Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-05-27 / 23. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, máj. 28.

Agglegény-adó.

A 'leányos mamák ujjongva fogadták a franczia parlament azon javaslatát, bogy az agglegényekre adó vettessék ki. Az öröm csak addig lesz öröm, mig az adó életbe lép, mert a tapasztalat be fogja bizonyítani, hogy ezen uj adónem, egy hajszálnyit sem lendített korunk házasság ellenes elveinek javításán. A hiba máshol keresendő • ám lássuk :

Minden agglegény élt egy bizonyos korban, midőn megunta a ezáltal an kósza életet, szívesen felcserélte volna elhagyat otteágát egy boldog csendes családi tűzhelylyél. Eljárt leányos házakhoz, udvarolt, talán szerelmes is lett, de nem annyira szerelmes, hogy éles szemmel józan észszel tanulmány tárgyává ne tette volna választottját, és minél jobban kiismerte, annál inkább meggyőződött arról, hogy az ideálból, eszményi feleség válnék a szalonba, ünnepelt alak a bálterembe, de sajnos, nem találta fel azon kellékeket, melyeket egy józan gondolkodású férfi keres egy nőben, ki egy békés családi tűzhelyt alkotva, megosztani tudná a férj gondjait, megköuyiteni az élet terheit; röviden: egy takaros házias feleséget.

Korunk hölgyeit három csoportra lehet osztani. Az első csoport, mely fajdalom, oly kisebbségben van, azon józan gondolkodású mamák leányai, kik nem Úsznak a divatos árral, nem nevelik leányaikat a látszatnak, a maguk egyszerűségében a mint őket nevelték szülőik, adják azt tovább leányaiknak, egy kissé átidomitva, megfeleiőleg a kor szükséges igényeinek. Hogy miben áll e nevelési rendszer, azt a legtöbb leányos mama úgyis ismeri, de téves felfogása szerint nem találja ezt az igaz útnak, mely legkönnyebben a főkötőhöz vezeti leányát, tart attól, hogy egy előkelő házasulandó fiatal ember irtózik a konyha szagtól, nem találja elég szépnek, finomnak leánya kezét, ha zongora, hímző gyapot, festő ecset, regényeken kívül egyéb is, p. o. főzőkanál fordul meg kezecskéi közt.

Pedig egyedül az a férfi számíthat igazi családi boldogságra, kit a szerencsés véletlen ezen első csoporthoz ősz- I tályozott hölgyek egyikének karjaiba! viszi.

A második csoport a legtévesebb nevelésű hölgyek csoportja, honnan a legtöbb boldogtalan házasság kerül ki. Ezek azok, a kik tisztán a látszatnak élnek tüntetnek a háziassággal, de se szórakozást, se ölömet, se életczélt nem látnak a házi gondokban. Itt kopogtat b legtöbb házasulandó, itt megy lépre a legtöbb férfi.

A mama a kinek egyébb czélja nincs, mint leányainak egy biztos jövőt szerezni, mindig készen áll a hadi tervvel.

Egy fiatal ember jön látogatóba, ki már a bálban a mama bárom leánya közül a középsőnek udvarolt, és el is fogadta szívélyes meghívását, másnap délután ozsonnára.

Délután 3 órára már a fogadtatás jól kigondolt tervezete végre van hajtva. A legidősebb leány az ablaknál a hímző ráma mellett ül, a legkisebbik a zongorán idegrázó szorgalommal skáláz, a középső természetesen a konyhában van, ideális batiszt ruhábaD, csipke köténnyel feltörött habfehér karokkal leselkedik a konyha ajtóban, mikor jön az udvarló, mert a bejárás a konyhán keresztül vezet. Léptek hallatszanak, a kis leány a habkazán előtt áll, kezében habverővel, arczán a zavar rögtönző t pírjával fogadja az érkezőt s az alatt kegyetlenül veri tovább a habot. Erősen mentege- tődz k, bogy most éppen ő a hetes. A fiatal ember lépre megy, az ozsonna kitűnő, a mama szives kinálgatás közben nem felejti ügy odavetőleg megemlíteni, hogy „ezt is a leányom sütötte, az igaz nem olyan jó, mint a ezukrászé, csak házi sütemény.' A fiatal ember nem győzi dicsérni, nem győz bámulni választottja ügyességén, ki a főzés mellett még a szobaleánynak tányérokat is segít váltani, az a>ztalt leszedni stb. Pedig miijén más a kép valóságban!

A kisasszonyok 10 órakor az ágyban r reggeliznek, fél 11-ig a fodrászné fésüli és felsüti a hajat, 11-ig az egész arc/J és ruházat .élethűen* van rendbe hozva, azután egy kis séta után haza jönnek, mivel a szakácsnő a mama felügyelete, alatt elkészítette az ebédet.

A harmadik csoportba tartozók száma, már nyílt homlokkal a háziasság elleo- ségeikép lépnek fel, azzal védekezve, hogy ők nem születtek „szakácsnőknek.“

Mi öröme is lehet egy férjnek, olyan nőben, kinek látóköre nem téljed túl a konyha művészetén ? Ezek nem ismerik a két szélsőség közép útját, hogy nem azért kell a leánynak főzni tanulni, hogy ha asszony lesz, a szakácsnő dolgát végezze, hanem elsajátítsa azon ítélő képességét, melylyel megbírálni tudja, mi a hibája egy ételnek, melyet a szakácsnő elrontott, hogy ellenőrizni tudja és kiadhassa a háztartáshoz szükséges czikkek mennyiségét, nehogy anyagilag megkárosít tassék.

Legsajnálatraméltóbb azon fiatal asz- szonyka, ki a háztartásban a cselédje tanácsát kéri ki, hogy félje előtt ne kompromittálja magát. A cseléd felhasználja úrnője tudatlanságát és nem csak hogy anyagilag megkárosítja, de lassan- kint felül kerekedik nrnöjén és ő intézi az egész ház sorsát.

Az ily nők mégsem oly veszélyesek a házasulandókra, mint a 2-ik csoportba sorozott hölgyek, mert azok nem játszanak bújósdit, úgy mutatják be magukat, aminők. A társalgásban szívesen beszélnek a sportról, a divatról, a bálokról, de a háziasság ellen nyílt arcz- czal lépnek fel. Ki ezek után mégis megtalálja számítását egy ily nőben, az nem csalatkozik, mert olyan nőt kap, aminőt vélt.

E két utóbbi csoport a mai divatos nevelés áldozata. A kis leány már 6 éves korában kalapot kap, divatosat, a mama örömmel viszi a tükör elé, oda hívja a papát is, hogy nézze meg milyen szép a kis leánykája. A kis leány fiatal korában amidőn imádságon, a szülői szereteten kívül egyebet még nem kellene ismernie, már azon tudatra ébreszt-e tik, hogy az uj ruha, a divatos kalap áltul szebbé lett-, mely tudat annál inkább erősbödik benne, ha idegenek szájából hasonló dicsérő szavakat hall.

Tizenkét éves koráig beéri a kis leány azzal, hogy önmagának tetszik; de a folyton élesbedő esz, a jő példa, melyet a nagyobb leányoktól )áf, hamar megérteti vele és felkelti benne azon vágyat, hogy ne csak önmagának tessék, hanem egy általa nagyon kedvelt 2-ik vagy 3-ik reálista gavallérnak is, ki naponkint várja az u'czasarkon. ki udvariasságból elkészíti számtani feladványát, sőt még czukorkával is kedveskedik neki.

A mama, ki meggyőződik, hogy kis leánya sz' llemileg mily szépen halad, siet a nevelést kibővíteni az által, hogy tancz- iskolába adja, hogy a test elsajátítsa, a sikkes mozdulatokat, hogy letörlődjék mielőbb a gyenge gyermeki arcz piruló hamva, ha férfival találkozik. A társadalom által szabadalmazott ölelkezés, a fesztelen érintkezés a kis leányt egy uj érába ragadja, e pillanattól fogva nincs többé kis leány, a 12 éves gyermek mindazon vágyak tudatába jön, melyre 18 éves korában is rá érne ? !

A kis leány a nevelőnő kezeibe kerül, egy művelt német nő, aki bírja a franczia nyelvet is, de a magyar nyelvhez nem is konyit, ez veszi kezébe a neveles gyeplőjét. A már nagy leány-észjárással bíró 14 éves leány szépen halad a zongorázásban, kitűnően fest majolika edényeket, beszél németül, töri a fianczia nyelvet, de elfelejtene magyarul írni, ha nem levelezne titokban a pátikárus segéddel. A bálok megzavarják a rendes tanulást. így a mama belátja, hogy felesleges a nevelőnő. Helyette egy zenetanár ad órákat, és egy született franczia nő hetenkint 4 órában képezi ki a magasabb franczia műveltségben 18 éves koráig. Kell, hogy fájdalom töltse el a honfi keblét, ilyen félszeg nevelés látásánál. Minő anyák lesznek ezekből, minő érzelmeket fognak ezek ártatlan kisdedeiknek tiszta leikébe csepegtetni.

| Főleg leány-nevelésünk terén az a balhit kezd lábra kapni, hogy nem lehet az müveit intelligens nő, aki egy kicsit zongorázni nem tud, társaságban németül, francziaal párlirozni s ebbeli szakértelmét fitogtatni nem tudja! Igen, én ismerek olyan hölgyet, aki tud szépen németül, el-el kotyog franc/.iául is, egy pár klasz- Iszibus darabot is el tud játszani a zongorán^ de azért azt. müveit magyar hölgynek nem tartom. Nem pedig azért, mert a magyar történelmet, nem ismeri, az egri nők történetét sohasem hallotta, Dorottya, Lorániffy Z uzsana, Zrínyi Ilonáról, a murányi Vénuszról sohasem hallott., magyar költőkről, magyar nemzeti irodalomról semmit sem tud, magyar könyveket nem olvas, még csak magyarul írni sem tud hibátlanul.

Ne értsük félre egymást hölgyeim 1 Igen szép az, ha önök tudják, hogy ki volt Wolfram von E'chenbach, Valter von der Vogelweide, Gleist, Gottsched, hogy mi volt az a Sturm und Drang Peroide, ha ismerik Schillernek Gloc^éját., Lessing Nathan-ját, Götbe Fausztját, ez igenis a műveltséghez tartozik, de először ismerniük kell saját hazájuk történetét, hogy majdan gyermekeikkel ismeri essék meg szeretni és imádni a drága bont, tanuljanak előbb ms» gyár irodalmat, ismerjék meg Vörösmarthyt, Kisfaludyt, Aranyt, és Petőfit, hogy lelkesedjenek, s gyermekeiket lelkesíteni tudjak édes költői szép anyanyelvűnkre, ez az első kötelessége a magyar hölgynek a csak azután következik a külföldi irodalom megismerése.

Épen ezen hibás nevelési rendszer okozza aztán azt, hogy leányaink, asszonyaink magyar könyveket nem vásárolnak, íróink és költőink miattuk akár éhen halhatnak, de tessék csak b°menni a szál o nszobába, biztosítom önöket, hogy diszketekben ott fekszik az asztalon a Gartenlaube, Schiller, Heine, stb. stb. sőt vannak kevés irodalmi értékkel Biró német regények is a fel díszített könyvtárban, de Arany, Petőfi, Vajda, Bajza az bizony hiányzik.

Oh hát a vallásossággal hogy vagyunk ?! Imakönyv helyett Zola regényeit lapozzák biblia olvadás helyett Xaver de Montepiu rém históriái ban gyönyörködnek. Minek egy müveit hölgynek a tizenkilenczedik század utolsó tizedében Isten, hit és vallás! ?

Szomorú dolog ez nagyon, de menjünk tovább:

A leány elérje a valóságos nagy leány korát, de már volt legalább is tiz ideálja, kiket többé kevésbé rövidebb és hosszabb ideig bálványozott; most is van egy újabb, egy csinos fiatal erdész gyakornok 350 frt fizetéssel.

A mama par bie után néz, talál is, leányával eljátszatja a háziasság szerepét, a fiatal ember komolyan fellép a kedves leány kezéért, a mama túlboldog, leánya bár még mindig a csinos erdész gyakornokba szerelmes, mégis „igent* mond csupa hiu'ágból, hogy irigyeljék és előbb férjhez mehessen, mint barátnője, aki már 22 éves 8 aki folyton azon sopánkodik, bogy neki eddig mindig csak csupa iparos, kereskedő fiatal ember kérője volt, pedig bizony az ő borzasztó nagy műveltségéhez legalább is doktor vagy ügyvéd feleségévé kell lennie.

Mert ilyen ám a női hiúság és a női demokratia, inkább a rang és név, mint a szerény, szorgalmas, becsületes munka embere kell neki ezégerül, hogy egész életében azon ezéger árnyékában hüselhes- sen semmittevésben, mert abban a megrögzött balbiedelemben él, hogy nem volna méltó hozzá, tisztességes, szorgalmas férje oldalán az üzletben a vevőket kiszolgálni, ezt ő szégyennek tartaná, pedig nem tudja szegény, hogy ez csak emelné becsülését az emberek előtt is és félje előtt is.

A félj örömmámorban úszik, légvárakat épit, gratulál önmagának a szerencsés választáshoz, csak akkor tér magához, mikor össze adja a havi huskönyvet, mely

kettőjük és 2 cseléd részére 50 frtot tesz ki, néha hatvant is, de eltűri, hisz fogalma sincs róla, mi kell egy háztartáshoz, mert előbb vendéglőből étkezett.

Kölcsönhöz fordul, az eddig nyugodt életet élt férfi örökös pénzzavarba jut. Az első szemrehányás sírásra fakasztja az ifjú asszonykát, zsarnok férjről beszél, elválást emleget, és fut panaszra a mamához. A mama az anyósok szokott erelyével lép fel, kíméletlennek nevezi vejét, a férj kalapját veszi, fut ki a szabadba, hogy rendbe szedhesse gondolatait, onnan a klubba megy, ott vacsorái és c ak késő éjjel vetődik haza.

Ezek a házas élet elrettentő példái, melyet nem gyógyít meg az agglegényadó, más kor más nevelési rendszer segíthet ezen. Csak egy nagyon eszélves férj tudja magát e korba bele élni, ki szép szerével idomítja nejét körülményeihez, uj nevelést adva neki, s uj gondolkozás módra szoktatju őt.

Tegyék hölgyeim . kezüket szivükre és vallják be, hogy általánosságban niucs-e igazam (tisztelet a kivételeknek) és ne gondolják, hogy az egyoldalúság szemüvegén át néztem a hölgynevelésre, ugyan ilyen ferde nevelésben részesülnek az ifjak is, ugyan ennyi hibás felfogással nevelik szülők férfi gyermekeiket. Legközelebb azokról iroui le a ferde nevelés kinövéseit, és C'nk azért kezdtem a hölgyeken, mert mindig a hölgyeké az elsőség.

_________Darnay Kálmán.

Köz

ségi és körjegyzők.

Hh összehasonlítjuk az állami életűnket a külföldével, egyrészt a nemzeti önérzet, másrészt a kényszer is oda hajt, hogy az eddigi, mondjuk bátran a szégyenletes kormányzási politikával és az államok konkurenciájában o’y erővel jelenhessünk meg, — bár hosszú elmaradással — iniut a többi müveit európai állam.

Reform és reform készülődik minden téren. A kormányzás nyikorgó kerekeit kenték hosszú ideig, javítgatták, toldottak-foldottak és rontottak rajta, — látják, nem használ; most végre valahára radikális kúrára, a’apos reformálásra határozta el magát a kormány.!

Helyesen van igy.

Reformot ígérnek a közigazgatás minden terén | reformot magában a szervezetben is. S azt hisszük, hogy ez az utóbbi a legfőbb; mert hozhatnak bármely üdvös egészség- ügyi, katonai, adóügyi, közlekedés- ügyi törvényeket, ha nincs hatóság, mely végrehajtja, ha nincs közeg, mely intézkedik; a tórvéuy holt betű, írott mai ászt marad, mely nem használ, de árt, mert alkalmat ád törvénysértésekre.

A szervezet reformálásán a túlnyomó vé'emény az állami szervezet felé hajlik, nagyrészben az au tonomikus jogok fen tartásával. Már másodrendű kérd is az, hogy a szervezkedést hol kezdjék.

Némelyek, köztük a nemzeti párt vezére, gróf Apponyi abból indulván ki, hogy a közigazgatás alapja a község, a községi reformot ajánlja, kiindulási pontul. Ezt az. irányt a bel ügv miniszter is elfogadta, bár vannak sokan oly nézetben j§| hogy a község nem fundamentuma a vármegyének, nem ezeken épül a vármegye, hanem azok a vármegye belső tartozékai. Tény, hogy a vármegye leendő reformja ismerése előtt nem reformálható a község sem, mert a keretet, melybe a községi szervezetet be akarják illeszteni, okvetlen ismerni kell.

De kez.djék a reformot bárhol, annyi bizonyos, hogy kezdeni kell.

Mint halljuk, a reformok egy része már készen is van. főleg a községi reformok.

Nem kevésbé fontos azonban a községi reformok a jegyző-reformra vonatkozó része.

A községi köljegyzőkről eddig csak annyit tudtunk, hogy a törvény megkívánt tőlük egp kis qualifika- tiót, 6 középiskolai osztály sikeres végzését s jegyzői szigorlatot, melyet a törvényhatóság előtt állott ki.

Azt is tudjuk, hogy a jegyzőknek töménytelen a dolguk, nyomja őket a törvényhatóság, a pénzügyigazgatóság, adóhivatalok, a törvényszék, a mérnök, a szolgabiró, a taofelügveló s büntetik őket nyakra-főre. Jövö- delme némelyiknek igen sok van, másiknak majd semmi; fizetése pedig mindenütt csekély. Az eddigi muukakőrét folyton fokozzák s fo- fogják.

Most rájuk vonatkozólag is reform készülődik s mi magunk részéről tiszte szívből üdvözöljük e reformot.

Hieronymi tervezetet készitett a községi és körjegyzők tanfolyamának felállításáról. Hogy milyen legyen a tanfolyam, erre vonatkozó szerény kivánságnnk az, hogy semmi esetre sem oly méretű, mint az ország két helyen levő kurzus; hanem határozottan állami jellegű akadémia, mely minden lépcsőzetes metamorfózis kizárásával szakférfiakat tudjon nevelni.

A miniszter tervezete röviden ez:

Az ország nyolez különböző pontján állami akadémia egy éves folyammal. A tanfolyam hallgat-lsára előfeltétel: éiettségi vizsga és egy évi praxis. A tanfolyam tanrendszere nem igen hódul aj tanszabadság elvének, mert havoukint collokviumot, félévenkint vizsgát tervez.

Kivi kifogása senkinek sem lehet a tervezet ellen az esetben, ba azt a községi és megyei reformmal együttesen léptetik életbe. Mert azt még sem tarthatnék helyesnek, ba ily qualifikatióval biró fiatal embereket helyeznénsk a mai körjegyzői helyekre; mert sem ők, sem a vármegye velük meg nem elégedhetnének. A mai körjegyző, kit a közönség választ, s csekélyebb képesitvénynyel s igénynyel bir, ma már összetört a közönségével, a mi helyes is, szükséges is. De a jövő körjegyzőtől, kit esetleg az alispán helyez egy helyre, miut ismeretlentől többet várnak és mint ismeretlen kevesebbet uyujthat, igényei nagyobb mértékben vannak, a minek kielégítését-, — főleg ha a szükség kívánalmához képest kisebb körök lesznek — a községek pénztárából, nem tartanók helyesnek. Ha az állami akadémia szolgáltatja a körjegyzőket, akkor ezeket az allami szervezetben is kell elhelyezni és állami pénzen is fizetni.

Még ez. esetben is nehéz lesz kezdetben feladata, s azért a gyakorlati oktatást, vagy legalább a gyakorlati ismeretek teoretikus tanítását legalább hetenkint 1 órában helyesnek tartjuk, a sok jogi és poliikai Studium tanítása mellett

Mi kevésbé érezzük e reform szükségét, mert jó jegyzői karunk van; bár nálunk is sok nehézséggel küzd meg a körjegyző, a mennyiben segéd- jegyzői állások rendszeresitve nincsenek. De az ország más részén, már a szomszéd vármegyében is, érzik a hiányt.

Óhajtjuk, hogy a reform mielőbb megvalósuljon.

Castriferreus.

Egyházi gyűlés.

Pápa, májas 21.

A veszprémi ág. hit. evang. egyházmegye Gyurátz Ferenc/ esperes és Purgly Sándor egyházmegyei felügyelők elnöklete alatt folyó május hó 17-én tartotta városunkban ez évi rendes közgyűlését.

A gyülekezetek küldöttei 16-án este előértekezletet tartottak.

Másnap a gyűlésnek különösen két nevezetes tárgya volt; az elhunyt Tatay Sámuel esperes emlékére tartandó gyász isteni tisztelet s a helyébe egyhangúlag megválasztott esperesnek, Gyurátz Fe- reneznek hivatalába való beiktatása.

Jelen volt az egyházmegyét 25 évig nagy buzgalommal, Ügyes tapintattal kormányzó megboldogult esperes gyászoló családja, j— a helybeli ref. gyülekezet lelkésze és gondnoka Kis Gábor és Barát h Ferencz.

A gyászének elhangzása után Szarvasy Sámuel lajos-komáromi lelkész az oltár előtt kenetteljes buzgó imát mondott, Szalay Ferencz várpalotai lelkész pedig a szószékről egy minden tekintetben sikerült emlékbeszédet — felelve azon kérdésre : „ki volt a mi barátunk ?* A tudományok papja, az igazság bajnoka, a munka vértanúja, a szeretet apostola.

A szép hasoulatokban, gyönyörű eszmékben gazdag, költői lendületű beszéd a szónoki művek valóságos gyöngyét képezi. Nem is volt szív, melyet bide* gen hagyott volna; kebel, melyben a legérzékenyebb húrokat ne hozta volna rezgésbe. Végeztével mindenki sietett a szónok előtt kifejezni elismerését.

A világiak részéről Purgly Sándor megyei főjegyző méltatta hatásos, meleg szavakban Tatay Sámuel érdemeit.

A gyász isteni tisztelet után következett az uj esperes beiktatása és üdvözlése. Első helyen Purgly Sándor felügyelő, fordult az ünnepelthez, mint elnök társához, könnyes szemmel kérve őt, hogy az elnökségben neki mint az egyház roncsolt testű agg bajnokának segítője és jobb keze legyen. Azután az egyházi főjegyző üdvözölte a lelkészi és tanítói kar nevében.

A következő helyen Gyurátz esperes válaszolt a hozzá intézett üdvözlésekre, meg-meg köszönve az egyházmegye egyhangú bizalmát, melyet úgymond, a mint egyrészről nagy megtiszteltetésnek tekintek, más részről kötelességemnek tartok elfogadni. Társaim ide állítottak a hajó kormányrudja mellé; de a hajó csak akkor haladhat biztosan, ha önök is velem együtt fel szállnak arra s kezükbe veszik az evezőt. Ékes beszéde oly hatást idézett - elő, melyhez hasonlóval kevés ember dicsekedhetik.

Ihász L-ijos azon indítványának egyhangú elfogadása után, hogy a most elhangzott szép beszédek kinyomattasBa- nak s a hívek között kiosztassanak, felolvastatott az esperes terjedelmes és részletes évi jelentése, melyben beszámol az év folytán letárgyalt és elintézett ügyekről.

A gyűlés nagy részt privát ügyek elintézésével foglalkozott, amit 1 helyen szükségtelennek tartunk közölni. Csak mint örvendetes jelenséget említjük a kör-lelkészek jelentéséből, hogy a veszprémi ev. egyházmegyében az iskoláztatás oly pontos, mint másutt ritka helyen. A tankötelezetteknek 981/. °/.-a járt az évfolyamán iskolába. Az egyházmegye elismerését fejezte ki a tanítók dicséretes szorgalma felett.

A gyűlés d. u. fél háromkor ért véget, midőn a tagok a „Feher 10“ vendéglőben gyűltek össze közebedre. Az ebéd alatt több ielköszöntőt hallottunk. A legelsőt Gyurátz Ferencz mondotta Purgly Sándor felügyelőre, magasztalva az egyház ez ősz Nestorát. Azután Dr. Purgly Sándor éltette, az uj esperest. Felköszöntőt mondtak még többen, Szarvasy Sámuel, Kis Gábor, Lazányi Béla.

Vukovics S. „Nyugat- Magyarországi Híradó“ szerk. Kolozsvár város közönsége

197 frt 04 kr

300 frt

Segélypénz!

A „Veszprémi Független Hirlap“-hoz

e héten befolytak, s érkezésük sorrendje szerint a polgármesteri hivatalhoz általunk beszállitattak a következő adományok :

Kompolthy Norbert állomásfőnök, Kaczkó (Erdély) 2 frt — kr. Almásy Lajos munkás, Pozsonyból (az általa feltalált 8 Veszprémbe Szénásy és társa méhészetének rendeletre küldött uj naptár árát) 5 frt — kr.

E héten összesen befolyt 7 frt — kr.

Előző hírlapunkban kimutattunk

367 frt 51 kr.

Főösszeg: 374 frt 51 kr. További szives adományokat elfogadunk 8 hirlapilag nyugtázunk.

A m. alispáni hivatalhoz e héten befolyt és takarékpénztárilag kezeltetik:

A „Budapesti Hirlap*

17-ik küldeménye 385 frt 93 kr.

Kakucs község gyűjtése Pest-Pilis-Solt- Kis-kun vármegye alispánja utján 27 frt 21 kr.

Kiskovácsi közs. gyűjtése 4 frt 87 kr.|

Az országgyűlés képvisel őházának tagjai által felajánlott összegből a m. kir. bel ügy m. utján 2-ik küldemény 519 frt 40 kr.

Budapest fő- és székváros közönsége 1000 frt — kr.

Bozsok község gyűjtése 3 frt 20 kr.

A pápai hölgyek által rendezett, bazárral összekötött népünnepély és tánezmu- latság tiszta jövedelme beküldve özv.

Latinovics Béláné

által 453 frt 63 frt.

és 1 drb 10 m. ar.

Tas vármegye alispánjának ujabbi gyűjt. 19 frt 45 kr.

Nagyvárad város közönsége 50 frt — kr.

Vasvármegye alispánjának ujabbi gyűjt. 182 frt 69 kr.

Rumpeld József kassai

vendéglős gyűjtése 10 frt — kr.

A „Magyar Hírlap“

gyűjtése

__________4000 frt — kr.

A p

olgármesteri hivatalhoz e héten befolyt, s a veszprémi régi takarék- pénztárban kezeltetik:

Esztergomi keresk. és

iparkamara 20 frt — kr.

Szarvasi ipartestület 30 frt 46 kr.

Ó-Kanizsai ipartest. 5 frt — kr.

Váczi ipartestület 10 frt — kr.

Jászfényszarui ipart. 4 frt 74 kr.

Budapesti hentes-ipartestül et 10 frt — kr.

Solti ipartestület 7 frt 70 kr.

Brassói ipar- és kereskedelmi kamara 8 frt — kr.

Zombori kaszinó-egyl.

dalárda 358 frt 58 kr.

Módosi műkedvelők 30 frt — kr.

Bajai ipartestület 20 frt — kr.

Csornai Lőrincz 2 frt — kr.

Turkevei ipartestület 7 frt 05 kr.

A győri m. kir. áll. polgári leányiskola növendékei 18 Trt — kr.

Budapesti asztalosok

jpartestülete 60 frt — kr.

Zalasztgróthi jegyzs. 8 frt 25 kr.

A zürichi magy. egyesület gyűjtése 150 frankot.

Veszprémi Független Hirlap 2 frt — kr.

Veszprémi Független Hirlap 5 frt — kr.

e

ga__________________________kr.

Rendőrkapitányságunkhoz a hét fn. lyamán tiizkárosultaink részére beérkezett pénzküldemények ;

Segesvári rend őrkapitányságtól 9 frt 5g kr

Abrudbányai rendőrkapitányságtól 12 frt 90 kr

Szászvárosi rerdőrkapitányságtól ||| 10 frt 50 kr

ÚJDONSÁGOK?

— A herczegprimás udvarából,

A herczegprimás mint jeleztük, RÁ mába utazott a pápához; Kohl Medárd titkárja pedig múlt szerdán érkezett az udvartartással Balaton.

Füredre, ahol a nyarat fogja üdülés végett tölteni, illustris főnőkével együtt.

— Báró Hornig Károly megy$8 püspökünk ő mltságát a pápa hóuap 19 én reggel külön kihall tásou fogadta.

— Főúri eljegyzés. Esterházy Fe. rencz gróf, főispánunk testvéröcscse a devecseri uradalom tulajdonosa B napokban tartotta eljegyzését Lob- kovitz Mária herezegnővel Lobko. vitz I. herczeg prágai főur leáuyá. vak A széles körben jótékonyságé- ról és nemes szivéről ismert gréf eljegyzését városunk nagy örömmel vette tudomásul. Fogadja a nemes four eljegyzéséhez ez utón szivból jövő szerencsekivánatainkat!

— Felolvasások Veszprém javára.

Fenyvessy Ferencz dr. orsz. képvi. seló tegnap Győrött tartott, ma Pápán tartja s jun. 1-én Sopronban fogja felolvasásait folytatni a veszprémi tüzkárosultak javára. Az első nap felolvasott a „Lélek világából“, a második nap Jókai a felolvasás tárgya, a harmadiké pedig „A sas és a napsugár.“

— Vármegyénk a budai honvédszobornál. A budavári honvédszobor leleplezésénél Veszprémvárme- gye képviseletében dr. Óváry Fe- rencz országgyűlési képviselő, Kovács Imre, Paál Dénes, Lukacsek János, Kováts Ignáez, Veledics Mihály, dr. Kerényi Károly és Benkő István tették le a nagy és díszes babér koszorút, melynek nemzeti színű szalagján a következő felírás állott: „Veszprémvármegye hálás közönsége — Budavára visszavételénél elesett dicső honvédőinknek.“

— Gyászhir. Dr. Koritsoner pápai ügyvéd neje, szül. Halasy Ida asszony, dr. H a 1 a s I y Vilmos volt megyei főorvos leánya, hosszas sorvasztó betegség után, pénteken este 8 órakor 31 éves korában, városunkban meghalt, 3 gyászoló kis árvát hagyva hátra. Vigasztalja a mélyen sújtott derék családot a közrészvét, mely igaz bánatukban osztozik; az elhunyt fölött pedig legyen könnyű a föld !

— Régi honvédőink kegyelete. A

budavári honvédszoborra a Veszprém* megyei honvédegylet, mü virágokból készült kék és fehér szalaga nagy koszorúját Paál Dénes, Kováts Imre, Kerényi Károly, Garai Mihály, Mesz- lenyi János, Farkas Lajos és Varga Lajos 48/49-iki volt houvédeink helyezték rá.

— A Veszprém vármegyei tűzoltó szövetség alapszabályai dr. Ováry Ferencz ur által elkészíttetvén, a vármegye alispánja utján a belügyminisztériumhoz felterjesztettek jóváhagyás végett.

— Vizsgálatok a főgymnázium- ban. A helybeli róm. katli. fő- gymnáziumban az érettségi vizsgálatok a jövő hó 2, 3, 4. s esetleg 5 ik napjain tartatnak meg; a többi vizsgálat (az I—VII. osztályokban) ugyancsak a jövő hó 6, 7, 9, 10, és 12-ik napjain történik meg. 8-áű pedig tornaverseny lesz. — A magánvizsgálatok idejéül az igazgatóság jün. hó 13. és 14-ik napjait jelölte ki. A tanév az építkezések miatt jun. hó 15-én záródik, amely alkalommal a „Te Deum“ után záróünnepély, a jutalmak kiosztásával lesz. A jövő 1893—94. tanév csak szept. közepén nyílik meg.

— Felhőszakadás ,volt csütörtök délután Almádiban, mely tönkretette Dr. Óváry Ferencz gyönyörű uj parkmnnkálatait s számos szomszédos szőllöt. Sokat szenvedtek | Remetevölgyi s igy szerkesztőnk ottani birtoka is.

— A veszprémi tornaegylet által rendezett vivási tanfolyam, melyben az egyleten- kívül állók is reszt vehetnek, Sztralay Norbert fő- g| székvárosi vivómester vezetése alatt jnnius hó 2-án veendi kezdetét.