Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-07-29 / 32. szám

-1 Veszprém, 1893« Veszprémi Független Hírlap. egyszer azt látja, hogy az urak be­írták ueki az első osztályt. — 3-szor. A mérleg, amelyet sokan a keres­kedők közöl nem tartanak szi­gorú felügyelet alatt, — ezentúl nem károsítja a szegény embert, paert az elevátoron u.’y mérnek miut a pati­kában, vagy is igen pon*osan. 4-szer. Ugyanazt az árt kapja egy mmázsa gabonáért az 5—10 mmávsás kész­letnél, mint kap az, akinek 2—3 waggon rakománya van; végre 5-ször, nem kell várnia a pénzre, ha eset­leg előre nem láthatott nagy heti­vásár volt és a kereskedik pénz­készletein felöl vásároltattak, mert a tiőkpénztárnak előlegre van pénze mindig elég. — A kereskedők elő­nyei pedig a következők lesznek u. m. J-ór minden lótás-futás nélköl ve­heti össze a gabonát az áltál, hogy a betárolási jegyeket magahoz váltja a betárolóktól s ha a jegyek az egy i:emü és osztályzata gabonákból egy — vagy több waggon rakományt ki­tesznek, mint tömegárukat adhatja el tovább, sokkal jobb pénzért, mint az eddigi osztályozatlan gabonákat. — 2-szor. nem kell nekik magtára­kat bérelni. — 3-szor nem kell nz a temérdek napszámos a gabona rostálása, forgatása és felmeréséhez. .— 4-szer nem kell pénzét a zsákok sokaságába, a mérlegek, rosták stb.be fektetni. — 5-ször a mi a fő, a ke­reskedőnek nem kell az a nagy Uz leti tőke, mint kellett eddig, mert ba oly betárolási jegyeket vesz meg, melyekre a betároló már előleget vett fel. akkor ó csak | differentiát egyenlíti ki az eladóval, tehát a ga­bona teljes értékének 15 —25%-át fekteti be a kereskedésbe ; a betá­roló által vett előlegek után pedig csak az 5%-ot fizeti meg a kiegyen­lítésig. — Ha pedig elölegmeures betárolási jegyeket vesz meg, ezen gabonák teljes értékének is csak ]5—25%-át fekteti az üzletbe, mivel a tehermentes jegyekre ö is épp úgy megkapja az előleget, m nt a ter­melő vagyis a becsérték 70 — 80%-át és igy ezentúl még az a kiskeres-B kedő is űzhet gabona kereskedést, aki eddig csekély vagyona mellett ezt tenni nem volt képes, vagyis a szegény vidéki kisebb kereskedők föl lesznek szabadítva a nagy tó’ e monopóliuma alól és meg lesz nyitva számukra az ut a külföldi fogyasz­tóval való közvetlen érintkezésére. Tehát midőn a szegény termelő jogos érdekeinek megóvásáról van szó, távolról sem czéloztatik a ma­gyar kereskedők érdekeinek megsér­tése s csorbítása, hanem ellenkező­leg a vidéki kereskedelem fejlesz­tése, nagygyá, egészségessé és meg­bízhatóvá tétele szándékoltatik és csak az általános anyagi jólét alap- feltételeit kívánjuk mindenki által megismertetni; vagyis, hogy tisztul­jon a közgazdasági helyzet és szűn­jön meg a kereskedelem terén a zavarosban való halászat. L'gyen solid a termelő, de legyen az a ke­reskedő is. Az elevátorok kezelésére vissza­térve, még megemlítem, hogy az or­szág különböző helyein felállítandó elevátoroknak egy igen czélszerö központra lenne szükségük és pedig Budapest székhelylyel. — A vidéki elevátoroknak kezelői tartoznának naponkint egy napi jelentést bekül­deni a központba, mely jelentésnek felkellene tüntetnie, - hogy az egyes gabona nemekből, mennyi lett a nap folyamán betárolva, mennyi lett ki­adva és mennyi maradt betárolva, valamint az is, hogy hány egész, waggon rakományt tevő készlet van: a raktár kezelósége rendelkezésére bocsátva eladás végett A közp. iroda a beérkezett jelentésekből egy fóki- mntatást állíthatna egybe, melyből naponkint pontosan megállapítható volna, hogy az elevátorok miféle nemű és osztályzatú gabonákból meny­nyivel rendelkeznek. Ennek pedig az lenne az előnye, bogy a külföldi nagykereskedő egyenesen a központ­hoz szándékolt készlet miatt meg­kérdezné, nehogy egy és ugyanazon időben valamely betárolt gabonát a központ is és az elevátor kezelősége is eladja s e miatt üzleti zavar tá­madjon. A vidéki elevátorok e mellett, hogy fóczéljuk után törekedve tö­megárukat gyűjtenek, a vidéki kis fogyasztást is kielégíthetnék a napi árak lefizetése mellett, mert mint a közlekedési szak tisztviselője és a vidék közgazdasági viszonyainak köz­vetlen szemlélője és egészen privát megfigyelője tapasztaltam, hogy a szegény termelő mire gabonájához jut, annyi mindenfelé fizetni valója támadt, hogy nem is gondolva I téli gabona szükségletére csak arra, hogy a sok mindenféle fizetnivalót kielé­gíthesse, úgy eladja gabonájá t, hogy nemcsak a téli kenyérre nem ma-- rad a jóízű hazai gabonából, de igen számtalan esetben még a tavaszi vetőmagra sem marad gabonája. így aztán megesik ami szegény népünk­kel az a szánalomra méltó körül­mény, hogy a magyar földműves ember télen és tavaszon át a föld keserű kenyerén tengődik, mivel az a liszt, mely w.iggon számra érkezik hozzánk Trieszt és Fiúméból bizo­nyára nem a mi édes hazánk föld­jének gyümölcse. A paradicsomból. (A .Pester Correspondenz‘-nek Balaton-Fü- redről jul. 28-ről írja: Roboz István.) Siófok és Füred. -4 Akik itt nyaralnak. — Kohl Medárdról. II. Siófok fényes parádéval épül ; nagy kényelemmel berendezve : vil­lanynyal világítva; pár szép palo­tája már ott fürdik a viz tükrében, de a déli tóparti Babylon felépülé­sének még csak kezdetén vau ; fái, virágágyai bölcsőben ; hire-neve csak most kelt ki a habokból; a kezdet szerint nagynak, ragyogónak kel­lene lennie ; birják-e belehordani a kincses fővárosból 7 Nem nyel-e el az örvény pénzt, reményt, fényes álmokat |! S nem. lesz-e más ural­kodás más rendszerrel ? — — — Ezekről csak a jövő adhat felvilá­gosítást-. Nekünk, kötelességünk be­számolni a jelennel s elmondani mindazokat, mikot a közönség ér­deke sugall. Attól tartanak sokan, hogy Sió­fok versenyez Füreddel, hogy a szellemi fölényért bírókra kelnek! — Temészetes, hogy ver­senyez ; Demi is j volna jó, ha igy nem lenne. Mióiii állt meg a világ ( forgása csak egy perczig is | Ki merné azt mondani a haladásnak, a czivilizácziónak : itt a hatar, megállj! A cdvilizácziónak, mely anoyi vérben ázott!... Hiszen nem versenyezni annyi, mint megállni, sőt hátramenni; a közönség érdi­keit cserben hagyni s e mellett m 'g meg is fizettetni. Midőn Siófokon az első követ letették, rá volt Írva e szó: ver­seny ! és ha rá nem Írták, akkor , az a kö nem jó alapnak. Akkor a | fényes Babylon le >mlik mielőbb, ! mint leomlott az, amelyikről a biblia beszél. A fürdőket vállalkozók, részvé­nyesek építik, de csak az an vág az övék, mit ott összehordtak. EJry halom kö, egy balom pénz értéke. A fürdő, kilátásával, Balal onával, levegőjével, a közönségé. Ez az egyetlen ur felette, mert ámint nem tetszik neki, amint érdekeit sértve látja, — ott hagyja, mint egykor Ádám a paradicsomot és lesz a fényes palotákból rom, pusztaság ! ! Tehát csak a verseny, a folyto­nos halad is, minden kényelem meg­adása tarthatják fenn a fürdőket ; különben kárba veszett a rájuk fordított pénz. És mivel minden lépten-nyomon azt halljuk 1 Siófok megveri Füredet, — szállítsuk le kellő értékére ezt a reménységet. Siófoknak van Balatonja ? Fü­rednek is van ; és a Balatonnak nagv csodatévő erejét nem lehet úgy megosztani, bogy Siófoknak több jusson belőle, mint Fürednek. Az edző, vidáraitó gyógy erő benne van minden cseppjében egyformán ott is, itt is; biában állítják az el­lenkezőt akár Füred, akár Siófok b irátai. Siótoknak van homokos viztalaja; ez előny f De van nagy melege, a község felől déli szelekkel pora, éj­szak és kelet felöl első kézből zi­vatara. — Fürednek van síéitől vé­dett sétatere, árnyas ligetei, melyek ma már megvédik a szelektől és viha­roktól a vendégeket s éppen ezért van a mellbetegek számára savókurája, ami Siófokon a zivatarok miatt soha nem lehet! Siófoknak van szép kilátása a zalai hegyekre, Tjbany felé. — Füred uralja az egész láthatárt a ga- mászai partoktól le egészen Szántódig, sőt Tihany fölött még az alsó Bala­tont i . Azután Fürednek meg van savanyuviz forrása, ami Siófoknak soha sem lesz; vannak nagy palotái, számtalan villája fénynyel és kénye­lemmel, ami ekkora terjedelemben Sió­fokon csak ezután lehet. Siófoknak van villanyvilágítása, mely Füredre is át ragyog. De — tisztelet Siófok szép ven- dégkoszorujának, több illüs/rr sz ne vének, — e tekintetben már mégis csak Füred az ország egyik köz­pontja, hol a születésnek, szellem­nek, iparnak és munkának, tudo­mánynak, politikának és közéletnek annyi ragyogó neve van : miut Vaszary Kolos bibornok herczeg- primás, Fehér Ipoly főapát, több püspök, Csemegby Károly kúriai tanácselnök, Lukács államtitkár; az arisztokraczia kiváló nevei, sőt már több idényben az uralkodóbáz számos tagja tisztelte meg magas jelenlétével Füredet, és igyszer maga RoLchild ur Parisban, Londonban és Frankfurtban sokkal sikeresebben gyó­gyítana az ö „nervus rerum‘-aival, mint az itteni legkedveltebb magyar orvos, dr. Szigeti Márton. Szigeti úrról bizelgés nélkül mondhatom el, hogy a fi italok gavallériáját s az öregek tudományos okosságát egyesíti magában. Gleicheaberg egyike- Európa legszebb fekvésű helyeinek ; balzsamos fenyőleve- gője igazi üdítő oázis. A fürdő-igazgató­ság is csupa szeretetve méltóság. De ma­guk a be.DSzíilötte.k is lépten nyomon Csak cofeogszenveket ébresztenek — s az iltepi pincérek és egyébb alkalmazottak előzékenységéről valóságos apoiheozist fcgUjgmg zengenem, Qrvoti rendelet értelmében, a mada- rakkal egyidejűleg volna I felkelésem, 4,e akárhányszor megesik, hogy a ké­sőbbi színházi zenekart se hallom. Va­lósággal aludni és álmodni jöttem ide. Afire I(j órakor leérek a gyógykul hoz, a nymphája (-gy szőke gj ájer démon iSgS agyon van virágozva i a boldog Delfia büszkén tekint maga körül, mert nincs olyan nap, hogy az összes eoróp.ii nemzetek képviselői ne akarnák őt c-á- bos ígéretekkel hazájukba víddí. O azonban bideg és rideg, mert hiszen a stájer erények a mi szemeinkben máris általánosan ismert ellenszenvre tettek szert. Maga a fürdő-közönség eléggé kedé­lyes s azokból a baczillus-oaztogató tű..- dővészesekből alig látni egynéhányat. Jókedvüek, mikor megjelennek az efcső számú istállónál (én igy neveztem el 8 gargarizáló kabineteket) s még vidá­mabbak, midőn a valódi istállókban ad­nak találkozót, ahol a Sans géue tejet osztogató tehenek „emlőiből* nyouibao eredeti italokat importálnak. Egyifc-má- j sík német gouvemante pirul ugyan a I I „tehén-boudoiréban,“ míndazáltal, ha az esti órák lombjai -n-oigni tudnának, bi- zonyitnák eskü alatt, hogy a miss — kétségtelenül elvei fumtartá.a mellett — sokszor kilép tartózkodó álláspontjából Gleicbenberg hölgy-publicumn 3 mai helyzet szerint,, rendkívüli kellemes. Vau közöttük négy remek szépség: magyar, olasz, szerb -és szlavóniai. Mindenekre épen egy esők. A mikor az esti gerenád- nál „tont Gleichenberg* együtt van, ez & kép csodálatos panoráma. Elegantia, Ízlés, toilettek fényes egy­szerűsége váltakozik kápráztatőlag sze­meid előtti Egjébbként azonban minden úgy van mint odahaza. A pénzvilág uraik odik minden vonalon a nem imponálnak tie a köhögő lángelmék, ,se a gyalogos Exicel- lentiások. A legnevezetesebb „valami* itt a Be ver pasa fogata, mely mindenek fele tt áll ée „vezet*. A másik az egy órányira lévő pasai kastély, ahol keleti kincsek, megbűvölő velenczei tükrök, süppedő smyrnai sző­nyegek és selyem ottománok kívánatos ingere rém egteti meg az asszonyokat. Hiába minden bölcselkedés! Archime­des, Fran klin, James Watt, Edison — I a többi, mind csak eltörpülnek néha egy apró kőrietáné lábai mellett, melye­kért vaj ryonnkat vert atléták vetik le maguka1; a modern Tajgetosz hegyéről. Szám os hibái daczára is a 19-ik szá­zad legnagyobb hatalma : az „isteni sbő- szony* — s a fürdők brabnnti csipkéi p bo útónjai igazolják, hogy aí „fin de siécle.* geniális fickói a feleségeikben már nem azaksesnét, hanem törvényes szer etőt keresnek. F> a bóditó illatok e cbaoszában — ps' .-fume j is van közte elég . — érzem ig szán csak, hogy ninca bennem több jóság, mint a mennyit lelkem tragoi- diai meghagytak i nincs bennem több rosszaság, mint a m-nuyib az emkerek rontottak rajtam. Mosolylyal látom a hizelkedők frakjsos szolgaságát, melyekhez kép gat a restau­rantok frak kos pinezérei igazán fegyver- képes gentlemanek. A szórakozásokból bőven kijut. Z ne, azinház, concz>rtek váltogatják egymást .— a a már hazulról gyűlöletes tombola e virányokon sem szüu meg üldözni ádáz kezével. Ez utóbbi napoknak két. nevezetei eae- | ménje volt. Az egyik Lewinsky recitá- | tiója. Az osztrákok nagy művésze való­sággal elragudott bennünket. De már ö is a praciikuseuton halad — s érti bogy 1 Hamerling komoly „Correggio“- ját jó lesz megtoldani a Hamerling és a Heine pikantériáival. A szellemes mű­vészt előadás után az itt időző magyar jbirlapirók ünnepelték. A másik, a miről itt legtöbbet beszél­nek : az Erdélyi Náczi prímás halála, a ki régi typikus alakja volt Gleichen- bergnek. Sok sóvárgó asazonyi szív em­lékszik reá tidztelettei — a ki oly ki tűnő négyes tánezos volt. Mikor - az utolsó négyesre ráhelyezték őt most, — legalább hamisítatlan valcereket húztak hozzá. Miről beszéljek még ? Fejérvárról s a megyéből vannak itt szép számmal, sőt — no de nem fecse­gek. Innét félórányira csak maradjon dia- crétióban az a kis villa, a hol múlt Sai­gonunk egy bájos művésznője rejtőzik. A házunk teraszáról éppen oda látok <— s a távolból agy tűnik fel előttem, mintha ott az ég és a föld ölelkeznének. Zelei Imre. a király ! — Tehát ez is világos­ság, és nagyobb a villanynál, mert | nevek fénye — országokon ra­gyog át!... Siófok és Füred között tehát ma még nem is lehet verseny, akkora előnyben van az utóbbi; de siessen elérni Siófok s amikor elérte, akkor Füred már in gint bizonyára előbbre lesz, mert érdekében áll. Hiszen éppen az. a verseny isteni ereje, hogy' mindig izgat, soha nem nyug­szik, a tökélyt akarja elérni és az, emberiség tapsol a javulásnak és a tökéletesülésnek, mert a szellemi és anyagi munka sikerét látja meg- dicsőitve, Azért csak versenyezze­nek Füred, Siófok mindig, de ne a féltékenység, a harag és visszator- lások gyülölsógében, h inéin a filrdő/ő vendégkoszoru érdekeinek, vágyai­nak kielégítésében. Versenyezzenek abban, hogy melyik legyen magya- rabb, a nemzetet fenntartó erő. ek hatalmasabb gyupontja ! Füred ma­gyar minden izében, az is volt; le- gyeu az Siót >k is, legyeu a ma­gyarság fészke, dicsősége! A versenyből ma semmi kára sincs Fürednek, mert habár Siófok­nak sok s/.ép vendége van, névvel, vagyonnal, azért Füred zsúfolva | van; vendégkoszoruja olyan, hogy midőn 20-ín végig néztük a nagy­terem közönségét, azt hittük, Bu­dapest egyik ragyogó termében va­gyunk. For ever! *** Az, itt nyaralók közül a mir em­lítetteken kivül legyen elég még a következőket felsorolnom : Ugrón Ákos, Szabó Imre, Hortovány, Sza- lay, Vlassics, Francsics Norbert, Bol­gár, Reitter országgyűlési kép. lse- lök ; Kétly, Kovács Gyula egyetemi tanárok ; az irodalom, művészet sok kitűnősége; a kereskedelem és ipar gazdag és nemes képviselői; több szerkesztő; a politikai és közélet notabilitásai és amit első helyen kellett volua említenem : fényes és szép bülgykoszoru. *** Hogyr magyar földön a bíbort vér ne érje, Kohl Medárd primási titkár mellével fogta fel a gyilkot I ezért a Felség már fényes kitün­tetésben részesítette. A fővárosi lapok azonban már hóuapok óta más kitüntetésről is beszélnek s ez a h r minduntalan feltűnik, mint a teugeri kigyó. Hogy ennek az új­dondász i vesszőparipának véget ves­sünk, álljanak itt a következők. A telki apátsággal Kohl Medárd, az érdemes és hős pap nem lesz kitüntetve sem a Felség, sem az, érdemekben gazdag szent Benedek- rend részéről. Mint illetékes for­rásból közö'betjük, két telki apátság van. Az egyik Horvátországban. Kőrösmegyében, a szent keresztről czimzett apátság, minden javadalom nélkül. A másik telki apátság Jenő és Páty közelében van s ez a szent I-tván királyról czimzett javadal­mazott apátság, mely a skót bene- diktinusok birtoka volt egykor és a pannonhalmi főapátság történeti jogot tart hozzá. Ebből az indokból kísérlet is té­tetett a 80-as évek elején, hogy e javadalmas apátság bekebeleztessék a szent Benedek-rend birtokaiba, de nem sikerült s ekkor a tanu'mányi alaphoz cs-'tolfatott, ahol máig is megvan. Azt hisszük, hogy a derék papnak a vaskorona-rend nem az utolsó ki­tüntetése ; — de a fentebb említett kitüntetést a lapok tökéletesen a légből kapták. III. B.-Ffired, jnl. 28. Tisztelt szerkesztő ur ! E harmadik közleményemben fon­tos tárgyról Írok, az egyházpo’itikai kérdésről; mert még mindig ez uralja Magyarországon nemcsak a politikát magát, de a nagyközönsé­get is. Miután pedig ennek megoldása a Felségen kívül kizárólag Vaszary Kolos herczegérsektól függ. — nem lehet csodálni, hogy a nemzet fi­gyelme ma Balaton-Füreden van, hol a bíboros nyaral ; s annyival iukább, mert mióta a herczegérsek Rómából megérkezett, az országos ügyben senkit sem fogadott s köz­lésre senkit meg nem hatalmazott, habár világlapoktól tettek nála kí­sérletet. Annál megtisztelőbb a szerencse, hogy a bíboros kegyes volt engem fogadni I most nem mint régi is­merősét, hanem mint journalistát, ki ezeket mondta egyik találkozá­sunk alkalmával; — ön mindig jöhet hozzám, mikor akar s minden kérdésére felelni fogok. Mu 12 órakor íren rém | palotába, bol | szokott mosolvgó arcz- és nyájassággal fogadott s melléje ül­tetvén tettem ó Eminentiájához az alábbi kérdéseket; s miután nagyon kényes — különösen a poliliká- bau — minden szavára, — maga mondta tollba a következő fontos ny ilatkozatokat: Rómába menetele előtt nyeit-e Emi- nencziád megbízatást vagy instrukeziót a pápához ő Felsége a királyt ól ? Rómába menetelem előtt ő Fel­sége a királytól semmiféle megbíza­tást nem nyertem, minthogy üdvöz­letét ö szentségének atadjam. Es a magyar kormánytól ? Határozottan nyilatkozom : a ma­gas kormánytól sem élő szóval, sem Írásban, sem közvetlenül, sem köz­vetve, sem miféle megbízatást nem kaptam. r,ipa ő szentsége megbeszélte-e Emi- nenczidddal az egyházpolitikai kérdéseket s a megoldásra mit mondott ? Az egyházpolitikai kérdésekről beszélget lünk minden kihallgatáson, de jövő eljárásomat illetőleg tóle sem kaptam semmi utasítást. Az, tény, hogy a szent atya a magyar \iszonyokat, igen jól ismeri, termé­szetes, hogy igen érdeklődik is; egyúttal a/.t is kijelentem, hogy Rampolla államtitkártól sem kap­tam semmi utasítást. Ismeri-e Eminencziád a kormány javaslatát a polgári házasságról l Nem i-meretn. Hiszi-e Eminencziád, hogy a kor­mány által tett egyházpolitikai javasla­tok keresztül mennek az alsó- és felső­házon l Ez a jövő titka — felelt a her- czegpritnás, — ahova én nem lát­hatok. Meg több mélyebbre vágó kérdést is intéz'ein ó Emineucziájához, de azokra nem nyilatkozott, követke­zőket mondván ; Vagy tudom azokat, vagy nem tu­dom ! Hí tudum, akkor nem nyi- latku/hatuin ; ha nem tudom, akkor mit nyilatkozzak ? E'zel a beszélgetésnek vége le‘t, a herczeg a legjobb egészség-, sőt humorban lévén. Felemlítem még a bibornok úti­tervét, mit maga elé tűzött. Aug. hő 12-én utazik el B.-Füred- ről Budára ; itt Ő tartja az, első misét a Mátyás-templomban, 20-án pedig részt vesz a szent István-napi kör- menetben. Ezutáu I Felsége a királyhoz megy kihallgatásra, innét 27-ére Pozsonyba. Ha a Felség Becsben nem lenne, az utazás továbbra marad. Még ez őszben pedig ellátogat Pannonhalmára, bol nem volt bíbor- nokká avattatása óta. Roboz István. A szomszédyármegyékbúl. Győri dolgok. Győr, jul. 26. Éji álmuDkból riasztott fel ma a vészha­rang ; jelezve, hogy városunk egyik része veszélyben forog. Ügyes és éber tűzoltóink rőgtün a helyszinére siettek, valamint a szom zédos győrszigeti önk. tűzoltók is fel­szerelten megjelentek s ezen gyors összejö­vetelnek volt köszönhető, hogy a Nádorvá­rosban létező „Angyal*-féle vendéglő, mely­nek egyik istállója kigyulladt, a szomszédos épületekkel porrá nem égett. Éjjeli 12 éra körűi megkondult a tűz­káraiig és j-lezte, hogy az V. kerületben is tűz van. .Nagy szerencse az is, hogy a távbeszélő a tűztoronyból, a tüzőrségi lak­tanyába, a városházba és a tüzolté-parancs- nok lakásába be van vezetve és igy a to­ronyőr ezeket rögtön értesítheti. A tűz az érintett ház istállójában kelet­kezett, ahol Deuts M. jóhirnevü lékereskedő­nek emberei feküdtek, 16 lóra ügyelvén fel. Az istálló belülről gyulladt ki. Az állatok kimentésére gondolni sem lehetett, mert a láng rögtön befutotto a tetőt is és az ajtón a lángok között a lovakat sehogy sem lehetett kivezetni. lg; tőrtéut, hogy a 16 lé menthetlenül összeégett. A tűz mikénti keletkezése ezidrig még megálla­pítható nem volt. Egyik verzió szerint, az egyik ló hentergés után hirtelen felug­rott volna és a választó rúddal ledobta a lógó olaj lámpát, mely az alomszalmát meg- gyujtá. A másik verzió szerint pedig égő czigaretta vagy szivarnak elalvásközbeni el­ejtése okozta volna a tűz keletkezését Az elégett lovakból kettő el volt adv z misnap kellett, volna vasúttal «Iszállif-, • áruk 2000 frt. volt. Az összes kár f fi’ ezez frtot, meghaladja. I II fi |® r gtjel 3 pápai országút m0i 1-tti szántóföldek egyik kepéjéb-n, késs i atszurva, holtan feküdt i-gy szolgálóleány ö mellette szintén mellébe szúrva feküdt 1P 19-ik gyalogezredbeli baka. A szereim/, pár bizonyosan közös elhatározásból W, kásnrk áldozata. Midőn a hatósá» és a* orvos § bely-zinén megjel nt, a bakát m(W éle1 re leh-tetz hozni, ki is zavaros felelet«8 kel, adott. A baka a Irány anyjához az „Erlaubniss Sebem* hátlapján irönnal a következük«! irta: „Kedves anyám! Kívánok a jó I,ten tői jó egészséget, majd neküuk lesz | gi vi ágon. ha egymás mellé lesznek b nnflu ko\ Kedv | anyáin! festet a levelet. vigf« a kapitány úrhoz és kérje el, ami nekem vau és az legyen a maguké, mert nekünk már nem kell. Már met Isten v-lük Azért a 8 frt irt (a Nini arató-bére) mohj jen el a Pului Jánoshoz. Kedves anyán! azt a gyűrűt, ami van a ládámba, húzzák á Náni ujjára.* A meglmlt le«ny neve Buda Auna: a bakáé pedig Marczin István, kiuek a*yia Marcsin József, gyilkosság miatt fogházát’ fiit és álli ólag ott is balt meg. A fin jjj| formán öröklötté atyja természetét. BAUER FERENCZ, Szombat, jal. 29. Az iparosiak jnliálisa. Veszprém, jul, 28. A veszprémi iparos ifjúsági egylet, j,,. lius 15-ére tervezett, s a kedvezőtlen idj miatt meg nem tarthatott nyári tánezvi- galmát e bó 22-éu tartotta m-g, s ez a várakozásnak telj-sen megfelelt, a meny­nyiben fél ti/, érakor telve volt a Bete­kints kert helyisége, tánczolni szerető kei- zönséggel. Járta is a táncz szakadatlanul fél tizenegy éráig, csakhogy ekkorra gon­doskodott. az ég a veszprémi mulatságokra szokásos hűsítőről. Menydörgós év villámlás közepette bncsájtott alá egy óriási zápor­esőt, mely pár perez alatt a fényben uszé kertet vízben úszóvá változtatta át. a ren­dezőség ezt m-gelőzőleg pillanatnyi idő alatt a Bitekints-kert összes ingó vagyo­nát, mint féltett kincset vitte az ott három lábon álló u alkotmány alá, hol is Ka- ruczélc, félretevőn | czigányviri üst, a ke­délyek emelésére rögtön rá kezdték a Ta­ra-r a Bumm-diét. A négyest ötven pár ténczolta; az éj folyamán tőbb-zör tűzijáték is rendeztetek a mely szinte kitünően sikerűit. A jelen- levő szépek közül a következőket sikerült feljegyezni: Asszonyok: Schröder Józsefné, Policsek Rezsőné, Nyokovics Györgyné, Bitó Tiva- darué. Márton Mikló né, Bodicz Károlyné, Szűcs Kálmánná. Szabó Andtásné, Hungler Györgyné. őzv. Tanos Antalné, Majer Sán- dorué, Végh Imréué. Németh Dávidnó, Nagy I-tvánné, Horváth Dezsőné, Bélán Józsefné. Scharf Alajosné, Priznicz Már­tonná, Toubler Ignáczr.é, Polonyi-Györgyné, Köve.-sy Zsigmondné, Hollési Istvánná, G rgely Jó/sefné, Kiss Zsigmondné. Hölgyek: Priznicz Emilia, Márton El­vira és Baske, Kovács Irma, Szabó nővérek, Gergely Niua, Török Ilona, Régi írón, Nyi- kovics nővérek, Mikhalecz Gizella, Kővesvy Ilona. Bélán Róza, Sándor nővérek, Hung- ler Mariska. Tóth Katicza, Taubler Nina, Hermann N, Kulifai Anna, Sz.-Fehérvár, H ller Irén B.-pest, Svoboda Irma, Nagy Hona, Manovill Mari, Sípos Mariska, Báni Irén, Schvarez Rózsa és Jozefin, Kandier nővérek, Horváth Anna, Bodecz Mariska, Polonyi Tera. Szarka Irén és Eszti. Feld fizettek : Svoboda Mátyás 1 frt 80 kr„ ft. Péller Pál 1 fit, Vurda Manó 1 frt, Kővessy Zsigmondné 1 fit, Manovill Simonná 80 kr„ Németh Dávid 80 kr., Hoffeureich Ignácz 60 kr., Bognár János 60 kr., N. N. 50 kr., N. N. 50 kr., Emá hofferné 40 kr.. Polin ver Károly 40 k.. N. N. 40 Lr. Májer Sándor 50 kr.. Ved Imre 30 kr., Bálán Józsefné 35 kr, Scharf Alajosné 35 kr., Csermák Gyula 20 kr., Szűcs Kálmán 20 kr., Grüufeld Sándor 20 kr., Bé­lán József 20 kr., Svarcz Pál 20 kr. Összesen 12 fi t 30 kr. Mely szives felülfiz 'lésekért ez utón mond köszönetét a reudezőség. Fürdőélet a Balatonon. Balaton-Fiired, jól. 28. A fürdőhely annyira zsúfolva van vendéggel, hogy egy szoba nem kapható’ s ? a gőzősök még mindig1 szállítják az utasokat. A sétatér-jó idővel egy óriás tánezterem, telve közönséggel, elegáns öltözékekkel. A vendégek közt ott van a her- czeg-érsek, Fehér Ipoly pmnonhalmi főapát, br. Splényi családj'ával, Cse- meglii Károly kúriai tanácselnök, Szalay Imre, Bolgár Ferencz, Szabó Imre, Ugrón, Reuter, Hortoványi, Francsics stb. kédviselők; Lukáci László államtitkár, gróf Zichyek, gróf ^Esterházyak, gr. Andrássyaki Zámory Kálmán, Inkey István, Go- rove, Márkus Sándor jminiszteri ta­nácsos, dr. Vlasies Gyula egyetemi tanár, dr. Kétly, Hollán Sándorné. Lóczy egyetemi tanár, Kőizeghy apát, dr. Déghen Gusztáv és Titusz, Elek Gusztáv stb. stb. A társasélet nagyon [megélénkült a napokban, a mennyiben az ünnep- ségeket rendező bizottság, ólén báró Splónyivel sa közszeretetben álló gavallér doktorral E n g e | Gyulával gondoskodik szórakoztatás és mulatságokról; már két hangver­seny volt mikben a kedves Lich­tenstein nővérek művészi elő- adásai ragadták extasisba a rendkt

Next

/
Oldalképek
Tartalom