Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-06-05 / 23. szám

Veszprém, 1897;

Magjaién. Bladen uenWtee.

A lap ára: Égé» évre 19 koron». Fél évre 6 korona Segyedévre 3 korona. Egyes ssém éra 30 61.

Kapható Siemerejr J. is Ilerczeg Le urak üzleteiben.

KIADÓHIVATAL:

Szabadi utcza 514. ■*«

XVII. évfolyam. 23. szám.

Szombat, jnn. 5.

Szerkesztői iroda: Veszprém Saab adi-utca a 614. na

Hliaetéselc :

(i hathasábos petitsor vág) annak tere)

Az első oldalon . • ao fillér. A a-ik a a-ikoldalon tó fillér. A 4-ik oldalon . . . iá fillér A nyiltérben .... 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér

A Balaton-ivad elején.

Vesiprőm, jun. 5.

A pünkösdi ünnepek alatt megnyitnak az összes balatoni fürdőtelepek. Nevezetes momentum ez, nemcsak gazdasági kulturális, — de mi fő, társadalmi szempontból is.

Mert tényleg úgy áll a dolog, hogy mig azelőtt a magyar elite- közönség nyaranta a külföldön adott egymásnak találkát, ma úgy a főnemesség, a főpapság, mint a nemzeti középosztály, a tisztviselők, kereskedők és jobbmódu iparosok a Balaton tő fürdőiben gyűlnek össze, barátságos pihenő — üdülő rendezvous-«.

Ezelőtt 10 évvel még csak szép álom, eszmény volt a Balatonkultusz. Ma már teljes pompájában virul az ország e kincses édene. Akkoron Bfüred volt az egyetlen fürdő Közép- Európa e legnagyobb gyógytaván, ma már egész légiója a testvér fürdőknek munkál Balatonfüred metropolissal együtt a Balatonkul túsz gyönyörű nemzeti eszményén : Balaton Almádi, Siófok, Kenese, Föld vár, Boglár, Lelle, Szemes, Balaton- Berény, Fonyód, Keszthely, Meszes györk, Badacsony, Fülöp, Szepezd és Alsó-Örs.

Mindanyia egyszerű szőllőhegy- község volt ezelőtt, mig a phyloxera nem jött a Balatonkultusz segítségére, mely letarolván a borágas szőllőket — reákényszeritette a szá zadok óta .lomhán-gyáván« itt patópáloskodó parti lakosságot, hogy ismét fürdőkultuszra emeljék Európa e legszebb és legnagyobb gyógy- tavát — mint ahogy azt 2000 év előtt a rómaiak oly nagy pompával kultiválták.

A phyloxera tényleg elpusztított itt a Balatonpartokon 20 ezer hold- nyi szőllőt s milliókra menő kárt okozott ezzel a nemzet gazdaságában. De e rettentő veszteség csak momentán csapás -volt surint Sedan után Francziaország csakhamar kiheverte az 5 milliárdnyi hadisarezot; a Balatonvidék is, alig 10 év alatt immár jóformán túlesett a roppant válságon. Az egyetlen nagy parti város, Veszprém sínyli még mindig a szőllőkultura pusztulását, de ha így fejlődik a Balatonkultusz, mint az utóbbi évek alatt — úgy ez az ősrégi s jobbsorsra érdemes város is mielőbb régi erejéhez jut.

S e nagy munkára, e rapid fejlődésre, a testvérfurdők e lázas munkásságára Balatonfüred, az .édest ma- gyár tenger gyönyörű Metropolisa adta meg az avisot. A mostani lelkes főapátja, a tulajdonos Benczésrendnek, Fehér Ipoly belátta e nagy nemzeti eszmény horderejét s száz- ezerek befektetésével a világfűrdók egyik legszebbjévé varázsolta át ások évtizeden át alig kultivált Füredet. Az o nemes intentióit melengetik s propagálják egész lelkűkkel s ere- I jükkel Lingl Valérián kormányzó és a fáradatlan főfelügyelő Écsy József s elmondhatni, hogy ami igényt támaszthatni egy modern előkelő fürdővállalat ellenében, a közegézségügy és comfort, valamint a soliditás dolgában, az Füreden, az ő aegis ük alatt mi kivánui valót sem hagy fenn.

Lehet ott nagyúri életet élni s lehet élni ép oly egyszerűen is, mint otthon a család körében. S a czélt, az egészség propagálását eléri mindkét utón ; hisz Füred védettsége, a tó vizes levegője által megtisztult teljes ózona egyaránt üditőleg hat a megviselt, fáradt testszervezetre.

Mikor Siófok kezdett fejleni, sokan azt mondták, hogy az mégis nagy kárára lesz Fürednek. Ellenkezőleg ! Siófok a Balaton kapujává lett s nincs az az ideutazó turista egy sem, ki Fürredre át nem rándulna legalább egyszer-kétszer a szezon alatt. Siófok az ő nagyvilági luxusával szintén megtalálja az ő közönségét s aki a hullámverésnek barátja, no- hát annak pótolja a tengert Siófok fővényes tópartja. S ha majd 8 -10 év múlva elengedő árnyasak lesznek a fiatal fasorok s az árak is némileg leszállnak — akkor Siófok szintén egyike lesz a legkeresettebb bala- latoni fürdőknek.

A legérdekesb jelenség a Balaton partjain azonban kétségkívül a gyönyörű öbölben fekvő s nagy hegyekkel védett Balaton-Almádi fejlődése. Ez, a Füredtől gőzhajón 1 óra alatt elérhető gyönyörű fürdő 12 év előtt még egyszerű szőlőtelep volt. Ma ott már 150-nél több villa és bérház fogadja be az ide évenkint mind nagyobb számban tóduló fürdőközönséget úgy, hogy a főszezonban rendesen 600—800 bpesti, bécsi s külföldi vendég nyaral itt s oly kedves családias életet élnek, mintha mindig együtt lettek volna. Itt vannak aránylag a legolcsóbb árak a vendéglőkben — melyeket a fürdő igazgatósága s a fürdő orvosa ellenőriz.

A többi fürdők közzül főleg Földvár és Keszthely fejtenek ki még nagy munkásságot. Előbbit a Széchenyi-gró fok, utóbbit a városi hatóság propagálja s évenkint sok ezernyi befektetéssel kultiválják a fürdőket.

Ilyen ma a Balaton partok képe, hol az országnak mondhatni összes intelligens turista-népe megfordul

nyaranta — s ezzel mind nagyobb erőre segéli a nemzet egyik legszebb s legértékesebb eszményét — az egyezredéven át parlagon feledt szép Balaton-kultuszt 1

Kompolthy Tivadar.

Veszprémi önkéntes tűzoltó-egyesület.

MEGHÍVÓ.

A veszprémi önkéntes tűzoltó-egyesület 20 éves fennállása alkalmából 1897. évi junius hó 29 én az V., X. és XV. éves szolgálati éremkiosztással egybekötött

zászlószentelési ünnepélyét

tartja, mely ünnepélyre hazafias üdvözlettel van szerencsénk a t. közönséget tisztelettel meghívni. Veszprém, 1897. évi junius hó 1-én. A veszprémi önkéntes tüzoUő-egyesülel megbízásából: Dr. Ováry I-'erencz, főparancsnok. Pong rács Dániel, elnök. Johannidesz Dénes, segédtiszt. Blázy Imre, titkár.

Az ünnepély sorrendje 1897 évi junius 29-én, kedden.

1. Reggel & órakor ébresztő, turaczk- lövésekkel éa tűzoltó zenekurrul. 2. Reggel 7, 9 és 11 árukor kivonulás a pálya- udvarhoz s az érkező vendégek fogadása. — Bevonulás. 3. Délelőtt 10 órakor felvonulás a kegyesrendiek templomába 8 ott Ouuepi szent mise és a zászló ünnepélyes f-'lszeutelése. 4. Fél 11 órakor díszközgyűlés a városházán s a szolgálati érmek kiosztása. 5. 11 órakor a vármegyei szövetség küzgyflése a városházán. 6. Délután fel 1 ómkor társas ebéd Z<ák József helyiségeiben. — (Egy teríték ára 1 frt 20 kr. 4 fogás és felliter bor.) 7. Délután 4 órakor a veszprémi önkéntes IQzoItó- egyesület diszgyakorlata, utána támadás egy kijelelendő épületre. 8. Este 7 órakor táncziuulatság a Bstekints-kerben. — Be- léptidij 1 korona. Vidéki tűzoltók nem fizetnek.

jövő évi költségvetés megállapítása. 7.

A Veszprém vármegye tűzrendészen állapotára vonatkozó tflzfelflgyelői jelentések tárgyalása. 8. A segélyalapból kiutalandó összegek fölötti határozat hozatul. 9. A zirczi járás részére tűzfal ügyelő választása. 10. Időközben beérkezett indítványok tárgyalása. 11. A legközelebbi közgyűlés helyének és idejének meghatározása.

Megjegyzés : A veszprémvármegyei tűzoltó-szövetség alapszabályai 10 §-ának a.) és c.) pontjai értelmében minden tag- egyesület fel van jogosítva magát több tag által is képviseltetni, de a közgyűlésen csak egy, a megbízó levéllel ellátott képviselő szavazhat. — A szövetség közgyűlését a veszprémi önk. tűzoltó-egyesületnek zászló-felavatással összekötött isteni tisztelete éa érem kiosztással kapcsolatos disz ülése előzi meg. A szövetség közgyűlését társas ebéd követi. Délután 4 órakor a veszprémi önk. tűzoltó egyesület iskolagyakorlatot és jelképes tflztámadást, ennek befejeztével népűn nepélyt. rendez. Ezen ünnepélyeken és gyakorlatokon a tagegyesületek képviselői egyenruhában, vagy karszalaggal el látva szabadon vehetnek részt. A társas ebéden pedig csak azok vehetnek részt kik ebbeli szándékukat alulírott elnökséggel előre tudatják.

Veszprém, 1897. évi május hó 28.

Blázy Imre Dr. Óvári Ferencz

szövetségi főjegyző. ügy vetető elnök.

fel a tanfolyam ügyét s az ő kezdeményezése volt, hogy máj. 31-én hallgatók Almádiba rándultak, ott Véghely, Fekete, Sáner és Súly- féle telepeket megtekintették, mely ntóbbi helyen a kirándulók gazdag ozsounában részesültek. A kirándulás nagyon tanulságos volt s a tanfolyam hallgatói mindazt a természetben, a gyakorlatban látták, mit két hétig elméletben tanultak, s a telepek miuta kezelése, az elért eredmény meglepő volt

Szerdán délelőtt a felügyelő urak és hallgatók, az együtt töltött kedves napok emlékéül lefénybépeztet- ték magukat, a aztán egy kedélyes bucsuebéd után .Isten hozzádot" mondtak egymásnak, abban az édes reményben, hogy oct. 11-én, a tan folyam második ciklusa első uapján ismét találkozni fognak.

Yeszprémíármegyei tflzoltó-szőyetség.

MEGHÍVÁS!

A veszprémvármegyei tűzoltó-szövetség f. évi junius hó 29-én d. e. 11 órakor Veszprémben, a városháza tanácstermében

rendes évi közgyűlését tartja, mélyre a szövetség összes választmányi tagjai és tagegyesületei s a tűzoltó intézmény iránt érdeklődők ezennel tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 igazolt képviselő felkérése. 4. Jelentés a szövetség egy ótí működéséről. 5. A pénztári számadások megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése s a pénztáros részére a felmentvény megadása. 6. A

Szóló és borászati tanfolyam Veszprémben.

(Saját tudósítónktól.)

Veszprém, jun. 4.

A n. m. földmivelésügyi miniszter által rendezett szőlő és borgazdasági tanfolyam első cziklusa f. hó 3-án végződött be Veszprémben.

A tanfolyambad, melynek vezetőj Bernhard Rezső volt, résztvettek kővetkező tanítók; Tima Lajos Devecser, Ágoston Lajos Pátka, Ober János Kisjeuö, Bereczky Géza Ménes hely, Nagy Dénes Vilonya, Bott Miklós Vámos, Dombi Péter Dob Süke László Tenyö, Rechnitzer Ká roly Nagybaráti, Bangba Ernő Kisbaráti, Szirmai Antal Nyul, Kropf Ferencz Fáész, László Géza So- 'lyó- vásárbely. Azonkívül Ntisz. Szenes Imre papkeszi-i lelkész és Császár Mariska k. a. Hidvégrnl.

A tanfolyam minden tekintetben sikerült. Bernhard tanár ur értelmes, mindeu körülményre kiterjedő előadása, kedves, lekötelező modora a hallgatókra a legkedvezőbb benyomást tette s a hallgatók becsülését és szeretetét számára biztosította. De nagyérdeme van a tanfolyam sikerében Nagy Iván gazd. egy. igazgatónak is, ki minden alkalmat felhasznált arra, hogy a hallgatók magukat jól érezzék, a felesleges kiadásoktól megmeneküljenek. Nsgs. Reé Jenő ur is melegen karolta

ír

©•

A sajtószabadsá

Veszprém, 1897. jan. 4.

A magyar közvélemény forrong és nyugtalankodik. Mióta az igaz- ságügyminiszter letette volt a t. ház asztalára az esküdtszékről és a büntető perrendtartásról szóló ismeretes törvényjavaslat >t., a"nak egykét paragrafusaiban sokan veszélyeztetettnek látjáx a sajtó szabadságát, mely egyszersmind a közszabadság egyik legféltettebb biztositéka. Igen természetes tehát, hogy széleskörű agitáczió folyik a szabadsajtó hatályos védelmezése érdekében. A parlamentben s a parlamenten kívül, kivált az újságok hasábjaibau, a komoly vita mind nagyobb arányokat ölt; e mellett nem hiányzanak sem | népgyülések, sem az egyetemi polgárok tüntetései, bár ezek a bölcs rendőrség túl éber közbelépése által egyelőre az egyetemi helyiségek falai közé szoritattak.

A sajtó, a czivilizáczió és felvilágosodásnak eme legerősebb eszköze, mióta kiküzdte szabadságát, világhatalommá nótt. És valamint hajdanta az oppressió korszakában egyik autokrata a hadseregével segítette a másikat, ha ennek leigá- zott népei az elnyomatás ellen zu golódni mertek s emberi jogaikat kissé hangosabban reklamálták, úgy a szabad világsajtó most siet segítségére minden népnek és minden ÍDstitucziónak, melyben szabadsága veszélyben forog és elfojtással te- nyegettetik. És bár nagy hatalmi állását nem ágyuk és szuronyok által érvényesíti, mert katonái csak a nyomtatott betűk, vezérei pedig az ész, a ielvilágosultság és felebaráti szeretet; a szabadsajtó a gálád reakezió elleni küzdelméből rendesen mint győztes kerül ki. Számolnak is vele a sötétség hatalmai, a mennyiben támadásaikat az egyéni és a közszabadság ellen többé már csak burkoltan, kellő óvatossággal leplezve merik intézni, abban a (rendszerint biti) reményben, hogy ilyformán sikerül nékik kijátszani a közszabadság őréül felállított szabadsajtónak folyton résen álló éberségét.

De a saj ő, mióta szabadságával a közjóiét szolgálatában áll, ismeri' és híven teljesíti kötelességét Ott áll a sánezokon folyton harcira készen. Nem adja ki kezéből a fegyvert, nem teszi le a vértet egy pillanatra sem, uehogy az ellenség meglephesse és rajta üthessen. Nem engedi jogainak csorbítását, nem is engedheti, mert ha sikeres működésének csak egyetlen biztositékát is adná fel, nemcsak saját magát kivégezné, hanem hűtlenné vállna magasztos missiójához, és nyomorult pártütőként árulná el azt, kit utolsó leheletig szolgálnia szent köteles- I sége: a kózszabadságot.

Igaz, hogy a fegyver, mely a szabadsajtó kezébe van adva, éles, sőt kétélű. A betű is ölhet. Egy köny- nyelmüeu, egy roszakaratulag kimondott szó összetiporhatjaaz egyént, megfoszthatja becsületétől, tönkreteheti családja boldogságát De csak látszólag. Mert akit igazságtalanul sújtott haragjával, az ártatlant nem öli meg csapása. Sebei nem vérzenek valóban, gyógyításuk körül íá- rudoz ugyanazon sajtó, mely az igazságszolgáltatás ítéletét közhírré teszi és ezáltal saját részéről is igazságos elégtétellel szolgál a meg- sértettnek.

És ez helyesen van úgy. A szabadsajtó, mint a szabad, és meg- vesztegethetleu közvélemény hü tükre bizonyos tekintetben felette áll a törvénynek. Mert mi a törvény ? A közvélemény által felállított regula- tiva, megjegeczesedett ítélet, mely az emberi ténykedést bizonyos szükségesnek érzett határok közé szorítja. De az emberi élet változatos és kiszámithatlan formái között az egyéni ténykedések, valamint a társadalmi szükségletek, gokkal több és gyorsabb változáson esnek keresztül, mint a nehézkes apparátussal felállított törvény. A közvélemény nézete azokkal szemben is jóval gyakrabban, iába esetről-esetre változik és nem bírhat az állandóság ama jellegével, mely a kodifikált társadalmi felfogásuak még akkor is Írott, malaszt életét kölcsönzi, mikor anDak lelke a közérzülettől ta€ TÁRCZA. »

Költői le-vél.

— Lóczy Lajoshoz, egy balatoni tájkép megküldése alkalmából. —

Nagyságos jó uram I Megkaptam a képet.

Nem tudok in verset írni olyan szépet.

Amely méltó volna.

Amely méltó lenne Az in mélységes-mély Nagy köszönetemri t . . . Elmerengek rajta ;

Előttem a partok,

Melyeket telkemmel Átölelve tartok.

Szerelemről suttog Itt a fürtös hullám,

Hús árnyu bereknek Dús lombja borul rám.

Ringató keblére Vesz egy tündér álom;

S a múltak virányát Ismét sorba járom.

Beszédes itt minden Kis virágnak ajka-, —

Hiszen hulló könyem Harmata csüng rajta.

Balatoni tájak 1 Balatoni partok /

Titeket imádlak.

Hozzátok sóhajtok,

Ha szivem — a kínok Éles karma ássa:

Itt lel pihenőre.

Itt van gyógyulása.

Iratos balzsam itt Minden fübe-fába.

Az omló göröngybe,

A kemény sziklába,

A vándor szellővel Csókolódzó habban . .

Sebeket hegesztő Gyógyerő van abban. —

Ki a csalódások Bürök kelyhit issza I Brre vegye útját,

Ide térjen vissza,

Észrevítlen-tova Röppen itt a bánat:

S a remény galambja Fészket rak magának,

. . . Elnézem sokáig Nézem ezt a képet-,

— Kit balsors haragja Úgy megzúzott, tépett. — Felejtem, le ejtem E bus élet terhit . . .

Gondolatim szállnak,

Múlt a páros gerlék,

Egyik ingó galyról —

Másik ingó galyra . .

6' születik az ének :

Dal csattog — a dalra.

ISgy. május ji.

SOÓS LAJOS.

Egy mentő gondolat.

(Amerikai történet.)

Vogyonom romjait mint vándor gyógyszerész az északamerikai rónaság egyik néger városkájában vesztettem el. Táviratilag tudattam balsorsomat P. newyorki | gyógyazerkereskedővel, mert ő volt a szál- t litóm s pár száz dollárral tartoztam neki. Ne higyje, hogy pénzt szedtem össze és kereket oldottam vele.

Aztán még két-bárom napig maradtam a városkában s uj terveket kövácsoltam. Már éppen csomagolni kezdtem, hogy elutazzam, pénz nélkül, természetesen az apostolok lován, mikor egy hosszú, száraz, nyúzott képű alak, fehér köcsögkalappal & fején rontott be hozzám minden kopogtatás nélkül és kikapta kezemből az egyetlen bőröndömet, melyben minden parányisága mellett egypár darab vasalt fehérnemű minden vagyonom volt.

— £1 a kézzel, uram! Ez az én bőröndöm 1

— Csak az esetben, ha visszaadom önnek.

| — üiZ a felhatalmazás! Nézzen ide. Ön ötszáz dollárral tartozik P. newyorki gyógyszerkereskedőnek. Ezt meg kell ön- | nek fizetni.

— Nem tudnám miből.

— És ennek mégis meg kell lenni, olyan bizonyosan, mint a hogy Sutlewan ügyvéd a nevem.

— A kis bőröndben alig talál ön tíz dollár értéket s azon kívül nincsen semmim.

— Az pech, mindenesetre nagy pech. De azért ne essék kétségbe. Az én ügyfeleimnek minden áron meg kell kapniok a maguk pénzét. Ön mindaddig itt marad velem, mig a tartozását meg nem keresi.

— Mit!? Ön is itt marad velem? az szép mulatság lesz. Három évig szedheti be a keresetemet, mig megkapja az Ötszáz dollárt.

Csak bizza én rám a dolgot. Holnap megint eljövök. Addig kiszámítom az ösz- szes költségeket és azonkívül a tartozáshoz írjuk az én napidijaimat és ez ügyben tett egyéb kiadásaimat.

— Akkor szépen járok.

— Vegye vissza a bőrőndjét. De semmiesetre se távozzék holnap estig a városból, különben nagy kellemetlenségnek teszi ki magát.

Sutlewan ügyvéd távozott és én megvető mosollyal néztem utána.

— Mit tudsz te szegény? Te visszaadod az ingeimet. Valóban egy agyafúrt európai ügyvéd egészen másképen biztosította volna magát. Ez utón egy fillért sem fog tőlem kapui.

Mig igy gondolkoztam, két szurokfekete férfi lépett a szobámba.

Mint bálbizottság jöttek hozzám és estére egy általuk rendezett tánezmuleteágrn hívtak meg.

Csaknem udvariatlanul fogadtam őket. Kinek volna kedve ilyenkor tánczolni.

De mégis meggondoltam a dolgot, hogy elmegyek mivel nem voltam soha négerbálon. Minek a két bizottsági tag nagyon örült.

A legmulatságosabb bálok Amerikában mindenesetre a néger tánczaml&tságok. Különösen sehol sem szeretik a színes nőket. Ezt ők maguk is nagyon jól tudják. Szidalomnak tartják, ha valaki a színüket említi. Különösen a „néger* szót nem szabad előttük kiejteni, mert ez nemcsak feketét, de rabszolgát is jelent.

A négerek, úgy férfiak, mint nők, általában jószivüek, szolgálatkészek, önzetlenek, bár kissé pulyk&mérgüek : de hamar kibékülnek és rendkívül ritkán boszuállók.

A fekete telivér négeruők majdnem kivétel nélkül rajongnak a fehér színért s a világ minden kincséért nem adnák, ba fehérbőrű hölgyekké alakulhatnának át.

Már mindenféle csodaszerekkel fölültették őket számtalanszor, de mindamellett újból nagyon könnyen lépre mennek, mert valamelyik jövendőmondójuk megjövendölte nekik egyszer, hogy rövid idő alatt szert fognak feltalálni a bőr színének tetszés szerinti megváltoztatására.

A bálon nagyon jól éreztem magamat, bár rajtam kívül egyetlen fehér sem volt ottan. Kézről-kézre adtak és mindegyikkel tánczolnom kellett.

A szünetek alatt öt-hat fekete hölgy csimpeszkedett a karomba és a vacsoránál félholtra kellett magamat ennem.

Nem tudtam, mit képzeljek erről a tul- áradozó szívélyességről.

Mikor reggel felé búcsút vettem a báli közönségtől, mindnyájan hozzám rohantak és boldognak érezte magát mindegyik, a ki kezet szoríthatott velem, s azt az ígéretet vette tőlem, hogy másnap meglátogatom.

Tele tömték minden zsebemet meghívásokkal és a kinél nem volt névjegy, vagy egy darab papír, a kézelőmre irta fel a nevét és lakezimét.

Végre türelmet vesztve, kissé haragosan kérdeztem az egyik rendezőtől, miért csinálnak velem ilyen nagy feltűnést?

— Oh aram, ezt ön nagyon is megérdemli, hiszen ön ritka nagy ember !

— Micsoda nagy ember? Hiszen alig vagyokaaöt láb.

— Ön osztotta szét eme nagyszerű hirdetést ?

— Micsoda' hirdetést?

— Hát nem ön Kárpáthegyi gyógyszerész ?

— Igen, az én vagyok.

— Kikaptam a hirdetést, melyet az orrom alá tartott, a kezéből s legnagyobb csodálkozásomra ezt olvastam a rózsaszínű czéduláról:

„Az én többsincs-8zappanom, utasításom szigorú követése mellett, a legfeketébb emberi bőrt nyolc« nap alatt fehérré változtatja.*

Nem szóltam senkinek egy szót sem. Haza rohantam. Ott már Su'lt-wan ügyvéd várakozott rám, s nyájasan mosolygott.

— Ön adta ki ezt a hirdetést az én nevemben? Interpellál vara legott az ügyvédet.

— Igen. Tüstént itt lesznek a vevők 8 a legutolsó csomagig eladjuk a csodaszerünket.

— Igen, de ez a szer nem fogja fehérre mosni a szerecseneket.

— Persze, hogy nem! De azért mégis venni] fogják. Mig a bunezfutság kiderül, ön már rég kifizette minden adósságát s a megmaradó pár száz dollárral begyen völgyön túl lesz.

így ekzekválnak az amerikai ügyvédek.

Egy szabadságharezos jegyzeteiből.

1849. márcs. 16.

Fürednél álltam a Tisza partján. Előttem Füred feküdt, s Füredben a Józea Gyuri vakolatlan házai Megjövendölte Barnái Gazsi, hogy ezen ház csak gyűri halála után fog bevakoltatni. Jóssá Gyuri meghalt, a ház vakolatlan nézett koporsójára alkotójának s csak későbben részesült azon szerencsében, hogy a perpetuus in Füred sírboltját febér mezben szemlélhesse. Bernét Gazsinál csak egyetlen jobb próféta van hazánkban, a Ma- yerbeer prófétája. A mint mondám előttem Füred feküdt — hátamnál az osztrák tábor. — Életemben most jutott elősször eszembe, hogy az ember halandó. Bár már legalább az is eszembe jutott volna, hogy az ember feltámad. De mikor az ember folyóparton áll s hátul tábor fenyegeti, a folyón pedig hid, vagy más átmenet nincsen, efféle apróságot könnyen felejt. Borzadás futott végig idegeimen, a mint rá gondoltam,

hogy a Tiszába fulasztanak. Vízben halnom meg, ki emlékezetet haladó idők óta tisztán borral éltem. Szörnyű 1 Rettenetes í — A táoor mozogni kezdett, mozognom kellett nekem is, még pedig ellenkező irányban. — Hozzám mintegy ezer lépésnyire gödör volt a földbe vájva.

E gödörbe feküdtem, éppen mint a halott, hassal az ég felé vizirányosan. Szereti az ember nézdelni azon házat, melybe nemsokára költöznie kell. Hogy halálom után az égbe megyek, kétszer kettő négy volt, mintán Írva vagyon: .Boldogok, kik hábornságot szenvednek, mert övék a‘mennyek országa. ,A mennyek országa pedig csak nz ég lehet. Estig mozdulatlanul feküdtem, éhen és szomjau. Ismét vigasztaltak az Írás szavai: boldogok, kik éhséget és szomjúságot szenvednek, mert jól fognak tartatni. Este a halavány hold felkeltével, felkeltem én is. A tábor megtörté reggeli posiczióját, én az enyimet változtattam. Szellemi léptekkel haladtam a partnak felfelé. Egy embert pillanték meg s egy üres csolna- kot, az üres csolnnkban egy hornyát. „Kié azon csolnak nemes barátom! Az enyém — ezt a bornyut viszem rajta Füredre.

„Nem cserélne ki engem a bornyuval, jól megfizetnék ?* — Nem lehet uram, sajnálom, de a bornyura váltottam pasz- Bznstl .Nemes barátom, tegye inkább zsákba boruyuját, az az a bornyu helyett engemet — megfizetem az egész bornyu árát, azonfelül fáradságáért fizt- tek öl forint pengőt! — Nem bánom hat uram, legyen I — Egy zsákba kötött a nemes emberbarát, I mint bornyut hajtott keresztül csolnakával a Tiszán. Hány ember lett már szamárrá, a ki kttlöm- ben okos volt, hogy életét megmenthesse.

Én is igen igen örömest lettem bor- nyuvá, hogy a golyótól, és vizbehaiástól megszabadulhassak.

Uárcz. 17.

Tisza-Fűreden rántott bornyut vaco- ráltam. .így emészti meg az ember sokszor maga-magát.“ Ezt az élezet egy barátom koholta, kinek történetemet elbeszéltem.