Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-12-23 / 54. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, decz. 23.

Melléklet

a „Veszprémi Független Hírlap“

(54-ik) karácsonyi számához.

VESZPRÉMI FŐGYMNASIUM TÖRTÉNETE.

— Visszapillantás a gymnasium építésének múltjába* — Ina:' BOLGÁR MIHÁLY.

Szécscnyi Pál utódja B. Wolkra János Ottó Veszprém jeles püspökei — midőn négy megyére terjedő egyházmegyéjének elhanyagolt népnevelésétpélkarolandó ■ 1711-ben letelepité Veszprémben a négy első piarista atyát, bökezpleg gondosko- u dott ugyanezek ellátásáról és raegélhe- I téséről; de lakást sem ezek, sem pedig a tanuló ifjúság számára nem építtetett. Ideiglenes lakásul a megy* _ tulajdonát képcső Babocsay-féle házat jelölte ki a várban, szembe a kálvinista iskolákkal, vagyis a mostani törvényszéki épülettel.

A számtalan torzsalkodás és izeden- , kedés megszüntetése czéljából, mely a két vallásbeli ifjúság között napirendén h volt, — a püspök, mint a megyének I akkor még nagyhatalmú ura, a kálvinista iskolákat elvette s átengedé a gymnasiumi oktatás czéljaira, két tanitói lakással és r imaházukkal együtt.

, A gymnasium mindjárt az első^ évekében szép virágzásnak indult, s rövid idő í alatt egyike lett a dunátítul legnépesebb (intézetének, úgy, hogy ama 61 év lcfor(

^ás alatt, mig az állandó gynmasiumi répület építésének eszméje megérlelődött,

' számos egyházi s világi nptabilitás nyerte itt első s alapos kiképeztetését.

A folytonos hurczolkodás, bizonytalanság, de legkivált az ifjúság egyre növe-J ''í.kedő száma, végre arra készteté az isko-d í Iák vezetőit, hogy oly állandó épületről gondoskodjanak, melyben a tanítást a i*jövőben, minden zavar s háborgatás nél- r kül folytathassák

i 772. szept. jj-én Illés Mátyás az Esz- terhazy-javak provisorja volt az első, aki a leendő gymnásiumi épületre 50 frtot I adományozott. Ugyanez év okt. 2-án I Grubanövics Zsigittond legfiatalabb kanonok 400 írttal járult hozzá.

Már ekkor részben a tandijakból, rész- I ben pedig a kibocsátott iveken befolyt ' könyöradományokból oly Összeg gyűlt egybe, hogy hozzá lehetett fogni a gym- násium alapmunkálataihoz.

i2Z3i_május i-én helyezte le gymná- siűmunk alapkövét nagy ünnepélyességgel Kiss Pál nagyprépost, a többi kanonokok, Kiss Sándor alispán és fiai Ignácz, Antal, Sándor és János, Perczel főbíró stb. más egyházi és világi előkelő férfiak jelenlétében.

Május 4 én Horváth Pál kanonok 200 irtot adott az építkezéshez. Junius vége felé a bástyafal óriási alapjai mind elnyelték a felhalmozott tömérdek kőkészletét. A gymnasium igazgatója első sorban is a város atyáihoz fordult alázatos kérésével, hogy engedjék meg azt, miszerint a gymnásium munkásai a város nyitott bányáiban fejthessenek követ,

1 mert hisz az az épület, amit most oly áldozatok árán emel a kegyelet, úgyis az ő fiaik számára készüli! A város megtagadta azt, hogy bányáiban vágassák a 1 kő. A történtek hallatára Németh Mihály helybeli polgár önkényt felajánlotta saját bányáját 12 írt tiszteletdijért, amely bányából aztán kikerült az építkezéshez szükséges Összes anyagmennyiség.

Az építkezés folyama alatt a pénz fogyott s a falak lassan emelkedtek, úgy, hogy a következő évben Grubanovics kanonok újból 200 írttal toldá meg régibb adományát. Bartakovics plébános 3 aranyat, Kis Pál nagyprépost pedig 2 igáslovat adott a kőhordáshoz. Gruba- nwics kanonok még kétizben iparkodott 50—50 frtnyi adományával megindítani a félbe szakadt építkezést, de mind hiába. 1775 augusztus havában kifogyva minden pénzből, félbekellett hagyni az épitést.

A gymnásium igazgatója látva azt, hogy már itt többé segélyre nein számíthat, Báró Berthóld Ferencz czimzetes püspök és kapornaki apáthoz fordult a végszükségben, kérve közbejárását Mária Terézia j királynőnél. A derék főpap valóban fölment a királynő elé s 9000 forint segélyt eszközölt ki a félben hagyott veszprémi főgymnásium építésének befejezéséhez.

A királyi segély fele 1776. april havában érkezett meg s ettől fogva az építkezés akadály s minden egyébb segély nélkül folyt és be is fejeztetett 1784-ben. r * Az épület terveinek készítésével Gas- r^arus piarista fráter bízatott meg, ki ez ^időben Migazzi bibomok építésze volt, s egyike országunk leghíresebb építőmestereinek.

1788-ban Somogyi alispán az igazgatóság engedelmével, a nemzeti iskolák két osztályát ugyan ez^épületbe helyezte el.

1795-ben négy városi szenátor jött körültekinteni a gymnásium épületébe ázom czélból, hogy nem lehetne e még a nemzeti iskolákból egy-két osztályt ide be- csuzstatni. Az igazgató azonban, ki a városi atyák kislelküségét már különben is unni kezdé, be sem ereszté őket az intézetbe.

1810-ben a gymnásiumi épületet ujoncz kaszárnyává, később pedig a francziák ellen vjvott csaták sebesültjei számára — kórházzá alakitatta át a megye, — í a tatarozás összes költségein fölül még a netalán szükséges egyéb építkezések költségeit is a legnagyobb készséggel vállalta magára.

Nagy átalakítások eszközöltettek még a gymnasium épületén 1821-ben, midőn, is a gymnásium tetőzete újjal cseréltetett ki, folyosói és iskolahclyíségeb.uj burkolatot kaptak, az udvar pedig kőkerítéssel vétetett körüL Mindezen javításokért 3452 fit fizettetett az iparosoknak, mely összeg felét a gymnásium buzgó igazgatója Horváth Ignácz, másik félét pedig , Besán alispán gyűjtötte össze.

A gymnásium igazgatója mindenek élőit folyamodványt nyújtott be a kápr

talanhoz segélyért, kik még áron óráim

600 frt készpénzt, too köböl meszel s 20000 drb. téglát ajánlottak föl a gymnasium czéljaira. Ezen fölül a mindgyike még külön-kü)°n is íekmtélyes összeggel járult ehhez, igy 1,‘

Horváth János. Kis Ferencz. KuHey Já- nos és Nedcczky Károly kanonokok tüntették ki magukat Demes szivüséguk és bőkezűségük által.

Fölkereste a gymuásiuro igazgatója

másodsorban a megyének ekkor népszerű

I derék alispánját Besán Istvánt, aki tel- jes lélekkel magáévá tévé a gymunsium | ügyét. - Megyei forspontokat rendelt kde az épületfákat Komáromból ide szál litották. Iveket küldött szét a megye tekintélyesebb hivatalnokainak, hogy szólítsák föl a megye nemességét az adakozásra. Kiváltképen pedig: Raba királyi tanácsos, Bezerédy György Boronkai Ferencz, Bezerédi .Mihály és Horváth N. a szcntgálli nemesség bírája tüntették ki magukat nemeskebluséguk által Hozzájárul még Bajzáth N. özvegye 00 írttal s Szent-Gáll község 20 drb fával, e fákat a bándiak vágták ki s a niárkóiak szállítottak a «ymnásium udvarába. Ezekből készültek ama hatalmas átkötő gerendák, amelyeket ez évi epi - kezésnél elég alkalmunk volt megbámulhatni. ,.

Az ifjúsági templom építésének módozatai fölött Bolla Márton a kegyes taru- tórend főnöke 1825. ápril havában tartott tanácskozmányt a ház főnökével 1'0I"v'a Iguáczczal. — A püspöki széken c. °r Kopácsi József ült, ki maga is a piarist tanítványa lévén, szívvel lélekkel azon volt, hogy a nemes czél mielőbb meg- valósuljon. 1828. febr. 6-án kelt levelében meg is engedé a hozzá folyamodó z- főnöknelc, hogy a régi kápolna hely n, a melyben a nagyszámú ifjúság mar különben is alig fért el, egy a kor igényeinek megfelelő díszes templom építtessék. Ideiglenesen a gymnásium épületében levő szemház alakíttatott át kápolnává.

Horváth Ignácz házfőnök mindenekelőtt Besán alispánt szőllitotta föl arrra, hogy a megyében újból gyűjtést rendezzen. AJ derék alispán ezt meg is tévé, azonfolül pedig még azt is kivitte a megyegyule- sen, hogy az építkezéshez szükséges ösz- szes követ, a helytartóság által ingyen átengedőit bányában rabok által vágatja, s a tetőhöz szükséges 45 drb. nagy fát Komáromból megyei forspontokkal ingyen szállíttatja ide. Ezen legutóbbi ígéretét már csak utódja, Rohonczy János teijc- sitheté, ak' legkevésbé sem mondható méltó utódjának, mert izetlenkedéseivel igen sok akadályt gördített az építkezés elé.

1828. apr. 16-án kezdették lerombolni a régi kis kápolnát melynek alapásásánál tömérdek égett fát és gabnát találtak, egy régi, valószínűleg az 1707-iki tűzvész szomorú maradványait. — Az alapkövet ugyanez év 23-án rendkívüli fényes ünne- pélylyel maga Kopácsi József püspök helyezte cl.

Á templom tervrajzait Czeglédi István. I nyugalmazott tanár és házi tnásodtőnök készité, s ugyancsak ő volt az egész építkezés vezetője is.

A remek stylü homlokzat faragott köveit Kugler Mihály keszthelyi kőfaragó készité 2768 frt 18 krért. A tetőzet fái 1114 frt értékben Komáromból szállíttattak. Az egész templom — bele nem értve a belső fölszerszerelést — 16864 frt 43 Ikrba került, a melyből 10,000 frt a ke- Igyesreudi társház saját megtakarított vagyonából födözött, a többit pedig úgy adták össze a jótevők. 1829-ben annyira megszorult pénz dolgában az igazgató, hogy a rendház összes ingóságát, borát s búzáját volt kénytelen eladni, csakhogy a munka félbe ne szakadjon.

1836. junius 3-án benedikáltatott a templom Kopácsi József, ekkor már esztergomi prímás által nagy ünnepélyességgel. Ugyancsak ő szentelte a harangokat is 1839. ápril 19-én, a mikor is fogadtatása ritka fénynyel s pompával történt

A jótevők között első helyen ismét a káptalan szerepel; nevezetesen pedig:

1. A Davidikumnál megmaradt 164 drb. fát, 12000 drb, téglát, mint testület ajándékozá a templom czéljaira. Egyen- kint pedig; Külley János három ízben,

650 v. irtot. Hornyik a nagy oltárra 400 v. frtoh Balassa Albert 350 frtot. Smodis János 250 frt, Csobráncz Ferencz 100 frt, Kolozsvári Sándor 100 v. frt.

2. A királyi aula 10000 váltó frttal járult a felszerelés költségeihez hatalmas közbenjáróink ajánlatára.

3. Kopácsi József püspök 250 frt, készpénzt, 75 fát, ioooo cserepet s 3000 téglát adott.

A megye önfeláldozó készségét már emlitém, a városét pedig nem említhetem, mert ez mindig a legnagyobb óvatossággal figyelt arra, hogy a gymnásium jótevői sorába valahogy be ne csúszhassék.

A város értelmes polgárai azonban sohasem maradtak hátra filléreikkel, igy most is: Sulyi Antal 50 frtot adott a nagy oltárra; Téssy Antal özvegye 150 frt, Herczeg Batyány Fíilöp 2 Ízben, ősz- szesen 600 frt, gr. Eszterházy Károly 100 frt, Raaba Boldizsár 100 frt. id. gr. ZichjKjstván 50 frt, Márkus Ignácz 6 ezüstözek gyertyatartót, Venczlián özvegye pedig 2 oltárteritőt adományozott a templom felfczitésére.

LaszkallnerWionok végül 62 irtot és kifesteté saját költségén, Bucher veszprémi születésű festővel a szentélyt. Arczképe most is látható az oltár balfelén, hirdetve elévülhetetlen emlékfitjó szivének.

A három harang közül a legnagyob- bik Ferdinánd 6 mázsa 38 font, a középső József 3 mázsa, 28 s fél font, a harmadik pedig Imre 2 mázsa, {6 font,

V. Ferdinánd uralkodónk, Kopácsy József prímás és sz. Imre a templom véd- szentje emlékére kereszteltettek el. Aruk 2492 frt volt I Ferdinánd király születése napján 1839. ápril (9-én szóllaltak meg először.

' 1868. junius 15-én kelt szerződés értelmében a gymnásium ügyeinek vezetését Veszprém előkelő katholikus polgáraiból alakult bizottság vette át s ettől fogva

főgymnásiumunk létesítése, beruházása s fölemelése országunk legelső intézetei sorába: ezen bizottság buzgó tagjainak a müve; de leginkább ezen bizottság négy kiváló tagjáé: Kissovics József, M.Ruttner Sándor, Lévay Imre s legújabban Rain- precht Antal-é.

Emlékezzünk régiekről

Gróf Csákv Zsigmond levele.

Az eredeti után közli : Karácsön János. Méltpságos Canncelláritis nekem nagy jó Uram l

Mostanában érkeztem Beesőül\ hozzám igaz Szolgája újabban mutatott nagy gráfiáját is Catrocinilbnai kegyelmed méltóságának az Aba- Újvármegyei jó- ispánság iránt, kicsi I(ste)n Ildgya megkj mivel én meg nem szolgálhatom, mind az által Ígéretem szerint való kedveskedéssel lennék kegyelmed Méltó- sagának, és mingyárt kiváltba ittt Kiás- írom tájon levő becsületes Páteréknak. (ki hallom ennek előtte is Kgylmed méltósága engedelmébül Kezéhez vit genes recognitionem olly emberiül kinek kgylmed akarta) kezéhez adhatná, mert veseélt nem kaphattam még eddig, magamis már a temetésig fel nem szán- dékozom, mivel úgy is, azért, akár melv dolgunkat az félben kellették hadfiunk, és igy haszontalan költséget szaporítana ember magának. hanem a temetés után, ki reméljük Marttusnak második hetében meg fog lehetni, mingyárt vagy edgyikünk. vagy másikunk fel megyen, hogy az több dolgainkat is annak rendi szerint, folly tat hassuk, mennyivel inkád, hogy most pro hie, el nue kgyelmed méltósága gratiájábul is nem kell szepes várt féltenünk, kiért ezer | köszöneteket teszek az egész Atyafiak képiben kgylmed méltóságának. Bölcs I tanácsát alázatosan kérnem s értesítene,

| mit kellessék már nékem cselekednem, ki fogja ezt Deriny urk intimálni, s én mikor s hogy ülhessek már ot tisztemben, mert úgy hallom perpetuitás fiint nyert a mint kívántam, noha én sem, et in tali Caru hallom, reserválta magának a fórvént részi'rül valamelly országos leendő congreszusban, vagy gyülekezetben, és igy nem huszkattya s halaszthatja é az időt évvel mert tanácsin bizonyai semmi se múlik, mind az által kglma méltósága resolutióját ért- hcssem miben legyen dolgom, és felséges Uram determinatiója, azonnal bizony \ elkövetője leszek, örömest farkában neg- törném a kést, régi magyar moodms- szerint, csak hogy nem tudom hol keze- | gyem> ez élőt már három rendbeli levelemmel udvarlottam kgylmed Méltóságának nem tudom vehette e t Szivessen bánom eltévdedéset. Ezzel ajánlom magamat további sokszor tapasztalt grati- ajábau. — Maradok inig élek kglmed méltóságának

Raj Hm Lőczén j. febr. joo.

köteles igaz szolgája komja G. Csáki Zsigmond s. k.

EGY KIS MYTHOLOGIA.

In» : LUKÁCSÉK JÁNOS.

Nekem estek néhányan jó barátaimból azon állításomért: hogy a perzsa, görögd és római mythologta nem eredeti, hanem legegyszerűbb másolata az indusinak. Az I átvevők s másolók még a kutforrás megnevezését sem tartották érdemesnek. Pedig utánuk egész népek és nemzetek tették azt magokévá. Ügy vették azt át, mint valamely fiú az atyja örökségét, holott az nem őtet Illeti, hanem a másik mostohatestvérét. Ez az igazi örökös, a másik csak bitorló, ki tótként szállást kapott, s ezen szívességért kiveri a gazdát a házból. Persze ezt semmikép sem akarják elhinni ama laikusok, kik az Os- kelet homálybaburkolt hagyományait nem ismerve, minden kultúrának ősforrását a görög és római klassikusokban keresik, holott e kutforrások eredete nem itt, hanem messze Keleten, tehát a végtelen távolban keresendő. Ezt akarom jelenleg bebizonyítani a tulajdon és helynevek magyarázatából, melyek cgytől- egyig mind Sanskrit eredetűek, itt lévén meg igazi értelműk, mig a görög vagy római hitregetanban semmit sem jelentenek.

Lássunk csak néhányat, mert az egészről köteteket lehetne imi.

Jupiter. Sanskritul: Zupitri; vagy Zeus-pitri: az ég atyja; ebből csinálták a görögök a Zeust, a zsidók a Jehovát.

Pallas — a bölcs istennő. Sanskritul: Pala-sa: bölcseség, mély védelmez.

Centaurus-, a mese személyisége félig ember, félig lő; Sanscritul: Kentura: vagyis lóember.

Ifigenia: feláldozott szűz. Sanscritul: Apha-gana: ki meghal utód nélkül.

Pilades: Orestes barátja. Sanscritul: Pilada: ki barátsága által vigasztal.

Orestes’. Hires dühöngései által. Sanskritul ! O-raksa-ta: a szerencsétlenségnek föláldozott.

Perzeus. Sanscritul: Para saha: jókor jött segély.

Herkules. Sanskritul: Hara-kala: a csaták hőse. Ez rendes jelzője az indiai költészetben Sivának, a csaták istenének.

Thezeus. Sanskritul: Tha-saha: társul- vett. Az indusoknál Siva társa.

Eaka. A görög mithológiában a pokol bírája. Sanskritul: Aha-ka: szigorú bíró; minősítő melléknév, kísérvén rendesen a Yama nevet, mely az indusoknál a poklok biráját jelzi.

Ariadne. A Theseus által • elhagyott szerencsétlen herczegnő, kit jogtalanul családja egy ellenségének adott át. San- skritus: ellenség által elcsábított.

Radamant. A mythologiában egy másik birája a pokolnak. Sanskritul: Radha- méda: a vizek istene s a szenvedélyek áldozata.

Androméda: Neptunnak feláldoztatott, s Perseus által segittetett. Sanskritul; Andha-ra meda: áldozat a vizek istene szeszélyeinek.

Mars. A harcz istene. Sanskritul: Mri-ki, ki a halált adja.

Pluto. A pokol istene. Sanskritul: P/ushta, ki a tűz által sújt.

Neptun. Sanskritul : Na-pata-na, ki a hullámok dühét csillapitj'a.

Poseidon. Másik neve Neptunnak a görögben. Sanskritul: Pasa-uda, a hullám- csendesitő.

Bellona; A harcz istennője. Sanskritul: Bala-na, hadi erő.

Athendja. Görögöknél a tisztaság istennője. Sanskritul: A-tanája, gyermektelen.

Minerva. Ugyanazon istennő a rómaiaknál, a bátorság tulajdonait lelkesítvén. Sanskritul: Ma-na-ra-va. ki az erősöket bátorítja.

Most lássunk néhány példát a népek elnevezéséből, melyeknek Indiából való kivándorlását iegjobban bizonyítja nevüknek mythologiai magyarázata vagy fejtegetése.

Hellenek. Sanskritul.- Hcla-na : Helának vagyis a holdnak imádó hareznokai. Göröghont nem hivták-e szinte Hell ásnák 1 Spártdk. Sanskritul: Sparda-ta, a ve- télytársak.

Pelazgok. Sanskritul: Palasza-ga, a ki irgalom nélkül harczol.

Lelégok. Sanskritul: Lala-ga, a ki futásában félelmet gerjeszt

Mennyire felel meg a szavak jelentősége az ifjú és harczias népek ízlésének, szeretvén oly nevet, mely szokásaikat leginkább kifejezi.

A következő nevek szintén úgy csúsztak be Görögországba, s a legnevezetesebb emberek által vétettek föl. Például: Pithagoras. Sanskritul: Pitha-guru| iskolamester.

Anaxagoras. Sanscritul: Ananga-guru, minden tudományban kitűnő mester.

Rotagoras. Sanskritul: Prata-guru, a szellem mestere.

Ha Göröghonból átmegyünk Itália, Gallia, Germánia és Skandináviába, ugyanazon Sanskrit eredet és származáshoz jutunk.

Italia. E név Italus~tó\ a trójai hős fiától származik. Sanskritul: itala, alacsony osztályú emberek.

Bretok. Sanskritul: Bharata, iparososztálybeli nép.

Thyrhenek. Sanskritul: Thyra-na, gyors hareznokok.

Sabynok. Sanskritul: Sabha-na, hareznokok osztálya.

Samniták. Sanskritul: Samna-ta, a számüzöttek.

Celták. Sanscritul: Kalka-ta, rablófőnökök.

Gallok. Sanskritul: Galla-ta, hódításra induló nép.

Belgák. Sanskritul: Balaja,' erősök fial.

Sekvánok. Sanskritul: Saka-na, kitűnő vitézek.

Sikambrok. Sanskritul: Su-kam-bri, jó főnökei a földnek.

Skandinávok. Sanskritul: Skanda-áava, Skandállak, a harezok istenének imádói.

Odinok. Az éjszaki sivatagokra kivándorló törzsek főnökei. Sanskritul: Yo-din, harezok főnökei.

Svédek. Sanscritul: Su-yodra, a jó hareznokok.

Baltok. Sanscritul: Bala-ta-ka. a hatalmas hiditók vize.

Norvégek. Sanskritul: Nara-voya, a tenger embereinek országa.

Atlemánok. (Németek) Sanskritul: Alá- manu, szabad emberek.

Hát mit csinálnak a Valachok (Oláhok). Sanscritul: Vala ha, rabszolganép / Lám a híres dákorománok elődei mik voltak! Nincs a világon nép, melynek sötétebb kútforrása volna, mint az oláhoknak. Még Pipit diplomájában is, pedig csak a közelmúlt században rabszolganép és pásztomépnek (de nem ám nemzetnek 1) neveztetik. A Görög birodalom népének minden hasznavehetetlen szemetét az Ochrida tó partjaira söpré. Ebből lett az Oláh, mely mint pásztor nép tengődött egyik hegyről a másikra vándorolva s legelőket keresve. Átkelt a Dunán Erdélybe, s innét a magyar királyok engedőimével a lakatlan, a folyton gazdát cserélő Nagy-Kumániába, majd a Kárpátokba egész Tropauig, hóimét azonban hamar kiverték. Aljas szolganép volt hát, kezdetben pláne fegyencz, mely sohasem hódított semmit, hanem förtelmes szapo- raságánál fogva csak terjedt, terjedt, mint a fitoséra, s most azt mondja: Ez a föld az enyém, nem pedig az Ázsiából kijött magyar barbáréi Neki még az a dicsősége sincs meg, mint a többi népeknek : hogy Ázsiából jött volna ki. Nem I Ő az Ázsiából kirajzott népeknek köpüjéből kisöprött heréje csak [ j. (De erről majd máskor bővebben.)

Moldávok. Az előbbi fajta. Sanskritul: Möl-dha-va, legutolsó osztálybeli nép. — Könnyen egyesülhetett Oláh- és Moldva- ország, mert a rabszolga nép és legutolsó ember között, mi korlát sem létezett. [.!

Irland. A költők által nevezett Zöld- Erin. Sanskritul: Erin, sósviztől környezett szirtek.

Dánok, vagy Thánok. Sanskritul: Tha- na, harezok főnökei.

Ázsiában Xerxes és Artaxerxcs egész dinastiája Indus eredetű. A megerősített helyek, városok s tájak nevei mind san- skrt elnevezésre vallanak. — Néhány példa:

Ma. Ázsia törzseinek hold istensége, a Kelet legvégső katáráig. Sanskritul Ma: I hóid.

Artaxerxes. Sanscritul: Artha-xatrias, a nagy király. Nem igy nevezték-e őt a görögök is?

Mezopotania. Folyók s vizekben gazdag ország. Sancrítul: Madyapotáma, a folyók közepeit fekvő föld.

Kasztrabata. Erős hely. Sanskritul! Kasztha-Bala, áttörhetlen erő.

Zoroaster, ki Ázsiába a nap tiszteletét hozta be. Sanskritul: Súrija-Stara, a nap tiszteletét terjesztő.

És igy folytatni lehetne azt a végtelenig ; a tudomány birodalmában bevég- zett dolog: az psszés új és régi nyelvek- nek a sanskritból való származása. A fiú vagy leányositás annyira világos és határozott, hogy ehhez a kétkedésnek parányi lehelete sem férhet. I

A hősök, hareznokok, istenek, bölcsészek, népek és tájak mindeme nevei nem

oldhatók meg azon nyelveken, melyekhez tartoznak és valamint észtelenség volna képződésüket a véletlennek tulajdonítani; a legegyszerűbb s észszerűim, vélemény által csakis a Sanskrit nyelvhez csatolhatok, mely nemcsak nyelvtani származásokban magyarázza meg őket, hanem még képletes, vagy valódi, történelmi vagy képzett értelműkben is.

így hát az indiai eredetű népáramlatok, jóniak, dóriak, s mások elhagyják Kis-Ázsiát, hogy benépesítsék Göröghont; de hozzák magokkal bölcsőjük minden emlékét, minden hagyományait, miket számunkra a költő megmentett; kétségkívül átalakításokkal, de oly részletesen körülírt jegygyei, hogy e hagyományokat jelenleg föllelhetjük s magyarázhatjuk ■ daczára a minden dolgok fölött végig- duló századoknak, melyek őket feledé- I kény és sötétséggel árnyékolták be.

I Az uj föld eme begyarmatósitóinak emlékei között legelső helyen találjuk Sivának, India őshadistenének számtalan hadi dolgai és dicsőségeit; ez isten nevét utóbb elfeledik, csak a Hara-kala ' jelzőt nem, melyet az indus költők akkor adnak neki, mikor a harezban elnököl.

Hara-kalából: a csata hőse, lett Herkules ; az újonnan alakult nép e nevet elfogadja, s a görög mese ép úgy, mint as indiai, folytatja általa az oroszlányok, kígyók, tigrisek, sőt egész hadseregek pusztítását; ez nem más, mint a tova folytató hagyomány.

A főnökök szintoly mód egymást bántalmazzák I szekereken csatáznak lándzsa és kelevézzel. E küzdelem az isteneket és istennőket két pártra osztja; az egyik része Ceilon királyával tart, a másik Ráma mellé sorakozik. Brizeis elrabolta- tásától egész Achilles sarkáig, minden e rengeteg költeménynyel egyezik.

Az utánzás kirívó, eltagadhatlan s még a legapróbb részletekben is összevágó. Ez a jelző: »Boopist főkörszemü), melyet Homer mindenuntalan Júnöra alkalmaz, az indiai költőre nézve a legmagaszto- sabb hasonlat, mert az ökör (anélkül azonban, hogy imádtatnék,) az indiai vallásban a legnagyobb tisztelettel környezett állat, mig ellenben e jelzőnek a görögben épenséggel semmi értelme sincs.

Homér fölött osztjuk a német tudósok véleményét, kik e költők műveit nem tekintik másnak, mint a hagyomány által föntartott s Perikies által összeszedett és rendezett indiai énekek vagy rapso- diáknál. Ez az egyedüli, mely az uj népek szelleméhez illett s leginkább azokéhoz, melyek születésüket a Keletnek köszönhették.

Ez. utánzás még kirívóbb a régi mese- íróknál, nagyítás nélkül mondhatjuk : hogy Esopus és Babriás csak az indus mesét másolták le, mely hozzájök Perzsia, Syria és Egyiptomon át szivárgott be. Ez utóbbi iró görög létére bevallja', — második Proemiumának kezdetén, — hogy a föltalálás dicsősége a Keletet illeti, nem pedig őtet az átdolgozót.

Elég olvasni az Indus Pilpait, Ram- samyaert, a bramint Esopus Babriás, sőt még La-Fontaine-t is, és meggyőződünk: hogy e mesék mind, egyik a másikból származnak és hogy a görög és modem mese-írók, még azt a fáradságot sem vették magoknak, hogy e parányi drámák akczióját megváltóztatták volna.

Ekként tehát minden lépten nyomon és pedig minél jobban kutatjuk, annál inkább meggyőződünk arról az igazságról: hogy a régiségnek ismét volt egy másik régisége, mely azt ihleté, s egyszerre a czivilizáczió, művészet, bölcsészet és irodalom ama magaslatára emelé vagy löké, mely a modern szellemnek megtermékenyítő anyjává lett.

India örökké megfejthetlen tündérvilág leend ránk nézve, mivel írói valóságos köd- és felhőkkel árnyékolják be magukat. Gondolatuk el van burkolva költői körülírásokkal s a tárgyhoz nem tartozó vallásos kérelmekkel, melyek a megfejtett tárgy megvilágositására mivel sem tartoznak. Másrészről pedig a Sanskrit nyelv a képek és eszmék minden változataira számtalan mennyiséggel bir, melynek megfelelője mostani nyelveink- den nincs meg, s miután csak körülírás által adható némileg vissza, világos^ hogy a nyelv komoly tanulmányt igényel, melyet az erkölcsök, szokások, törvények I vallásos hagyományok által csak ama nép földjén szerezhetni meg, melynek műveit átfordítják s eredetét kutatják. Az Európában szerzett tanulmányok mivel sem hoznak közelebb az Ó-India megismeréséhez; a dolgot mindig újra kell kezdeni; mint az olvasást a tanuló gyermeknek és azután: nagyon távolra esik a gyönge tehetségeknek a — tanulás. Manou, Manes, Minos, Mizes.

Indiának egy ember politikai és vallási törvényeket ad: Manou.

Az egyiptomi törvényhozó pedig, —

§ nyelv természetes terminacziőjával — Manes. <

Egyszer aztán egy krétai emben Egyiptomba menvén, hogy ott a hazájának ajándékozandó intézményeket tanulmányozza: és enek az embernek az emlékét a történelem Minos név alatt őrzi meg.

Elvégre a zsidó kaszt szabaditója egy új társadalmat alapítván: Mózesnek hi- vatik.

Manou, Manes, Minos, Mózes; e négy név uralja az összes Ó-világot: mindannyian négy különböző nép bölcsőjénél jelennek meg, ugyanazon titokszerü dicsfénynyel környezvék; mind a négyen törvényhozók és főpapok lesznek; mindannyian papi és theokratikus társadalmat alapítanak.

Hogy azután egyik a másikat követte; ahogy Manou volt valamennyinek elő- futnoka: az a többire nem vet árnyékot, a nevek hasonlósága g az általok teremtett intézményekkel szemközt.

Sanskritul Manou. annyi mint: törvényhozó ; mint férfiú, a szó legkitűnőbb értelmében. A többi három név szinte nem azt jelzi-e?

Manou akkor, midőn a bráhmákkal Véda kezdetleges társadalmának fölforgatására szövetkezett, országa sülyedése. s bekövetkezett romjának központjává lett, megfojtván azt egy önző és korrumpált theokraczia által.

Utódja pedig Manes, mikor Egyiptomban a papi kaszt alá szegődött: az efe- ledést és mozdulatlanságot vetette meg.

Elvégre Mózes folytatván előde zsarnok következményeit, nemzetéből nem tudott mást csinálni egy rabszolgacsordánál, mely habár a járom által jől volt is fegyelmezve, még is a szomszéd népességek által folyvást üldöztetett (sicut hódié ! és ismételve rabszolgaságba hur- czoltatott.

Valóban jól mondja Jacolliot: az igazi kutató megtalálja itt az igazságot, a bolonddal pedig nem törődünk.

Hátra van még Zeus, leseus, Isis és Jézus, a világ megváltója, kinek születése emlékét most fogja ünnepelni nem- csak az egész kereszténység, hanem még az Ős-India is, neveknek magyarázata,

Honnét e nevek?

Arról máskor.

Izcdalora.

A Magyar Újság regénycsarnoltának már 18 kötete jelent meg és egyedül e lap kiadóhivatalában kapható. A tenger szülöttje angol fregény. Az éhség. Norvég regény. Lelkem kicsikéim. Vig angol regény. Elbeszélések. (Santa Barbara. A múmia. Az ősmama. A mit a napsugár szőtt.) Malory kapitány bűne. Franczia regény Az arany franczia regény 3 kötetben. Menyasszony vadászat. Frauczia regény. Az indiai nagybácsi. Angol regény. Küzdelmes élet. Orosz regény, Innen-Onnan. Elbeszélések. (Reci- diva. Tétovázó. Rezeda kisasszony. Tisztelettel alulírott, Mister Silver dollar.) A dékán örököse. Angol regény. A nagy ember. Amerikai elbeszélés és Katalin, Orosz regénv. Kétféle szerelem. Irta Viola Miksa. Hanna szive. Angol regény, A halott szeretője. Orosz regény. Polgári házasság. Vígjáték egy felvonásban. Irta Bogdanovics György. Egy ifjú küzdelmei. Regény. Coeur

IX. Angol regény. Iszap. Regény. Irt» Szinyéri György. Valamennyi regény érdek- feszitő, s a legelőkelőbb hazai- és idegen Íróktól ered. Egy-egy kötet ára Budapesten (Gránátos-ntcza) 40 kr. Vidékre bér- bentesen küldve 45 krajozár.

= .Ifjúsági Lapok.“ Bármily lendületet vett is újabban a magyar ifjúsági irodalom, mégis érezhető volt mindeddig egy olyan lapnak hiánya, melg a serdülő ifjúság szellemi szükségleteinek megfelel. Ezen hiány pótolta lesz, midőn .Ifjúsági Lapok“ címmel egy oly hetenkint megjeleuö közlöny indul meg karácsony első napján, -mely mind két nembelinek hasznos és szórakoztató olvasmányt nyújt. Az .Ifjúsági Lapok, hetenkint másfél—két Ívnyi terjedelemben és számos illusztráczióval jelenik meg. Mun- katársai a legjelesebb magyar Írók sorából valók. Mellékletül hetenkint „Leányvilág“ czimmel olyan lapot ad, mely leginkább a fiatal leányok számára szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújt. Mindkét lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt, fél'évre 3 frt,' negyed évre 1 frt 50 ki'. Előfizetések és megrendelések küldendők az „Ifjúsági Lapok*

1 kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér 1.

I bz. Haas palota. Mutatványszámok bártanok I ingyen küldetnek.

= A .Divat Szalon“ mely méltó versenytárs nélkül áll irodalmukban^ mmt a szépirodalmi közleményeket illetőleg egy- egy dústartalmu, különálló egész számot, nem pedig úgynevezett melékletet ad mind- jobban tért hódít a művelt magyar höigyek körében és kiszorítja az idegen nyelvű vállalatokat. Szépirodalmi közleményeit első rangú magyar Írók adjáí, válogatott es gondosan fordított kölföldi jelesebb termékekkel vegyesen, a szerkesztés élén pedig Szabóné Nogáll Janka áll, ki mint a Petéfi- társaság tagja s a tevékeny irodalom egyik legkedveltebb írója ismeretes. A divatrész hasonlóképen női kéz vezetése alatt áll, meg pedig Fanghné Gyújtó Iszabella nevehez fűzve, kinek ismert érdemes irodalmi, működése kezességét vállal azért, hogy a difat- tudósítások olyan ízléssel, gonddal es burásokkal kerülnek az olvasó elé, a milyen eddig meg nem volt. A lap csinos, tetszetős formában, redkivül elegáns kiállításában jelenik meg, temérdek képpel tarkítva. Szépirodalmi részében pedig miden számban érdekes női arczképet hoz, | magyar szellemi és- társadalmi élet egy-egy kiválóbb nőalakjáról. Szívesen használjuk fel az alkalmat, hogy ezt a valóban czéljának megfelelő lapot’ mely minden előnye mellet még a legolcsóbb is, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt, 50 ki. Előfiizetések és megrendelések czimzendök a .Divat Szalon“ kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér, Hass-palota. Mutatvány- számok ingyen küldétnek,

_ Gyermekek Újsága. Ismét megemlékezünk Pósa bácsinak | kis ujságjárő . Az en Újságomról. Kénytelenek vágynak vele, meri az aranyos, minden izében magyar szellemű kedves kis képes újság szinte kihívja maga iránt a figyelmet. Csapa mese, vers, kép csupa aranyos tollal megirt apróság ez akis újság, a gyermekek szive-lelke gyönyörködtetésére.

És van-e ennél kedvesebb karácsonyi, ujeviaj n- dók? — össze törik a. logdrágább játék, “e8" unja azt. ha még olyan szép is, de az ő képe újságát nemfogja megunni sohasem, a míg gyermek marad. Türelmetlenül, szeretette. -J azt minden vasárnap, hisz ez az ő legkedvesebb batátja. — Mesél neki, regél neki, okWya. mulattatja őt hazaszeretetre. Az ént ára negyedévre 1 frt. s ezért a kis összege tizennégyszer okoz nekik örömet, m a »og) - csesebb és a legszivesebben látott de egye. smind a legolcsóbb karácsonyi ajándék. ,

= A .Honvéd“ ajándéka. A tegnapi posta, meghozta nekünk „A. Honvéd“ cziuiu politikai napilap karácsonyi ajánlókat, a .Jókai Album“-ot. Szinte meglepő, uogy mily értékes ajándékkal kedveskedik «, * kitünően 'szerkesztett lap előfizetőin»'- Jókai Album a koszorús rcgényit« resettebb regényhöseinek arczkéyet be remek kivitelű szines képékbeu, m;így - rázd szöveg kíséretében. ,A Honvéd hivatala ezenkívül páratlan k-dvezmeuy^^ rósüesiti előfizetőit, félhavi [elófi/.e es tott 50 tarai. A „Jókai Album -ot »bí és bérmentve küldi meg azokiu .- ^ csak ezután fizetuek eW a ha csak fél hónapra is (50 taul)-