Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-04-01 / 13. szám
eszprém, 1893. W- aggdU^i Bífiaji. 4( Melléklet a „Veszprémi Független Hírlap 1S93. (ápr. 1.) 13. számához. Az „Országos balneologiai egyesület“ cziméhez. B -Füred, márcz. hó 1893. Tisztelet és elismerés azon az orsz. balneol. egyesület éléo álló férfiaknak, kik tudományos búvár- lataik és egyéb sokoldalú hivatalos és társadalmi kötelező foglalkozó suk’ mellett, még időt és kedvet találnak a szakmájukon kivül fekvő fürdészeti szakma iránt érdeklődni buzgólkodni és fáradozni. Ez örvendetes bizonyítéka annak, hogy az eddig elhanyagolt ftirdészet, il letve fürdőhelyi állapotok, végre Magyarországon is komoly méltatás ban és kedvező haladásban része sülendenek, daczára annak, hogy az országos balneologiai egyesület igaz gató-tanácsában legtöbbnyire gyakorló orvosok és legkevésbbé fürdő- orvosok vannak képviselve; mert az egyesület igazgató-tanácsához állított factorok, hazafiságból oly czél- ^tudaíos reform-tevékenységet inau- guráltak, melytől — mint már más alkalommal megjegyeztem — „Csak nem kell csudákat várni! Lassú, folytonos haladás biztosan czélhoz vezet.“ Hogyha az igazgatásra vállalkozott factorok nem csak szívósságot és kitartást, hanem egyszersmind mértéket is tartanak és illusorius képzetektől mentek maradnak, úgy jogos az a remény hogy az országos balneologiai egyesületnek idővel sikerülni fog Magyarország fíirdőügyét — némely irányban megjavítani és elősegíteni. Azon felszólitás következtében, melyet a főtitkár ur évente az egyesület összes tagjaihoz intéz, hogy a napirend megállapítása czéljából a congressuaon megvitatandó kérdések és indítványok, még jókor a congressus megtartása előtt bejelentessenek, én is bátor voltam, az 1892. márczius hóban tartandó congressusra, már 1891. november 24-én, két indítványt az igazgató- tanács elé terjeszteni. Az egyik indítvány abban a körülményben találja indokolását, hogy _3l2_A&76. évi XIV. tczikk a köz- egészségügy rendezéséről, a fürdő- ügyről mostohán gondoskodik, miért is: „Mindenek előtt igen szükséges volna a magyar fürdők, gyógyhelyek és ásványviz-forrás számára egy külön és teljes törvényt kidolgozni, hogy minden felmerülő| kérdésre vonatkozólag pontos, törvényes rendtartás létezzék. így tehát az orsz. balneol. egyesületnek első feladata volna, egy több tagú bizottságot kiküldeni, mely ezen fürdő-törvénytervezet kidolgozásával foglalkoznék és azt az egyesületnek megvitatás czéljából előterjesztené mely azután a tárgyalt elaboratu- mot az igazgató tanács utján a belügyminisztériumnak jóváhagyás és törvénybe iktatás czéljából előterjeszti.“ A másik inditvány fejtegeti, hogy az orsz. baln. egyesület kitűzött feladatának sikeresebb megoldása czéljából: „Hasznosnak és czélsze- rünek mutatkoznék az is, ha az egyesület összejöveteleit felváltva a magyar fürdőhelyekben tartaná, a hol a jelenlevő orvosok, saját szemlélés és tapasztalás folytán, hű képet alkothatnának maguknak az illető fürdőhely előnyeiről és hátrányairól.“ Ezen két indítványom ról a főtitkári jelentés az egyesület 1891. működéséről, következőképen számolt be: „Dr. Mangold Henrik kir. tanácsos ur, két indítványt terjesztett az igazgató-tanács elé; az egyik egy általános fürdő-szabályzat szerkesztését sürgeti, mig a másik azt czélozza, hogy a balneol. congressus évről-évröl másutt, még pedig valamely fürdőhelyen ülésezzen. Az igazgató-tanács ezen indítványokat nem fogadta el; az elsőt azért nem, mert ép a mostani congressuson egy az egész fürdőúgyet átölelő törvényjavaslat fog előterjesztetni, a részletes szabályzat pedig csak ezen törvényjavaslat megállapítása után kerülhet sorra; a mi a másik indítványt illeti, az igazgató-tanács azon eszmével, hogy a congressus egyes fürdőhelyeken tartsa üléseit, nem tudott megbarátkozni ; az ügyrend szerint egyébbiránt, miután az van megállapitva, hogy a congressus rendszerint az egyesület székhelyén tartatik meg, nincs kizárva az, hogy kivételesen másutt is, tehát bármely fürdőim lyen ülésezzen.“ Az első indítványom elejtésének okadatolását már annyiból is köny- nyen megczáfolhatom, minthogy rövid időre előterjesztésem után, a főtitkár ur szóval tudósított, hogy indítványom az igazgató-tanácsban általános tetszésben részesült és egyúttal felszólított, hogy a törvényjavaslat szerkesztését vállaljam el; ugyanazt az egyesület egyik elnöke következő levélben tudatta velem: „Tisztelt ügyfél ur! A balneol. egyesület igazgatósága által a gazd. osztályhoz egynéhány előadási. tárgy utasittatott, mely a legközelebbi congressusra napirendre volna kitűzendő. A mennyiben t. kartárs ur egyebek közt egy f ü r- d ő-s tatutum alkotását javasolja, mely tárgy fontosságánál fogva a mi osztályunkban élénk visszhangra talált, bátorkodom felkérni, vájjon hajlandó volna-e t. kartárs ur egy ilyen statútum kidolgozását január 15-ig elvállalni és ezen időpontig a kéziratot heküldeai, hogy azt az igazgató- tanács elébe terjeszthessem. Legkö- elebbi válaszát kérve, maradtam kartársi üdvözlettel hive, Budapest. 1891. decz. 15-én. Schwimmer, mint a gazd. osztály elnöke. Nem azért hozom fel ezeket mintha az expropriált indítványomat reklamálni akarnám; legyen a kezdeményezés és a prioritás akárkié, csak iktattassék jogérvé nyes törvényekbe a balneologiai ügy. Mindenesetre szükségesebb ez egyelőre, mint a proponált balneologiai tanszék, melynek felállítását közoktatási miniszter ur sem tartja még időszerűnek, talán azért, mivel illetékes forum véleménye szerint, az illető tanszéki képviselő még nem született. Ezeket csak azért hozom fel, mivel az igazgató- tanács expropriált indítványommal sikert nem eredményezett; azon elaboratumok, melyek tárgyalásra kerültek, sem formájukat, sem tartalmukat illetőleg nem feleltek meg a dolog lényegének és az egész kérdés elintézetlenül az igazgató-tanácshoz tétettek vissza azon megjegyzéssel, — a mint én azt eredetileg kifejtettem — hogy a törvény- javaslat kidolgozásával egyeompetens bizottság bízassák meg. Mindezeknél fogva tentartom ez indítványomat és némi módosítással ezennel ismételve az igazgató-tanácsnak előterjeszteni bátorkodom; Miután Magyarország jelenleg azon örvendetes helyzetbe jutott, hogy egy erélyes belügyminiszter végre az eddig általában elhanyagolt köz- egészségügyet hivatásának komoly tárgyává szemelte ki és már többszörösen nyilatkozott, hogy a közegészségügyi administratiót újra kell szervezni és hogy arra nézve már tett is kellő lépéseket; minthogy továbbá a belügyminiszter egészségügyi osztályának vezetésével oly férfiú van megbízva, kinek működéséhez általában nagy várakozások fűződnek és ki mint balneologus par excellence különösen a magyarországi fürdőügyet tekintetbe fogja venni és végre miután remélhető, hogy az 1876. évi XIV. tczikk nem sokára revisió alá jut; ne kívánjuk, hogy a balneologiai ügyekre külön törvény alkottassák, hanem elégedjünk meg avval, ha ezen törvényben foglalt, a fürdöügyre vonatkozó egynéhány hézagos és a jelenkor igényeinek meg nem felelő paragrafus ; bővíttessék, kiegészíttessék, és tökéletesebbitessék -, épen úgy, mint a magyarországi gyógyszerész-egylet elkészítette reformjavaslatát a közegészségi törvénynek a gyógyszerészi ügyeket tárgyaló paragrafusainak módosítása iránt. Ily módon könnyebben és gyorsabban juthatunk üdvös fürdői rendszabályokhoz, főleg hogyha sikerülend egy alaposan kidolgozott és részletesen indokolt tervezetet a belügyminiszternek azon kérelemmel előterjeszteni, hogy ezt a közegészségügyi törvény azon részének alapjául el fogadja, mely a balneologiai ügyről szól. A mi másik indítványomat illeti, az igazgató-tanács nem tudott megbarátkozni azon eszmével, hogy a congressus egyes fürdőhelyeken tartsa üléseit; az ügyrend szerint egyébiránt, — mondja tovább a főtitkári jelentés — miután az van megállapitva, hogy a congressus rendszerint az egyesület székhelyén tartatik meg, nincs kizárva az, hogy kivételesen másutt, is, tehát bármily fürdőhélyen ülésezzen. Ez az egész érvelés nem egyéb, mint indokolatlan negatio. Ha az igazgató-tanács az eszmével nem tudott megbarátkozni, miért conce- dálja kivételesen a bármily fürdőhelyen tartandó ülésezést és mily jognál fogva következtetheti ezen lehetőséget az alapszabályok 3-dik pontjából, mely categorice és világosan mondja : „Székhely : Budapest..* Én ajánlottam, hogy az egyesület székhelyének fentartása mellett, időnként felváltva más-más fürdőhelyeken tartsa meg összejövetelét, körülbelül azon mód szerint, mint a német belgyógyászati congressus, melynek székhelye Wiesbaden, de mely minden 3. évben másutt is tartható. Minthogy tehát indítványom elejtése egyrészt indokolva nincs és másrészt ki van mondva, hogy k i- vétel nincs kizárva, ezen indítványt is fentartom és avval bóvitem ki: hogy az egyesület minden 3. évben, a fürdőidény elején vagy végén, egy-egy magyarországi fürdőhelyen tartsa congressusát. Meg vagyok győződve, hogy a magyar fürdőtulajdonosok és bérlők sorszerint legszivélyesebben meghívnák az egyesületet, mert nem csak a megtiszteltetés vezérelné a fürdőköröket, hanem inkább az, hogy ezen competens testület látogatása által oly tényekre és helyviszonyokra lennének figyelmeztetve, miáltal intézetük gyökeres javítása előmoz- dittatnék. Ily módon legczélszerüb- ben megfelelhetne a congressus azon intentiónak, melyet kitűzött magának, mert mindenütt találna hatalmas emeltyűt a közös érdekek előmozdítására és az egyes fürdőhelyek üdvös kifejlődésére. indítványozom, hogy az igazgató-tanács feliratot, illetve folyamodványt intézzen a képviselóházhoz, hogy a nagy szünidők úgy mint ezelőtt, ismét augusztus és szeptember hónapokra (vagy legalább julius 15-től szeptember 15-ig) tétessenek át; mi azon okból is keresztülvihető, minthogy authenticus értesülésem szerint legközelebb határoza ba fog menni, hogy az előadások ezentúl az összes tano- dákban csak a délelőtti órákban foflnak tartatni, miáltal nagy részben azon ellenvetés is elesik, hogy a júliusi meleg a tanitást és tanulást nehezíti, mert ily módon tanárok és tanulók a délutáni legmelegebb órákat az iskolán kivül tölthetik. Ezek után bátorkodom még egy 3. indítványt az igazgató-tanács figyelmébe ajánlani. Határozott tény az, hogy mig az iskolai nagy szünidők augusztus és szeptember hónapokban tartattak meg, a fürdő-évad hosszabb volt és a fürdő-helyek nagyobb látogatottságnak örvendtek. A szülők t. i. kik fürdőhelyi tartózkodásra utalvák, nem várhatták be a késő augusztus elejét, a mikor gyermekeiket is elvi- hették volna magukkal, miért is már junius közepe vagy vége felé mentek íürdózni és gyermekeiket a szünidők kezdetével utánuk hozatták a fürdőhelyre, hol aztán ezekkel együtt egész szeptember végéig maradhattak. A jelenlegi nagy szünidő beosztása folytán pedig (julius és augusztus) a szülők többnyire bevárják a már junius vége felé kezdődő szünidőt, a mikor gyermekeikkel együtt mehetnek nyaralni, és már augusztus közepe felé, — az iskolai beiratások és egyéb előkészületeit végett — kénytelenek a fürdőhelyet elhagyni. Ily módon a fürdőhelyek julius előtt és augusztus után gyéren vannak látogatva, mi nemzet- gazdá3zati szempontból a fürdőhelyekre nézve káros befolyású és a nyaraló közönség tulajdonképen csak nyári, nem pedig az igen hatásos tavaszi és őszi kúrákra is talál alkalmat. Czélszerü volna tehát, valamint a fürdőhelyek, úgy a gvógykeresők érdekében, hogy a nagy szünidők ismét arra az időre tétetnének vissza, a mint azok Magyarországban ezelőtt voltak és Ausztriában még most is vannak; annál is inkább, miután az évek hosszú során át szerzett meteorologiai tapasztalatok mutatják, hogy hazánkban az időjárás legkedvezőbb a fürdőhelyi tartózkodásra. A mostani nagy szünidő idejének czélszerületlenségét és átváltoztatásának szükségét több tanférfiuval megbeszélvén, ezek kivétel nélkül ezen eszmét psedagogiai szempontból is helyesnek találták; névszerint dr. Schvarcz Gyula országgyűlési képviselő és az országgyűlési közoktatási bizottság elnöke, kivel e tárgyról bővebben értekezni alkalmam volt, azt szintén minden tekintetben czélszerünek és keresz- tülvihetőnek tartja. Ezen competens tanférfiu bátorítása folytán, van tehát szerencsém az igazgató-tanácshoz következő inditványnyal járulni: Tekintettel arra, hogy a jelenlegi tanodái nagy szünidők (julius és augusztus) a fürdő-évad tartamát csonkítják és a fürdőhelyek látogatottságát csökkentik, a mennyiben a szülők iskolás gyermekeik végett többnyire bevárják a már junius végével kezdődő szünidőt a fürdőzésre és az iskolai beiratások miatt már augusztus vége felé kénytelenek elhagyni a fürdőhelyet, miáltal főleg a szeptember hónap, mely Magyarországon a legszebb és legtartósabb időjárásnak örvend, gyógy- czélokra egészen kihasználatlan marad: Egyébként a tanfórfiak is elismerik, hogy közgazdasági és társadalmi indokok szempontjából helyesebb volna a szünidőket julius 15-ike és szeptember 15ike közé szorítani és hogy ezen indokok elégségesek arra, hogy ezen módosítás megtörténjék, mi annyival könnyebben meg is történhetnék, minthogy az előadások az egyetemen is szeptember 15-ikén kezdődnek. Mangold Henrik tr., tan., fürdőorvos, BaU ton fii reden A községi amerikai szólótelepek berendezése. Irta: RÁCZ SÁNDOR. Tudva azt, hogy hazánk szőlőiben nem csak egyes helyeken észlelhetett már a fílloxera jelenléte, bele kell törődnünk azon szomorú gondolatba, hogy összes szőlőink meg fognak támadtatni e veszedelmes élősdi által s csak idő kérdésévé válik azok fentarthatása. J Ne csüggedjünk azonban el e komoly veszedelemmel szemben : szrogalommal, szívós kitartással, erély ességgel bátran mérkőzhetőJk e bajjal s hiszem, hogy nemes küzdelmünk nem fog meddő maradni. A utóbbi időben az eredményes védekezésének egyik örvendetes nyilvánulása az, hogy az egyes községek amerikai szolőtelepet állítanak fel. Nagyon helyesen, mert szerény véleményem szerint is az amerikai szőlővel való védekezés csak akkor lesz általános, ha minden köz* ség, melynek legalább 100 hold szőlője volt — községi amerikai szőlőtelepet allit fel. Ezzel egyszersmind a szükséges vessző-anyag beszerzésnek, továbbá az amerikai szőlők kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek megszerzésének nehéz és eddig majdnem legyőzhetetlen kérdése megoldatnék. L Jelen soraimmal arra óhajtom az érdeklődők figyelmét felhívni, hogy egy ily községi amerikai telepet hogyan kell e czélnak megfelelően berendezni és tovább kezelni. Ha egy község elhatározza, hogy elpusztult szőlői feliijitásáhöz szükséges amerikai vesszőtermelő telepet állít fel, mindenekelőtt gondoskodni kell egy oly emberről, ki az összes munkálatok vezetését elvállalja. Ha oly kedvező körülmények közt van a község, hogy a lakosság érdekeit szivén viselő és a szőlőművelést is előszeretettel gyakorló jegyző, pap vagy tanító és értelmes gazdával bír s ezek egyike a telepkezelést magára vállalja, a teljes fejlődésnek kedvező jövő jósolható. 5a azonban a község — itt el nem sorolható okoknál fogva — szőlőtelepének ügyeit a nevezettek közül senki sem vállalná el, alkalmas kezelőt nevelhet maga is, az alább elmondandó módon. Kiválaszt a község egy ügyes és szorgalmas, 23—24 éves, lehetőleg katona kötelezettségen túl lévő fiatal embert s azt elküldi oly vinczellériskolába, hol a tanfolyam egy év, oly kötelezettséggel, hogy a tanfolyam befejezése után, előre megállapított munkabérért a létesített községi szőllötelepet három évig kezelni köteles lesz. Ezen fiatal embert az egy évi tanfolyamon, ha szükséges segélyezi is. (Ilyen vinczellériskola van Ménesen, (Arad- megye), Tapolczán, (Zilamegye). Ha kö- zelébb állami amerikai szőlőtelep van, érintkezésbe léphet az elöljáróság annak vezetőjével is és esetleg ott tölthet egy évet a kiképzendő községi vinczellér. Például a vezetésem alatt álló székesfehérvári állami amerikai szőlőtelepen, már- czius közepétől novemberig állandó foglalkozást nyerhet 8—10 ily egyén mint napszámos. A napszám az illető használhatósága és az itt szokásos napi bérek szerint 50—80 kr. közt ingadozik. A község által küldött ily emberek gyakorlati kiképzésére nagy súlyt fektetek. * A második fontos dolog a községi szőlőtelep helyének megválasztása. A mi a talajt illeti, ne legyen az kötött, hogy könnyen művelhető legyen s a dugványok jól gyökeresedhessenek.. Ne legyen nagyon gazdag s vizes talaj, mert akkor igen sok és vastag veszszőt nyerünk, melyek szövete laza lesz, nem érik be, könnyen elfagy. Ne legyen tulszáraz sem; mert akkor a tőkék gyenge növésüek lesznek, kevés vesszőt hoznak. Ha vízhez közel állítjuk fel, hogy esetleg kevés költséggel természetes ösztönére is berendezhetjük, azzal csak nyerni fog a telep. Állítsuk oly helyre a községi telepet, hol a szőlőmunkások, nagyobb kerülő nélkül könnyen felkereshetik. Ha síkon, alkalmas talajjal a szőlőhöz vezető ut mellett rendelkezünk, oda telepítsük a községi amerikai telepe1, itt folytonosan figyelemmel kisérhetik a község szőlő birtokosai és tanulmányozhatják az amerikai szőlőt. A községi amerikai telep sohse legyen túlságos nagy ; nagy terület berendezése, fenntartása, évi kiadása tetemes összegbe kerül. Legyen arányban nagysága a fil- loxera által elpusztított területtel. Egy kát. hold anyagtelep három éves korában 60 ezer vesszőt, (mely évenkint 12 hold szőlő felújításához elég) b\*. ■-«- hat, tehát 120—150 hold szőlővel rendelkező községnek elég egy holdnyi községi telep. A kijelölt telepet a körülményekhez képest deszka, léoz, sodrony vagy egyszerűen árokkal körül keríthetjük. A területet a szükséghez és tenyésztendő fajták számához képest több táblára osztjuk fel 8 egy negyedrészét gyö- keresitő iskolának jelöljük ki. Ha a területet táblákra felosztottuk, az utak kivételével a talajt legalább 60 cmtr mélyen megforgatjuk (rigolirozzuk.) A rigol ír ozást teljesítheti a község közmunkával, vagy napszámos, vagy szak- mányerővel; bármiként eszközölteti azonban, nagy súlyt fektessen arra, hogy e munka — az elérendő siker érdekében — pontosan végrehajtassák. A telepítendő amerikai szőlőfajtákra nézve tisztában kell lenni azzal, hogy gyakorlati szempontból az amerikai szőlőfajtákat két csoportra osztjuk, u. m. először: direkt vagy öntermőkre, melyek ojtás nélkül is eléggé élvezhető bort szolgáltatnak ; másodszor: alanyfajtákra, melyek csak alanyául szolgálnak ismert hazai fajtáinknak, melyeket az amerikaiakra reá ojtnnk. Midőn a fajták megválasztásának kérdése merül fel, legczólszerübb a főldmi- velésügyi minisztérium illetékes kerületi szakközegéhez vagy a gazdasági egyesülethez kérdést intézni s véleményét meghallgatni ; ki, ha szükségesnek látja, személyes meggyőződést szerez a helyi körülményekről, talaj minőség, fekvés, klimatikus viszonyok stbről s mindezeket latba vetve, legjobb belátása szerint ajánlja a beszerzendő fajtákat. Az ily amerikai telepek létesítésénél a főldmivelésügyi minisztérium a községet, mint az eddig létesitetteknél láthatjuk, gyámolította az ily telepek létesítésben — szerény anyagi körülmények közt levő községeknek amerikai vesszőt ingyen adományozott. A pestvármegyei gazdasági egyesület is minden díj nélkül intézi az ily telepek létesítését. Lássuk az amerikai fajtákat, azok dióhéjba szorított- ismertetésével. 1. Az alanynak használható fajok. 1. Ripária Sauvage. A fílloxerának tökéletesen ellentáll és a legtöbb talajban jól díszük, kivéve a túlságosan száraz, sovány vagy nyirkos talajokat. Mint simavessző könnyen gyökeresedik. 2. Ripária Portalis. (Glorie de Montpellier). A Ripária Sauvageuak egyik legjobb válfaja, mely a sauvage jó tulajdonait fokozottabb mértékben bírja. Mint simavessző könnyen gyökeresedik. 3. Yitis Solonis. A fílloxerának jól ellentáll és olyan mészmárgás, nyirkos talajokon, a hol az előbbi faj már nem jól tenyészik, kiválóan alkalmas. Túlságosan száraz és sovány talajokra nem ajánlható. Sima vesszői elég jól gyökeresednek. 4. Vialla. A fílloxerának sziutén meglehetősen ellenáll, kivált a termékenyebb vulkánikus — talajokon. Mint sima vessző könnyen fogamzik. 5. Yitis Rupestris. Ellenállósága szintén biztosnak látszik \ sziklás talajokra alkalmas, elég jól gyökeresedik. Az u. n. direkttermőkről nem szólunk, mert ezek teljesen hasznavehetetleneknek bizonyultak. A községi telep a most elsorolt fajtákból vagy sima vagy gyökeres vesszőket kapott; ha gyökeres vesszőket nyert, azt tavaszszal -— midőn a talaj kellőleg felmelegedett — anya telep létesítéséhez használhatja fel, mely esetben úgy a sor, mint a tőketávolság 1*5 méterben állapítandó meg, vagyis egy tőke 2.25 □ méter területet foglal el. Az amerikai szőlők dús növése okvetlen kíván ily tért. Hasonlóképen anya-telep készítéséhez használható fel az előbb elsorolt fajták közül mindegyik, mely könnyen gyöke- resedőnek van jelezve. Ezek azonban az elültetés előtt előgyökereztetendők. Ha a sima vesszőket iskolázás nélkül óhajtjuk a telepítéshez felhasználni, kívánatos, hogy azok előgyökereztessenek. A számos előgyökereztetési módok közül csupán egyféle módot szándékozom részletesebben ismertetni, nevezetesen a buktatva való előnyökéreztetést. A buktatva való előgyökereztetés akként történik, hogy a dugvány-vessző 250—500 darabos kévéba köttetik ; a kéve nagyságának megfelelő mély é* tágas gödröt ásunk, mely a belehelyezendő kéve hosz- szánál 10—15 centiméterrel szélesebb legyen ; ekkor a kévéket lefordítjuk, úgy, hogy a rügyek a föld felé nézzenek, tehát a vesszők a természetes növekedésükkel ellenkező irányban álljanak; az igy lefordított vesszőkévét felső végéhez közel egy karóval átszarjuk s ezen karó kiálló két végét a gödör partjára támasztjuk. A vesszők tehát a levegőben függnek. Az oldalaik mellett lévő hézagot szalmával, felül, a vesszők végei közt, levő hézagokat mohával kitömjük, ugyanakkor az egészre még 4—5 cm. vastagon mohát téve, kevés (2—3 cm.) komposzt- földet hintünk, erre ismét 20—25 cin.- nyi szalmás trágyát. Ezt mérsékelt meg- locsolás után 15—20 cmnyi földdel födjük be. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az igy buktatva gyökereztetett vesszők földfelülete időnként mérsékelten meglocsoltassék. Az igy elhelyezett vesz- szőkön 10—12 pap múlva kallusz képződik s rendes körülmények közt 4—5 hét múlva rövid gyökeret is hoz, a nélkül, hogy a Betétben és fordított helyzetben letett vesszők rügyei hajtásnak indulnának. Figyelemmel kell azonban kísérnünk az igy elhelyezett vesszőket, hogy a gyökerek igen hosszúra ne fejlődjenek; mert azok egymásba nővén, a ki- és szétszedésnél könnyen leszakittatnak. Ha az előgyökereztetés az ültetés helyétől távolabb történt volna s igy azokat akár kocsin, akár tragacson szállítani volnánk kénytelenek, legczélszerübb a kocsi vagy tragacs aljába vízzel nedvesített szalmát tenni s erre helyezve az előgyö- kereztetett vesszőt, vizes ponyvával betakarni. A nehezen gyökeresedő amerikaiakat, ha csak iskolába rakjuk is és nem anyae írókar is kívánafco5-„»_ tőkékne $ siteni. Az iskolába rakásnál a sorok távola 50—60 centiméter, a dugványok egymáe- táli távola pedig 8—10 oeutiméter. Az L ültetést ne függélyesen, hanem kiesé dűlve eszközöljük. Az anyatőkék állandó helyükre való ültetésére is igen nagy súlyt kell fektetnünk ; igyekezzünk azt oly módon elültetni, hogy a megeredés sikere ne váljon kétségessé. Éj felforgatott (rigolozott) talajban leggyakorlatibb módja az ültetés- j nek a vaskaróval való ültetés. A vaskaróval — a tőkéknek kijelölt helyeken — lyukak készíttetnek s ha már elegendő lyuk van készen, kezdetet veheti az ültetés. E őzéiből kihozunk körülbelül egy félnapi ültetésre szükséges vesszőt, a gyökereket megkurtitjuk, felül vissza metszők, azután az ültetés helyén egy vízzel telt kádba tesszük. Ujj- munkás a megtisztított vesszőket rakja a már kész lyukakba és egyszersmind porhanyó földdel tölti ki a vessző mellett maradt hézagokat s egy erre alkalmas karócskával megtörni. Egy munkás 'minden fentebb irt módon elültetett tőkét vízzel meglocsol. Egy munkás a már beültetett vesszőt feltölti (oserkézi) porhanyó földdel, úgy, hogy a vessző felett még mintegy félujjnyi porhanyó föld legyen. Nem tudom eléggé ajánlani, hogy az ültetés alkalmával, különösen gyengébb, rosszabb, kövesebb talajnál, minden egyes tőhöz jó kerti földet tegyünk; igaz ugyan, hogy ez az ültetést költségesebbé teszi, de összehasonlíthatatlanul biztosabb is a fogamzás. A mennyiben pedig az anyatőkék varinak hivatva telepüaket dugványvesszövd ellátói, a második évben fel kell karójr nunk azt, lehetőleg hosszú karókkal, (8— láb), hogy igy hosszú, ép vesszőket nye jónk. Helyes telepítés és gondozás mellet, ily községi telep már a második óvbe; nagyobb mennyiségű vesszőt szolgálta Például a fejérmegyei Pázmánd közéé 1890-ben létesített 1 holdas telepe 18' őszén 40.000 drb. sima vesszőt adott, a vesszőt minden egyes termelő, állr vagy privát telepekről szerzi be, az s< költségbe kerül, mig ellenben ba mind község — melynek nagyobb szőlője »/ — telepet állít, az átalakításhoz szüks ges anyag meg lesz s a szőlők akad' talanul felujithatók. nsoü-A-X-.03b^:. — Nincsen hirlap, mely harmadik folyamában oly eredményeket tudna mutatni s olyan múltra tudna vsa" kinteni, mint a „Magyar Hírlap*, lyesuek, jónak bizonyult a „Magalapénak az az elve, hogy a ma;1 ' életnek pártatlan munkása. zönség érdekeinek fáradhatatlan ha akar lenni. A magyar közélet e) terén csak diadalokat aratott, diad^ a magyar közönség közreműködő elismerése mellett. A hírhedt felf modvány a „Magyar Hirlap*-bai meg először, a „Magyar Hirlap* le a leplet e nemzetellenes üzel és ezzel hatalmasan előrevitte a rosodás ügyét. A „Magyar Hírlap* sorban az érdem, bogy Magyarorsz városában többé német színház ne bet. A „Magyar Hirlap* küzdőt' sorban és teljes erővel a Szapáry gróf nemzetrontó politikája ellen „Magyar Hirlap* volt az el"' tudtára adta az országnak - kormány bukását. Minden IP galomnak támogatója, harezos antiliberális törekvésnek ellenség, gyár Hirlap*. E szabadelvű iq, ezosaként tört lándzsát a szűk t közt élő tanárok és tanitók, mott vasúti hivatalnokok, az/'( ben sértett kereskedők és iparé' lett, figyelemmel kisérve a főv|, ország minden mugu és íoglaí1- gárának érdekét is. A „Magya. figyelmét nem kerüli el semmi, ezért nincsen esemény, akár a fő akár az országban, akár a külfí kiváló levelezőink vaunak, ar. „Magyar Hirlap* olvasói első leggyorsabban ue értesülnének gyár Hirlap* még e hónapba; Bródv Sándornak, a kitűnő gényirónak, egy hosszabb, elbeszélését. Husvétra, április des ünnepi mellékleteken kiv húsvéti meglepetésben, Írod ajándékban részesülnek a „} lap“ előfizetői, úgy a régiek, - akik április elsejével fizetnek csak egy hónapra is. A „Magy nak, a legfüggetlenebb, legtar legterjedelmesebb és leg lapnak előfizetési ára: :j- 20 kr,, negyedévre 3 frti 7 frt, egész évre 14 frt. A lap* szerkesztősége és Józeef-körut 47. szám a* tában van. — E századbeli emberek ns- latiaaan gondolkoznak. Mindenütt ben a gyakorlatiasságot keresik/ lapoknál is azt nézik, hog,u nagyobb mértékben az nyeit a azt járatják. Es helysei Nők Lapja,“ (Magyar Háziasszony oly nagy elterjedtségnek, a miv« . gyakorlatiassággal ügyesen öasz^ t' sitani. Szépirodalmi tartalma e h< ünnepi számában különösen sikefQlt tője Maróth Erzsi tollából oájos 'ki* közöl „A rizskásafelfujt“ czimtnev I ben a gizdag élettapasztalat^ £ Irma: „Feltámadunk“ ezitnet»'’ dolgokat mond el a fiatal Mihály Baumgarten jeles husYé fordította le szép, gördül éken, élénken megirt történeteket hoz., között kütönösen Zempléni A sem változott“ és Béni Vilmos; r figyelemre méltók. Várossy Miit- érdekesen cseveg. A szokott r tartalommal rekesztik be a féi számot. A „Magyar Nők Lapja* zetője 800,000 frt nyeremény Már e heti száma közli az ör számait. Mint háztartási lap lapok között. Mutatványszu ingyen és bőrmentve küld u Lapja“ (Magyar Háziasszony) ki Kishid-utcza 9.) Ajánljuk t. olv figyelmébe 1
