Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-11-06 / 45. szám

Szombat, hot. 6,

Veszprém, 1897.

irgalom, hogy ében, hajléktalanul el ne pusztuljanak.

Égő könnyekkel lázas szemeiben beszélte el rettentő sorscsapását és bizony remegő tollal mondjuk el im utánna.

Schnellbach János a veve ; itt született s azóta mindig itt élt Veszprémben. Felesége s két apró gyermeke van; az egyik 9, a másik két és fél éve*. 0 napszámmal, a felesége mosással kereste meg a család kenyerét, de felesége már sok év óta munkaképtelen; lábai meghűltek s hét mankón vonszolja magát ide-oda ; nagy szenvedésein nem bírtak segélni a doktorok.

A szegény ember azután éjt nappallá tett, hogy minél több napszámpénzt kereshessen. Beállt a vasút vállalathoz földmunkásnak; künn tanyázott késő őszei, kora tavasszal erdőszélen, u tárok ban ; egy fagyos tavaszi éjjelen aztán az ó lábai is megfagytak, kórházba került s ott sinlett hónapokig, mig a szegény családja otthon évódött a kolduskenyéren.

Mikor kissé fellábbadt, ismét munkába állt; de a rettentő szenvedés ismét kór&gyra dobta s a nyomor még fokozottabban rohant rá az éhező családra.

Nem bírta ott a kórházban el- I viselni szive háborgását — hogy | idekünn a városban most a fagybeálltán nyomorultul elveszszen a családja^Kivánszorgot.t onnan bénán, maga is koldosmankón, hogy segéljen elhagyott szegény nején, gyermekein Hajléktalanul, egy cserháti ház

Márkái dolgok -- harmadszor.

Veszprémi Független Hírlap

udvarán találta szegényeket, a lim- lomjaikkal együtt. Éjjelre, hogy meg ne fagyjanak, a jószivü házbeliek be-beeresztik őket a konyhába — de hát azok is sokan vannak ; állandó lakást pedig ki adjon annak, ki se fizetni, se dolgozni nem tud !

Most Isten stábod ege alatt van a kit stegény poronty, a béna-beteg apjukkal, anyjukkal — felig ruházation, egy krajctár, egy darab kenyér nélkül!

Hát lehet-e Istennek nagyobb csapása, a végzetnek rettentőbb fájdalom-müve, mint az, hogy két egykor dolgos, most munkaképtelen koldus-béna szülő tehetetlen vergődéssel hajléktalanul né-cze-türje szi- veszerette gyermekeinek rettentő Ínségét, pusztulását! Bizonyára nincs. És ez iszonyatot ne is érezze át soha egyetlen apa-anya sem. Annál | fájdalomnál, az űrök kárhozat is édesebb lehet!

Jó polgárok! Segítsünk ezeken a szerencsétlen nyomorultakon !

Keressék fel őket jószivü nőiuk az irgalom e nemes-szivü meutóau- gyalai; a kinek pedig van az irgalom oltárára pár fillérje, vagy elhasznált ruhája, fölös élelmi mikké küldje azt hirlapirodáokba; mi nyugtatni fogjuk s a rendőrség utján azonnal elküldjük szegényeknek.

Csak annyit is gyüjthessünk, hogy pár hónapra fedél alá s kenyérhez jusson az anya a gyermekeivel — azalatt a kórházban tán munkabíró egészségét visszaadják a családfőnek.

A jó Isten tán megsegíti.

... Az irgalom adományait számba veszi az Isten 1 . . .

csak egy ablakából lobbant ki nagy néha a mécses világa.

Valaki megrázta szilaj, vad erővel az erczkapu zárját Vén András felriad a szokatlan zajra s kezében világgal sietett előre.

— Nyiss kaput jó öreg cselédem mert megvesz bennünket az isten hidegje.

Föltárult a kapu, e az öreg Andrásnak a nagy bámulattól gyökerét vert lába. Gazdáj», Balázs volt. Szép magyarjrubája czafatokban rajta, az egész nagy ember csapa merő egy viz, s egy isten csodája óriás olvasó akasztva nyakába még nagyobb kereszttel. A karján ott fekszik az a legszebb usszooy. Szép feje lehajtva, arcza hulalfehér, szép szeme lezárva, nem csillan ki abból a mosolygó élet.

Kettesben viszik fel a széles kőlép- | nem csőkön, aztán lefektetik pnha keresetre.

Vén András oly fájón akár egy hü kutya kérdő szemeivel tekint az urára.

Balázs meg is érti, s felel neki nyomban:

— Haragos Istentől, a halál torkából, onnét jövünk szolgám.

Megmozdul a hangra az édes asszony, a valami lágy szelíd sóhaj száll ajkáról.

Balázs eleje térdel, megfogja kié kezét a lesi lázas keble gyors emelkedését, melegedő szive hangos dobogását.

A bajuali sugar áttör a redőnyön, fülemüle röppen egészen odáig s ott közel hozzájuk az öreg hars ágán csattogja, dalolja parányi lelkének hajnali imáját,

A aiarványf.hér asszony fölveti bágyadtán az- inpilláit, mélységes rejtelmü mandula szemeknek első tekintete ráesik Balázsnak könyázoít arczara.

— Hol vagyunk Balázsom?

— Kínálunk eleiem, edes feleségem.

0 | kűun madár dal szólt. Itt benn a

boldog-ág első mosolyára rété a kelő nap ataoyi-a sugarat. Fülemile dalolt tovább | parjar el. Sohasem volt ily szép madarak itót-j i.

Senki többet ? No de a mi a .Veszprémi Hírlap* október 31-iki számában Nemes Dénes márkói pln- háoos és a .Veszprémi Hírlap* & Comp. tói e czimen megjelent, még sem hagyhatom egészen szó nélkül.

Említett czikk első bekezdésében a márkói plébános ur hálátlansággá vádol a czimen, mintha bándi jegyzővé történt megválasztásomat j részt neki köszönhetném.

Ismertem embereket, akik bizonyos | dolgokat, bár abból egy sz° sem | volt igaz, anynyiszor és anynyiszor | elmondottak, hogy végre maguk is elhitték, hogy az csakugyan úgy történt, hogy csakugyan 1S*Zígy van Nemes Dénes plébános

nr, az én megválasztásommal.

Szokása a plébános urnák, hogy bizonyos dolgokban figyeld állást foglal, s ha az ár megindult, akkor nagy sebtiben az elejére szalad, mintha csakugyan ő vinné az árt. Ez. történt a bándi jegyzőválasztásnál' is. A midón Márkó község képviselőtestülete kijelentette, hogy mellettem foglal állást, egyszerre az elején termett, mert hát akkor még fene rosszul vette volna ki magát, hogy a plébános menjen a képviselőtestület után.

Hogy rám szavazott, azt béke- szerető természetének tulajdonítsa. Először kijelentette, hogy nem szavaz, s míg a szavazatszedó lisztátl készítették, hajbakapo't az egyik pályázóval s I fölötti dühében mégis j csak leszavazott mellettem.

Plébános ur! Nem igy volt? Nem j hiszem, hogy ezt ellehetne tagadni, mert több úriember kvolt ez esetnek szem és fültanuja.

Azt állítja, hogy én őt távolléte alatt egy községi közgyűlésen azzal vádoltam be, mintha ó a megye- gyűlésen odaszavazott volna, hogy a márkói regale felét a káptalan kapja.

Kérem ez. nem áll!

A/.t mondottam, bogy a megye* gyűlésen tartott beszédében határozottan kijelentette, hogy a regélőtökének a közbirtokosság között leendő felosztását illetőleg nem lát semmi jogalapot.; de e kijelentését nem lehetett a plébános úrral megmagyarázhatni, m“rt nagyou kerülgette a forró kását.

Azt mondja a plébános ur, hogy híveit nem lehet félrevezetni; dehogy nem lehet, hisz e közgyűlésen egy jó csomót, lelkipásztorkodásának teljes tudatában, meg meg félrevezetett, sikerülvén neki előttük fényesen eltagadnia mind azt, amit a megye- gyűlésen a regále ügyről mondott.

Azt is mondja a plébános nr, hogy | múlt vasárnap a gyűlésen a szemembe mondták, hogy a regale a választások előtt megígért e- 1111 Ez nyilvános dolog, hisz jól tudom, hogy a plébános ur és kom- pánistái, bizony igen nagyon Ígérgették a regalet. Ezt meg talán a plébános ur felejtette el.

Szerényen megjegyzi, hogy állásánál fogva sem követhet engem a gorombaság azon utján, a melyen haladok. Állásánál fogva f Hát végre mégis csak észre tér a plébános ur, hogy ő tulajdonképen pap.

Ideje már, mert sok megtörtént dolgokkal az emberek gondolkodóba estek, ugyancsak az-e 1

Nem tagadom, bár mindig a legnagyobb sajnálatomra történt, voltam én a plébános úrral szemben goromba, de durva is; s erre vonatkozólag ón meg azt kérdem, hogy elhiheti-e és elhiszi-e valaki józanul hogy ez minden ok nélkül történt? Gorombaságot csak gorombaság, durvaságot csak durvaság provokálhat.

Hogy az egyenetlenséget éu táplálnám | Tegye a kezét a szivére s mondja meg a plébános nr, kivel volt önnek baja, a kit véletlen sorsa a közelébe hozott ?

Persze, ezek mind olyan veszekedő természetű emberek voltak, mint a mostani bándi jegyző.

Végül még plébános úrhoz csak auynyit, hogy ha leszeu még szerencsétlenségünk egymáshoz, hát a gorombaságban utánam jönnie nem lesz alkalma, de kérem előttem se méltóztassék, — s akkor égy pár kilométernyi tisztességes távolságban, még jó emberek is lehetünk.

Nemes Dénes plébános nr elöljáró beszédéhez a .Veszprémi Hírlap* & Comp. irta meg a zárszót.

Azt mondják, hogy a független hírlapban megjelenni szokott för- medrényekkel nem foglalkoznak, de hát az én soraimba kivételesen mégis betekintettek. Tisztelt .Veszprémi Hírlap“ & Comp., ez sem volt fórmedvóny, de hát a ki a sarokba stokott ülni, mást is ott keres.

Azt mondják továbbá, hogy az elöljáró beszédből meggyőződtek arról, hogy általam a független hírlapban elmondott dolgok nem felelnek meg a valóságnak.

Tisztelt felebarátaira, ha önöknek minden meggyőződésük ilyen tiszta, ilyen megbízható alapokon nyugszik, akkor önöket csak sajnálni lehet, mert akkor önök még irtózatos sötétségben leledzenek.

Hogy a jegyzői teendők emez és amaz miatt szenvednek.

. Ne te ne! Suszter 1 Maradj a kaptafádnál.

Tessék tudomásul veDni, hogy nekünk másfajta gyóntató atyáink vannak, majd föladják ezek nekem kotnyelesek nélkül is a szükséges penitentiát, amint a jegyzői teendők bármi ok miatt szenvednek.

Hát csak szép csendesen, ki ki a saját háza előtt

Hogy az én állítólagos intrikáimnak olyan szomorú lenne a vége! Bosszul prófétáznak Uraim 1 Felebaráti szeretettől mosolygó lelkűk ne aggódjék az én csekély személyem miatt, mert hát annak a bándi jegyzőnek veleszületett természeté, még álmában sem elkövetni tudni olyasmit, — a melynek következménye felett, önök olyan szívesen elmondanák a rrquiescat in pace-t.

Ha már egyszer intrikákról beszélnek, hát ezeknek az önök szerint csütörtököt mondott és mondandó intrikáknak sokkal egyszerűbb következménye lehet, nevezetesen ezektől még nagyon sokszor elromolhafik az önök szája ize, a gyomruk ; tízszögnek, esetleg a falnak is mennek tőle, de hát olyan nagyon szomorú következményektől egyelőre még ne tartsunk.

Működésem figyelemmel kísérik s fel is jegyzik! Köszönöm a szives figyelmet, nincs ellene semmi kifogásom. Kérem, csak jegyezzenek.

Gácsér Lőrincz

körjegyző.

Okt. 31. Schvarcz Jenő 1 hónapos izr. tüdőhüdés.

Nov. 1. Szopik Pálné szül. Czégényi Rozália kőmives neje 25 éves r. kath. szivhüdés. — Farkas Konstantin nyug. Dávid-árvaházi igaz gató 88 éves róm. kath, szivhüdés.

Nov. 4. Dvorszky Károlyné szül. Cziráky Ilona csizmadia neje 26 éves ev. ref. szivhüdés. — Özv. Nagy Istvánné szül. Mészáros Ju liánná magánzó 73 éves ev. ref. szivhüdés.

Keresi és iparkamaránk közzétételei.

A m. kir. államvasutak budapest jobb- parti üzletvezetősége pályásától hirdet at általa 1898 évi január 1-től 1898 deciember hó 31-ig seükséglendő különböző fanemü-anyagok kályha és tábori tüthely alkatrészeik, kő és földnemü anyagok, be- fásítási és vélemény ezési anyagok továbbá stéarin yertya, faggyú és fehér szappan szállítás utján való biztosítására.

A m. kir államvasutak szombathelyi üzletvezetősége ajtó viasz, fúró nyél, gereblye, zászló, reszelő, seprű, szappan, kocsikenő és faggyú, gyertya, tégla, mész, kilométerkő, fedőpala, terméskő és kőtörmelék szállítására hirdet pályázatot.

A pozsonyi 5. es. kir. hadtest {hadbiztossága pályázatot hirdet tűzifa, ágyszalma, búza, rozs, zab, kenyér zsák, továbbá a Lugos, Pancsova, Szeged, Bebreczen katonai állomásokon elhelyezett közös, és honvédcsapatok élelmi szükségletének szál- litására.

A cs. és kir. közös hadügyministerium a közös hadsereg börruházati (bakancsok, csizmák, csípők) és felszerelési (szijjak, patrontáskák) szükségletének biztosítására hirdet pályázatot.

Bővebb felvilágosítást nyújt

A keresk. és iparkamara.

VESZPRÉMI POLG.J AN YA KÖNYV

Házasságot kötöttek.

Okt. 30. Hansel János sütő segéd róm. kath. és Stefanies Mária róm. kath.

Okt. 31. Horváth Lajos kovács segéd róm. kath. és Nagyváry Mária róm. kath.

Sajttettek:

Okt. 30. Lenner Anna cseléd fia János róm. kath. — Sógor Mária napszámosné fia Károly r. kath.

Nov. 1. Keiner Ferencz napszámos és neje Pfeifer Erzsébet fia Ferencz róm, kath- — Horváth János béres és neje Szili Kovács Rozália fia István róm. kath. — Lendvai Lajos zenész és neje Nyári Mária leánya Anna r. kath.

Nov. 2. Lódor Anna leánya Erzsébet róm. kath.

Nov. 3. Báor János czipész és neje Holes Mária fia István róm. kath. — Barbarics István vasúti munkás és neje Vági Rozália fia István róm. kath. — Pfeifer Ferencz vasúti munkás és neje Fiirstner Erzsébet fia Ferencz róm. kath.

Nov. 5. Balázs Gyula czipész és neje Magyar Julianna leánya Julianna róm. kath.

TÖRVÉNYSZÉK.

Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél

1897. november hó 9-én:

Tűzvész okozás miatt vádolt Jákoi Ádám elleni bűnügyben.

Súlyos testi sérséB büntette miatt vádolt Tiger Mihály és társa elleni bűnügyben.

Orgazdaság büntette miatt vádolt Verrasztó János elleni bűnügyben,

November hó 10-én :

Hivatali sikkasztás büntette miatt vádolt Tál Lajos elleni bűnügyben.

Lopás miatt vádolt Nemes János elleni bűnügyben.

Sulyo3 testi sértés büntette miatt vádolt Takács Sándor és társa elleni bűnügyben.

Meghaltak : Okt 30. Harák János na*v- éves róm. ka,th. tadónUdé

uos 50

CSARNOK.

Ä budapesti mészáros ipartestület leveles ládájából.

(Közli a Veszprém megyei állami állatorvos.)

A budapesti mészáros ipartestület története igen régi időkre nyúlik vissza. Négyszáz esztendőnél idősebb pergamen- tek, nagy függő pecsétes, királyi aláírással ellátott, öreg betűkkel megirott s imitt-amott már olvashatlan okmányok szólnak a budapesti mészárosok régi do'- gairól, melyeket bárom regi czéhládsb-in I őriz a budapesti mészáros ipartestüle'. Ezek a czébládák, melyek a tavalyi ezredéves kiállításon is szerepeltek, maguk is történeti bec-csel bírnak. A legöregebb — a budai mészáros ezébé — az j 1860-as érek végén készült, tehát jéfo - mán 200 esztendős, a másikat — a pesti ezéhét — 1801-ben már reparálták, ez is idősebb 100 évesnél, a harmadik — ugy- látszik a legények ládaja volt — legutóbb készült, évszám nincs rajta. Valamennyi czifra, mesterséges zárral bír, a melyet kinyitni csak hozzáértő tud és a kulcsosai való bánás egész mesterség.

A ládák telis-tele vannak írásokkal érdekesnél érdekesebb történeti emlékekkel, Dagvobbrészt német és latin nyelven. Akad egy pár magyar is, de kevés és csak a jelen század utolsó idejéből. Kár, hogy az Írások nincsenek rendezve és csuk úgy össze-vissza vaunak 'betéve a ládákba. Gzéhmester uraimék nem igen szerették a pennát forgatni, nem sokat törődtek az írásokkal és igy azokat szigorain chronologi kus sorrendben közölni nem tadom.

Mindenesetre lehetőleg igyekszem betartani az évek sorrendjét es ismertetésemet megkezdem a legrégibb perga- menttel, mellyel Mátyás király 1481-ben a mészárosok szabadságait megerősíti.

Ez a pergament igen szép, függő pecséttel van ellátva s benne Leopold vezér (dux), továbbá a birák és „a pesti hegyen levő uj várnak esküdtjei* tudatják a mészáros czehmesterrel, hogy miuémü szabadsagai lesznek a ezéhnek. Ebben az okmányban azonban már úgy emlékszik meg a hagyomány a őzéiről, mint a melynek már régebben voltak királyilag jóváhagyott alapszabályai és igy alig tévedek, ha azt hiszem, hogy »z első budapesti mészáros testület az 1400-as évek elejen alakult éa igy a budapesti mészáros ipartestület legalább is 450 éves malira tekinthet vissz,. Ugyanezeket a szabadságokat Mátyás király 1482-ben és Ulászló király 1494-ben is megerősíti. Mindhárom okmány függő pecsétes per- gamenra Vun írva, igen czifra, gőt betűkkel, függő pecsétekkel és mivel az Ulászló-féle okmány a többieket is ismétli, ezt fogom bemutatni.

A privilégiumokat kilencz pontban foglalta össze »Eluralkodó s az erről szóló okmány a nehézkes Btilnsban fogalmazott 8 alig olvasható latin nyelvű eredeti után szabadon fordítva igy hangzik:

— Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország, Béma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria, Kumánia és Bulgária királya, Szilézia, Luxenburg és Morvaország her- czege stb.

Minden keresztény hívőknek áldás és békesség az emberiség megváltójától!

Királyi hatalmunk közé tartozik, a mi hűséges alattvalóinkat az ő szabadságaikban és szokásaikban, a melyet ők a jövendő békesség és egyetértés tekintetéből közös egyezséggel elvégeztek — megerősíteni és azokat njból is elismerni.

Mindezeknél fogva tudomására adjnk mindeneknek és mindenkinek, miképen, a mi elővigyázatos és hűséges alattvalóink Rnberti Miklós mint első ezéhmester, továbbá Sáros Tamás, a mi budai városunk esküdtje, megjelentek a mi királyi személyünk előtt és bemutatták azon privi- legiumos levelüket, melyet a mi fői séges és boldog emlékezetű elődünk Mátyás,

I Magyarország és Csehország királya stb. adott nekik és mely levél pergamentre van írva és ő királyi felségének szokott pecsétjével is meg van erősítve. Jövőnek tehát királyi személyünk elebe és alázatosén esedeztek előttünk, miképen mi a mi föl.égés királyi elődünk altul adományozott privilégiumokat, kiváltságokét, gráoziákat és kegyességeket eli-merjttk es ugy a jelenlegi» mint a jövendőbeli mé- szaros mesterek érdekéb n kegyelmesen megerősíteni ne terbeltessüuk. Mely szar badságlevélnek tartalma igy vngyon : Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Delmáozia, Horvátország Róma, Szerbia, Galiczia, Lodomé- 2., Kumana és Bolgárorszsg királya, Szilézia, Luxenburg és Morvaország her czege. Minden keresztény hívőnek áldás es békesség az emberek megváltójától 1 Királyi dic-őeégünk és hatalmunk öregbítésére szolgál, miszerint mi a mi hűséges alattvalóinkat szokásaikban és szabadságaikban, melyeket ők hűséges voltukért, dicséretes éa nagy erényeikért az egyes uralkodóktól kaptak, megtartsuk és megvédjük és nehogy azon szabadságok az idők folyása alatt múlandóságba é. feledtségbe jöjjenek, azokat újból helyben hagyjuk és jónak lássuk. Ennek okáért tehet adjuk tudtára mindenkinek, a kinek ülik, miszerint jövőnek élibénk a mi körültekintő hűséges alattvalóink Czoff Jáuos éa Ruberti Miklós, a mészáros ezébnek c/.éhmesterei, valamint egyéb mászáros mesterek is és bemutatták nekünk azon privi legiumos levelüket, melyet kiállítottak nekik a következendők és pediglen: Leopoldusz nevezetű bíró, ki a pesti hegyen levő uj varban birós- bodott, továbbá stb. valamennyien esküdtek és polgárok a fentebb említett pesti begyen levő uj várban.

Mégjeleutek tehát a fellebb megnevezett C'Off Janos és Ruberti Miklós hűséges alattvalóink előttünk és bemutatták nekünk alázatosan a privilegiumos levelüket, mely a kisebb városi pecséttel meg vau erősítve. Ennek utána pedig esedeztek előttünk, hogy mi, a mi hűséges bíróink, esküdteink “és polgáraink által feljegyző t privilégiumokat teljes egészükben, úgy a mint vannak, elis- mrjttk és privilegiumos levelüket egy sző hozzáadása vagy elvevése nélkül megerősítsük, mely levélő k tartalma következőképen vagyon:

Mi Leopoldus, névszerint Dux, bíró, továbbá a pesti uj várnak esküdtei és összes lakosai, tudtára adjuk az összes keresztény hívőknek a jelenlegieknek és következendőknek ezen írásunk rendjében miképen megjelentek előttijük Czoff János és Ruberti Miklós jóravaló és körültekintő emberek és a mészárosok ezéh- mesterei és igaz lelkiismerettel előadták, hogy ámbár nekik már régebben voltak számos privilegiumos leveleik szokásaikról és mesterségük szabadságairól, a melyeket a felséges király is megerősített volt és ezeket békességben és kelletne- Itesen használták is, mivel azonban az I Isten akarata folytán _ azon azabadaágos 1 levelük, melyben az ő ártibulusaik ben- I foglaltattak, amint hihető tüzveszedelem I folytan elpusztult, tehát kértek bennün- I két, bogy mi a mi városunk táblájáról a privilégiumokat újból kiadjuk. Mi tehát I a jó békesség és egyűvétartás érdekében, de továbbá azért i*, bogy a ezéhmester nagyobb szorossággal végezhesse tisztségét, azért adjuk írásban a következendő ártiku'asnkat, nehogy az emberi ész és emlékezet gyarlósága folytán, valami ebből veszendőbe, vagy feledtségbe menjen. Mely artikulusuknak rendje következő :

Első ártikulns. Miképen a mi budai városunkban bíró választatik, azonképen egy bizonyos napon a mészáros mesterek gyűljenek össze egy helyen és válasszanak egy czébbeli elöljárót, ezéh- mes ert, aki mesternek fia legyen. Az pedig tegyen eeküvéBt, a szent evangéliumra, hogy ő kötelességeinek törvényesen ée jőrnvalóan megfelel és tisztségét úgy látja el, hogy a mesterségben most is és a jövőben is a jó rend és békesség meg legyen. Vigyáz továbbá arra is, hogy a húst a mészárosok igazságos árért vágják ki és árusítsák. Az ártrkn- lusokat azonban tartsa be ő is és minden vasárnap vagy ő, vagy pedig egy másik kirendelt mester a mészárszékeket vizsgálja meg a végből, bogy mint lentebb mondva volt, a lakosságnak a mészárosok illendő árért mérjék a húst. Második : Tartoznak a mészárosiueste- rek a karácsonyi ünnepik alkalmával a városbtróuak és uz esküdteknek a régi szokás szerint és annak kedvéért az illendő becsületet megadni.

Harmadik .- Senki se próbáljon a mészáros mesterek közül hajnalban az angyali üdvözletre való csendités előtt,, és este az Ave Máriát jelző harangszó után ökröt, vagy másfele marhat levágni, hanem csupán világos nappal. Még kevésbé merészkedjék bár akár melyik is lopott jószágot megvásárolni | ha pedig véletluneégből mégis vásárolná, annak levágásától illetőleg a hasnak kimérésétől tartózkodjék. Vágóhíd pedig csakis olyun házban lehet, a hol víz van, esetleg szükség esetén, a víz helyett homok.

Az ökör, a melyet a mészáros levág, jó legyen ée kövér ée olyan állatot, mely a vagébidra nem tud menni, hacsak egy lába van is eltörve, levágni nem szabad. Nem szabad azonfölül beteg állatot levágni, mely alatt értetik, terhes tehén, j juk és kecske, valamint rühes bárány, de egyéb betegségben sinlődö állat levágása és húsának kimérése is tilos.

Negyedik : Vasár és ünnepnapokon a szent mise előtt senki se próbáljon marhát vágni, kivévén ha a hasnak igen nagy hijaval lenne a város, akkor sem szabad azonban többet vagai, mint a mennyit 2 mészáros kimérhet. Továbbá minden BudáQ lakó mészáros aj bét 2 napjan, tudniillik szerdán és szombaton I mészárszéken kívül ts, az erre a czélra kijelölt áruló helyen, délig mérheti a bust. Más napokon azonban a székeken kívül a hast vágni, a hús elkobzása és a városnak fizeteudő egy márka birság terhe mellett tilos.

Ötödik; A böjti időszakban jöjjenek Csíze a mészárosok, hogy ' ki áruljon nagypénteken ée nagyszombaton bárányokat. Más állatot árulni nem szabad, a bárányt is osak déli 12 óráig. Ha pediglen a mészárosok n«m tudnak megegyezni azon. hogy ki legyen közöttük a rnurha Tételnél az első, úgy döntsön közöttük a koczka, és aki több szemet vet, az vásároljon először, azután jön a kisebb numerusu. De mindenki- csak egy darabot vásárolhat, kivévén ba kevesen vunuak, akkor kettőt is vehet egy mészáros. Ha pedig a többiek nem tesznek ellenvetést, akkor egy mester megveheti az összes marhákat.

Hatodik: Ambá or már Béla király levelében látható*), Hogy a mészáros mesterek a bőröket a mészárszékekben és nem más helyen száriteák ée árusítsák, mi mégis megengedjük, hogy tekintettel a bőrökből kiáramló bűzre, azokat máshol is tarthassák. Azonban kötelesek az itt lakó timármestereknek — ha azoknak vevő szándékuk leans — a bőröket olcsó árért eladni. Azonfelül tartoznak az itt Budán lakó mészáros mesterek, ha osak túlságosan nincsenek üzletükkel elfoglalva a székben a busvágásnál személyesen jelen lenni, nehogy a legények a vásárlók irányában illetlen vagy haszontalan szókkal éljenek, a kik pedig ez élten éselekesznek, azokat a cz-h, oe- látása szerint, illendőképpen1 büntesse meg. Továbbá, ha húsvéti vagy más időben a tiszttartó egy pár bárányt, vagy kecskét a piaczou árul, tehat ezekből az állatokból a mészárosoknak vásárolni nem szabad. Es ha ezeket egy városi lakos, a ki nem mészáros, meg akarja venni és meg is veszi, ennek ellenében megengedjük, hogy a mészárosok kivághassanak nagyobb vadakat, értvén alatta szarvast, őzet, medvét és vaddisznót és ezeknek húsát árusíthassák.

Hetedik: Ha a mesterek közül valamelyik Isten keze által megfosztunk feleségétől és a mester, akár mesterségében belül, akár azop kivül, újból egy jóravaló és tisztességes asszonyi személyt el akar venni, úgy köteles mestert,ársai- nak ezt tudtára adni ée azoknak engedőimét kikérni ; ellenzőképpen ne cselekedjék senki 1 Nemkülönben, hu valaki legyen az jóbarát, idegen, vagy mesternek fis, ha a mesterek közá felvétetni óhajt, szükséges, hogy uz illető becsületes névvel bírjon ée tisztességes és mukula nélkül való családból származzék, miről tvaló Írásait és bizonyítványait minden mester előtt felmutatni képes legyen. Másrészről pedig megkíván- tátik, hogy az ilyen, legyen ő idegen vagy mesternek fia, előbb egy pár évig hűségesen és becsületesen szolgált legyen a mesterek keze alatt és a mészáros mesterséget sajátkezüleg folytatta volt és mesterségében elegendőképpen jártas legyen, minekutána a mészáros mesterek egymás között határozzák el, hogy a kérelmezőt felvegyék-e vagy se. Ha pedig egy mesternek fia meg akar nősülni és egy erényes és becsületes bajadont vagy özvegyet — akar ,’a mesterségben, akár azon kívül — hitves társává akar tenni, úgy jelentse ezt be a mestereknek és azoknak egyetértésével és beleegyezésével megnősülhet. Ellenben, ha a mesternek fia engedetem nélkül nősül meg, úgy az a mesterok közül legyen kizárva, még akkor is, ha a mesterségét jól megtanulta es azt jól ellátni képes. A mesterleányok toTabbá, ha férjhez akarnak menni és a mesterségben megmaradni, csakis a mesterek engedőimével és hozzájárulásával mehetnek férjhez, ha pedig ellenkezőleg cselekednék valamelyikük, úgy a legények és a mesterek fiai jelentsék ezt be, akkor kiza- ratik a mesterségből is a* illető leány. Hasonlóképpen az özvegy asszonyok közül, ha valamelyik férjhez akar nienni, máihoz ne mehessen, mint mesterségbeli mesterhez, mester fiához vagy legényhez. Az a legény pedig, aki nem mester fia, de a többi mesterek befogadják maguk közé, kötelse legyen mesternek leányát, vagy özvegyéi feleségül venni — másképpen nem vétetődik. he a mesterek közé.

Nyolczadik. Ha egy közöttük élő özvegynek annyi marhája van birtokában, hogy maga tarthat főn mészárszéket, akkor a többi mesterek adjanak mellé egy kitanult és értelmes legényt, aki az özvegynek hűséggel szolgáljon ée a mesterséget gyakorolja. Ha azonban egy özvegy asszonynak1 nincs annyi marhája, hogy a mészárszéket fenntartsa és özvegyi állapotában megmaradni szándékozik, akkor kötelesek a mesterek egy mestert kiválasztani, 1 akinek az özvegy rendezzen be egy mészárszéket, minek ellenében az illető mester köteles lesz amaz özvegyasszonyt teljes életéi keresztül eltartani, a mint az régi időtől fogva eme czéhnél szokásban volt és mind máig megtartatott, nehogy az őz- Tegyasszóny kbldulni kényszerittessák. Továbbá, ba egy mészáros mester vagy anonk neje — kinek saját mészárszékük vao a czehnél — elhal s maradunk utánuk örökösök, fiák vagy leányok, úgy » fiú nem használhatja máskép a mészárszéket, ha csuk a mesterséget nem tanulta ki | mestereknél és azt sajátkezűig nem űzte, meg eem házasodhat« máskép, mint azt fenntebb előadtok. A hátramuradott leány sem mehet máskép férjhez, mini az előbbiekben el van határozva. Azonban saját tetszésükre ven bízva az örökösöknek, hogy a mészárszéket eladják. .

Kilenczedik. Ha a mészárosok közui valamelyik egy vagy több marhát idegenektől hitelbe vásárolt és a kiszabott időben adósságát kifizetni nem iparkodi® vagy kifizetni nem tudja, akkor a ozén- mesterek vizsgáljak meg a dolgot és annak minémüsége szerint adjanak neki ° napi időtartamot, hogy az ügyeket rendezze vagy pedig zárjak be a mészár széket.

Ha azonban a hitelező evvel meg n , elégednek, úgy a dolgot a városbirő az esküdtek elé kell vinni, hogy tegyenek igazságot, Továbbá, ha vagy több mester közösen vásárolt ni*1 bát, de azután megegyezni nem tu n ,