Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-05-08 / 19. szám
Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, május 8. delmei nem lettek nagyok, lett volna voba oly igen 1 millió frfc is, mert 300 ezer frtnyi kárt feltehetőleg' megmentett fink. Ki az oka, mi az oka e nagy kárnak I A hatóságnak közegei a Uidotuáuy fegyverével és a (örvény tekinélyével csak akkor harczol- hatiiak a ragadós betegségek ellen, ha azok létezéséről tudomásuk van ; küzdelmük sikere nagy részben attól függ. hogy ideje korán, addig inig a betegség kisebb és ismert körre terjed, értesüljenek | betegség létezéséről. Ezt másként elérni lehetetlen, mintha 1 betegség létezéséről a beteg állat tulajdonosa értesíti az eljárásra hivatott hatóságot, mert nem képzelhető oly hatósági, vagy ellenőrző szervezet, mely eunek a követelménynek az egyesek hozzá járulása nélkül megfelelhessen. Az állam kényszeríti is az állategészségügyi törvényben az egyes Adattulajdonosokat állatjaik belső, leginkább pedig a ragadósnak látszó be.tegedéséuek azonnali \ bejelentésére, amely kötelezettség az állategészoégügyi rendészetnek egyik alapvető intézménye, ennek pontos betartása sarkpontja minden állategészség rendőri ténykedésnek. Ha afc áll, minden' állatjainak minden betegségére nézve; annál inkább szükséges feltétel ez a sertésekre, melyek reudesen egész napon át és nagy csoportokban közösen tartatnak, s mennyire még inkább a sertésvésznél, amelynél a nagy hasmenéssel bíró betegnek bél- ürüléke a legelőn egy nap alatt száz darab sertést is képes megfertőzni, amelynek elterjedését tehát csak a leggyorsabb rendészeti eljárással lehet meggátolni, csak az első és kezdő betegeknek észrevételével, elkülönítésével, bejelentésével, | betegnek a közlegelőn megfordulta esetén a legeltetésnek azonnali beszüntetésével. Miután a megyei állatorvosaink 1 a fegyelmezett kötelesség teljesítés- 1 ben íeiülmulhatatlauoknak mondha- j tők, mert a helyszíni kórmegállapi- | lást és egyébb eljárásokat a beje- J leütésre már a más egyébb ragadós betegségek miatt teljesen felemésztett úti átalányuknak a fizetésükkel való rápótlás a mellett is nyom- j ban megteszik, az ali>páni és járási hatóságok pedig | különben is már nagy mérvben kifejlődött állategészség — rendőri teendőik mellett a sertésvész rendészeti és sertésforgalmi rájuk nehezedett dolgaikat bámulatos kitartással és tisztelet parancsoló lelkiismeretességgel végezik ; a hiba és pedig a fokiba a sertés tulajdonosokban kereshető és van, akik avégböl, hogy a rész , fellépésével járó zárlattól és for- í galmi korlátozástól megmenekedje- | nek a történt megbetegedést titkol-H ják addig, ameddig csak lehet. Néhány pusztabirtokosunk kivételével nem ismerek senkit, se községet, se nagy gazdát, aki a bejelentési kötelezettségének idejében eleget tett volna (a nagy gazdáink és némelyikénél mégis azon megjegyzéssel, hogy a vész fellépésének nem tudása. az ügygyei nem törődése következtében idézték elő a maguk és szomszédjaik kárára a vész elterjedését) még az olyan állattartó is, aki a vész elterjedésének káros következményeit ismeri, s azt is tudja, hogy ezeket czélszerü állategészség rendőri intézkedésekkel meglehet előzni, tehát ezeknek hasznát belátja, c-ak addig tudja és látja be mindezt, amíg a baj másnál van és az ó sertéseit veszélyezteti, addig ládolja gazdatársait visszaéléssel a törvénynyel szemben; de amint a betegség az ö sertései között jelentkezik, elfelejt mindent, mélységesen hallgat, a betegséget titkolja, csakhogy a hatóság ne avatkozzék a dolgaiba, bógy az istállóba ne zárja a sertéseit, ami-J kor ö azokat eladni, vagy legeltetni akarja. (Befejezés következik.)' Tűzrendészetünk a vármegyében. Dr. Óváry szövetségi elnök jelentése. A vármegyénk tűzrendészed viszonyai I rármegyei tflzszövetség megalakítása előtti állapotához képes határozott javulást I tűntetnek f-1. A vármegye 183 kög-égében és 2 vá- l| rónában eddig 168 tűzoltó egyesület ala- ’ kult meg a varmegyei tűzoltó szövetség kezdeményezése és a járási tü/.felűgyelők sürgető és tanácsadó intézkedése folytán. Ezen tűzoltó egyletek közűi 52 öukéntes ée 106 köteles tűzoltóság van; 27 köz- • sédben p -dig egyáltalán nincs, tűzoltóság. | ‘a 183 község és 2 város közűi 119 községnek van több hatóságilag ja jóváhagyott tűzrendészet! szabályrendeletük ; 92 tűzoltó egyletnek van jóváhagyott lap- és szolgálati szabályzata; 66 j.öz- I ségnek tehát nincs tűzrendészed szabályrendelete ; 66 tűzoltó egyletnek niucs jóváhagyott alap és szolgálati szabályzata. Varmegyénk által 1891. évben hozott 1109 mb. 2,5632/91 sz. tűzrendészed szabályrendeletében előirt tűzoltó szerek közűi a 100 mm. hengerátmérőjű széles hengerrel és országos egységes csavarral ellátott szivó-nyomó fecskendő beszereztetett 183 község által; csupán nyomó szerkezetű f< cskendője van 24 községnek, régi szeriteszeiű', avult fecskendője vau 17 községnek ; semmiféle fecskendője nincs 6 községnek. A varmegyei tűzrendészed szabályrendelet 3-ik § ában előirt tűzoltó szerek mind meg vunnak 55 községben ; hiányos felszerelése van 97 községnek és semmiféle szere nincs 33 községnek. A tűzoltószerek 123 községben alkalmas szertárban kezeltetnek ; ellenben 62 község még mindig nem nllitott fel alkalmas szertárat, úgy bár tűzoltószersk egy nagy részében ezen községekben is beszereztetett agyun mégis a drága pénzért és legtöbb helyen hitelben vásárolt tűzoltó szerek rövid idő alatt a szél, eső és vihar rombolásainak kitéve lévén, tönkre fognak jutni. A megalakult tűzoltó egyletek csak részben felelnek meg a hozzájuk fűzött reményeknek, a mennyiben t. i. és a hol lelkes . parancsnokaik, községi elöljáróik vannak, ott valóban elég szép eredményt mutatnak is fel, minő Siófok, ősi, Mencs- hely, Nóráp, Nagy és Kis Hidegkút, Pap- ke8zi, B.-Magyar, .Szombathely *’óá' Veszprém. Előbbiek a szövetség - pénztárából' í 0—10 frfcüyi jutalomban részesültek. Utóbbi pedig 1896. aug. 15-én <Budnpes-; len rendezett országos tűzoltó'> Versenyen arany serleget nyert, mint élső dijat. Az. előbbiek azonban legnagyobb részt, ó'tak papiroson vannak meg és sem a szereles-' ben, sem a tűzoltásban kiképezve nincsenek. A megyei szövetség. A gyakorló mesterrel 18 községben oktatta be az egyesületeket, s mindazon községeknek, melyek gyakorló mesterért hozzá fordultak! ingyen állít gyakorló mestert rendelkezésre, a községeknek, csupán fuvarjukról kell gondoskodunk. A járási tüzfelügyelők 1895 évben jelentéseikkel pontosan beterjesztették, s községeiket is pontosan meglátogatták 1896 ik évben azonban a devecseri és veszprémi járási tü/fel ügye lök még évi jelentéseiket be nem terjesztvén, a vármegye területén tartott összes tűzoltó gyakórla-J tok és elméleti' előadásokról, sem ártól, hogy a járási tüzrendészeti felügyelők -mely községekben fordultak meg és melyekben nem, jelenteni nem tüdők. J Hogy mely községek fizették meg évi 6 frtnyi vármegyei tüzoltószövetségi dijaikat, azt nem tudom jeleníteni, mea-fc Ja . pénzek Nagyságodhoz, érkeztek be, de hozzánk egy év leforgása' tfta sürgetéseim . daczára egy krajczár ki nem a utaltatott, sőt ama 12 frtra nézve, melyről nem tudhatjuk, mely község által te ijesztgetett; be, s mely iránt 27./96 szám alatt relőterjesz- | test 1896. évi január hő 31 napján, tettünk, mai napig sem kaptunk értesítést. 1896. évben tartott 1 közgyűlés és 2 választmányi ülés. A közgyűlésben 13; a választmányi üléseken 12 határozat hozatott, s mind a 25 határozat végrehajtatott. A vagyon és élet mentés körül kiváló érdemeket szerzett egyének között kiosztottunk 85 irtot jutuloiüdij gyanánt s elismerő oklevéllel tüutettüuk ki 27 egyént. Kitüntettünk 6 tüzoltő-egyleteti s. jutalmaztuk őket 60 írttal. Az építési megyei szabályrendeletnek foganat éppen nem szereztetik. Leégett házak újból szalmával fedetnek ; sikátorok fenntartatnak ; élő fák nem ültettetnek : egyszóval tűzveszélyes építkezések úgy Veszprémben, mint a vármegye egyébb községeiben a szabályrendeletben előirt «jelentések elmulasztása és megtartása miatt csak úgy, mint eddig történnek. Ügyf irgalom volt 1896. évben 320 drb. linteztetett valamennyi; Szakvélemény- udatott 75 esetben ; a megyei szövetség altul kedvezményezett ügy darab 25; tudomásul vétetet 195 ; érdemleg elmtéz- teteit 25 dib. , Tüzeset volt a veszprémi járásban 24; a pápai járásban 15 ; a zirczi járá ban 13 ; 1 és pedig a veszprémi járás községei . kp- í zül esik Bitót és Berhida községre 4—4 tüzeset; Veszprém városra 3 ; Várpalota j és Vámosra 2—2, Vörösberény, Almádi, I Leáuyfalu, Kis-Kovácsi, Városlőd, Liter, | Pupkeszi, Bind és Szent-Gál rá 1—1. Márczius, szeptember, november és de- czember hóra 1—1, január, február, április, május, junius és juliushóra 1—1, | augusztusra 3, októberre 5. A tüzek oka volt 7 esetben gyujtoga- 1 tás, 9 esetben gondatlanság, 8 esetben ismeretlen ok. Elégett 27 ház és 8 melléképület, gabona, takarmány és szalma, buior, ruha. összes ház. 18130 frt 40 kr. a mi 8598 forint híján biztosítva volt. I A pipái járás községei közűi esik; Mezőlak és Lovász-Patonára 3—3 tűzeset: Papa, Porszalők és Gecse községre, 2—2, Vaazar, N.-Szalók, Papa-Teszér, T.-Gör zsöny, N.-Gyimóth; Döbrönte, B.-Szt, Iván; Nagy-Dén, Homok-Bödöge, Tapol czafő; Noráp és Kis Gauua községre 1—1 Márczius április, május, augusztus szép tember és decemberre 2—2; február, ju lius és novemberre 3—3, oatóberre 4 tüzeset esik. A tüzek oka volt 11 esetben gyújtogatás ; 6 esetben gondatlanság; 1‘ esetben a gyermekek gyufával való játéka; ön gyújtás 1 ; 2 esetben villámcsapás ; 4 esetben ismeretlen. Elégett: 82 ház; 114 melléképület, 1 cséplőgép, háziállatok gabonakazlak, takarmány, bútor, ruha. Összes kár: 51468 frt 30 kr, a mi 18400 frt híján biztosítva volt. A devecseri járás községei közül esik : Ciögleközségre 2 tűzeset; Devecser, Som- lyó-Vásárhely; Dóba, N.-Szőllös, Nagy- Pirit, Kis-Löd, Noszlop, N.-Káinod, Bódé, Tüskevár, Adoijánháza, Oroszi és M.-Bo- lány 1—1. Január, ápril, október és november hónapokra l-i-l; márczius, május, junius, julius, augusztus és szeptemberre 2—2. Elégett 71 ház, 103 melléképület, takarmány, búza, ruha, házi eszközök bútorok. Összes kár: 32302 frt 10 kr, .melyből 13153 frt értékű nem volt biztosítva. Az enyingi járás községei közül esik ; Siófokra 5 tüzeset, Szilas-Balhásra 4 ; Balaton fők ajárra 3 ; Gsajághra 2 ; L.-Komáromra 1. Január es október hóra esik 3—3 tüzeset, április és májusra 2—3 ; február márezius, junius, szeptember és deczem- ber hónapokra 1—1. A tüzek oka volt 2 esetben gyújtogatás, 3, esetben gondatlauság ; 1 hibás építkezés, 9 esetben ismeretlen. Megégett 12 ház; 9 melléképület, 1 ruharaktár. Összes kár; 15724 frt, ebből nem volt biztosítva 2623 frt ér ék. A . zirczi; járás községei közül esik: Osernye és Csetény községekre 3—3; Du- dar és Olaszfalura községekre 2—2 ; Ló- kut és Porva községekre 1—1 tüzeset. Május és szeptember hónapokra esik 4—4, ápril, julius, október, november és deczember hónapokra 1—1 tüzeset A tüzek oka volt 4 esetben gyújtogatás, 1 esetben gondatlanság; 1 esetben villámcsapás és 7 esetben ismeretlen. Megégett 43 ház, 6 melléképület, 2 csűr, 1 cséplőgép, taka many, gabona féle, bútor, ruha stb. Az összes kár 38414 frt 95 kr, melyből 8150 frt értékű vagyon és 1 ház nem volt biztosítva A vármegye 5 járásában összesen 156039 frt 75 krnyi tűzkár esett, melyből 50934 frtnyi vagyon nem volt biztositva. Hogy tényleg a 105,105 frt 75 krnyi biztosított tűzkárral szemben mit fizettek meg a tűzkár biztositő társulatok, azt a hiányosan nyomtatott tűzkár jelentési lap >k miatt és egyébb adatok hijján jelenteni sajnálatomra nem tudom, de a most előterjesztett adatokból is láthatjuk, mily nagy összeg az, a mi a vármegyénk területén évenkint a tűzvész által megsemmisül. Az észlelt és felsorolt hiányok orvoslására a kővetkezőkben van szerencsém javaslatomat előterjeszteni. Tűzoltóság teljesen hiányzik: Almádi, Csehbánya, Rátét, Úrkút, Városlőd, Bódé, Borszörcsök, Dabrony, Dóba, Gyepes, Kis- Lőd, Kis-Jenő, Noszlop, Oroszi. Pölöske, Torna, Pinkócz, Vecse, Vid, Acs-T-'sz^r. Aka, Bánk, Hanta, Suur, Versany, B. N. Szentiász lő, N.-Szöllős és Úrkút községekben. Minthogy ezen községek elöljárőságaigyüjtünk, de ha ön disztag akarna lenni, 10 írttal elérheti. Tükörbe ugyan nem . néztem, de úgy éreztem, hogy az arczom olyan szögletes lett, mintha prüs&zenltni akarnék. A vacsora-kérdés és a martir-egylet felett elmélkedtem gyors repülésben. De soká j nem lehetett, mert a honleány felele- íjét várt. En. Nagyságos asszonyom. Valóban sajnálom, de mintán én a halandóságra kiszemelt ismeretlen nagyság ezüst babérkoszorújára többet szántain és még haszonbéremet meg nem kaptam, nem irhatok alá semmit. ö. Most tessék ennyit, ké^bben többet. En. Vagy valamit, vagy semmit. Én csak alapítással foglalkozom. Q, Nem, nem engedhetem el, hogy a ha- zafiság oltárán már most ne gyújtson tüzet Ed. Teljes lehetetlen. Elvesztettem a Wertheim szekrényem kulcsát. Kesergő Elemérné kesergő pillantásokkal mérve távozott. Ismét magamra maradtam. A vacsora kérdése — mintán a nap nyngvóra szállt — toég jobban égetett. Soha sem néztem le a legcsekélyebb dolgokat aem. Minden eset nagy, ha a körülmények azzá teszik. Egy szál gyertya, de ha nincs, tessék meggyujtani. A fésű semmiség, de tessék fésű nélkül ésülködni. Van deszkád, nincs szöged, nincs kerítés . . . Nem gondolkodhattam, bár bölcselkedésre elég anyag kínálkozott, mert újra kinyílt az ajtó és egy motolygó ábrázatu ur állt előttem. Kölcsönös bemutatkozás. Nyelve a rokkánál sebesebben pergett. Nevét dallamosan zengve harapta el, de foglalkozását komoly méltósággal lassan rebegte el. Egy gépgyár ügynöke volt, gépet, ku- koriczamorzsolót ajánlt olcsó árakon. Szabadkoztam, hogy nincs földem. Ez kellett csak. Ajkáról hömpölygött a szónak ára. Szemeimből, kezemből, a hajam színéből lelkesen jósolta, hogy nem sokára nagy földbirtokhoz jutok, Jtilső a beruházás. Fontosabb mint a birtok. Lám a mostani herczegprimásnak milyen ellenségei voltak, hogy beruházás nélkül ült a birtokba. Belekötöttem, hogy tárgyai nem a magyar ipar termékei. Soha nem hallottam nagyobb szabású szónoklatot, mint ez az nr elkövetett. E föld megszentel, magyarrá tesz minden idegent. Ne törődjünk a magyarokkal de magyarosítsunk és szerezzünk magyar barátokat, ö Neütitseint már megnyerte. Majd meglátjuk a jövő század lövészünnepein, vagy bélyeggyűjtő kongresszusain. Szilárdan álltam, minta kőszobor. Végre is neki kellett tágítani. Mély hujlongá- sok között távozott. Újra elővettem a rendszeres bölcselkedést a vacsora fele t s az elet változásait hánytam-vetettem. Eltöprengtem a felett, hogy milyen könnyen boldogul az egyik és milyen, nehezen a másik. A legérdekesebb fordulatok következhettek volna be,* ha ismét nem nyílik az ajtó és azon egy apró emberke nem gördül be. A Vestához czimzett házasság közvetítő vállalat igazgatója volt. Oo forintért mondott volna nagy parthieka^, de én égre-földre esküdtem, hogy máltai lovag vagyok. Nem mozdult. Végre is nekem kellett elindulni. Velem jött. A vacsorát elsétáltam volt a duuapartop. Egy kedvező pillanatban azután megszöktem. Harmadnap felmentem. A gyertyamár- tők első kölc>öu segélyegvletebe, hogy megtudjam váltóm sorsát. A titkár ur előkelő méltósággal jelentette ki, hogy furcsa iaformáczióbat kapott rólam. A befizetett őt forintom ott veszett. Egy barátomnak elbeszéltem az esetet s kisült, hogy Kesergi Elemérné, az ügynök, a Vestához czimzett házasság közvetítő intézet iagazgatójainformátorok voltak. Ha teljehitem a kérésüket, meg van a kölcsön. A gyertyainártók első kölcsönös segélyegyletéoek választmányi tagjai így hajtják be a presenz markot. Erdélyi Gyula. Művelődés a aőkaél. Sajátszerü hatással van a gondolkozó női lélekre, midőn a vitatkozásokat hallja a kérdés fölött, hogy a nő tudományosan képzett legyen-e, vagy maradjon meg annak, ami eddig volt: egyszerűen háziba« tor P Nagyon előnyösen értelmezve : bábu, mint a házidisz fölszerelése. Mind a két helyzetet megkapó keple- tezésben állítja elénk Ibsen Nórájában ; mélyreható lélektani ismerettel festi benne a kényeztetésben eltevpedt női lelket, ébredő tettvágyát, mihelyt megsejti, hogy magát valamikép hasznossá teheti! A bábu felháborodását önmaga, helyzet és férje ellen, midőn öntudathoz jutva, benne a. gondolkozó nő felébred. Mély szánalom fog el, ahányszor e jelenetet. végig nézem, mert élethűen van előállítva és való igaz. Ez képezi a nők- pél a drunnk magVat, mely bői-szerencsét- lmségűk sarjad az a jóhiszeműség, mely- lyel bután,, lelkűkben üresen férjhez poénnek. A kiművelt lelek gazdagsága» híján nem tudjak magukat kellőleg elfoglalni, tájékozni, sem gondolkozásuknak tápot adni; és a véjge, hogy az unnalóm martalékai lesznek’, önmagukkal elégedetlenek, türelmetlenségükben szeszélyesek., í Azok a Nóra férjt-hez huso üli tó. pipo&ya férfiak, akik ezt a színpadon végig nézik, nem értik meg bizonyara, mit mond nekik az a kép ott? Az felel meg legjobban a tűnődé.-re : adjunk-e tudományosan kiművelt lelket a nőnek vagy ne? Ha ezt az értelmes lelket, a minő Nóráé, kiművelték volna, nemcsak játszó társa, de nevelője is lett volna gyermekeinek. Az unalmat nem ismeri meg — midőn a gyermekjátékba belefáradt — és nem ragadja meg mohó vágyai, meggondolatlanul az első alkalmat, mely munkatért nyit meg előtte. Ha ismeretekkel bir, bírt volna Ítélő képességgel is, és nem hagyja magát az ügynök okoskodása által befonatni: Pedig lám a férfiak okoskodása szerint betöltötte hivatását mindenben, mint asszony. Világra hozott gyermekeit táplálta, öltöztette, b^czezte, mulattatta, meg a földön is henteregve, hömbölögve velük. Babácska volt velük és még a férj kezében is, be- c?ézgette, csak a szellemének nem tudott tápot adui. Nóra ez iránt is betöltötte hivatását-, szerette, ölelte, csókolta, a háztartását rendezt«, elmulatta, hü felesége volt, még áldozattal tonni i* «kart érte. Es mégis szakadás jött léire köztük, mert kölcsönös méltánylására nem találtak. Hogyan jött ez ? Ha Nóra ismeretiekkel bir, tágabb látás-körrel, bizonyára máskép fogja föl a helyzetet és őszintén megbeszélve egymásközt a dolgot, más eredményhez jutnak, a kellő hangot eltalálva. így, amint a kedveskedő játékok megszűntek, itt álltak, mint a kiszáradt desz- kaszói, melyen sem úszni, sem gyönyörködni nem lehet többé, sem segítőül fölhasználni. Egy kiművelt gondolkozó lélek — mely itt mindegyiknél hiányzott — nem csüggedt volna el, hanem erősebben összekapaszkodik, hogy módot találjon egymás vigasztalására, támogatására. E/.er más alkalom áll elő még, ahol a kiművelt ész inkább alkalmas, hogy a férjnek, a családnak szolgálatot tegyen, mint a korlátolt elme. A vagyoni helyzet változásainál, ha szamitó képességgel bir, a csüggedő férjbe uj bátorságot önt, sokszor az egész ügyet kezébe ragadja és kiúszik vele a bajból. A műveltebb lelkű nő, mélyebben érző is 8 amint tájékoztató ismeretei segítségével tisztán átlátja a szerencsétlen hely- zétet, részvéte fokozódik, és őszinte jóakarattal siet a férjet támogatni tettel úgy mint szeretetteljes szavakkal. A korlátolt fölfogása ily esetekben rendesen gyűlöl és szitkozódik, mialatt tehetetlenül áll és csüggedez, rendesen idegen őltalom alá futva. Ezerszeres előnyét lehet kiemelni az ismeretekkel fölszerelt, kiművelt léleknek ; ezerféle fogása van annak, mely neki segítőül szolgál és amiről a műveletlenül maradottnak fogalma sincs. Vegyük még hozzá a gyönyörködési képességet, mely általa kifejlődik. Mit lát a műveletlen elme egy tájképen, festményen vagy épületremeken ? Legfölebb, hogy nagy a ház, czifru a szín, magasak a hegyek, a részletek szépsége és ezekben a szép egysége el vész ránézve. A babunő pedig unottan nézi a legfőnségesebb képet is, ha udvar köre nincs jelen, mulattatok nem hizelgik körül. És mit képes mindezeken egy kiművelt jérzékü, kiművelt lelkű fölfedezni! ? Egyedül vagy társaságban egyaránt bírja élvezni, mivel átérti minden részletében s míg benne a szépet csodálja, értékét is meg bírja becsülni. Egy nfi. nak már ismételten, fegyelmi eljárás terhe alatt kötelességükké tétetett a tűzoltóvá gok megalakítása, minthogy ennek 4 I illetve 6 év alatt elég nem tétetett, a 1 fegyelmi eljárás elrendelendő és lagszigo- ruabbun utasitandók volnának az önkéntes vagy köteles tűzoltóságok megalakítására. Felsőbb hatóságilag jóváhagyott tűzrendésze ti szabályrendelete nincs: Alső- Görzsöny, Acsad. Báb, Bakonyság, Bor- sosgyőr, Csóth, Dtka, Dreske, Döbrönte, Felső-Görzsöny, Fenyőfő, Gec-<e, Koppány, Kis-Ganua, Nóráp, Nyögór, Pápa, Kovácsi, Salamon, Szűcs Vauyola, Vaizar, Ajka- Rendek, Devecser, D*brony, Gyepes, Kis- Löd, Kis-Kamond, Kis-Berzseny, K ir-Ször- csök. M.-PoJány, N.-Polany, Nugy-Kamond N. Alásony, Noszlop, Pölöske, BalatonfŐ- I kajár, Mező-Szent-György. Siófok, Csemye, j Csatka, Gicz, Gyirót, Peterd, Romáud, I Szópár, Zircz. Almádi, Berhida, Csehbanya, j Hajmáskér, Herend, Kis-Ko vac 4, Kis hidegkút, Márkó, Nagy-HidegKut, vJsktt, Szent-Gál, Szt.-Kir.-Szabadj a, Tótvázsony, Vörösberény. Egyesületi alap- és szolgálati szabályzata nincs : Ács-Teszér, Bársonyos, B.-szt.- László, Csatka, Hanta, Suur, Olaszfalu, Bánk, Berhida, Faész, Hajmáskér, Kádárta, Kis-Kovac-ó, Kis-Hideg kút, Liter, Leányfalu, Mencshély, M.-Barnag, N-Vázeony, N.-Hidegkut, N.-Barnag, Öskü, Pere marton, Soóly, Szt-IstVán, Tótvázsony, Vámos, Vilonya, Vőröstó, Vörösberény, Almádi, Cséhbánya, Rátét, Úrkút, Városlőd, Ajka- Rendek, AUó-Izkáz, Bődé, Borszörcsök, Dabrony. Dóba, Felső-Iszkáz, Gyepes, Kis- Löd, Kerta, Kis-Jenő, K.-Szőllős, K.-Isz- káz, Kis-Pirit, N.-Szőllős, N.-Pirit, Noszlop, Oroszi, Pölöske, Vecse, Vid, Torna- Pmkőcz, Alső-Görzsöny, Acsad, Béb, Bakonyság, Borsosgyőr. Csóth, Dika, Dereske, DöDrÖnte, F.-Görzsöny, Fenyőfő, Gecse, Koppány, Kis-Ganua, Kúp, Kátor- nyulak, Marczaltő, N.-Gyimóth,N.-Ganua, Nóráp,Nyögór, P.-Kovácsi, Salamon, S/.ücs, Vauyola, Vaszar, Borzsok, B„-főkajár, Csa- jágh, Dégh, Fok-Szabadi, Küngö«, Siómaros, S/.ilas-B ilhási tűzoltó egyleteknek. Semmiféle fecskendője nincs: Alsö-Isz- kéz, Fnlső-Iszkáz, Német-Polány, Nagy- Kamond, Bakonyság, Farkasgyeptt, községeknek. Régi szerkezetű fecskendője vaq : Teleki, Acsád, Bakony-Tamási, Dereske, Döbrönte, Fenyőfő, Nyögér, Pápa-Teszér, Bánd, Herend, Adorjánháza, Bódé, Halimba, Kolontar, N.-Szőllős, Torna, Pinkooz, és Vecse községeknek. Csak Dyomő szerkezetű fecskendője van : Békás, Borsosgyőr, Vanyóla, Ács-Teszér, Aka, Bakonyb l, Borzavór, Bánk, B.-S'.t.- Liszló, B.-M.-Szt.-Király, Városlőd, Vöröstó, Német-B mag, Almádi, Csékut, Kis- Szőllős. Kis-Pirith, Közép Iszkáz, Padrag, Vid, Mező-Szt.-György, Küngös, Siómaros és Dígh községeknek. J Semmiféle tűzoltó szere nincs: Alsó- Iszkáz, Bódé Gyep°s, Halimba, Torna- Pinkócz, Német-Polany, Toósok. Bérénd, Vámos, Úrkút, Almádi, Bakonysíg, B*- kony-Tamá8Í, Bíb, Békás. Daka, Der ske, Döbiöute, Farkas-Gyepű, Fenyőfő, Gergeli, Iharkút, Kéttornyúink, Kis-Gauna, Kúp, N.-Gauna, N.-Gyimóth, Német-Bánya, Pápa- Kovácsi, Pápa-Teszér, Porszalők, Salamon, Szt-Iván, Vaszar községeknek. Hiányos felszerelése van; Ács-Teszér, Aka, Bakony bel, Borzavár, Bakony-Nána, Bánk, Bársonyos B.-szt-.László, B.-Szt.- Király, C-atka, C^eznek, Esztergár, Gyi- rőth, Hánta, Jázsd, Lókufc, Porva, Románd, Szép ír, Suur, Teleki, Teós, Oszlop, Borzsok, Dégh, Szilas-Balhá<, Csajágb, Küngös, Ke- nese, Siómaros, Ajka, Ajka-Rendek. Bor- 8zörc«ök, Csékut, Csősz, D*brony, Üjger- aljá, Eöcs Kis-Löd, Kolontar, Kerta, Kis- Jenő, Kis-Szőllős, Kis-Pirit., Kis-Kamond, Közép-Iszkáz, M.-Polány, N.-Polány, N.- Alásony, N.-Szőllös, Oroszi, Padrag, P.- Miske, Pölöske, S.-Vásárhely, Toósok, Vecse, Vid, Soóly, Haj masker, Mark ó, Herend, Berhida, Kis-Kovácsi, Pap koszi, Vilonya, Szt.-István, Liter, Faész, Kis- Hidegkut, Vöröstó, Magyar-B írnag, Né- met-Barnag, C-ehbánya, Adász-Tevel, Alső- Görzsöny, Borsosgyőr, Csóth, Felső-Gör- zsöny, Gecse, Homok-Bödöge, Jákkó, Koppány, Külső-Váth, Marczaltő, Mezőlak, Mihalyháza, N.-Dém. Nemes-Szalók, Nóráp, Nyárád, Nyögör, Szűcs, Takácsi, Tapolca Hő, Ugod, Vanyola, Vinár községeknek. Szertára dídc3 : Ajka-Rendek, Alsó-Iszkáz, Bódé, Gyepes, Halimba, Kolontar, Kerta, Kis-SzÖllős, Kis-Pirit, Nagy-Ka- mond, Kis-Kamond, Közép-Iszkaz, Nagy- Alásony, Nagy-Szőllős Puszta-Miszke, Pölöske, Toraa-Pinkócz, Vecse, ÁcsrTe^zér, Bakonybél, B ikony-N *na, B ik.-Szt.-László, Gyiróth, Hánta, Porva, Réde, Suur, Nagy- Gyimőth, Nagy-Gauna, Németbánya, Nóráp, Bakonyság, Bakony-Tamási, Dereske, Döbrönte, Fenyőfő, Gergeli, Hirkut, Két- tornyulak.. Kis-Gauna, Kúp, Külső-Vátb, Papa-Kovácsi, Papa-T^szér, Pórszalók, Salamon, Bakony-Szt.-Iván, Szüc«, Vinár, Almádi, Csehbánya, Urku', Kis-Hidegkut, Vámos, Faész, Papkeszi, Vilonya, Berhida, Rátót, Varoslöd községeknek. Mindezen felsorolt hiányokon csak a legszigorúbb intézkedésekkel lehet és kell is szerény véleményünk szerint segíteni, még pedig tekintettel arra, miszerint igaz ugyan hogy szervezett tűzoltóságok sem csinálhatnak csodát, de mégis csak többet remélhetni egy rendszeresen, működő szervezett csapattól veszély idején, mink attól az ijedtében összefutott, kapkodó fegyel- metlen, néhány embertől, ki talán oda szalad első buzgóságábaj a fecskendőhöz, de vagy nem ért ahhoz s így hiábá, vagy gyorsan elfáradva a munkában, onnan csakhamar megszökik ; igaz ugyan, hogy a legtöbb községben beszereztettek a drága fecskendők, de mit használ, ha pormentes szertár híján ai idő viszontagságai által csakhamar tünkre jutnak ; ha megalakult egyletek a szükséges szabályrendeletekkel ellátva nincsenek, a szolgálatot egyáltalán nem vagy hanyagul teljesítő tűzoltók felett fegyelmi hatóságot a vezetők nem gyakorolhatnak; ha volna elég tűzoltó, de nincsenek meg a tüzrendészeti szabályrendeletben előirt tűzoltó-szerek, ha az építkezési szabályrendeletnek a fcüz- menfces építkezésre vonatkozó szakaszai figyelemben nem tartatnak, ha községi elöljáróságok daczára a szigora utasításnak a községi köteles tűzoltók névsorát éveukiut s a váltság kötelezettekét össze nem állítják, közszemlére ki nem teszik; ha a évi községi számadások alkalmával a tűzoltó alapról a községi tűzoltóság bevételeiről és kiadásairól különszámadást a községi bíró, illetve péuztérnok nem vezet, azt a község képviselete a számadásokkal együ t meg. nem vizsgálja és jóváhagyás végett a törvényhatósághoz fel nem terjeszti, hu a vármegyei | tüzrendészeti szabályrendeletben előirt köbelezőt- 8égük daczára a községek az évi Szövetségi dijaikat be nem fizetik, ha a megalakult tü/.oltó-egyletek gyakorlatokat rendszeresen nem tartanak, téli iskolázást nem folytatnak. Az Összes fösaolgabirákhoz közrendelet volna intézendő, s ebben községen kiút, 8 illetve tűzoltó egyletenkint felsorolaudók volnának az általunk ezen jelentésünkbe foglalt hiá.nyok s mindezen hiányok pótlására 30 napi vég záros határnap volna kitűzendő, s a vármegyei tü/.reudes7eti szabályrendeletben foglaltatnak ezen határidőig sem teljesítése esetén kivétel nélkül fegyelmi eljárás volna indítandó a renitens községek elöljáróságai ellen. A fös7olgabirák utasitandók volnának különösen, hogy az építési szabályrendelet betartására kiváló figyelemmel legyenek,, b utasítsák' b községek,.Elöljáróságait, hogy a szabályellenes epi.tkezáseke^ azpn- nat jelentsék, mert ez a legbiztosabb óvszer a jövő tűzkárok megóvását illetőleg. Végül tekintettel arra, hogy bár rendkívüli tüzesetek nem fordulták elő 1896 évben, mégis 156039 frt 75 kruyi vagyon semmisült meg a vármegyénk < területén a tűzkár által; tekintettel továbbá arra, hogy a tűzkár biztosítást eszközlő ágensek legnagyobb részt kelytelenül teljesítik kötelességüket és engedik magas Ösz- szegekre biztosítani ^a feleket, s midőn kár esetén liquidator* kerüjl csak föléből, bői, harmadából iiquidálnak, tekintettel végül arra, hogy a beérkezett jelentések szerint 50.834 forintuyi kár egyáltalán nem volt biztositva, s áz teljesen megsemmisült értéktelenné vált-:, áz állami kötelezd tűzkár biztosítás volna az egyedüli helyes ut. és mód, mely mindeme mi- seriákat megszüntetni volna hivatva. Mily szép és nemes hivatást teljesítene Veszprém varmegye közönsége, ha törvényvényben gyökeredző jogánál fogva megragadná a kedvezményezést és a kötelező állami tűzkár biztosítás behozatala tárgyában feliratot intézve az országgyűléshez, s feliratának támogatására megke-- re8né az öszszes társ törvényhatóságokat. A kötelező állami tűzkár biztosítást igen könynyen és nagy haszonnal lehetne bevezetni állami háztartásunkba, csak vas marokkal merjen valaki a létező magyar- országi biztosítási társulatok igazgatóságaival szembeállani, velük leszámolni. Ha az adófizető polgár tudja, hogy minden krajezárnyi tűzkárt neki is kell megfizetni adófilléreivel, ha tudja, hogy a tűzkár biztosítási dijakból befolyó hae^zou az ő haszna is: bizonynyal kevesebb. lesz a tüzeset, bizonynyal kevesebb visszaélés fog előfordulni a tűzkárok körül, s a befolyandó nagy jövedelmekből könnyen lehet fedezüi az ország összes tüzrendészeti költségeit. Mély tisztelettel kérem tehát Nagyságodat, mint közigazgatási Elnökünket: Kegyeskedjék ezen javaslatomat magáévá tenni, azt vármegyénk tekintetes törvényhatósági közgyűlése alá terjeszteni hol is esendezem. Indítványaim elfogadása és határozattá en ülése iránt. Veszprém, 1897. évi ápril hó 17 napján. Tisztelettel Dr. Óváry Ferencz, a veszprémmegyei tűzoltó szövetség elnöke, vesz- préminegye közigazgatási ős törvényhatósági bizottságának tagja. Keresi és iparkamaránk közzétételei. A Komáromban folyó éoi augusztus 1-éoel felállítandó m. kir. péniiigyigaega- tóiág részére szükségelt bútorzat és felszerelés beszerezhetésének biztosítása czéljából f. évi május hó 19-ik napján a komáromi kir. adóhivatal helyis íi'mn tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A munkálatra vonatkozó részletes felté telek a győri m. kir. pénzügyigazgatóságn ál és a komáromi m. tár. adóhivatalnál megtekinthetők. Győr, 1897. május 5. A kér. keresk^jis,ipfsr/fgjmfif\if. Pár szó a Qaartettról. Veszprém, május 7. A quartettnek, mint kamarazeué- □ek — melynek tökéletes élvezéséhez lekötött figyelemmel p&rosult kellő szakértelem szükséges — főczélja a hangulatseltés, vagyis a haliérzéket daliatnilag, ritmikailag szép formákba öntött hangzó gondolatokkal gyönyörködtetni s a szívben különféle érzelmeket kelteni. Ezen czél elérése már rég idő óta meghatározott sablonszerű külső formát vesz fel, s feloszlik négy teljesen külön álló részre: u. m. Allegro, Adagio, Scherzo (vagy Menuette) és végül a Pináiéra (vagy az egyszerűbb Kondora.) Az első rész az Alegro több csoportra oszlik, melyben azonban a fó téma folyton előtérbe lép, több-kevesebb kitéréssel (modulatio) változással, átmeaetel. A második rész az Adagio (vagy esetleg Adante) lassú, méltóságteljes menetével valamely mély gondolatteli, s rendesen két részből álló téma komoly, sőt néha komor színekkel