Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-11-20 / 47. szám
Szombát. ncnr. 20, V eszprém. 1897. Veszprémi Független Hírlap. évpi.fcint eliire meghatározandó helyen tartandó általános kongresszus, ainalyeu az összes Fiókszővetseg >g iáinak alkalma Dyilik közös * Iáéra, sót tervbe van ezen feladatra szolgáló folyóirat alapítása is, a mei| még nagyobb mértékben létesítheti az ügy érdekében kívánatos közös közreműködést. ... u H| igazgató-tanács legelső sorban I betegsegélyző- és nyugalomdíj- alapját óhajtja megvetni s ezen czélra valóban kívánatos az orvosok minél nagyobb számban való csoportosulása, hiszen itt oly közös és fontos érdekről van szó, a mely elöl bármilyen okból kitérni ép oly hiányára val- lana a kollegiális érzületnek, mint nz egyéni saját jól felfogott érdeknek. Ezalatt az orvosok erkölcsi és anyagi helyzetének javítására czélzó inditványok fognak tárgyalásra ke- rölni s valóban ekét tényező szorosan összefflgg: orvosok anyagi helyzetének javitása szakképzettségük emelését jelenti s ennek a nagyközönség is hasznát fogja látni. A Fiókszövetségek legközelebb fognak megalakulni. Veszprémvármegyei tflzoltó-szövat ség elnöksége. MEGHIVÄS a veszprémvármegyei tűzoltó szövetség 1697 évi decsember hó 5-én d. e. 10 órakor, Vessprémben, a városhasa tanácstermében tartandó választmányi ülésére. Az ülés tárgyal: 1) A múlt választmányi Öles jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2.) Elnök előterjesztései. 3) Az 1897. jnnius 29-iki kőzgjfllés által a választmányhoz áttett tüzfelflgyelői jelentések tárgyalása. 4.) Indítványok és javaslatok tárgyalása. Veszprém, 1897. november ho 19* ón Dr. Óvári Ferencz Blázy Imre ügy vereti elnök. ssövőtségi főjegyző. Merkantil logika. (A. É.) Ezelőtt néhány évvel, midőn az agrármozgalom újra életre kelt és a midőn utalva a gazdaosztálynak igazán sanyarú helyzetére, követeltük azt, hogy sorsukon javítsanak és ha másként nem megy: a mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat emeljék, föllobbant az elkeseredés lángja az eddigelé egyedül üdvözítő merkantilizmus hivei között. Ők, a kik idáig tnlajdonképen és tulajdonképpen még ma is a legvastagabb önzés képviselői a magyar közéletben, fölcsaptak egyszerre filantrópoknak, pártját lógták a szegény népnek, leszólták, lehurrogták az agráriusokat azért,, mert »megakarják drágítani a népnek kenyerét !* Azntán évek múltak, a gazdálkodó osztály sanyarú helyzetét évek soráu át tagadva, végül olyan férfiak is, mint Tisza István, arra a fölfogásra jutottak, hogy valójában tenni kell valamit, mert különben igazán baj lesz. Baj lesz nem csapán el az urát. Bécsi lakos, ldkupecz s egy flgetö versenyen szélhüdés érte a férjét, ép mikor elsőnek érkezett be kedvancz lovával. v Nagy a bánata a férje után, a kit. imádott s a kit nem tud felejtem, mert agy éltek együtt mint a gerbczék. Szórakozni akar, hogy felejtsen. Azért utazik, — Egyúttal lovakat is akar Tenni Kentuckylian, a hol ügető versenyen ven. Magával viszi a trénerjét is, a ki lóvásárláeuál segédkezik neki. Szegény özvegy asszony minden reggel bánatosabban, a sok sírástól beesett szemekkel, bágyadtan, fáradtan,, életuntán jelent meg h fedélzeten. Általános részvét tárgya volt. Egy napon panaszkodik a .Hunyady János*, hogy nem tad aludni. Az a kentnckyi özvegj meg ez ő trénerje alusznak a szomszéd ksjüteben, s egész éjjel olyan vihogást, kaczagást, döröm- bőlést, lármát visznek végbe, hogy lehetetlen elaludnia. Megnyugtattam; legyen elnézéssel szegény özvegy asszony iránt, a kinek szüksége van reá, hogy nagy bánatában vigasztalják e szórakoztassák. Mister Brown, asztaltársam is érdekes alak. Egész éven át szakadatlanul dolgozik nagy selyemgyárában | három heti pihenőjét a hajón tölti. Yesz egy tour retour jegyet, átmegy Hamburgig i aztán ugyanazon a hajón visszamegy New Yorkba. — Ez az ő pihenője minden esztendőben. Furcsa egy Noé bárkája ez a mi U9zé Hotelünk, a mely mind tavolabb-távolabb Mezen a mi edee hazánktól. Nyolczadnap figyelmeztetnek, hogy földet látni. az ember Colombusnak érzi magát föld, fúld ! Kiszállunk, s az első gondolatunk i tied volt, messzire elhagyott édes, drag: szeretett magyar hazánk, a melybe fájt vagy kotorsz: visszaszáll lelkünk. Karczag Vilmos. a gazdák között, hiszen ott tulajdonképpen a baj már meg is volt, hanem eléri a nemezis azokat a régiókat is, melyek eddig látszólagos függetlenségben élve a földtől, az azt müveid osztály bajaival keveset gondoltak, Tisza István mégis csak belátta, hogy az egyes osztályok érdekei között meg van a kapcsolat és hogyha a nemzeti organizmusnak legerősebb és legfontosabb tagja sinlódik, azt végül meg kell érezni az egész testnek, bármennyire igyekezzenek is a kuruzslók külföldről vett kölcsönök, hitelviszonyaink nyomorúságán táplálkozó pénzintézetek mérlegei segítségével 1 virágzás látszatát idézni elő ott, » hol tulaj donképpen az ellenkező felfogás volna jogosult. Tisza István a mező gazdasági vámok emelését hozta javaslatba és ezekkel akarta meg menteni a magyar gazdákat. A merkantil sajtó ugyanaz, mely pár évvel előbb leszólta az agráriusokat, a kenyér megdrágításáért, hozsannát zengett Tisza Istvánnak azért a javaslatáért, a melyet előbb kárhozatosnak, sót kivihe'tetlennek jelentette ki. Most egy lépéssel még ennél is tovább jutottunk ; az őrlési forgalom megszüntetéséről van szó, arról, hogy a főváros nagy malmai ne hozhassanak be többé román búzát és ne vihessenek ki — ennek fejében vámkedvezményeket élvezve — magyar lisztet De szó van egyszersmind egy másik dologról is, arról tudniillik, hogy ugyanezek a malmok, tekintettel az üzleti viszonyokra és arra, hogy a magyar lisztet exportálni immár szinte lehetetlen, az őrlési-, engedély megszorítása iránt léptek szerződésre. Ennek a szerződésnek azonban igen nagy hibája van, a kormány 1896-ban Fiume felé csak azon feltétellel engedett nekik szállítási kedvezményeket, ha az őrlési képességüket, teljes mértékben kihasználják és kimondotta, hogy mihelyt ez csökken, elfognak esni a vasúti kedvezésektől. Ilyen körülmények közt tehát a malmoknak két ez irányú feladatot kellett megoldani, az egyik: reá bírni a kormányt, hogy szegüljön ellene az őrlési forgalom megszüntetésének ; a másik: hogy a kérdéses viteldij kedvezéseket az üzem csökkentése mellett is adja meg. Amint láthatjuk, kedvezésekről van sző mindenfelé, mert ez a malomipar, a mint sokszor mondani szokták, egyetlen nagy iparnok, mely becsületet szerzett nekünk a külföldön, azon zsiros osztalékok daczára is, melyet hajdanában élvezett annyira megszokta a mindenféle kedvezéseket, hogy ezek nélkül ellenni és ezt ók magnk mondják — nem bir. Azt állítják, hogyha az őrlési forgalom megszűnik, nem lesznek képesek lisztet exportálni és ez baj lesz a magyar gazdára, mert olcsóbban lesz kénytelen eladni búzáját; baj lesz arra a malomiparra, mely nem dolgozik exportra, mert a nagymalmok versenye erősebben fogja őket nyomni, mint nyomta eddig. Arról, hogy ez a forszírozott export valójában megdrágíthatja a kenyeret és igy -tehát a tisztelt molnár urak leghübb támogatóivá lesznek annak az elméletnek, melyet előbb kézzel és lábbal igyekeztek legyűrni, nem szólt senki Pedig lám, a külömbség meglehetősen nagy; mert hiszen a gazdák a haza árát csak azon a magaslaton igyekeztek fentartani, a mi mellett ok megélhetnek. A nagy malmok részvényeseinek ez éhenhalástől félni ugyan még akkor sem kell, hogyha nem kapnának egyetlen krajczár osztalékot 6em; mindamellett ők azt hiszik, hogy agy is bőséges jövedelmeik szaporítása végett bátran hozzá nyúlhatnak azokhoz a kedvezésekhez, melyeket előbb jogtalanoknak jeleztek és könnyű szívvel megtagadtak az elpusztuló, vergődő gazdaosztálytól. A logikának még egy másik ló- | lába is van és ez már igazán komikus. Míg a malmok egy oldalról azt állítják, hogy őrlési forgalom nélkül nincs kivitel, a másik olda- | Ion, mikor az őrlési redukcziőt kell indokolni, szépen kimutatják, hogy , Magyarországon már most sincs lisztkivitel, a redukczió tehát, mely a meglevő készleteket csak szaporítaná, a liszt árát pedig lenyomná, helyes és szükséges is. Reméljük, hogy azok, a kiknek t kérdésben dönteni kell, kellően ismerik és méltányolni is fogják eze két az ellenmondásokat és keresztü \ látnak a szitán, melyet a főváros nagy molnárok elébük tartanak. Hí ezek a nagy malmok évek során á prosperálva, mindenféle állami ked vezésekkel ellátva, még sem tadtak annyi erőre szert tenni, hogy kiállják a versenyt, akkor a tények logikájánál s a dolgok természetes fejődésénél fogva halálra vannak ítélve. Emlékművek. Pár hónap előtt, a segesvári Pe- tífi-Qcnep alkalmával Jókai Mórhoz fordultak a segesváriak, hogy intézzen a költőkirály felhívást nemzetéhez, miszerint Petőfi sírja ne maradjon jeltelenül, legyen ott emlék, az emléket zárja körül szép rácsozatos kerités. Ennyit csak megérdemel Petőfi Sándor, a Nemzeti Dal láng- lelkű költője, ki életével fizette meg haza- és szahadságszeretetét. Jókai teljesítette a segesváriak forró óhaját és mintán ők egy évtized alatt nem tndták összete re inteni a szükséges összeget, felhívta a nemzetet, hogy járuljon adoniá- nyával az emlékmű létesitéséheé' s ami a szükséges összegből hiányozni fog, azt ó maga fogja hozzáadni. Nem tudjuk, milyen eredménye volt a költő felhívásának, de hinni akarjuk, hogy nem fizeti meg ezt az ősz költő drága pénzén. Mintha azonban a költőkirály figyelmeztetését a legelső magyar ember is meghallotta, megértette volna, ime megjelent a hivatalos lapban egy magas királyi kézirat el- eljegyezve miniszterelnökétől, melyben a felséges ur azon legkegyesebb elhatározásának ad kifejezést^ hogy főváros tereire, saját ndvartartisa költségén, részint a város díszítése, részint a múlt idők kiváló alakjainak örök emlékezete czéljából Szent Gellértnek, Pázmány Péternek, Bocs- kay Istvánnak, Bethlen Gábornak, Hunyadi Jánosnak, Zrínyi Miklósnak, Pálffy János grófnak, Béla király névtelen jegyzőjének, Werbőczy Istvánnak és Tinódy Sebestyénnek szobor emeltessék. Szép, nemes, királyi elhatározás volt ez a mi unióktól. H. Vilmos elismerése után spontán megnyilatkozik a mi királyunk kegye is. Mintha ez utóbbi az előbbinek folytatása lenne. S a magyar szive örömmel, hálával, lelkesültséggel tele dobog fenkölt királyáért. , Ez alkalmat azonban használjak fel arra, hogy rámutassunk az emlékművek hiányára az egész országban. Ha a millenium előtt irtuk volna e csikkünket, akkor nyiltan azt mondhattuk volna, hogy Magyar- országnak nincs emlékmive. Petőfi, Széchenyi, Eötvös, Arany, Deák, Csokonai, a budai honvédek, az aradi vértanuk és a . . . Hentzi szobron kivül alig volt egy-egy emléke az országnak. Most azután emeltek millenniumi emlékeket Munkácson s vagy kilencz helyen másnt.t; most már mégis van több rossz és néhány jó emlékműve a magyarnak. De mi ez) Mind kevés. Azt mondják, hogy a magyar hálás. Tagadásba kellene voDnnnk ezt, ha látják, hogy hány igaz jelesünknek nincsen semmi mlékmüve. Hűl van a fővárosban Árpád, Szent István, Nagy Lajos és Mátyás király szobrai ? Hol volt Werböczyé, azi;a corpus jurist irta és a kinek most a király emeltet méltó emléket) Hol van Kossuth Lajosé,1 ki a szabadságot kivívta: hol Rákóczy emléke 1 Hol ékeskedik Vörösmartynk, Tompánk, Ga- rajnk, a Kisfaludiak és Jósikánk dicsőségét hirdető szobor, hol báró Kemény Zsigmondi, hol gróf Batthyányi Lajosé — hisz régen lett vértanú — s bol annyi másé 1 Ha eljön hozzánk egy külföldi és' kérdi, kik voltak a ti jeleseitek, mutassátok meg a tiszteletükre és dicsőségük hirdetésére emelt szobraikat, mit feleljünk 1 Oh, volt sok jelesünk, de arra nincs pénzünk, hogy emlékeiket, márványban, érczben megörökítsük. Oh volt sok-sok jelesünk az irodalom, a művészet, a tudomány, a politika és a vérontó honvédelem hősei közt, de emlékeiket nem örökítettük meg, s ugyan miért nem f 1 , Bombasztikus frázis, hogy hiszen „úgyis örökké élnek szivünkben*. De mit szól hozzá a külföldi 1 Elmosolyodik és szájhősködéssel fog vádolni bennünket. Pedig ez Den természetünk. Csak a nemtörődömség, a fásultság képezi második tér mészetünket. Nagyjaink temetésért elmegyünk, mert ez látni való, pa rádét jelent: de nagyjainkat meg tisztelni illő módon — nem kivan juk. Pedig, ha nem lettek voln: olyan kiváló nagyjaink, kik valami kor felrázták álmaiból Árpád fiait akkor nem volna hova zarándokoln a magyarnak. így legalább mégi "an néhány sir és néhány szobor. De legyen több, legyen mindnek kik azt megérdemelték, kik vérüket, életüket, vagy tehetségüket, kötelességtudásukat és munkájukat e haza, vagy a közjó szolgálatában töltötték, kik a felvilágosodás fáklyájával kezükben mutatták és bevilágították a magyar nemzetnek az előrehaladás útját.. Emeljétek, építsétek már a magyar Patheont! Igen; mióta hangoztatjuk a magyar Pantheon felépítését I erről is szépen irt Jókai; mégis csak Írott mulaszt maradt. A Gellérthegy czi- tndellájáról az ágyuk felénk vannak szegezve, de a magyar Pantheon falai még nem ékeskednek s tárt kapui, boltozatai jeleseink sírjával és emlékeivel nem hívják áhítatra, emlékezésre a magyart! A régi hegedősdal szavai szerint: Emlékezzünk régiekről! gondoljunk arra, hogy a jó példát nagy áldozattal egy gyönyörű királyi levelével maga az uralkodó adta meg. Az ő intelme szent : követ, i kell: az ő elhatározása magasztos: szivünkbe kell vésni — és hasonló elhatározással viszonozni a mi részünkről. Remington Írógépek. A hasznosság egyike a legreálisabb, a modern életben egyszersmind a legural- kodóbb fogalmaknak. A találmányok nagyszerű világa c-upa teremló gondolat megtestesülése, mindegyik találmány rendszerint egy régen érzett szükséget ‘pó- tol, s akár kényelmet szolgsl, akár idő-, tér- vagy erő-megtakaritást eredményező hasznosságával teszi magát nélkülözhetett ' lenné, mindenkor mintegy kézzel fogható, szemmel láthatő és feltétlenül értékben kifejezhető előnyt jelent a múlttal szemben, amelyben azt kénytelenek voltunk nélkülözni. A leghasznosabb mindenesetre az a találmány, mely magát a gondolkozást segíti kifejezni, túlszárnyalva a gondolatközlés eddigi módjait. Az egyszerű írás tudománya ma már túlhaladott álláspont; első' vereségét a könyvnyomtatástól szenvedte, de a mely még ma is oly nagy apparátust, munkát és költséget kivan, hogy még a nagyobb irodák, gyárak, hatóságok stb. sem vehetik mindig igénybe. Más téren a gyorsírás kerekedett felül, de ezen kacskaringéé atom-bakom hét pecséttel lezárt könyv a legműveltebb ember előtt, ha az illető veletlenől más rendszerű etenografiát tanult; közhasználat számára át kelt Írni s még csak azután lehet kinyomtatni, sokszorosítani. Mennyivel szebb, czélazerübb, olc-óbb az írás és nyomtatás alapján épült írógép kitűnő találmánya. A véletlenül rossz kézírással megvert ember a zongorázáshoz hasonló billentés utján bámulatos gyorsau papírra veti gondolatait. Nem minden Írógép ilyen praktikus, hanem az Amerikábau gyártott s Magyarországon kizárólagosan a Glogowski és Tarsa budapesti czeg áltsl forgalomba hozott Remington írógépek méltán tettek világhírre szert. A legújabb 7-es számú 1897/98-as modell annyira tökéletes szerkezetű, hogy valóban az irányadó szakemberek bámulatát és legnagyobb elismerését is kivívta. A Remington írógép főelőnyei a következők .1> Kezelése rövid pár óra alatt elsajátítható, a további gyakorlat adja meg a vele járó nagyobb gyorsaságot. 2. Szép, tiszta, egyenletes nyomtatás- szerű írás. 3. Kétszeres, háromszoros irásgyorsa- ság a kézírással szemben és ennélfogva 4. nagy idő-, munka- és kői tBég-meg- takaritás. 5. Igen nagy sokszorosítási képesség, úgy hogy szénpapir segélyével a géppel irt eredetivel egyidejűleg 3—20 tiszta másolat készíthető, mi a kézírással való másolatok készítését és a sok időt-rabló összeegyeztetést feleslegessé teszi. 6. Nagyon szolid és tartós szerkezet folytonos erős használat mellett is. Hazánkban már igen nagy elterjedésnek örvendenek, igy több minisztérium számos megye, város, község, pénzintézet, vasút sok állami hivatal, ügyvéd, gyár, kereskedő-czég stb. stb. használja nagy sikerrel. Az ezektől eredő sok százra menő elismerő irat bárkitől bete, kinthető. Az irányadó szakemberek egybehangzó ítélete szerint a Remington Írógép az összes ismert irógéprendazer között már egy negyed század óta elvitáz- hatatlanul a legelső helyet ‘foglalja el. általános a meggyőződés, hogy a Remington írógép rövid idő malva nélkülözhetetlen irodaeszközzé fog válni nálunk is. Megyénkben és városunkban máris működik több Remington írógép teljes megelégedésre és szívesen regisztráljuk azon örvendetes fényt, hogy megyénk nagyérdemű alispánja és városunk polgármestere belátták a Remington Írógéppel járó nagy idő és költségmegtakarítást, szintén beszerezték azt hintáink számára. Kapcsolatban az Edison által feltalált Mimeograph-val, bármily Remington Írógéppel vagy kézzel irt példányról óránként 600—800 az eredetitől meg nem különböztethető tiszta levonat nyerhető. A Glogowski czég, melynek látványos- | sági számba menő nagyszabású központi I telepe Budapesten, V. ürzsebbettér 16 szám alatti uj palotában van, minden j komoly venni szándékozónak, az ország ! bármely részébe, saját költségére küld 1 egy Bemington Írógépet vételkötelezett- ' ség nélkül, díjtalan próbahaaználatra és ugyancsak saját költségén küldi ki szakközegeit az írógép rendkívüli egyszerű kezelésének költségmentes beoktatása száljából. Ekként bárki a ezég költségén meggyőződhetik a Remington írógép korszakalkotó czélszerüségéröl. Prospeotnso- kat díjtalanul és költségmentesen küld a Glogowski és Társa ezég. Budapest, nov. 19. Veszedelmes tolvajokat tett ártalmatlanná a rendőrség. Számtalan panasz érkezett majd . mindennap, melyben teherszállítás ! közben elveszett, illetőleg ellopott árakról tettek jelentést, A rendőri nyomozás az esetek majd mindegyikében sok nehézséggel küzdött, mert a panaszosoknak rendszerint a tolvajok kilétéről sejtelmük sem volt, a gyanúsítottak tagadásával szemben aiig volt bizooyiték. A lopott holmit ugyanis rögtön elzálogosították s a zálogjegyeket széttépték, igy azután osak a kedvező vélet en vezetett nyomra. A rendszeresen és sűrűn űzött e fajta lopások kétségkívül egy szervezett banda működésére engedtek következtetni 8 a legutóbbi elfoga- tások is igazat ad'ak a reudőrség föltevéseinek. Krebsz Ernő pápai szül. 17 éves, Schossberger > Mór salgótarjáni szül. 16 éves s Beck Elek pápai szül. 19 éves csavargók a banda tagjai, a kik már sokszor szerepeltek a rendőrség előtt, a nélkül azonban, hogy csekélyebb dolgokon kívül tagadásukkal szemben rájuk bizonyítható lett volna. Hosszas faggatás után végre is sikerült a fáradságosan összebalmo- zott bizonyítékokkal szemben Beck- nek tagadását megtörni, :— a ki bár még mindig tagad, illetőleg tartózkodik a beszédtől, beismerő vallomást tett Elmondta, hogy szürkületkor, est^: vagy reggel hárman meglesték a teherszállító kocsikat s egy őrizetlen pillanatban az egyik leemelt egynéhány csomagot, átadta a másiknak, a harmadik pedig rögtön elzálogosította. Ezt napjában 8—10-szer ismételték s az úgy befolyt pénzen testvériesen megosztozkodtak. A tolvajvilágban .Amerikai tolvajok* néven ismerték őket, a kiknek ugyancsak jó dolguk volt, mert naponkint 50—60 foriutot kerestek, amit orfenmi nők társaságában az utolsó krajezárig elköltötték. Jellemző a zálogosok indoleueziája, hogy egy-egy zálogházba 4—5 szőr is vittek csomagokat, a nélkül, hogy az illetőknek feltűnt s gyanús lett volna. Legnagyobb előszeretettel a posz- tóárukat lopkodták az .amerikai tolvajok,* azonban más holmik elidegenítésétől sem riadtak vissza. Eddig mintegy 100 esetet bizonyítottak reájuk s a lupott holmik értéke legalább 5—6000 forint. A suhancz tolvajok összetartására elég jellemző s érdekes, hogy mikor Beck már beismerő vallomást tett e szembesítették Schossbergerrel, kinek szemébe mondta a vallomást,' mielőtt megakadályozhatták volna, arc zu I ütötte Becket, majd nyakába borait s majd egy ideig jóízűen nevetgéltek azon, hogy .ők most vallanak.* A rendőrség felszólítja a károsultakat, hogy a vizsgálat érdekében jelentkezzenek Miskolczy László fogalmazónál, a ki a nyomozást' vezeti. VESZPRÉMI POLG. J ANYAKÖNYV HasassAgot kötöttek. Nov. 14. Szerencsés Gyula kómives- segéd tóm. kath. és Fejes Mária rom. kath. Ssülettek: Nov. 13. Pataki Lórincz ácisegéd és peje Plank Erzsébet fia Károly róm. kath. Nov. 14. Androvits Imre m. kir. honvéd százados és neje Meidin- ger Teréz fia Zoltán Miklós róm. kath. — Lengyel Mihály béres és neje Regenyei Erzsébet fia Mihály róm. kath. Nov. 15. Manheim József fuvaros és neje Grünbaum Emma fia Herman izraelita. — Márton Gábor fűszer kereskedő és neje Svoboda Mária fia József evang. reform. — Tóth István csizmadia és neje Perger Ilona leánya Emília róm. kath. Nov. 16. Ács József czizmadia és neje Csizmadia Mária fia Ferencz róm. kath. Nov. 17.’ Szukob Antal napszámos és neje Kronstein Katalin leánya Katalin róm. kath. Nov. 18. Harák József kocsis és neje Kucsera Terézia leánya Mária Magdolna róm. kath. — Husvéth Gyula kötélgyártó és neje Esz- - terhay Mária fia István róm. kath. — Nagy Károly és neje Balázsi Rozália fia Károly róm. káth. Meghaltak : Nov.^ 13. Eisenpart Róza 8 hónapos szivhüdéa. — Belies Lajos 9 hónapos róm. kath. szivhüdés. Nov. 14. Hánik András 80 éves napszámos róm. kath. szivhüdés. Nov. 15. Márton József 5 napos evang. reform, veleszületett gyengeség. Nov. 19. Ballyák Nándor 29 éves . börtönőr róm. kath. tüdőhüdés. — Barabics Károly 49 éves gombkötő róm. kath. önakasztásból eredő fulladás. Veszprémi $ Színház. JöYóheti műsor. Fekete Béta operette is színmű- társulata által adatik:, | Hétfőn,: zóna-előadás : »Próba -' házaság“. Kedden: „Hang és mód1.' Szerdán: „Nióbe“. Csütörtökön : .Nagyzis> hóbortjai* Btnfalvy Béla és Bánfalvy Etel jutalomját^ka. Pénteken : '» Vigéczek'.“ Szombaton: nSzép Heléna*. Vasárnap: „Két Kóhn*. ÚJDONSÁGOK. — A szabadelvüpárt szervezkedő közgyűlésére, mely deczember 5-én vasárnap lesz meg Veszprémben, a pártelnökség a meghívókat kerüle- tenkint kibocsátotta; az általános felhívás pedig a napokban fog köz- ' zététetni. A párt vezetőség , ügyeit Béé Jenő pártelnök fáradatlan ügybuzgalommal intézi s készíti elő az alakuló közgyűlésre. — A régi takarékpéztár nagy reformokra határozta el magát. Nagyobb érdekkör biztosítása czéljából lemon-. dott eddigi separatistikus politikájáról s uj részvényeket bocsát ki már legközelebb. Ez ügyben közgyü-, lés fog egybehivatni, mely az uj kibocsátást el fogja rendelni. A i.ó- hirü pénzintézet ez elhatározását bízvást mindenki örömmel üdvözli. — A néppárt sáskajárása befagyott erre az évre. Ugyan is Molnár János képviselő, a néppárt központi irodájának vezetője, a párt lapjának élén közhírré teszi, hogy tavaszig több népgyülést nem rendez, mert a hideg időben szabad ég alatt a szónokok megtalálnának hűlni, Az utolsó népgyülés vasárnap vqlt Ka- rádon, ahol grót Zichy Aladár, Mócsy Antal és Kálmán Károly szónokoltak. A tavaszig tehát a közerkölcsök s a nép józan esze mentve lesznek a szent Antikrisztusoktól! — Fekete Béla színtársulata közönségünk ritka elismerését és pártfogását vívta ki magának. Napról, napra telt házuk vau s például tegnap a »Gyimesi vadvirág* előadása alkalmából oly óriási közönség jelent meg, hogy nagyrésze a színházba se fért s az előadás megkezdésekor a jegyek kiadását is megszüntette a pénztár,' miért egyetlen talpalatnyi hely sem volt üres és valósággal ember emberhátán tolongott a szia* házban. A heti műsor általán közelismerést aratott. A „Nebántsvirág* czimszerepében Ligeti Józsika excel- Iáit, mig a »Becstelenek* drámában Homokay Ella megragadó játéka ragadta el a közönséget. »Nióbe* czimszerepében Feketéné pompáé alakítást mutatott be s a darab Csete Lajossal (bizt. társ. igazgató) oly teljes sikerű volt, hogy azt a jövő héten közkívánatra ismételni kell a társulatnak. Az énekszámokban Sólyom Lajos e rokonszenves képzett tenorista lett közönségünk kedvenezévé, mig a régi jő rutin mesterei Fekete, Bánfalvy és Völgyiné, az esték művészi sikerét kiegészítik. S a kit legelőbb kellett volna méltatnunk, a legkedvesb kis naiva Bánfalvy Etuska valój sággal beczézett pártfogolja közön-
