Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-02-06 / 6. szám

Veszprémi Függöd*1Hírlap. megolvadt, éjjel pedig az olvadás megfagy.. A " egfieyoH bóréteg aztán va­lóságos pincééit képes a vetésen, elzárja a növényid! a levegőt; melyre pedig . télen-nyáron nagy szflksége van; rxért aztán a vetés itt ott, helyi nként vagy egész táb­lákon elfnlad, elvész. Hogy a vetés elfulndás&t meg- akadályozzuk, ba a hóréteg meg- fagy, jószágot kell ráhajtani, hogy megtörje. Gyöngébb hóróteg át tö­résére elég » birka- vagy sertésnyáj; az erö-ebb rétoget marhával kell megfáradó. Mostanában ugyan na gyón enyhe idő jár, hó nine1, igv a nővények elfuladásáról ez idd szerint szó sem lehet; de ami ké­sik nem múlik, hirtelen beállíthat a valóságos téli idő. Ha nincs hó a vetésen, 'sokszor ''megesik, hogy; felfagy Ez akkor következik be a hóval nem borí­tott földön, ha nappal olvad, éjjel fagy, A nappalt olvadás a talajt egy kicsit emeli, az éjjeli fagy ősz- szebnzza és sölyeszti. A föld emel­kedésével a vetemény is emelkedik, de hirtelen beálló éjjeli fagygya! nem megy vissza a helyére, ezért aztán a növény egészen kijön a helyéből, sőt gyakran a gyökere is elszakad. Azért üdvös a gazdaságra a téli hótakaró, hogy a növények­nek ez a felfagyása ne történjék. A növények felfagyását nem tud­juk megakadályozni. De segíthe­tünk a bajoD, ha tavasszal, mikor a föld fagya kienged és már nem igen sáros, a vetést meghengerez- zük. A henger visszanyomja a nö­vényt a helyére és ha csak nem roncsolődott nagyon össze a gyö­kere, egészen magához jön. Az állatokat, még ha nem dol­goznak is, jól gondozzak. Az istál­lót uapoukint szellőztetni kell. Jó időben eresszük ki az állatokat a szabad levegőre, hogy kimozgatják, magukat. A lovak most kezdenek elleni, azonképen a tehenek is.. Az anyaállatokat jól kell takarmányozn.i, hogy elegendő tejük legyen. Az anyaállat, amelyiknek n szoptatás­hoz nincs elég teje, nem nevelhet jó utódot, A szőlőben mostanában dönteni és trágyázni kell. A gyümölcsösben ojtógalyak sze­dése, trágyázás és bernyózás a munka. Rigolozni, mikor a föld fa­gyos. nem tanácsos; mert a mélyre kerülő fagyos föld késő tavasszal olvad ki és ilyenkor az olvadás ál* tál származott nedvességgel a szóló vagy gyümölcsfa gyökereit megrontja. A pincéében az uj borokat, ha még nem fejtettük volna le, most már okvetlen le kell fejteni. A bort., valahányszor beapad, töltö­gessük. A pincze lyukait be kell dngni, hogy túlságos hideg ne legyen. egv piczil« nyugtát ktamtan, mc, bizonyos csalhatalan szisztéma sze nnt csalétkül egy kis osztani Időközönként, ha valamei „ipa, főpap, király vagy herczeg fel kíltörik a menyorszdgba. jutalom képen nagyobb összeget is közforgalomba hozni, nagyon jo reá lám ez és a mellett ingyenes, mer a kiosztott pénz megtérül kamatos tói bőven. Iiyíormán egész reáhsa :eh t felvenni bizonyos szám wg ókat a költségvetésbe, azt M szépséghibát pedig melyben a . lutri* czimlet erkölcsi tekmtetbenszen Ved könyen ki lehet «páráin, ha annál erősebben üldözzük a *Jjj haxardjátékost, már • ■ _ ’ nem főúri kaszinóban g I kártyát. s gabonakereskedő vag2ya vigécz ki a kávéházban kellő ’.vornasz, és «csupasz» mellett ,blat ra. é* .Mindre* koczkáztat nehány forintot, játéktársaival vérekkel küzd, valamint a betét e „ nyeremény közötti arány ellen sem emelhető kifogás. A roulette is minden hírhedtsége daczára, korrekt és becsületes, a mennyiben a bank „villan bevallja: átlag minden har­minchetedik tételre én tartok igényt kezeb-si költségeim megtérítése fejé­ben, de ettől eltekintve oly arány- ban I' , etem ki a nyereményt, a mily- iychbrn a veszteség koczkázata ál­on. Csak a «kis lutri» nem elég- »zik meg a polgári haszonnal. Ha Ssszehasonlitjnk az arányt a nyere- ég összege közt azt tapasztaljuk, lojry az állami játékbank erkölcsiden zelmeiben még uzsorás fogalmak terint is tulmagos alkuszdijat foglal !. Úgy az extratónal a betett ősz- teg 18 kedvezőtlen eset ellenében nk 14-szeresen lesz vissza fizetve, mbónál 400-szor helyett csak 240- :er, terr.ónál pedig 35.200.szer hely­ett csak 4800 szer. Utóbi esetben :hát 7. 5 szer kedvezőtlenebb. Mit •ólnánk egy játékoshoz, ki a „rouge ; noir-ban azt kívánná, hogy a po- j teur fizessen 75 frtot, ha 10 frtot 1 /érni akar. Nagy Katalin orosz . árnőnek teljesen igaza volt, mikor , .kis lutrit“ nagy hunezfutságnak svezte el. , j Harczol tak is Európnszerte a kis , ri ellen, Nagy,Katalin ideje, sót -ebbi századok óta. és nem sí-, rtelenül, mert immáron, majdnem j mindenütt eltörölték a kis lutrit. G-akis Ausztria és Magyarország pénzügyminiszterei kapnak azou a kedvező alkalmon, hogy mindegyik a kis lutri eltörlését ahhoz kötheti, hogy a monarchia másik felében is szüntessék be. A magyar pénz­ügyminiszter azzal érvel, hogy le heteden a lottót beszüntetni, még az Ausztriában létezik, viszont az osztrák pénzügyminiszter a magyart 1 használja bűnbakul, ha a birodalmi tanácsban a lottó eltörlését sürgetik. így marad évről évre tovább biz­tosítva annak a szégyenletes intéz­ménynek létezésé, mely kutforrása annyi bűnnek, okozója annyi nyo­mornak. És az államkincstár csak vígan tovább hízik a vénasszony összekoldult fillérein, a hűtlen sáfár által sikkasztott pénzén; mit bánják milyen eredete van a számokra ra­kott pénznek, hisz .non ölet* nei bűzlik. Mit törődik a kincstár forrás szennyes voltával, melybt oly jövedelmet merít, miért tula donkép pirulni kellene a pénzüg) miniszter arczának. Igenis pirulni és pedig nemcs.il azért, hogy nincs elegendő erkölcs bátorsága végét vetni annak a pi*z kos üzletnek, mely a tudatlansáv’Oi és a nyeréskedési vágyon táplálko zik, rutul megcsalván mindazokai I kiket csábos ígéreteivel magáho: édesit. Mert az oktalan, ki esetlej a szájától elvont filléreit hűségesei odaviszi a lottó gyűjtődébe, ritkái kap pénzéért mást, mint hin lég- I várt, egészségtelen ábrándképet, mely ! a húzás napján ködként szétfosz'ik És ha Véletlenül kedvez neki a sze­rencse és megüti a sóvárogva vári ternóti pkkor is a balcsillagzat erőt Vesz raj'ta és amellett, hogy köny- nyelmüvé, tékozlóvá tetté, csak hajtja őt, hogji apránként vigye vissza a nyert összeget s ráadásul még any- nyit, a mennyit anyagi jóléte, tán becsülete árán megszerezhet. A tel­hetetlen moloch, pedig fÖlfal min­dent s ha a kifosztott áldozat a nyomor és a biinbánat elől az ön­gyilkosságba menekül, a lottóigaz­gató urak nem éreznek lelkiismereti furdalást, ha csak a tényleges be­vétel nem maradt mögötte a költ­ségvetési előirányzatnak. C-ak hadd gyarapodjék a bünkrónika, népesed­jenek a böitönök, mit nyom az a mellett, hogy a budget nehány nillióval kedvezőbb I 1 Pedig váljon nem volna-e okosabb arra ösztönözni a népet, hogy nélkü­lözhető fele-le^ét gyümölcsözőleg el­tegye? Hogy pedig a lottó meg­szűntével az alsóbb osztályok anyagi jóléte sokat nyerne, bizonyította néni I régiben a bajor pénztigyiminiszter, ; kimutatván, hogy a lottójátéknak i I Bajorországban való megszűnése óta J a takarékpénztári betétek óriási mó­don növekedtek. És azért ellene • nyitatkozott még az osztálysorsjáték behozatalának is, bár ez már nem bir olyan káros hatással és nem bántja a legszegényebbek filléreit. E napokban majd tárgyalásra kerül a pénzügyi budcet, és valószínű, hogy majd fog találkozni egy-két I bátor felszólaló, ki követelni fogja a ! kis lutri eltörlését és ép ily valószínű, I hogy a pénzügyminiszter is csillapi- j tani fogja az országot, oly Ígéretek- 1 kel, melyek bár a t. ház napijában { foglaltatnak, a jövőben is csak Írott malaszt maradnak. De ez nem vál­toztat azon, hogy olyan ország, mely bevételeiben a babonás álomfejtésre, az ostobaságra és a játékszenvedélyre támaszkodik, nem számítható a mo­dern jogállamok közé és nem óvja meg sértetlenül erkölcsi hírnevét! A gazda’ teendői tavasszal. Sokszor megesik, hogy amint a hó eltakarodik az őssi vetésről, a vetés foltos, egész darabokon kive­szett., pedig sem el nem fagyott, se féreg nem bántotta. Az ilyen vetés eifuladt. Ez akkor következik be, ba a földeket boritó hó nappal kissé Gazdasági isiétid iskolák. Dr. Wlassics Gyula vallás- és köz- oktatásügyi miniszterkedése alatt is kitörölhetetlen betűkkel véste- be nevét a magyar kultúra történetébe. Az ő zsenialitása, lángoló lelkese­kaphatók i» nem kell ám hinni, hogy ez a tflndérfén y és pompa nehézkessé teszi a ruhákat; mint a felhő, száll valamennyi tinezkőrben a repülő, könnjlllábu fiatal leánykák után. A ragyogó pillangóval és arsnyszálakkal beszórőtt ruhákat aztán meg nőm saj­nálják szalaggal, csiphérel és virággal és ékíteni. A iibegő-lebrgő szalagok vé­gért a tínezosné kedven« virága van festve. A virágot különben már nemcsak a nibán, hanem a hajban is viselik; a hajat, meg kell említenem, már nem fésülik hullámosra, bauern inkább csak borzasra és igen-igen piczi kontyot csa­varnak besőle. Virág-girlandokat viselnek, még a derék kivágására, úgy a divatos boleró körül. Sokan, a kissé nyúlánk alakok kivált, a derék síéle közül öv gyanánt is nagyon szeretik a rojtoean le- eiüogő sirággirlandott. Mások a szoknyák - alsó szélét ékítő bodorba ragy dudor közé dngdoinak apró osokrocskákat, ismét má­ink a lapok varratán végig húznak vi­rágot vagy folyondárt, nem ritkán pedig a ruha Összes szalagé,okrai virágcsokrokkal vagy egyes részükkel vannak a rnhárt erősítve. A festést az idén jobban alkal­mazzák, mint valaha, de persze ez igen drága, ha valaki maga nem ért hozzá, mert a szépen festett müréazi munka jól meg is kell fizetni. A többfodros, néha az alsó szélétől a felsőig 5—7—9 fodorral ékített báliruhát is látni, de még eddig ritkán. A könnyű selyem báli-ruhák lapjai közé pedig az slsó izéiétől a szoknya feléig faáó könny« batisztsitfon vagy krepp-fodrokkai varrang a melyeknek alsó és felső végét szalag él -virágcsokor zárja. Legújabbak a kétféle kelméből Össze­állított szoknyák, a melytk többnyin kétféle selyem vagy pedig eelyem él báreonyszövetből készülnek. Ilyenkor vágj az első keskeny lap más, vagy pedig w első és alsó oldallap közé jut egy-egj keskeny hetét, a melyet aztán hímzéssé 1 vagy feetéssol ékítjük. Néha szövet he- j lystt prémbetéteket alkalmaznak, csin­csillát, de ez a ritkaságok közé sorol­ható. Nehéz brokát vagy báreonyruhák ké- ezitésmódja m<nd jobban és jobban htjlik a XIV. es XV. L«jos királyok korában viselt ruhik felé. még pedig nemcsak az imént említett szoknyákkal, hanem az elől és hálni hegyesre vágott derékkal ie, a melyek hajtókái közül csak agy ömlik ki z gazdag e-ipkés mellfodor. Hanem átért mégis csak mindig a kerek, öves, redős blnzos derekaké az elsőaégjnost is. Babaruha. A boleró él széles majd csaknem hón­aljig érő öv a felnőttek ruhájáról a gyermekrk ruh-ájájára is elterjed. Hiába, csak a nagyok hiúsága szereti az apró­ságot a maga képére formálni. Jó, hogy e tiinben nem mntat a gyermekek ru­hája olyan nagy hajlandóságot a vál- moságra mint a formában. A legkedresebb tenget is az ősi Tegetboff, vagyis (Ötét vörös él kék izin. Nem mintha a gyer­mekei más szint, ngymiot barnát, sötét­zöldek bordót, pirosét ég mindenek felett fékért, nem viselnének, de legáltalánosabb mégis c-ak a sötétkék szín, a mely épp oly elegáns, mint taztós­Miothogy nagyon terhes éi alkalmatlan a gyermekeket folyton öltöztetni és vet- böztetni, valahányszor kimennek és haza- jönn k legjobb, ka a ház körül jó izé­ié-, a ruhát teljesen megrédelmező kö­tényt viseltetünk velük, est könnyű és nem alkalmatla levetni, ha a gyermek sétálni megyen. • Fehérnemű-divat. A divatos fehérneműn) legkivált az Ágyneműn alig látni más díszt» mint áttört és suyrikamnakát. A legegyszerűbb buprika-szegéstól fogva» a mely nélkül a I legszerényebb, ágynemű is alig készűl- I bet, a legszélesebb többszörös mintába! dolgozott áttört mintát használják a fehérnemű ékitésére. Természeteden, hogy a legszebb és legértékesebb a kézzel dől* gozott ebben i% de nem mindenki bírja megfizetni, — alig és győzelmének kézi­munkával az őrült sok megrendelésnek eleget tenni. No de bit mire valő a képzelbetlenűl tökéletesített himzőgép ? Lehet azon készíteni annyit, ölj szépet» hogy laikus meg sem bírja kfl. lönböztetoi a kézimunkától . Az áttört munka méltó versenytársa a vert ozérnacsipke» melyet szükség szerint készítenek megrendelésre, mindefele sima cakkos vagy sarok k for mában, a szerint, a mint a fehérnemügyáfos alkalmazni óhajtja. Vóoko'tczih-ikra és p-iplanl»pe- dökre ennél alig képzelhető szebb és tartóeabb disz. A díszes asztalneműn már-már nem elég a osipkebetét, hogy még díszesebb legyen, a betét fölé és alaja színes szalag- behúzást. A szalag szinéoek persze egyezői kell a terítésre használt porczelUn virág ▼agy egyébbb mintájával. Az asztal kö­zepére terített kendő (futó) és a szalvéták az abrosz széléhez hasonlóan vannak hí­mezve, nemkülönben a pohárszék és tá­laló asztalkák térítői is. A mostanában nagyon szerény kis monogramot az ab­roszon a keskeny T?ge közepébe, a szál vétának pedig a sarkába varrjuk. A hajdanta annyira dirato*, fodros vánkosezihát és paplánlepedőt megint kezdik szeretni, de hogy a snprika ural­kodó diratának ezen is hódoljanak, hat a fodrokat szegik snprikával, a mi nem megvetendő mnnka. Az ágy bereodézése mindenkinek a saját ízlésétől vagy szo­kásától fögg, a mi t. i. a vánkosok szá­mát és nagyságát illeti, hanem paplant, a rendes tűzött paplanon kívül még kettőt szoktak minőén ágyra számi an i — egy nyári pikét és egy meleg téli pokrőezot.-dóssel és buzgalommal, alkotó erővel párosulva állam férfiúi szeles látókörrel irányozta jelen közmű­velődésünk ügyét. Egylormafí0,}“j terjesztve ki figyelmét ennek minde- ulk fokozatára, bixtos szemmel lö- dözi fel, gyors kézzel valósítja meg mindazt, a mi a nemzet szellemi 111 telligencziájának, erkölcsi élete gya­rapításának érdekében szükségesnek, hasznosnak és üdvösnek mutatkozik. Nincs a közművelődésnek olyan tere, melyet az ő tevékeny szelleme mű­ködésének körébe ne vonna. Mig egyes miniszterek a közép és felső oktatás fejlesztésétől, mások a nép­nevelés előmozdításától remélték nem­zetünk boldogságát: addig az ő progrartimjában az alsó-, közép- és fe|ső oktatásnak fej esztését egy for- inán megtaláljuk; mert valóban az j egész közoktatásügy harmonikus fej- ! lesztésén alapszik a nemzet élőre haladása és boldogulása.- ' Szerinte a kultúrának fénye már bearanyozza a hegyek ormait, de kell, hogy e fénynek sugarai leha­toljanak a völgyekbe is. Más szó­val : a magyar kultúrának termé­kenyítő és áldásthozó melegét mi­női jobban le kell vezetnie a nép­nek legalsó rétegeibe is. E felfogásnak adott megtestesí­tést, midőn a gazdasági ismétlő ok­tatást mostanában szervezte. Ez a szervezet nemzetgazdászati fontosság és hatás szempontjából az újabb időit közoktatásügyi reformjai kö­zött elsőrendű helyet foglal el s méltóan sorakozik a népoktatásügyi és kisdedóvási törvény s az alsó- foku iparos iskolák me lé. Ez iskola a nemzet legnagyobb s munkájára legfontosabb osztályá­nak : a földmives o-ztálynak eme­lését czélozza s ha a gyakorlati élet­ben megva ósitani sikerült. Úgy ez osztálynak nemcsak szellemi nívóját emeli, hanem egyszersmind oly prak­tikus ismeretekkel látja el, melyekre a megváltozott gazdasági és élet­viszonyok mellett már égetően szük­ség volt. Ugyanis a népoktatásügyi tör­vényben előirt ismétlő iskola, mely a mindennapi iskolának egyszerűen folytatása, mai napon is csak papi­roson létezik. A nép gyermekei né­hány télen imigy-amugy kijárván a mindennapi iskolát, egyszerre meg­szűnik a kapocs, mely a 12 éven felöli gyermekeket az iskolához fűzte. Ennek szomorú következménye, hogy az iskolában nyert értelmi és er­kölcsi képzés és a gyakorlati isme­retek jórésze csakhamar eltűnik s éppen a siheder-korban nélkülözve az istápoló és vezető kezet s de­moralizáló körülmények közé jutva, gyorsan szállnak alá a lélek intel­lektuális és etikai sUlyesztőjén. Ma napság úgy áll a dolog, hogy az i/juságnak éppen abban a kor­ban kell nélkülöznie a gyámolitó kezet, midőn arra a legnagyobb szüksége van. Bármily kitünően oldja meg feladatát az elemi iskola, még sem nyújthatja az erkölcsi szilárd ságnak azt az erejét, hogy az élet ezerszeres csábításainak, melyek ki­vált élvezeteikkel napról-naprá kí­sértésbe hozzák, a 12—15 éves if­júság ellentállani tudjon. A Wlassics szervezte gazdasági ismétlő iskola által az ifjak tovább is a tanító jótékony hatása alatt maradnak s igy azon neveltségök, melyet a mindennapi iskolában sze­reztek, betetőzést és szilárdságot nyer. Sőt a tanító iránt való biza­lom bennsőbbé lesz, az összekötő kapocs a későbbi években is meg­marad s érezteti üdvös befolyását a legényemberrel s a családot ala­pitó férfiúval is. Ez uj iskolára tehát a földmives osztály formális képezése szempont­jából is nagy feladat vár. De éppen oly fontos hivatásának második ol­dala: a gyakorlati képzés. Társadalmunk most van átalaku­lóban. Ez átalakulás folyamatát éli földmives népünk is. Egy tekiutet ennek életviszonyára, meggyőz ben­nünket arról, hogy a magyar föld­mives osztály az utóbbi években nagy változásokon ment át. Igé nyei fokozódtak, kiadásai — nerr tekintve a közterhek magas emel kedésér, — megnövekedtek. Ezzé szemben a mezőgazdaság súlyos vál­sága, a megváltozott gazdasági rend szer, a szőlők elpusztulása az ek- zisztálás több és több gondját rójja rá s ekkép családi, községi és hon- polgári kötelességeinek csakis ug) tud eleget tenni, ha megfelelő szel­lemi tőkével és szakértelemmel ii rendelkezik. E szellemi tőkével gyarapítani, a szakmájában szükséges ismeretekkel ellátni: a tervezett gazdasági is­métlő iskola másik feladata. Nem tartozik társadalmi ^ lap ke relébe, hogy mind felsoroljuk azo kát az ismereteket, melyeket ez is kola felölel. Csak megemlítjük, hogy ez a talajmivelés, a gazdasági nö­vénytermelés, a szőlőmivelés és bor­kezelés, a fa- és állattenyésztés, a méhészet, a selyem tenyésztés, szó­val a gazdálkodás, leányoknál a háztartás és kertészet ágaira terjed ki s nemcsak az elemi Ukola anya­gát újítja föl, bővíti ki, hanem gya­korlati útmutatással vezeti be a nö­vendékeket a leendő életpályájuk ismereteibe is. Ezeken kívül az ol­vasás, fogalmazás és a számolás gyakorlásával, a hazai földrajz, tör­ténet és alkotmánytan tanításával fejleszti, erősiti és állandósítja a szív legszentebb érzelmét: a hon- szendmet. a földhöz való hűséges ragaszkodást, mig a természet- és egészségtan köréből yett olvasmá­nyokkal irtja a babonát, a téves hitet, ápolja az egészségügy iránt váló érzéket és érdeklődést, mire népünknél oly nagy szükség van. Mindezekből kitűnik, hogy az is­kolára nagy nemzetgazdasági hivatás vár s Wlassics miniszter valódi élet­szükségletet elégített ki ez iskolák szervezésével. Kell azonban, hogy az ő koncep­cióját az illetékes tényezők mihama­rabb átültessék az életbe. A várme­gye közigazgatási bizottságára, a tanfelügyeletre és a helyi iskolai ha­tóságokra vár ez a munka, mely j egyszersmind legnagyobb osztátyunk nevelé-ének, az élet küzdelmeire való előkészítésének szempontjából első­rendű köte'e-ség is. Az állam maga segítségével jő a községek támoga­tására, hogy a gazdasági ismétlőt mieőbb életbe léptessék. Az eddigi ismétlő nem tudott népünknél gyö­keret verni. Oka egyrészt az is, hogy nem volt gyakorlati irányú. A gaz­dasági ismétlő szorosan az életre készit elő, főczélja az okszerű gaz­dálkodásra nevelni a föld népét Mi - dón az látni fogja: minő hasznos és praktikus ismereteket nyújt ez iskola, bizonyára szívesen küldi bele gyer­mekét mert közvetlen hasznát látja.. Állítsuk föl tehát mielőbb ez is­kolákat ! A szocziális kérdésnek egyik fontos eszköze lesz ez s annak he­lyes- megoldására üdvös, befolyást fog gyakorolni. A kaszinóbál Várpalotán. (Saját tudósításunk.) Várpalotán f. hó 2-án a kaszinó pénztára javára rendezett tánczes- tély eg> bekötve, felolvasással vára­kozáson felül sikerült Dr. Herz \dolf orvos igen idő s alkalomszerű :árgyról tartott felolvasást, mely íagy tetszésben részesült; ezt kö­tette Herczeg Irma kisasszony szel- emes szavalata, melyet a jelenvoltak »okáig tapsoltak. A mi a tánczmulatságot illeti, /árpalotán mostanában ilyen elegáns cözönségből álló és fényesen sikerült nulatság nem volt, amit bizonyít a elen voltak szép száma és a tiszta övödelem, mely eddig too írtra te­lető, de még naponta jönnek a pén- küldemények. A vigalmi bizottság és ennek el nőké Wolf Sá odornak lehet részben köszönni a sikert, mert ők a mulat­ság sikere érdekében fáradtak és buz- gólkodtak, részben pedig a várpa­lotai és környékbeli intelligens csa­ládoknak, amennyiben ez utóbbiak szívesek voltak megjelenni. Az első négyest 40 pár tánczolta, négyes volt három. A jelen volt hölgykoszoruból a következő szép virágszálakat szedtem össze. Leányok; Bauer Ilonka. Barabás Berta, Csöngei Ilonka, Eis- litzer Klára, (Kisbér). Gestettner Berta Herzog Irma, Pick Janka, Rechnitzer Riza (Alba), Schmideg Irma, Stern Margit, Stern Adél stb. Asszonyok: Barcz 1 Gyuláné, Berky Józsefné, Bernstein Józsefné, Bruck Ignáczné (Csernye), Barabás Gáspárné, Csengéi Károlyné, Gold- schtuid Mórné, Goldsmann Benőné, Dr. Herz Adolfné, Keller Vilmosáé, Mathisz Nándorné, Magyar Józsefné, Pick Rudolfné, Resehnitzer Ignáczné, Schmideg Jakabné, Schmideg Jó­zsefné, Szalay Ferenczné, Széphegyi Antalné (Rátkaj, Stern Iakabné, Wolf Pálné, Wolf Sáridorné. Igazi fesztelen jó kedv uralkodott, a fekete gyerekek a talp alá való jobbnál jobb magyar nótákat regge­lig húzták,- a kiszolgálás kifogástalan volt. A vendéglős az ízletes ételek és jó italokért e helyen megemlítést érdemel. Adja az ég, hogy a vigalmi bizottság még a farsang több alatt ily- lyen kellemes- élvezetet szerezhessen a jelen voltaknak. Szombat, febr. 6. Végre nem mulaszthatom el fel­említem, hogy a vigalmi bizottság igen csinos tánezrendde! lepte meg a hölgyeket. A mulatságon a hely­beli intelligens családok nagyrészbén képviselve voltak. .1 fi fi Pesti hazai eleB takarékpénztár egyes Jlet­Budapest, febr. 8. Azt ,a rendkívül kedvező ered­ményt, melyet a pesti hazai első takarékpénztár ebben az esztendő­ben felmutatni képes, a .Pester Correspondenz* értesülései alapján már előre jeleztük 1896. évi pénz­ügyi szemlénk alkalmával és akkor kiiejezett várakozásainkat az imént közzétett mérleg mindenben meg­erősítette. A múlt év az általános^ pénzügyi depresszió ‘ esztendeje ' Volt és az elén eredményt, 400 írt osz­talékot, annál kielégítőbbnek kell tartanunk. Ennek a- minden magyar és európai pénzintézet közt legelő­kelőbb intézetnek a pénzügyi ered­ményei és szolid állása biztos té­nyező az egész ors«ág közgazdasági. viszonyainak megítélésénél és e je­lenségből azt a biztos meggyőződést merítjük, hogy a megelőző évi pénz­ügyi válság kizárólag egy kis körre, a tőzsdére terjedt ki. Általános köz- gazdasági alapjaink egyáltalán szi­lárdak és egézségesek és épen a pesti hazai első takarékpénztár si- sikerei nyújtják e kritikához a leg­megbízhatóbb fokmérőt. Elég itt egyszerűen a takarékbe­tétek összegét konstatálni, melyek 107 millió forintnál többre rúgnak, hogy reális felfogásunk megerősítést nyerjen, egyúttal megtaláljuk a mér­téket, amelylyel e takarékpénztár a közönség bizalmát évről évre ho­norálja és ügyfeleinek számát sza­porítja. És ez az intézet valóban megérdemli a közönség nagyszerű és korlátlan bizalmát, ngy mindenek1: felett álló pénzügyi bonitása és tel­jesítményei által, mint szigorúan korrekt, szakavatott és szakszerű ve­zetése folytán, melynek az intézet örvend és amely szinte utánzásra méltó mintaképen szolgálhat minden bel- és külföldi hasonló : intézetnek. VESZPRÉMI POLG.§ANYAKöm Házasságot kötöttek: Febr. 2. Manrer József és Jung Máriá róm. kath. Születtek: Jan. 30. Szűcs István és neje Bugo a vits Anna fia István, róm. kath. — Katona Mihály és neje Os- vald Zsófia leánya Julianna, róm. kath. Jan. 31. Gazdag Mária leánya Mária, róm. kath. Febr. t. Pintér György és neje Gvardián Ilona fia János, tóm. kath. — Szabó János és neje Kéz Teré­zia fia János, róm. kath. — Hús­vétit Gáhor és neje Tóth Czere Mária fia János Kálmán, róm. kath. Febr. 2. Glück Mihály és neje Glück Terézia fia Ferencz, róni. kath. — Winkler István és neje Malek Mária leánya Katalin, róm. kath. — Fuksz József és neje Fűit Má­ria fia József, róm. kath. Febr. 4. Horváth Zoltán és neje Szabó Ida fia Zoltán Zsigmondi, róm. kath. — Hegyi Imre és neje Szabó Mária leánya Terézia, ev. ref. — Hollóssy István és neje Ripka Mária fia László róm. kath. Febr. 5. Deutsch Izidor és neje Kat- zan Malvin fia Béla, izr. Meghaltak: Jan. 30. Szegletes Mária, 5 hónapos, róm. kath. tüdőhüdés. Febr. 1. Plank Antal, 4 éves, ró m kath. tüdőhüdés, difteritisz. ' Lakatos Gyula, 40 éves, róm. kath. agyüdés. Febr. 3. Szemenyey Terézia, 16 hó­napos, róm. kath. tüdőhüdés. — özv. Gepa Mátyásné szül: Vitek Márta, 37 éves, róm. kath. tüdő- hüdés. Febr. 5. Schvarcz Ábrahám, 64 éves, izr. szivhüdés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom