Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-10-16 / 42. szám

Veszprém, 1897.

Veszprémi Független Hírlap.

TisxleleDdőséeed fentebb idézett szagaiban foglalt Éötófesség mulasztás vá$j* mennyibe» bír cwtk némi alap* paTrt és hogy kimutassam azt, hogy amüj^hrositásnak egyáltalában lehettem-e kerékkötője.

Nem tudom, megnyerem-e Tiszte* leodóséged elismerését az általam elért eredményért, de bár — mint hiszem — nem nyerném is el, nyugodtan távozom Osküről és soha sem fogom érezni az önvád pírját arczomon az engem jogtalanul ért kötelességmulasztás vádja miatt. — Legyen meggyőződve Tisztelendő Ur hogy én minden alkalmat megragadtam a magyarosítás javára és nem szűntem meg soha tanítványaim szivébe a hazaszeretet magvát elhinteni s emlékeztetik,, hogy e hó 3-án a templomban történt elbucau zásom alkalmával is volt tanítványaimhoz intézett utolsó szavaim a hazaszeretetre való buzdítást foglal* ták magukban, amint is szavaimat igy fejeztem be: »Hazádnak rendületlenül légy hive, óh magyar I*

Én a magot elhintettem 11 és fél éven át: hogy milyen fejlődésnek fog indulni ezután, azt bírálnom nem egészen áll jogomban: de hogy eddig is nem indult pusztulásnak, azt jó lélekkel vallhatom.

Tisztelendőséged a fentidézett sorai által mulasztással is vádolt, bár csak burkoltan. Saját deputáczióm érdekében jogosnak tartom és kötelességemnek is, hogy magamat védelmezzem a vád ellen, de egyúttal a soraiban rejlő gyanúsítás ellen is. Es midőn az alábbiakat elősorolom, ezt csapán önvédelemből teszem, * hogy kimutassam menynyire voltam én kárára a magyarosításnak, illetőleg mily kilátás van arra nézve, bogy fáradásom által többet lehet tenni a magyarosításért és hogy mennyiben érhet engem a gyanú.

Tiszteiéndőséged, mint alsófoku volt egyházi hatóságom jogosan követelt tőlem az egyik oldalon, de nem látszott észrevenni, hogy egyúttal mivel tartozik a magyarosítás ügyének, mint családapa is. Azért írom ezt, mert köztudomású dolog, hogy nem elég, ha hivatalos téren mindent megteszünk ; többet ér mélyrehatóbban lehetünk a közügyekért társadalmi utón és kell is, bogy a társadalmi működésünk segítségére legyen a hivatalnok. Elismerem én, hogy tisztelendőséged, mint lelkész hivatalos alapban eleget hangoztatja a magyarositást; azonban, amit e szekérre egyik oldalon rárak, azt a másik oldalon lebu- zogatja.

Tisztelendőséged mindig óhajtotta, hogy kedves leányai tótul tudjanak, sőt igen jjól beszélnek is. —

A pénz drágasága.

csakhogy maga sem tutija,- A magyar bimetallista-bizottságuak, mely két évvel ezelőtt alakult meg, lesz kötelessége, hogy az agitéeziót újra megkezdje s hogy e téréit a gondolkodásra és akozióra érett gazdák között saját érdekükben mozgalmat indítson, melynek tanujeleit a nemzetközi akczió közvetetten bajnokainak rendelkezésére bocsássa.

Az ezidei tél az akcziónak lesz az ideje. Hiszszük, bogy a gazdaközönség hozzá fog járulni

»• Szép! Nem vitatom én azon síiig omának értékes, vagy értéktelen vol- >- tát hogy „ahány nyelvet tudunk, v annyi ember vagyunk,“ de tekintve, )- hogy Öskün a magyar nyelvnek vau annyi tere, hogy a tótul nem >. tudók is érintkezhetnek a magyar n Dyelv segítségével a lakossággal — t (nem vagyunk Turóczban stb.) mert a taép jól beszél magyarul — tisz- telendö-égednek a kedves leányai i t tót tudománya fölötti megelégedése t 8 elérése annak, hogy azon cselédekkel s iskolatársaibkal tótul beszéljenek, nem egyébb merőben fölösleges udvariasságnál, mely egyúttal czélttévesztett is. De ilyen jellegű tisztelendóségednek azon ténye is, hogy egy ízben kedves leányaikat, két Ízben pedig személyesen szólított fel engem, hogy kedves leányait a tót olvasásban is oktassam, hogy azok azután a zpevnik- bői (tót énekes könyvből) olvasni tudván, a tót isteni tiszteleteken is vehessenek öntudatos részt'. Emlékezhetik tisztelendőséged, hogy én ebbel! óhaját nem teljesítettem.

A két emlitett dolog szépíthető, , takargatható lehet, — de tények.

Igaz, hogy tisztelendőséged a ked- j vés leányaival a tót nyelvben való oktatástól s az abban való jártas- p ságától azon eredményt várja, hogy j híveink hallják kedves leányait tó-' túl beszélni és látva őket a tőt is- g| tenitiszteleteken is, majd — tiszte- I r, lendőséget kifejezése szerint— „cserébe' annál inkább lesznek megnyerhetek a magyarosi'ás ügyének.

Pazaroljunk ennek megvitatására nyomdáföstéket ?

Végül még egyet csupán szim- ptóne gyanánt! Hol keressük a forrását azon tót dikeziónak, mely- lyet Tisztelendőséged főt. 8 mélt. BaltiD püspök urnák szánt amaz Fehérvárott megejtett vizitácziőja alkalmával, — de mely tőt dikezió el- mondattan maradt ? — Vagy csak stilnsgyakorlat volt ?

Nem tudom, érdemesiti-e tisztelendőséged jelen soraimat feleletre vagy sem; de akár tart engem érdemesnek a válaszadásra akár nem : a legszebb minden ékes didektióval megirt feleletnél szebb felelet az lesz j ha a tisztelendőséged befolyása által keletkezett tényék fogiák igazolni távozásomnak a magyarosítás ügyére nézve előnyös voltát. És én hazafias készséggel jelentem ki 'itt, e lapok hasábjain, hogy amennyiben Öskü- ről való távozásom által is a magyarosítás ügyét előmozdítom: örömmel távozom Osküről. — Türelmet a nehéz munkához !

Öskü, 1897. október 10.

Almán Brúnó.

OTang. tanító.

ilyenkor a tengerár ie nagy hullámokat vet * a hajók bizony kénytelen-kelletlen el-rltérnek a rendes iránytól e mert teljes precis vonalban nem maradnak, hát néha megesik a »malheur.* Egyik rászalad a másikra; az egyik elsülyed, a má-iknak a legénységét e utasait a kevésbé sérült fölszedi — amenyire az lehetséges.

A vész pillanatában a legénység közt sohase áü be fejetlenség. Már az ut elején (mikor kétfelé osztatik a legénység s tisztikar, mely két őrség aztán 4—4 óránkint, éjjel-nappal, felváltja egymást ; kivéve mikor baj asetén »Alle Mann am Deck* vezényszóra, minden ember dologhoz lát,) már akkor minden egyes embernek kijelöltetik a mentő ladik, melynek lebecsülését eszközölnie kell aülyedés vagy tűzvész esetén e a tisztek külön rendelkeznek.1 a menekvés dolgában, az eleve átvett parancsok szerint. A kapitány (bármely hadi- vagy kereskedelmi hajón) csak legutolsónak hagyhatja el a hajót a bár parufamentő-övet csatol derekára, rendszerint el is pusztul, mert belekerül abba a borzasztó örvény-forgatagba, mely az elsülyedt hajó helyén támad, a mely magával aodoija őt a mélybe.

Ismétlem, nem a könnyelműség az oka a gyakori összeütközésnek, hanem a kérlel bet I en verseny, mely a legprecisebben betartott egyenes vízi vonalat tartja meg mindenáron; amit meg kellene különben is tennie saját biztonsága érdekében — mert más vonalat Írván la, minduntalan más vonalú hajók útjába, veszedelmébe kerülne.

Ami az „lka* kapitányának, a szánandó Forempocher sorsit illeti, az iránt még nem döntött a bíróság. Kapitányi rangját feltétlenül elveszti mert a szegény ember az utolsó pillanatban teljesen eszét vesztette. A gepszemélyzet öez- ezes emberei azt vallják, hogy a „Teljes erővel előre* kommandó ntán a válságos pillanatig, a szócsövön folyton ezt kiáltotta le : Blebleble, blebleble 1

Hát bizODy a tengeri hatóság hibája, hogy akar csak ilyen Ika-forma partszéli apró, de kzemíly-9zállitó hajókra, . enged alkalmazni Forempocher-féle urakat, kik »"hl az Oczeán vészeivel nem vivőd tak 1 igy a halálos veszedelmek meg nem edz- be:t-k szivük-t, agyukat.

Mikor uz istenadta ueiu az 50 utasát Ha a sajat maga becses életet félti : mit la ko.-unieudirophatott volna mset, mint : 131 bl-ble, blebleble ? j . . .

A iiumti ieugrreezhitóeag hiszem, megér.ette ezt a rémületei utolsó kommandót I

Satisfactio.

»Vasvármegye* czimü laptársunk eheti október 14-iki lapjában a következő re- vokálő czikkely e megkövető nyilatkozat jelent meg:

— Nyilatkozat. A »Vaavarmegye“1896, évi 99. számában »Hajnalcsillag* czim alatt kemény támadás jelent meg Lepsényi | Miklós országiryüléei képviselő ur ellen. Ezen czikkely a Pesti Hírlapban Sarlai Jákó aláírással megjelent közleményen alapult, melyben a nevezett egyén a legkategó- riknsabb formában állította Lepsényi képviselő úrról, egykori állítólagos iskola- társáról,. hogy született zsidó, aki csak gymn&siumi tanuló korában tért át a katholika hitre.

Miután meggyőződtem arról, hogy a .Pesti Hírlap* által közzétett nyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, s miután a »Hajnalcsillag“ czimü czikkely ezen valótlan adatokra van alapítva, s a Lepsényi képviselő ur ellen intézett támadás a »Pesti Hírlap“ közlésén kívül semmi más indító okból nem keletkezett: az a loragias kötelesség bárul reám, hogy a »Hajnal- csillag* czimü czikkelyt, mely tévedés illetőleg ' szándékos megtévesztés eredménye! egéez terjedelmében visszavonjam, k Oly kötelesség ez, mely a politikai ellenféllel szemben ia egész terjedelmében főnnél, e annak betöltése senkire nézve sem lehet terhes, aki komolyan akarja, hogy uz igazság minden körülmények között igaz-ág maradjon.

A fentiekben Lepsényi Miklós országgyűlési képviselő urnák teljes elégtételt azolgáltatván, mély sajnálatomnak adok kifejezést, bogy a »Hajnalcsillag* czimü czikkely a .Vasvármegyé*-ben napvilágot látott.

Szombathely, 1897. okt. 2.

Köváry Kaffehr Béla.

I

Morális kötelességünk volt e nyilat- | kozatot egész terjedelmében közleni azért mert a „Vasvármegye* szerkesztője által , irt s imhol revokált »Hajnalcsillag“ czimü ’ czikkely, a mait évi_decz. 5-én megjelent 49-ib számunkban »Üdvözlégy azt. hajnalcsillag* bekezdéssel azórul-szőra szintén megjelent, illetőleg a , Vasvármegyé*-ből átvétetett.

A dologban főként sajnálatos az, hogy e revokatió és morális satisfactiő csak oly nugy idő után következett be, s igy nekünk, kik a megtévesztésre szánt valótlan adatok önkéntelen terjesztői voltunk, csak most van alkalmunk ugyanazt kijelenteni a illetőleg a »Vasvármegye* revokáló s megkövető nyilatkozatát (tni(A. É.) Hetek óta folyik a péi drágulása. Egyik jegybank a mási után emeli föl a kamatlábját. pénz iránt való igények egyre eme kednek s a német birodalmi' b’ap igazgatója kijelentette, hogy az é végére még folyton fokozódó igénye két vár. A bankigazgatónak - ez közlése az összes európai1 ••börzékr nagyon rossz hatást tett; s ba te 'kintetbe vesszik, hogy as(.ángol har(J is . föl akarja emelni a |.pénzr^r^l akkor tényleg lehet okuk rá, hogy féktelen spekuláczipikat, melyeknek a bankpénz az életére, szükebb mederbe szorítsák.

Igen, de mit tegyenek a gazdák 1 Hiszen a pénz drágulása első sorban ókét érinti, akik nem is spekulálnak a pénzzel, hanem normális," tisztességes munkájuk igényel bizonyos forgótőkét. De hát a gazdák^pénzügyeivel nem igen szoktak törődni, a gazdáknak nincs börzéjük, mely a pénz drágulásán fölháborodjék s ha valaki tesz valamit a gazdák érdekében, hogy a termelés ez első fontosságú ága olcsóbb pénzhez jusson, akkor minden támogatás nélkül, minden jóakarat nélküli-sót a . bankrendszer mai képviselőinek agitácziója ellenére kell boldogulnia.

És mikor a börzék és a bankrendszer oszloposai panaszkodnak és főiháborodnak a pénz drágasága miatt és belátják, sót napról-mpra konstatálják, hogy az aranynak, na- gyobb mértékben való elvonása okozza ezt a nehézséget, a mikor jól tudják, hogy az aranyvédelem drágítja a pénzt a bankoknál, melyek ma kötelesek az óriási bankjegyforgalom arányában nagy aránytőkéket tartani pénztáraikban, akkor elkeseredetten agitálnak a bimetállizmus ellen, mely ezeken a bajokon alaposan segítene.

Pedig hát ez a szédítő. ellentmondás tulajdonképpen nem is ellentmondás azoknak a szemében, a kik a dolgok mélyébe látnak. A bankrendszer oszloposai a kik, mint az acélt a mágnes, úgy vonzzák magukhoz a világ aranyát, természetesen idegenkednek a- valutától, mely az ő aranybirtokaik érmékét némileg csökkentené és inkább vonzódnak a mai állapotokhoz, melyek mellett a pénz, az ő pénzük ára emelkedik s a viliig egyre erősebb mértékben válik adófizetőjükké.

És mégis, ezzel a7 élénk agitáczió- val és leküzdhetetlennek látszó elUnt- állássai szemben éppen most hatalmasodik a bimetallista-agitáczió és azok, a kik az aranypénz mellett az ezüstpénznek is helyet akarnak szorítani s az óriási mennyiségű, áravesztett ezüstanyagot is a pénz bőségének fokozására akarják hasz- I náini és ezzel a pénz drágulásának akarják elejét venni, éppen most érnek el olyan sikereket, melyek a valutapolitikai megváltás közel Voltára engedned következtetni.

Angliában élénken folyik az agi- táczió a bimetállizmus érdekében s az irányadó körök egyre nagyobb konczessziókat tesznek a bimetall^sta agit&cziónak. Az angol bank kormányzója már határozott Ígéretet tett az ezüstnek a bank alaptőkéjébe való • fölvételére nézve. A kormány hajlandónak mutatkozik az indiai pénzverők megnyitására s Amerika és Fraocziaország hír szerint megállapodott a bimetallizrausban. .V A nemzetközi egy esség létrejötte már a legközelebbi konferenciától várható. És ezzel csapás .éri a mai arany bank köröket, mélyek a pénz drágaságát jajveszéklés közben fokozzák saját érdekükben; a pénz ív bankok ellenére is olcsóbb lesz,, az aranypolitika drágító hatása meg»

) szűnik s az ezüst ára s ezzel a termények ára is emelkedni fog; \

A mai viszonyok, mélyeknek ab- normitását még tagadni sem merik, meg fognak változni, a pénz drágulásának egy időre vége szakad s a gazdálkodás normális mederbe jut.

Nekünk magyaroknak kevés szavunk van ugyan a nemzetközi megállapodások létrejötténél, de azért csak mi is siettetnök az európai közvélemény bimetal lista fordulatát, ha a magnk közvéleményét is latba vet-nők. Magyarországon, a hány gazda van, annyi a bimetalliata —

Az aratás eredménye.

Veszprém, okt. 14.

A magyar búzaaratás eredménye; mint az már ismeretes, 24.5 millió métermázsa a tavalyi 38 millióval szemben. Már most, hogy körülbelül ismerjük a búzaárak -alakulását, vessünk egy pillantást az idei állapotokra. A magyar gazdaközönség helyzete. az ínséges termés folytán qly fatálissá vált, hogy a magasabb gabonaárak . sem -nyújthatnak elegendő kárpótlást, de ez még csak hagyján, mi lesz akkor,, ba az árak a, rossz termés daczára betöredeznek, aminthogy a budapesti börzén már neki is indult az árak csökkenése.

A gabonaárak eddigi emelkedését a baisse-ben engageált spekuláczió tulösigázottnak tartja és hivatkozik más silány esztendőkre, mikor ugyan voltak magas áraink, de ily nívóra a búzaárak mégsem szöktek fel. Megengedjük, hogy nem minden esztendőben láttunk aratás előtt 13 frótoa búza árakat, de ha már akkor jogosult volt ez a magas ár, miért ne legyen most is, hiszen sajnos, a tulcsigázott árak hátteréül hazánk rossz termése szolgált és ha tényleg nem maradnak a mai árak érvényben, igy még szomorúbb a gazda helyzete, mert a magas terményárak több kárt okoztak általános közgazdasági szempontból, mint a mennyij hasznot hajtottak speciális esetekben egyeseknek. A tőzsdén elért nagy nyereségekről nem szólunk mert hisz ugyanazon szerencsével és merészséggel egyes tőzsdelátogatóink a lóversenyen vagy Monacóban is szert tehettek volna az elért nyereségre, még pedig közgazdasági életűnk károsítása nélkül. Azt beszélik, hogy a gazdák is nyertek a tőzsdén, még ha közvetlenül nem is mentek a börzére, és igen felsegi- tődtek a 13 trtos árjegyzés révén. Hogy ki nyert, ki nem, azt nem tudjuk, annyi azonban tény, hogy a gazdának csak az esetben volt nyeresége, ha bevárhatta a 13 frtos árakat.

Ezt pedig csak kevesen mondhatják pl, mert a gazdaközönség zöme már az év elsóhónapjaiban adta el . várható termését vagy annak egy részét, a légtöbb esetben a legalacsonyabb árak mellett. Ismert dolog, hogy az aratás illetőleg a cséplés befejeztével a vevő, hogy lekötött pénzét más üzletek kötésére felszabadítsa, sürgeti az eladót a szállításra. A gazda szállít is azután, akár fix, akár budapesti árak mellett | kötötte az üzletet; sem igy, sem úgy uem kap sokat, mert ezen árak mélyek még ba márcziusban vagy áprilisban köttettek is, messze estek ez évben nemcsak a mostani névleges áraktól is.

Ez a része a gazdaközönségnek tehát az ilyenek nagyobb számban vannak. A másik része a gazdaközönségnek, mely nem szorult előlegekre a magas árak mellett, szívesen értékesítené termését,.de hová fordítsa előbb azt a kis termést, mennyit adjon el; ez a legkényesebb helyzet, melyből a jómódú gazda is alig tud kibontakozni. Látjuk tehát, hogy i termés silányságáért nem nyújtanak a magas árak kárpótlást.

És ki kárpótolja azért a nagy veszteségeiért, amelyek mostanában az állattenyésztéssel járnak I Hiszen az idén mind a hét csapását rámérte a teremtó a gazdákra, s örülhetnek az idén azok, akik tőkéjüket megmenthették. Eső, jég, peronospora, , rozsda, sertésvész, az aratók sztrájkja i egymásután törtek a gazdák zsebeire, amelyekkel sietniök kellett vagy váltóra szerzett pénzzel, vagy a gabonának még lábon való eladásával pótolni, hogy az egymást érő csapások elé újra oda tarthassák a hátukat.

No most lássuk, hogy állanak a malmok és a kereskedők a' magas árak mellett. Itt az üzlet pang, a vásárlás szünetel, a kereskedő várakozó álláspontra helyezkedik és a gazda fejcsóválva olvassa á budapesti magas árak visszafejlődését, eladná már akár igy is termését, de sénkinek sínes merne a napi áron váuui, mert ami ma még . olcsó, holnap már esetleg drága le- |

Mk- A A almok dolgoznak is, nem is, «fepról-napra hanyatlik a kedvük, mert nem tudják, hogy ki számára őrletik még a lisztet és redukálják az özemet konvenczió és kartel nélkül! A gabona és lisztforgalom ily kedvezőtlen körülményektől befolyásolva, nagy változásokon ment keresztül. Eddigi piaczainkat elveszítvén Gácsország- ban, Sziléziában, Morvaországban, az amerikai és oroszországi termények versenyeznek egymással és állítják tejtetőré az eddig rendes keretben mozgott, kiviteli üzletünket. A világpiacz áremelkedéséhez és terméséhez viszonyítva, tekintetbe véve a mellett hazai termésünk silány voltát, bizony lassab ban kellet volna az árfelhajtással bánni és természetes alakulást kel lett volna engedni az üzletnek és az árfejlódésnek. Pl. budapesti II.—11.50 frtos ár mellett a gazda részben eladhatta volna termését amikor akarta volna. A közvetítő kereskedelemnek is meglett volna a maga polgári haszna. A malmok plédig ily búzaárak mellett eladhatnák őrleményeiket ma ia a külföldön, a belföldön is és nem kellett volna a kecsegtető átmeneti magas árakkal á külföldi termékek behozatalának utat egyengetni.

A gabona árak hirtelen emelkedése szüli a reakeziót és a helyett, hogy csekély feleslegünkre jobb viszonyokat várhatnánk, a külföldi búza betolakodása folytán úgy látszik majd ott fogjuk végezni, ahol kezdeni kellett volna. Hiszen már most is agy áll a helyzet, hogy a budapesti tőzsde tavaszi szállítására egy fél forinttal olcsóbban adja a búzát mint ahogy, most veszik. A jövő kilátásai tehát sajnos ez idei szűk esztendő daczára nem vala mi biztatók.

Újhelyi Manó.

VESZPRÉMI POLG.jl ANYAKÖNYV

Háiauágot kötöttek.

Okt. g. Pex Pál kályhás-segéd róm. kath. és Kalabusz Mária róm. kath.

— Csikesz Sándor napszámos róm. kath. és Elő Teréz róm. kath.

Okt. II. Szalay Sándor bérkocsis róm. kath. és" Pintér Rozália róm. kath.

— Müller János kovács-segéd róm. kath. és Csettán Mária róm. kath.

Okt 12. Vellmann Rezső íőgymnási- umi tanár ág. hitv. evang. és Perlaki Etelka róm. kath.

Okt 13. Pölös István kőmives-segéd róm. kath. és Káufman Mária róm kath.

Ssnlettek:

Okt 9. Ujtz József sütő-mester és neje Vörös Ágnes fia József róm kath.

Okt 10. Stumpfhauser Ferencz szabó segéd és neje' Takács Terézia fia Ferencz róm. kath. — Stirczky József kőmives és neje Plank Juli anna leánya Erzsébet róm. kath.

Okt 12. Bognár János ács-mester és neje Fülöp Margit fia Mihály róm kath. — Foky Terézia cseléd leánya Karolin róm kath.

Okt 13. Márton Gyula mézes-kalácsos és neje Hindler Irma leánya Karolin Erzsébet róm. kath.

Okt. 15. Auerbach Károly molnár-segéd és neje Stenger Éva fia György róm. kath.

Október 1t# 20-án.

Hatóság elleni éíSszák miatt vádolt Nagy Molnár Ferencz elleni bűnügyben.

Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Kaufman Jakab és nqe elleni bűnügyben.

Sikkasztás büntette miatt vádolt Kijs Gábor elleni bűnügyben.

Október hó 22-én.

Halált okozott súlyos testi sértés miatt vádolt Kuczka József elleni bűnügyben.

Hatóság elleni erőszak bűntetté tíl^ att vádolt Szalai Lajos és társais elleni bűnügyben.

Távírda megrongálás vétsége miatt vádölt Csizmadia János elleni bűnügyben.

Szombat* 16.

Heghiltak :

Okt. : 10. özv. Weisz Móriczné szül Glatter Mária 57 éves izraelita tüdőhüdés.

Okt. 11. Görzsönyi Zsófia cseléd 23 éves evang. reform, tüdőhüdés. Okt. 12. özv, Diósy Péterné szül: Szigethy Erzsébet 72 éves róm. kath. szivhüdés.

Okt. 14. Hutvágner Mihály napszámos 68 éves róm. kath. szivhüdés.

Okt 15. özv. Uher Simonné szül: Biró Erzsébet magánzónő 83 éves róm. kath. szivhüdés.

TÖRVÉNYSZÉK.

Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél

Október hó 19- én:

Hivatalos hatalommal való visszaélés miatt vádolt Pula Gyula és Baksa Péter elleni bűnügyben.

Sikkasztás büntette miatt vádolt Pe- rey Károly és társai- elleni bűnügyben.

Két rendbeli lopás büntette miatt vádolt Téringer József elleni bűnügyben.

Kérésit, és iparkamaránk közzétételei.

A magyar kir. államvasutak gép- gyára és a diósgyőri m. kiiri vás és aczélgyár- igazgatósága pályázatot^ hirdet' az általa' 1399. évben sztilÁ’é-!’^ gélt festék-anyagok és riiázak1 siálli- •' tásának biztosítására.

A keresk. ügyi m; k'ir.‘ minister ur megküldötte a kamarának a földmivelésügyi m. kir. minísterium által összegyűjtött s eladásra szánt erdei famagvakról szóló kimutatás ’ egy példányát. A kamara ez ’ utón hívja fel a venni szándékozó bir- tokosok figyelmét.

A m. kir., államvasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. vas és aczélgyárnak igazgatósága pályázatot hirdet az > által a 1898. évben szűk- ' séglendő külömböző szénnemüek szállításának biztosítására.

A Franczia kormány a Franczia- országba bevitt külföldi búzának az őrlési forgalomban való- időleges ' vámmentes' kezelése tárgyában rendéletet bocsájtott ki, amelynek' ren-' delkezései az érdekeltek által a kamaránál megtudhatók.

A cs. és kir. közös hadügyminisztérium a közös hadsereg részére szükségelt' különféle ruházati és fel- szerelési czikkek szállítására hirdet pályázatot.

A devecseri r kir. • járásbíróság hí* vatalos és fogház helyiségéinek >■'' téséhez a jövő 1898. évre szükség- lendő tűzifa szállítására pályázat van hirdetve.

A kereskedelemügyi m. k«r.! mi- 1 nister ur a m. kir. távírda 1898. évi távírda .oszlopszükségletének szálli- ' tására pályázatot bocsájtott- ki.

A m.. kir. államvasutak szegedi iizletvezetősége különféle - anyagok, u. m: oltatlan fali mész, kavics; kövek, lemezek, téglák, gyertya,, olaj, szappan, takaréktiizhelyek, lapátok, nyelek, seprők, bélyegző-párnák; robbanó szerek, nád, nádszövetek, különféle ültetvények és magvak szállítására ; am. A v. Budapest-bal- parti üzletvezetősége pedig faanyagok szállítására hirdetnek pályázatot A pályázatokra vonatkozó részletes feltételek a kamara irodájában megtudhatók.

Győr, 1897. október 7.

A keresk. és iparkamara.

ÚJDONSÁGOK.

— KinevevéS. Boda Antal Helyi kir. jb. aljegyző a veszprémi ki.r- törvényszékhez aláíróvá neveztetett ki. A birói kar rendkívül képzett, ügybuzgó erőt nyer az általán szeretett ifjú bíró ez előléptetése s ki- neveztetése által.

— Hymen. Vellmann Rezső, nagyszebeni állami főgymnásiumi tanár e hó 12-én vezette oltárhoz,' a helyi evang. templomban a bájos Perlaky Etelka kisasszonyt, dr. Perlaky József városi köztisztelétü tisztiorvosunk ifjú leányát, kit olvasóink is a »Veszprémi Független Hirlap«-ba irt kedves tár- czaczikkelyei után ismertek s szerettek. Az ifjú pár a délutáni vonattal Nagy- szebenbe utazott ' Kisérje' őket az ég minden áldása szerencsés élet- utjukon s a kedves örömszülék szivét is telitse meg a gyermekeikben meg* talált igaz boldogsággal 1

— Uj állomásfónök. Winter József helybeli közszeretetben álló ál- lomástőnök a bpesti központba hivatván be szolgálatra, helyébe ‘ Gráf Oszkár bpesti áll. vasnti ellenőr neveztetett ki jutási állomásunkra főnöknek. A forgalmi tisztikarban is változás történt; két, egyévi önkéntességre bevonult tiszt helyébe Bruként akkoron az eredeti közleményt) szintén után nyomatni.

Miután ezek révén a megtámadott képviselő a ezikkely szerzője által teljes elégtételt nyert, csak sajnálattal adhatunkki- fejeiest annak,|hogy a hivatott czikkely által altő sorban mi tévesztettünk meg s azt ntánnyomattnk.

E kijelentéssel tartoztunk úgy a megtámadott képviselő tiszteeségének, mint a hírlapunk morális hitelének.

Veszprém, 4897. okt. 15.

Kompolthy Tivadar.- ....—— l