Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-06-26 / 26. szám

Veszprém, 1897.

Veszprémi íűggeten Hírlap.

város határában elfoglalt területek kisajátítását a magyar kir kereskedelemügyi minister ur a folyó 1897. évi május II-én kelt 26734 szám alatt elrendelvén az ennek folytán n vármegyei közigazgatási bizottság által az 1881 évi XXI. t. ez. 33 §-a nlapján kiküldött bizottság, a kisajátítási terv megállapítása és a barátságos egyezség megkisérlése iránt a tárgyalást Veszprém városa városházánál a vármegyei közigazgatási bizottság 145/504—897 számú határozata alapján a folyó 1897. évi julius hó 20 napján délelőtt 9 órakor kezdi meg s a kisajátítási terv agyán ott a folyó évi julius hó 15-ig közszemlére kitétetik azcal, hogy az bárkinek jogában áll betekinteni.

Felbivatnak ennél fogva a kisajátítási összeírásban bejegyzett ingatlanok tulajdonosai, a telekkönyvi érdekeltek és mindazok, kik ezen i Ijárás által magukat bármely okuál fogva érdekelteknek tartják, hogy a kitűzött tárgyalás idejében a bizottság előtt jelenjenek meg és észrevételeiket akár élőszóval skár Írásban adják elő, s pedig annál is inkább mert a bizottság az idézett fövény 34 §-a alapján a kisajatitasi ferv megállapítása felett akkor is érdemileg határoz ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Veszprém, 1897. junius hó 18-án. Eolossváry József s. k. alispán — mint a vármegyei közigazgatási bi zottság által kiküldött bizottság elnöke.

A városi tűzbiztonsági szabályzat.

1. Fejezet.

Általános határozatok.

A tűzrendészetet a városi zeli a rendőrkapitány és tűzoltó parancs* nokság közbejöttével.

A tűzrendészet költségvetési előirányzatát minden évben a tűzoltó-egylet elkészíti s a város tanácsához julius. bő végéig beterjeszti. A tűzrendészet költségei a következő forrásokból fedeztetnek:

a) a tűzoltó egyleii pénztárából,

b) továbbá a tűzrendészed költségeknek is beszámolásával megállapítandó v. költségvetési előirányzat alapján kivetendő községi adókból. A költség retési előirányzat akként készíttetik, bogy a nádas vagy szalmás fedélzetű házak és melléképületek számának 1 írtjával megfelelő összeg az egész szükségleti összegből leüttetik s a leütött összeg.a nádas vagy szalmás fedélzetű házak és melléképületek tulajdonosaira házbér jövedelmi adójuk arányában külön kivettetik.

c) mégis e szabályrendelet alapján kirótt pénzbüntetésekből és egyébb adományokból. A működő tűzoltók a tűzrendészet költségei alól felmentetnek.

A városi hatóság köteles intézkedni mind az iránt, a mi a tűzvész kitörését gátolja. Köteles minden oly cselekményt,

vagy mulasztást, mi a helyi viszonyok szerint tűzvészt idézhetne elő, vagy a keletkezettet tovább szítaná, — megák adály ózni.

Működő tűzoltók, működésűk közben kőzhatősági személyeknek tekintendők, s mindazok, akik a tűzoltóság tekintélyét alá szállítandó az egyletet gyalázzék, vagy a tűzoltói szóval avagy tettel bántalmazzák vagy a tűzoltóságnak ellenszegülnek, kihágást követnek el.

Minden házlulajdonos köteles egy oltó ^ vedret, egy szabadban hordozható zárt , kézi lámpát, egy vasvillát, vas lapátot, legalább 4 méter hosszú 2 oltó pemetet (szikra csapót), legalább 6 méteres nyéllel ellátott. 1 tű /.horgot (csáklyét), ®gj létrát, melylyel a tetőre feljutni lehet és a csúcstól az ereszig lenyaló egy tető- létrát nyitott s könnyen hozzá férhető helyen készletben és folytonosan jókorban tartani. Ezen oltó eszközök 2 hónap alatti beszerzése és állandóan készletben ■ |ő korban tartósáért a háztulajdonos s ha az ott nem lakik, a bérlő felelős. Tető létrákat és pedig annyit, hogy legalább minden 20. méternyire egy kerüljön s oltó pemeteket és vasvillát csak a nadaa szalma fedelű és fazsindellyel fedett házak tulajdonosai kötelesek beszerezni.

Negyed évenként egyszer gabna takarod ás idején pedig mulhatlannl az egész város- tűzrendészed szemle alá veendő} ezen ?>zeiiil6 tagjai a rendőrség, a tűzoltóság 2 kiküldött tagja és a kéményseprők, akik a tűzveszélyes állapotokat meg- figyelik, 8 azoknak megszűntetésére a háztulajdonosokat, vagy lakókat figyol* meztetik; továbbá a háztulajdonosok által tartani kötelezett oltószerek jókarban tartósat, * a viz készlet meglétét, valamint a kémények tisztaságát ellenőrzik.

I Eljárásukról jegyzőkönyvet vesznek fel s azt 3 nap alatt vélemény«8 javaslatukkal együtt a varos tHuácsához megfelelő intézkedés végett beteljeszük.

Tűzoltási czélokra szolgál s azt mindenki rendelkezésre bocsátani köteles:

a) a Séd folyó vize a vá:os báripely pontján,

b) a vár os területén létező minden tó és kút,

c) a lakosság által készletben tartott viz mennyiség.

E végből köteles minden ház lakója konyháján legalább egy tel 9 sajtár vizet, továbbá minden háztulajdonos vagy bérlő udvarán vagy nyitott s könnyen hozzá férhető helyen legalább egy hektoliter vizet, a téli hónapok kivételével éjjel úgymint nappal miudig készen tartani, a viz bordó és a várost öntözö lajtosok pedig kötelesek lajtjaikat vízzel megtöltve készenlétben tartani. Továbbá tűzoltási czélokra szolgálnak s azokat a tulajdonosok rendelkezésre bocsátani kőtelesek :

d) az önkéntes tűzoltó egylet tulajdonát képező gépek és szerelvények.

e) malmok, gyárak, fakereskedések, gőz és lovascséplő gépek valamint majorok és nagyobb fuvarozó üzletek tulajdonosai által 2 hó alatt beszerzendő és folyton jő karban tartandó egy targoncza vagy puttony fecskendő.

f) a lakosság tulajdonát képező és ismertetőjelekkel és betűkkel ellátott egyébb oltó eszközök, minők az oltó vedrek, lámpák, vaslapótok, létrák, szikra, csapók, és tüzhorgok.

Rendőri közegek, tűzoltók, kéményseprők, negyed mesterek, kötelesek az ezen, úgy a kéményseprési és építési szabály- rendeletben tiltott cselekmények vagy mulasztssokról, amint ilyenek tudomásukra jönnek, a rendőrkapitánynak áronnál jelentést tenni, aki azok megtorlása iránt késedelem nélkül intézkedik. * *

Türrendöri ügyekről a rendőrkapitány köteles kölön nyilvántartást vezetni, ázt évenként öszekötve kölön kezelni s a tűzoltó parancsnoknak betekintés végett bemutatni.

(Befejezés következik.)

Mást is akart még mondani, de nem fért ki a száján. Pedig nagy szája volt. C.ak húzogatta, ránczolgatta azt a jóságos vén ábrázatát. Végül aztán mikor látta, hogy nem ura a beszédnek, beletö- rülközött egy ócska kék zsebkendőbe.

Azntin kézen fogta és átvezette őket a saját udvarukba.

Egy sárga gödörhöz érkeztek. A gödör mély volt. Nem lehetett belelátni. A mester ur megint kihúzta a nyakát a gallérjából és ordított Pöhöly apa letérdelt és sirt. Az asszonyok is mind letérdepeltek I és sírtak. A pap egy rézbuzogányból esőt hintett. Azután a koporsót leeresztették a gödörbe. Tompa dübörgés halatszott föl

a mélységből. Az asszonyok egy-egj hantot | dobtak le a koporsóra. Pöhöly apa az ő I kezébe is adott egy-egy hantot. János elfogódni érezte a szivét; ha csakugyan az édes anya fekszik ott lenn . . .

És titokban lecsnztatta a földdarabot maga mellé.

Hazamentek. Már akkor sötét volt Pöhöly apa ráborult az asztalra és ngy maradt sokáig. Azt hitték : alszik.

De nem alndt.

Odavonta őket az ölébe. Megcsókolta az arcznkat és azt mondta nekik:

— Feküdjetek le édes gyermekeim. János vetkeztesd le a Péterkét. Bnjjatok a jó puha ágyba és aludjatok. Aludni jó, mert álmodni lehet. Majd később én íb lefekszem', csak előbb enni adok a Ris- kának.

A fiuk Ievetkezlek és belebujtak az ágyba a dunyha alá. Pöhöly apa kiment a szobából. Az ajtó becsappant utána.

A fiuk csendessek voltak. A sötétség megtöltötte a szobát, meg ám a földtől föl a gerendáig.

jegyszer Csak Péter fölemeli a fejét és hallgatódzik.

— János—mondja halkan a bátyjának.

— No?

— Hol van édesanyám?

— Azt mondják a földben.

— Ugy-e nem igaz ?

— Nem tudom.

— Ugy-e a másik szobában van ?

— Ott.

• — Beteg?

— Beteg.

— Gyerünk, felelte János.

Megfogták egymás kezét és az ágyból

kicsuzva, átfutottak a szobán.

Pista lábujjhegyre állva, fölnyitotta az ajtót. A konyhán is átmentek. Az első szoba ajtaja kissé nyitva volt. A gyerekek bedugták a fejőket. A két viasz- gyertya még égett a szobában és az apjuk az ágyfejre borulva sirta:

— Jaj Istenöm, jaj Istenem, milyen egyedül maradtam, milyen egyedül maradtam.

A két gyerek befutott hozzá. Megáltak mellette. Mi lelte az apjukat ? János megfogta az apja karját:

— Ne félj apám, hiszen mink is itt vagynnk.

Tele volt már az akkor emberekkel és asszonyokkal.

Az udvar közepén ott sőtétlett a nagy fekete koporsó. Előtte tarka, félelmes ruhában a tisztelendő nr, meg a mester ur. Az apjuk is ott állott. Fehér kendőbe törttlgette a szemeit.

A tisztelendő nr mindenféle érthetetlen szavakat kiáltott énekelve. A mester nr ! erre hasonlóan énekelve felelgetett, azu- I tán pedig megköszörülte a torkát; és a j fejét félrecsapva, hosszan kinyújtott nyakkal olyan szomorú ordítást kezdett, hogy a hamvas macska a tyúkól tetején égnek - görbítette a hátát s egy ijedt pillantást 1 vetve a mester urra, elfutott. |

A mester ur énekén föl-fölzokogtak az udvaron állók. Egyszer aztán rajtuk is átfutott valami különös borzongás, mikor a mester azt énekelte, hogy:

,Az isten veletök Jánoska,Pétőrke.

Elválik anyátok tőletek örökre,

Épéje édesebb az édes anyának.

’ Mint a czukrOB teje másik mostohának."

Egy öregasszony átfogta a két gyereket és a kötényéhez szorította őket. Az öregasszony sirt János is sirt. Péterke titokb an megsimitotta az öregasszony oldaláról lecsüggő rézfeszületet.

A mester ur végezett. Visszaigazitotta a nyakát a gallérja közé. A kalapját a fejére nyomta. És elindult.

Négy ember fölemelte a koporsót. Kimentek vele az utczára. És mentek, ballagtak mindnyájan.

Az ég felhős volt. Langyos eső permetezett az ntra. Az asszonyok a fejükre borították a felső szoknyáikat és arról beszélgeuek, hogy bizony kár volt érte, az isten nyugtassa. Rendes, jóravaló asz- szony volt, tagja a rózsafüzérnek is, tavaly az ö libái keltek ki először: kár hogy ilyen fiatalon szólította ki az ÍBten a világból.

János hallotta és értette ezeket a beszédeket es bttsike volt as anyjára. Apjának kérges kezébe fogódzva azon tűnődött, hogy álmodik-e? Ha álmadik, elmondja majd reggel az anyjának.

Olyan földhöz értek, a mely tele volt fakeresztekkel és aprő dombokkal. Némelyik dombnak az oldalán friss fü zöldéit, János azt akarta mondani Péternek, hogy jó volna na élne a kis bárány, ide ki [ehetne hozni legelni. De még sem szólt aemmit.

Egy veszprémi hadnagy

(Saját tudósítónktól.)

Egy fiatal katonatiszt agyonlőtte magát a Gellérthegyen vagy négy nap előtt és ma találták meg a holttestét. Egy szerelmi regény utolsó fejezete ez az öngyilkosság. A fiatal hadnagy szegény leányt szeretett s mert kauc/ió hiányában nem vehette nőül. elkeseredésében kioltotta ifjú életét. Az öngyilkosságról szóló tudósításunk a következő :

Lelki JáDos közrendőr ma reggel telefonon jelentette az első kerületi kapitányságnak, hogy-a Gellérthegyen. levő ménesi-utón a 98. száma, üres telken egy halottat talált. Az esetről rögtön értesítették a központot és a honvéd térparancsnokságot. Félórával később már a halott mellett voltak. a hivatalos emberek. A rendőrség részéről :

I ványos G'ula központi inspek- cziős tiszt és F a 11 a y Lajos dr. rendőrorvos, a térparancsnokságtól Bakó Boldizsár százados, Gödi Pál és Csaták Béla főhadnagyok és Deák Mihály dr. ezredorvos A halott írásaiból előbb megállapították, hogy a szerencsétlen Ruprecht Oszkár 17. honvédgyalogezAz érettségi vizsgálat után „fiataléin bér'-ré lesz. Az eddig szorosra fogott fék meglazul, szabadjára van eresztve s előtérbe lépnek az élvvágy, a szórakozás igényei; társaságokba keveredik, mulatozik, ká- vékázakba, korcsmákba, tivornyahelyekre jár, iszik, szivarozik, Jéj- jelizik : mindezt mértéknélkül teszi. Hiszen életkorának ez egyik fójel- lege. És ezeken a helyeken a levegő százszorta rosszabb, mint az iskolában ; telve van állati kigőzölgéssel, dohányfüsttel, életpárákkal. Egy lé- lekzetvétellel egész mikroskop-mozun tódul a tüdőbe.

S ott ülnek, kártyáznak, olvasnak a rossz világításnál ; a köteles ségszerU munka háttérben marad elvégzése az éjjelekre szolul, meg kell toldaniok a napot, s a nap folyamában a szenvedély, élvvágya hevétől legnagyobb erőfeszítésekre kényszeritett, kifáradt testtől elra- boltatik jogos követelménye: az éjjeli nyugalom.

S mire előkészítő magát életpályájára s a hasznos polgárok közé akar állani, minden érzéke tönkre van téve, szemüveget visel, halvány, vértelen, nagyobb testi mozgásokra képtelen, unott, ideges, mint egy meghasonlotfc vén szűz lábait huzza, ha jár; összeesik, ha ül; kényelerakereső kedvetlen, bla- sirt. Folytonos lappangó lázban van- Az ilyen testi hüvelyü lelkektől aztán mit várjunk ? Azt, hogy életerős, hasznos polgárai legyenek a hazának; hassanak, alkossanak, gyarapításnak ; előbbre vigyék a nemzeti művelődés zászlóját; hogy ge- niusok legyenek; hogy ha kell oda álljanak a gátra, védeni a hazát; hogy dolgozzanak, keressenek, adózzanak ? Legyenek jó ügyvédek, bírák, orvosok, tanárok, művészek, Írók, és katonák ?

Az a test, mit a nicotiu, bor, sör és liqueur, kávé, tbea, bors, paprika,

redbeli hadnagy. Azután konstatálták, hogy Öngyilkos lett; a golyó jobb halántékán ment be s a balon jött ki. Az orvosok szerint az öngyilkos már legalább négy napja fekszik temetetlen, mert a tetem már erősen a feloszlás állapotában volt.

Ruprechtről különben’ már vett értesítést a rendőrség. Múlt héten ugyanis távirat érkezett . a rendőrséghez Székesfehérvárról. A táviratot a 17. honvéd-gyalogezred parancsnoka küldöttp, s arról értesítette a rendőrséget, hogy Ruprecht Oszkár hadnagy, aki a Veszprémben állomásozó 3. zászlóaljhoz van beosztva, engedelem nélkül távozott-, A hadnagy" a távirat”szerint "valószínűleg Budapestre utazott, ahol öngyilkosságot akar elkövetni, mert reménytelenül szeret egy szegény leányt. A parancsnokság arra kérte tehát a rendőrséget, hogy akadályozza meg a hadnagyot sötét szándékában. A rendőrség katatni kezdte a hadnagyot. Megtudta, hogy , a múlt csütörtökön a déli , vasúttal a fővárosba érkezett. Az első éjszakát az Erzsébet-8zállóban töltötte. Pénteken rejggel elment onnan s azóta nyoma veszett.

A rendőrség már abba is hagyta a keresést, azt hívén, hogy a hadnagy elutazott a fővárosból. Ma aztán váratlan fordulat állott be a kutatásban, mert egy rendőr véletlenül ráakadt a katona szökevény tetemére.

Vizsgálat közben a rendőrségen egy budai asszony jelentkezett, aki a ménesi-at 74. számú házában -lakik s elmondta, hogy ő tud az öngyilkosságról. Az elmúlt vasárnap délután hat órakor látta a hadaa- gyott, amikor egy szép fiatal leánynyal sétált a ménesi utón. Izgatott hangon beszélgettek. Később úgy nyolez óra tájban lövést hallott, de. nem gondolt semmi rosszat, mert a környéken gyakran lövöldöznek Flaubert-puskával. A halottat beszállították a XVI-os helyőrségi kórház halottas szobájába.

az éjjelezés megrontott, produkáljon perfectett, kiválót, remeket ?

Erősíteni, edzeni kell a testet minden áron, hogy az elkerülhetlen cultur-élvezetének káros befolyását ellensúlyozhassuk s a test vissza- 8zerző erejét fentartsuk.

Sz.—B.

VESZPRÉM P01G.§MÜA KÖN!«

& mai magyar fiatalság.

Veszprém, jun, 24.

Sok a panasz a mai fiatal nemzedékre s ha szigorú bírálat alá vesszük e panaszokat, van is némi alapjuk. Értjük különösen a fiatalságnak testi elpnhulását, mely hovatovább ijesztő arányokban mutatkozik. Ez az oka, hogy illetékes köreink legalább ott, ahol lehetséges, még idején segítenek.

De nem is csoda.

Fiatalaink 6 éves koruktól fogva 23—24 éves korukig iskolába járnak. Ezen idő alatt naponta 5—6 órát töltenek rosszul szellőzött tantermekben, ötvened-hatvanad magukkal, miazmás, bűzös levegőben. Ott ülnek összegörnyedt gerinczczel, összeszorult mellel, lehorgasztott fejjel.

S ez így tart csekély megszakításokkal legalább is 12 évig.

H&aasságot kötöttek.

Jun. 20. Lővinger Joákitn marha kereskedő és Spitzer Jozefa izraelita. — Ányos Pál csizmadia segéd és Povelka Mária róm. kath.

Születtek;

Jun. 19. Sárdi Mihály és neje Kiss Erzsébet fia Imre Mihály róm. kath.

— Lichtenstein Sándor és neje Weisz Karolin leánya Borbála izraelita. — Oblatt Rudolf és neje Stern Gizella fia Lajos izraelita. Happl György és neje Tóth Mária leánya Anna róm. kath.

Jun. 20. Csornai Lajos és neje Se- gesdi Julianna fia István róm. kath.

Jun. 22. Smidt Mihály és neje Horváth Erzsébet fia Mihály róm kath.

— Fehér Sándor és neje Szabó Ágnes leánya Jolán róm. kath.

Juu. 23. SágiFerenczés neje Stumpf- hauser Teréz leánya Mária Terézia

Jan. 24. Bors Rudolf és neje Priszt- nicz Emilia fia Rezső róm. kath.

Meghaltak:

Jun. 19. őzv. Zsebeházi Istvánné szül. Keserű Mária 76 éves evang. reform, szivhüdés. — Csiszár Katalin 14 hónapos róm. kath. szivhüdés.

Jun. 25. Siegel Gizella 14 hónapos róm. kath. tüdőhüdés.

TÖRVÉNYSZÉK.

Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél

Junius hó 30 - á n :

Közokirat hamisítás miatt vádolt Joó Sándor elleni bűnügyben. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Németh Gábor elleni bűnügyben.

Re bene gesta.

Budapest, 1897. junius 18.

Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniseteriinknek a katonai jasaélatok ügyiben aratott történelmi jelentőségű as egéss nemzet által rendkívüli lei • ketedézsel üdvözölt sikerét egy külön

czikkelyben következőképpen méltatja a nPezler Correspondsnz.‘

A képviselőház, mint mír tudjuk nagy többséggel megszavazta a honvédség nevélő- és képzo-iDté- zeteiról szóló törvényjavaslatot s mai ülésében harmadszori olvasásban is elfogadta azt. Ellene szavazott a Kossuth-párt, mellette a Ház többi pártja mind. Ezzel tehát teljesedésbe ment egy nemzeti kivánalom, létesült egy oly intézmény, amely a nemzeti kivánatok teljes kielégítése mellett gondosko dik a hadsereg ügyéről is és figyelemmel van ennek érdekére, »menynyiben a két állam védőerejének a legjobb élelmeket szolgáltatja, melyekről eddig le kellett mondani. A nyelvi kényszer legyőzhetetlen akadály volt a magyar nemzet fiaira nézve s a legbátrabbak visszaijedtek oly életpályáról, melyen a nyelv nem tudása nem engedte teljes érvényre jutni a különben legkitűnőbb tulajdonságokat.

A tiszti akadémia kérdése nemzeti kívánalommá csak akkor lett, midón a jelzett' nehézségeket teljes mértékben Kezdték méltányolni, midőn belátták, hogy a magyar fiuknak kell, hogy joguk legyen ahhoz, hogy a többi nemzetekkel egyenlően vegyenek részt a tiszti állások betöltésében és midőn felismerték a bajt, mely abban van, hogy a magyar nemzet fiait más nemzetiségű idegen-nyelvű tisztek vezénylik.

Azt a nemzeti követelményt végre figyelembe kellett venni, mert indokai mind jobban észrevehetővé tették magukat és végre mind a honvédségben, mind a közös hadsereg soraiban feltűnő tiszthiányban kulmináltak.

Bizonnyal volt elég sok legyőz- hutetlennek látszó akadály, melyek késleltették e nemzeti kivánalom teljesítését. Első sorban és mindenekelőtt meg kellett óvni a nyelv egységének nagy elvét és buzdítani ösztönözni kellett a magyar fiatalságot, hogy tömegesebben lépjen a katonai pályára, egyúttal pedig lehetőséget kellett neki nyújtani, hogy ezt a pályát minden irányban — a saját nyelvén is — biztosíthassa magának. Az arany kardbojtot a magyar fiatalság számára könnyebben hozzáférhetővé kellett tenni és lehetőséget kellett neki nyújtani, hogy a szükséges előismereteket és tudományt a saját nyelvén megszerezhesse.

E kérdés helyes megoldásán eddig mindenki hajótörést szenvedett, aki annak megoldására vállalkozni mert. Sőt még azok is, akik e nemzeti kivánalom szószólóivá tették magukat, nem titkolhatták el maguk előtt ama nehézségeket, Melyek minden terv kivitelénél keletkezhettek.

Ekkor megtalálta báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszternek egy félévszázados katonai tevékenység által támogatott tapasztalata az egyedül helyeset és tető alá hozta a már ismeretes két törvéayt. Az ország versenyzett a nagy eszme elismerésében és dicsőítésében, mely nemcsak .rendkívüli katonai geni- álitásról és nagyszerű államférfim konczeszczióról tanúskodik, hanem egyszersmind a honvédelmi miniszter valóban lángoló hazaszeretetét is oly vitágitásban tünteti fel, mely magasan kiemeli őt szőnobló hazánkfiainak közönséges nagysága felett. Katona ő, nem pedig szónok.

A tett embere, és nem szép művész. Felismerte a nemzeti kivánalom jogosultságát és az előnyöket, melyek annak teljesítéséből erednek és czélszerünek találta 8 e pillanattól kezdve vas eréllyel és hazafi is törekvéssel iparkodott a czélhoz, mely kétszeres előnyét a czélszerüségben és a népszerűségben találja meg.

Báró Fejérváry ezzel nagy és maradandó érdemet szerzett magának a hadsereg körül, valamint soha nem múló érdemet szerzett a nemzet körül is, és arany betűkkel irta be nevét Magyarország nemzeti történetkönyvébe.

Keresk. és iparkamaránk közzétételei.

A m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár igazgatósága f. évi augusztus hó 1-től 1898. év julius hó végéig szükséges repczeolaj biztosítása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A szállítandó mennyiség:

120,000 kilogramm savtálan, kenő repczeolaj, is 70,000 kilogramm savtalan, égi repczeolaj fentartja azonban az igazgatóság magának a jogot, hogy a fenti mennyiségnél — minthogy az évi szükségletnek csak megközelíti részét képezi — 25°/„-al többet, vagy kevesebbet is rendelhessen.

Érdeklődőknek felvilágosítást nyújt.

A kér. kérték, él iparkamara.

Telepítés, parczellázás,

haszonbéres telep.

Budapest, jun, 21.

A múlt héteu a záloglevelek biztosításáról benyújtott törvényjavaslatnak van egy fontos része, mely a telepitósről és parczellázásról szól. • Ez a jelentős rész, mely a főldmi- - vel/sügyi minisztérium búréiban jött létre, egyrészt megkésett, másrészt hibás gazdasági politikára van épitve. Megkésett azért, mert ma a telepi- tést az eddigi kísérletek annyira ■ diszkreditálták, hogy ma és még hos.zu ideig alig fog valaki telepe- désre gondolni. A bizalom a pénzes telepedők részéről annyira .megrendült, hogy olyan parasztgazdát, aki képes legyen az uj telep negyedrészét lefizetni és még. tőkével is rendelkezzék a gazdaság folytatására, nem igen lehett rábírni az áttelepe- désre. Szegény embert igenis lehet találni, de az meg nem ^használ az ügynek s mindjobban diszkrejitálja a telepítés ügyét. , így vap ez az , Alföldön is, de igy van ez a felvi- ,. déken is. a hol Sárosban, Zemplén- v. ben jó áron lehetet a földet értéke- siteni az Amerikából visszaszármazott parasztok kezéhez. . Most már egy éve nem vesznek semmit, s azt mondják, hogy ók Amerikában ol- 4, csobban kapnak földet és még nem > is zaklatják őket annyi adóval, úti- munkával stb. A mi pedig a javaslat rendelkezéseit illeti, ha a tele- pitést, mint üzletet, a bankokra bízzák, s azok azt természetesen mint üzletet fogják is fel, az nagyon is káros lehet, de tartós telepítés mégsem fog létre jönni.

Érdekes tervet közöl ezzel szemben Vancsó Gyula, a „Köztelek*1 legújabb számában. O azt tartja, hogy a kérdést csak parczelláris bérletek és haszonbéres telepekkel lehet megoldani. Szerinte például a 3—4000 holdas birtoktestekből 600 —1000 hold továbbra is házi, illetve - uradalmi tiszti kezelés alatt maradna, egy bizonyos majorsági körben, a többi földterület akként lenne bérletképen fölosztandó, hogy minden munkaképes családra a helyi viszonyok szerint 30—60 hold művelhető földterület jusson. Ott, hol elegendő rét, legelő van, kiegészítő- ' sül ilyet is lehetne, sőt kellene is adni, kezdetben az egyes majorok,'"» istálók települési helyül engedtetnének át, később a föld tulajdonosa maga építtetne bérlői részére lakásokat. Á földek egyelőre 3 forgó szerinti gazdálkodásra lennének be- osztandók, mely a magyar földmives ezidó szerinti gazdálkodási ismereteinek leginkább megfelel. Törvényhozási kezdemény és intézkedések is lennének teendők, hogy az ilyes - bértelepek tulajdonosai a bérösszeg utáni jövedelmi adóktól, legalább az első 10—20 évben mentesittes- senek. A bérfizetések tekintetéből különben nem az egyetemleges, de csupán az egyéni kötelezettséget családostul tartaná helyesnek. Abérleti időszak 15—20év, de voltaképp, örökbérnek lenne az tekintendő, mely a változott viszonyok szerint újítandó meg- Vancsó e terve, melyhez részletes kiviteli tervet és számítást is közöl, érdemes rá, hogy foglalkoz-. . zunk vele.

Szombat, jun. 20.

Kasztrendszer a társadalomban.

Veszprém, jun. 24.

Sajnos, de úgy vanj hogy a kasztrendszer, vagyis a társadalmi osztályok egymástól elszigeteltsége ma is meg van a társadalomban s talán inkább még, mint kevéssel ezelőtt.

Nem a fraternizálást, nem a túlságos bizalmaskodást tartjuk mi helyén valónak, egészségesállapotnak, midőn a tényleg létező állapotokat elítéljük. De igenis azt ki kell mondanunk, hogy a magasabb ember is talán ideális szempontokkal ellenkezik, a gyakorlati életben pedig sok jó ügyet s nemes czélo- kat megakaszt sz a káros állapot, mely szerint egyik társadalmi osztály a másikra bizonyos kicsinyléssel, nagyúri gőggel tekint le.

Minél messzebb megyünk vissza a múltba, annál nagyobb mértékben látjuk kifejlődve az emberben az embertársától való elkülönítésre törekvését. Ez hozta létre ama kiváltságokat, melyeknek a hatalmasok, az anyagi erővel jobban győzők birtokába jutottak s viszont ez idézte elő a gyengébbeknél azt a rabszolgai állapotot, mely az embert mondhatni az állatokhoz stt- lyesztette alá.