Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-06-12 / 24. szám

Veszprém, 1897.

Veszprémi Ftiggeten Hírlap.

Szombat, jun. 12.

téri telepen felbontja, vészben levőknek találtattak; bizonyosnak látszik, hogy Vörösberényben el- titsolt sertésvész van, hová | veszprémi járási megyei állatorvos kiküldetik.

4. Veszprémien junius 4-én a heti piaczon egy Csáktornya vidéki házaló sertéskereskedó 70 drb. sertéssel jelent meg, a melyekből már 13 drbot eladott, a többit azonban állatorvosi tanácsra a rendőrkapitány lefoglaltatta és megfigyelés alá elhelyeztette, mert a sertések közül többen beteges kinézésüek voltak ezen sertések közül másnapra már egyik másik el is hullott, 5 nap alatt pedig már 13 drb, az eladottak között is van már elhullás, amelyeken a vész állapitatott meg. Ezen sertésfalka a marhalevél szerint az elinduláskor 130 drból állott és bár ide fel vasúton voltak szállitva, mégis lábon megjárták a fehérvár- palota-veszprémi utat és vásárokat.

városi tüzrendészeti szabályrende letet a m. kir. Belügyministerium jóváhagyván, ezen szabályrendelet kihirdetetett és a f. évi máj. 23-án életbe lépett.

Ezen bejelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Bejelenti továbbá hogy a polgári és keresk, iskola telkének 8800 írért történt megvéVeszprémim közgyűlése.

(Saját tudósítónktól.)

Veszprém, jun. 11.

A múlt szerdán vagyis í. hó 9-én d. e. Kováts Imre polgármester elnöklete alatt a városi képviselőtestület rendkívül közgyűlést tartott. A közgyűlés a képviselő testületi tagok nagy részvétele mellett a tárgyak érdekességénél fogva mind végiga legnagyobb érdeklődés és élénkség mellett folyt le.

Az érdekesebb tárgyak közé tartoztak a vizvezeték ügye és a Gyór- Veszprém-dorabóvári h. é. vasút részére a város által megszavazott 60.000 frt segély kifizetése.

E két fontos ügyhez többen szállottak hozzá, nevezetesen az elsőhöz Szabó Imre orszgy. képv. ur és Fodor Gyula ügyvéd hoszasabban, mások ismét rövidebben ; a vasút ügyhöz Dr. Spitzer Móricz ügyvéd és többen mások is, de mindanyian, szakszerűen és a legnagyobb higadt- sággal tárgyalták a szőnyegen levő és nagyfontosságu közügyeket.

Különösen kiemelhetjük még Vikár Lajos főjegyzőt, ki előadói tisztének derekasan megfelelt és legkivált a vizvezeték fontosságát, czél- szerüségét és úgy a közeg ézségre mind a köztisztaság emelésére való nagy befolyását ékss szavakkal ecsetelte.

Egyébként a közgyűlés befolyása a következő volt.

Napirend előtt polgármester bejelenti, nogy özv. Haukóczy Jó- zsefnó és Véghely Dezsőné veszprémi lakosok a képviselő testület által férjeik elhunytakor nyilvánított részvétét megköszönik. Továbbá hogy a

telét a várm. törvény b. bizottság jőváhagvta és a szerződést a jóváhagyás záradékkal ellátva az iratok kapcsán beküldte. A szerződés a tulajdonjog bekeblezése végett a városi i főügyésznek kiadatott a várost tanács pedig felhatal utaztatott, hogy a telek vételárát a volt tulajdonosoknak kifizettesse.

A vadászati jog az 1896. évi augusztus 1-tól 1902 évi julius ho 31-ig terjedő időre Szabó Imre ur veszprémi lakososk 205 frt évi haszonbérért bérbeadatván, az erről szóló jegyzőkönyvet i vmegye alispánja a jóváhagyási záradékkal ellátva leküldte, mi szintén tudomásul vetetett.

Ezután tárgyalás alá vétetett a vizvezeték használatával és a viz- dijakról alkotandó szabályrendelet tervezete.

Hosszabb eszme csere után elhatározza a közgyűlés, hogy ezen . ügyet ezúttal a napi rendről leveszi I és hogy a közgyűlés minden egyes tagja munkálatokkal és a vizdijak kivetésének összes módozataival megismertessék, megbízza a polgármestert, hogy 15 napra uj gyűlést hívjon egybe, hogy a vizvezeték ügyi bizottság jelentését valamint a vizvezeték használatáról és vizdijak- ról készített szabályrendelet tervezetet kinyomatván a közgyűlést megelőző. 8 nappal a városi képviselőtestület összes tagjainak kézbesítéssé, a kivetési munkálatokat pedig a polgármesteri hivatalban, közszemlére tétesse ki, hogy igy azután ezen ügygyei a képviselők megismerkedhetvén, a következő közgyűlésen hozzá szólhassannak.

Ez után a Györ-veszprém-dombó vári vasút részére a város által megszavazott 60.000 frt segély kifizetésének a?, ügye került szőnyegre melyre nézve a in. kir. Kereskedelemügyi minister ur jóváhagyása szintén megérkezett, miért is a gély törzsrészvények ellenében most már kifizetendő volna.

Megbízza tehát a közgyűlés a polgármestert és a városi t. ügyészt hogy a 60.000 frt kölcsönt az első Hazai tak. ptar egyesületnél vegye fel I minthogy azonban a vasúti részvény társaság ellen a szerződés pontozatainak be nem tartása miatt számos panasz merült fel, ennél fogva azt határozta a közgyűlés, hogy a szerződés pontozatainak be nem tartása miatti panasz közöltessék a vasúti részvénytársasággal azzal, hogy a segély mindaddig nem fog kifizettetni 1 részvénytársaságnak, mig az szerződésbeli összes kötelezettségeit nem teljesiti és egyúttal utasítja a polgár,m ester ésa t. ügyészt, hogy a kőlcsöukép ielveendó 60000. irtot addig is valamely jóuevü Budapesti banknál betétkép helyezzék el és csak akkor adják ki a részvénytársaságnak, a mikor a városi vasúti bizottság annak kiadását javasolni fogja.

Olvastatott a tanács, a városi építészeti és szépészeti bizottságának javaslata, melyszerint a piaezi viz- medencze távolitassék el, mire a közgyűlés annak eltávolítását több ndokból és különösen azért, mert felesleges és szépészeti tekintetből is kifogás alá esik — kimondja.

Fejes Antal r. kapitánynak az pitészeti szab ályrendelet betartására és ellenőrzésére vonatkozó jelentését tudomásul veszi.

Dr. Csolnoky Ferencz ós társai felebbezését, mely szerint a tanács a halott kémlési dijat 20 krról egy koronára nem emelte fel, elutasítja azzal, hogy a halottkémlés a fizetéses városi orvos teendői közé tartozik, ki azonban a halott kémlési díjnak felemelését nem is kérelmezte.

A tanács 1 régi közvágóhidi épületek eladását javasolja azért, mert azok közczélra fel nem használhatok.

A közgyűlés az eladást elvben magáévá teszi és az eladás módozatainak megállapításával a pénzügyi és gazdasági bizottságokat megbízza.

Végre, miután a város földjeinek és rétjeinek úgy a vasúti baráka területének valamint a Zerenczky féle kertnek haszonbérbe adására vonatkozó szerződéseket jóváhagyta, a közgyűlés eloszlott.

aszófői lakósokat pedig ugyanazon a helyen a villamos légnyomás annyira megbénította, hogy különösen utóbbinak életéhez, a ki a községnek egyik tekintélyes és köztiszteletben álló birtokos tagja; kevés a remény.

Az életben maradt szerencsétlenek Gemál László tihanyi apát- sági ; és Stolczer József b. füredi kőrorvosok által azonnal gyógykezelés alá vetettek és a kellő házi ápolásról gondoskodtak.

Ezen szomorú esemény a község Közönségében lesújtó megdöbbenést és a szerencsétlenek iránt mély és fájdalmas részvétet keltett.

Elismeréssel kell megemlítenem, hogy az utóbbiak életben maradása nagyrészben, a vihar alatt Aszóföre siető Leskovics Béla ör- vényesi tanító és Simon István segédjegyzőnek köszönhető, mivel hogy ezek a zápor elől a veszélyhez nem messze levő fabódéba menekülvén, a katasztropha után tompa jajgatást hallottak, s rosZ' szat sejtve a helyszínére menvén az életben levőket arczal a földre bukva önkivületes állapotban talál ták. Ha tehát ezek nincsenek kö zelben és emberbaráti jó indulat ból, a szakadó eső daczára, azon' nal a helyszinére nem sietnek, ezek is megfulladnak, s Aszófó község, nek még nagyobb gyásza lett volna.

Molnár János

krjző.

Iskoláink zárvizsgái.

VIDÉK.

kain lakott:. B néposzfcály zömét képezték a fegyverrel meghódított őslakók és a hadi foglyok utódai. Bzek szabadságot nem élveztek, hanem a földesurak hatóságának voltak alárendelve.

Az ország lakóinak ezen sokféle kü- lömbözö sorsú és állapotú osztályai a 13-ik században kezdenek tömörülni: ugyanis némelyek teljesen kifejlődnek, mások összeolvadnak és mások teljesen elenyésznek.

Ezen átalakulás egyrészt a birtokrendszer megváltozására, másrészt a várszerkezet fölbomlására vezethető vissza. A gyakori polgárháborúk folytán számos tekintélyes család elpusztult és az ilyenek jószágait a királyok, az irántuk kiváló bőséget tanúsító családoknak adományozták. De hogy a hatalmasabb főurakat maguk iránt még inkább lekötelezzék, nemcsak a családok jószágait, hanem még a honvédelemre szolgáló birtokokat is elosztogatták. Megtörtént azonban még az is, hogy egyes hatalmas főurak — egyes gyenge királyok alatt — önkénye- sen is elfoglalták a birtokaikhoz közel fekvő várjószágokat. Ily módon egy hatalmas főúri osztály keletkezett, mely hatalmát a gyenge királyokkal ép úgy éreztette, mint a kisebb birtoku nemességgel. A várjÓBzágok eltékozlása pedig magával hozta a várszerkezet felbomlását és igy a várszerkezettel kapcsolatban levő néposztályok helyzete is téljesen megváltozott. A várkatonaság egyrésze a köznemesek osztályába emeltetett föl; mig egy másik része azon földekkel együtt, a melyeken lakott földesúri hatalom alá került és a várnéppel együtt képezték a jobbágy.- ágot. A várak közül keletkezett ipartelepekből pedig fejlődtek idővel a városok. Ezek folyvást jelentékenyebbé lettek és polgárainak állapota és helyzete is ezen időben a legelőnyösebbre változott.

Es igy a 14. szazadban a következő rendi szerkezetet találjuk Magyarországon : 1. a főpapságot, 2. a főnemességef, 3. a köznemességet, 4. a városi polgárságot és 5. a jobbágyságot, vagy paraszt osztályt.

A főpapság, fönemesség és köznemesség képezte együttvéve a’ nemességet, melynek jogai közé tartoztak: a törvényhozásban való részvétel, a személyes szabadság éti az adómentesség. Kötelessége pedig abban állott, hogy az ország védelmére a király vezérlete alatt saját költségén fegyvert fogni tartozott. A nemesség mellett még a városok bírtak kiváló privilégiumokkal; egyedül a jobbágyság nem birt semminemű jogokkal. Es amennyire későbben az Atijouház-f] beli királyok is azon voltak, hogy egyl nagybirtoku fényes főúri rend keletkezését elősegítsék, ép annyira törekedtek a jobbágyságot szolgaságra juttatni. Hogy mennyire szivén hordozta pl, Nagy Lajos a nemesség ügyet, mutatja az 1351 ki- I adott és az ősiségre vonatkozó rendelet», mely a nemességet az anyagi tönkremenetel ellen akarta megóvni; de ugyan-l ekkor hozta be N. Lajos a földesúri] dézsmát, mely szerint a jobbágyak terményük kilenczedét a főldesurnak tartoznak beszolgáltatni. Kimondatott továbbá az is, bogy a jobbágyak robotot tartoznak teljesíteni urok részére esi hogy az adót is egyedül ők fizessék.

Midőn pedig a szegény nép ezen nyoH masztó helyzete fölött elégedetlenségének adott kifejezést és a midőn a szomorú emlékezetű pórlázadásbau részt vett, teljesen rabszolgaságra jutott.

A szegénynép több mint kétszáz évig viselte a nehéz igát és nem jött emberszámba, mig végre Mária Terézia nagy királynő úrbéri rendeletével könnyített helyzetén.

A nép sor«a azonban még mindig nem volt irigylésre méltó. Helyzetén csak az 1840. 7. t. ez. változtatott, mely szerint az örökváltság kimondatott, vagyis bogy a jobbágyok szolgálataikat földesuraiktól megválthatták. Végre az 1848. évi törvényhozás eltörülte a jobbágyi viszonyt és ur, paraszt teljesen egyenlő lett.

Az elmondottakból láthatjuk, hogy mint keletkeztek és fejlődtek a nemzet egyes Osztályai. Láttuk azt is, hogy egész 1848-ig egyedül a nemesség birt jogokkal, mig a szegény népnek csak kötelességei voltak. De hála a gondviselésnek, aki végre megsokalta a szegény nép nyomorát és elküldé apostolait mint: Kölcsey Ferencz, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferencz és mások személyében, akik a nép jogaiért barczoltak és azt végre teljesen szabaddá tették.

Mi ezen nagy férfiak iránt azért nagy hálával tartozunk, mely hálánknak azonban csak úgy adhatunk méltó kifejezést, ha minden igyekezetünket a haza boldo- gitására fordítjuk.

Használjunk fel tehát minden időt és minden alkalmat, hogy ismeretekre tegyünk szert, és hogy igy hasznos tagjaivá lehessünk a társadalomnak és hű fiai a hazának I

Veim

Tűzoltó majális Balaton-fnreden.

(Saját tudósítónktól.)

Pörgesd a lányt, mint a rokkát, Szorítsd hozzád szépen,

Hogy az Isten is örvendjen, Odafönt az égben 1

Ki volt adva a parancs 1 Es derék tűz oltóink ez úttal sem szegték meg a p raacsot, ép úgy, mint mikor a gyakorló téren, a vagy ments Isten, nehéz hivatásuk teljesítése közben sem szegték még meg soha.

Tanózoltafe sebbel, lobbal, hévvel, kitár tással és amint az már nálunk szokás, tűzzel Nem hátráltak meg itt sem.

Zárt csatarendben, díszes zászlójuk és parancsnokuk vezetése alatt, harsány trom bita és rezegő dob kísérettel, vonultak fel a békés rohamra, a melylyel ez úttal bár nem sustorgó lángoszlopokat hanem forró dobogó sziveket, sziporkázó és vil lógó leánysznmeket készültek megtámadni.

A .gyakorlat' igen szépen ment végbe, de magára vessen a parancsnokság ha embereit ily tüzbe vezényelte annélkűl hogy szolgálati szabályzatába következő g-nst nem alkotta meg mielőtt az ily ve szelje«, élet-halált (ezt ne tessék szószé rint venni!) kockáztató rohamba késztette legényeit.

§ 1.

Ki hódítási szándékból pödri ki a bajuszát, az vétséget kővet el és férfidiszének megfosztásával bűatethető 20 naptői agy évig terjedhető időre. Visszaesésnél a bűn' tetés azzal súlyosbítandó, hogy bajuszának csak egyik ágától fosztandó meg.

tuten mulasztáson kívül, mely a leánykák véleménye szerint talán nem is oly nagy, az est sikerének oroszlánrésze mégis csak a derék parancsnokságot illeti és igy nem csoda, hogy a Wild-féle két nagy etterme egészen megtelt. A folyosóknak, a nyitott verandának és mellék- helyiségeknek is voltak látogatói. Ide vonultak azok, a kik csak egy mentő kedvéért jöttek el. De csak akkor mentek ki, — ha azt az egyet már megtalálták. Kint fújt a szél, érezhetően hideg volt, de ők mindezt nem érezték.

Egy szép el kedves leánykával találkoztam a folyosón; 6 megismert, — én nem. Es mégis olyan gyönyörű szemei voltak aDnak a kis leánykának, hogy a töménytelen sok tnzoltó jelenléte daczára teljesen leégtem és nem jutott időm a jelenvoltak névsorát összeállítani. De ennek csak ő az oka 1

Jolié Coeur.

Gyilkos villámcsapás.

(Saját tudósítónktól.)

Aszófő, jan, 5.

megrendítő eseményről

érhó

ketesitem.

Aszófó község határában f.

4-én délután 4—6 óra közben resztül húzódott égiháborus viharból hirtelen bekövetkezett zápor elöl, mezei munkán volt Bodor Antal 47 éves, Tóth Ferencz 42 éves, Tóth András 38 éves, Stex- ner István 21 éves és Henn János 18 éves, földműves aszófői lakósok, a község déli részén, közel a Balaton parthoz fekvő régi puszta templom falai alá menekülvén; itt Bodor Antalt és Stexner Istvánt a villám agyonütötte; Tóth András Henn János és Tóth Ferencz szinte

A főgymnásiumban.

A szóbeli érettségi vizsgálatok f. hó 10. 11. és 12. napjain tartattak

meg dr. Pasteiner Gyula, egyetemi tanár, mint biztos és főigazgató helyettes elnöklete alatt. A részletes jelentést e vizsgálatokról lapunk jövő számában hozzak.

A föqymnásium évzáró vizsgálatai jun. 15-étől 20-ig tartanak. A magánvizsgálatók idejéül a f. hó 25. és 26. napjai tűzettek ki.

A veszprémi rém. kath. elemi fiúiskolákban.

Junius bő 18 án d. e. 87s órakor az 5—6-ik osztályban, Rák urnái : junius hó 19-én d. e. 87« órakor az A.) 4-ik osztályban Meszes urnái: junius hó 21-én d. e. 87« órakor a B.) 4-ik osztályban | Cser urnái: junius hó 22-én d. e. 87« órakor az A.) 3-ik osztályban Nagy urnái: junius hó 23-án d. e. 87« órakor a B.) 3-ik osztályban Androvics urnái: junius hő 24-én d. e. 87» órakor az A.) 2—1-só

osztályban Szanyi urnái: junius hő 25-én d. e. 87« órakor a B.) 2—1-ső osztályban Skrivánek urnái: junius hó 26-án d. e. 87« órakor a C.) 2 — 1-ső osztályban Húber urnái: június 27-én d. e. 77« órakor „Te Deum“ bizonyítvány és értesítő osztásával a tanév bezárása.

Az ev. reform, iskolában az évzáró vizsga f. hó 20 án tar- tatik meg, délelőtt a fiuké, délután leányoké. A szüléket s a tanügy barátokat tisztelettel meghívja az elöljáróság.

A veszprémi áll. polg. fiúiskolában.

Junius 16-án és 17-én a hit és erkölcstanból ejtetnek meg a vizsgálatok mind a négy osztályban; Junius 18-án délelőtt az 1. d. u. II. osztály vizsgálata lesz a többi tantárgyból;

Junius 19-én d. e. a 1H. és d. u. a IV. osztály növendékei vizsgáltatnak meg a hittanon kívül minden tantárgyból. E vizsgálatokra a t. szüléket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja.

Veszprémben, 1897. junius 11-én.

Az igazgatóság.

A veszprémi áll. felső kereskedelmi iskola alsó osztályának záróvizsgálata június 21-én a középső osztályé pedig 22-én tartatik meg, a délelőtti és délutáni órákban. E vizsgálatokat megelőzi a hittani vizsgálat junius 6-án éd 17 én.

E vizsgálatokra a t. szülék és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak.

Kelt Veszprémben, 1897. junius 1-én.

Udvarhely Gyula igazgató.

házai előtt és ezzel nem csupán szépíteni akarták magát a várost, hanem javítani is kívántak egészségi viszonyaikon. Az a várható javulás azonban, mit e fáktól remélni lehetett, nem volt elég arra, hogy elnémítsa az ellenzéket. A kereskedők körében tört ki az elégedetlenség, a kik kérve kérték az angolokat, távolítsák el azokat a nemrég ültetett fákat, különben tönkre jutnak. A fák alatt, ezt vallották, nem mernek üzletet kötni, mert hitük szerint, a fensőbb hatalmak nem nézuék el büntetés nélkül, ha félre fut a rőf, ha nem teljes a mérték, azaz ha megrövidítik a vevőt. Világos tehát, hogy tönkre kellene jutniok s ki fizetné akkor az adót ?

Nem tudjuk, vájjon kivágatták-e az angolok a fákat, de annyit tudunk, hogy ilyen fákra az üzleti élet megtisztítása végett nagyon is szükségünk van nekünk is. Ebben a meggyőződésben nem csupán mi vagyunk. Mások ugyan ezt vallják, a minek szóló bizonysága az, hogy folyik a levegőtisztitó fáknak az ültetése s az ország minden zugában alakulnak a szövetkezetek. Ezek üzleti és erkölcsi hatása körülbelül olyan mint ama bizonyos fáké, a melyek kiszárítva a mocsárokat, megmentik a mocsárláztól a lakókat.

A hitelszövetkezetek kiölik a pénzzel folytatott uzsorát, a fogyasztásnak olcsóbb és jobb táplálékot szolgáltatva, nemcsak az olcsóbban élést teszik lehetővé, hanem sok örvosi és patikaköltséget is magta- karitnak, mert hiszen jól tudják, hogy a sok hamis étel és ital milyen biztosan dönti ágyba, sőt sírba azt, a ki nem tud magának jobbat szerezni.

A fogyasztási egyesületek tehát nem csupán gazdasági tekintetből fontosak, hanem nagyban hozzájárulnak a közegészség és az üzleti erkölcsök javitásához is. A világ első kereskedő nemzete szövetkezetek nélkül nem lenne olyan egészséges, mint a milyen és üzleti téren sem igen mutatnának reá, mint a becsületesség mintájára. Jól vezetve a szövetkezetek segítségével mi is el fogjuk érni, ha kisebb körben is ugyan ezeket az eredmé' yeket. De a jó vezetésre főltétle ül szükség van s az a nagy hév és neki lendülés, a melylyel ma nálunk a szövetkezeteket csinálják, nem - mindig a legjobb biztatás e sikerre nézve. Sok tájékozatlan és kitartás tekintetében ki nem próbált elem kerül igy az nj szövetkezetek élére, a mi aztán a bajoknak, sőt tán katasztrófáknak forrása lehet.

Helyes tehát és föltétlenül szükséges is, hogy ezeknek a szövetkezeteknek legyen középpontja, a melynek föladata nemcsak az alakításokat vezetni, hanem gyakorolni az ellenőrzést, e mellett közvetíteni a megrendeléseket a gyáraknál és nagykereskedőknél. Ebből a kezdetből kinőheti aztán magát a nagyban bevásárló szövetkezet, a mely a falusiakat táplálja és élteti.

A magyar gazdaszövetség igazgató választmánya legutóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ezt elejteni nem is fogja, sőt remélhetőleg mielőbb nyélbe üti, a mi aztán nagy dolog lesz és tetemesen megkönnyíti azoknak a napszámosoknak munkáját, a kik izzadó homlokkal, de nem lankadó kézzel igyekeznek meghonosítani azokat az intézményeket, a melyek árnyékában a tisztességesek és a jók megtalálják azt a védelmet és támogatást, a melyre oly régen joguk lett volna. Az áruuzsora, melyet ma szerte a falvakban oly nagy mértékben űznek, az élelmiszerek és italok hamisítása, a melyről annyit lehetne beszélni, kétségkívül egyik jelentékeny oka annak, hogy oly kevés a magyar, mert megérkezik és elpusztítják jókora részét. Ezen a helyzeten csak a becsületesen vezetett fogyasztási szövetkezetek segíthetnek. Nemzeti érdekek ezek, a melyek koczkára vannak téve.

maztatják a száj és körömfájásnak valamely községben uralgása esetén a törvénynek és miniszteri utasításnak azon § át, amely a szálas takarmány-félének ki és átviteléről szól. Ugyanis az állami állatorvosunk a törvénynek életléptetésétől fogva lejárt 8 éven át tett tapasz- talatait gondosan, őszintén és kíméletlenül előadta, bogy a nevezett tényezők ezen §-nak kifejezésével, szellemével és czéljával elütő és könnyelműen félre magyarázott végrehajtása által a gázdáknak kárt,

I az átutazóknak pedig kellemetlenséget és bosszúságot okoznak a szálasfélék kivitelének, valamint a ke- resztü utazók kocsijáról a széna és szalmaféléknek erőszakos beszedése által.

Ezen javaslatra május 30-án 18,390. szám alatt körrendeletét intézett a földmivelésügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz és állami állatorvoshoz, hogy a száj- és körömfájásnak néhány udvarban uralgása esetén a szálasfélék kiszállítása csak a fertőzött udvarokból tilos, mig járványos esetben, vagyis midőn az egész község zár alatt áll, tilos ugyan a szálasfélének ki, vagy keresztül szállítása, de a. lezárt községen átutazó utasoknak vagy fuvarosoknak lófogatu kocsiján ülésül elhelyezett, vagy útközben való etetés czéljából magukkal vitt, vagy a koedkon elhelyezett ipar- czik kék csomagolására használt szalma vagy szónaféléje úgy a szórványos mint a járványos esetekben akadálytalanul átbocsátaDdók.

VESZPRÉMI P0LG.§ ANYAKÖNYV

Házasságot kötöttek.

Jun. 7. Baranyai László városi gyepmester róm. kath. és Karner Borbála róm. kath. — Sári László kocsis evang. reform, és Weinhardt Mária róm. kath.

Jun. 8. Goldberger Adolf sütő és Nai Rozália izr.

izr.

Születtek;

Jun. 5. Fodor József és neje Kovács Erzsébet leánya Mária róm. kath. — Holczhauser Lajos és neje Kőszeghy Eleonora fia Lajos róm. kath.

Jun. 10. Branizsa Ignácz és nejé Hajda Ilona leánya Margit róm. kath. — Léb Mihály és neje Schmid Mária leánya Mária róm. kath. — Babai Julianna cseléd fia Géza róm. kath. — Fülóp Mária leánya Mária evang. reform.

Meghalt:

Jun. 8. Tráknyák Károly 20 hónapos róm. kath. tüdőlob.

TÖRVÉNYSZÉK.

Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél

Junius hó 15-én.

Szándékos emberölés kísérlete miatt vádolt Róka György elleni bűnügyben.

Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Deák Mihály elleni bűnügy ben.

Több rendbeli lopás büntette miatt vádolt Diamant Ignácz elleni bűnügyben.

Junius bó 16-án.

Lopás vétsége miatt vádolt Nyári Teréz férj. Varga Istvánná elleni bűnügyben.

Orgazdaság miatt vádolt Varga István elleni bűnügyben.

Lopás büntette miatt vádolt Pogány Lajos elleni bűnügyben.

Egy régi meséről.

Veszprém, jan. 2.

Keletindia egyik városában esett meg, hogy a hóditó angolok megkísértették javítani a régi állapotokon. Fákat ültettek a főutezák

Az állatok ragadós

száj- és körömfájásáról.

(A. gazdáknak és utasoknak.)

Veszprém, jun. 10.

Ezen lapokban a múlt év végén a veszprémmegyei állami állatorvostól egy közlemény jelent meg, amely mint javaslat a megyei alispánhoz, később pedig a földmivelésügyi mi- nisterhez is lett általa elküldve.

Ezen javaslatban panaszkép volt felemlítve, hogy a községek és hatóságok, de még az állatorvosok is helytelenül alkalmazzák és alkalUJDONSAGOK.

— A megyés püspök bérmautja.

Báró Hornig Károly megyés püspök ur ő Méltósága zalai körútját már megírtuk. Folytatólag jelezzük, hogy hétfőn május 31-én reggel hét óra után indult el a püspök Iszkázról Nyárádra. A mint a pápai járásba ért a megyés püspök, Körmendy Béla szolgabiró fogadta és üdvözölte, a ki, a menet vezetését Noszlopy Viktor devecseri főszolgabírótól itt átvéve, kisérte az egész körút alatt a püspököt. Palotay Ferencz, Vog- ronics Antal pápai praelátusok, Fehér- váry József kanonok, a pápai espe- resi kerület főesperese, Vurglich Ágoston felső-eörsi prépost és Simon szentszéki jegyző voltak környezeté-