Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-09-11 / 37. szám

Szombat, szept. 11, V eszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. az éghajlat jó, fa-, víz- és vadban nagy a bőség: a való tényeknek megfelel; arról azonban már hall­gatnak, hogy ezen területek legtöbb esetben Őserdőkből állanak, melyek kiirtandók és nehezen mivelendők, hogy két három év múltán a kenye­ret szűkén megteremjék; hogy kö­zelben semmiféle mellékfoglalkozásra kilátás nincsen, hogy a kivándorlók­nak szerecsen munkásokkal kell ver­senyezniük, kikkel szemben pedig a versenyt felvenni nem képesek, hogy a fa használható ugyan, de annak pénzértéke éppen nincsen, hogy a vad csak épp arra való, hogy a házi­állatokat pusztitsá. Ilyesmiről, valamint ezekhez ha­sonló hátrányos körülményekről nem szól az ismertetés, nem terjeszkedik ki annak megemlítésére sem, hogy Amerikában éppen úgy, mi«1 mln" denütt, a mezőgazdasági viszonyok különösen az alacsony terményárak miatt szerfelett nyomasztók. Ezen képes ismertetések tehát csak arra valók, hogy a kivándorlókat a végromlásba juttassák a nélkül, hogy az említett társulatok a kárvallottak­nak kárpótlást vagy védelmet biz­tosba náhak. így számos eset van rá, hogy az országból kivándoroltak i—u/V évi erős munka és nehéz viszonyok között néhány ezer forintnyi tőkéjüket a jelzett körülményeknél fogva elveszt­vén, tönkrementek. Felhívom ennélfogva a törvény- hatóságot, hogy intézkedjék, misze­rint a fentebbi adatok a lakosság körében, különösen ott, hol kiván dorlási- mozgalom észlelhető, a lehető legszélesebb körben közzététessenek s a kivándorolni szándékozók a reá­juk várakozó veszélyekre a hatóság: közegek által külön is figyelmeztes­senek. Budapesten, 1897. évi augusztus hó 23 án. A miniszter helyett Latkóczy Imre, államtitkár. maga részét. Kezdődött az aratók sztrájkjával, melynek előszele kisér­tett már akkor, mikor az elvetett buzaszem még ki sem dugta fakadó rügyeit.. És teljes erővel kitört ak­kor, mikor a fájdalom nem nagyon dús aranykalászok ott ringtak a tágas rönaságon, még keservesebbé téve a gazdának amúgy is keser­ves helyzetét. Ez a sztrájk annak idején köz­belépésre birta a hatóságokat. És miközben a legnagyobb erőfeszítés­sel iparkodtak segíteni a szrájk ál­tal okozott bajokon, — vér is elég folyt el azalatt — komoly megfon­tolás tárgyává tették a sztrájk okait is, de orvosszert egyet sem ajánlottak. Pedig éppen az aratók sztrájkjánál eléggé kézenfekvő volt a dolog. Tudvalevő, hogy az arató munkások többnyire részért dol­goznak. A Tiszamentén a termés l3—14. a Dunántúl 9—10-edrésze termésnek jut a munkásoknak bérül. Az idei rossz termésből a munkások nem akarták kivenni ré- szöket. És bizonv mi tűrés-tagadás, Sztrűjk. Veszprém, szept. 10. A hadgyakorlatok és a gazdák. Keserves panaszok érkeznek egyes vidékek kis gazdáitól, a kiket a had­gyakorlatok tetemesen megkárosíta­nak. Itt közlünk egyet, mely külö­nösen megérdemelné a felsőbb körök figyelmét: Egy szegény vidék lakóinak kö­rülményeiről akarok Írni, kik nem­csak árviz, jégverés és rósz termés által sujtattak és jövő tavaszra a leg­nagyobb ínségnek néznek elébe, ha­nem még abban az alig elviselhető terherben is részesültek, hogy 1896- ban és 1897-ben, tehát már két év­ben egymásután az ő területükön tartották a nagy hadgyakorlatot, ál­lítólag azért kétszer egymásután, mivel hogy a terepviszonyok itt e czélra igen alkalmasak. Pedig hát Komárom vidéke, mert hiszen erről van szó, nemcsak egyedül bir alkal­mas terepviszonyokkal széles ez or­szágban ! A tatai nagy hadgyakorlat, melyen nem tudom hány hadtest mérkőzik össze s mely a csapatok két heti Szept. 8. Sípos József 3 éves róm. kath. tüdőhüdés. Szept 10. Léb Mihály 73 éves kő- mives róm. kath. szivhüdés. — Horváth Sándor 16 hónapos róm. kath. agyhüdés. — Tallér István kőmives 37 éves róm. kath. tüdő- hüdés. Az 1897-ik esztendő fekete be tűkkel lesz beirva közgazdasági éle tünk történetének könyvébe. Az az elválasztó vonal, mely az egyes társadalmi osztályok között fennál­lott, szinte hihetetlen mértékben kiélesedett és a munkás és mun­kaadó közti viszony oly tarthatat­lanná vált, hogy a ma konok el­lenségként szemben álló társadalmi és közgazdasági faktorok közt a legalább tűrhető viszonynak hely­reállítása immár legégetőbb gond­ját képezi mindazon tényezőknek, melyeknek megadatott, hogy akár egyéni, értékük, akár elfoglalt po- zicziójuk folytán az államélelet ér­deklő mindennemű dolgokra döntő befolyást gyakoroljanak. Szándékosan irtukj hogy döntő befolyást. Mert ha valamikor, úgy most mindenesetre szükség lesz arra, hogy sulylyal biró faktorok lépje­nek közbe; Ha a sztrájkesetek csak szórványosak lettek volna, bátran rábírhattuk volna a dolog elinté­zését azokra a békéltető bizottsá­gokra, melyek esetről-esatre össze­ültek és a legtöbb esetben sikere­sen ,is végezték feladatukat. De abbab a pillanatban, amikor a sztrájkok megszűntek pusztán tüne­tek lenDi, hanem eszközökké vál­tak a munkások kezeiben, mellyel épp úgy akartak élni, mint többi szerszámjukkal, mikor a sztrájk egyenértékűvé vált a kaszával, ka­pával, kalapácscsal, sót a munkás még inkább bizött abban, mint emezekben, akkor sorompóba kell lépniük'1 "’azcfltúák is, akik eddig csak a közvetlenül érdekeltekre bíz­ták 'a saját házi ügyük elinté­zését Mért nem egyes társadalmi osz­tályok azok, melyek jóvolta, sőt létezése függ attól, mikor tetszik a munkásoknak sutba vágni ke­nyérkereső eszközeiket. A sztrájk mai jelentőségében, amikor min­denki fegyverül használhatja föl, lgég ha csak fenyegetőzésre is, va­lóságos közgazdasági veszedelem, mely amennyire jobban fog terjedni, annál gyöngébbek lesznek azok az alapfalak, melyeken egy egészséges társadalmi és ennek minden igé­nyét kielégitó közgazdasági életnek nyugodnia kell. Egyes osztályok nyomorúságát megérzik a többiek P» és egy általános felfordulás, mint dühödt hullámcsapás ejtheti el még nzokat is, akik látszólag alig biz­tos révparton állottak. Különben alig volt a társadalom- °ak egyetlen osztálya, mely a nztrájkból ki ne vette volna a volt is egy kis igazság eljárásuk­ban. Az a szegény munkásnép, mely egész téleD át sovárogva várja azt az időt, hogy újabb télire va­lót gyüjthessen, rossz termés idejéu csak úgy, vagy még jobban meg­dolgozok, mint máskor. Az ő keze | munkájának effektiv értéke van, melynek nem szabad függnie sem a termés minőségétől, sem a gabo­naárak hullámzásától. A munkás keserves verítékét viszi oda, ahová a gazda talán egész vagyonát be­fektette, de azért van abban va­lami méltánytalanság, bogy a kocz- kázatból a munkás is kivegye ré­szét. A gazda és arató közti vi­szony törvényhozási utón nagyon könnyen volna szabályozható, ha a munkás teljesen függetlenül a nor­mális, vagy abnormis viszonyoktól munkabérül egy szigorúan preczizi- rozott minimumot volna köteles elfogadni. Természetes, hogy az egyes vidékek némileg állandósuló viszonyaihoz képest ez a bérösz- szeg is némi módosulásnak volna alávetve, de a munkás tisztában volna jövedelmének nagyságával és törvény előtt kötött szerződéséhez kénytelen volna ragaszkodni, mig ezideig a gazdával megkötött szer­ződés magáojellegü lévén, ha a ha­tóságnak oka nem volt, úgy joga sem volt a beavatkozásra. Egészen más kategóriába tartoz­nak azok a sztrájkok, melyek a fővárosok nyugalmát szokták fel­dúlni. Ezeknél már nagyon is érez­heti az egész világot behálózó ín- ceroáczionale hatása, és a szocziá lista tévtanok hatása egész rettene­tességében nyilatkozik meg. A föld egyszerű népe felfogni sem képes a tévtanok lényegét és elkeseredve saját sorsán, a lelketlen izgatók szavára odaáll a szurony elé. De a főváros sztrájkolói szentül meg van­nak győződve államfelforgató tév- tanaik jogosultságáról és a szoczi- álisták központi intézőségével való közvetlen érintkezése immár ál­landó veszedelemmé vált a főváros polgárságára nézve. Hol itt, hol ott üti föl fejét egy-egy elégedetlen csapat, és megszámlálhatatlan azok­nak a sztrájkolőknak száma, me­lyek miatt csaknem állandó ké­szenlétben kell állania íendőrség- nek és katonaságnak egyaránt. Pé­kek, lóvasúti kocsik, gyármuukások kőművesek egymásután tették félre munkájukat és okoztak egész ko­moly zavargásokat, sőt vérengzése­ket. Ezek ellen csakugyan nincs más védekezés, mint ha az állam egész hatalmát érezteti velük. Mert hiába való volna minden jóakarat ott, ahol az elvakitott tömegek jo­gaik kibővítésével szemben köte­lességeik leszállitását követelik. A humanizmus, a cziviliz&czió fejlődé­sével, haladásával a munkás már megszűnt párja lenni. Levegője vi­lágossága, keresete számot tevő fak­torrá teszi ót a társadalmi életben; ha erőnek erejével kivonja magát ebből, ba a feladatául jutott alko­tás helyett lerombolni igyekszik még azt a kis piedeaztált is, melyre a század humanitása emelte, ám ó lássa a következéseket. Nem ismer­jük el a szocziálizmus jogosultsá­gát, mihelyt az az egyén szükséges létföltételein túl általánosságokban mozog, és az állam a saját gyen­geségének adja bizonyítványát, ha minden rendelkezésre álló eszköz­zel, ha az mindjárt fegyver is, nem tudja megóvni az államfejlődés bé­kés folyamatát. G. L. ide-oda tologatását vonja maga után sokszor minden czél nélkül, s egyes szegény községeknek a lakók szániát és képességét messze túlhaladó csa­patszámmal való s 10—12 napig tartó folytonos megterhelését idézik elő, — hogy azután a döntő ütközet rö­vid pár óra alatt bemutatható le­gyen, — ezen ínséges időben való­ban majdnem elviselhetetlen nj adót ró reánk. Ez, tekintettel a várható Ínséget és a még a kint levő ve- teményekben okozott károkat, való­ban igazságtalan teher és fölösleges fényűzés számba megy ! Azt mondják, hogy a károkat meg­térítik ; de ez csak illúzió, mert a szegény népet nem világosítják föl arról, hogy a kárt huszonnégy óra alatt a községi elöljáróságnál beje­lenteni tartozik, különben elveszti kártérftési igényét; de még rá sem ér e nagy munkaidőben földjeit azon­nal megvizsgálni és a bejelentése elkésik. Maguk a csapatok is beismerik, hogy kár e szegény vidéket e teher­rel évenkint sanyargatni, mert van gazdagabb vidék is elég, ép oly jó, vagy még jobb terepviszonyokkal. A beszállásolásra azt mondják, hogy hiszen fizetnek; igen ám, de vajmi csekélység az a nehány krajozár azokkal az igényekkel szemben, melyeket különöse 1 a tisztikar tá­maszt ily alkalommal. Kiűzi ottho­nából a szegény népet hétszámra, sőt az intelligencziáját is ; a beszál­lások legénység pedig megköveteli, hogy a család vele mindenét meg­ossza. Vájjon van-e tudomásuk a ma­gasabb köröknek arról, hogy az ily magas kedvtelés mennyi áldozatába kerül a szegény népnek s vájjon igazságosnak találják-e azt? De nem volt elég a két év, már a harmadikra, vagyis a jövő évre ismét ide tervezik a nagykorlatok megtartását. Igazán jó volna, ha a szegény em­ber érdekével is gondolna már valaki. M. D. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Szeptember hó 14-én: Lopás büntette miatt vádolt Sárközi Ferenczné elleni bűnügyben. Lopás büntette miatt vádolt Varga Károly elleni bűnügyben. Szándékos emberölés kísérlete miatt vádolt Nagy Ignácz elleni bűn­ügyben, Szeptember hó 15-én. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Pair Antal és Tóth András elleni bűnügyben. Súlyos testi sértés .büntette miatt vádolt Steiner Jakab elleni bűn ügyben. • Lopás büntette miatt vádolt Steiner Jakab elleni bűnügyben. Lopás büntette miatt vádolt Czigány András elleni bűnügyben. VESZPRÉMI POLG.^ ANYA KÖNYV Házasság nem kftttö tett. Se&lettek: Külföldi születés Münchenben 1897. február 4-én Manovil Arnold ál- kusz és neje Klein Sarolta fia Gusztáv izraelita. Szept. 4. Illés Dezső törv. albiró és neje Theindl Matild leánya Emilia Judit róm. kath. Szept. 5. Siegel Mátyás és neje néhai Krízmanics Mária fia József róm, kath. — Birnbauer Mihály és neje Hápp Katalin fia József róm. kath Szept, 7. Krizsán Dávid temető őr és neje Csertán Erzsébet fia Ferencz róm. kath. Szept. 9. Szukob Ida cseléd fia József róm. kath. — Újvári Mária ha risnyakötő fia András róm. kath. Meghaltak : 5. Weisz Jakab 73 éves izr. Szept magánzó tüdőhüdés. — Grüli Já nos 69 éves róm. kath. napszámos szivhüdés. — Dunyi Ferenczné szül. Maráczi Erzsébet czipész neje 38 éves róm. kath. tüdőhüdés. Szept 6. Weisz Katalin 3 éves izr. szivhüdés. Szept 7. Nagy Istvánná szül. Szabó Ágnes 49 éves róm. kath. szatócs szivhüdés. — Hamburger Mór 76 éves izr. magánzó szivhüdés. — Andukovszky Ferencz kárpitos­segéd 18 éves róm. kath. sziv­hüdés. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. - Az igazságügymi' niüzter Bakóczy István a győri Ítélő táblánál alkalmazott bírósági aljegy­zőt a veszprémi törvényszékhez jegy­zővé nevezte ki. — Városi hivatalnokaink nyug- dijügye Nem kevésbe fontos tárgyát képezte a múlt hétfőn tartott vá­rosi közgyűlésnek abbeli intézkedése is, hogy miután Veszprémvármegye községjegyzői nyugdijválasztmánya a városi főjegyzőt és aljegyzőt a me­gyei községi nyugdíjintézetbe föl­vette, tehát a város a nyugdíj alapra kivánt 818 frt 80 kr. összeget a vá­rosi közpénztárból kiutalt^, egyúttal elrendelte, hogy a város tisztviselői, kezelő és szolga személyzete nyug­díj szabályzata is mielőbb készíttes­sék el. (Hisz ez már többször is el volt rendelve, de- csak írott malaszt maradt; s úgy hisszük, a jövőben is az fog maradni.) — Az almádi kápolna jótevői. Az 1897. évi nyári idény alatt a kö­vetkező urak és nők voltak szívesek az almádi kápolna kibővítésére szi­ves adományokat adni: Heiling Paula úrnő 2 frt, Dr. Solty Ödön 50 kr., Kukorelly Károly ur 1 frt, Dr. Rácz Istvánná 3 frt, Paiczer Géza 2 frt, Gyöngyössi János 10 frt. A Margit- bucsu tiszta jövödelme 8 frt. Össze­sen 26 frt, 50 kr. Ezenfelül adakoz­tak : Dr. Óváry Ferencz ur egy kely- het aranyoztat ott és egy uj arany­tányért vett. Heilingné úrnő 4 virág- álványon négyféle szép diszvirágot adott a kápolna díszére. Végh Elek ur családja 2 szál viasz gyergyát. Mindazoknak, akik vagy pénzben vagy tárgyakban a kis almádi ká polnának részére csak fillérnyi ado­mányt is adtak, az Isten nevében megköszöni Brenner Lőrincz, az almádi kápolna gondnoka. — Az acetylen-gáz udvarképes­sége. A tatai királynapokról ezeket Írja tegnap a .Budapesti Ilirlap“ : Sélley min. tanácsos, Sárközi főis­pán, Ghyczy Dénes alispán, Tata- Tóváros világítási bizottsága Kisfa­ludy elnökkel a tegnap esti pró- bavilágitást beható szemle és vizs­gálat tárgyává tették, mely teljes két ólján át tartott. Az acetylen-gáz részvénytársaság (Andrássy-ut) által létesített világítás úgy minőségre, valamint világitó képességére nem különben a berendezés kivitelére nézve a legnagyobb rendben talál­tatott általában és részleteire nézve megállapították, hogy az acetylen- gázvilágitás mindeu intenzivitása mellett sem sérti a látóképességet, mert fénye tiszta fehér,. tehát tel­jesen színtelen és a legnagyobb nyugodtsággal világit. Az utczák világítására rendkívül alkalmas, mert csakis 50—50 méter távolságra szükséges egy-egy lámpa, miután minden egyes láng fénysugarait 25 méter távolságra veti és igy a szomszédos láng ily nagy távolság mellett is egymást érinti. Az ut- czai világítás megvizsgálása után az udvar világítását szemlélték meg ; a királyi kastély parkját körül­járva megállapították, hogy az ace- tylen rendkívüli módon megszépíti és emeli a növényzetet és igen kel­lemes hatást gyakorol a szemlélőre külömben pedig úgy vannak elhe­lyezve a lámpások, hogy az egész udvar és park oly áthatóan van megvilágítva, hogy bárhol kényel­mesen olvasható, nemcsak a nyom­tatás, de a kézirás is. Beck vezér­kari főnök épen a meggyújtás al­kalmával érkezett a főhadiszállásra és szintén gyönyörködött a meg­lepő világításban. A szemle után a főispán az egész bizottság nevé­ben teljes megelégedését fejezte ki a világítás szépsége s jósága és korrekt gyors kivitele iránt, végül gratulált. — Várpalotáról írja levelezőnk, Matla Ferencz várpalotai fazekasáé f. hó 6-án d. u. 4—5 óra tájban egy éles borotvával elvágta a nya­kát. A helyszínén nyomban meg jelent dr. Rutsek Pál városi orvos a szerencsétlen asszony nyakát- be­kötötte és gondos kezelés alá vette, Felgyógyulásához kevés remény van A tett oka ismeretlen. F. hó 6-án megérkezett városunkba a 9-ik hu szár ezred 2 százada és 4—5 na­pig itt maradnak. — Betörök garázdálkodtak Bala ton-Füreden múlt szerdán. Éjnek idején betörtek az igazgatósági iroda (Eszterházy-szálloda felöli) ablakán át az irodába s ott megfúrván az Íróasztalt s feltörvén a szekrényeket mitegy 1700 frt., értékű nyugtákat s egyébb érték okmányokat raboltak el. Pénzt nem találtak, azt egyátalán nem tart az irodában Ecsy fölügyelö ur. A csendőrség elfogott számos gyanúsított egyént, de az igazi betörők még máig sincsenek meg. — Vörösberényben tűz volt teg­nap délben. Gyetmekek véletlen felgyújtották a ref. templommal szem­ben lévő ifj. Hetessy, Pap Gábor és Herczeg Dániel házait, melyek aztán számos melléképülettel s több házi állattal együtt el is hamvadtak. Az oltást ft. Joó János, Báthory helyettes jegyző s több almádi fürdővendég erélyes vezetésével; a község lakói ügybuzgalommal teljesítették, úgy, hogy pár óra alatt a vész lokalizál­tatok. A vizsgálat megindittatott. — Korcsmárosaink figyelmébe- Kereskedelem ügyi m. kir. miniszter 31482/,, sz. reudeletével az eddig meghitelesitett mértékek sulyok hosz és ürmértékek ez évben újra hitel •itendők. A korcsmái üvegek és poharak, úgy szinte a pálinkás üvegecskék is, nem úgy mint eddig, csupán a gyárba jelzett - köszörült vonal szerint p. u. 0.2. 0.5. hanem a hitelesítő hivatal minden egyes használatban, lévő üvegre és pohárra a magyar koronát oda bélyegzi, Mindazon korcsmárosok, vendéglő sök sörmérők stb. kik a magyar koronával meg nem hitelesített üve get vagy poharat tartanak üzletük­ben az 1897 évi XI. a. 126.§ értel­mében 100 Írtig teijedhető pénzbün tetéssel sujtatnak. Egy hónap alatt tartozik mindenki hitelesitettni mér­tékeit. — Enyingi telekkönyv. Boor Jó széfségéd- telekkönyvvezető Enyingre van kinevezve az ott felállított telek könyvhöz. — Balaton-Almádi uj építkezései az ősszel s a jövő tavasszal ismét nagy arányokban indulnak meg. A lefolyt ivad alatt a fürdőn 1140 fürdőveudég nyaralt s e rendkívüli forgalom uj animót adott a to­vábbi befektetésekre . Most ismét 14 uj villa fog felépülni s pedig a következő birtokosok fundusain. Ledner-család (Szfejérvár) Demjén Márton, Herczeg Lajos, László Mi­hály, Sáner János, Rada-család, Gő­zön Gyula, dr. Pillitz Antal, Wel- ledits Mihály, Lipniker S. Perczel Sándor, Kompolthy Tivadar (ká- véház-ezukrászda-sörház) a Gardos- család és Getső-család fundusain. A fürdő-részvénytársaság is nagy beruházásokat teend, mivégből száz­ezer frtnyi értékpapírt határozott el kiadni. A jövő ivad tehát Almá­dit ismét egy uagy lépéssel köze­lebb hozza virágzása czéljához. — Szegények számára. Scheiber Soma üvegkereskedő ur a rendőri­hivatalban neki meg Ítélt 1 frtot a szegényházban levő férfiaknak do­hányra adományozta. — Szomoruhirü ismerőseink. Egy nyitrai úriember, a ki nemrégiben Illaván járt e az ottani lelkész kíséretében meg­látogatta a fegyházat, érdekes dolgokat beszélt el. A fegyhazban legelőször Sava nyu Jóisit, a hírhedt bakonyi zsiványt, matatták meg néki. Savanya alacsony igénytelen alak vörös hajjal s egyáltalán nem hinné el az ember külsejéről azokat a zsiványbravurokat, melyeket a népdal is megénekeL A nyitrai ember megkér­dezte a betyárt: Hogy van Savanya ? Megvagyok, tekintetes ur, — felelte a zsivány — a mint látja, dolgozom megbé- kültem sorsommal, úgyis tudom, hogy itt halok meg. Savanyú a volt zsiványvezér most a mühelyban a legjámborabb foglal­kozást, a szabőmesterséget gyakorolja, Ugyanezt teszi Hostler Fülöp, a várpa- alotai rablógyilkos, a ki az egész Gold­si csaladot kiirtotta. Hosztert húsz esztendei’ fegyházra Ítélték. Míg lakótársa Savanya Józsi katona ruhákat varr, addig Hoszter- ingeket foltozgat. A várpalotai rablógyil- kosnak egyébiránt másképpen is hasznát veszik, mert 6 orgonái a kápolnában az istentisztelet alkalmával. Munka után pedig szorgalmasan tanulmányozta a Me- iszer Lelki-mannáját, melyben énekek is vannak. A fegjházban van Stahlió Mátyás, Papakosztáék bandájának tagja, a ki na­gyon reméli kiszabadulását, mert szorgal­masan tanai Dooát.h Grammatics Unghe- rese könyvéből. 0 ugyanis minden Werfr- heim-kassza rémületére, Magyarországon akar letelepedni s ezért szeretné megtanulni a magyar nyelvet; érdekes lakója még a fegyháznak Gsőltcs Mihály, a herczegpri- mát> merénylője, a ki a szabad óráiban Kuttner Földrajz-át olvasgatja a a Hatsek-. - . féle térképen kiszemeli magának, hova vándorol majd, ha ül a szabadulás órája. Az élőhalottak nehezen várjak a feltámadást. — Csendélet Devecserben. A de­vecseri utcza suhanezok és éjjeli csavargók, szokásos gaztette a múlt vasárnap éjjel, egygyel ismét szapo­rodott Forgópisztolylyal meglőttek egy ártatlan embert és csak véletlen szerencsének tulajdoni'ható, hogy. menten halál fia nem lett a meg­lőtt ember. Az eset a következőn. Széphegyi testvérek gabona -keres­kedő ezég szolgálatában van alkal-; mazva, Obért István 28 éves, nős/ Kamoni, vasmegyei születésű kocsis- a múlt vasárnap éjjel 12 —1 óra' között többedmagával ment haza­egyik kisebb vendéglőből. A lakás. előtt megáivá beszélgetésbe eredtek • e beszélgetés közbe Réfi Oszkó . . ános devecseri illetőségű legény revolvert vett elő s ötször lőtt E ’ lövések közül kettő Obért István ko­csis jobb karjába fúródott s szerencse szerencsétlenségben, hogy Obért, mintegy védelemből a lövések hal­latára kezét a fejéhez emelte külön­ben fejébe mentek volna a golyók. A lövésekre többen figyelmessé lettek, közben előkerült Somogyi József csendőrőrmester, a helybeli csend­őrség vezetője, Réfit az utczán fekve feltalálta, revolverét; elvette az esetet- illetékes helyen feljelentette, A meg­lőtt kocsis kezéből a golyókat dr. Pollák József orvos másnap már el­távolította s igy az veszélyen túl van. — Ama Hirre vonatkozólag, mely előző hírlapunkban arról szólt, hogy egy törvényszéki Írnok egy városi polgár pénzét, kivel mulatott, jogta­lanul magához vette, az illető pol­gár nyilatkozatát vettük. Kijelenti ebben, hogy a beküldő teljes téves értesülés folytán küldte be köziemé- ’ nyét, az eset egyáltalán nem úgy történt s ő az illetett Írnokot ép oly tisztességes, becsületes embernek" tartja, mint tartotta eddig is. E nyi- , latkozat s ennek itt való reproduká- lása szolgáljon a megvádolt Írnok » tisztes rehabilitátiójául. — A tulszigoruság nem mindig * igazság, valamint az sem, hogy a < komakút melletti lisztkereskedők üz- ’ > lete elől a bevásárlás, vagy eladás czéljából megállni szándékozó vi­dékiek kocsiját a rendőrség elker­geti. Az ü/.let tulajdonosok ezen tulszigoruságból származó igazság­talanság ellen a városi tanácshoz ' fellebbeztek s kérik, az évtizedek óta ott dívó. egy sor kocái megállásnak további megengedését Hisszük, hogy a tanács a méltányosság és az igazság szerint fog határozni és az üzlet tulajdonosokat nem kénysze­ríti üzleti helyiségük bezárására. — Ködfátyolképeket mutatnak most a Balogtó-téren. A mutatvá­nyok érdekesek s ajánljak megte­kintésüket — Törvényszékünk s jbirósá- gunk vizsgálatát ma eszközölte a győri kir. ítélőtábla elnöke. Min­dent rendben talált s megelégedé­sét fejezte ki. — A szüret a Balatonvidéken már sok helyütt kezdetét vette," Legérettebb a szöllő Almádiban, hol már e héten több birtokos le is szüretelt. A must igen zama­tos, édes s nagy szesztartalommal bir. Ára meglehetős: 18—22 kr. li­terje. — Időjárásunk kedvező volt e héten. A nyár mintha megújult volna; állandó meleg a hőmérsék s a külső munkára jobb időt nem is kívánhatnánk. — A fiirdőivád végéhez közele­dik. Balatoufüredeu még negyven­hét család lakik. Almádiban 27 család. A szüret befejeztével aztán ezek is hazaszélednek s csak a vízi szárnyasok maradnak az édes magyar tenger partjain. A viszont­látásig — jövőre 1 Felelős «23rkessc5: KOMPOLTHY TI t \ J * 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom