Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-04-10 / 15. szám
Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápril. 10. választmány alakuló Ölesének meg- ( tartására. A választmányi ülésen j jelen volt főispánok, mind örömmel megígérték odaadó munkásságukat, | kulturális szervezkedés érdekében ; magúk is vállalkoznak gyűjtő ivek kibocsátására és gondoskodnak az •lés megtartására szolgáló alkalmas helyiségről is. Laszberg gróf íöi-pán indítványára, tekintettel arra, hogy Győr- megye intelligencziájáaak nagyobb része magában Győr városában lakik, az ott alakitandó választmány czimét Gyórmegyei és városi választmány cziinben állapították meg. Elhatározta a választmány, hogy Vasmegyében május hónap végén, vagy juoius elején, Sopronban és Zalában ugyanakkor, Tolnában pedig ez év őszén megalakítja a D. K. E. megyei választmányait s ez idő közben a többi megyékben i-. Sár- közy Aurél a komárommegyei köz- mQvelődési egye^Olet elnökének jelentése alapján, rendezték a D. K. E. s ez ujbdl megalakult fiókja közt 9 viszonyt, — Antal Gabor püspök indítványára több magyar hitoktatót jutalomban részesítenek. Porzsolt Kálmán főtitkár bejelentett-’, bogy az egyesület hat kisdedóvó intézetet tart főn, melyek miudegyi- kiben legalább is az óvónőnek évi 400 írt fizetését, vagy pedig még a beruházásokat is az egyesület adja. i Több óvó fölállításának tervéről tadomást vett a választmány. A veszprémmegyei Pénzeskut községben nyári menedékházat alapit az egyesület. A főtitkár öt vándor- könyvtárt rendez most s mivel a közoktatásügyi miniszter ily czélra éppen most 1000 frt segítséget utalványozott ki, további két vándor- könyvtárt is szervez, a melyek egyikét Somogymegyébe küldi, a másikat pedig a muraszombati magyarosító és közmüvelódési szakosztálynak adja, a többit pedig az egyes megalakítandó megyei választmányok utján küldi szét az egyesület. Kenéséig | .. . Mintha ekkor kezdődnék itt 'egy uj világ, melybe még halandó ember be nem pillanthatott! Pedig hát a fürdő idény ekkor kezdődik, s ez itt 1 főkérdés. A Balatonpartnak csak egy negyed éve yan : junius, juliu«, augusztus; az az egész esztendeje, a többi az időé, meg a vállalatok. Eddig tart az idény, az aratás, azután jön a hordozós- kodás! . . Azért oly nagy jelentőségű itt a ju ins hó 1-p. A bi a déli vonaton utazik és kinéz a kupéból, azt hiszi, hogy itt valami világkiállítás lesz 12 mért- fö'dpyi hossz-uságban; olyan lázasan folyik a munka, annyi ember dolgozik, 1 ma már a kisebb pontokon is, hogy hi már nem lehelnek Püréd, Siófok, Földvár, Almádi, Fonyód vagy Keszthelyen, legalább benne lpgyenek a varázs gyűrűben, vagy közelében. Leltén, Szárazon, B.-Sz.- György, Akaratja, Szántódon is stb. csinálják a kis telepeket, ba másból Dem, fürdócabinok, árnyashelyeb és a vízbe messzire benyúló fahidakból. Leltén meg éppen nagyobb építkezés és berubá/.ás folyik. Szalay Imre az egyik lelkesebb kezdeményező. Íme I Balaton-cultura haladása ! A Djári idény előkészítése, melyből csak egy kis részletet vettünk ki ezúttal | a nagyobb újdonságokat későbbre hagytuk, melyek bizonyára arra ingerelik a fürdőzö, szórakozó közönséget, hogy nem csak a főváros, az. ország vidékei, de a külföldről is tömegesen jöjjenek az ország ez. egyetlen és legszebb paradicsomába,! melynek csak egy Balatonja van !. .1 zött gróf Eszterházy Imre rédei tenyésztése. S A kiállításon kitüntetésben részesültek és díszoklevéllel jutalmaztattak : Volf testvérek várpalotai, a zirczi apátság zirczi, lovag Frey- städtler Jenó telivér simmenthali tenyás zete, gróf Eszterházy Jmre rédei telivér tenyésztése, a veszprémi püspökség csoportos kiállítása, Báró Fiáth Pál C/.irmos nevil Wertheim M. fiai Géza nevű, Hen- nel Károly Sultán és Gyilkos nevű Hirchfeld Béla Gyilkos nevű, La- kath János Czinkos nevű és Lőven- feld Joachim Samu nevű félvérü simmenthali tenyészbikákért. Ki akar katona lenni ? Hivatalos hirdetmények. A „veszprémi tenyészbika-kiállítás és I baltonparti fürdők. A mint a tavaszi lágy szellő végtől ▼égig ömlött a Balaton parton, mintha varázs vesszővel vágtak volna rajta végig, — megindult a mozgalom az egész vonalon. A hozzánk érkező levelek nem győzik leírni a rendezést, tervek és előkészületeket Fogadók, villák építése, parkírozások j fák, diszbokrok szállítása; a tengernyi napszámos ; a kiszabott tervek keresztülvitelét segítik elő. Egymást érik az anyugszállitó kocsik; az építészek [felügyelete alatt egész tömege a mesterembereknek ! Mintha hólyagból volna oly gyorsan fújják fel a falakat; szabják a tetőket, lázasan folyik a munka. A jelszó: június hó 24, vagy julius hó 1-e, mintha ezeken a napokon egy általános öröm ünnepet rendeznének a nagy tó partján, Keszthelytől fel Veszprém, ápril 10. A .Veszprémmegyei gazdasági egyesület, és a vármegye mezőgazdasági bizottsága a már korábban jelzett tenyészbika-kiállítást és vásárt ápril. hó 6-án tartotta meg Veszprémben. Ha vissza gondolunk a kiállított 36 drb. tenyészbika általános minőségére, a kiállítás any- nyiban mondható sikerültnek, mert — Haditengerész akadémiai hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter 15151/897 számú magas rendeleté értelmében kibocsátott pályázati hirdetménye szerint a fiumei cs. és kir. haditengerészeti akadémiába 1897/98 iskolai tanévre előre láthatólag mintegy 40 egészen ingyenes és félfizetéses hely fog betölteni, ennél fogva felhívom a pályázni óhajtó érdekelteket, hogy a fölvétel föltételeit Veszprémváros polgármesteri hivatal katona ügyosztályában megtekinthetik és kérvény irataik felszerelése és beadására felvilágositást nyerhetnek. — Ludovica-akademiai hirdetmény. A m. kir. honvédelmi ministerium 17.26S/897.XI V. számú magas rendeleté értelmében kibocsátott pályázati hirdetménye szerint a m. kir: honvédségi Ludovica-akadémiában az 1897/98 tanévre összesen és előre láthatólag mintegy 90 önkéntes jelentkező oly ifja vétetik fel — részint ingyenes részint alapítványi és félfizetéses, a ki még a hadköteles korban nem lépett, — ennélfogva a pályázni óhajtó érdekeltek felhivatnak, hogy felszerelt kérvény irataikat legkésőbb május hó 31-ig annál is inkább benyújtsák, minthogy ellen esetben folyamodványaik figyelembe vétetni nem fognak. — Hadi reál és akadémiai hirdetmény. A m. kir. honvédelmi undelete értelmében kibocsátott pályázati hirdetmény szerint a hadsereg katonai nevelő | képező intézeteiben rendszeresített és az 1897/9S iskolai tanévben betöltendő magyar állami alapítványi 18‘/j részint fél fizetéses részint egész fizetéses hely fog betöltetni, ennél fogva felhivatnak a pályázni óhajtó érdekeltek, hogy felszerelt kérvény irataikat legkésőbb folyó évi május hó 15-éig a honvédelmi minisztériumhoz okvetlen beadják, mert az elkésve érkezettfolamodványok figyelembe nem vétetnek. — Hadapródiskolái hirdetmény. A ni. kir. honvédelmi ministerium 15.855/XIV. 897. számú magas rendeleté értelmében kibocsátott pályázati hirdetménye szerint az 1897 98-ik tanévre a cs. és kir. hadapród iskolába előre láthatólag összesen mintegy 320 saját költséges növeu dék ing felvétetni, — ennélfogva íelhivatuak a pályázni óhajtó érdekeltek, hogy a fölvétel föltételeit Veszprém város polgármesteri hivatal katonai ügyosztályában megtekinthetik. uniót, mely az Amerikával szemben legközelebbre várható európai vámvédekezés zavarosából kijegtczesed- hetik. A gazdaszövetségben meg van a nizus arra, hogy az osztrák és német irányadó egyesületekkel ebben az irányban az érintkezés kerestessék, | a mint az amerikai uj vámtarifa életbelép,! megjön az ideje annak, h°gy ez irányban közös intézkedések történjenek. ezen vásáron tunt tel etoszor az, hogy a vármegye ez időszerint a vöröstarka és ezek keresztezéseiben már is elég és kitűnő tenyészanyag- gal rendelkezik, mig a magyar fajtákat illetőleg ilyenekkel egyáltalán nem bír; a mi a vásár eredményességére nézve is bénitólag hatott, mert a nagy számban megjelent vásárló közönség, különösen községek csak is a magyar fajtákat keresték, s igy a kiállított vöröstarka féle kitűnő anyagból 7 drbnál többet eladni nem is sikerült. A kiállításon elsőbb sorban feltűnt Volf testvéreknek várpalotai, továbbá a zirczi apátság és lovag Freystädtler Jenó telivér simment hali tenyészete, és a telivérek kö niszténum 14.160/897 XIV száma magas rendelete értelmében kibocsátott pályázati hirdetménye szerint a katona tiszti árva fiuk nevelőintézetébe, — a katonai reáliskolákba, — a két katonai akadémiába és a katona tiszti leányok soproni nevelő intézetébe 1897/98 ik iskolai tanévre összesen és előre láthatólag mintegy 320 részint egész ingyenes, részint fizetéses hely fog betöltetni, melyre a pályázni óhajtó érdekeltek felbivatnak, hogy felszerelt kérvény irataikat folyó évi május hó lö-éig okvetlen beadják az illetékes helyen. — Katonaneveldei hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter 14.341/897 XIV számú magas renFsllengzös czimekkel a a marquiseoknál is feszesebb modorral szoktak megjelenni ás bír foglalkozásuknál fogva képtelenek a szerelemre, mégis mindig valakinek a meghódításával vannak elfoglalva. Ezek között is vannak előkelőbbek és kevésbé előkelők, de bár mennyire különbözzenek egymástól erkölcsi silányságuk mégis ngyanaz. így a demi-monde névvel a kétes erkölcsű, de ktlsőleg a legnagyobb fénnyel és elegancziával fellépő nagyvilági hölgyek világát nevezték el, akik rosszabbak egy .fokkal a grisettenél, ki könnyebb megélhetés czéljáből kedvesével közös háztartásban él. A grisette könnyelmű és szeretetreméltó a cocotte már ért valamit a számításhoz, kevésbé könnyelmű és kevésbé szeretetreméltó. inig a demi-monde conrtisaneja csak is számító, sem nem könnyelmű, sem nem szeretetreméltó, hanem egy lelketlen, elvetemült .femme perdue*. De a demi-monde-nak, — ez a sző ifj Dumas Sándor színdarabjának a czime, ■ uUDak bemutató előadása óta az egész művelt világ szálló igéje, — jobb meghatározását aligha adhatja más ejfogad- hatóbban, mint maga Dumas, aki a színdarab második felvonásának hires jelene-, tében, ahol Ollivier Jally és Raymoud Nanjacz között foly a társalgás, felvilágosít bennünket. Ugyanis Raymond előtt i» nj lévén ez a kifejezés, megkérdi Ollivi- ertől aki e kérdéssel felel: — Szereti ön a bsraczkot? — Rendkívül szeretem, — válaszol Raymond. Ekkor Ollivier igy folytatja: — No hát lépjen be egyszer egy gyümölcsárushoz és tudakozódjék legjobb ba- raczkjai alán. Az pompás gyümölcsöséi teli kosarat fog önnek mulatni; az egyes baraczkok némi távolságban feküazoek amelyek látszólag teljesen hasonlítanak az elóbbi kosárban levőkhöz, csakhogy közelebb feküsznek egymáshoz, | nem lehet őket minden oldalról megtekinteni. Ha most megkérdi ön, hogy ezek menynyibe kerülnek, megfogja tudni, bogy 15 eousba. Ön bizonyosan megfogja most kérdezni azt is, kogy ez | baraczk, noha épen olyan nagy, szép, érett és csábító, mint az előbbi, miért kerül kevesebbe ? Ekkor a kereskedő ki fog egyet venni közülök, óvatosan két ujja közt megfogja forgatni, s önnek egy apró fekete pontot f'g mutatni, ami oka a csekélyebb árnak. Nos tehát, kedves barátom, — folytatja Ollivier — épen igy van ezeknél a nőknél. Itt a nőknek, mindannyinak, valami hibája van a múltban, valami foltja a nevén; szorosan egymáshoz nyomulnak, hogy ezt lehetőleg észre ne lehessen venni, s ugyanazon származással, ugyanazon külsővel, s ugyanazon előítéletekkel bírván, mint a jó társaság hölgyei, még sem tartoznak már oda, s azt a világot alkotják, mely se nem arisz- tokraczia, se nem bourgeoisie, mely azonban, mint valami úszó sziget lebeg a párisi óczeán felett, magába fogadva azt, aki elbukik, | ki kivándorol, vagy pedig azokat, akik a két szárazföld egyikéről menekülnek ide, nem is számítva a véletlen hajótörötteket, akik tudja Isten honnan származnak. Ebben a világban mozog Dumas több nőalakja is; ezeknek a köröknek áleto és viselkedése tükröződik vissza Dumas legtöbb müvében ; főtipusa a demi-monde hölgyeinek az említett színdarabban szereplő Susanne d’Ange, aki szeretetreméltó, C3upa szellem, soha nem 'jő zavarba, de nem irtózik a hazugságtól,, csalástól, ba ezek czélra vezetnek. A démi-vierge-nek is meg lehet adu magának a szerzőnek, Marcel Prévostnak gem adja azt a teljes magyarázatot, amelyet Jules Lemaitrenél találunk, aki a demi- viérge fogalmát igy határozza meg: Mi a demi viárge ? Nemcsak kaczár, elmében és modorban szabados ifjú lány, hanem olyan fiatal lány, aki sokat tud i akinek leikéről lehámlott már a tisztaság zo- mincza. A demi viérge olyan fiatal leány, aki a fiatal embernek mindent megád, mindent, .kivéve azt*, mint a kis Compsar- diDné mondja a Pot-Bouilleban. Amit hideg számítással m< gtagad, igazán jelentéktelen ahhoz képest, amit megád. Azért ne habozzunk a demi-viérge-t 1 profeeszionátus courtis au> nál valamivel alacsonyabbra helyezni. Azonban nem ezt az értelmezést találjuk Marcal Prévost .Demi viérges* czitnü színdarabjában, amelyet nálunk .Századvégi leányok* czimen ismernek. Ebben a darabban Mand-nak, a főhősnőnek csak az a bűne, hogy abban hiszemben, bogy szerelmes Julienbe, meghagyta magát őlelni, sőt csőkot is kapott tőle, első kedvesétől, a kiről gyermeteg szivével bátran elbihette, hogy szereti. De ennél többet, ha csak a regényt, melyből készült, •el nem olvassuk, — Mandról egyáltalában nem tudhatunk meg. Ily előzmények alapján azután Maud-t kilő •vni a társadalomból és azt a tanulságot kierőszakolni, hogy az önfeledt csők és ölelés után nincs más választása a leánynak, most a pösvény, a becstelenségbe elmerülés — egyrészt nevetséges, másrészt bűn. Hiszen az egészséges magyar felfogás azt tartja, bogy j a tiszta érzésből fakadó és tisztességes szándékkal adott csők, és ölelés senki erkölcsét meg nem károsítja I az ártatlanság gyengéd es törékeny virágát még csak nem is érinti. Tehát nem csak hamis, de bűnös is az a felfogás, hogy Mand annyira eljátszotta mieden jogát a tisztelet és bee,ülés iránt, hogy meg sem maradhat többé a becsületes utón, hanem le kell aljasulnia, becstelenné kell válnia. Lévai Béla. Gazdaságunk jöYóje. (Az európai vámvédelem.) Budapest, ápril. 8. Aligha csalódunk, ha a most uralkodó amerikai vámpolitikai mozgalmat gazdáinkra nézve haszuosnak tartjuk. Amerikában a múlt hónap 31-én az alsóház elfogadta az n. n. Diogley-bilt, a mely tisztára tiltó vámokká emeli az Egyeeült-Allamok vámtarifáját. A vámemelés az eddigi vámtarifának átlag 70o/° os emelésével ér fel. Ez az uj tarifa teteme seu túltesz a Mac Kinley tarifán és az Egyesült-Államok kormánya a reformtól, a mai kereskedelmi forgalom alapján eszközölt számítások szerint, 108-8 millió dollár bevételi többletet vár. Azt moDdják az Amerikából érkezői hírek, hogy a tarifát az amerikai felsőház még lényegesen megfogja változtatni, de az bizonyos, hogy ezt a kifejezett tiltótaiifát nem fogják prohibitiv jellemétől megfosztani. Mir pedig Németország, melynek az amerikai iparvámemelés felettébb fáj, már most feni a fogát, hogy miképpen fogja az amerikaiaknak gazdasági politikáját megbo- szulni | a retorziók módjára nézve pedig nem kell majd sokáig vá:o- gatnia. Az amerikai ipari vámosokkal szemben az európai nyerstermény- vámok szolgálhatnak méltó feleletül.] Es ez ismét közelebb hoz benőnket ahhoz az ts'méhez, mely már régen él a közép mrópai gazdasági politikusokban, s melyet az őszi nemzetközi gazdakoi greszszuson is igen sűrűn emlegettek, s melynek érdekében csak legutóbb is átirattal kereste meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet az osztrák mezőgazdasági egyesület: a közép- európai vámunió eszméjéhez. A tengerentúli termelés inváziójával szemben a védelem annál hatásosabb, minél nagyobb összetartást tanúsítanak a károsított nemzetek. Magyarország és Ausztria egyértel- inüleg halad vámtarifájának agrárius reriziója felé. Ez már ma nemcsak az agráriusok jámbor kívánsága, hanem a kormányon levő párt terve is. Németország pedig az amerikai vámemeléssel szemben, mely a német ipart tetemesen károsítja, alkalmasabb retorzióval alig élhet, mint a mezőgazdasági termékek teljes kizárásával. Ezzel a vámháboru követelményeinek is eleget tesz, mert az amerikai termelés érzékenyen sérti, de meg saját mezőgazdaság - nak is nagy előnyt biztosit. Ebben a politikában tehát egyek lehttttnk, | a mezőgazdaság ekképpen az amerikai prohibitiv vámpolitikában nem várt segítségre talál. A közös érdek igy egyesítené a középeurópai államokat, melyeket a közösen viselendő vámháboru közös taktikája valószinüleg közelebb fog hozni egymáshoz. Mert ha Németország Amerikával szemben a nyerstermények irányában prohibitiv vámtételeket szab, akkor az eddigi amerikai bevitel által fedezett fogyasz tási szükségletet más oldalról kell fedezni Ha a németbirodalom időközben le nem szállíthatja tarifáit velünk szemben, a legtöbb kedvez1 té- nyes klauzula miatt, akkor a német piaczokou a gabona ára oly mértékben fog emelkedni, hogy a mai vámtételeket ’okozott kivitelünk könnyen át fogja léphetni, | a gabonaárak nálunk is tetemesen emelkedni fognak. A kereskedelmi szerződések megujitásakorazomban közös érdekei tömöríthetik a középeurópai vámA déli vasúttársaság magyarosodása. (r.) A vasúttársaság magyarországi vanalam a személyzet magyarosodís-i oly mérvben halad előre az utóbbi évek alatt, hogy ma már nem is hallani német szót. A hivatalos nyelv, a levelezés is tisztán magyar, tehát a kormány intencziója, akarata teljesült, s hogy ily gyorsan ment a dolog, kiváló érdeme van ebben Brumm Miksa vezérigazgatónak, ki egész erély és buzgósággal siettette a magyar nyelv elsajátitá-át: részint pedig áthelyezéjsekkettereintette meg I mostani helyzetet. A ki ismeri a múltai, hogy a déli vasúttársaság vonalain, hogy áltak a dolgok ezelőtt 20—30 évvel, az tudhatja, hogy egyetlen állomásnál tem lehetett magyar szót hallani. Tisztviselők, szolgaszemélyzet, hivatalos nyelv, — minden német 1 Különösen a polgárságnak vért kellet izzadnia, mig egy ferslagot, vág más .terhet fel adott; jegyet válthatott! Tudjuk, hogy a königgräezi csata 1866-ik év junius hava 3-án volt. Budapesten nagy volt a zavar, a megdöbbenés s ki csak tehette, hordozóskodott ki a vidékre. Julius hó 15 én, vagy is vasárnap reggel a halhatatlan Deák Ferencz is leutazott Kehidára s lakásáról kibajtatott a budai vasútállomáshoz, s midőn csengetéskor ,a szolga befutott a váróterembe, hogy \ a málhákat kivigye a vonatra, egy pakkot felemelt és kérdezte németül: hogy kié az ? Deák Fcreucz felkel ülőhelyéről s igy szól : Das ist mein Koffer I . I! S aztán elutazott Kehidára. Jelen voltam az esetnél. Minő változás Isfen kegyelméből! S ebben sok része van a derék Bramin Miksa vezérigazgatónak ! Kremlt templomaival, kereskedőinek és parasztjainak idegenszerü viseletét, továbbá megismerkedünk a parasztok és matrózok mulatozásai közben az orosz népélet festői oldalaival H Látni fogjuk még egy szibériai higanybánya belsejét is. Ezután elhagyva Európát, megszemléljük a többi földrészt. Bejárjuk röptében Algírt és Tuuist, benyomulunk a legsötétebb Afrikába; miközben megismerjük házi foglalatosságuk között a mavegseket, szu- dáiiiakat, marokkóiakat és abeszi- uiidkat. Ezután sorra kerülnek a délafrikai vidékek, köztük a Cap- kolónia gyémánt és aranymezöivel. Miután még Madagaskart és a fran- czia csapatoknak fővárosába, Tana- rivóba való bevonulását megszemléltük, Eszak-Amerika kerül sorra, bol mindenek előtt megszemléljük Chicagót világkiállításával, továbbá húsz emeletes házait, a Far-Westet, Nev-Yorkot, a Niagara-vizesóst, Kaliforniát St.-Fraucisooval és végre a Florida-félszigetet. Ily módon meglátogatjuk változatos egymásutánban Dél-Amerikát, Chinát és Japánt, mig végre Ausztráliába érkezünk, a hol különösen Sidoeyt és Melbourne-t lanulmáuyozhaájuk. 11a a fantáziának ezen merész terméke megvalósulna, ugy kétségkívül nagy hasznára lesz a népnek, mely ebből nagyon sokat fog tanulhatni. Egy okos gyermek ugyanis több ismeretet fog az idegen országokról szerezni, mint a menynyit több évi földrajz tanulás közben elsajátított volna. Sajátságos azonban, hogy a hármas szövetség országairól említés sincs téve. Ugy látszik, hogy a fran- cziák bennünket miedenkép agyon akarnak hallgatni, de bizonyára nagyon kellemetlenül érintené őket, ba kiállításukról mi sem vennénk tudomást. MűYészestély Veszprémben. egymástól s levelekkel vannak egymás- j szavaival az értelmezést. Itt is megtaláltál elválasztva, nehogy érintkezés által hatjuk <e ezó fogalmát abban a fontos je- megromoljanak. Tudakolja ön ezután az j lenetben, hol Tessier Hoktor végre meg- árát, é azt a feleletet fogja kapni, hogy j magyarázza De Chantel Maximénak, a darabja 20 sone. Nézzen csak most kö- * jámbor vidéki nemesnek, aki nem érti rül, b bizonyara egy másik kosarat is . a párisi kisasszonyok viselkedését.Ds ez nafog látni a közelben tele gyümölcsösei,.! gyón silány értelmezés és -a színdarab Az 1900-üü párisi világkiállítás. A sok erpdeti eszme közül, melyek az Eiffsl eszméje gyanánt a legközelebbi párisi világkiáliitás vou- zőpontjait fogják képezni, egyik sem kelt oly nagy érdeklődést és figyelmet, mint a Borgel-Court tervezete. Mint ugyanis bennüuket Pataky H. és W. szabadalmi irodája Budapesten értesít, Borgel-Court egy 150 méter átmérőjű földgőmböt szándékozik fémből előállítani, melyet oly módon szándékozik fémből előállítani, s mely oly módon lesz berendezve, hogy a látogató 80 perez alatt a föld legérdekesebb országait, azoknak legfőbb látnivalóit megnézheti, lakóikat nemzeti öltözetükben, napi foglalkozásuk közben megfigyelheti, egyszóval az ember ezer és ezer mértfóidnyire képzeli magát Páristól, anélkül, hogy egy viharos tengeri utazásnak ki kellene tennie magát. A gömb belsejében két villamos vasút közlekedik, melyek az utazót minden nevezetes pont előtt elszállítják. Azonkívül még négy felvonó van a közepén elrendezve, melyek segítségével az ember emeletről emeletre és végre a legfelső erkélv- szerü felületre jut, honnan a szemlélő a kiállítás és egész Parisnak madár távlatban látszó, elragadó panorámájában gyönyörködhetik. A glóbusz külső telületén körülfutó négy erkély lehetővé teszi | föld felületének érdekességeit tanulmányozni, melyek a gömb fém- burkolatára fel vannak festve. A tervezet szerint a föld körüli utazás Páris város megszemlélésével kezdődik. Megfogjuk ismerni az igazi párisi életet, a raktárokat, vendéglőket, káveházakat, hangversenyeket, színházakat és más látnivalókat. Az utasok az utat Parisból Londonba a La Manche csatorna alatti alaguton keresztül fogják megtenni. Az alagútnak egyik része üvegből fog készülni, ugy, hogy a szemlélő megfigyelheti a csatornákban éló halakat. A tenger itt egy óriási aquárium által van utánozva. A második emeleten látni fogják az angol tenger-, partot-, a Themset a rajta közlekedő nagyszámú hajókkal; Londonnak tő látnivalóit, a Westminsterpalota óriási hidját, a Towert, továbbá megfogják ismerni főmozzanataiban az egész londoni életet. Ezután Oroszországba utazunk. Megcsudáljuk Moszkvát, a Veszprémben, 1897 április 19-én husvét hétfőjén Művész-estély a vármegyeház nagytermében. Közreműködnek : Jászai Mari a nemzeti színház tragikai művésznője. Szilágyi Arabella opera-énekesnő. Rigó József hegedűművész. Bodó Alajos zongoraművész. Ülőhely az I—V. sorban 1 frt 50 kr., a. VI. sorban és tovább 1 frt. Állóhely a földszinten 80 kr., a karzaton 50 kr. Jegyek előre válthatók Krausz A. fia könyvkereskedésében. Az estély műsora: I. rész. 1. Ballada III. (As-dur) Chopintől. Bodó Alajos. 2. Ezer tavasz, Szávay Gy.- tól. Jászai Mari. 3. a) Románcz, Svendsentől. b) Polonaise, Wieni- awskitól Rigó József. 4. Nagy magándal a „Hunyadi László“ operából (L’Aurange ária), Erkel Ferencitől Szilágyi A. II. rész. 5. Szent Pétér és a hegedős (a magyar ponyva-irodalomból), Radó Antaltól Jászai Mari. 6. a) Scherzo, Mendelsohntól b) Capriccio, Sta- venhagentól c) VaLe-Faust, Gunod- Liszttől, Bodó Alajos. 7 Műdalok, Schuberttól, Rubinsteintöl. Szilágyi A. 8. Souvenir’ de Mo-cou, Wie- uiawskitól. Rigó József Kezdete esti 8 órakor. VESZPRÉMI POLG.lANYAKÖNYY Házasság nem köttetett* Születtek; Ápr. 3. Győré Ferencz és neje F.rick Róza fia, Ferencz róm. kath. — Haizer Ferencz és neje Fürstner Terézia fia, Ferencz róm. kath. — Rechnitzer Fáni fia, Miklós izr. Ápr. 4. Pataky József és neje Csuka Lidia fia, Ferencz róm. kath. Ápr. 5. Juhász Pál és neje Roboz Julianna leánya, Erzsébet róm. kath. — Jáger Mátyás és neje Hauzler Terézia leánya, Mária róm. kath. Ápr. 6. Dráspó Ferencz és neje Mór Éva leánya, Terézia róm. kath. — Szukob Terézia leánya, Erzsébet róm. kath. — Kiszliuger Antal és neje Viznek Mária fia, Pál róm. kath. Ápr. 7. Kolontáry Zsófia leánya, Károlin ág. [hitv. ev. Ápr. 8. Horváth Mihály és neje Kórusz Lujza fiai, Ferencz és József ikrek róm. kath. — Horváth János és neje Pintér Mária leánya, Mária róm. kath. — Müller Ambrus és neje Link Anna fia, Ferencz róm. kath.