Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-09-11 / 37. szám

VesETíróm, 1897.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, szept. 11;

és neje Szilber Vilma § millenium emlékére két szép kutat állíttattak, egyet a gyermeksétányon, egyet a jeruzsáleinhegyen. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a kegyes adományokért.

Olvastatott Fejes Dániel indítványa, a temető kripta és sírhely árainak hatósági megállapítása iránt. A po'gármester urnák a legközelebbi közgyűlésen leendő jelentés tételre kiadatott.

Olvastatott Dr. Óv á r y Ferenc/ országOB és városi képviselőnek | veszprémi öok. tűzoltó egylet fopa rancsnoki állásáról való leköszönése

A város földjei és egy db. rétje iránt 1897. évi szeptember 29 tói 12 évre terjedő időre kötött haszon' bér szerződések jóváhagyattak.

A jegyzőkönyv hitelesítésére Papp Ferenc/, Komjáthy Lajos és Kelemen Imre városi biz. tagok kérettek fel. mire az ülés véget ért.

Tekintettel azon 10 évi buzgó es sikeres munkásságra, melyből Dr. Óváry Ferencz volt iipuancs- nok az önkénti s tűzoltó egyletet a megsemmisülés örvényéből a mai niveaura emelte; tekintette) árra a párját ritkító nagy anyagi áldozatokra, melyben az egyletet részesítette s tekintettel végül azon közhasznú tevékenységre, melylyel Dr. Óváry Ferencz ur a város közügyéiben mindenkor eljár; a város közgyűlése Dr. Óváry Ferenc/ urnák hálás köszönetét szavaz, | érdemeinek elismerése fejében ezen köszönetének jegyzőkönyvében is kifejezést ad. tolmácsolására pedig; polgármester nrat kéri fel.

Az 1S98. évi költség előirányzat észrevétel nélkül elfogadtattot, s a pótadó 34%-ban megállupittatott.

Az 1897. évi községi közmunka felosztását tárgyszó költségvetési előirányzat megállaphtatott, kis házak egy kézi, kő házak 2 kézi, emeletes házak | kézi napszámmal váltattak meg.

A legtöbb államadót fizetők 1898. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítására Balogh Károly elnöklete alatt Suli Ede és Key Mór arak kiküldettek.

A házaló kereskedésnek Veszprém város területén való megtiltása iránt, a városi kereskedelmi testület, s azután a közigazgatási bizottság elé terjesztetni határozta tolit.

A tüzkársegély maradványnak külön alapként Kezelése tárgyában küldött belügyminiszteri leirat tárgy altatván, az alap 12805 frt 04 krban megálapittatott, s dr. Óváry Fe-J

rencz indítványára ezen összegnek a vízvezeték czéljaira leendő fel- használása njból kimondatott, egyúttal § város országos képviselője Szabó Imre ur felkéretett, ezen határozatnak a belügyminisztérium által leendő jóváhagy attatására.

A város ellen a győr—Veszprém— dombóvári helyi érdekű vasutrész- vénytársaság által a 60000 frtos segély kiadása iránt, indított per tárgyaltatván, a 60000 írt letétben tartása, s a perbeni védekezés, egyúttal viszonkereset indítása a kisajátítási terven tnl történt foglalásokért elhatároztatott.

Tudomásul vétetett, hogy a vízvezeték kiépítése 111570 írt 68 krba került

Schmidt Mátyás részére 300 írt tüzkársegély szavaztatott meg.

Ezek a szempontok vezettek eddig, ezek vezetnek ezután is. (Lelkes éljenzés.)

Van azonban előttünk sokkal nehezebb feladat, mely kell hogy megoldassák. Gyülekezeteink, lelkészeink s tanítóinknak a fitoséra vész által való károsulásra, s különösen a lelkész uraknál részben megromlott aDyagi helyzetnek gyors és gyökeres javítása. Szükségesnek tartom ezt azért, mert a mindennapi élet tapasztalatai matatják, hogy az anyagi romlással, rendszerint együtt jár az erkölcsi dekandentia. — Az orvoslás módját megmutatja a baj ösmerete. A szólók kipusztulása a baj okozója, tehát orvoslása a szőlők rekonstruálása. Ez nem elérhetetlen. Ho.sszas tapasztalat mutatja, hogy némely talajban a szénkéuegezés más talajkell mindennap egy nj ránezot elfödnie, regy egy nflanBZszal mélyebben mártani ecsetét a festékbe. Ez az igazi vértann- •ág, ez a balált megvető bátorság, mert még t alvilági jutalomra sem ezámithat I

Ez a sok ezer év éta folyó küzdelem a nő és az idő között, és mint minden bábomban, itt is a fegyverszállitőké a haszon. Végtelenül nagy. az ő számuk és alig ran olyan nap, amikor egy uj Megváltó nem jelentkeznék, aki azt mondja a reszkető szépeknek: — Ne féljetek < Ezentúl nincs már mitől tartanotok. Az én szépségszerem még az aggkort is legyőzi. Nincsenek többé ránezok, nincs többé őszülő haj, az arezbőr örökké üde marad, a hollófürtökba nem vegyül többé ezüst. — 3 biznak benne, hisznek szavában, ami nem akadályozza meg őket abban, hogy a következő prófétának épp úgy higyjenek.

Egy kis statisztikával szolgálok az ntolsónak lefolyt tiz esztendőről. Nem is az egész világról szól, nem is egész országról, hanem csak Parisról, arról a váróéról, ahol legjobban féltik a nők szépségüket, tán azért, mert ott legnagyobb az értéke. Föltaláltak és szabadalmaztak Parisban 1886-tól 1895 végéig 2986 íog- ezépitő- és fogtisztitó-szert, 649 hajnövesztő- és 960 szöreltávolitó-szert, komponáltak tízezernél több arczkenőcsöt, kotyvasztó tak 5600 bőrfinomitó vizet én valamennyinek akadt vevője, valamennyi föltaláló meggazdagodott.

Mert a féltett szépség a legjobb adófizető, és aki Ígéri, hogy megvedelmezi, tart karokra talál. Hanem ennek a jólétnek, a modern knrnzelók meggazdagodásának van még egy külön, csaknem nevetséges oka ie. Ugyanaz a statisztika, amelyből adatainkat merítettük, kimutatja bogy ma mar a férfinem csak ngy használja a szépitő-szereket, mint az asszonyok. Állításának alapjani egy híres párisi kozmetikus üzleti könyve szolgai, amelyből átvette a következő erdekes adatokat! 640 vevő közül aki arczkenővolitó szert) megrendelt 26 férfiú és 540 nő, mert van ám olyan kor, amikor a bajusz már a nők réme, különösen ha nem a saját talajukon terem. Arczlesté- ket használt 1240 nő és 963 férfiú és kiemelendő, hogy a legidősebb vevő egy nyolezvunhároméves férfin volt, a legfia talabb egy tizenkétéves kisasszony.

Ha az a sok szépitő-szer, mindegyik a maga hatáskörében, csak tizedreszben felelne meg a hozzá fűzött várakozásnak, már rég elérte volna az emberiség a szépség ideálját. A baj abban van, hogy nem használnak semmit. A szépséget kü- lömben sem lehet megszerezni, hanem csak megvédelmezni. 8 ennek a módját megadta Eugénia császárné orvosa, Vauban dr., mikor azt kérdezték (öle, melyik a legjobb szépítő szer?

— Az egészség, válaezolá az orvos. — Tessék elhinni, hogy az egészséges ember szép ember.

Ha a mi szépeink elfogadnák ezt az axiómát s jobbun vigyáznának egészségükre, nem szorulnának ra a szépitő-sze- rekre. Példa kell? Itt van Ninon de 1’ Enczlos példája, aki szép volt még nyolcz- vanéves, korában is. Richelieu berczeg egyszer megkérdezte, mi az ó szépségének titka, mire így válaszolt:

— Ugye. nem vethetitek szememre hogy túlságosan hü lettem volna bárki, bez? De az első szerelmemhez ma íb ha maradtam . . . Találjátok ki, hogy Ki lehetett? Tiszta és átlátszó, a begyet közt született, a felkőkkel utazik, de bizonyos idő múlva megint visszatér a földre éB áldás kiséri megjelenését. Ragyogóbb a legszebb gyémántnál; kis korában zsongó a dala, de ha megnő, hatalmasabb a föld hatalmasainál . . . Nos hat, ki az én találós mesém bőse ?

— A forrás vize, válaszolt Richelieu.

— Úgy vau. Neki kössőnhetem egészségemet és szépségemet, mindennap meg- fürdöm benne es soha sem szamártejbeo, avagy pezsgőben, mint a hajdani Róma szépei. Az arezomat nem érintette eohacsét használta, 380 nő, 260 férfin; haj- Bem festék: hajpor nem fészkelte be ma- fi • ő-szert kertek tőle egy esztendő alatt I gat bőröm pórusaiba és azért vagyok .,70-en, ezek közül 875 férfin ée csak 95 | szép, — mert egészséges, uő. Depiilátort újig arczbél | szőrt eltá- í T. R.

ban az oltvány telepítés által a szóló biztos sikert ad. Es ha látjuk, hogy kétszer háromszor annyit terem az oltvány, mint a régi szőlő, ily esetben elodázhatatlan az egyházi és lelkészi szőlőterületek betelepítése, melyet ha elmulasztanánk, ez bűn számba megy. És most, mikor a magas kormánynak mind anyagi, mind erkölcsi támogatására bizton számíthatunk, egyetlenegy kellék kell, ez a kinek Dagyobb; ügybuzgósága, munkakedve és áldozat- készsége.

Szomorú a gyülekezeteknek mai helyzete, mert azoknak a protes- j tánsoknak, a kik karddal, vérrel és verejtékkel tartották fen egyházaikat, azoknak az utódai teljesen közömbösek az egyház iránt (igaz). Nem szomorú jelenség az, hogy kibújnak a teher alól, elhagyják egyházaikat, a melynek tanaiban nőttek fel és lelki megnyugvást találtak ? Nézetein szerint a gyülekezet tagjainak hit- buzgóságát, munkakedvet felkelteni,

L gyarapítani és fentartani kell. Ez legfőbb teendőnk, lelkésziküek, ^tanítóknak e egyházi elöljáróknál ne-- mes hivatásuk. — Ha ezek jó példával, tapintatos bánásmóddal, erős folytonos munkássággal járnak elől,' lehetetlenség, hogy azok a panaszok meg ne szűnjenek. Ma, midőn a tanítók segélyezése már folyamatban • van, és előreláthatólag a lelkészek is némi részben segélyeztetnek, — tehát az állam mintegy viseli a sze gényebb egyházak terheinek egy részét, lehetetlen hogy a lelkész, tanító és presbyterium együttes munkája folytán meg ne szűnjenek a panaszok. Ha helyre van állítva a béke, ha a hivek látják elöljárókat jó példával elóljárni, azok munkásságát és ä munka eredményeit, lehetetlenség, hogy vissza ne álljon azon régi és korábbi állapot, a melyben híveink nem nyűgnek tekintették az egyház terhét, hanem egyházukban oly becses kincset láttak, melyet fentartani még nagyobb áldozatok árán is törekedtek. Erre törekszem én, és erre törekedjünk minduyájan. (Éljenzés.)

E beszéd után Nyikos Kálmán esperes meleg szavakkal üdvözölte elnök társát Eljött az evang. egyház üdvözlő küldöttsége, melynek szónoka nagys. Horváth Dezső ev. lelkész ur a következő szép beszédet mondotta : Nagyságos egyházmegyei Gondnok Ur 1 „Örüljetek az örülők- kel és sírjatok a sírokkal.“ így szól Pál apostol a Bőmabeliekhez irt levél 12 részének 15. versében, s szent érzelmeket az ág. evang. egyházközség tagjaibau mindenkor éleszti, s a mikor a reformált egyházat öröm érte testvéri szive megdobbant és őrült az örülőkkel, a mikor pedig gyász érte, őszinte részvétével mindenkor sietett a szívnek fájdalmait enyhíteni. A midőn ez év tavaszán a veszprémi ev. ref. egyházat és egyházmegyét — fejének koronájával s oszlopférfiáuak kidöltével gyász töltötte el, siettünk abban részt venni és enyhíteni azt. Most a midón a hitsorsosi szeretet, tisztelet, bizalom és nagyrabecsülés Nagyságodban megtalálta azt a férfit kit gondnokává választott, mi is sietünk megragadni az alkalmat, hogy testvéri érzületünknek, szivünk őszinteségének kifejezést adjunk, az összetartozandóság érzetével megjelentünk itt azzal a kívánsággal, hogy a hitsorsosai szeretete, tisztelete és' a testvér ágost. ev. egyház- nagyra becsülése sokáig kisérje, hogy egy-- házát felvirágoztathassa és közreműködhessen a két egyház lehető egyesítésére, hogy ez növekedjék befelé és kifelé erősödjék az éltén-! séggel szemben. Isten-éltesse, hogy a bizalomnak megfelelhessen, az egy-< ház és haza boldogitására és a*'mi*' boldogságunkra. (Éljenzés.)

Mórocza Kálmán következőleg Válaszolt: „Az a megtiszteltetés, mély részben személyemet is illeti, váratlanul érintett, de a mely szóllótt az állásnak melyet elfogadtam, engem teljesen meghat, fogadják ügy a magam mint az egyházmegyei közgyűlés köszönetét

Az a kapocs, a mely a mi hit- felekezetünket az Önökéhez évszázad óta össze kapcsolta és az a kapocs, mely engem a tisztelt kül döttség tagjaihoz a barátság körében fűz, a mennyiben tólem függ, nem lazul, hanem erősödni fog. Isten tartsa meg önöket s egyházunkat.

(Élj enzés.)

Ezután a folyó ügyek élintéztelvén, Zsák vendéglőjében bankettre gyűlték az egyházmegye tagjai, melyen több felköszöntőben éltették az ujonan választott egyházmegyei gondnokot.

Demjén Márton.

A hivatalnokok és tisz (viselők.

Irta-: De Gerandtf Antóniáé.

A bureaucratia világszerte rugókból és csavarokból álló gépezet, mely a rendszer nevében, bizonyos egyformaság és rend kedvéért, kiöli a lelket az emberből, géppé ala- csonyitja le és az egész emberiséget rideg, dohos kartonokba szeretné zárni s hervadtan, élet nélkül, az anyukönyvekre és kimutatásokra fektetni, mint az anatómia kedvéért összepréselt virágokat A bureaucratiának nem kell se élet, se önerejéből való működés,

' se lángész, se kimagasló alak, de még érdemekre, teh tségre sincs szüksége. Mindennek esküdt ellensége. Ez óriási hálózatnak, lélek nélkül, gondolat nélkül egyformán kell működnie, csupán annyi élettel, hogy taktusra mozogjon, azon egy ember jelszavára, mely kezében tartja az összes szálakat, de maga is éiet- nélküli gép, csak fel van huzva, ngy a mint azt az intézők jónak látják, a gépezet ■ egybevágó működésére.

' Ilyen világszerte a bureaucratia Szerepe. Most talán hatalmasabb, mint valaha, mióta a porosz katonák, történetesen éppen a bureaucratia diadalánál lógva, aratták a legutóbbi győzelmeiket. Ezen tökéletes gépezetben most már a katonánál sem használ semmit, sem az egyéni bátorság, sem a vezérek lángesze. Nincs erre szükség. A mérnök kitűnő műszerekkel kiszámítja a mozdulatokat s oda mozdítja a katonákat és ágyukat, a hova kell s ezek az adott jelszóra megteszik a szükséges mozdulatokat, az ágyuk golyó záport küldenek, taktusra, mint a hogy a gózmozdony gőzt ereszt, vagy a villanyos telep szikrákat szőr. Meg vau a győzelem, csak a gépek legyenek kitűnők! S az emberek is jó gépek legyenek! Ez a bureaucratia diadala !

Igaz, ez igy megy egy darabig! Némelykor az emberiség kimerül a küzdelemben, az ég elhomályosodik felette s mintha aludnék, vakon hagyja magát vezettetni egy pár ügyes számító által, akkor ura lesz a gőz és a villany, Séleknélküli alakjaikban.

Ez igy megy egy darabig! Egyszerre azonban az emberiség föl- ébred ! Mert az emberiséget nem az- élettelen gőz vagy viliany vis/i, hanem az eszme, a fölfelé törő, élő lélek, a szárnyas gondolat! Élő szárnyak kellenek az emberiségnek s e szárnyak a jóság az önfeláldozás, az e'őre való_ törekvés, a szabadság, a haladás! És a mint visszanyeri ez isteni szárnyait, egyszerre aztán túlszárnyalja azokkal a bureaucratia legügyesebb, legtökéletesebb, de élettelen működését s főidre tiporja az egész gépezetet!

Ezért nem jó túlságosan bízni a bureaucratia csalhatatlan fölényében 1 Nem jó, főképpen a még éretlen népeknek, azt szóról-szóra majmolni. Mert a müveit nemzeteknek, ha el is alusznak egy időre, vagy hí félre is vezetik őket egy darabig, meg van a fényes, a gazdag multjok, ók már teremtettek valamit, vau nemzeti irodalmak, nemzeti művészetük, nemzeti szellemi kincsük. Pihenhetnek e halhatatlan burokban, azért nem halnak meg!

De a kezdő népeknek ezt mind meg kell előbb teremteniük és ha azelőtt válnak terméketlenekké, örökre elpusztulhatnak 1

Míg egy érett, czivilizált népnél, hol minden szellemi és anyagi erő kellőleg fel van használva, a hol mindenki túláradó erővel él, cselekszik, teszen, halad, teremt, minden irányban; ott, hol a közerkölcsiség szilárd és megbízható, a hol a hitel létezik és általános, ha némelyek aztán számokba akarják éppen szedni azt, a mi a társadalmiv életben számokban kifejezhető, de a nélkül, hogy arra ott (még ott is!) túlságos nagy súlyt fektetnének és egyedüli üdvözítő szent igének néznék (tudván azt, hogy a legfontosabb tényezőkről, a napsugárról, a szeretetrői, önfeláldozásról, művészi érzékről, lelki hősiességéről, a benső értékről statisztikát szedni lehetetlen!) ott hol az adminisztráczió csak szerény, alsórendü szabályozó maiad s a mellett humánus, ott elősegíti a czivilizácziót.

Hanem, a mikor a tettek és tények helyett, egyedül csak statisztikát hozunk létre és ez aztán összes nemzeti tevékenységünknek, nemzeti életünknek végczélja: akkor saját magunkat ámítjuk és haladásunkat tesszük lehetetlenné, saját nemzeti sirnnkat ássuk meg. Olyanok vagyunk akkor, mint az oroszok a nagy Katalin idejében, a mikor óriási festett

| vásznakat helyeztek el az országát szélére, hogy a czárné azt higyje, miszerint virágzó falvak emelkednek ott, a hol csak puszta sivárság honolt! Hanem akkor csak egy czárnét szedtek rá, nem a nemzet saját magát.

Lehet mondani, hogy ma a ma gyár adminisztráozió egy része csak ilyen óriási humbug ! Mindenki szá mobbau igyekszik kimutatni azt, i mi niucs!

A magyarnak úgyis hibája, hogy beszélni szeret, beszól, okoskodik s ha jó sokat beszélt, szentül hiszi hogy tett valamit. Hát még, ha ir!

Egy második átka a magyarnak ; az urhatnámság, a mi az egész ad minisztráczió szervezetét végképp át kossá teszi a nemzetre nézve.

Azért igyekszik mindenki, hogy hivatalnok legyen, hogy ur lehessen, azaz parancsolhasson, n maga én-jét kiterjessze és igazságtalanul reá erőszakolja minél több alárendeltre. Azért akar hivatalnok lenni, hogy minél kevesebbet dolgozzék s minél több embernek imponáljon. Esze ágába se jut soha, nem is álmodja azt, hogy ó voltaképpen a közönség szolgája; minden csepp vére felforrna e gondolatra! ő az állam vagy helyesebben az elöljáró szol- gája, a ki az ő szemében az uralkodót képviseli, a többi előtt pedig ö képviseli a hatalmat!

.Egyéb közrendi osztályoknál is azt tapasztalhatjuk, — mondja Vajda János, Polgárosodás nevű munkájába“ — kogy minél nagyobb a műveltség, annál kiálihatatlanabbul, szemvakitólag kirívó a jogosulatlan, öntudatlan gőg, az üres pöffeszkedés, a megközelithetetlenül konok felfu- valkodottság, mely azonban, a mint egy-két vonallal nagyobb urat lát maga előtt, rabszolgailag, mint az üres zsák, úgy összeesik, mert minél nagyobbak valahol az arisztokratikus érzelmek, éppen olyan nagy másfelől a szervilizmus is.“

Hát még az adminisztráczióban 1 Az a sértő, bántó dölyflefelé! (Már pedig oly nagy urnák hiszi magát minden legkisebb hivatalnok, hogy mindenkit maga alatt lát.) Csak közvetlen főnöke iránt szolgai! Azoknak dolgozik, különben dolgoztat nagy statisztikában matatja ki, hogy mit kellett volna dolgozni. A papiroson van minden.

Az adminisztráczió, mikor első sorban humánus és a nemzet valódi haladását tűzi ki czélul, nagyon sokat tehet a közerkölcsiség, a kultúra, a haladás elősegítésére. Mert a mikor erőszakos, a mikor gyanakodó és csak a kémkedés, az alattomos ellenőrzés által képes valamit létrehozni, akkor az embereket két- szinüekké, hazugokká, cselszóvőkké teszi és az önérzetet mindenkiben megsértve, a kétszínűség felé kergeti alkalmazottjait. Mig ellenben több szabadságot adva, éppen az önérzetet, a kötelesség szeretetét, a hazaszeretetei kellene minden egyesben felébreszteni, erre Kellene támaszkodni. Azt a meggyőződést kellene bennök suggerálni, mégpedig erősen suggerálDi, hogy a hazáért, a nemzetért dolgoznak, hogy a nemzet, hogy a közönség szolgái és hogy épp azért kell nekik példát adni, a humánus önfeláldozó felsőbb- rendű élet alapföltételeiben.

Csakis akkor él a müveit, czivilizált ember gazdag, teljes életet, a midón sokakért élhet. A mi jőtette- ink olyanok, mint az árnyék, a mit e földre vetünk; ha róviditni akarjuk ez árnyékot és magunk felé akarjak visszazsugnritani, röviditni kell valódi nagyságunkat s kisebbekké válnunk. Ha csakugyan nagyok akarunk lenni, legyünk jók, legyünk önfeláldozók, legyünk nagylelküek, mert minden önzés indító oka: lelki fogyatkozás, lelki kis.zerüség! Az énünket ne erőszakosság által akarjuk másokra kiterjeszteni, hanem éppen nemes tetteink, altruistikus érzelmeink által. Nem a nyers erővel, hanem a szeretet által.

Az adminisztráczió magában véve holt gépezet, mely tökéletlen rugókkal, rosszul működik és hátráltatja, lehetetlenné teszi a haladást, C9ak egy dolog válthatja meg, egy j dolog önthet életet belé: a szeretet. : Ha majd minden egyes hivatal- ( nők nem saját magát fogja szeretni, saját kényelmét, saját úri pozicziőját a énjének igazságtalan kiterjedését, hanem szeretni fogja hazáját, nemzetét, felebarátait, a haladást, ha altruistikus érzelmek fogják hevíteni, ha szeretettel fogja kötelességét végezni, akkor élni fog, nem lesz csak holt betű és áldott befolyása lesz, előbbre fogja vinni a nemzetet, a hazát!

Nekünk, magyaroknak ez is életkérdés 1

Falb legojabb jővendómondása.

— Milyen leit ai idZjárái 1897. régin ? —

Néhány nap előtt jelent meg' tőle egy kis kötet, a melyben megjósolja az időjárást az 1897.. esztendő még hátralévő napjaira. Mivel olvasóink között is sokan akadnak majd, akiket érdekel a dolog, a legnevezetesebb adatokat átvesz?., szűk:

j Szeptember elsejétől mintegy ötödikéig Európa egy részében szép és száraz időjárás, de amellett hűvös. Hatodikétól tizennegyedikéig erős viharok és szeles időjárás. Szeptember tizennegyedike másodrendű kritikus nap. Egészen tizenötödikéig olyan hűvös az időjárás hogy dér képződik, melegebb időjárás csakis tizenhatodikán kezdődik. Innen huszonkettedikéig langyos esőzések. Szeptember huszonhatodikén ismét elsőrangú kritikus nap. Hűvös időjárás, a hegyvidéken hóesés és a síkságon tartós esőzések. Szeptember végén ismét enyhe idöjábis.

Október első hét napjában Európa déli és nyugati részén tartós esőzéjB. Az időjárás meleg. Tizedi-'' ■ kéig oagy foíróság,. amely azonban ;... a tizennegyedike körül támadó tartós eső folytán csakhamar hűvös időjárásnak enged helyet. Tizenhetediké körül ismét nagy meleg. Október huszonötödikéig kevés a váltó/is, de ezen a napon, amely az elsőrendű kritikus napok közé tar- - tozik, erős csapadék észlelhető.

November első harmadában meleg időjárás és langyos eső, tizedi- '■ kétől húszadikáig erős havazás és ' tartós hideg, a hónap utolsó tiz napjában pedig ismét enyhe időjárás, bár huszonnegyedikétől húszon- hetedikéig kisebb havazás. Kritikus napok nov. huszonnegyediké (elsőrangú.^ Erre a napra nagy viharok várhatók.

Deczember honapja Európa északi részében nagy havazással kezdődik.

Dél felé egészen negyedikéig enyhe az időjárás, de ekkor itt is a sürü havazás folytán mélyen alászáll a temperatura. Ötödikétől tizedikéig enrópaszerte föltűnő száraz időjárás, nagy hideg, amelynek csak a tizenkettedikén kezdődő langyos eső vet véget. Ezután egészen a hónap végéig enyhe időjárás, csekély esőzéssel és a magasabb hegyvidéken . előforduló havazással.

Könyve többi részében gyűjti Falb az adatokat, amelyek az év első nyolcz hónapjára mondott jóslatai mellett bizonyítanak. A világ minden részéből vannak ezek között levelek és rövid jelentések: ami nem annyira azt bizonyltja, hogy jóslatai mindig beváltak, hanem hogy mindenütt vannak nagy számmal fanatikus hivei. Mert néha olyan a leveleknek hangja, mintha egy bibliai prófétához volnának czimezve, akinek szavában kételkedni Isten ellen való vétség.

A kormán; a kivándorlás ellen.

Veizpróm, slept. 10.

Olvasóink bízvást emlékezni fognak, hírlapunk szerkesztőjének, egy fiumei keletű tárczaczikkelyére, melyet mintegy félév előtt közölt a ^Veszprémi Független Hirlap-ban s melyben számos félrevezetett baranyai családnak Amerikába történt kivándorlása alkalmából felhívta a kormányt arra, hogy az Amerikába való csábítás ellensúlyozására világosítsa fel a népet ax ámítások alaptalanságáról.

E hírlapunkat a kormány méltó figyelembe vette s érveinket csaknem szószerint fölvette, körrendeletébe, melyet az összes törvényhatóságokhoz intézett s melyet im teljes szövegében közlünk..

A rendelet igy hangzik ;

Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak.

A cs. és kir. közös külügyminiszter ur utján vett hivatalos értesülés szerint az Egyesült Államokban nagyszámú olyan társulat létezik, mely ügynökségei által mindent elkövet, hogy Európából különöseu a tőkével rendelkező földmiveseket kivándorlásra s ingatlanai megszerzésére búja.

Ezen czélból az emlitett társulatok egyes vidékekre felhívásokat, néha képes ismertetéseket küldözgetnek, melyek egyrészt az igazságnak ugyan némileg megfelelő leírását nyújtják az ajánlott gyarmatoknak, másrészt azonban számos oly körülményt hallgatnak el, melyek a tényleges viszonyokat egészen más színben tüntetik fel

így ha azt tartalmazzák, hogy a kérdéses földterületek a mellett, hogy termékenyek, szerfelett jutányosak,

Az ei ref. egyház finnéi

— Mórocsa Kálmán beiktatása. —

J A veszprémi tv. reform, egyházmeg If. é. szeptember 6-án városunkb rendkívüli közgyűlést tartott. j Nyikos Kálmán esperes elnök bei leütvén, bogy as egyházmegye megl [ sásából elrendelt ssavasas eredmény as, hogy ngys. Mórocsa Kálmán ki táblai bíró ur as egyházak szavazataim többségével egyházmegyei gondnokká vt lasslatott, felkéri gondnok urat, hog székét elfoglalná s a hivatalos eski tegye le.

Az eskü letétele után az Ul egyhái megyei gondnok a következő beszédi mondotta:

M. elnök esperes Ur, mélyen tisz telt közgyűlés 1 A midőn e disze állást, a melyre a gyülekezetei többségének bizalmából megválasz tatváu, elfoglalandó vagyok, igéren első sorban, hogy azt az esküt melyet letettem, nem puszta forma litásuak tekintem, hanem hivatalos működésemben azt minden tekintet1 ben megtartani iparkodom. Ez állásommal járó kötelességemnek a mennyire tehetségem és egyéb elfoglaltságom megengedi, teljes odaadással iparkodom megfelelni.

Teendőink közűi az egyházkor- máuyzat és egyházi bíráskodás nem ró nehéz feladatot a koozistorinmra és elnökségre, mert hiszen vannak hála Isten ajabban és legújabban kodifikált egyházi törvényeink, a melyekből azok a hiányok s bajok, melyekről a régi gyakorlati élet feltüntette, hogy nem jók, kimaradtak vagy orvosoltalak. — Ezeknek a törvényeknek szigora de igazságos betartása és alkalmazása teljesen biztos eszköz nézetem szerint arra, hogy eljárásunk kifogástalan és minden irányban megnyugtató legyen.