Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-06-19 / 25. szám

V eszprésn, 1897« Veszprémi Független Hírlap. Szombat^ jnn. 19. titán a minden év október 10-tól dectember 23 ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgálatra bo­csáttatnak, I vizsgálat sikere eseté­ben pedig a vasúti szolgálatra ké­pesítő bizonyítványt nyernek. A* eddig képesített hallgatók már valamennyien megfelelő állá­sokban vannak. A beiktatási dij 10 írt; a tan­díj 60 frt Ezen 70 írt egész ösz- izegében rendszerint a beiktatás alkalmával fizetendő; csakis a tan­díjmentességért folyamodókkal szem­ben nyerhet alkalmazást azon ked­vezmény, ho-ry a fél vagy esetleg A sertésvész Yeszprérn-megyében. (Saj»U tudósítónktól.) Veszprém, jun. 18. Előző hírlapunkban közölve volt, hogy két héttel ezelőtt a városi ál­latorvos, sertéspiacznnkon 50 drb. horvátországi eredésit sertést lefog­lalt egy Csáktornya vidéki ksres­lérnépek szoktak itt legelőre járó sertéseket tartani, most sok házban lehet közöttük az eldöglött vagy beteg sértéséért kétségbeesés, és ki sirt szemeket látni; kihágásokért büntetés, de nagy büntetés (amint az alispánunk elrendelte mostanában átalán) .jöjjön el a te országod mert te vagy egyedüli megmeutője kedötöl, mert némely drb betegnek látszott közöttük és rendőri fel­ügyelet alá helyeztetett, de ekkor már ezeken kivül 12 drb el volt adva veszprémieknek és más szomszédos községbelieknek. Azóta e lefoglalt sertések V* réssé már megbetegedet egész 60 frtnyi tandíjnak a beik­tatáskor leendő tényleges lefizetése as elengedési kérvény illetékes el­intézéséig függőben maradhasson. Ennek előzetes elbírálását a beik­tatáskor az igazgató olykép eszköz- leodi, hogy a kinek okmányai sze­rint fél tandíj elengedésére lehet kilátása, tandíj cziméo, a beiktatás­kor csak 30 frtot fizet, a ki pedi„' teljes tandíj elengedéat remélhet, tandíjtól a beiktatáskor menten ma­radhat. Mérvadók e részben a kö­zépiskolából hozott érettségi (zári) bizoDyitvény éa a vagyoni viszo­nyokról szóló hiteles (hatósági) iga­zolvány adatai, mely okmányok te­hát már a telvételt kérő lolyamod ▼ányhoz csatolaudók, míg maga a tandíjmentességet kérő (bélyegmen- tes külön) folyamodvány a beikta­tás utáni 8 nap alatt nyújtható il­letve nyújtandó be. A hallgatók közül 80 egyénnek 10 hónapon át havi 24 frtnyi ősz töndij fog nyujtatni, mire nézve annak idején pályázat fog hirdet- tetni, a melyben részt venni kívá­nók 50 kros bélyeggel ellátott és érettségi (zárt), valamint szegény­ségi (hatósági) bizonyítvánnyal fel­szerelt külön folyamodványt a meg­szabandó záros határidőre benyúj­tanának. Az ösztöndijak iránti pá­lyázat eredménye fölött határozat miniszter- ur őnagyméltóságának lé­vén fentariVi (mi csak szepL 11-ik I felében következhetik be,) ez okból a tanfolyamba való felvételnek azon feltétel melletti kérések, ha kérvé­nyező ösztöndíjban részesül end, tel­jesen ki van zárva, mennyiben a felvétel már augusztus hava folya­mában kérendő és az oktatás már szeptember 1-én kezdődik. Ha és mennyiben az ösztöndíjasok az 1898. évi jnlius augusztus és szeptember havi gyakorlati próbaszolgálatot a m. kir. államvasutak igazgatósága által kijelölendő állomásokon telje- sitendik, a havi 24 frtnyi ösztön­díjat még ezen 3 hónapon át is folytatólag élvezendik. A használatban levő tankönyvek ára mintegy 25 frt. A tanfolyam saját házában czélszerüen és ké­nyelmesen van elhelyezve, külön szakkönyvtár és mnzeum fölött ren­delkezik és az intézetben külön orvos mfiködik. es el is hullott a vészben, de az eladottak között is voltak már be jelentett elhullások úgy a veszpré­miek miat a szomszédokéi közt, mert pl. báudiak is jöttek jelenteni, elhullásokat, akik ebből vásároltak; miután pedig még előbbi vásárlá­sokból eredtek, és más nem mostanában vásárolt, saját tenyész­tés üek megbetegedéséről és elhullá­sáról is jöttek bejelentések : az ál­lami és városi állatorvosok bejárták a külvárosok jó részét, valamint a legelőt sertésnyájat és azon tényt konstatálták, hogy a legelőre járó sertések közül már miutegy 90 drb vészbetegse'g miatt onnét kimaradt, s valami 20 drb már eddig elhul­lott, de miudezek naponkint szapo­rodnak' és a legelőn is volt kin pár beteg. A kanász azt állítja, hogy nehány héttel ezelőtt bevásárolt és azonnal a közlegelőre került slavoniai fajta sertéseken vette észre a betegséget, de nem merte jelenteni, mert félt a lakosságtól, hogy a netáni legelő járás beszüntetéséért őt fogják vá­dolni, ami ugyan igaz lehet, mert a sertéstartó köznép a veszély látta daczára is csak akkor tartja azt jó­nak, és vádolja a rendőrséget a köz­legeltetésnek előbbi be nem szün­tetéséért és vádolja a törvény elleni visszaéléssel a lakosokat a beteg sertéseket a közlegelóre kiküldéssel és a kanászt a beteg sertéseknek ott megtörésével, a midőn az ő sertése is beteg lett, de mégis van a kanász- gazda terhére más felszámolni va­lónk is, nevezetesen. O a múlt év­ről ismeri e betegséget és követ­kezményét, mert akkor szintén nem idtjébeni jelentés és a betegeknek a közlegelőn állandó megtörése követ­keztében 300 drb sertést eldöglesz- tett, neki tehát nem kellett volna | sem az kanász büszkeségére, tudo­mányára, sem mások fenyegetésére hallgatni hanem a mait évi kits- nitatása szerint az első betegséget a kapitánynál megjelenteni ; De azután nagy gyanúba van a kanász a hetenkinti sertéskereskedéssel fog­lalkozása miatt is, mert alighanem még inkább az volt az indoka a be net i jelentésének, hogy a vesz­prémi sertés pia ez be ne állittassék. Mintán csak a kisgazdák és a legszegényebb kisiparosok és zsel­sok szegénynek," mert ha a Kanasz tavaly meg lett volna bilotetve és hazndlsainak hitel nem adva, akkor most nem lenne ez a nagy baj. Jutás pasztáról és Tihany község­ből a múlt héten vásárolt és a le­gelőre ki nem járt, s még aa nap betegnek látott sertések is beteged­tek meg és egyik másik hullott el, jeléül hogy Jutáson és Tihanyban sertésvész vau és szépen hordják a betegeket a veszprémi piaczra. A jutási eladó a sertés bágyadtságárai megjegyzésre azt mondta, hogy el vannak (áradva és volt oly szamár veszprémi lakós, aki ezt elhitte és 4 drbot megvett. Rendészeti eljárás megindittatik. Sertésvész Várpalotán. Azon horvátországi származása sertésekkel, amelyek maradéka Vesz­prémben lefoglaltatott, Várpalotán is jártak előzőleg azon zalamegyei kereskedők és az ott megvásároltak nagyobb része llecsák megyei állat­orvos által betegnek vagy elhullott­nak találtatott Nagy sertésvész kihágás házaló ser­tés kereskedő által. Áll ami állatorvosunk 15-éu He- renden járván, a vasúti állomásfó- nök beszélte neki, hogy a napokban egy adászteveli házaló sertéskeres­kedő Kaposvárott a vasútra (eladott, s mindenünnen összeszedett óO drb sertést rakott le Herenden, amelyek­ből két vasúti őr 4 drbot megvá­sárolt, de amelyek már kolerás tüne­tek közt elhullottak. Mintán ezen kereskedő a főnöknek azt mondta, hogy a sertéseket yörfelé hajtja lábon, az útban eső községekbeui eladásra, képzelhető, hogy az ország­utakon hajtott és miudenütt elado­gatott vészes beteg és beteggé váló sertések hány helyen fogják a ser­tésállományt megbetegiteni! A kihágd nevének megtudása és hol járta ki fog derittetni és a ha­tóság elé adatni. maga csak játszott velem I — kiáltotta Jani — miként is hihettem ? De azért nem bocsátott! el a leány kezét. — Mennünk kell 1 — szólt szárazán és a melle zihált. A leány azepegve mont az oldalán ki a rétre, föl a hegyi utacskán. Árnyékuk, a mit a délutáni nap vetett a virágos gyöpre, Összenőtt. Megállották és úgy nézték. Jani lehajlott s gyöngéden meg­csókolta a leány kezét. — En szép istennőm, menjük t Az ut fárasztó volt. Jolánka levette a kalapját s a karjára akasztotta, Jani el­dobta a maga kalapját. Úgy sem lesz többé szükség rá. Megtörölte homlokát és szilaj elhatározással öltötte karjába a leány kezét, közbe-közbe visszanézett rá s egyszer megcsókolta a fekete, illatos haját. — Jani, — fedette a lány, — ezt nem szabad! Később leültek egy kődarabra pihenni. Megilletódött és halavány volt mind a kettő. Egy szót sem szóltak pereseken át. A fin arra gondolt, hogy ez az édes szép leány úgy ÖBsze fog törni a mély­ségben, mint a meggázolt rózsa. Mi lesz a fehér arczábél, a szép szeméből, az ajká- ból, a vállából, a két puha kezecskéjéből? A buját beveri az eső a Bárba. És talán ellepik a darazsak. Kőny gyűlt a szemébe s a szivét ver­gődni érezte, Mikep legyek a gyilkossá ? Ez a kérdés megrendítette, mintha valami nagy kővel sújtottak volua a feje tetejére. Bem-gve, loppal tekintett a leányra. Az haloKhalaványan ült mellette i bönyeiu körnsztfll tévetegen nézett a messzeségbe. Jolán 1 — szólt az ifjú nehezen föl sza­kadó, mélységes sóhajtással, — mehetünk ? — Menjünk 1 — válaszolt elszántan. — Engedje meg előbb, — esdekelt — hogy szemét megcsókolhassam. Hunyja le egészen a fekete pilláit. Egész világ a szerelmem, had lehelem a pilláira. Jolánka, mint egy áldozat, odatartotta arczát. — Utoljára, Jani! Jani átölelte a leányt. A menny üd­vösségét érezte magára szakadni. Am a másik pillanatban ismét az összeroncsolt, 'érés tetemre gondolt, s gyötrelmesen öS8zeYonaglott. Hogy fog ez a gyöngy odeCtödni a kövekre I Ekkor hirtelen, mint egy villám, végighasitott a lelkén egy indue bölcsnek a mondása, a mit a Flóra néni hozott Kairóból, e vala­hányszor a bácsi haragosan rámordnlt, mindig ráidézte: ne üsd meg az asszonyt, még virréggal sem ! Es én agyonüttesem ? Lelke fellázadt maga ellen. A kis leány felugrott és torkaszakad- táből kiáltott: — Hisz’ a Gizi nincs is a városban ? A Gizi nem lehetett I És az életre támadt nekividnlásával ka- czagott, tapsolt, ujjongott. A fölszabada- lásnak gyönyörűség érzete valósággal meg­rohanta a lelkét. Aztán zokogásba fűlt a kuczagása. . — Nem, nem, Jani, — az nem lehet! Értse meg, a Gizi nincs itthon I Lihegve, nagyokat székelve futott le a hegyi utón. Szoknyája csak úgy röppent utána. Egy szalag a nyakát verdeste. Jani futott ntána, s fuldokolva kiáltotta : — Jolánka legye föl a kalapját I IIL Véletlenül találkoztak a rusuti kupéban. A féi fi letette az újságot és az asszonyra nézott. — Ni, nagyságos asszonyom, Jolánka maga az ? — Jani, minő találkozás ! Én sejtettem, hogy maga ül velem szemben, de föl sem nézett az újságból. Kezet nynjtottuk. — Ej, no, hogy én meg nem éreztem a szomszédságát. Bezzeg . . . — Tizenöt év előtt, ngy-e ? — Pedig nézze, — zsebéből kivette e tározóját, — ez a maga arczképe, tegnap este találtam me'g s ngy-e megbocsát, megcsókoltam. Aztán bolond álmaim vol­tak. Csupa laz és c ups tűz. Az eset több­szörösen beleszuvödőtt az álmaimba. — Tetszik reggelizni? szólt be aláza­tosan | bflffé-kocji pinezére. — Hogyne! válaszolt gyors in Bsrencsy János ur s gömbölyüségét fölülhaladó szapora sietséggel állott fei, — megyünk Paranc-ol a nagyságos asszony is ? Geresejyné mosolyogva nézett maga elé. — Tudja, mit gondoltam? Azt hogyha akkor, a mint elfáradtan a sziklán ül­tünk, félig halálra ráltan, mit tett volna ön á mai eszével 1 Azt tette voloa, hogy karját nyajtja s elvezet a közeli kirán­dulási vendéglőbe, a mely hires volt pom­pás vajáról és remek söréről. Kecskemét! En itt kiszállok. Jé reggelit 1 K. i­i gyümölcs értékesítése. Veszprém, jun. 18. Az amerikai gyümölcs versenye mind nagyobb mérveket ölt, úgy hogy már is gyümölcstermelésünk­nek egész létalapját megtámadta. Csupán arra a körülményre kell utalnunk, hogy Amerika exportké­pességét nem csak a mi kiviteli ál­lamainkra nézve terjesztette ki, ha­nem ez év folyamán már Buda­pestre is érkezett nagyobb szállít­mánya amerikai alma, mely a hazai gyümölcsösei szemben versenyképes­nek bizonyult. A bécsi és a ber­lini piaczon pedig az amerikai alma rendes fogyasztási czikk. Ame­rika veszedelmes versenyképességé­nek titka első sorban is az olcsó szállítási dijakban rejlik, a meny­nyiben pl. New-Yorkból a fuvardíj a Németországba szállított gyümölcs után métermázsánként nem több, mint 3 frtot tesz ki. Ugyanez az összeg Magyarországon, gyorsáru- szállitás mellett már 600 kilómé­ter távolságnál terheli a gyümöl­csöt. Hozzá járul ehhez az, hogy az amerikai gyümölcscsel szemben Európa védváma általában igen gyenge, nekünk pedig védvámuok egyáltalán nincsen. Végre az ame­rikai előnyben van felettünk azért is, mert csak egy-két kipróbált fajtát termel; egész domíniumok vannak, melyeken 10.000—20.000 ugyanazou fajú almafa gyümölcsö­zik ; nálunk egy-egy kert nincs, a hol legalább 10—20 fajtát ne ta­lálnánk. Mindent egybevetve Ame­rika előnyei éppen elegendők arra, hogy teljesen a nyakunkra nőjjön és csodálatos, úgy látszik, mintha ezzel a veszedelemmel mit sem tö­rődnénk. Kétségtelen pedig, ha nem igyekezünk védekezni, gyümölcster­melésünk jövedelmezőségének sorsa mihamar eldől. Feladatunk mindenekelőtt az __ és ez állami feladat, — hogy gyü­mölcskereskedelmünk kifejlődését a vasúti díjtételek leszállításával elő­segítsük, mert ha távolabb fekvő vidékek egymásközött sem cserél­hetik ki gyümölcs szükségletüket haszonnal. Szervezni kell azután a gyümölcs kereskedelmet is. Ez irányban az Ginge már megtette a kezdeiné­érdekeltség bevonásával megállapí­totta azon módot és eljárást, a mely szerint a gyümölcstermelő gazdák szövetkezetit eg igen egysze­rűen szervezkedhetnek gyümölcs- terményük értékesítése czéljából. Az értékesítés feladatát a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szö­vetkezete vállalta el, mint központ a mely a vidéki szövetkezetek gyü­mölcsét a központi vásárcsarnok utján értékesíti ■ szükség szerint kiviteli piaczot is szerez. A meg­szállva tartott kiviteli piaczokon való térfoglalás méltó, szükséges és nehéz feladat arra, hogy a szövet­kezetnek ezirányu akcióját a föld- mivelésügyi kormányzat is teljes jóindulattal támogassa. A gyümölcs- értékesítő szövetkezetek tervezetét az 0 M. G. E. minden érdeklődő­nek készséggel rendelkezésére bo­csátja ; ez alapon már ez évben megalakulhatnak a szövetkezetek, a melyek a maguk szervezetében hat­hatós segélyére lehetnek a gazdák­nak. Ez a szövetkezés azonban még nem fordítja el tőlünk az amerikai verseny veszélyét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy friss gyümöl­cseink legtöbbjére a kiviteli érté­kesítésnél jövő nem vár. Az ipari feldolgozásra kell mindinkább át­térnünk. E téren is a szövetkezeti tevékenységre vár a feladat na- gyohbik részének megoldása, azon­ban az államnak is fokozott mér­tékben a termelők segítségére kell sietnie, nemcsak az ipari vállalatok felkarolása, gépek kiosztása révén, hanem egyúttal minden beható esz­közzel oda kell hatnia, hogy vi­dékenként csak nehány helytálló fajta legyen a termelés anyaga; e nélkül a gyümölcstermelésnek nincs racionális jelentősége. Milliók forognak koczkáD. Ha erre a kérdésre kellő figyelmet nem for­dulunk s idejekorán hozzá nem lá­tunk a lettekhez, akkor ma-holnap a gyümölcstermelés is azon terme­lési ágak közé lesz sorozandó, a melyek jövedelmezőségüket vesz­tették : és a magyar gazdaközön- ség zsebe ismét megkönnyebbül néhány millió forinttal. két felekezeti egyletet alakitottak. A kath. legéuyegyletet melyet olyan formán csináltak, hogy Lakatos önképzóköri diszelnök 10 tagot ki­szakított az iparos ifjúság önképző­köréből*) és ebből gründolta a kath. legényegyletet, melynek elnöke M.i- gaaházy. A második hosszú óv óta állt fönn városunkban. Az .Iparosok dalköre* czimü egylet ez, melynek tagja lehetett minden felekezetű ön­álló iparos, persze zsidó is. Ez nem tetszett Lakatosnak és felküldte az alapszabályokat a nagym. Miniszter úrhoz, belecsusztatván azt a pa­ragrafust is: „tagja lehet az egylet­nek minden ónálló keresztény ipa- ros*, igy a zsidók innét is ki- pótyantak. Hogy milyen áldásos lesz ezután Keszthelyen, az amúgy is élére állí­tott felekezeti viszálykodás, azt mindenki elképzelheti. Kiváló tisztelettel Somogyi Imre. *) Épen A szerk. úgy csináltak Veszprémben is. Veszprémi önkéntes tűzoltó egylet. MEGHÍVÁS. A veszprémi önkéntes tűzoltó egye­sület 1897. évi julius hó 4-én délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében tardandó alakuló-közgyűlésre, melyre az összes alapitó választmányi és működő tagok ezennel tisztelettel meg­hívóinak. A közgyűlés sorrendje: Elnöki megnyitó. 1. ) A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. ) A jelen közgyűlésről felveendő jegy­zőkönyv hitelesítésére 3 tag felkérésére. 3. ) A főparancsnok jelentess az egylet működéséről. 4. ) A választmány és tisztikar lemondása. 5. ) Uj választmány és parancsnokság megválasztása. 6. ) Folyó ügyek. 7. ) Ioditványok. Veszprém, 1897. évi juoius hó 10-én. Blázy Imre, ideiglenes titkár. Pongrácz Dániel, elnök. A Yallás-heczczek folytatása. (Levél a szerkesztőhöz.) Keszthely, jun. 17. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapja már több ízben tett szolgálatot Keszthely város polgá- gáraiuak. Felderített a maga való­ságában több olyan dolgot, mit a hélyi sajtó, nem tudom miért nem látott m> g. Kérem szíveskedjék most is egy rövidke hirnex b. lapjában helyett adni. Folyó évi julius hó 4. Dr. Ma- gasházy Antal főgytn. tauár 6 pap társával „Balaton Vidéke* czimmel uj lapot indít. A czim elég hang­zatos; (Czivil szerkesztőt, nem tud­tak fogni.) a lap czélja pedig Keszt­hely városát a néppárt központjává tenni. Keszthely város polgárai minden időben a legjobb egyetértésben éltek egymással valláskülömbség nél­kül mig Lakatos Vincze és Magas- házy Antal tanárok városunkba nem jöttek. Ez a két jó ember teljes-n felkavarta a város nyugalmát, a mi annál szomorúbb, mert mindegyik a derék premontrei társház tagja. Száz év óta áll fenn a premontrei társház, mindenkor, mindenegyes tagjára szeretettel gondol a város polgársága. Soha a rendtagok és a város polgársága között semmiféle differenczia nem volt. Ez a két uj A sertésvésznek valamely község határában fellépte esetén a serté­sekre a zár mindig az egész ha­tárra értetődik; minthogy azonban nyezö lépést, a mennyiben a vidéki ember mióta együtt működnek, már i némely községnek nagy terjedelmű Keresk. és iparkamaránk közzétételei, Moson vármegye m. kir. dllamipitézzeti hivatala pályázatot hirdet a rajka-kiliti községi közlekedést közúton a tnosoni kis-Duna 111. számú átmetszésén il léte­sítendő állandó jellegű hid újraépítése körül a, — vas felszerkezet kivételével felmerülő összes munkák végrehajtásának biztosítására. M. kir. pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokság pályázatot hirdet a kerületi ,nem közös* állomásokon elhelyezett m. kir. honvédcsapatok termény- és anyag járandósági szükségleteinek ajánlati tár­gyalás utján való biztosítására. A szerb királyi hadüyyministerium pá­lyázatot hirdet különböző famennyiségek szállítására. Érdeklődőknek felvilágosítást nyújt A kér. keresk. és iparkamara. VESZPRÉMI P0LG.1 ANYA KÖNYV Házasságot kötöttek. Jun. 15. Höchstádter Gyula bádogos segéd rom. kath. és Vajai Anna róm. kath. Születtek: Jun. 12. Horváth Imre és neje Coz maria Julianna leánya Julianna róm. kath. — Postáéi József és neje Földesi Julianna fia Imre Béla róm. kath. Jun. 14. Fái Ferencz és neje Es- terbay Janka fia Ernő róm. kath. Jun. 15. Fenyő Terézia fia Gyula róm. katb. — Pogasits Imre és neje Bokái Karolin fia Imre rótn. kath. Jun. 18. Wiezner Herman és neje Winkler Mária leánya izr. halva született Meghaltak: Jun. 12. Horváth István 85 éves róm. kath. tüdóhüdés. Jun. 13. Kis Mária 2 hónapos ág. hitv. evang. bélhurut. Jun. 16. Szalai Mária 20 éves róm. kath. tüdóhüdés. Jun. Szegletes István 17 éves róm. kath. szivhüdés. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Junius hó 22-én. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Pőcsők Mihály elleni bűn­ügyben. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Nagy Márton elleni bűn­ügyben. Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Csákány Sándor és Kövecses Imre elleni bűnügyben. Junius hó 23-án. Kileucz rendbeli lopás büntette miatt vádolt Czapa József elleni bűnügyben. Gondatlanságból okozott tűzvész miatt vádolt Kadlicsek Pálné és Czikár Teréz elleni bűnügyben. Snlyos testi sértés miatt vádolt Gyómörei István elleni bűn­ügyekben. Könnyítés a sertésvész rendészetében. (A nagyobb határral bíró községek tudomására.) határa van éB ha például ennek egyik pusztáján a sertósvész fellé­pett, úgy az összes puszták és a Község is zár alá került, mi által az ily pusz'ák és községek négy megszorítást és kárt szenvedtek a forgalom megszorítása által és pe dig talán néha indokolatlanul is. B<t méltányolva a főldraivelés- ügyi miniszíer. 1897. évi május 21 ik. kelettel 32,384. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz és állami állatorvoshoz körrendeletét Z.e ,! hajlandó egyes nagy kiterjedéssel biró községekben fel- epett sertesvészkor csupán csak a fertőzött határrészletnek zár alatt tartását engedélyezni, ha erről a törvényhatóság felterjesztést intéz a miniszterhez, amelyhez azonban az illetékes állami állatorvosnak szak- véleménye melléklendő, ez kellő részletességgel felsorolván mindazon adatokat, a melyekből a miniszter a feníorgó állategészségügyi viszo­nyok felól teljes tájékozást szerez­het és a kérelem teljesítése, vagy elutasítása tekintetében a feníorgó állategészségügyi érdekek biztosítá­sára szabatos ítéletet alkothat. A vesz prémmegyei állami állatorvos. Terméskilátások és a gabonaárak. (á „Veszprémi Független Hírlap* ezerkeaz- tőjéhez.) Budapest, jun. 16. Az időjárás immár kedvezőbbre fordult, a levegő száraz, a gabona kibontakozik romló helyzetéből, és igen sok helyen megmenthető lesz a termés is, a melyet már a gazdák íéligmeddig tönkrementnek tekintet­tek. Az őszi termések nem tökéle­tesek, rozsdalepettek és gazosak. Az a sok viz és nedvesség, amely kivált májas hó második felében oly nagy terjedelmű területen feküdt mindennemű növényre nagyon ká­ros hatást gyakorolt. Külföldön sem mindenütt kedvező a vetések állása, annyi azonban bizonyos, hogy a beállott kedvező időjárás sokat javított rajta. Németországban az időjárás meleg és termékeny volt a vetésekről nem hallatszanak pa­naszok. F rancziaorsz&gban a hivatalos jelentések kedvezőbbnek tüntetik fel a vetések állását mint 1896 bau. Angliában a kilátá­sok szintén javultak. Ameriká­ba n az időjárás szintén jobbra for­dult. Oroszországból igen eltérők a jelentések, az időjárás pár nap óta jobbra fordult. Dél Orosz­országban nagy részben a búza már kalászát mutatja: a rozsda szórvá­nyosan föllépett 8 terjed de a gaz­dák azt hiszik, hogy a rozsdakár nem lesz jelentékeny. Ulaszor szágban a jelentések kedvezők, s főleg a búza, rét és szőllő ígér­nek jó termést. Spanyolország­ban uralgó nagy szárazság a vetések­ben lényeges kárt okozott. Román i- á b a n a gyakori és erős eső és zivatarok kárt okoztak főleg a bú­zákban. Szerbiában, Bulgá­riában, Törökországban a mezei termények állapota kielé­gítő, az időjárás kedvező. A külföld gabonaüzlet irányzata a meleg és termékeny időjárás folytán és a beállott jobb terméskilátások következtében folyton lanyhul. Az európai kontinensre a múlt héten szállítottak 350.000 q. búzát és 19.000 q. tengerit. Angliában a hozatalok jelentékenyek és pedig volt 563.000 q. búza és liszt, ami körülbelül 20.000 quarterral több, raÍDt a mennyit a heti szükséglet kitesz. A héten itt és Francziaor- szágban is gyenge volt a kereslet Hollandiában és Belgiumban eleinte szilárd'hangulatú volt az üzlet, az­tán lanyhább lett. A budapesti pi- aczou a gabona áralakulása az utóbbi időben a külföldi irányzat­tól függetlenül fejlődik és a hangu­lat folyton változik, a szerint a mint jobb vagy roszabb hírek ér­keznek a vetések állásáról. Sajnos azonban, a mait havi kedvezőtlen esős, zivataros időjárás, amelynek következtében a rozsda terjedéséről sárgult, megdőlt vetésekről szapo­rodnak a panaszok és most már teljes határozottsággal lehet konsta­tálni, hogy a rozsda, mely eddig csak a levelekben húzódott meg, a kalászba is belép. A visszaesést te­hát csakhamar újra szilárdság kö­vette, mert tekintettel a kilátás­ban lévő rósz termésre a fogyasztás vásárló kedve is feléledt, A sok panasz hatása nemcsak abban nyil­vánult, hogy az árcsökkeoés fenn akadt, hanem meglátszott az árfej- lódésen is. Ujhely Manó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom