Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-08-28 / 35. szám
Veszprém, 1897. XVII. évfolyam. 35. szám. Szombat, augusztus 28. 2t£og1ole3a. miIbím ■■•mfcBtM. A lap ára: «epéit évre 18 korona, fél érre 6 korona N«py«“dérre 3 korona. RrjM »im ára 30 fii. Kapható Siemerey J. él ,'Urclk| L. arak iixleteiban. KIADÓHIVATAL: Scakadi utcza 514. h. s ■ FÜGGETLEN HÍRLAP Szerkesztői iroda: Veszprém Saabadi-ntoaa 614. u Siraetésele : (i háthasábos petittor vágj annak tere) Az elz8 oldalon . . ao fillér. A a-ik s 3-ilc oldalon z6 fillér. A 4>lk oldalon . • . iá fillér A nyiltérben .... 40 fillér Kwcztiri illeték .. 60 fillér A katb. Autonómia it az 1871-ikl szervező Congressus két pártja. IiU M 1871-iki Congreairaa egyik I Á kath. Autonómia sokáig va judó kérdése, immár megoldásához közeledik. Wlassics minister az országgyűlés mindjcét házában kijelentette, hogy a kath. Congressus mielébb össze fog hivatni; Vaszary bibornok herczegprimás épen m°s^ tanácskozott ezen ügyben a püspöki karral. Időszerűnek tartottam ennélfogva röviden ismertetni az 1871 iki szervező Congressus két pártjának munkálkodását, ebből megérthető, hogy miről van szó, midőn kath. Autonómiáról beszélünk. Az i87i-iki autonómiai Congres-; sus azon feladatot tűzte ki magának,' hogy a magyarországi katho- likusok, az őket hazai törvényeink szerint is megillető vallásszabadság, 's vallásegyenjoguság alapján egyházi ügyeiket úgy rendezhessék, hogy az állam irányában a kellő függetlenséget, és önállóságot megnyerjék, s az egyházban magában is a' világi, híveknek s az alsóbb rendű papságnak megadassák, és biztosíttassák mindazon befolyás, mely a kath. egyház alapszervezetének megingatása nélkül megadható. Az autonómia, — az önkormánylat — fogalma tehát nem abban áll, hogy azon jogokat, melyeket eddig az állam gyakorolt felettünk, a főpapságra szállítsuk át, s a világi hívek s alpapság továbbra is maradjanak jognéjkűliek, úgy mint eddig volták. A jqongressuson mindenki belátta, hogy kell jogot, befolyást engedni á világi híveknek ás az alsóbb rendű papságnak is; 'mindenki belátta, hogy ezen befolyás áltol nagyobb érdekeltség ébred a katholikusok közt egyházi és nevelési ügyeik. iránt, miután a katholikusok eddigi közönyösségének egyik fő oka éppen abban rejlik, hogy nincs semmi befolyá-' suk az egyházi s iskolai ügyekre. Hogy tehát kell befolyást, kell jogot adni, abban a congressuson mindenki égyet értett; de lényeges' eltérés mutatkozott, midőn arról volt szó: mennyi befolyást, mennyi jogot adjunk ? E kérdésben a congressus két pártra szakadt; az egyik párt — a főpapság pártja, — összesen ötven papi s negyvenhat világi képviselő — kevesebb befolyást, kevesebb jogot akar engedni; a másik párt, hová csupán három papi s ötvenkét világi képviselő sorakozott, több befolyást, tágasb jogkört óhajtott. E számokból kitetszik, hogy a világi elem, túlnyomó több-égé, — t. i. az ötvenkét világi képvi-elő — neui volt megelégedve azon kevés befolyással, azon kisjogkörrel, melyet a főpapság kijelelt, s melylyel a világi elem kisebbsége, a negyvenhat világi képviselő beelégedett. Azt is érdekés megjegyezni, hogy ezen négy- venhat világi közt van tizennyolez gróf és Őt báró. — Azon ötvenkét világi közt pedig, kik tágabb befolyást óhajtottak, van négy gróf, egy báró, s tizenkilencz országgyűlési képviselő. A kevesebb jogot engedők, az úgynevezett congressusi többség ; a több jogot óhajtók pedig úgynevezett congressusi kis -bbség. A következőkben elmondom a két pár közötti különbség főpontjait. II. A főbb eltérések egyike az egyházi vagyon kérdését illeti. Magyarországon a katholikus egyház nagy kiterjedésű jószágokat bir. Ezekből kell ellátni a fő és alsóbb rendű papságot, az iskolákat és tanítókat. A congressus megegyezett abban, hogy a püspöki, káptalani s minden egyéb néven nevezendő egyházi birtokot és alapítványokat a magyarországi katholikus egyház számára fen kell tartani, s az összes katholikus hivek védelme alá helyezni. De midőn arról volt szó, mikép kell ezen javakat az egyházi, nevelési, iskolai (Szélokra úgy alkalmazni, hogy egyrészt azoknak jövedelmei szaporitassanak, másrészt pedig mi nél több : forditathassék a nevelési és iskolai czélokra, s az amúgy is adókkal terhelt kath. nép áldozat- készsége kevésbbé vétessék igénybe, e kérdésnél lényeges volt az eltérés. A többség úgy biztosította a főpapság számára a javakat, hogy l azoknak kezelését mindenkorra reájuk bizta, s megelégedett a megadóztatással ; holott a kisebbség, a most élő püspökök, apátok, kanonokokra nézve szinte elfogadta a megadóztatás elvét, szinte rájuk bizta a jószág-kezelést; de azt akarta, hogy jövőre az uj kinevezéseknél, lassan- kint, a jószágkezelés is az önkormányzati közegekre, tehát a papság és világiak képviseletére bizassék, ügyesb, szakértőbb, jövedelmezőbb gazdálkodási szempontból. Tudjuk, hogy sok helyt a püspöki és káptalani vagyonok az illető főpapok elfoglaltsága, vagy agg kora, vagy gazdászati járatlansága miatt nem hoznak annyi jövödelmet, a mennyit czélszerübb kezelés mellett hozhatnának. Továbbá a kisebbség belátván azt is, hogy a szegény plébánosok, káplánok, nyugalmazott papok, tanítók illőbb ellátása, az iskolák alapítása, berendezése, igen sok pénzt szükségei. Szabad kezet akart engedni a katholikus gyűlésnek abban is, hogy épen a nevezett szükség tekintetéből a kanonoki állomások számát kevesbítse, s az igy fennmaradt pénzerőt a nevezett ezé-okra fordíthassa. A püspöki méltóság tekintélye sem fog csökkenni ha a püspökök nagy jövödelme csak azért szállitatik alább, mert az egyházi és nevelési czélok ngy kívánják: nem kárára, de hasznára lesz az egyháznak, ha a szegény iskolák és néptanítók, a csekélyen dijazott nyugalmazott papok, káplánok, a szűkölködő plébánosok anyagi helyzete, azon százezrekből javittatik, melyeket a főpapságtól elvonunk akkép, hogy ezen főpapságnak méltó ellátása mégis biztosittassék. Midőn tehát a kisebbség azt akarja, hogy a püspököknek, kanonokoknak személyére nézve kevesebb jövedelme legyen, s hogy a kanonokok száma kevesbittessék : az egyház javát czélozza, mert azon jövedelmet az egyház, a nevelés, az iskola czéljaira fordítja. A többség pártja, mert több pénzerőt hagy meg az egyes püspökök és kanonokok kezében, kevesebbet áldoz az egyházi vagyonból a közezétokra, s azon egyházi urak nagylelkűségére bízza azt, mit a kisebbség minden esetre biztosítani akart, mert elvégre az egyházi fő- urak is csak emberek, egyik adakozó, a-másik szűkmarkú. HL Egy további eltérés az egyházi méltóságok adományozása, s a lelkészt hivatal betöltése körüli befolyást illetiValamint a polgári életben, úgy az egyházban is, az önkormányzat egyik szükséges feltétele az, hogy az elöljárók a polgárok bizalma által emeltessenek a kormányzói székre. Az egyházmegye kormánya a megyés püspök kezében van: azért szükséges, hogy mindazoknak, kik az egyházmegyéhez tartoznak, kellő befolyás engedtessék a püspöki szék betöltésénél. Az autonómiai hatóságok: az egyházközségi tanács, az espereskerületi tanács, az egyházme- gyei gyűlés és tanács : az országos autonómiai, vagyis igazgatótanács, és az országos Congressus. Ezekben közös volt a megáüápodás. Azon szervezet, melyet a congressus főpapi pártja elfogadott, oly csekély befolyást enged a híveknek és az alsó retldü papságnak a püspöki szék betöltésénél, hogy a gya- korlati életben a papírra irt igen csekély befolyás semmivé leszen. Tekintsük a dolgot példában. A szervezet szerint az egyházme- I gyét képviseli az egyházmegyei gyűlés. Az esztergomi érseki megyében mely 930 ezer katholikust számit, ezen katholikus híveket az egyház- megyei gyűlésen körülbelül 360 követ — ezeknek egyharmada pap, s kétharmada világi — képviseli. Ezen egyházmegyei gyűlésnek lesz egy választmánya, az egyházmegyei tanács, mely minden egyházmegyében egyenlően négy papi s nyolcz világi, tehát összesen tizenkét tagból fog állani. Az országos autonómiai, tehát a legfelsőbb egyházkormányzati hatóság, az igazgató-tanács, pedig áll, a herczegprimás elnöklete alatt három főpapi s papi és hat világi főúri tagból. Az úgynevezett többségi határozat szerint az igazgató tanács tehát a most említett kilencz egyházi s világi főur, meghallgatván a püspöki kart és az illető egyházmegyei tanács tizenkét tagját, három egyént jelel ki, s ezen kijelelést ő felsége a király elé terjeszti, hogy a felség azon három közül egyet püspökké kinevezzen. Tehát az esztergomi érseki megyét, melyet például felhoztunk, csak azon tizenkét egyházmegyei tanács-tag képviseli, s azoknak óhajtását az igazgató tanács főurai meghallgatják ugyan, de nem tartoznak szerinte eljárni, mert nincsenek arra kötelezve, hogy a hármas kijelölést az egyházmegye tizenkét képviselőivel egyetértőleg megalapítsák. Ebből minden gondolkozó ember megítélheti, hogy a püspök-nevezés széles Magyarországon azon kilencz főur kezében van. Ellenkezőleg a kisebbség valódi jogokat óhajtott e tekintetben. Azt akarta ugyanis, hogy a püspök- jelöltek névsorát az egyházmegyei gyűlés, tehát az esztergomi érseki megyében 360 választott képvisel“ 1 állapítsa meg, mint az egész me gyének kijelentett kívánságát, s eze kívánság alapján, az országos kath. Congressus; teszi meg a hármas kijelelést, mely ő felsége elé lenne terjesztendő. Igen világos, hogy ezen esetben valódi jog adatik a kath. híveknek és az alpapságnak. Midőn a kanonoki állomások betöltéséről van szó, a főpapi párt szinte oly eljárást követ, mint a püspöki szék betöltésénél, azon kivétellel,- hogy az igazgató-tanács főurai az illető megyés püspökkel egyetérteni tartoznak a hármas kijelölés megállapitásánál, de az egyházmegyét képviselő 12 tanácstagnak ismét csak azon joga marad, hogy az illető nagyurak meghallgatják — de velők egyetérteni nem tartoznak .... A kisebbség itt is valódi jogokat óhajt. Szerinte az egyházmegyei gyűlés, tehát a például felhozott esztergomi érseki megyében a 360 választott képviselő, jelöl ki három egyént, a végre, hogy közülök a fejedelem egyet kinevezzen. Ezen külömbség is igen világos; világos az is, hogy a főpapi párt mind a- püspökségek, mind a kano- nokságok betöltésénél csakis a főpapságnak és a világiak közül azon hat főurnak adott valódi jogokat, de az alpapságnak és a világi hivek egyetemének semmit, vagy oly keveset, mit a semmitől alig lehet megkülönböztetni. A plébános-választást illetőleg is, igen szűkmarkú a főpapi párt. E tekintetben épen a népesb községeket, az értelmesb polgárokat tosztatták meg oly jogoktól, melyeket eddig gyakoroltak. — Lássuk példákban. Oly helyeken — s ezek a városok — hol eddig a politikai község — melyhez nem katholikusok is tartoznak — azon joggal bírt, hogy papot válaszszon, mint például Budapest városa, ezentúl az fogna történni, hogy megalakittatván a kath. egyházközségi tanács, ennek daczára, hogy tisztán katholikus elemekből áll, daczára hogy fizetni fogja papját, nem lesz annyi joga, mint volt a politikai községtanácsuak, hanem Budapest városában a kath. egyházközségi tanácsnak az esztergomi érsek, — a prímás, kinek megyéjéhez tartozik, — fog három papot kijelölni, hogy ezek közül egyet válasszon. Ezelőtt a város egy papot nevezett meg, megválasztotta plébánosnak, azok közül kik folyamodtak, most a prímás fog majd a folyamodók közül hármat választani, s azt mondja hnajd a város egyház- községének : az általam kijelölt három közül válaszsz. Ez világosan jogelvevés. Oly helyeken, hol nem a politikai, hanem az egyházközségi tanács bírt eddig is papválasztási joggal, ezen jog elvétetik, igy például Kecskemét városában az egyházközségi tanács szavazattöbséggel választott magának a folyamodók közül papot;. ezentúl, ha a főpapi párt határozata érvényesül, Kecskemét városa elesik régi jogától, mert kénytelen lesz három egyént a váczi püspöknek kijelelni, s a váczi püspök' nevez majd a három közül Kecskemét városának papot. I Ez is világos jogelvevés. Ez tehát a külömbség a papi hivatalok betöltését illetőleg a két párt között. IV. Az igazgató-tanácsról, mint legfőbb autonomikus hatóságról lévén szó, röviden jelezzük a külömbséget, mely az önkormányzat legfelsőbb közegére vonatkozólag a két párt közt feltűnő. A főpapi párt ezen igazgató-tanács kezébe oly terjedel- mes hatalmat tett le, mely elnyomja az alsó papság és a híveknek minden befolyását. Az egyházi méltóságok betöltése ugyanis teljesen ezen fő- uraktól függ. így tartja kezében az igazgató- tanács az ország papságát, félni fognak tőle, mert a püspöki és kanonoki állomásokát az adományozza, a híveket és alsóbb rendű papságot pedig nem igen veszik számba, mert az egyházi méltóságok adományozásánál befolyásuk semmi. * Továbbá az országos autonómiai gyűlés képviselői nem három, hanem öt évre választatnak, az igazgató- tanács, melyt a méltóságokat és a vagyont is kezében tartja, annál biztosabb a megszerzett congressusi többség birtokolásában. A kisebbség, már magát az igazgató-tanácsot máskép, népszerűbben rendezi. Szerinte az igazgató-tanácsban a herczegprímásnak nincs helye, van három papi és hat világi tanácsos, s ezek is hivataloskodásuk idejére fizetési átalánynyal birnak azé. t, nehogy ide csupán nagy urak jöhessenek, más szegényebb, de azért okos férfiak kizáratásával. — Ezen igazgatótanács maga választja elnökét, s nem a herczegprimás annak született elnöke, mert a prímás az országos kath. gyűlésen telnököl, s az igazgató-tanács épen az orszဠTAR CZ A. fi Hogy ha ji az alkony. Hogy ha jő at alkony. És le száll az est, Én jutók tehoizád Édes 'örömest. Összezárjuk aztán A völgy berkeit, Amely vadvirágos Szőnyeget térit; . Harmatos ajkával Mintha mondaná : Jertek pihenőre Árnyas lomb alá. És itt átölelve Melléd heverek; Szerelmet suttognak A kis levelek ... > Szerelmet csevegnek A ringó habok . . . Szerelmet ragyognak 1 Fenti a csillagok . . . Habban, csillagokban, Csüngő levelest: Mindenütt, mindenhol Csupa szerelem. Hál a mi szivünkben Vajh* ff hehe mást! Szerelmet Vfr itten Minden dobbanás , ■ Szem: a szembe téved, Ajk: az ajakon . . . Altató dalt suttog A stagy Balaton. SOÓS LAÍOS. KeixesénHoldsugdrndl csónakázni Lenn a tavon, óh mi kéj. Nines sehol a kerek földön Ilyen bűvös csábos éj. Veleticzéról szól az ének Lassan úszik csónakom. Megtört fényű égi sugár Simul el a habokon. Kis-Velettcze szép világom Csendes fájó dallatnod Ringatja el öntudatlan Tán a siró, lágy habot. Aludj, aludj susogó szél Ne áruld -el ihletem, Mert megbánnám, hogy egyszer rég ' Még valaki hitt nekem. Pihenj te is, ringó hullám • Ne csókold meg homlokom', Fájó bánat, régi emlék Szálna vissza csókodon. Távozz holdam, bolygó társam Fáj a gyönyör, yáj a kéj: Oly végtelen szomorún szép Ez a bűvös, csábos éj. . BECK BLANKA. Éjjeli látogatás. Angolból: Mangold Béla Kolos. Dr. Macpherson hírneves orvos Tolt a West Endben. Mindamellett, hogy hiterjedt praxisával nagy vagyonra tett szert, buzgalommal és szeretettel szentelte magát hivatásának, elannyira, hogy ideje sem maradt a nősülésre. Egyedül lakqtt műkincsekkel tejt palotaszerű kis házár ban, hol egy vén szolga teljesítette a szükséges teendőket. Bzy napon a vén szolga megbetegedett, Állapota nagyon veszélyes volt, s ezért gazdija elszállit- tatta egy közeli korházba. Dr. Macpherson különcz természeténél fogva nem tudta magát elhatározni, hogy nj szolgát fogadjon, s nagy elfoglaltsága mellett, addig inkább maga takarított és tisztított ügy, ahogy .- míg régi hú szolgája felgyógyul betegségéből. Egy éjjel kopogtattak a ház kapuján. Dr. Macpherson maga nyitott ajtót, melyen egy uraaági szolga lépett be, azon sürgős üzenettel, hogy az orvos jöjjön azonnal lord ^eelhez, ki jgen rosx- gzul van. 1 — A fogat a kapu előtt áll, — szólt a szolga. ' Az orvos gyorsan felöltözködött, “magához vett egy par orvosi szert sürgőé segély nyújtás esetére ée bár eddig nem Csmerte a nemes lordot, kihez hívták, megszokott buzgalmát ée k ereeetvégyát kielégítendő, sietve útra kelt, a beteghez, miután ‘gondosan bezárta palotája kapuját. A fogat elrobogott. Dr. Macpherson álmosan dűlt a kocsi puha párnájára és elaludt. Egy zökkenésnél hirtelen felébredt. Hideg éjjeli levegő áramlott be a kocsi nyitva feledett ablakán. Kitekintett, sötét csendes éjszaka volt, melyben viezbangzott a lovak patkóinak csattogása és a gyorsan tovarobogó kocsi zöreje. Bár a nagy sötétségben nem láthatott semmit, azt mégis észrevette, hogy nem London niozáin, hanem valamely nyaraló telepen járnak. Nem volt félénk- természetű, mégis aggodalom fogta el őt, mi azonban csakhamar eloszlott, , midőn a kocsi egy ház előtt megállván, a szolga feltárta a kocsi ajtaját és segédkezeit néki a kiszállásnál. A szolga azután a ház kapujához sietett, erősen bekopogott, aztán minden ező nélkül felugrott a kocsira, mely csakhamar eltűnt a sötétségben. A pillanatnyi meglepetésből, melyet a kocsi váratlan távozta okozott, dr. Macpherson még nem is tért magához, midőn megjyilt a kapu, s egy előkelő külsejű öreg pr, szívélyes hangon üdvözölje Qt. — §zép öntől doktor gr, — szólt barátságos ét lekötelező hangon, — hogy ily gyorsan megfelelt hívásomnak, kérem kövessen az emeletre, — ée a kezében levő lámpát felemelve, megvilágította a sötét lépcsőházat. I — Kötelességemet teljeeitem, — szólt az orvoe — midőn ide jöttem; habár ha tudtam volna, hogy ily messzire kell jöonöm, egy fiatalabb kollégámat ajánlottam volna a lordnak. Ezalatt felértek az emeletre, s elegánsan bútorozott szobába létek. — Vesse le kabátját kedves doktor, mert itt nagyon meleg ven, aztán foglaljon helyet, ijt közel a kandallóhoz, mért tudom, hogy átfázott a nagy hidegben. — Köszönöm, köszönöm, — szólt az orvos, — ne vesztegessünk eok időt, beteghez hívtak, s igy tán jobb lesz, ha előbb gda megyek ? egy — A beteg én magam vagyok, — szólt az öreg az nyugodtan. — Ah! — válaszolt az orvos meglepetten, — hisz ön korához képest kitűnő színben van, s ha ön maga jár kaput nyitni és orvosát fogadni, valóban nem tudom, mi szüksége lehetne rám ? Ha less szives helyet foglalni, — felelt az öreg ur mosolyogva, — elmondom önnek betegségemet, de előbb tegye magát teljes kényelembe. Szolgálhatok egy jó szivarral, — valódi havanna, Osak elfogad egy pohárkát ebből a kitűnő whiskyből? felséges ital, kérem tessék. ... Az öreg két pohárral töltött az asztalon álló üvegből, a odanyujtott az orvosnak egy doboz finom szivart. Dr. Macpherson nem érezte magát a legjobban, mindaz, ami eddig történt, •okkal rejtélyesebbnek látszott, minthogy nagy kedve.lehetett volna a tett ajánlat elfogadására, de végre is nem látott az öreg urban oly vsezélyee embert, ki esetleg ártalmára lehetett volna és másrészről engedve a pillanatnyi kényszer helyzetnek, helyet foglalt a felajánlott karos székben. — Szeszes italt csak nagyon ritkán iszom, — sző.lt szintéit nyugalommal, — szivart pedig nem szívtam életemben soha ; így tehát ne vegye rossz néven, hogy vissza ntaaitom ezeket. Lord Peelhez van ezerenosém ? —- Az Tagyok, — válaszolt az öreg röviden — és ha szives lesz meghallgatni, elmondom önnek szörnyű betegségemet. De előbb tegye meg nékem azt a szívességet, hogy kigombolja kabátját és lehozza kesztyűit Lássa, önök orvosok, saját érdekükben nem használják ki tudományukat. Itt átfog melegedni, s mikór távozik, jól megkötheti magát, Dr. Macpherson szótlanul engedelmeskedett és kérdőiig tekintett betegére. — igen, igen, -=• szólt ez, megértve az ovvos óhaját, — térjünk át betegségemre orvos ur! En szerencsétlen ember vagyok. Legmagasabb foka álmatlanságban szenvedek. Aki ezt aztiezonyn betegséget nem ösmeri, nem alkothat magúnak fogalmát, arról, hogy pnty kínok gyötörnek. Ebbén hentergem ágyamon hossza éjszakákon át, nincs eenkiqt, kihez egy szét is szólhatnék, és az éj bántó némasága és kínos csendje még fokozzák szenvedéseimet. Tudom, hogy őrültté fog teDni ez átkozott bajom és képzelheti, hogy e miatt mily félelem tölt el. Nagyon sokat szenvedek, doktor ur 1 — Mindenesetre nehéz betegség az, — szólt az orvos, — és csak észszerű életmóddal gyógyítható. De bármennyire kellemetlen is önre nézve, kétségbeejtő állapota semmikép sem oly veszélyes, hogy e miatt éjnek idején orvost kellene hivatni. Engedje meg, hogy kifejezzem neheztelésemet e miatt, de hossza gyakorlatomban még soha sem történt velem ilyesmi, mi majdnem rosa tréfának nevezhető 1 — Nagyon sajnálnám, ha ön igazán megharagudnék rám. ön, ki egész életét a szenvedő emberiségnek szentelte, legjobban tudhatja, hogy 9zémtalan esetben, már maga az orvos jelenléte jóltevő hatással van a betegre és én szintén kérem, ne vegye rossznéven tettemet, és gondolja meg, hogy nehéz betegek a pillanatnyi benyomás alatt állanak ée rendesen e szerint cselekszenek ie. — Megengedem, — válaszolt az orvos — de befogja látni, hogy e pillanatban nem segíthetek baján. Legfeljebb altató szert adhatnék, melyből hoztam is magammal egy üvegecskével. Kérek egy kávés kanalat. — Hiába való minden kisérlet, — folytatá az öreg, — ennyira telítve va gyök ily szerekkel, annyira eltompultam már az oxium és más álmothozó szerek hatásától, hogy bármily mennyiségben használom is, nem vagyok képes el aludni. —7 Hát akkor miért hivatott ? — szólt az orvos haragos türelmetlenséggel. — Hogy társaságában eltölthessem az éjszakát, — válaszolt az öreg röriden. — Es ön azt hiszi, hogy én vállalko. zom erre? — Nem kívánom fáradtságát ingyen Tekintse az egészet agy, mintha egy életveszélyes betegnél kellene virraeztania szolgálatát mindazonáltal jól megfizetik nemde ^ Rn 5* erre kérem önt., — a igy szíveskedjék megmondani, mennyit kíván i ez éjszakára? E szavakra dr. Macpherson rögtön ba rátságosabb lett. Megfizeti — gondoló magában, — az egészen más, akkor legalább érdemes lesz az éjjelt ébren tölteni. — Rendesen tiz fontot kapok egy ho- szabb éjjeli látogatásért. — Lástuk tehát, szólt a lord látható örömmel. — most egy óra van, számítsak ez éjjelt 9 óráig, akkor önnek óránként negyven shilling jár. Én tiszteletdiját félóránként fogom önnek fizetni, és minthogy most éppen lejárt az első félóra, mióta nálam van, íme fogadja ezt az aranyat — . , . E szavakkal lord Pasi átnyújtott az orvosnak egy font sterlinget. — Ha már ily pontosan fizeti időmet, szólt dr. Macpherson barátságosan, — tenni is akarok valamit az ön érdekében. Feküdjék le ide, — szélt egy kényelmes pamlagra mutatva ■— és adja elő a mai .LondonNews*-t. Ön rágynjt egy Bzivarra — és én felolvasok önnek. — Pompás eszme, — kiáltott fel az öreg örömtelten és azonnal teljesítve az orvos utasítását. — Én még megtoldom a recipét azzal, hogy egy pohár Whisky-t is iszom, a-kivételes helyzetre való tekintettel On is ihatnék egy pohárkából belőle, nem mindenhol kapható! Dr. Macpherson igenlőleg bólintott fejével, mire az öreg ur odanyujtá neki az annyira feldicsért italt. Mindketten kiürítették poharukat, lord Peel lefeküdt a pamlagra, az orvos pedig felolvasott. Egyforma száraz hangon olvasta fel a lap legérdektelenebb czikkeit és huszonöt pereznyi olvasás után örömmel vette észre, hogy u lord behunyta szempilláit és alszik. Dr. Macpherson folytatá azért egyhangú felolvasását, hogy az jobban, mélyebben elaludjék a ő szép csendesen távozhassék. Terve azonban nagy bossn- ságára nem sikerült, mert lord Peel egyszerre felrezzent gyenge álmából és zsebében röTÍd ideig kotorászva, elővett egy aranyat. * — Fogadja orvos ur, a második félóráig, tisztelet dijját 1 — Kár volt a miatt zavartatnia magáti szólt az orvos. — Nein tudtam tovább aludni: a tn- 1 (lat, hogy önnek félóránként meg kell t t
