Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-12-02 / 51. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Mirlap.

Ezeket is le egy modern

hely, kertészlak stb. bontják § helyükbe balkonokkal ellátott kétemeletes nagy bérház építtetik. Ezenkívül egy rég óhajtott- tervet valósit meg i,* apátság egy kórház építése által, melyre külön alap is gyűlt egybe.

A munkálatokhoz már hozzáfogtak. A jövő ivadig, vagyis május végére a két uj vendéglőnek s a kórházunk teljesen késznek kell lenni s a nagy bérház addig tető alá kel!, hogy jusson — a nyár végéig pedig befejeztetik.

Mialatt igy a monumentális épülitek előmunkálati folynánok még más két pontján a fürdőnek is serény munka folyik.

A veszprémi káptalantól vett fun- ilust parczellázzák és fásitják most szép széles alléfasorokkal. A másik oldalon pedig az Esterházy-területen,

| meghosszabbított parti sétány melletti mocsáros helyet töltik be most földdel. Ez I munka, rengeteg pénzt emészt föl ismét, de megkellett '.enni, közegészségügyi szempontból.

A nagy költséget felerészben az apátság, felerészben gr. Esterházy Ferencz viselik.

Balatonfüred igy, ezekkel a munkákkal sok évtized mulasztásait pótolja s minden igényt, mely egy világfürdó ellenében támrsztathatik, teljesen kielégít.

Most csak arról kell még gondoskodni, hogy a balatoni gözhajozási társaság is, üzemét oly kép fejlesztené, hogy a közlekedés még gyorsabbá válnék. Szükséges lenne s a bevételt csak fokozná, ha a Fiired- siófobi at dijját leszállítaná; társas kirándulásokat rendezne, legalább hétenkiut l-szer; megkísértené | .Rohant“ naponta Tihanyba járatni i mi fő, hogy | déli vaspálya- társasággal együttesen Siófokon a vasnt s gőzhajó közti utat kövez- tetnt'k, világítanák, esetleg lóvonatot állítanának; mert 15—20 krt.J szívesen fizetne mindenki, hogysem e hosszú utat porban, hőségben, esőben gyalog kelljen megtennie s a siófoki fürdövendégek is szívesen használnák; elmehetvén ezen a parti fürdiőg is.

Hinni akarjuk, hogy úgy Schüler lovag, mint Snrvassy nr, | vaspálya s gőzhajótársaság ügybuzgó igazgatói eziránt könnyen megegyezhetnek s. igy Füred és Siófokon nagy lendületnek nézhetnek elébe.

A balatoni uj munkálatokról szóló referádánkat azzal zárjuk, hogy a hazafias szt. Benedekrend, mint Bfüicd tulajdonos, ft. Kovács Ábel kormányzó urban oly őrszemet bir e helyen, melynél jobban, jelen érdekeit s jövőjét, senki mkg nem védhetne.

tőkéjének fokozódásához 8604 frt. 93 krral hozzá járulni.

Fájdalom 1 tisztelt közgyűlés, alispán ur I nagyságának szives megkeresésére, azt kellett válaszolnom, hogy egyletünk pénztára egy krral sem rendelkezik, hanem igenis az 1890. évi deczembsr hó 3l ig bezárólag 911 frt. 50 kr. befizetetlen vagyoni állaga vau.

Évi jelentésem keretébe tartozónak találom azt is a tisztelt kóz- gy ülésnél, tudoinásárabozni, miszerint egyletünk a miit 1892. évig 72 rendes tagból állott, kik közül IS segédjegyzö és 3 tiszteletbeli tag; pártoló tag nincsen. — Egyidejűleg szomorú kötelességet kell teljesítenem a tisztelt közgyűlésnek, akkor amidőn Shill Manó dudari, Bocskei Sándor vái palotai és Ömböli András marczaltői kartársainak, a legszebb férfi korban történt elhalálozásukat, és igy karunk veszteségét bejelentenem kell.

Tisztelettel hozom tudomására a tisztelt közgyűlésnek, hogy a megye területén működő segédjegyzők közül: 1888, évben 4, 18S9. évben 4, 1S90. évben 6, 1891." évben- 10 és 1892. évben 4, összesen 28 tett szigorlatot. Ezek képesítést is uy érték.

Veszpremmegyei gazdasági egyesül el.

A „ Veszpremmegyei gazdasági egyesület“ Veszprémben as egyesület helyiségeiben folyó évi decsember hó 3 ik napján délelőtt 10 órakor igazgató- választmányi s ugyanazon napon délután 3 órakor tisztújító s rendes közgyűlést tart, mely ülésekre az egyesület igazgató-választmányi-, illetve ösz- szet tagjait tisztelettel meghívom, s a megjelenésre felkérem.

Ki ülések tárgyai:

1. Elnök, két alelnök, pénztárnok, ügyész, igazgató-választmány és az egyesület összes bizottságainak választása.

2. Az egyesület 1894-ik évi költségvetésének megállapítása.

3. Az egyesület f. évi október hó 1-ső napján tartott közgyűlésének 56. sz. határozatából az alapszabályok 28-ik §-ának esetleges megváltoztatása.

4. Folyó ügyek és indítványok.

Veszprém, 1893. nov. hóban.

Gróf ESTERHÁZY MÓRICZ, ex. és kir. kamarás, főispán, elnök.

A íreszprém-kerüleíi betegsegélyzó pénztár megalakulása.

Veszprém, decz. 1. (Saját tudósítónktól.)

Az 1891. évi delte az ipari betegség esetén ebből kifolyólag

XIV. tezik elren- alkalmazottaknak való segélyezését, még néhai Barros

miniszter elrendelte országszerte a kerületi betegsegélyzó pénztárak felállítását. Ezen intézménynek 1894. évi január hó 1-én megkell kezdenie áldásos működését, mert ezen rendelkezés áldásos és jótékony az iparos és kereskedői alkalmazottakra és azok családtagjaira. Csekély heti járulék befizetése után igen nagy kedvezményben részesülnek a tagok betegség esetén

r- 3u neten Keresztül ingyen orvos es ni gyógj szer, üdülő betegek táppénzt )s halálozás esetén temetkezési segély ll nyujtntik.

ig Ezen üdvös intézmény Veszprém- 1, ben is jövő év január első felében ». ke/di meg működését. Mivel a

veszprémi és enyingi kerület, egy [3 városunkban felállitandő keriileti I pénztár hntárkörébe soroztatok i azük- 1 ségesső vállt egy önálló liiva- I t;i! szervezése hivatalnokokkal, kik r folytonosan a pénztár administrá- cziójával foglalkoznak. A tisztviselők megválasztása, nagy érdeklődés mellett november 26-án folyt le a ; „városház“ nagytermében, mindeu tisztségre több pályázó volt, A választás eredménye a következő:

Titkár: Dr. Pillifz Autal.

Pénztárnok: Poscli Endre.

Ellenőr és könyvelő: Kolin József.

Orvosok: Dr. Résenberg Jenő, Dr. Cseresnyés József.

E névsor elég garantia, hogy a segélypénztári ügyvitel szakavatott kezekben van. A pénztár igazgatása Balogh Károly elnök, Krausz József alelnök 'és 13 igazgatósági tag kezeiben van öszszeszorit.va. Legközelebb a tagok összeírása történik meg I ezután hirdetmény utján fog a tagokkal a pénztár működés megkezdése tudomásul adatni.

Üdvözöljük a megválasztott tiszt- tiszt viselőket.

A megyei jegyzők gyűlése.

— Saját tudósítónktól. —

Vc87prém, docx. 1.

A közelebb megtartott megyei jegyzői egyleti rendes közgyűlés alkalmával több, a megyei jegyzői kart érdeklő fontos ügyek letárgya- lása utáu 1 megyei jegyzői egylet tiszti kárának megbízatása lejárt és uj vála-ztás utján töltetett be. Megválas/.tattak egyhangúlag- Elnöknek: Schill János padragi; alelnőknek: Kiss József tüskevári; ' főjegyzőnek: Kukorelly Ferencz ősii; ‘ aljegyzőnek: Fikkert Antal vörös- herényi; pénztárnoknak: Holler 1 András olaszfalui jegyzők. *

Választmány: minden jársából köz- 6 felkiáltás „utján 2—2 tagválasz- 1 tatott. I

Veszprémi járásbó': Drabik Ivá- 1 roly ösküi, Tatay Sámuel papkeszii 1 jegyzők.

Pápai járásból: Dörgicsey János ® jákói, Dörögdy Benő ádázteveli z jegyzők.

Devecseri járásból: Lnchmann j Ottó nagyszőllősi, Buthy József S nagyalásonyi jegyzők. ^

Zirczi járásból: Varga Gyula ba- kony-magyar-szentkirályi, Mathisz Gyula varsányi jegyzők.

Enyingi járásból: Szánthó János kenesei, Székely Mór enyingi jegyzők.

Az e gyűlés alkalmából Schill János egy!, elnök által beterjesztett elnöki jelentésből kiemeljük az alábbiakat, melyek nagyjában teljes képét nyújtják az egylet beléletének § jelen állapotának.

I Az elnöki előterjesztés ez:

Helyén látom itt, egyleti bel- életünk háztartásáról is einlitést tenni. — Szomorúan kell constatál- nom, miszerint egyleti háztartá-unk egészen pang, mert a tagsági dijakból 1890. év végéig egy ária kr.

?em folyt be, pedig a tagsági dijakról vezetett törzskönyv kimutatása szerint 1892. évi deczember hó 21- ig 1331 írt; 50 kr. van kün. — Szemben tehát azon kiadásukkal, .melyeket az egyletnek évenkint fedezni kel; ; csakuem elviselhetlen, mert az országos központi egylet évenkioti 27 írt. 50 kr. követelése is már anuyira felszaporodott, hogy a múlt 1892. év végével 247 frt,

.50 kr. hátralékot képez. — Ehhez járul még, valamint a múltban, úgy a jelenben is felmerült és fel- I merülendő egyleti küldöttségi ta- I goknak központi költségei és 1 nagyobb összegre felszaporodott pós- tai költségek is.

ügy hiszem tisztelt közgyűlés, hogy mindnyájunkat érdekelni fogja a magyarországi községi és körjegyzők árvaházi egyesületének alaptőkéje, mely ma már 10293 forint 86 krból ál, melyben a Veszprém, megyei községi és közjegyzők egyletének 302 frt 73 krja is benn foglaltatik. — Hogy pedig országos árvaházi alap tőkénk oly hamar, s ily szépen fels?aporodott, azt egyedül dr. Wekerle Sándor miniszter elnök nr, úgyis mint pénzügy miniszter 0 nagy méltósága atyásko- dásának köszönhetjük, mert ő exel- lentiája kegyes volt az állami sorsjáték jövedelméből, az országos központi jegyző egylet árvaház alapAz állami ipariskola

igazgatóságától.

Budapest, decz. 2.

A locomobil- és cséplőgépkezelők tanfolyama, melyet az állami ipariskolánál I nagy méltóságú kereskedelemügyi 'm. kir. Ministerium évenként rendezni szokott, január hó 2-án nyiiik meg, I márszius hó végéig tart. E tanfolyamon a gőzmoz- gony (locomobil) és a különböző cséplőgépek szerkezete éz kezelése fog taníttatni.

Tanulókul felvétetnek a 18. életévöket betöltött, Írni és olvasni tudó önálló lakatosok, kovácsok, s | különböző gépgyárak ‘ főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdonosok. A belépők erkölcsi 'bizonyítványt tartoznak előmutatni; a nem önálló munkások ezenkívül, ha munkában állanak, a munkaadótól kiállítandó raun- kabizonyitványt-, ha nem állanak munkában, munkakönyvüket tartoznak benyújtani.

A tandíj 5 frt., a mit előzetesen, a beiratás alkalmával kell lefizetni.

A beiratások f. évi deczember 15-tŐI —január 2 ig tartatnak az in- tézer helyiségében (Budapesten, Vili. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) — Vidékiek | tandíj beküldése mellett i levélben is iratkozhatnak. A vidékről jövő tanulóknak január 2 ig nem szükséges személyesen megjelenni.

T7- IDS ZED.

Vallásos esték Sz.-K.-S 1

(A „V. F. H“ szerkesztőjéhez)

Vossrpróm, decz. 1.

Szt-Király-Szabadján a „vallásos estélyek“ sorozatának kezdete november 29-én, az ev. ref. elemi népiskola termében, nagy közönség jelenlétében, és az újonnan alakult dalárda közreműködése mellett fényesen sikerült !...

Először a dalárda énekelte el buzgón a XC. zsoltár első versét, melyet az egyház lelkészének megnyitó beszéde követett. Azután „Ráchel siralma“ czimü költeménye lett elszavalv?., mely után a „reformáczió eredete s a reformátorok hányattatásai, szenvedéseiről“ tartatott, szivét lelket, nemesitó és | vallásos kedélyt erősítő felolvasás. Végül az ünnepélyt, a dalárda zárta be, ismét egy vallásos énekkel.

r. I.

Tűzoltó-bál Balatoii-Füreden.

(A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.)

Balaton-Füred, decz.

1.

| b.-föredi önk. tűzoltó-egylet f. hó 25-én, saját alapja javára a községháza nagytermében igen látogatott és sikerült Katalin-bált rendezett.

Az ünnepség este 7 árakor vette kezdetét, amidőn úgy a helybeliek, mint a vidék szépe, szije-java» 1 csinosan és ízlésesen feldíszített táncz.teremben megjelent.

Jelen voltak | többek iözött: Somogyi Gáborné főparancsnok neje, Berták Jó- zsefné, Banai Imréné, Beírták Lidia (B.- Kisszőllös), Balogh Káraityné és leánya (Lovas), Csordás Lászláné és leánya Mari, Fnlnei Károlyné, Gelencsér Zsuzsánpa és Julcsa, Gácsér Ambrusnó, G yeris Gáborné, Horváth Józsefné és leánya .Eszter, Eutaei

Imréné és leánya Lídia, Király Imrén o Kéri Gáborné, Kenyeres Pálnó és leánya. Kenyeres Józsefné és leánya, Kovát* János né és leánya, Kiss D.iuiölnó és leánya, Kenyeres Gáborné és leányai, Kollik József né;,' Molnár Istvánná, Mécsért Évi (Lovas), Peczo Gáborné és Lidiit, Pulii Paine, és leánya, - Pádéi* Lőrinczaé és leányai, özv. Pólyányi Petemé és . leányu. liőka Sóndorné és leánya, Tóka Lajosa és Gáborné, ffcnes Eszter (Lova*) Sultz Antulné, Siskei Gáborné és leánya, Fitté Feronczné és nővére (Tihauy) Ucbi Bi- láno, Újhelyi Gáborné és leánya Eszter, Újhelyi Istvánná és leánya, Varga Vilma. Varga Gáborné és leánya Lina, s még többen.

Felül fizettek az alább felsoroltak, kik ezen utón is vegyék úgy a rendezőség mint a parancsnokság leghiláiabh köszönetét. Holéczy János 1 frt, Csizmazia József 1 frt, Róka Gábor 1 csákó, Náiiuy Sándor igazgató 1 frt, Lichter Adolf 1 frt, mélt. Varga Imre uy. ezredes 1 frt, Kollik József 1 frtf Somogyi Gábor 1 frt, Fitté Ferencz urodalmi pinezér (Ti- baüy) 1 frt, Temke Jenő, m. k.-erdő-gya- koraok (Tapolcza) 1 frt, N. N. 1 frt 50 kr, Vörösmarty József, (Köve&kállu) 50 kr, özv. Somogyi Petemé 50 Kr, Kozma Isfván 50 kr, Wild Péter 50 kr, Hoppé August 50 kr, Franki A, (Alaó-Eörsi) 1 frt, Hutter Gusztáv 50 kr. Oblatt. Rudolf 50 kr, Spitzer Mór 50 kr, Németh Lnjos pénzügyőri fő vigyázó 50 kr. Simon Janos 50 kr.

Ritka kedvvel és hévvel járta 35—10 par a tánezot reggelig.

Lichter Adolf,

8jegyaö

A ragályos trachomas szsmbütsgség terjedéséről a nép közöttIrta: de. Ottr.v* I. egyetemi magántanár Budapesten.

A ragályos trachomas szembetegség, a melyet cgyptomi szemgyulladásnak is neveznek, már a legrégibb időben is létezett. A mig a népek, az utazás nehézségei által kis helyhez voltak kötve és a messze élő rnemzetektől mintegy el voltak szigetelve, ennek a szembetegségnek nem volt társadalmi jelentősége, á napóleoni nagy hadjáratok alatt, mikor a katonák ösazi-vissza járták Európát; de különösen a háborúk után, | trachomas szembetegség -a katonák szemeit pusztította. Az 1818." évben csak az angol hadseregbeo több mint ötezer trachomában megvakult katona (invalid) volt. Borzasztó lehetett az, mikor a menekülő katonának két, három vak. vagy már vakuló bajtársát is kellett vezetnie. Éz időben a betegiég még a polgárság között nagyon szórványo.au lépett fel, csak azok kapták meg, kik a katonasággal közvetlenül érintkeztek. Már a háborúk al att megmegvakult és hazabocsátott katonák is ; de kiválóan a háborúk után szétszéledt katonaság magával vitte a trachomas szembeteg- Iséget a polgári tűzhelyhez.'

Angol-, Franczia- és Németországban, de főleg B lgiumbati, hol a betegség valóságosait dühöngött, most már megszűnt a hadsereg betegsége lenni: a katonai hatóság és a tudós katona-orvosak mindent elkövettek, hogy ezt a veszedelmes szembajt a hadseregből kiirtsák; — és czélt értek. Ezekben az országokban mo-t a legszegényebb vagy a tudatlan, nyomorral küzdő, önmagát elhanyagoló, egy szóval | polgári nép legalsóbb osztályának betegségéül tekintik.

Magyarországban, fájdalom, még nem vagyunk i nnyire. A napóleoni hadjáratok alatti hozzunk az olasz küoaák hozták ezt a veszedelmes szembeteg. és ez idő óta

teljed a 'polgárság ős a katonaság között. Ü mintegv szűnni látszik, de csak

azért, hogy azáu annal nagyobb erővel törjön ki. A könuyü közlekedés, a gyors utazás lehetővé tette, hogy e betegséget mindenfelé elhurczolják s tényleg hazánk minden vidékén már el van terjedve s valóságos c apás; pl. Nyitramegye privigyei járásában, Bácskában, Szeged és vidékén, Halason stb. stb.

Nálunk e szembet-gség legnagyobb terjesztője még ma is ka!onaság. A betegségnek van egy lapp ngó stádiuma, v.gy mondjuk, alakja, melyben vagy semmi, vagy oly c-ekély kellemetlenséget okoz, (kisfokú kőnoyezós, nyálkásodás) mit a katona nem szokott számba venni; de a betegség ezen ulakja is ragadós. A katonaság között ilyen szembeteg nagyon sok van; természetes, hogy a szolgálatban levő katonáknál, kik folyton érintkeznek egymással, aránylag szűk helyen élnek együtt (kaszárnyákban).és a katonai élet más körülményei is nagyon könnyűvé teszik a trachoma-ragály átvitelét az egészséges szemre.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a katonák között a gonorrhoea is nagyon el van terjedve, ennek vizsgálása és gyógyítása is nagyon felületes. A gonorrhoea váladéka a legveszedelmesebb trachomas gyulladást képes előidézni a szemen; nagyon valószínű, hogy sok katona ebből a forrásból veszi a ragályt a szemébe.

A trachomas szemű katonát, ha baja nem akar gyógyulni', vagy helyesebben mondva, ha az orvosok már megunták a gyógyítást, a beteg is. minduntalan szába- dulni kíván a katonai orvoslástól, vagy talán a beteg félig meddig meggyógyult, némi utasítással egyszerűen hazabocsátják. Helyzetünk szomorú voltára, bizouyitékul idézem dr. Weszely Károly ezredorvos úr czikkéből „Die excision der Uebergangs- falten der Conjunctiva in der Trachom- Therapie.“ (Wiener klinische Woehenschrift 1891. év 458. lap) a következőket: „Während bei rein medicamentöser Behandlung die fleilungsdauer vier bis zehn, ja mehr Monate beträgt, war die Heilung nach der Operation in allen Fällen in 20—80 Tagen erzielt worden. Auch der Erfolg war ein

Sehr erfreulicher. In der Zeit vor der Operation wurden durchschnittlich mehr als 80% d e r Kranken beurlanbt, oder behufs längerer Beurlaubung superarbitrirt‘ (Mig tw.ua | gyógyszerekkel való kezelés melleit <i gyér eyiUas tartama négy—tiz, sö* több hónapot igenyelt, addig a műiét utáni gyógyulás minden esetben mar 20—80 nap ala't lett elervC. Az általános eredmeny is igou örvendetes volt. I műtét elüti időkben a megbetegedetteknek átlag több, mint 80"/0-a lett szabadságolva, vagy hosszabb szabadságolás végett felülvizsgálva.

I<rv viszi haza a frachomis katona a polgárság közé 1 ragályos és veszedelmes szembetegséget; itt átragad tőle a család löbbi tagjaira, ezektől pedig a falu többi lakosaira is, csak méd és alkalom kell

hozzá. ' ,< 5 , ,

Hogyan kellene védekezniük, hogy a katonák » polgárok közé ne vigyék e ragályos szembetegséget?

A lögmegny ugtätobb eljárás lonuo az, Jm | trachomas katonát addig haza nem bocsátanak, mig a betegségből teljesen ki nem gyógyult. Sok nehézségbe ütközik ez : pl. évekig tartsák ott- a beteget tétlenül, az az állam költségén, azt, az embert, akitől, mert fertőződheti többi baj társat is örülnek, ha megszabadulnak 1 és több más nyomós okot hoznak föl ez ellen. De mind hiába ! | katonaság megszabadul a veszélyes trachomáé egyéntől, ha bazabocsátja, de ez az egyén a polgárság közé viszi a ragályos szembetegségnek egész tőkéjét és majd nagy perczentekkel fizeti vissza a betegséget a katonaságnak. A sorozé bizottságok adhatnak számot arról, hogy a hadkötelezet- tűknek mily nagy psrczentjet nem lehet besorozni csak nzórt, mert trahomás a szemük. j

Állításom igazolására felhozom Fauer Nat- hánnak 1 Gyógyászat mellékletében a Honvédorvesban és Das Trahom in der oesterreich-ungariahen Armee. Klinische Zeit- und Streitfragen. B d. III. 9, és 10. füzetben f-l-oralt adatait. Az 1883-ik évtől egész 1887. évig, sorozd oknál i-racho- más szembetegség miatt nem lehetett katonának bevenni a badkötelezet'ekbel. a bpesti katonai teritoriumban 3— 9% et, a temesváriban . . : . ■ 3 s> |

a pozsonyiban.......................1- 2 |

a 'zágrábiban . 1 • • > M y

így fizeti vissza a polgárság a traliumát a katonaságnak. . _

Ugy.inc-ak Fauer közleményében találjak,I hogy5 az aktiv hadseregben a leoénvséíbölJ

1883. évben . • • :■!

1884. évben ...

18S5. évben . • ■ .

1886. évben . ! . I

1887. évben . . . •!_

hozta meg a trachomas szembetegséget.

Továbbá, hogy 1883. évtől 1887. évig a szárazföldi hadseregből 4676 katonát kellet a trahoma miatt hazabocsátani.

Szomorú valóság es súlyos országos baj képe rejlik e számadatokban: mert ha népünk legerősebbjei, a legjavakorbeliek között, átlag 4-25—8-75% trachomas szemű az otthon levőknek Is legalább ennyi perczeutje szintén trachomas. § ha hazánk népeségét. ksivk számmal tizenöt milliónak r vesszük, úgy ebből a fentebbi számadatokból következtetve Z37,500—1,312,500 trahomás. Íme itt van a maga valóságában a rémes köp, amelynek adhatunk akármilyen keretet, ez a képen nem fog szépíteni semmit.

Nagy feladat, sőt mondhatom felelőség vár kalonaorvosainkra, hogy | trahomát úgy mint azt az angol, franczia, német és belga katonaorvosok az ö hadseregeikből úgyszólván teljesen kiirtották, kiirtsák ami hadseregünkből Í3; és az a sok rendelet ne maradjon csak papirosra irt malaszt.

De ha a katonai hatóság nem védelmezi meg e bajtól a polgárokat, mikép védelmezze őket | polgári hatóság |

A polgári hatóság orvosának a katpuai szolgalattól hazakerült minden egyént meg keltene vizsgálnia még mivllőtt az átlépné jövő tartózkodási helyének küszöbé'.. És ha a katouaviseltnek ragadós' szembaja (de talán más ragadós betegsége is) van, azonnal az orvos, mint a hatáság embere felügyelet alá, sőt ha | körülmények úgy kívánnak, gyógykezelés alá is venné. A beteggel lakó polgárokat értesiteué, hogy legyenek óvatosak, mert az illetőnek ragadós szembaja van. Ha pedig az orvosi kezelés bármi okból is o t helyben nem lenne kivihető, azonnal a polgári kórházba kellene küldeni, nem lenne szabad mérlegelni ezt, azt néha egészen mellékes czélt vagy hasznot : I törvény parancsolja, tehát teljesíteni jrell, ha törik, ha szakad.

A katonák elég gyakran kerülő utón hozzák a ragályos betegséget a polgárok házába.

A katonaságtól visszakerült legénység mintegy fennsőbbsóget igényel, társait a „ozibil“ népet csak úgy fitymálja. A falu leányai, de kiválóan a cselédnép körül ők settenkednek leginkább és igen sokszor átadják a cselédnek is a katonaságtól hozott ragályos betegséget. A cseléd pedig beviszi ezt gazdája családjába.

Egy példát mondok el. Gazdag úri családban kis baba született; véghotetlen boldogok voltak. Bővid idő múlva a csecsemő szemein nagyfokú ragályos gyulladás támadt. Az erélyes orvos tanácsára kutatták, hogy honnan jött a ragályozás. Az egyik cseléd- leányt onorrhoeától megfertőző ttnek találták, Megralott mindent: vasárnapi táncz- mulatságnál szerezte a bajt; néhány nap előtt, este, már mindenki lefeküdt, kilopta a csecsemő fürdőszivacsát (a szivacs legfinomabb volt, a gondos mama, hogy por,, piszok ne étje, külön dobozban tartotta, minden használás után kimosva, kiszárítva I maga tette vissza a dobozba s véleménye szerint soha senki sem használta) és megmosta vele beteg - nemző, szerveit; azután visszatette ismét helyére. A cselédleányt a katonaságtól vissza jött legény fertőzte be. H» a hatósági orvos, ületőleg a hatóság ellenőrzés alatt tarthatta volna a beteg katonaviselt legényt, nem jutott volna a polgári család ilyen veszedelembe. Különben a romlott erkölcsű cselédség, főleg | nagyobb városokban főteijesztője a luesnek, a gonorrhoeának | egyrészt a trachomának is. Látni kell azt, hogy az ilyen-------nők

8-3

% 9'51 8-8 | 6-3 „ 6-9 „

milyen cinikus könnyelműséggel kern -1 élvezetet; milyen forrásból [jj§ il7sic ?z lehetnek következményei, azzal nemtöröd^

A budapesti egyetemi szomészeti tanárén nél tíz esztendőt töltöttem, mint tanársegéd. Bőven volt alkalm^ ilyen elvetemült cselédeket vizsgáim pmÍ? U egy példát hozok fel S Ä cseled jött az ambulauoziára, mindkét 2p mén boenorrhoeás gyulladás veit; amikor azt kérdeztom tőle „az altestében nincsen semmi baj*, a legnagyobb könnyelműséggel minden pirulás nélkül, mindtegy odavetve’ azt felelte „van bizony*. De hát hngyan’ szerezte ezt?“ így felelt: „Hát bizonyosan valamelyik tauezosomnak volt egy icis bales ettől ragadt reám; mert, tetszik tudni, ha kimenőm vau, elszoktam járni jj városligetbe egy kis tánezra és azt csak nem kívánhatom, hogy az a szegény katona ingyen tánczoltasson*. A többit lehetetlen elmondanom. És ennél még czifrább dölgo- ■ kát tud a rendőrség az ugynevezott faczér cselédekről. Csak a közelmúltban beszélte nekem egy magasrangu rondőrtisztviselő hogy egy razzia alkalmával elfogtak s-záz kóborló cselédet és ezekből ragályos betegségük miatt azonnal Intvanat a kórházba kellett küldeni.

E néhány adatból is látható, hogy milyen égetően szükséges a cselédügy, de y, váldan a cseléd egésségügy rendezése. Tohe- tünk akármit, ha a cselédet nem tudjuk de nem is szabad ellenőrizni, nem leszünk képesek magunkat a ragályos betegségektől megvédeni: mert nem mondok nagyot, ha lázi állítom.' hogy a ragályos betegségeket Tlegalább 50%-bnn | cseléd hozza be f családba.

A trachomas szembetegség terjesztésében még egyet hozok fel a katonaság kontójára • s ez az, hogy a katonakötelezettek, hogy megszabaduljanak a katonaságtól, önmaguk fért'zik be szemeiket a trachoma ragaly- lyal. a fertőzés módját jól tudják; mert hisz a politikai lapok egészségügyi rovata a truhomáról (de má3 ragályos betegségekről is) oly részletes tudósításokat hoz, melyek már nem valók a közönségnek, de kiválóan nem az egyszerű népnek; mely így mintegy kitanulva, sokszor bűnös cselekedetre használja az újságból merített ismereteit. Az újságíró urak sokszor nem számolnak | nép lelki életével és annak hajlandóságaival.

Itt is a katonai hatóságnak kellene intéz- rkedni, hogy az egyébként beváló hadkötelezettel miként járjon el, ha szeme tracho-1 más.

A trachomas szembetegségnek egyik fö- forrá-a úgy a polgárság, mint a katonaság, között is a gonorrhoea. - A heveny gonorr-v hoeánál képződött váladék a szemen a legborzasztóbb gyulladást képes előidézni, amely néhány óra alatt örökre megvakit-v hatja | szemet. Amikor a gonorrhoea már, megöregedett, a váladék is kevesebb. A nőknél' mint fehér folyás jelentkezik, a férfiaknál leginkább reggel, felkelésnél észlelhető. Ha ez a váladék valami uton-médon a szembe jut, ott ragályos trahomát idéz elő; annak minden tulajdonságaival és következményeivel. Látjuk ebből, hogy az mindig veszedelemben forog, kiknek- .akár heveny, akár régi gouorrhoeája van. A gon- 1 datlanokat és lelkiismeretleneket milyen szigorú felügyelet alatt kellene tartani, azt már megírtam. (L. Tanúim íny a trahomás szimigyüiladusról. Irta dr. Ottavu J, 1841. évbeu. 38 I.)

Ezekből mintegy önként következik, hogy a nép között annyira elterjedt szokás, hogy arezukat, de különösen szemeiket saját vagy mások vizelletével megmossák, nagyon veszedelmes: könnyen juthat ez utón a szembe f rtőző. vaUadók. Ez a szokás annál inkább veszedelm-s, mert a gonorrhoea úgy el van terjedve, hogy alig találunk felnőtt férfit kinek ef-le baja ne lett volna. Hogy a nők is mennyire szenvednek, benne, azt dr. Dinier Gusztáv közleményéből „A nők Igouorrko e áj a“ Gyógyászat 1892. 45 ó s 47. számában olvnslu'juk.

A nép között a trahomás szembetegségnek nssy terjesztője a kurnzslás is. Euuek sorozatából is felemlítek egyet. Ki ne ifin érné a szőrszedő asszonyokat; minden falu, I község, nagyvárosban van legalább egy. Az én szülővárosomban három is van és egészen 1 jói jövedelmez nekik a „vadszőr“, „farki- szőr* kiszedése. Egész ambuláns orvoslást I vogeznek s. legyen a szembetegség akármilyen fajtájú, ők mindig pillaszörszodéssel , gyógyítják azt. Láttam heveny gonorhoeás szemű beteget, kinek baját szintén pilla- szőrszedéssel akarták meggyógyítani, a pillaszőrszedést közönséges zsebkéssel végzik I ha az egyik beteggel készen vannak, ugyanazon mosatl-an k íz és mosatlan eszközzel nyúlnak a másik beteg szemeihez, így viszik át a ragályos betegséget az egészséges szembe. Semmi fogalmak sincs a szembetegségről; ozéljuk elérésére — pénz keresés — minden kigondolható furfang és hazugsággal tudják ámítani a beteget. Lát- tam czigáuy asszonyI, ki közönséges bicsak- kal egy szemfájő3 asszonynak legerősebb és legegésségesebb pillaszőreit tépte ki; a kitépett szőröket a keze hátára helyezte sorban, úgy, hogy a szőrök hagymái a bőréhez tapadtak; természetes, hogy a szőrök állva maradtak. | váltig .azt magyarázta a betegnek, ha ezeket a vadszőröket csak még egy kis ideig a kezén hagyná, belenőnének az ő bőrébe is. A beteg hitt Ó3 bízott a Czigáuy asszony tudásában. A vidékről jövő trahooaások majdnem mindegyike már volt szőrszedő asszonynál, de csak mert baja nem gyógyult, jött szemorvoshoz. A szőrszedő asszonyok veszedelmesek, morf terjesztik a ragályos szembetegséget és veszedelmesek, mert elvonják a beteget az idejében való orvoslástól. A beteg mír akkor, kerül az orvoshoz mikor mír késő.

A szőrszedő aszonyt, ha a szőrszedés ra- bizonyodik, mindig büntetni kellene. Itt nem alkalmazható azon hibás vélemény, hogy ingyen gyógyíthat bárki; s törvény elé csak akiikor , idézhető ha az orvoslás kárt tesz a beteg testében. A trachoma gonosz, lappangva terjedő szembetegség; hónapok söc óv mulhatik el, mikor tünetei jelentkezni kezdenek. Ily hosszé idő után senki sem kepes positiv adatokkal bebizonyítani, hogy a fertőző szembetegse-