Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-10-14 / 43. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Hírlap.

ügyekben, legelőnyösebb, ha a hozzá legközelebb eső gazdasági tanintézetet veszi igénybe.

A keszthelyi m. ki r. gazdasági tanintézet igazgatósága.

A vasut-ügyben.

. — Njilt térelem a v. t. képviselő urakhoz. — Veszprém, ott. 14.

Már-már abban a reményben ringattuk magunkat, hogy az évek éta tengeri kígyó módra fel-felbukkané vasúti ügy levétetik a napirendről.

Mert bizony kérem elég volt ebből a vasutas hajszából. Van a szegény Veszprém városnak amúgy is elég baja, nyavalyája, melylyel meg kell birkóznia; hát a vasúti részvényjegyzés terhére egyáltalában nincs szüksége.

Kérdem: nem-e előbbre való dolga minden okos gazdának : előbb rendet csinálni a kis gazdaságában, mielőtt uj és nagy koczkázatu vállalatba fog.

Már pedig ki tagadhatja, okos ember, ebben a városban, bogy a város anyagilag igen rosszul van szitnálva ? Van adósságunk sok és jövedelmünk semmi. Még az erdő- üzemből befolyó jövedelem is felére csappant le az uj erdőüzem beho- I zatala óta. Egyedüli tentartó forrá- i sunk a községi pótadó, mely már is alig elviselhető magasságra csigáz- tatott.

Hát most még azt a pótadóter- het is emeljük egy koczkáztatott vállalat, a vasút ügy miatt?

Azok az urak, akik a vasutat minden áron fel akarják épittetni, biztosithatnak-e bennünket arról, bogy ezzel nem-e halálos döfést adnak ipari, kereskedelmi és termény-forgalmunknak ? Ha biztosíthatnak, akkor álljanak ki a síkra; vegyék magukra a felelősséget érte vágyónilag is.

Mert addig a pontig, mig csak arról volt szó, hogy Veszprémtől Dombóvárig épül egy jaj vasút, addig lehetett félelem nélkül a vasútról beszélni. De mióta a vasút engedményese a Győrig tervezett másik vonal engedményeseivel fuzionált, kész veszedelem fenyegeti Veszprém városát.

Amily bizonyos, bogy a Bakony- vidék eddig is Győr felé húzott, ép oly bizonyos, hogy megyénk e ré szének Győr felé való gravitálását az uj vasút csak clősegitendi, s maga után vonja majd a mezőíöldi termény forgalmat is.

De hisz ez természetes is. Győr nem egyéb, miut gyűjtő stácziója a bécsi gabonapiacznak. Ott mindig nagyobb ára volt a gabonának, mint Veszprémben s tényleg most is 50—70 brajczárral drágább ott a gabnanemü. így. természetes, hogy a vasúti könyü közlekedés összes terményeinket oda fogja irányítani s a veszprémi vásártér teljesen üres marad.

Eddig legalább a pénteki hetivásár forgalmából tengette magát a veszprémi kereskedő és iparos — de tessék rávigyázni, hogy ha ez a vasút kiépülhetne, félév se kell neki, hát egymást fogják érni itt az üzleti bukások g az iparosság 1 — 2 év alatt teljesen tönkre megy.

Ezért végzetes, válságos koczkáz- tatás itt a vasutügy s most a városi képviselők teszik a legjobb szolgálatot a városnak, kik erről a hazárd játékról letesznek s inkább i azon vannak, hogy a város adósságait törleszszük, jövedelmi forrásokra szert tegyünk, pótadóterhünket reális czélokra pl. kaszárnyára, honvédbarakkokra, polgári iskolára, vízvezetéki műre áldozzuk.

Fel is kérünk ezúton minden lelkiismeretes városi képviselőt, hogy a mindenáron vasutat épiteni akaró konzorczinmtól — mely első sorban saját érdekét hajbászsza ezzel — tartózkodjanak. Gondoljanak a város jövőjére s ne áldozzák fel a ma még meglevő kevés forgalmat idagen önző érdekek molochgyom- rának.

Egy veszprémi kereskedő

a többiek nevében.

Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság.

Budapest, okt. 13.

Az egészséges életerő és természetes ér- télmesség mellett, melyet a magyar nép ezeréves, változatos történelme folyamán meg tudott őrizni, főleg az erők ügyes kőzpontoaitása az, a mi lehetővé tette, az ország bámulatos fejlődését úgy politikai, mint közigazgatási téren.

Mint ez irányban kitűnő példát, a magyar ipar- és kereskedelmi bank részvény- társasagot idézi a „Pester Co rrespondenz*,

mely banknak tevékenysége, az általa hely- lyel-köxzel nevezetes áldozatok aran, tisztán általános hazafias és a jövöre számított gazdasági indokokból létesített uj vállalatok, üdén és erélyesen lüktető életet hoztok az egész magyar iparflgybe és még a mezőgazdaságnak is uj, üdén és du^an bugyogó forrást nyitottak még, „4 magyar takaréJtpénetárak központi jel- zálogintésete, melyet a magyar ipar- és kereskedelmi bank részv. társaság teremtett, az úgyszólván leszegezett, az általános forgalomra nézve immobil s így holttá tett tőkét, melyet a vidéki takarékpénztárak jelzálogokba fektettek, mozgó7® tettek, csengő forgó pénzzé, kedvelt értékcsere — és forgalmi eszközzé változtatta 8 igy a nemzetgazdaság ez ágát a föllendüléshez segítette, a mi már most igen hasznos gyümölcsöket mutat fel, a jövőre pedig eddig soha sem sejtett lendületet Ígér.

A magyar ipar- és kereskedelemi bank részv. társaság által alapított szövetséghez eddig mar harmincz vidéki takarékpénztár, köztük a legrégebbek és legerősebbek, csatlakozott és a nagy piacz kész arany gyanánt veszi a központi intézet zálogleveleit annyira, hogy kérdésen kívül van, miszerint az a két millió foiint, melylyel a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja alupiltatott, dús kamatokat fog haj tűni és a mi a fődolog, hogy a kitűzött c/e'lfc teljes mértékben el fogja érni.

Hogy a magyar ipar- és kér. részv. társaság a többi reszes hazai intézetekhez hasonlóan tetemes közvetlen nyereséget értei a fingj kon vérzi ó müvei étén, az magától érthető s a részvényeseknek a f. üzlet-év eredményéről előterjesztendő jelentésben elég előnyösen észrevehetővé fogja magát tenni; de figyelembe veendő az a közvetett előny is, amely az egész hazai bank- és hitelflgy ja vara majdnem az összes állami czimletek roppant forgalmából, kicseréléséből, eladásából és vételéből spekuláció, valamint a takarékos és befektetést kereső közönség traoszákciói folytán eredt.

A mai, általában nem valami különös vidámságra bátorító korban azokra nézve, akik nemzetünk ütőerén tartják a kezüket, valóban öröm, nagy megnyugvás, ha oly intézetek működését kísérhetik figyelemmel, minő a magyar ipar- és kereskedelmi- bank r. t., egy a többek közt, mert hála Isten van több is, melyeket büszkén nevezhetünk a magunkénak. Csak úgy kísérhetjük nyugodt szemmel a világfor- galom szeszélyeit és Cselvetéseit, ha a belső fioánczialis erőt állandóan emeljük, a meglevő összeget értékekben okosan s le nem kötve forgatjuk, ha meg Van a biztosságunk, hogy a saját eszközeink mindig a kezünkbe vannak, ha életképes érték nem hever parlagon; nincs gyümölcs- teleníl! elásva pénztárukban és piuczékben, hanem termékenyítve lesz és maga is termékenyít ve mint egészséges vér teszi meg a körforgását az állam testben.

Veszprémyáros közgyűlése.

Veszpréraváros képviselő testületé folyó 189 3-ik évi okt, 17-én a városház tanácstermében közgyűlést tart.

A közgyűlés tárgyai:

1. ) A győr-veszprémi és Veszprém- Dombóvári helyi érdekű vasút segélyezése.

2. ) 5gy vizsgázott erdő őr alkalmazása.

A párbaj ellen.

Veszprémi, okt. 14.

A nagyváradi halálos párbaj rémhíre megrázta az egész magyar társadalmat..

A megyék, városok közgyűlései — első sorban Nagyvárad város közgyűlése — feliratokat intéztek az országgyűléshez, a bárbaj büntetésének szigorítása s egyúttal a becsületsértés s rágalmazás büntető paragrafusainak súlyosabbá iétele iránt.

Maga a társadalom is csatlakozott az üdvös mozgalomhoz s eddig 60- nál több caszinó és egylet hozott oly határozatokat, melyek a párba- jozőkat, segédeiket és orvosaikat kizárják a tagok sorából.

Hogy azonban egyes törvényszékek még most is mily szüklátkőrüen ítélkeznek a párbajok elbírálásánál, arra eklatáns példa a gyulai törvényszék e heti ilyen tárgyalása.

A „ Honvéd* mai száma e tárgyalásról szó szerint a következő tudósítást 8 kommentárt közli :

»Nagyon épületes dolog a békésgyulai párbajtárgyalás. Walfisch orvos a katonai hatóság pressziója alatt párbajra hivta ki, majd meg- korbáeaolta Kulpin nevű kollegáját; igy kívánta a lovagias becsület. A törvényszék ezért elítélte nyolez napi államfogházra. Enyhítő kö- * rülménynek azt vette fel az ítélet indoklására, hogy katonai presszió alatt cselekedett.

Kaczagtató. Magyar királyi törvényszék meghajlik a katonai szokás előtt s megerősíti a tartalékos tiszteket abban a hitben, hogy a polgári törvény és as ostoba katonai ssokás összeütközése esetén, a katonai szokás előtt kell meghajolniok. Ott van a kezünkben a törvény, avval a katonaságot megtaníthatjuk arra, mit

követel a társadalom biztonsága és

békéje. _ Éppen a tartalékos tissteket

kel

l irgalmatlanul sújtani, ha párbajoznak, vagy párviadalra kihívnak valakit; hadd válaszszanak a polgári becsület közt. Nem tűrhető, hogy közöttünk fen- hé,ázva sétáljanak egyesek, akik azt hiszik, hogy az ő becsületük jobb, finomabb, értékesebb, mint a mienk ! Aki a katonai szabályt többre tartja, mint a polgári törvényt; az menjen a kaszárnyába.“

Kis mezőgazdáink a bíztoritás terén.

Biztosítani — pénzt kiadni oly valamire, mi sem adó, sem végrehajtás utján nem kötelezi a mi kisbirtokosainkat, olyan valami, mit kívánni, de követelni nem lehet még ma, miután ezzel tisztában igen kevesen vannak és ennek hasznos voltát csak ezek képesek méltányolni. jj

Hogy mily áldásos ezen intézmény, bebizonyított tény, de miután kisbirtokosainkról léven szó, szomorúan tapasztalták folyo évben, midőn hazánkban teljes vidékek lettek áldozatai tűzvész- és jégnek, kimondom, kik érezik, fájdalom e csapások súlyos voltát, mint szegény kisgazdáink, kik nem biztosítanak, vagyis önbiztositók, viselvén a rizikót öntudatlanul; mert mig a vagyonos osztály, bár ellenszenvvel, de lefizeti a csekély biztosítási összeget, hogy nyugodtan lehessen minden elemi c.apás ellen, addig a mi gazdáink, visszariadva ama csekély áldozatoktól, miután nincs tudomásuk az élvezendő előnyökről, koldusbotra jutnak saját tudatlanságuk folytán.

Mindezen reudkivül könnyen lehetne segíteni, ha a kisbirtokosokat fel világosítanák az önbiztositás szomorúan káros voltáról. Első sorban a gazdasági egyesületek lennének hivatva, hol a gazdákkal közvetlen érintkeznek, ezt czélul tűzni ki, odahatván, hogy a lóversenyek és sok más mellett, melyek a lónevelés emelése czéljá- ból támogattatnak, a jég-, tűz- és állatbiztosítás hasznos voltát is megismertetnék, a gazdaközönséggel. De maga a magas kormány is támvgathatná hathatósan a gazdák érdekeit azáltal, hogy felvilágosit- tatná a gazdákat, szintúgy, miként azt a tilloxera terjedésekor, ennek meggátlására és a selyemhernyó- tenyésztés emelése czéljából tette, utazó vándortanárok kiküldésével. Ezeknek feladatául tűzné ki a tüzes jégkárbiztositásról előadásokat tartani, a mi elmaradott gazdáinknak, saját jól meggondolt érdekükben; mert nemcsak a filloxera, mely ellen védekezni ezideig még, sajnos, nem tudunk, vagy mint fennebb is emlitém, a selyemhernyó kezelésének ismerete vezeti hazánk kisbirtokosait Kánaán földére.

Hanem ha Magyarországon a biztosítás oly általánosan el lenne terjedve, hogy bármely elemi csapás sújtaná hazánk egyes vidékét, nem tenné azt tönkre, vagyis a lakosság nem lenne kényszerítve, koldusbothoz nyúlni és miniszteri engedélylyel Végigkoldulni az országot, hogy az éhhaláltól meneküljön; de magának az államnak is rengeteg kárt okozván, mert kény- telenitik az egyes városokat,sőt vidékeket az adófizetés terhe alól felmenteni.

Mily másképpen van ez a német és más államokban; pl. Svájcában a jégkár által Bujtott vidékek részére a könyöradomány-gyüjtés van tiltva hatóságilag, reászoritván ezáltal a gazdákat a biztosításra.

De nehogy soraimnak azon látszata legyen, mintha ezáltal a biztosítás czéljának vakon tömjénezni akarnék, utalok a folyó évben hazánkat ért csapásokra, hol az ország egyes vidékei teljesen áldozatai lettek az elemi csapásoknak. Mily áldásosán teljesítették a biztosító társaságok kötelezettségeiket, csak azok tudják ezt teljesen méltányolni, kik nem győzték eléggé köszönni a gondviselésnek, hogy biztosi tva voltak.

K. M.

Veszprémi zenekedvelők.

Veszprém okt* 14.

A múlt télen alakult zenekedvelők egyesülete most, hogy a korm ány az egylet alapszabályait jóváhagyta, e hó 8-án alakalt meg véglegesen.

A városháza tanácstermében tartatott meg az alakuló s tiszt válasz tó '

közgyűlés, melyre mintegy 100 érdeklő jelent meg.

A közgyűlést az egylet lelkes megteremtője, az ügybuzgó és fá- radhatlan erélyű Kruspér Pál megyei főmérnök nyitotta meg. Meleghangú beszédben vázolta az egylet eddigi tevékenységét s elismeréssel adózott azoknak, kik azt létrehozni segítették. Majd bemutatta a megerősített. szabályokat, jelentést tett a pénztár állásáról s megnyitottnak jelezve a közgyűlést., felhívta a tagokat a tiszt-választásra.

Egyhangúlag megválasztattak ezután :

Védnöknek:

Nagyságos Véghely Dezső kir. tanácsos alispán ur.

Tiszteletbeli elnöknek:

Nagys. Magyar János kanonok ur.

Tiszteletbeli tagnak:

Nagys. Bainprecht Antal püspök- ségi kormányzó ur.

Tisztviselők.

Elnök : Kruspér Pál ur.

Alelnök: dr. Béthy Ede ur. Zeneigazgató: Mátray László ur. Ének karnagy : Bitter Lórincz ur. Zenekarnagy: Kohl Antal ur. Titkár: Szás Fereucz ur. Pénztáros: Kiss István ur.

Ellenőr: Bibó József ur.

Zenmü és levéltáros: Weisz Aladár ur.

Haugszertáros : Pekárdi Pál ur. Gazda : Lukácsy István ur.

Választmányi tagok .- Pósch Endre, Nemesik Antal, Boland B'erencz, dr. Bosenthal Sáudor, Libis István és Szűcs István urak.

Számvizsgáló tagok:

Sándofy Ignácz, Krausz József, Pfilf Andor urak.

Pót tagok:

Deucs Izidor és Horváth Károly arak.

Ä vármegyei és járási tüzfelügyelói Állás.

Végre tehát elértünk addig, hogy eszmecseréket folyt ithatuuk a megyei és járási felügyelői állások felállítása érdekében. Ez lenne az a kívánatos intézmény, melylyel a tüzoltőügy oly hatalmas lendületet nyerne hazánkban s ennek lenne tiszte a megyei tűzoltóságokat oly mértékben képezni, gyakorolni, hogy a nemzeti vagyon oly sok százezreinek pusztulása a minimumig redukálódnék.

Lapjainknak állandó rovatát képezik a tűzveszélyek leirása. Mily más forma lenne az a rovat, ha a megy i- és járási tüzfelflgyelők megkezdhetnek együttesen aidásdiis működésűket s gátat vetnének azon szomorú eseteknek, hogy sok községben még most is oly fecskendőket használnak, melyek nem sokat különböznek a múlt századbeli u. n, gólyenynku muchináktól. Sőt mi több, az 1888-dik, kormányrendelet kibocsátása után 5 évvel,

— még ezt tartják a legjobb fecskendőjüknek.

A megyei és járási felügyelők tiszte le-z ezen állapotokat alaposan renoválni. Sz.p es tisztes állás lesz ez s bizonyos hogy akad is rá vállalkozó, hiszen n rang és czinikóreág korában elünk. S bizonyára akadni fognak kegyes szivü s buzgó emberek, akik elvállaljak azt. szívesen fizetés nélkül is. Ezt azonban korántsem lehet önkéntes alapon szervezni; mrrt mig egy testület vezetését elintézheti könnyen a fö- parnucsnoka | nem is követelnek most oly sokat tőlük, addig, ha netalán reá bíznának egy megyét, bizony szomorú állapotba jutna az ottani tűzrendészet. Hiszen ha fontolóra vesszük, az már olyan állás le-z, a mivel rendkívül nagy felelősség járna hogyan lehet hát arra gondolni is, hogy ezt önkéntesen szervezzék, mikor nincs uz • a birtokos, sem pedig hivatalnok, kinek annyi ideje volna, hogy elvégezhetné ezen fontos és szakképzettséget is kívánó teendőket. Mert ezt csak oly ember végezheti jól, akit semmi másnemű foglalkozás nem gátol abban, hogy idejének minden perezét ne szentelhesse a szemléknek s a járási felügyelők jelentései gyökeres átvizsgálásának.

Az már most a kérdés, hogy kik kaphatnák meg ezen tüzfelügyelőségeket. Bizonyára azok, kik a szakvizsgát a felügyetői tanfolyamon leteszik. Ez azonban nem elég, e mellé még valami iskolázottság is meg- kivántatandó (pl. legalább érettségi bizonyítvány), mert ezen állásban a megye legelső hivatalnokaival érintkezik a tűztél- ügyelő; nem lenne tehát hasznos, ha a felügyelői tanfolyamokon is úgy járnának el, mint a tűzoltó-szaktanfolyamon, minden iskolázottság nél kül végeznek egy pár rövid hét alatt. Tehát érettségi bizonyítvány és felügyelői vizsga: ezek lennének szerény nézetem szerint azon kellékek, amelyekkel ezen diszes állás betöltéséhez bárki is alkalmazható lenne.

A szakvizsga eredményes elvégzése nélkül azonban senki sem lenne alkalmazható, hiszen a szakvizsga szigorú meg nem kívánásával ezen állások is csakhamar oly emberekkel lennének betöltve, müyoneket találunk, sajnos a kataszternél. Az ilyen felügyelő nem lenne egyéb, mint éli mulatság, mert itt megint alkalom nyitnék rá elég, egyik dinomdánombnl ki, a másikba be s aláásnák a tűzoltók jó hírnevét s nem igen biztosítanák az elismerést az ügy iránt.

A javadalmazásra nézve azt jegyzem meg, hogy nagyon szükséges az az 1200— 1600 írt. Hiszen az örökös utazás egyik helyről a másikra, rósz gebék által, vont előfogaton rázatni magát a poros orSzombat, okt. I4

szágnton, vagy ugyanott elakadni a mély sárban, köhögő bumli eugon küzkrfdni a közlekedési akadályokkal, oly tényező, ezen állásnak, hogy arra bizony megfelelő temperamentum is kell. 5 még hozzá, ha szorgalmasan utána néz a járási felügyelők jelentéseinek, ngy akkor majdnem coelibatusban kell élnie. . ! i

De I járási felügyelőket ellenőrizni kell I ezt hogy lehet másképp -n tenni, ha nem ngy, hogy sorba kell járni a megye minden egyes községéi s személyesen meggyőződni a jelentés igaz voltáról Mert bizony megesik, hogy szépitgatik a tüzrend- öri állapotokat; példa rá a dr. Szily Jézsef ur által szerkesztett kimutatás, melybo nem egy hamis adatot szolgálta'tak az egyes községek. Hogyha most mir hozzá vesszük, hogy°ő lesz az oktatója a járási tolügyelők- nek, további az építkezéseknél a tűzbiztonságra ő ügyel fel, a gyárakat felülvizsgálja: akkor bizony senki sem keveselheti tőle azt az 1200—1600 frtot.

A járási felügyelőknek azonban 500 írtnál kevesebbet °'adni nem lehet, liogz ha ezeknek az oktatás, továbbá az intézmény fejlesztése is a főczeljuk és hiva'ásuk; ezt pedig a főparancsnokok, kik nagyobbára hivatalnokok, nem örömest teszik s uem is tehetik meg. Tehát ide is külön ember kell, még pedig kizárólag a tűzoltással foglalkozó.

E'eintén lesz azért önkéntes vállalkozó is elég, mert csak holmi vig utazásnak fogják tekinteni s nem is gondolnak arra, hogy mily terhes lesz az majd annak, aki j maga jószántából elvállalva, meg sem gondolta az állással járó nehéz teendőket.

És helyesebbnek tartanám azt, hogy ne »gyes ember, hanem az orsz. szövetség rálasz'mánya járulna memorandummal a lagymcltóságu belügyminiszter elé. Hiszen negyei felügyelők nélkül a kinevezendő or- izágos tüzfeiügyelők ugyan hogy tudják üvegezni azon roppant teendőt, ami reájuk rár, feltéve ha az ország egy egy kerülést kapják beutazásra az ottani állapotok avitasa végett. Minden bizonynyal ez igy lem maradhat, hanem sürgősen kellene térelmezni a magas kormánytól a lüzfel- igyelői tanfolyam felállítását, mert csakis izek segélyével lehet az országos tüzfel- igyelőkuek megkezdeni működésűket | izeknek segélyével végezhetnék pontosan teeudőiket

( Borsy Imre.

Iparkamaránk közgyűlése.

ILzIeg'la.iT7"ó.

A győri kereskedelmi és iparkamara folyó évi október hó 19-én délután 3 órakor hivatalos helyiségének tanácstermében (Király ulcza 8. sz. II. emelet)

rendes közgyűlést

tart, melyre a mélyen tisztelt kamarai tag urakat ezennel meghívom.

létének aIapszabály-terTB,

iránt; *®ta

XVII. Győr szab. kir. város rendért

tányságának átirata a ™?>' kerületi betege, pénztár KI gos nnpibér száraitásnina|t ■ dezése tárgyában.

XVIII. Az oszták-magyar bank

fiókjának megkeresése WM bírálók kijelölése iránt 4

XIX. A gráczi terménytőzsde ni9i»t

sése viteldijk«flvezméuyek '5"

eszközlése iránt. **•

XX. Patonyi Jánoe és társai ásvá • lakos molnárok kérelme mura közbenjárd támogat““' iránt veszélyeztetett letérd** keikben.

XXI. Brázay Kálmán budapesti

nagykereskedő megkeresése °! czukorfogyasztási adó eltörli * iránt.

XXII. Az esztergomi keresk. ifjak a képző- és betegssgélyzíl e„ b(Hetének kérvénye létesitendfi kereskedelmi téli tanfolyami anyagi segélyezése iránt. g

XXIII. Indítványok.

Agyóri keresETisiparkTmaráFf"

Pályázat gyapjú-takarók szállításáról.

A cs. és kir. közös hadügyminiszteriu a budapesti, bröni, gráozi és kisoberl! dórii katonai ruhatárakba az 1894 folyamán beszállítandó 8000 drb, téli nnk rócz, 4000 drb. nyári takaró és 9100 drb lópokrdcz szállításának biztosítására nyíl. vános pályázatot hirdet. A kellőleg f„|" szerelt ajánlatok f. évi november hó W napjának délelőtti 10 órájáig a köz."' had ügy miniszteri um iktató-bivataláhos

nyújtandók be.

Pályázat szcnaszállitásra.

A m. kir. államvasutak gépgyárának és | diósgyőri j m. kir- és aozélgyáruak igazgatósaga az 1894. évbeu szükségelt

90.000 mm. aknaszén, 5000 mm. darabos szén (porosz v. hasonló minőségű kőszén) 6000 mm. koczkaszén, 20.000 mm. kovács, széu, 11500 mm- pirszén (öntési czélokra)

18.000 mm. darabos pirszén és 22.000 mm. bükkfaszén szállításának biztosítására pályázatot hirdet,, melyre vonatkozélag « kellőleg felszerelt ajánlatok a nevezeti igazgatóságnál (Budapest, kőbányai ut) f, évi november hó 3. napjának déli 12 órájáig nyújthatók be.

A szállításra vonatkozó közelebbi részletek, valamint az általános és különös feltételek az érdekelteknek a kamera irodájában nyitva állanak és bármikor megtekinthetők.

Győr 1893. évi október hó 7-én. a kerül, keresk, és iparkamara nevében:

Jerffg Antal s. k. Szávay Gyula s. k. olnök. titkár. M

ÚJDONSÁGOK.

Jerfy Antal 8. k. elnök.

A napirend tárgyai:

I. Elnöki előterjesztések:

1. A keresk.-flgyi m. kir. miniszter ur f. évi 46,710/VI. sz. ! leirata a hazai vasutak anyagszükségletének beszerzéséről.

2. U. a. m. kir. miniszter ur f. évi 55,360/lV. bz. leirata az orosz vámtanffa helyesbített német kiadásáról.

3. Előterjesztés az osztrák- magyar bank győri fiókjának illetékhátraléka tárgyában.

4. Háromszék vármegye ipar- fejlesztő bizottságának megkeresése működésének támoga- gatása iránt.

5. A millenáris kiállítás ügye. (A keresk.-ügyi m. kir: miniszter ur 484. sz. leiratával.)

II. Titkári jelentés az ügyforgalomról.

III. A keresk.-ügyi m. kir. miniszter

ur f évi 39,786. sz. leirata a teherszállító jármüvek kerék- talpszélessége tárgyában.

IV. Ugyanazon miniszter ur 54,089.

sz. leirata a Győr szab. kir. város által a bérkocsi ipar gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendeletről s az ez ellen benyújtott felebbezés.

V. Ugyanazon miniszter ur 57.259.

sz. leirata a győri nőipariskola tervezett reformjáról.

VI. Ugyanazon miniszter ur 62,991.

sz. leirata a mértékhitelesités államosításáról.

VII. Ugyanazon miniszter ur 57,914.

sz. leirata az ipari szövetkeze tek létesitése ügyében.

VIII. Ugyanazon miniszter ur 67,168

sz. leirata a mesterséges borok készítését és forgalombahozá- sát tilalmazó 1893. XXII. t.-cz. életbeléptetési rendeletéről.

IX. Ugyanazon miniszter ur 67,114.

leirata a vidéki nyomdászok panaszai tárgyában.

X. Ugyanazon miniszter ur leirata a

női kereskedelmi tanfolyamok növendékeinek alkalmaztatása ügyében.

XL A m. kir. honvédelmi miniszter ur 49,140/VII. sz. leirata a lábbeli szükséglet fedezésére kiirt pályázat eredményéről.

XII. A törvényhatósági ipartanácsok megalakítása.

XIII. A temesvári társkamara megkereresése a keresk. bíróságok munkaerejének szaporítása iránt.

XIV. Komárom vármegye alispánjának

megkeresése iparügyben adandó vélemény iránt.

XV. Hasonló tárgyú megkeresése Komárom szab. kir. város rendőrkapitányságának.

XVI. Esztergom szab. kir. város tanácsának megkeresése az esztergomi önálló iparosok beteg- segélyző-. és temetkezési egy— Lupus ill fabula. A végtárgyalás, mely szerkesztőnknek ily czimü egyházi czikke miatt a helyi törvényszék előtt okt. 17-én lett volna megtartandó, a szerkesztő betegsége miatt elhalasztatott s erre újabb határnapul november 28-ika tűzetett ki.

— Uj balatoni fürdő. Az alsóórsi villatulajdonosok még nyáron határozták el, — mint a levelezőnk ekkor értesítette is erről hírlapunkat, — hogy fürdőrészvényt.ársa- sággá alakulnak, s tisztes fürdőt s szállodát építenek a parton. A tervet most megvalósítják. A parton számos telket vásároltak össze; gondoskodnak építőanyagról s kora ta- vaszszal megkezdik az életrevaló nj telep építését. A kezdeményezés élén László Mihály orszgy. képviseli áll, kinek népszerűsége s rajongó lelkesedése a Balaton-kultusz iránt elég garanczia az uj fürdőtelep jövőjére nézve.

— A várpalotai jegyzőválasztás csütörtökön, okt. 12-én tartatott meg. Hogy mily roppant érdeklődés közt folyt az, arról az eredmény eléggé tanúskodik. Kleczár Fereucz főszol- gabiró a jegvzői állásra Brunkala Imre, Berky József és Horváth Gyulát jelölte. E/.ek közül egy szó többséggel Berky lett megválasztva 24 szavazattal, Brunkula 23 szavazata s Horváth 9 szavazata ellenében. Berky megyénkbeli, berhidai szülő" tésü s igen képzett jegyzőnek mondják.

— A veszprémi kir. törvényszék megvizsgálása czéljából egy hétig itt' időzött Ternovszky kir. táblai tanácselnök tegnap utazott vissza Győrbe. Mindent a legjobb rendben talált, mi fölött ismételten is kifejezte megelégedését.

— Az első szüret. Pár év előtt jeleztük, hogy több veszprémi telek- tulajdonos, a város határában lévő földjeiket hazai sző llő vessző vei kezdik beültetni. így tett Csekő nevű gazda is, ki az alsó erdő mellett 2 holdnyi telkét ültette be. Az uj telep ezidén hozta az első termést mely meglehetős gazdag volt s ennek örömére a gazda vig szüretet csapott. Kívánjuk, hogy a fillokszera ne rontsa el egyhamar jókedvét.

— Kinevezés. ßenacäek Kálmán helyi kir. telekkönyvi dijnok a kalocsai telekkönyvhöz írnokká név estetett ki.