Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-11-11 / 48. szám

családok száma pedig 72,188-ra n)gott — Tebát nem több, mint egy évtized alatt a községek száma majd 40-szer, a csaladok száma pedig majd 70-szer akkorára szapo­rodom, mint volt az 1881-ben. Bár a gubdtermés nem tartott mindig lépést a községek illetve a családok s?émának emelkedésével. Különösen az 1892 év volt az, a melynek a termelése a községek és családok számához viszonyítva kedvezőtlen­nek mondható. A termelésnek eme apadása a szederfak lombtermésé­nek elégtelenségében leli magyará­zatát; az 1892 évben ugyanis már csak oly szederfák állottak a ter­melők rendelkezésére, a melyek az előtte való évben is használva lettek « igy az ily erejét vesztett fa már nem volt képes oly mennyi­ségű lombtermést produkálni mint a mennyit a fiatal csemeték lették volua képesek, — a selyméreknek egy része az éhség következtében elveszett. A mondottakból folyólag tehát első és legszükségesebb teendő, ha selyeratenyésztésünket az elpusztu­lástól megóvni akarjuk kellő számú szederfák ültetése. A községekre hárul itt a hazafias kötelesség súlya, ezt nemcsak haza­fiasságból, de a nép jóléte érdeké­ből is megtehetik, nekik kell min­den eszközzel odahatni, hogy az utak, mezők, rétek szederfákkal szególyeztessenek be; a községi tanítóknak pedig gondoskodni kell hogy a községi faiskolákban évente minél több szederfa csemete nevel­tessék, s ha majd az egész ország­ban mindenhol elegendő szederfa lesz, akkor rémé nyeljük, fognak akadni ügybuzgó férfiak, akik fel­világosítva uz elfogult népet, töre­kedni fognak, hogy selyemtenyész­tésünk mind jobban elterjedve s mindjobban megizmosodva számot- tévő tényezőjévé váljék gazdasági életünknek. Ajánljuk ezt a látszólag csekély fontosságú ügyet megyénk alispán­jának, a főszolgabíróknak de külö- nöseu a községek oszlopainak a lelkészeknek, és tanítóknak hazafias gondjaiba. A győri keresk. és iparkamarától. Winár állomás megnyitása. A m. kir. államvasutak igazgatósásá­nak közlése szerint az eddig csak kocsi- rakományí teberáru forgalomra berende­zett Vinár állomás f- évi október 20-tól a gyors- és darabáru teherforgalomra is megnyittatott. Pályázat fenyütalpfa szállítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága a vonatai részére 1894. évben szükségelt 10.000 drb. 2-7 m. hosszú, 15 cm. vastng és úgy alul, mint felül 30 cm. széles erdei szurok-, luez- vagy vörös fenyő­fából készült telítetlen első rangú talpfa szállításra pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok f. évi november hó 21 napjának déli 12 órájáig az anyag­áé leltár beszerzési szakosztálynál nyúj­tandók be. Pályázat festék- és máz szántásra. Á in. kir. államvasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. vas- és aozél gyár­nak igazgatósága 20,000 klgr. I. rendű ólompir, 510 klgr. horganyfehér, 25,000 klgr. horganyszürke, 10,000 klgr. terpen­tinolaj 25,000 klgr. leuolojmáz, 800 klgr. lokomotivfénymáz. 1100 klgr. előkészítő fénymáz és 1400 klgr. kopálfénymáz szállítására pályázatot hirdet. Az. erre vonatkozó ajánlatok f. évi november hó 24 napjának déli 12 érájáig a nevezet igazgatóságnál (Budapest, kőbányai ut.) nyújtandók be. Pályázat kisebb értékű anyagokra. A m. kir. államvasutak budapest-déli üzletvezetősége a vonalain 1894. évben szükségelt pályafentartasi fanemüek, kő és földnemü, világítási, kenési és tiszto­gatási anyagok, kályha és takuréktüzbely alkatrészek, nedvesítő fák, lő és robbanó szerek, befásitási és veteméuyezéBÍ i egyeb különféle anyagok szállirásora pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok f, évi november hó 20 napjának déli 12. órájáig I fenti üzletvezétőség titkári osz­tályánál (Budapest, külső-kerepesuti ház­csoport II. sz.) nyújtandók be. Pályázat pályafentarlási fali szallitasara. A m. kir. államvasutak debreczeni üz­letvezetősége az 1894, évben szükségelt 142.900 m3 jegenyefenyő-deszka, 43280 ml szétmetszetleu puha deszka, 130.000 m3 faragott puhafa. 276.860 m3 faragott tölgyfa, 7950 m3 erdei fenyő palié, 66.420 m3 jegenyefeuyö palló, 20.560 m3 tölgyfapalló, 24,000 m3 puha szálfa és 1000 drb. puha kerítésoszlop szállí­tásra nyilvános pályázatot hirdet. Pá­lyázni szándékozók Írásbeli ajánlataikat f. évi november hó 29. napjának déli 12 órájáig a fenti üzlotvezetőség I. osztályá­hoz nyújthatják be. Pályázat olaj és fagygyu szállításra. A, m. kir. államvasutak gépgyárának és § diósgyőri vas és aczélgyárnak igaz­gatósága áz 1894. évben szükségelt 35.000 klg. kőolaj, 52.000 klg. világos és 15.000 klg. sötét ásványolaj, 19.UU0 klg. hengerkeDŐolaj, 6500 klg. csillekenő- olaj és 12.500 klg. jfagygju szállításra pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. évi Veszprém, 1893. ■member hó 29 napjának déli 12 érájáig 1 igazgatóságnál (Budapest, kfl- banyaiut) nyújtandók be. Mely hirdetményeket e kamara azzal eszi közzé, hogy a szállításokra vonat- kozó részletek és feltételek az érdekeltek * “ kamara irodájában bármikor meg­tudhatók. | Győr, 1893. évi október hó 31-én. A kerül, keresk. és iparkamara nevében: ^erffy Antal a. k. Siávay Gyula s. k. oln8k- titkár. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, nov. 11. szélytöl már távol van. — Szívből | kívánjuk mielőbbi fölépülését. — Előléptetés. Krausz Lajos helyi derek, közszeretetben állott kir. pos­ta- s távirótisztet a keresk. minisz­ter fogalmazói a léptette eíö I e ma­gasabb állása elfoglalása végett a soproni fő igazgatósághoz már el is utazott. Midőn fájlalva veszszük tá­vozása hitét, (gaz szívből kívánjuk, találja föl új otthonában is azt az őszinte igaz szeretetet, tiszteletet, be­csülést és barátságot, melylyel itt a polgárság mindenha elhalmozta. Jó emlékezésünk kiséri. — A legszerencsétlenebb tüzká­rosultnak, Hirschl Lajosnak, ki a tüzhalált halt Streit-családot akarta menteni s e közben maga is nyo­morékká égett, a segélybizottság 300 frtot szavazott meg. Azt is kö­szönjük a tisztelt bizottságnak ; ha­nem mikor még 12 ezer forint se­gély pénze maradt, bizony jószivübb lehetett volna e nyomorult ember­rel szemben. Mert a vész rettentő pillanataiban ez a koldussá lett ifjú több lelki erőt tanúsított, mint most vele szemben az egész segélyzó bizott­ság czakkumpakk! — A Veszprémi népgyülés vezér­szónoka, Szabó Imre orsz. képviselő, úgy látszik, megyeszerte megnyerte a függetlenségi párt rokon szenvét is. Erre bizonyit az a levél is, melvet ifj. Kohn Gyula az orsz független­ségi pártkör kültagja intézett e hé­ten Siófokról a képviselóhez. E le­vélbe többek közt ' igy ir: Bár függetlenségi érzelmű polgár vagyok nem mulaszthatom el nagyságos urat szivből üdvözölni gyönyörű beszédéért, mit a Veszprémi nép- gyülésen elmondott Valóban gyö­nyörű beszéd volt az, mire büszkék lehetnek a veszprémiek, hogy ily kitűnő szónoku országgyűlési kép­viselőjük van. A beszédet mai na­pon felolvastam házamnál egy 20 tagú társaságnak, kik mind annyian nagy tetszéssel fogadták nagyságos urnák szép és hatásos beszédét. Fogadja nagyságos ur szivből fakadt szerencse kivánataimat s engedje az ég ura, hogy még igen igen soká viselhesse állását, hogy kerületének hazájának és szeretett megyéjének még sokszor, mint most szerencsétlen vasút ügyükben hasznára lehesseo. Adjon Isten erőt és egészséget további hasznos működéséhez és minden jó kivánság után maradok hazafias üdvözlettel nagyságos ur­nák kész szolgája ifj: Kohn Gyula az orsz füg. és 48-as pártkör kül­tagja. — Veszprém-egyházmegyei fotan- felügyelfii közlemények. Kántortani- tókká kineveztettek: Steierlein Antal Márkőra, Kirchkeszner József Rá- tóthra, Apa Miklós Vitya-pusztára, Domby Péter Dobára, Pécsy Béla Tekenyére, Sáringer Károly B.-Szent- Ivánra és Szemenyei Kálmán Siká­torra egy évre ideiglenesen. Osztály­tanítókká kineveztettek Sümegh vá­rosában : Kocsis Sándor, Bozó Ilona és Vértessy Béláné, született Nagy Mária. — Nyugdijaztatott; Kutor Já­nos n.-bajomi osztálytanító, Téczeli József volt kis-lődi, Hock Lipót volt pulai tanító özvegye, Tömör Lukács volt rátóthi tanító özvegye, Ezeres Antal volt baféi tanító és Wéber Adám volt döbröntei tanitó. — Az első hó ezidén e hó 8-án este esett le vidékünkön. Azóta hideg, havas eső van napirenden. — A balaton-csopaki »Hab­leány «-forrás furatási munkálatainál múlt szombaton Lesz József mnnkás majdnem életét vesztette. Lenn az aknában beton-csöveket helyezett el s daczára, hogy a felső légszivattyú teljes erővpl adta neki a levegőt, pillanat alatt akkora szénsav-gáz tört elő a forrásokból, hogy a sze­gény ember összeesett. A fennlévők élettelen hullaként húzták föl és sok időbe került, hogy eszméletét vissza­nyerte. A furatási munkálatok, tel­jes sikerrel, e héten .szerdán be­fejeztettek. — Az őszi balatoni hajómenet­rend mai hirdetését .ajánljuk -olva­sóink figyelmébe. — Balaton-Aim ádiban most nem kevesebb mint 23 szőllő földjét for­gatják tulajdonosaik. E szőllők jövő tavaszszal mind amerikai veszszőkkel ültettetnek be, többnyire Sáner János balatoncsopaki amerikai szőllő- telep-tulajdonos felügyelete alatt. — .Pápa haladása“ czimen a .Magyar Újság“ következőket Írja Pápavárosról: ,Mig Veszprém város, a megye székvárosa épen most küzd az élet-halál harczban, addig Pápa szerényen, de biztosan halad előre. A várost ma már minden több ut- czáján pompás aspbalt-járda díszíti, túlhaladván ebben a népes nagy emporiumot Győrt is j felépült 1 a forgalomnak átadatott a fóldmivelési ÚJDONSÁGOK. — Ä vasutügy, bár az ominózus megyei közgyűlés óta már 3 hét múlt el, állandón izgalomban tartja | polgárságot. Minden nyilvános helyen, körben és családnál azt a szerencsétlen dolgot pertraktálják. A vasutügyben a nópgyölés által választott állandó bizottság köze­lebb tartott ülésében megállapította a kormány | az országgyűléshez terjesztendő memorandum alapvona­lait., melyet az elnökség most szer­keszt | a város képviselője fog be­nyújtani a kormánynak és par­lamentnek, a polgári népgytilés resolntiói kapcsán. Atni az okt. 23-iki sunyi tnegyegyülés határoza­tát illeti, arról a hivatalos jegyző­könyv még ma sem készült el. Erre mutat az, hogy az a jegyző­könyv még ma sincs — többszöri utánjárás daczára — a városi s városi vasúti bizottsági ügyész Gsolnolcy László birtokában, ki azt megfellebbezni hivatott. E helyett, jobb dolga hiján, Csolnoky ur most a jóakaró ezupringer szerepére vál­lalkozik, hogy Ö8szebékitsen várost, megyét, vállalkozót, engedményest. Semmi esetre se vonjuk kétségbe jóiudutatát; ez esetben azonban kötelességtudására appellállunk. Tes­sék a fiiügyész urnák semmi vasúti politizálásba nem avatkozni, hanem kilcöve telni a sunyi megyei határozatot írásban és azt megfellebbezni. Ez az ő dolga ; semmi több. Ha azután kellő anyagi biztosíték mellett a Drey- fuss-ezég, vagy annak hitelesen le­gitimált képviselője szóba akar ál­lam a várossal: az megtalálja oda az utat. Széli-tolókkal azonban nem alkuszik tovább olyan megyei főváros• mely a maga lábán tud járni akkor is, ha lelkiismeretlen vezetőit kénytelen I volt elrúgni magától. — Hogy hová építik a polgári iskolát ? Arról sokat beszél most a városi polgárság. A város a lö? völde-térre szavazott, hogy oda épít­sék. Igaz, hogy sohse helyeseltük e- tervet, mely egyrészt egy régi par­kot öl meg, másrészt kórház és te­mető mellé kényszeríti az ifjúságot. Még igazabb azonban az, hogy a mostam postaház tulajdonosa Re­viczky Ambró, ki mellesleg befolyá­sos bpesti ember, tudva-látva, hogy a város végére többé nem lehet, szerződés lejártán a postát kiszéde- legni: most azon van, hogy a mos­tani postaházat a kormány és város csinálja át polgári iskolának. Köszön­jük a jóakaratot — s egyelőre nem kérünk belőle, mert most épen sokkal nagyobb paklizások ellensú­lyozásával van dolgunk . . . Majd. ha ezekkel végeztünk, ráérünk a kisebbekre is 1 a disznópiacz kibőví­tésére is, melyre azonban a posta­házi fundus alig lesz alkalmas. — Vajda Ödön jótékonysága, a vallás és közoktatásügyi m. k. mi­niszter Vajda Ödön zirczi apátnak, a tanügy iránt tanúsított azon ál­dozatkészségéért, melylyel a szent- gothárdi állami algymnásium sze­gény tanulóinak tankönyvekkel való ellátása czéljából 100 frtot adotná- mányozott, elismerő köszönetét fe­jezte ki. — Hírlapunk szerkesztője hol­nap Fiúmén át Velenczébe utazik, hogy ott sérült szemét konsultálás- nak, esetleg operátiónak alávesse. — A város orsz. képviselője. Szabó Imre, a bét első napjait a fővárosban töltötte s ez alkalommal az ország- gyűlésén a Budapest székes fővárost illető törvényjavaslat előadója volt. Akkor, mikor a fővárosnak magának hét kiváló orsz. képviselője van, az a kitüntetés, hogy parlamenti kép- viseltetésére épen egy vidéki kép­viselőt kért fel a kormány, megtisz­telő úgy a képviselőre mint a ke­rületre, melyet képvisel. Javaslatai­hoz az ellenzék is sokszorosan hoz­zájárult s 'ig.y első eloadoi sikere is teljesnek mondható. Nómene ma felszínen van, az bizonyos. Szive- lelke legyen rajta, hogy ne kövesse ómen. — A szerencsétlenül járt Auer Gyula, ki egy kőhordo vonatról le­lépve ’lábzuzódást szenvedett s jelen­leg a Budapesti kórházban gyógy­kezeltetik, mint halljuk az ujjabb amputálások után, a nagyobb Vo­iskola; k iadatott a pályázat egy nagyszabású uj főgyimnáziumi épü­letre ; felépült az uj dohány-gyár is. Okt. hó 29-én nagy értekezlet volt az iránt, hogy a város villamos világítással látás sék el. Az értekez­letén maga a polgármester elnökölt s hosszabb eszmecsere után, mely­ben a város intéző körei vettek részt, megbízták Steinberger Lipót ügyvédet egy memorandum elké szitésével, úgy, hogy a villamos vi­lágítás már a tavaszszal végleges eldöntés elé kerülhessen. Szintén megoldás előtt van a vízvezeték ügye, melyben Bierbauer varsány jószágkormányzó fárad önzetlenül. Végül ngyan csak Pápán egy, Pápa és vidéke közgazdasági bank meg­alkotásán fáradoznak. Kulturális szempontból vasárnap a Jókai kör tartott ülést Fenyvessy Ferencz el­nöklete alatt, I f. hó 10-én a Jókai kör közgyűlést tart s előterjeszti a felolvasó s zeneestélyeinek prog- raramját. Ugyancsak Pápán fogják a jövő tavaszra felállítani az állandó színház-téren a honvéd-szobrot, mely­nek érdekében e hő 18-áo érdekes hangversenyt rendeznek. A magyar városok fejlődése és kulturális ha­ladása iránt érdeklődőit bizonyára nagy megelégedéssel és elismeréssel veszik tudomásul Pápa városának derék és utánzásra méltó haladása. — A. zirczi apát a nevelésnek. Vajda Ödön zirczi apát, mióta csak elfoglalta magas állását, a közok­tatás bnzgő s hatékony előmozdí­tójaként tündököl alkotásaival. A Bakonyban csak nemrég emeltetett célszerű és diszes iskolát az eplény- pusztai tanköteleseknek. Újabban pedig Veszprém vármegye köz- igazgatási bizottságának gr. Eszter- házy Móric főispán elnöklete alatt, nov. 6-án tartott rendes havi ülésén a megyei kir. tanfelügyelő az apát az elhatározásáról tett jelentést, hogy a kegynraságához tartozó Akii és Epléoy pusztákon és Soóly köz­ségben a róm. kath. tanítói állások­kal járó fizetést mindenütt felemeli 300 forintra, hogy igy a .Bakony ezen félreeső helyeire is képesített tanítók legyenek alkalmazhatók. Ezenfelül elhatározta, hogy Zirzcen, mint székhelyén, a milleniumra saját költségén leányiskolát s vele kap­csolatosan kisdedóvodát fog felállí­tani s azok fentartásáról egyszer- smiodenkorragondoskodni fog. A köz­igazgatási bizottság lelkes éljenzéssel vett tudomást az apát ezen nemes elhatározsásáről s dr. Fenyvessy Ferencz bizottsági tag indítványára a bizottság jegyzőkönyvileg köszö­netét és elismerést szavazott a derék tan ügy barátnak. — Esküvő. Horváth Gyula me­gyei hivatalnok jövő szombaton, e hó 20-án vezeti oltárhoz Babay Ka­milla kisasszonyt városi kisdedóvó­nőt. A szerencsés frigyhez bízvást az egész polgárság szerencsekivánatát csatolhatjuk, mely egyaránt becsüli a rokonszenves fiatal hivatalnokot, s a jó kisasszonyt, ki eddig is pá­ratlan odaadással szolgálta a kisded­óvás magasztos, nemzeti ügyét. Isten áldása jutalmazza szivfrigyében! — A veszprémi polgári társaskör által könyvtár-alapja javára saját helyiségeiben rendezendő társas es­télyekre szokásos szezon-meghívóit kiadta. Az első estély 1893. novem­ber hó 11-én tartatik: a továbbiak hírlap utján és a helyiségben ki­függesztendő hirdetőtáblán lesznek jelezve. Belépti dijak: szemólyjegy 1 Irt, családjegy (3 szem.) 2 frt. Az estélyek 8 órakor kezdődnek. — Emberölés tréfából. Ifj. Fodor tapolezái lakos együtt borozott a diskei szőllőhegyen Márkus Flőrival s aztán, mint az majdnem minden esetben bekövetkezik — összevesztek. Uj. Fodor aztán leszúrta Márkus Flóriánt, a bíróság előtt pedig azt vallotta, hogy az egész dolog tré­fából történt. Ennek daczára is le- ' tartóztatták. — Kántoriamtól pályázatokat hir­det a veszprémi r. k. főtanfelügyelői hivatal: Lepsénybe, decz. 6-ig; Pápára decz. 5-ére: Tabra decz. 12-re; Zirczre decz. 11-re; Palsára, decz. 14-re; Halápra, decz. 12-re Orosztonybau decz, 6-ra; Vöröstóra decz. 22-re; Polányba nov. 20-ra ; Fájsz községbe nov. 22-re ; Lókutra docz. 7-re ; Vid községbe decz, 12-re; Dióskálra decz. 12-re; Kisberkibe decz. 12-ára. — A veszprémi törvényszék el­nöke Végh Sándor veszprémi tör­vényszéki Il-od osztályú hivatalszol­gát I-ső osztályú hivatalszolgává lép­tette elő. — Országos vásár. A devecseri országos vásár, melyet a mait hét hét első napján tartottak egyike volt a legjobbaknak. Igaz ugyan, hogy az első napon tartót marha­vásár csekélyebb jelentőségű, mig ellenben a második napon tartott zsibvásár nagy forgalmú és igen népes volt. Minden oldalról, egész általánosságban azt hangoztatták az érdekelt iparosok és kereskedők, hogy már rég nem volt Devecserben oly jó országos vásár, mint a múlt heti. A csütörtöki nagy-szölősi orsz. vásár, mivel két napra követte a devecserit, csekély jelentőségű s kevesebb forgalmú volt. — Veszprémváros ipar kamarai illetéktartozásának ügyét tárgyalta közelebb a győri kamara. Vesz­prémváros 269 37V» kr. 1891. és 1892. évi kamarai illeték leirása iránt kereste meg a kamarát. A kamarai elnökség — tekintettel arra, hogy a leírások alapjául csa­tolt kimutatás egyes tételei eltértek az illetéklajstromokban kitüntetett Összegektől, és az tlgy tisztázása többszöri átirat váltással sem hozat­hatott rendbe — a valódi tényállás kipuhatolása és egyidejűleg a vesz­prémi m. kir. pénzttgyigazgatóság területén fennálló illetékhátralékok behajtása tárgyában szükséges intéz­kedések megtételére Szendrői Mór kamarai másodtitkárt küldötte ki, kinek jelentése alapján Veszprém­város illetékhátralékából 145 frt 30 kr. leírásba vétetett s az ottani pénzügyigazgatóság Ígérete szerint az illetékhátralékok gyors és szigorú behajtása iránt a szükséges lépések meg fognak tétetni. — Fa-árverés. A Szent-Gál köz­birtokosságát képező erdőben 1897» évre eső 160 kát. hold vágás terű let fakészlete november hó 20-án délelőtt 10 órakor a községházánál árverésen elfog adatni. Az összes faérték becsbér szerint 9399 ürköb méter cser és 442. ürköbméter tölgy fából ál a kikiáltási ár 10806 f>t. Az árverezni kivánók 10°/«-át vagyis 1080 frt az árverés meg kezdése előtt az árverezést vezető főszolgabírónak kezeihez készpéaz- ben tartoznak lefizetni. — Egy kitűnő háziszer, mely méltán foglalhat helyet a legjobb gyógyszerkülön- legességek között, a B r a z a y féle sós- borszesz. E szernek nem szabad hiányozni egyetlen háztartásbél sem. Jé ez fül-, szem-, fog- ée torokbaj ellen, megszünteti a szag. gatást, .fejfájást, migraint, a legjobb baj­mosó szer, eltávolítja a küteget, pörsenést és a bőrnek egyéb rendellenességeit, kitűnő hatása ran a szemre, bedőrzsöléso erősíti és gyógyítja. Az orvosok négyféleképen ajánlják, és pedig bedörzsőlésre, borogatásra belsőleg és maesagera, mely utóbbira kü- lönő.eü dr. Lőrinczy és más előkelő orvo­sok kizárólag ajánlják. Kapható minden na­gyobb füszerkereskedésben, de a gyenge utánzatok elkerülhetése czéljából csak azt kelt elfogadni, melynek palackján é« ón kupakján Brizay ezég felirata és czimkéjén Brá/.ay házának rajza s a 319. és 320. sz védjegy látható. — A veszprémi önképzó beteg- segélyzö iparos ifjúság, műked­velői előadást tart legközelebb. A próbák már folynak. Színre kerül a „Vöröshaju" Lukacsy Sándortól, népszínmű 3 felvonásban. — Lukácsy i. táncziskolájában a 2-ik tanfolyam f. hó 15. veszi kez­detét. A táuczolni tanulni szándé­kozók az iskola helyiségben (Palotai utcza) jelentkezhetnek. }A legújabb magán- és társas tánezok oktatásá­ban részesülnek. Minden vasárnap gyakorlat — Metropole szálloda Budapesten ke- repesi-ut Azon czélszerü intézkedés tör­tént, hogy az összes szobák központi fűtés által futtetnek, a mi a közeledő téli idény alkalmával az utazó közönségre nagy előny- nyel jár. Ezen előkelő szálloda vezetése és kezelése kitűnő, törekvése oda irányúi, hogy minden a vendégek kényelmére és meg­elégedésére történjék. — Megakadt a vonat Vasárnap éjjel a Győrből Pápára indult sze­mélyvonat Ménfőnél megáit, mert, a gép kazánjában az egyik forresö elszakadt. A megijed* vonatvezető harangjelzés utján, gépet és muo- kássegítségét kért, ami a győri ál­lomáson nem kis félelmet idézett elő, mert ’vonatkisiklásra gondoltak. Azonnal felkeresték az osztálymér­nökséget! mely kellő munkaerővel I egy géppel Ménfőre robogott, hol megkőnyebülve tapasztalták, hogy a várokózásnál egyébb baj nőm tör-, tént. A jó géppel azután a személy- vonatot 2 órai késéssel továbbították. — A szerelem bolondja. Közön­séges mindennapi történet az, a melyet Keszthelyről írnak. Nincs semmi más jelentősége, csakhogy igaz és szomorú. A legényt beöl­töztetik katonának, a fiatal szerető otthon marad. Hűségesen várakozik egy évig, két évig is, a harmadik­ban megunja a hosszú várakozást és a pártát kontytyal cseréli fel. A türelmetlen fiú a harmadik év végén hazasiet s más karaiban ta­lálja a szerelmesét. Nem tud bele­nyugodni a csalódásban, belepusztul. Ebben a történetben csak a név változik időnkint. Ennek a legujabb- nak Horváth Sándor vindouyalaki legény a hőse, aki beleőrült fájdal­mába. — Most a keszthelyi kórház­ban ápolják. — A kéri csárda 25 holdnyi szántóföld- és rét 1 hold szellővel együtt szabadkézből eladó, esetleg bérbe is adandó. A venni nagy bérbe kivenni szándékozók bővebb felvilágosítást a helyszínén a tulaj­donosnál nyernek. — A mocsoladi-enyingi vasút — iránya — Írja a „Somogy" — ki- ozövekezése után azonnal belekap­nak a föld munkába, mint irtuk | a munka meg nem szűnik — a téli viszontagságokat kivéve — mig a vonal kész nem lesz Mocsoládiw. Innét- azonban hogy mily irányban lesz a tovább építés, Siófok-e, vagy Enyingnek, ez még mindig nagy kérdés; miután az illető miniszter Enyiug felé kívánja a kiépítést, a győr-veszprém-enyingi vonalhoz, az érdekeltség pedig a rövidebb és olcsóbb irányt Siófokig, E tárgyban következőket írjak: A kormány meg­engedte a bejárást M ocsoládtól Tab, Ádánd irányában Enyingig. De visszauttasitotta az érdekeltségnek azt a kérését, hogy a vonal Ádánd- tól ne Enyingig, hanem Siófokig ve­zessen. A kormánynak ezt a maga1- tartását a Déli Vasúttal szemben való politikája magyarázza. De minthogy fílloxerától elpusztult vidék uj életre való keltéséről van sző: ebben a dologban nem lehet elzárkózni a helyi érdek döntő fontossága elöl. Siófok­nak az Államvasutakkal való köz­vetetten összeköttetése az egész vi­déket uj erőforráshoz segítené. Az enyiugi végső állomás ellenben egy alárendelt viczinális vasút mérté­kére apasztaná a vonal jelentőségét A kereskedelmi miniszter nagy szol­gálatot tesz az egész Balaton-vidék- nek, ha a vonalak Siófokig való vezetését megengedi. Cacao. Chocolat MAESTRANI. Ircd.a,lorrx. — Egyetemes Regénytár. Ha végig te­kintünk az utolsó évtizedek magyar szép irodalmi vállalatain, melyek egymás után tűntek le I színtérről, egyet sem találunk közöltök, a mely annyi ideig tartotta volna fenn magát mint az Egyetemes Regénytár. Ez a kitűnő vállalat, melyet a Singer és Wolfner kiadé-ezég nyolez évvel ezelőtt in­dított meg, immár kilenczedik évfolyamába lép- Bízvást mondhatni, hogy dicsőén meg­ütött pálya volt ez a nyolez esztendő. A mi újat és jeleset a külföldi és hazai re- gényirodhlom csak termelt, annak szine-java belekerült az Egyetemes Regénytárba, mely folvást hú maradt eredeti programmjához: „szépet, jót és olcsón. Ez a négy szócska a nyitja annak a bámulatos és példátlan sikernek, melyet ez a vállalat elért. A csi­nos, piros vászonkötéstt könyvek körülbelől félmillió példányban forognak közkézen, s az Egyetemes Rsgénytár, nem hogy a vé­géhez közelednék, de lankadatlanul friss, ifjúi erővel kezd nj pályafutást. Az örven­detesen föllendült hazai irodalom mind nagyobb tért foglalt el az Egyetemes Rs­génytár köteteiben is, és a most meginduló uj évfolyam már nagyobbára eredeti magyar művekből fog állani. Mindjárt az első kötet szerencsés megindulás ebbe az irányba. Her- czeg Ferencznek az oly méltán nagy hírne­vet szerzett kitűnő írónak legújabb regénye ez : Simon Zsuzsa. Herczeg Ferencz elismert kedvencze ma már a magyar olvasó közön­ségnek. A Qyurkévics-leányok nagy sikere mindenütt ismertté és keresetté tette ne­vét, a hol magyar könyvet olvasnak, ma­gyar iré szellemében gyönyörködnek. Es a Simon Zsuzsa nem hazudtolja meg szerző­jét. A bámulatosan egyszerű, minden kere­settség nélkül való kompozíció, s a mellett a finom és mély lélektani rajz csakis a Herczeg Ferencz tolla alól kerülhetett ki. A könyvnek minden lapján a világot é3 társadalmat alaposan ismerő és ele9 szemű megfigyelő tűnik föl, a ki a mellett mind­azt, a mit leír, hol maróan szatirikus, hol szelíden aranyos humorral szövi át, s meg­adja alakjainak azt az érdekességet, az ol­vasó leikével való benső kapcsolatot, mely nélkül igazi regény nem képzelhető, A Si­mon Zsuzsával Herczeg Ferencz újabb ba­bért fűzött hírnevének koszorújába. Az Egye­temes Regénytárban, minden hónapban egy teljes regény jelenik meg. — Egy-egy kötet igen csinos piros vászon kötetben 50 kr. — A Simon Zsuzsa két kötetből áll, az ára tebát 1 frt. nsr^iittér.* * E rovatban nem vállal közlőttekért felelősség' a szer k. Felelős szerkesztő : KOMPOLTHY TIVADAR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom