békén s áldás em­lékezetére. — Városi rendkívüli közgyűlés fog tartatni f. hó 22-én, melynek főtárgya a polgári iskola telkének megszerzése leend. — Vadászat. F. hó 14-én Bauer Károly Medgyes-pusztai vadászterü­leten vadászat volt, melyben részt vettek többek közt; Véghely Dezső, Szabó Imre, Takács Ádám, Klet.zár Ferencz, Sághy, Szita és Metz szá­zadosok, Tatarek, Bauer, Károly Ba­logh Károly, Werner Károly, Hor­váth Kálmán, Horváth Sándor. Pfei­ffer Miklós, Súly László. A vadá­szat eredménye : sok nyúl, egy róka és egy szép sas, melyet Szabó Imre lőtt. Vadászat után Bauer Károly medgyesi pusztáján lakoma volt, melyen tósztok bőven mondattak. A hajtők és a cselédség, mintegy 60 személy a házigazda által szin­tén megvendégeltetek. A társaság a hajnali órákban oszlott szét. — Iparosijaink bálja február 6-án lesz meg a megyeház dísztermében. — A veszprémi „Nemzeti Casinó“ tisztikara s választmánya, az évi közgyűlés egyhangú választásához képest, a következőleg alakult meg: Elnök: Gróf Eszterházy Móricz. Igazgató; Plosszer István. Fő­jegyző: Dr. Kőszeghy József. Ügyész: Dr. Óváry Ferencz. Pénz­táros és könyvtáros: Meszes Polycarp. Háznagy; Dr. Véghely Kálmán. Aljegyzők: Laczkó Dezső, Plosszer Ferencz, Dr. Benkő Károly, Balog Gábor, Vadnay Béla. Választmányi tagok: Csapó Kálmán, Csenkey Géza, Cseresnyés Nándor, Ferenczy Károly, Fischer Manó, Fodor Gyula, Hets Ferencz, Hets Pál, Huszár József, Kenessey Móricz, Koller Sándor, Dr. Lsvatich Kálmán, Magyar János, Mórocza Kálmán, Dr. Purgly Sándor, Ruttner tagok: Dr. Perlaky József, Dr. Kecessey Ferenc/, Saghy Gyű In, Dr. Cseresnyés József, Simon György, Rosos Ödön. U j 11 g ok u 1 a 4 üres helyre: Tersanczky Fe- reuez honvéd al ezredes, Rainprecht Antal, Dr. Jánosi Ágoston, Kail Géza választanák meg. — Gróf Zichy Vladimir b.-nánai m. bizottsági megválasztatása ellen petitió adatott be, mert a gróf nem választó. A választás igy meg fog semmisittetni. — Kitöltetett faiskola-kezelők. A magyar földhitelintézet által a gyű mölosészet és fatenyésztés előmoz­dítására kitűzött jutalomdijak közül az első 300 frfos Kondor Ferencz halmoai állami tanító, a második 200 frtosat pedig Steierlein Gábor kőszegi polg. iskolai igazgató és a harmadik 100 frtosat Pataky Béla csékuti tanító nyerte el. Ez utóbbi részt vett 1896. évben a gazdasági ismétlő oskolák tanítóit kiképző tan­folyamán Pápán és kitűnő képesítést nyervén, a második volt vármegyénk­ben ki a gazdasági ismétlő oskolai előadásokat Csékuton megkezdette és sikkerrel folytatja. Gratulálunk. — Hymen. Csoár Miklós tabi ura­dalmi kasznár jan. 10-én Enyingen eljegy zte az almádi-i fürdőközönség egyik legkedvesebb tagját Mihályfy Janka k. a. t. Bohuuiczky Ödön kir. tör. elnök sógornőjét. — Rémy Gyula budapesti ifjú banktisztviselő elje­gyezte magának Veég Mariska kis­asszonyt, Veég Elek fővárosi keres­kedő, a veszprémi Veég-család egyik derék tagjának bájos ifjú leányká­ját. Isten áldása legyen az ifjú pá­rok szivfrigyén! ien, hang- — Az izraelita krajczáregylet bálja e hó 9-én tartatott meg a megyeház nagytermében. A négye­seket 70 pár tánczolta. Jelen voltak: Leányok: Breuer Irma, Gold N., Ka- delburg Margit, Krauaz Róza, Kngler Mari, Lőbl Szeréna, Lang nővérek, Mün- czer Aranka, Ney Aranka, Paskesz Fanni, Pollik Mariska, Reibman Mariska, Reih- man Irma, Sáudorffy Lilla, Stern Regina, Schwarcz Berta, Schalteisz Jolán, Tandler Szeréna, Weisz Margit, Weisz Vilma, Zöllner Malvin. Asszonyok: Braun Józsafné, Becske Aliidéra-', Berger Józsefné, Breuer Sán- dorné, Berger Arnoldné, Dr. Fodor Mi­hályné, Hirschfeld Izidorné, Haas Manéné, Krausz Józsefbe, Kadelburg Emilné, Krausz Jakabné, . Klein Jakabné, Dr. Köves Je- nőoé, Krausz Ferenczné, Köves Béláné, Özv. Lanafelder Pálné, Lang Józsefné, Meiszner Lipólné, Mojer Jdz-efné, Ney Jakabné, Ornstein Dávidné, Porczelláner N-üe, Dr. Pillitz Antalné, Paschkesz Mérné, Róthauser Dezsőué, Dr. Réthy EJéné, Rápooh Sándorné, Rothauser Mik- sáoe, D . Sándorfy Miksáné, Stern Ká- rolyné, Stern Emilné, Szépbegyi Sándorné, Schvarcz Gyuláné, Szemerey Jánbcné, Ste­iner Jenőné, Schvarcz Antalné, Scbulteisz Miksáné, Tauszig Manéné, Özv, Tandler Józs-faé, Tuszkau Valdemárné, Weisz W. Mérné, Velluer Lajosáé, Végh Izi­doráé, Weisz Edéné. — A Siófoki Balatonfürdö-Rész- vénytársaság múlt vasárnap tartotta meg Budapesten Burchardt- B é 1 a v á r i Konrád alelnök elŐl- ülése mellett rendes közgyűlését. Tisztán nemzeti szempontból kell, hogy élénk sajnálatot keltsen, hogy ennek a hazafias vállalatnak, amely fontos nemzeti feladatra vállalkozott, az idén is kezelési hiánynyal kell küz­denie, mely majdnem 19.000 fo­rintba rúg. Az áldozatokat azonban nem hiába hozta a magyar balneo­lógiái érdekeknek, mert az itt kép­viselt eszme folyton prozelitákat csi­nál, Siófok minden évaddal élénkebb és látogatottabb lesz és csak a ta­valyi kedvezőtlen időjárás és a mil- lenium az oka, ha a vállalat a ki­tűnő és kifogástalan vezetés daczára nem tndott eredményhez jutni. A vezetés jövőre újításokat tervez, uj épületeket magasan feltöltött telkein mi által sok vendég számára lesz biztosítva kényelmes tartózkodás és emeltetni fog a fürdő népszerűsége és látogatottsága. A magyar társa­ság nem nélkülözheti ezt a nvári tartózkodást, főleg a főváros, mely két óra alatt elérheti, A társaság vezetése az eddigi kipróbált kezek­ben marad és ez nyújtja a legjobb garancziát a jövőre nézve. — Esküvő. Fuschberg E. fővá­rosi ékszerész e hó 12-én vezette oltárhoz Alstädter Irma kisasszonyt, Alstädter K. vendéglős kedves le­ánykáját — Boldogság kisérje az ifjú párt az élet utain! — Olvasóköri választás. Az enyingi iparos-olvasókör tisztujjitó közgyűlésén egyhangúlag megvá­lasztatott: Herkovits Ignácz elnök­nek. Szerencse József alelnöknek, Szentiványi József pénztárnoknak, Tóth Péter jegyző és könyvtárnokká és 9 választmányi tag. Elhatároz­tatott, hogy a farsangban egy bál tartassék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom