Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-10-07 / 42. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, okt. 7.

szünetet mondott. Ezután .a megy» püspök köszönte meg a házigazd ügyeimét és a jelen volt világi ver dégekre emelte poharát. Harumdi diotiot Svastics fői."páa mondott* melynek leírásában gyenge a legerö sebb toll. Ki Zalamegye töi'spánjá beszélni halottá, mindig dicséretté emlékezik meg alkalmi beszédeiről de ez a beszéd remeknek niondh.itó elragadta a jelenlevőket, többek szemébe könyeket csalt. A rövid beszéd szerkesztései mesteri tartalma arany volt, mely az érzelem bensöscge, hatásossága s ezek csattanos üs>ze- füzése által a legrövidebb utat találta meg a hallgatóság szivéhez, Utoljára Aczél plébános emelt poharat a katb, közöuségre.

Egész ebéd alatt a megy és püspök rendkívül kedves és szives volt, majd egyik, majd másikkal beszélgetett. Szeretetteljes modorával magához bilincselte azokat is, kiknek eddig nem volt alkalmuk uernes szivét és emelkedett szellemét megismerni.

Ebéd végeztével, mely késő délutánig tartott, a püspök a társaság lelkes éljenzése között távozott kíséretével sümegi villájába, honnét másnap szeptember 27-eu visszatérve újólag sokakat részesített a bérmálás szentségében.

A szentgáli ínéregkeverók

bűnügye.

Az exhumatio.

— Saját tudósítónktól. —

Szentg&l, 1893. okt, 3.

Tamás Béláné az. Szalai Lidi a szép fiatal méregkeverő asszony bűnügyében, ki férjét 3 hőnapi házas korában maga készítette méreggel múlt évi okótber hó végén megölte I most hőnapok óta áldott állapotban vizsgálati fogságban ül, fontos actast végzett | bíróság.

Az elrendelt exhumatio foganatosítására okt. 3-án szállott Ki a bíróság a helyszínére.

A fontos actusról kiküldött tudósítónk következő részleteket kö»li: A veszprémi törvényszék határozata folytán Takác3 Lajos központi vizsgáló biró, Csolnoky Ferencz tszéki orvos, Dr. Perlaky József bonezoló orvos és Dr, Spitzer Mór és Dr. Kosenberg Lajos védők kitéretében okt. 3-án reggel 9 órakor megjelent a szentgáü felső temetőben, honann a kiváncsi néptömeget a kirendelt csendőrök szorították ki. A közeli magasabb pontokról, kerítésekről leste aztán a nép a történendókel. A szentgáli elöljáróságot elismerés illeti, hogy a bírói fuuctió senki által sem zavartatott meg.

Az egyszerű sirhtilomról felvettek a fejfát. A jegyzőkönyvben a következőleg Írták be feliratát:

„Itt nyugszik Tamás Béla, élt 35 évet, meghalt 1S92 november 1-én. Béke poraira !“ Tizenegy hónap óta nyugszik, hát itt a szereucsét- len áldozat.

A sir felbontása nem minden nehézség nélkül ment végbe. Ásás közben leszakadt egy nagy agyagréteg I majd hogy el nem temette a sírásókat, két órai munka után végre kiemelték a száraz agyagos sírból majdnem sértetlenül a koporsót, melyet aztán a sir közelében hevenyészett hullaházban felállított bonczasztalra helyeztek.

A koporsó felnyitása után előki fák a szerencsétlen áldozat néhán smerjsét g az ok első tekintetre röj tőn felismerték a hullaházban Tárni Bélát.

A hulla meglepően ép és csak Mnnek, orr és a lágyrészekül indult meg | feloszlás. Ez a körű mény nagyon megkönnyítette a bor czolo orvos munkáját, ki miután i hulláról félig levetette a ruhát., azon nal hozzáfogott a mellkas felbontá sálioz. Penetráns hullaszag töltött« meg a levegőt,

A közelállók bámulva látták, bogy a hulla lágy részei is egészen épek.

A bonezoló orvos kivette a szivet, májat, vesét és a gyomrot, melyeket egyenként a törvényszék orvossal megvizsgáltak.

A gyomor egészen üres volt. Kivett aztán egypár decziliternyi folyadékot a mellüregből is egy kilónyit a bélrészekből.

A koponya felnyitása után az agyvelő vizsgáltatott meg. A velő valóságos pempe.

A kivett hulla részek külön külön bőszáju üvegekben légmentesen clzárattak s az orvos és vizsgáló biró pecsétjével ellátva egy beszúr költ ládában lettek elcsomagolva Így lesznek felküldve Budupestre Foletár Emil egyetemi tanárhoz ve] gyésztani megvizsgálás végett.

Ott | bonczolás alkalmával egyáltalában semmi különös vagy gya- nnsabnormális lelet nem észleltetett Általános a vélemény, hogy a növény méreg nyomtalanul hat.

A bonczolás után vissza helyezték a koporsót a sírba s a jegyzőkönyv alá:rása után a másik áldozat Bódi Lidi exhumálása az idő előrehaladottsága miatt a holnapi napra halaszta tott.

Bódi Lidi exhumálása és bonczo- lása másnap ugyanazon módon ment végbe, azzal a különbséggel, hogy a régibb és vizes talajban ásott sir már be volt roskadva s igy a munka a mai napra sokkal nehezebb volt.

A leletről a viszgálat érdekében természetesen mindenki hallgat.

Vasút ügyünkről.

Veszprém, okt. 7.

Mig nálunk Veszprémmegyében I főként a megye központjában a vasút ügybeu mindenki a leglelkiismeretesebben foglalkozik, addig a szomszéd Győrmegye nemcsak fukarul viselkedik a vállalattal szemben, hanem valóban a nevetségig menő pretenziókkal lépnek föl.

Veszprémmegye 200000 forintot szavazott meg külön a győr-veszprémi vonalra évekkel ezelőtt, világosan kikötvén, hogy a győr-vesz- prémi voual igazgatósága, üzletve- zetösége s összes műhelyei Veszprémben legyenek. A Győrnél sokkal szegényebb Veszprém város pedig 50000 frtot ajánl ugyan ezen czélra.

Ezzel szemben pedig Győrmegye csak 100000 frtot szavazott meg, a vagyonos Győr város pedig, mely mindössze 40000 forintot szavazott meg, az engedményesek abbeli kérelmét, hogy a 40000 ezer forintól 48000 írtra emelje föl, egyszerűen megtagadta. És amellett még kiköti hogy e 40000 frtot is csak akkor fizeti, ha a vasút igazgatósága, üzlet- vezetősége 1 gépműhelyei Győrött állítatnak fel.

I

A „Győri Közlöny,, ma érkezett számában, erre vonatkozólag szóról szóra a köverkezőket olvassuk :

IA gyór-sirc-yessprém-dombovári vasút. Olvasóink teljesen ismerik a györ-zirc-veszprémi vasút ügyének jelen állását lapunkból, melynek hasábjain cikkekben vagy rövidebb közleményekben ismertettük az ügy egyes fázisait. A vasút ügyében csütörtökön értekezlet volt a városhá- | zán, melyen Zechmeister Károly kir. I tanácsos, polgármester elnökölt. | Minthogy két eset lehetséges, t. i. hogy vagy külön igazgatósága lesz a vasútnak, vagy pedig annak kezelését az állam veszi át, azért a bi- szottság azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy az első esetben kösse ki föltétel gyanánt, miszerint az uj igazgatóság, üzletvezetőség és javítóműhely székhelye városunk legyen. A második esetben — ha t. i. a vasutat az állam veszi át — a város nem ragaszkodik ezen föltételhez, kifejezést ad azonban azou-óhajának, hogy az államvasutak itteni futóháza olykép alakíttassák át, bogy a szükséges javítások itt legyenek eszközölhetök. Elhatározta továbbá a bizottság, bogy a város által jegyzett 40,000 darab törzsrészvénynek 48,000-re való kikerekitését — tekintettel a város pénzügyi helyzetére — nem fogja javasolni.“

rom más helyiségre irányítani, ha még nem lenue késő.

Nézetem szerint két szempontból ézdemel figyelmet, a mire nézve az általam ajánlandó helyiség czól- szerübhnek mutatkozik, értve a Si- móga-féle házat, mely most a Veisz Dániel örökösöké. Ha taláu a helyiség kevés leuue, mellette szintén eladó a Grotcsik-féle ház. Ejóször az lenne előnye, hogy a város kellő közepén épülhetne az iskola, a város is csinosodnék azáltal, hogy a feljáró mellett levő ronda szemétdomb helyett, csinos építkezhetnék, a hosszú utc/.a felől két emeletre a felső része pedig hozzá földszintes lehetne, mindenfelől köunyen hozzá férhető egészséges fekvésű épületet lehetne elő állítani.

A Plosszer sétány pedig maradhatna annak, a miuek szánva volt. Előre tudom, hogy a péuczkérdés fog ebben itt előtérbe nyomulni, hogy a város nem áldozhat a kisajátításra. Pedig ha iskola építésről van szó, arra meg kell hozni a legnagyobb áldozatot is. Olyan épület, a milyen az akar lenni, nem is eldugni való. S azt hiszem, hogy a Weisz örökösök nem is fognának erre tulmagas árt kérni.

Fejes Dániel.

dr. üseley János, főorvos, régész, i Végh Adorján, műgyűjtő. Molnár Ferencs asztalos, kamarai kültag. Poloni Lajos, szappanos.

Esztergom:

Dr. Földváry István, iparhatósági biztos. Villányi Ssanisslój főgymná- ziumi igazgató. Brutsy János, szeszfőző, kamarai kültag. Dáczi Ferencs, pék. Oltósy Ferencs, gyáros.

Veszprém:

Véghelyi Dezső, kir. tanácsos, alispán. Balogh JCárolg, szabó, kamarai kültag. Brenner Lörincs, cementgyáros, kamarai kültag. Ligeti Imre, posztógyáros.

Pápa:

Kocska László, szabó, kamarai kültag. Sselessky Ferencs, czipész, kamarai kültag. Schlesinger Ferencs, pipagyáros.

Tata:

Vissolajssky István, iparhatósági biztos. Feissty Lajos, jószágigazgató. Arnberger Puppert, szabó, kamarai kültag. Farkashásy Fischer Dezső, majolika-gyáros.

Ennek előrebocsájtása után azon sorrendben, mely a bizottság fentebb körvonalozott szervezetére meg- állapittatott, a következő tisztelet- teljes megkereséssel fordulok czi- medhez, és pedig:

1. Az ipartestület eluöke szíveskedjék a választás megejtése iránt sürgősen intézkedni, i annak eredményeként hozza mielőbb tudomására az illető város polgármesterének (illetve Tatán a járási főszolgabíró urnák) az ipartestületi elnök, jegyző és 8 megválasztott bizottsági tag nevét.

2. Ezen névsor vételével méltóz- tassék a mélyen tisztelt polgármester (járási főszolgabíró) urnák, figyelemmel arra, hogy részint kerületi bizottsági tagságuknál, részint az ipartestület választása folytán kik lettek már tagjaivá a helyi bizottságnak, — a helybeli iparosok közül még hatot jelölésbe hozni s ezek névsorát az ipartestületi választottakéval együtt mielőbb tudomásomra hozni.

3. Felkérem a tisztelt szerkesztőséget, szíveskedjék megnevezni s velem közölni azon képviselőjének nevét és czimét, kit a helyi bizottság tagjává kiueveztetni óhajt.

A kereskedelmi és iparkamara tisztelt elnökségét a jelölésekre természetszerűleg azután fogom felkérni, midőn már a bizottság többi tagjainak névsora ismeretessé válik.

Mely megkeresésemet tisztelt C/.imed hazafias buzgóságába ajáulva van szerencsém a kerületi és helyi bizottságok szervezési szabályzatát is csatolva megküldeni.

Fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Győr, 1893. szeptember 19. Eszterházy Móricz,

főispán, a győii kerületi bizottság elnöke

A millemum.

így gondolkozoznak a győriek. Pedig rájuk férne más okoskodás is.

Nevezetesen az, amiről itt mindenki tisztában van, hogy az uj vonal t, i. csak is Győr városnak lesz hasznára. Ami Bakonyunk népe eddig is Gyór-felé gravitált, a Bakony kincseit tehát csakis a gyón piacz fogja kiaknázni.

Viszont a terményforgalom iránya eddig sem ment dél felé, hanem a Győr-Bécsi irányban, 1 igy a mi Mezőföldi s veszprémi gabna forgalmunk is miud Győrött fog kon- czeutralódni.

Ez az igazság. Jgy áll a dolog és sebogyse máskép.

És akkor a győriek fukarkodása egyszerűen lelketleusóg, inelylyei az engedményeseket arra kényszerítik, hogy a még hiányzó részvény jegyzés ezreit, a nyomorban sinló Veszprémen erőszakolják ki.

Ez nem fog nekik sikerülni, mert lehetetlenség.

Hogy pedig a vasúti igazgatóság, üzletvezetóség és műhelyeik felállítására való pretenziójuk, miként fog megállani, Veszprémmegye. hasonló régebbi követelésében szemben, a melyet azonban 200000 forintnyi jegyzés támogat: aziránt uincs két- igünk.

Az egyszer talán Veszprémmegyé- nek is lesz igaza.

A győri kerületi bizottság szervez- jkedese.

Az ezredéves országos kiállítás gyűri bizottságától kaptuk a követ kező sorokat:

A polgári iskola ügyében.

(Levél a „Veszprémi Független Hírlapihoz.)

A „Veszprémi Független Hírlap“ múltbeli számában olvastam, hogy a legutóbbi megtartott' városi közgyűlés elhatározta, hogy az építendő polgári iskola helyiségnek a Piosszer- íéle sétányból fog át engedni 800 □ ölet.

Tudom, hogy a tekintetes városi képviselő testület, nem szorult az éti igénytelen tanácsomra, de nem is ez a szándékom, hogy tanácscsal szolgáljak. Csak a tekintetes képviselő testületnek a figyelmét akaTekintstes Ur!

Az 1896-iki ezredéves orjz. kiállítás szervezési szabályzatának 7-ik §-a értelmében az iparilag jelentékeny helyeken — különös tekintettel az ipartestületekre — helyi bizottságok szervezendő!;.

A területén szervezésre illetékes Győr-kerületi bizottság a kiállítás országos bizottságának jóváhagyásával Komarom, Esztergom, Veszprém, Pápa és Tata városokban alakit helyi bizottságokat, melyeknek tagjai lesznek:

1. akik az illető városból a kerületi bizottság tagjaivá ki lettek nevezve;

2. az ipartestület elnöke, jegyzője és elöljáróságának 8 tagja;

3. az illető vírus polgármestere (illetve Tatán a járás főszolgabirája) által ajánlottak közül kinevezendő 4 tag;

4. az illető város és vidéke nagyobb iparvállalatai sorából a kereskedelmi és iparkamara által kijelölendő 4 tag;

5. a helyi bizottság városában megjelenő hírlapok szerkesztőségeinek 1 — 1 képviselője.,

A helyi bizottságok ily módon való szervezése reményt nyújt arra, hogy e bizottságokban lehetőleg képviselve lesz és működési teret Dyer minden tényező, melynek ügybuzgó tevékenysége a hazafias magas czél sikere érdekében becses szolgálatokat tehet.

Van szerencsém közölni, hogy a kiállítás Győr- kerületi bizottságá- nakgtagjai, — akik tehát | fentebb vázolt tervezet 1. pontja szerint tisztöknél fogva a helyi bizottságnak is tagjai a következők:

Komárom:

Tuba János, országgyűlési képviselő, Tátray József, polgármester.

— És én nem értek a kard kezeléséhez.

— Az az ön baja; első a becsület!

Az ördögbe! Minek mondtatok hát,

hogy tőlünk függ a fegyver választása? Carnbic sértődve igy szólt:

— Semmi megjegyzést I Ránk biztad-e a becsületedet, igen vagy nem? ha igen, akkor bízd ránk a dolgot.

Mikor „egészen kisült* távozott, igy szólt magában:

— Ej mit! Ezek untalan örökös fecsegésükkel a becsületről.

S mivel épen a Jöufiroy-átjárónál volt, megszólított egy arra menőt:

!— Uram, hogyan értelmezi ön a becsületet ?

Az idegen, a ki diszmüárns volt, igy vál ászolt:

— Olyan portéka ez, melynek ma már nincs kelete.

A második igy felelt:

— A becsület annyi, mint meghalni a zászlójáért.

g ismét_egy másik:

— Lejárat napján pentosan kifizetni tartozásait.

Az utolsó:

— Becsület az, ha valaki nem árulkodik a biró előtt czimboráira.

„Egészen kisülve* nagy zavarba jutott.

— Uraim, ez nem az en nézetem. Kedvem volna az egész tréfáról lemondani.

De e pillanatban a főfelügyelőt pillantotta meg. a ki megvetéssel nézete rajta végig. 'Mintha csak azt akarta volna mondani:

Elérkeztek a párbaj színhelyére. „Ereszen kisült“ Baraide vivómeeter Csalhatatlan vágását használta,

Csakugyan csalhatatlan volt. A kard pengéje átszarta az ellenfél bal tüdő- szárnyát.

De szerencsétlenségére a vivómester ép : egy órával előbb „félig kisültnek* is megmutatta ezt a szúrást, s igy a kard „egészen kisült* jobb tüdőszárnyába hatolt.

Mind a két ellenfél meghalt; a becsületnek elég volt téve.

*

Ugyanabban a pillanatban, mikor a két ellenfél kiadta lelkét, a felügyelő rettenetessen hümmögött, i őrömtől ragyogó arczczal kiáltott fel,

— Megcsíptelek végre, ficzkó !

S kft^ujjával szájába nyúlt és nyelve hegyérő^egy halszálkát vett le, mely akkor akadt torkán, mikor „félig kisült“ eredeti embernek nevezte „egészen ki- sült*-et.

Ezért hümmögött folyton a szegény főfelügyelő. Esze ágában sem volt „egészen kisültet* ingerelni.

*

A boldogtalan meghalt ok nélkül, csupán csak a főfelügyelő kedvéért, a ki nem is gondolt rá

Kilenczvenkilencz párbajnál száz közül ez az eset.

Az emberek ma már csak a karzati közönség kedvéért párbajoznak.

— Mit I flát ön még él ?!

— Atkozott főfelügyelő: — mormogott magában „egészen kisülve* ; — ha ö nem Tolna, most együtt mulatnék rokonommal, a helyett, hogy élete ellen török 1

*

Bareide vivóraesterhez indult és előadta neki az ügyet.

j — Nagyon helyes! Belátom, hogy a becsület meg van sértve. Hány ér óta kezeli a kardot?

— Még soha sem volt kard a kezemben.

Helyes. Majd matatok olyan vágást, mely kilencz esetben tíz közül sikerül.

I álló egy óráig gyötörte a hires vágással. De aztán szentül meg volt győződve, hogy ő lesz a győszteB.

Este felé „egészen kisült* barátaival találkozott, a Kik igy szóltak hozzá:

— Minden jól megy: holnap reggel eleget tehetsz vérszomjudnak. Váljunk el, Dehogy magunkra vonjak a rendőrség figyelmét.

S a két tanú végig sétált a bonlevar- don a minden arra menőt megállított, hogy elmondja neki a holnapi párbaj történetét.

Az ágy mellett égő lámpa fényénél „egészen kisült* azzal töltötte az éjszakát, hogy egy pontra szögezte tekintetét s közben felsóhajtott:

— Holnap ilyenkor talán már nem leszek azélök közti! 1 Atkozott felügyelő ! Nélküle nem volna megsértve a becsület.

Heggel eljött a két tanú, hogy a szegény bűnöst elvigye a vágóhídra. Ez igy szólt magában.

—- Milyen legyen a magatartásom ? Ha szomorú vugyok, azt mondjak, hogy félek. Ha beszélgetek, azt fogják gondolni, hogy el akarom magamat hódítani. Ha vig vagyok, azt hiszik benczegek. Milyen legyek hái?

A kocsiban a tanuk bátorítani kezdték őt.

— Niucs-e valami végső megbízásod számomra? — kérdezte Carnbic halott- kísérő arczczal.

— Nincs.

— Megírtad végrendeletedet?

— Nem.

— Kár 1 Mert sohasem lehet tudni;

S ezt nevezték ők bátorításnak.

*

Azalatt „egészen kisült* kidugta az orrát a kocsi ablakán g igy szólt magában :

— Ha az ötödik járókelő öltözetében valami feher lesz, — fehérneműjét és beleértve — akkor jő előjelnek —eszem.

Az ötödik járókelő kéményseprő, volt.

— Ez nem számit, mart foglalkozásánál fogva fekete, — vigasztalta magát „egészen kisült*, — Lássuk a következőket!

A következő jelölt balottkisérő volt; szerencsére akadt már néhány ősz szál a bajuszában.

— Meg vagyok memtre! — rebegett „egészen kisült*.

Lóverseny Pápán.

Jeleztük amiak időjén, hogy a pápai honvédtisztikar s az ottani agarászegylet az ősz folyamán na- gyobbszabásu lóversenyt fog rendezni Pápán.

E lóverseny holnap, vasárnap tar- tátik meg s erre a következő meghívót vettük:

Meghívó Mv kir. pápai 7-ik honvéd- huszárezred tisztikara és a pápai agarász-egylet által folyó évi okt. hó 8-án rendezendő lóversenyre.

Birák: gróf Esterházy Móricz főispán, csepéi Zoltán Elek tábornok, gróf Schlippenbach István ezredes, 03váld Dániel polgármester, Szabadhegyi Kálmán, Peutz József, Gyér- tvánffy Kálmán alezredes, báró Both- mer Béla.

Indítók: Imrey György, Bakó Géza és Dorkán Sándor századosok.

Pálya felügyelők : Petrovits János és Vaszary Béla főhadnagyok.

Titkár: Klainik Antal százados.

Pálya orvos: dr. Kertész János ezredorvos.

í. Vadász verseny. Távolság 2400 méter. Az ezreddeli tisztek szolgálati lovakon. Tiszteletdij 1-ső, 2-ik, 3-iknak. Vezető: Gulyás Miklós százados.

II. Vadász verseny. Távolság 3000 méter. Az ezredbeli tisztek szolgálati lovaikon. Tiszteletdij 1-ső és 2-ik lak. Vezető: Perczel József ezredes.

Oláh Sándol főhadgy. „Leopoldin* s. pej. k., zöld.

?etrovits János főhadgy, „Jobbik* s. pej k., kék-fehér.

Vaszary Béla főhadgy, „Lengyel* v. pej h., fekete-sárga.

Gyulassy Gyula főhadgy, „Juczi« f k., fehér. j g P«J

Svastits Imre főhadgy, „Aba* szürke t, kék. a„

Kétliely Józsof főhadgy,. „Julcau* árun sarga k., v. parga-kék. ■?'

Soós Sándor főhadgy, „Urhülgy“ ffe , vörös-kék, ' v-í

Kucskovics Benő főhadgy, pej k., piros-kék.

Özegty István főhadgy, „Büske* ff . k., fekete-vörös.

Pautz Alajos főhadgy, „Jelsz ó* |

k. vörös-fekete. ‘ M

Madarasa Elmér badgy, „Lovag« fekete h., s. kék-sárga. -7

Ghyczy Géza badgy, „Jellem“ sáreak s. vörös-kék) ”

Séujri Géza hadgy, »Mohács* ‘ pe’* l fekete-vörös. - Török Géza badgy, „Mama“ pej || |S

III. Vadász verseny, Távolság

2400 méter. Az ezredbeli altisztéi számára. Tiszteletdij 1-ső, jj-ik |

3-iknak. Vezető: báró VTimpffea Iván őrnagy.

IV. Akadály verseny. Tiszti saját lovak részére. Távolság 3500 méter Tét 5 írt. Tiszteletdij i-sö és 2-iE nak.

Perczel József ezredes, „Anna* járva k., piros-sarga-kók.

Gyerlyanfly Kálmán alezr., „Furiosá« S. k„ feher-vörös.

Báró Wimpffen Iván őrnagy, „Bon-ton* Bakó Géza szds, „Piróth“ pej h., vörös Gulyás Miklós szds, „Lilla* m. pej | vörös.

Kacskovics Benő főhadgy, „Pajtás* deres h., piros-kék.

Pautz Alajos főhadgy, „Gombócz* jjfí h., vörös-feaete. § j

Szegt'y Istvau főhadgy, „Lucie* szürke k., fekete-vörös.

Madurász Elemér hgy, „Karcos* pej k s. kek-sarga.

Törők Géza hgy, „Miska* pej h., kék.

V. |H verseny. 2400 méter. |É tiszteletdij, 2-iknak a tételek. Tétel 5 Irt. Fuss vagy fizess, nevezni leket az oszlopnál, versenyezhet min- den agarász egyleti tag oly lovon melyen legalább egyszer az agará- szarnál lovagolt.

Tisztek egyenruhában válszallag- gal saját színeiket viselik. A legénység és altisztek által lovagolt versenyekben a századok színei következők :

1-ső század zöld, 2-ik század kék, 3-ik szazad vörös, 4-ik szazad feher, 5-ik szazad sarga, ü-ik szazad rózsaszín.

Este a „Griff* szállodában társas vacsora, és utánna tánczmulatság.

Iparkamaránk jelentése.

Veszprém, okt. 7.

Nagy terjedelmű vaskos kötetben adta ki a győri keresk. és. iparkamara évi jelentését, az 1892. év több ipari és kereskedelmi, úgy, gazdasági viszonyairól.

A mü, mert, — becses anyagjánál fogva méltán annak nevezhetjük — 160 lapra terjed s e téren szakszert) forrásmunkául szolgálhat. Minden egyes tétel ha még oly lényegtí' lennek látszia is, bő kommentárral van megvilágítva s szinte csodálatra méltó az a pedansságig menő lelkiismeretesség, melyek e rengeteg adathalmaz feldolgoztatott.

Nem hisszük, hogy az ország összes iparkamrái közül csak egy is egy ily precis szerkesztésű Al manneh-ot adott volna ki. Becsült- téré válik magának az iparkamrí- nak s annak szakavatott munkát főtitkára, Szávay Gyulának.

Még csak azt jelezzük, hogy a 'jelentést megkapta a kerület minden hatósága, testületé, ipari, kereskedelmi vagy gazdaszáti jelleggel biró intézménye, a kamara tagjai stb., magánérdeblödők pedig a kamara' irodájától 2 írtért megszerezhetik.

És szerezzék is meg, mert a kerület ipari-, kereskedelmi-, mezőgazdasági érdekeinek és adatainak egész leltárát és szótárát szerzik meg vele, aminek mindek jó házban meg kell lenni.

A nagy müvet, csak dióhéjban is lehetetlen ismertetnünk.

Közöljük belőle azouban a veszprémi szövőipar s malomiparra vonatkozó részleteit.

A gyapjú- és szőr fonást ugv szövést — mondja a jelentés — ma mar gyárilag eszközöljük. Hajdan híreset voltak a veszprémi csapók szürszö* vők, mint kisiparosok. A gyáriparra] folytatott harezban azonban a kézi munka drágábbnak és kevésbé ügyednek bizonyult, semhogy kenyérkereső' ként magát fenntarthatta volna. |j szövőszékek elkalódtak tehát | gyáraink folytatják a harezot a külföldi gyárakkal, melyek elárasztják termékeikkel a piaczokat. Ebben | versenyben nagy segélyére van a hazai szövőiparnak a kormány, mely közszálitásainá! 'előnyt ad a honi gyártmánynak s igy egy kis biztos piaczot Wemt neki. Két gyár í°®J