Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-12-09 / 52. szám

Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. nem látja, nagyot ütöttek a kis iparon, legyezhetik még ma is foly- ton-folyvást, de ez még magában nem volna olyan halálos csapás, lía — nem kiabálnák olyan nagyon: tűz van! hanem neki fognának egy­szer amúgy komolyan — az oltás­hoz is. A ki a tűzhelyen kivöl is szét­néz egy kicsit s aztán jó magát is lelkiismeretesen megbírálja, igazat ad nekünk abban, hogy g többi kőit (majd erre is sort kerítünk ám) különösen három főbenjáró oka vagyon annak, hogy a kisipar sc- hogysem akar lábra állani. No ngy-e kíváncsian várod szives K olvasó a szót ? Hát ez a három főbenjáró ok a következő: 1. Nincs a kisiparosnak elég tő kéje, hogy üzletét biztos alapra fektesse. 2. Nincs meg a kisiparosokban a társulás összetartás ereje. 3. Nincs meg a kellő szakkép­zettség. Egyenként, nézzünk a szeme közé | e mondásoknak, most ez alkalom- ■ mai vegyük csak kapóra az elsőt. Hogy is mondottuk. Nincs az iparosnak elég tőkéje, hogy üzletét biztos alapra fektesse. Kik mennek ma az iparos pá­lyára ? Hát bizony azt mindenki tudja, mindenki látja, hogy legtöbbnyire a szegény emberek gyermekei. — . Azok, kiket szülőik nem taníttat­hatnak, mert nincs módjuk reá, vagy azok, kik az iskolában orrukra buknak és tovább nem szalad­hatnak. Mi történik már most szegéuyl gyermekekkel ? Előttünk van egész jövőjük. Az inasból lesz legény, a legény hosszú viharos élet után ráadja ma­gát, hogy önállóvá lesz. Hiszen is­merjük jól a mai mesteriegények életét. Bármily jó munkások legye­nek, különben bármily előnyös munkabér legyen részük, azok leg­többje nem bir oly. erős akarattal, mondhatjuk erkölcsi erővel, hogy kissé a jövőre is tekintsen, hogy önállóságának bekövetkezendő ide­jére gondoljon. így szaporodik aztán napról-napra I tehetetlennél-tehetetlenebb, fiatal, önálló mesteremberek száma, kik elég anyagi alap nélkül, adósággal kezdik meg üzletüket, kik az első lépésnél hitelezőik (kereskedő stb.) közé kerülnek, hogy aztán ott ma- • radjanak — életük végéig. Mondják meg kérem, őszintén, hogy mi kép boldogulhat egy ilyen iparos? Hiszen ily körülmények közt lépésröl-lépésre nyomorultabb lesz ez a mesterember, ha fejét a falba veri, ba éjét és napot együvé tesz, nem magának, de hitelezőinek fog dolgozni. Igen, mondhatná valaki, éppen az ily szegény kezdő mesterembe­rek segítségére alakultak az „ipa­rosokat segítő pénztárak*, hitelin­tézetek és — a többi, már t. i. a hol van. No, hát én azt mondom, hogy szép, . szép; de ez komédia, fából vaskarika. A czél, amiért a takarék- pénztárak, segitö-egyletek alakultak nul terjesszék fel, mely iratokat ; ó a szövetség választmányának kiadja, mely viszont ezeknek valódiságáról a járási felügyelők utján győződi t meg. „Magyarország“ Ids nemes, de ma már ezekről kom( ly- lyan beszélni alig lehet, an A mai pénzintézetek rettenetc ás, önzöl:. Sutba vetették azt a neme in: elvet, ma már az | törekvésük >y- hogy részvényeik értékét emeljék || palotákat építsenek: de nem, hogj az iparos világot valóban boldo' it- gitsák. is Vannak körülmények, mikor okos at ember kezében a pénzintézeti pénz L>i is boldogító pénz lehet, de megverte k I a jó Isten a legtöbb iparost, a ki a üzletét | mai váltókra alapítja, s- Hogy és mikép kellene a szegény kezdő iparost igazán, önzetlenül se- § gélyezni, azt majd a felhozott kér­dés harmadikénál — | társulásnál a — fogom kifejezni. Addig is más szavam van. I Nagy baj, hogy az iparos pályára t csak tehetetlen emberek gyermekei mennek. i Hogyan | Hát mehetnének má­sok is? Bizony igen! Tagadhatatlan, hogy Magyarorszá­gon van még hála Istennek számos jómódú, erős anyagi alappal ren­delkező iparos. A szerencse, okos, józan munkálkodás, takarékosság még mindig ad ilyen iparost. Am mit ér | Szomorú tapasztalat, hogy mihelyt egy kisiparos anyagilag megerősö­dött s érzi, hogy van mit aprítani a tejbe, gondolva se gondol arra hogy legalább egy gyermekét ipa­rosnak nevelje. Derék iparosnak, ki az apa által megalapított mű­helyt további virágzásra emelje, ki a szerzett tőkével az ipar mezejére lépjen I ott a hazának s önmagá­nak becsületet szerezzen. Hej bezzeg külföldön! Az egykor szegény munkás, ha gazdag lesz, nem hagyja el arany- j bányáját. Gyermekét lehet mondani ölében j viszi műhelyébe, bele neveli úgyszól­ván az üzletbe s életének, munká­jának folytatását látja, lesi a növe­kedő liuban. Jgy lesznek erősek és tekintélyesek az iparksok- . Nálunk ? | No igazán elborul lelkem, ha rá­gondolok. Az iparos, ha egy kicsit meg- dolmányosodott, első főtörekvése, hogy fiaiból arakat neveljen. Bánja is aztán, ha annak a gyermeknek esze is van. ^ Szorítja és- költ reá. Két kezének 8 munkájával szerzett vagyonát önti annak a fiúnak koponyájába. ii Szánalmas vergődés! Mi lesz legtöbbször abból a fin- gj ból ? n Lehet tudós, hasznos tagja az k inteligencziáuak, tagadhatatlan. u De lehet legtöbbször egy czifra- • g nyomorúságos hivatalnok, kivel o bizony nem igen cserél egy jóra- t; való iparos. d Magyarországon tehát meg kell sl értetni az emberekkel, meg külö- t< nősen a jobb módú iparosokkal, b anyagi erősségüket igyekezzenek b arra használni, hogy megalapított | üzletük virágzását saját utódaiknak g munkálják, készítsék elő, hogy a ö meglevő vagyonnal nem csak a g tudós, de az iparos pályán is boldog t. embereket lehet nevelni. k Ez volna az első lépés a kisipar a 0- virágzásának előmozdítására, mei ha ilyen tehetősebb ifjak lépnéne es az iparos pályára, mindjárt más is képpen állanának a szakképzettsé k, társulási erővel, k, Aztán a gyárakkal is máskép le y hetne diskurálni.. 1- Miről más alkalommal irni fogok Mester. 3 —==__=__===________==__ Z i A megyei tözoltó-szövetséi , közgyűlése­Veszprém, decz 9. A megyei tűzoltó-szövetség e hó 3-án tartotta közgyűlését dr. 0 v ár y Ferencz szövetségi elnök elnökőlése mellett, ki üdvözölvén a jelenvol­takat, Konstatálja, hogy 27 egylet alakult eddig a megyében. Bemu­tatta a jóváhagyott alapszabályokat I s azután megetetett a tisztujitás. Közigazgatási elnök: Véghely Dezső alispán. Ügyvezető elnök: Dr. Ováry Fe­rencz orsz. képviselő. Alelnők : Szabó Károly ; főjegyző: Biázy Imre, jegyző: Csomasz Béla; pénztáros : Jenőfi Ferencz. Járási felügyelők lettek : Veszprémi járásra Kukorelly Ferencz, a pápaira: Szokoly [gnácz, devecserire Szikora Béla. zirczire Taltácsy Ignácz s az enyingire Gerber Sándor. Választmányi tagokul választattak: a veszprémi járásban : Balogh Ká­roly, Bolgár Mihály, Brenner Lörincz, Hegedűs János, Pongrácz Dániel, Rotterman Károly, Ruttner Sándor, dr. Réthy Ede, dr. Spitzer Mór, Szabó Imre, és Szeglethy György. A pápai járásban : Fenyvessy Ferencz, Jákói Géza, Pityány Jó­zsef. A devecseri járásban : Beck János, Sebül János, Fodor János. A zirczi járásban : Andre Gyula, dr. Kemény Pál és Bierbauar Lipóf. Az enyingi járásban : Karlberger Gyula, Fischer Károly és Kányay József. Az'évi budget ezután 150 megyei tűzoltó-egylet utáu, évi 6 írtjával 900 frt bevétel s ugyanannyi ki­adásban állapította meg. A jövő évi közgyűlés Veszprém­ben, 1894r. évi juoius második va­sárnapján lesz. Végül Szokoly Ignácz következő indítványát fogadta el a) közgyűlés: A Veszprém vármegyei tűzoltó- szövetség választmánya kérje fel a megye alispánját, mint a szövetség közigazgatási elnökét, hogy miután úgy az 1888-ban kiadott tűzrendé­szed kormányrendelet által a tűz­oltóságok szervezésére kitűzött ba­táridő már rég letelt, s mindezek daczára 183 község közül csak 29 szerveztetett tűzoltóságot, körrendele­tét bocsásson ki az összes főszolga­bírókhoz, hogy mindazoo kőzségek- beo, melyekben tűzoltóság még nem létezik, jövő 1894. évi január vé­géig rendbírság terhe alatt akár önkéntes, akár kötelezett tűzoltósá­got alakítsanak, ennek megalakí­tása után a tiszti karnak é3 a mű­ködő tagoknak névsorát, valamint a szerek leltárát hozzá haladéktala­néin annyira a játék iránti szenvedély, mint inkább megszokásból. Az akkori zűrzavaros időben ugyanis Damokles kardja lebegett a fejek fölött, az, ki ma szabad volt, nem volt biztos arról, hogy másnap börtönbe kerül-e, avagy a guilo- tine alatt vész el. A kávébáz ablakaiból a legelszomori- tóbb látványok tárnltak fel a nézők szemei előtt, melyek a leghidegebb vérü és idegzetű emberekben is borzadályt keltettek. Naponta, mondhatni őránkint vörös ingbe öltöztetett hóhérok s peezérek hurczolták a legártatlanabb áldozatokat a vesztő helyre. Egyik borongós nap délutánján szürke köpenybe barkóit férfi, gyors léptekkel lépelt be a kávéházba. A járó-kelők már messziről kitértek e férfin elől, mert daczára annak, hogy elburkólta magát, mindenki felismerte benne a rémuralom fejét: Robespierre Izidor Ferenczet, kinek az volt a jelszava: „Egy fele marok erőszakai többre lehet menni, mint egy telt zsák igazsággal.“ A népszónok hirlapirőbófi'küzdötte fel magát a fanatikus demókráía párt élére, a jakobinus club feje lett s mint convent tag XVI. Lajos kivégzésére szavazott. Ezen kőszivü emberre a legvéresebb tettek a legkevesebb benyomást sem tették O is azon kevesek egyike volt, a kik a fenti kávéházba jártak. Ide járt, hogy egy pár játszma sakkot játszhasson. Daczára annak, hogy nem a legjobb sakkjátékosok közé tartozott, megjelenése, mord tekintete annyira félelmessé tette, bogy a legjobb játékos vele szemben ' a játszmát elvesztette. Igen gyakíán megtörtént, hogy Robes­pierre órakon keresztül tétlenül ült s né­zett maga ele, mert nem igen akadt, aki vele szsmbe mert volna ülni, annál ke- vésbbé játszani. Az említett délután ismét partnerre várakozott, midőn egy fiatal ember lépett be a kávéházbe, kinek finom vonásai leányéhoz hasonlítottak. Sötét fürtök bújtak elő a bársony sapka áléi, tüzes szemeivel körültekintett s egyenesen Robespierre asztalához ült, aki ráuezba szedett homlokkal, gondolkozva nézett maga elé. A fiatal ember, mint Robes­pierre ellenfele, a felállított bábukkal búzást tett. Robespierre elfogadta és a játék kez­detét vette. A teremben siri csend állott be s a csendet csak a figurák ide-oda húzása zavarta meg. Kiváncsi, de remegő tömeg vette kö­rül az asztalt, lélekzetüket elfojtva figyel­tek a játékra. Az ifjú Bzép vonásai idegességet árul­tak el, lélekzetét elfojtotta és szive heve­sen vert. Egyszer csak felpillant, hogy Robespierre szemei közé nézhessen, de Robespierre szemét hirtelen lesütötte, azonban Roaeepierre hideg keze az övét érintette, mire észrevebecöleg elhalványult, A játszma mindezek daczára nagy gond­dal és izgatottsággal folytattatok tovább. A fiatal ember húzásaiból lehetett Jatni, hogy a sakkjátékban mester. A nézők között a legnagyobb türelmetlen­ség vett erőt s izgatottsággal lesték az eredményt, midőn egyszerre a bajusztalan szép ajkakról e szó „sakk“ lebbent el. Robespierre fejét kezéra hajtva, fénylő szemeit merően a vele szemben ülő fiatal emberre szegezte. A fiatal ember nyílt tekintetétől meghökkent, hogy miért? ő maga sem tudta. Még egy pár búzás — „meg van nyerve“ mormogták a nézők. ember megnyerte A talányszerü fiatal a játszmát. — Jél van, — mondta Robespierre jól volt játszma í Játszunk még egy játszmát. Azonban mibe ? A fiatal ember merően nézett ellenfe­lére I szenvedélyesen odsszdt : „Egy ember életébe 1“ A körülátlók megborzadtak. Robespierre a széket idegesen közelebb húzta az asz­talhoz i megkezdte a játékot. A fiatal ember látszólag nagyobb figyelmet fordí­tott a játékra. Mindenki túlságos izgatott- sággal figyelt a játékra s annak kimenetére. Alig játszót ak 10 peresig midőn a fiatal ember hangosén felkiált: „Matt!“ Robespierre dühösen eftaszitotta maga elöl a sakk táblát s vérbe futott szemük­kel a fiatal emberre kiáltott: — Aztán ? Ekkor I fiatal ember felugrott s könybe lábadt szemekkel kérte Robespierret: „Kegyelem a fiatal Luigi grófnak, kinek holnap a vérpadra kell lépni,< Egyben egy kiállított kegyelmezési okmányt nyújtott át aláírás végett. Gépiesen vette át amaz az iratot s a kávéház tulajdonostól szerzett író eszkö­zökkel aláírta az okmányt s idegesen összehajtva, átnyújtotta a fiatal ember­nek. — Igyni, most pedig szeretném tudni polgártárs önnek a nevét, — Mondja inká.bb ön — S polgártársnő, volt a fiatal ember válasza. Én nő vagyok, nevem Marietta C., boldog menyaaszouya vagyok a sakkjátékban megnyert Lnigi grófnak. Ezzel az ajtó felé sietett, hol ismét megállott i egy erős tekintetet Tetve Robespierre — e szavakkal búcsúzott el, „Isten velünk* | könnyed léptekkel sie­tett ki a kávéházból, hol egy elveszett életet újra megnyert. az orsz. fiigget. párt uj napilapja. Budapest, decz- 6. Just.Ii Gyula, a képviselőházi függet­lenségi és 48-as párt elnöke nov. hó 29-ről következő levelet intézte lapunk szerkesztőjéhez: Tisztelt Uram ! Azon nagy liarczban. melyet Ma­gyarország állami önállóságáért és függetlenségéért minden téren és minden törvényes eszközzel önzet­lenül és teljes odadással fölvettünk, égető szükségünk van egy a fővá­rosban megjelenő oly politikai napi­lapra, meiy tántoríthatatlan elvhü- séggel kész küzdeni és harczolnx azon dicső és magasztos elvekért, melyek a függentlenségi és 48-as párt lobogójára vannak felírva. Rég érzett hiányt van hivatva pótolni egy oly pártlap léte-itése, melynek törekvései mindenben meg­egyeznek pártunk törekvéseivel és a melyet ennélfogva czélunk azonos­ságánál fogva magunkénak tartha­tunk. Örömmel értesíthetem önt t. uram, hogy azon nehézségeket, melyek egiy ily pártlap létesítésének mindeddig Htjában állottak, főleg Hói ló Lijo-i elvtársunk íáradazása és áldozat- készsége folytán sikerült leküide- nünk és hogy pártunk lapja az ő szerkesztése alatt az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt erkölc-i támogatása és pártunk kitűnőségei­nek és azonfelül legjelesebb Íróink szellemi közreműködése mellett már f. évi deczember hó 20-án ott a fővárosban „Magyarország“ czimea fog megiudutni. A midőn önt t. uram, erről az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt megbízásából teljes tisztelettel értesíteni szerencsém lenne, egy­szersmind teljes bizalommal felkérem hogy lapunk ügyét pártfogásába venni, jelen levelemben közölteket ottani elvtársainknak és becses lapja olva­sóinak szives figyelméba ajánlani méltőztassék. Hazafias üdvözlettel Justh Gyula a függetlenségi és 48-as párt elnöke. Szegényeink karác: Veszprém, decz. 6. Szegényeink jótevői, az ügybuzgó veszprémi nóegylet már befejezte gyűjtését, melylyel gyámoltjait, 1 városi szegényeket a karácsonyi* ünnepek alkalmából segélyezni fogja. Harmadfél száz forintot gyűjtöt­tek össze e czélra. Oly összeg, mely­nek egybegyűjtése — szomorú anya­gi viszonyaink közt — bizonyára sok fáradással járt, de melylyel sok nyomort is enyhíthetnek. Hálatelt szívvel adózunk ezért, a szegények tolmácsaként, | jólelkű, gyüjtónóknek. Vegye számba irgal­masságukat a mindenható jó Isten. Im i közöljük a gyűjtés ered­ményét : A veszprémi jótékony nőegylet által szegényei részére eszközölt karácsonyi gyűjtés alkalmával a következő kegyes adományok foly­tak be. Biró Terézia és Balogh Károlyné gyüj- t ói vén: Dr. Palotay Ferencz 1 frt, Vogro- j uics Antal 2 frt, Dr. Fehérváry József 5 frt, Kemenes Ferencz 5 frt, Pribék István 6 írt, Dr. Rédey Gyula 2 frt, Berman An­tal 1 frt, Soberer István 1 frt, N. N. 40 kr. Jánosi Sándomé 1 frt, Takács József 1 frt, N. N. 50 kr, Kolosváry Józsefné 1 frt, Szalatkay Istvánná 1 frt, Segesdiné 50 kr, Csomasz Dénesné 50 kr, Súly Edáné 50 kr. N. N. 1 frt, N. N. 20 kr. őzv. dr. Schultkeiszné 30 kr, Pf-ifer Ignácz 25 kr, N. N. 30 kr, Rőzsáné 20 kr. Boór Lajos 50 kr. Rada Karicza 20 kr. N. N. 20 kr. Patzl Jenőné 1 frt, N. N. 10 kr, őzv. Sebön Ignáuzné 50 kr. özv. Hets Lajosod 50 kr, Nemsurné 50 kr. — összesen 34 frt 15 kr. Kovács Imrémé és Hoffmann Sámuelné ivén: Tü úszik Sándor 1 frt, Hoffmann Sá- muelné 1 frt, Tauszik Manóné 50 kr, Ku- bay Hnbertné 1 frt, Breuer Gáborné 1 frt, Cséby Ferencz 1 frt, Fischer Manóné 1 frt, Balogh Károlyné 1 frt, Berger Józsefné 1 frt, Cseresnyés Ferdínándné 1 frt, Horváth Sándorné 1 frt, Pozsgay Miklésné 2 frt, Veledits Mihály 1 frt, Rápocb Sándorné 1 frt, “Kruspér Pálné 1 frt. Vadnay Béláné 1 frt, Rothan8er Rudolfné 80 kr, Weisz Edé- né 50 kr, Stern Emilné 1 frt, Kreutzer Antalné 60 kr, Hartman Mér 1 frt, Löwy Béla 1 frt, Rothauser Ignácz 1 frt, Pasch- kesz Mér 1 fit, Hirschfeld 1 fit, Kozarics 1 fit, Rosenberg Adolf 1 frí, Politzerné 50 kr, Magyar Antalné 50 kr, Rothauser M. Sámuel í frt, Barcza Kálmánná 1 fit, Ko­vács Imréné 1 fit, Halassy Vilmosné | frt. Steiner Ignáczné 1 fit, Hiraobfeld Bela 1 fit, Jankó Kálmánná 1 Irt, Halassy Aladár 1 fit, Berger Arnoldné 1 frt, Greimer Sá- muelné 1 fit, Weisz Elekné 1 frt 60 kr, Rathäuser Izidorné 1 fit, Kollin Lázárné 50 kr, Perezei Györgyné-60 kr, Sándorfiué 50 kr, Hordóssy 1 fit. Koller Sándorné 1 fit, Sörös Zoliánuá 1 fit, .Vloisnerné 1 frt, Fehér »Sándorné 1 fit 50 kr, Kőszegi Jó­zsef 2 frt, Dr. Óváry Fereuoz 2 frt, Szarka Sándorné 50 Ikr, dr. Rosenberg Lajos 1 frt, Takács Ádamné 50 kr, Sz. J. 1 fit. Berger Gyuláué 1 fit, Lichter Józsefné 1 frt, Ambrus Elekné 1 fit, Knau Gábor 50 kr Kiss Imréné 20 kr, Fejes Antaluó 50 kr, Szalay Ferenczné 1 fit. — összesen 59 frt 20 kr. Végh Istvánná és Szilágyi Endréné gyüjtóivén: Végű Izidoráé 1 fit, Deutsch G. Sándorné 1 frt, Verner Károlyné 1 fit 50 kr, Dr. Perlaky Józsefié 1 fit. Boné Jánosáé 1 fit, Szloboda Mátyásáé 50 kr, Krausz József 1 fit, Ney jakibné 1 frt, Veisz Mérné 1 fit, Bokrossy Viktor 1 frt, Kencssey Möriezné 1 fit, Látos Ferenczoé 1 fit, PillitzDávidaó 2 frt, Fereuczy Ottilia 1 frt, Komjáthy Lajos 50 kr, Fereuczy Károlyné 1 frt, Pfeifer Miklósué 1 • fit, Veisz Juli 20 kr, özv, Virklcrné 1 fit, Bauer Károlyné 1 fit, Fay és Eiselt 1 frt, Dr. Kerényi Károlyné 1 fit. Pap Gyula 1 frt, Fekete I/.idor 1 frt Braun Gyula 50 kr, Szemerey Jáuosué 1 frt, Kéz Vilmos 1 frt. Mei/.uer Lipótné 1 frt, Plosszer József 1 frt, Kiss István | frt, Licktenberger Károlyné 1 frt. Matyók Kálmánná 1 fit, özvegy Tőttőssy Mihályué 1 frt. Vessze! Lipótné I frt. Próder Józsefié 1 frt, ScUvarcz Ignáczné 50 kr, Csolnoky Lászlóné 1 frt, Pettau Józsefié 50 kr. Deutsch Izidorai 1 fit. Steiner Jenőné 50 kr, Tuszkuu Miyeraí 2 frt, Kadelburger Tuszkau Fanny 2 frt Öchvarcz Antalné 50 kr. Torma Istvánná 50 kr. Krausz Józsefié 1 fit, Vurda Manó 1 frt, dr. Rosenberg Jenőné 1 fit Velner Lajosáé 1 fit, Csaté Antalné 2 fit, Vizner Jáuosué § fit, Weisz Manóné, 1 frt, Kirg Mária 2 frt, Köves Jánosáé 1 frt, Rubtn-r Sándorné 2 fit, UJvardy 1 frt, Rieger Jánosné 50 kr. Hankóezy Józsefié 1 fit. Eszterbay Ferenczné 1 fir, Tót Lászlóné 50 kr. Nagy Iváuué 1 frt, özvegy Stoll Miklósné 2 fit, Györötskéy Györgyné 50 kr. Kreutzer Ferenczné 1 frt, M-szlenyinó 1 frt, Szili Horváthué 1 fit, Terelmes Lijosné I frt, Kletzár Ferenczné 1 forint, Szeefrancz Józsefié 1 frt, Rikóty Edéné 1 fit, dr. Cseresnyés Józsefié 1 fit. Kovács Mari I frt, Fodor Gyuláué 1 frt, Güuth -r Irma 1 fit, Peska Ignácz, 50 kr. dr. Krascsenics Vilmosné 2 frt, özvegy Glatz Ignáczuó 1 frt. Rozenthal Nándoraó 2 frt, dr. Köves Jenöné 1 fit, Köves Béláné 1 frt, Súly Lászlóné 1 frt, Levaticsné 1 frt Regényi Lajos 24 kr. dr. Fodor Mihályné 1 fit. Grimer Lajosnó 1 fit, Ney Anna 1 fit 50 kr. Keresztes Józsefné 50 kr. Husvéth Mártonná 1 fit, Tóth Ignáczné 1 fit. Rosos Gyuláné 50 kr, dr. Réthy Edéné 1 frt, dr. Pillitz 2 fit. Összesen 96 frt. 44 kr. Pupp Gyuláné és S ándorfy Miksámé gyűjtő ivén: Lobi 10 kr, Scbvarez 10 kr. Csanyi Gyuláué 1 frt, Veisz Józsefié 40 kr, özv. Ullirné 20 kr, Khol Irma 10 kr. Fülőpné 50 kr. Veisz Mórué 40 kr. Berleg József 1 fit. Harabasevszkyné 1 frt, Vaskó Ferenczné 1 frt, Barabásáé 1' frt, Dverly Róbertné 50' kr. üvely Mariska 50 kr, Vaszary Bóláuó 40 kr, Czolíenstein Ferencz 40 kr, Czollesteiu Róza 40 kr. őzv. Boda Istvánná 1 frt. Angol kisasszonyok főnők nője 3 frt. Nagy Károlyné 1 frt, Csenkey Gézánó 2 frt, Mórocza Kálmán 1 frt, Takács Lajos 1 fit, Kürtdr Károly 50 kr. FarKas L »josné 50 kr Szanyi Arpádnó 1 frt, Csapó Kálmánué 2 Irt, Hocbvald Károlyné 2 fit, Majsonné 2 fit. Rainprechtné 1 frt Nemzsur Elek 2 fit, Rosos Ödön 1 fit 50 kr, Ka­rácsony Mari 60 kr, Trumm Antalné 15 kr. Vörösmarty Elek 20 kr, Pekárdi Gézáué 30 kr, Szaueknó 30 kr. Végh Istvánná 50 kr, Gerencsér Józsefné 50 kr, Kurtz Gyuláné 20 kr, Szilts Kálmánná 50 kr, Sándor Dezsőné 60 kr. Zeller Lina 10 kr, Molnár Gáborné 40 kr, Ro’biuser A. 40 kr. Hol- leschné 1 fi". K-messey Ida 50 kr. Rath Anna 1 fit, Szűcs Ákos 50 kr, Csolnoky Ferenczné 1 frt. Tatarek Kálmán 1 frt, Mezriczky Károlyné 1 fit, Némethy Gábor 1 frt, Győröcskey Cyörgyné 50 kr, B-ukinó 1 frt, Jenőfy Ferencz 50 kr, Beesik Teréz 1 frt, Liczné 20 kr, Szilágyi Endréné 1 frt, Liptai Sándorné 50 kr, Paál Dénes 1 fit, Kenessey Pongrácznó 1 frt, Gerő Antalné Ifit Purgly Sándorné 1 frt, Vóghely Dezsőné 2 fit, Brenner Jaroszlávné 2 frt, Kenessey Aladár 1 frt. Fehér Istvánná 50 kr. Össze­sen 57 frt 45 kr. Es így összesítve a tételeket főösszeg 247 frt 24 kr. A kegyes adományokért hálás köszönetét mond a veszprémi jótékony nőeyylet elnök­sége. • i , Csaino 3s:_ A „gentry“. Irta'; SXáivtonffy Dávid. Ujabbkori antboprológiai tünemény vala­mint régebben nem tudtak apáink az in­fluenzáról, hanem C3ak náthát vagy kathar- rust emlegettek, a meghűlés bizonyos kelle­metlen szimptomáiesetén, épp úgy elbámultak volna, ha valamelyik nemes ifjú azzal állott volna elő, hogy ő — „gentry,. Poéta non fit, séd nascitur: a gentrynél megfordítva van. Az aszfalt, a makadam, a gázláng és a fővárosi levegő teremti meg, | közönséges halandóból. Mágaás, nemes ember és polgár — ez a három alakja volt I magyar társadalmi életnek. A demokrá- ezia fejlődésével társadalmi életnek — luc as a non lucendó — megtermett a „gentry“. Nem az osztályról, az angolosan és fe­leslegesen elkeresztelt köznemes'égről beszé­lek, hanem az individumrél, mely jár, eszik, alszik, szóval él és maga-maga öntudatával bir annak, érzi, mondja, hogy ő „gentry“, egy, a közönséges nemes ember és mágnás közti átmeneti lény. A Rohan herczegek családi jelmondata : „Roi je ne peui, prince je ne veux, Rohan je suis“. Körülbelül ezen a teórián alapszik az a tünemény, hogy egy szép napon egy magyar ember egy­szerre csak azt mondja, hogy ö „gentry“. Mágnás nem lehet, egyszerű nemes nem akar lenni, pugrb még kevésbé, er<*ó ő „gentry“! _ Pregnáns jellemvonásai azonban csak emberi életkor 17. és 40-ik évei közt m„ tatkoznak, a 40-ik even felül elmosódnak » 81 1 »fAtry“-ből talajjavítással tepelődö mezőgazda, gyermeknevelésen tön. rengő családapa, főispán, megyei ellenzéki vezerfírfiu, miniszteri tanácsos vaoy ilyesmi 1 sz, szóval vagy pihen a babérain vagy igyekszik betömni a lyukakat, a me­lyeket tárcsáján a gentrység költséges mes" térség ) ütött.-^,l^*Fcébás „gentry“ felfelé demokrata lefele arisztokrata; büszkeségét sérti, Önérze­tét bántja és az ogvoníőség elleni dőlyfije dacznak tekinti, ba X gróf uem tegezi és amúgy „ur“-uak szólítja j hangosan, a meg. győződén érzetével viszouazza az Andrássá utón az Y. gróf „szervus“-ait, viszont szem- te'enségnek kvalifikálja, és boszankodik, ha hajdani piarista gimuáziumbeli pajtásai ke­resztnevén per tu szólítják meg a lé versenvi téren akkor, mikor ő a jövő ári bécsi derby esélyeiről beszélget von Pudelnita-Hastnichts berlini sportsmanuel. Ilyenkor a mezzoszoprán hangon viszon. zott köszöntést, egy „enk-enk“ hangjáték előzi meg. Nem szívesen hallja, ba e»yik nagybátyjáról kérdezősködnek, aki taláa°fis. káiis Zampléraben, vagy plébános Zalában de sűrűén emlegeti egyik boldogult naeyl uéujét, aki csillagkeresztes hölgy volt és Morfinban halt meg astmában. Antiszemita a Hungáriában, a váezi-ut. czáu, az operábln, a kaszinóban, stb., fiú. szoinita a patrimóninmban, és a kisebb bmkárok- com'oirjaiban, mikor post equi- tnm sédét atra cura. Modorán a szigora etikett és a játszi nonchalance vegyüléke ömlik végig, spanyol grandazza tiroii jodlerrel, ambra illat ázta­tott kender szagával. Már kulsejéu van valami specziális, ami |megkülönbözteri a közönséges halandótól ha messziről nézzük, elegáns londoni klub’ man, lia köz »Jobb jő simplex gigerliaek tű­nik fel, c-ak közvetlen közelből látjuk, hogy mi: „gentry“. A ruházat sziae alkalmazko­dik, uem az óramutatóhoz; koczkás, csikós és szinvegyülókébeu meglepő, a délelőtti órákban értvén a délelőtt alatt, a déli órástól délután 6-ig terjedő időt; előxelő komoly a délutánal, azaz este 6-tól reggeli 5 óráig terjedő napszakban. A gomblyukat 5 szál szegfűből összekombinált fehér vagVi piros botanikai szörnyeteg éke-iti. A czipő kényelmes, hogy m akadályozza az előkelő lépkedóst, de keskeny, hosszúkás, alig van sarka, mert ez angol típust kői- . csönöz, és maszkierozza a netalán létező® polgárias bütyköket és demokratns teletal- pakat. Az iuggalórban is van valami, ami a mindennapiasság színvonalán fölül áll, iá ce ebbm is különbözik a „gentry“ amino- rum gentium gigerlitől; a gigerli inggal- | Járja alak, bőség és színek tekintetében9 túlzásokban csapong, a „gentry“ inggalérja | nyakkendő fölött merészen előretör, és iizutáu szellemes fordulattal az áll alatt a két hegye összetalálkozik, olykáp, hogy az ily módon keletkezett tölcsérbe, nagyobb j momentumok és komolyabb pozéok aíkal- - mával a nagy férfiú állát belevonhatja, amj által azon benyomást í-emáti kelteni, mintha | nem a paprika, töltött káposzta é< túrós csusza par excellence hazáiban, hanem vala­hol Hampshire vagy Northumberland vidé­ken pillantotta volua meg | napvilágot. A kalap nem követi a divatot, a gentry- nek saját külön kalap-karaktere vau, mely érzékiden az alak változatai iránt. A gentry mm reggelizik, hanem „Inncholt“, nem ebédel, hanem „diniroz“, és a ferblit „jeu“-nek nevezik. Czigarectája egyiptomi, mely azonban néha a Jean gyártmánya, | nem szivarozik csak 18 czentiméter hossza- i eagn szivarokat, mert ez a kaszinói tagság í látható szimbóluma, otc lévén kaphatók e tüdő-tornászati czikkek. A színházban elöl ül, de az ülésre hasz­nált testrészének csak fele részé i, a másik file balanszíroz és a majdnem mellényzaebig felszedett egyik láb állói képzett egyemuly- ban mig a támpontot a negyedik székre átnyújtott -kar adja meg. Egy este legalább két színházba megy, benéz az operába, a hol lehetőleg egy pianisszimó alatt telepe­dik le onnan a „nemzetibe“ vágy a „nép“-be megy, a nemzetiben az előadás alatt a né­zőteret nézi, felvonás közben az operát di-.J osári a szomszédjának; a népszínházban fi- I gyelmesen hallgatva a 99-szer hallott opi-1 rétiét, felvouás közben a nemzeti színházban I levő pokoli meleget panaszolja egyik mel- I létté ülőnek. Színház után, ha nem „várja“ X. gróf I vagy Y. báró az orfeumban, akkor „benéz“ 1 a Hungáriába, zsemlye helyett házi kenye­ret kér, házi kenyér helyett zsemlét kér,. fél a légbuzámtól, saját mnuogrammos po­hara van, a piactérnek nem csenget a po­harán késével, hanem a kis ujján levő cabochon-gyürüvel kopogtat magyarul beszél ugyan a pinczórrel, de „Sie lieber Josef“-nek szólítja. A „gentry“ vagy Budapesten laké vidéki földes ur, vagy képviselő, vagy a tisztelet­beli segédfogalmazó és miniszteri titkár közti hivatalos létrafokokon mászkál vala­melyik minisztériumban, kecsesei tapintattal pl gyakran szerencsével. Ha nincs kötve hivatalhoz, nyáron vagy a „birtokainak* nevezett kis ingatlanán pihenni a fővárosi fáradalmakat, vagy Tátrafdred és Balatonfüred közt választ terrénumot nyári tevékenységének, vagy az ismerősök közt egy tengeri fürdőről tuda­kozódva júniusban a „Hensohel Conrs- I buch“-ot keresi a kaszinóban és azután — cím ‘gy Rideguudba vagy Kaltenlentgebenbe. Es ha beköszönt az ősz, amit „season*- nak nevez — kezdi ott, ahol elhagyta. _ I Telik múlik egyik „saesoíi“ a másik után és közeledik ama bizonyo) 40-ik év. Ezt az átgnbézási fordulópontot megelőzi azonban rendesen még egy más momentuiBi a pénzügyi kérdések bonyolódása, vagyis egy sokáig ki nem kerülhető krach. Mindenféle személyes tulajdonokat szili- gerálbat az ember magának, esetleg pffi naiv lelkekkel is elhitethet, deli termetet, I szellemességet, dús hajzatot, zeneértést, “®-| még becsületet is, de ba egyszer nincs péu® — annak ellenkezőjét sem magával,| sem mással el nem hiteti senki. És mielőtt ez a veszedelmes állapot teljességében bekővet- ■ keznók, a „gentry* otthonról kezd »Imi , Szombat, decz. 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom