Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-02-11 / 6. szám

li| léi sz |í 1 Bl El Ai í T Zá =4 Vei •­Ve Mái 845 hat Ma sér Má haj ira nel: kél.; kel| lék vég & Í 0 0 0 8 $ 0 0 Q Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap Szombat, febr. 11, S a dolog tényleg így is áll. A fő­ispánok a kormány hívására jöttek a fővárosba, hogy itt nagy fontos­ságú tanácskozásokat folytassanak. Mikor ugyanis Somogy vármegye törvényhatósága bizalmi feliratot kül­dött a kormányhoz, és nagy őröm­mel fogadta a polgári házasság ter­vét, a miniszterelnökben Tisza Kál­mán biztatására megérlelődött a terv, hogy ennek a nemes példá­nak a követésére a főispánok révén rábírja a többi megyéket is. s ily módon bizonyítsa Bécsnek és az udvarnak, hogy ime jól informál­ták, mikor arról tettek jelentést, hogy egész Magyarország követeli a polgári házasság behozatalát. A terv eddig nagyon szép, és világos, csakhogy némi akadályokba ütkö­zik. A felczitált főispánok nagyobb része ugyanis a leghatározottabban kijelentette, hogy a megyékben le­hetetlen a polgári házasságot köve­telő határozatokat kierőszakolni sl több főispán inkább hajlandó állá­sáról lemondani, semhogy ilyen ki­vihetetlen feladatot vállaljon el. s teljesen felzavarja megyéjében a nyu­galmas egyetértést. A tanácskozások még nincsenek befejezve, de az már bizonyos, hogy a Tisza Kálmán tak­tikája nem hozza meg azt az ered­ményt, amit vártak. r. I. A városi képviselet Magántisztviselők mozgalma. (A vidéki kartársak figyelmébe.) Budapest, febr. 10. Azon czélból, hogy a magántiszt­viselők, kiknek száma óriási és leg- többnyire az intelligens osztályhoz sorozandók, — aggkoruk, munka- erejök kimerülte folytán a kétes jövő szeszélyeinek kitéve ne legye­nek, hazánk fővárosában mozgalom indnlt meg egy: magántiszt­viselők nyugdíj egyesül e- t é n e k létesítésére. A siker már félig-meddig biztos, amennyiben a szervező bizottsághoz — mely alig 2 hete alakalt — az ország minden részéből érkeznek levelek, melyekben a mozgalomhoz való csatlakozás meleg hangon tol­mácsolta tik. Nagy előnyére szolgál a mozga­lom vezetőinek, miszerint az ügy már a képviselőházban is szőnyegre került, amely tény arról tanúskodik, hogy a magántisztviselők helyzete m a olyan még, hogy reformálása el­kerülhetetlenül szükségesnek mond­ható. A mozgalom vezetésére, illetve az alapszabályok kidolgozására, kőr­és gyiijtóivek szétküldésére százas bizottság alakult, mely bizottság hetenkint kétszer, — kedden és pénteken este 8—10 óráig rendes ülést tart. A bizottság hivatalos helyisége a „Paris“ szállodában van, honnét a megkereső, vagy felvilágosítást óhajtó kartársak azonnal íelvilágositást kap­nak szóban vagy levélileg egyaránt. Midőn mozgalmunk támogatására vidéki kartársaimat szívélyesen fel­kérem, vagyok Károlyi Gyula bizottsági jegyző megalakulása. Veszprém, febr. 11. I Ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor alakult meg az uj képviselő- testület — mely részleges választás utján január bó 12-én egészitte- tett ki. Rendkívüli közgyűlés tartatott ez alkalomból a városházán, melyen természetesen a megye alispána, V é g h e 1 y Dezső királyi tanácsos elnökölt. A képviselők közül mintegy 90- en voltak jelen. Dicséretes érdek­lődés — melynek Demcsak az i'yen pro domo sua gyűléseknél, de a város életérdekeit képező közgyűlé­sek iránt is nyilvánulni kellpne. Az elnöklő alispán üdvözölvén a közgyűlést, felhívta V i k á r Lajos főjegyzőt, hogy a jan. 12-iki válasz­tásra vonatkozó ügyiratokat | a választás eredményét olvassa föl. Ennek megtörténte után az elnök az uj képviseletet megalaknlfnak jelentette ki s üdvözölvén azt, szi- vőkre kötötte a tagoknak, bogy a város érdekeit szorgalommal s lel­kiismeretesen istápolják. Végül Roth- bauser Mór és Bauer Károly bizott­sági tagokat a jegyzőkönyv hitele­sítésére felhiván, a közgyűlés további vezetésére Kovács Imre polgár- mestert szóllitotta föl. Kovács Imre polgármester a közgyűlés üdvözlése után jelezvén, hogy a tisztujitás küszöbön lévén, a kandidáló bizottság két tagot vá­lasszon. (Kettőt az alispán nevez ki.) Köves János indítványozza, hogy kandidáló biz. tagokul a kép­viselet Ruttner Sándor és dr. Fe- jérváry Józsefet válassza meg. (Él­jenzés.) Dr. F ejérváry József arra atal, hogy e bizalmi állásra, a vá­ros érdekei körül, a város orsz. kép­viselője Szabó Imre elévülhetlea érdemeket szerezvén, maga helyett ót ajánlja megválasztatni, mire a közgyűlés Ruttner Sándor és Szabó Imre biz. tagokat választja meg egyhangúlag. Elnöklő polgármester ezután az évre a pályázat-ismétlés e kérdésre függőben hagyatott, de mégis a leg­jobb bárom pályamunkának a kitű­zött jutalmak kiadató: rendeltettek, így az első dijat (30 írt) Szabady Sándor tót-szent.-náli, a másodikat (20 írt) Szmodics István igali, a har­madikat (10 frt) Csizmadia Aladár gerézdi (anitók nyerték el. Az 1892- 93-ik tanévre a következő pályázat tűzetett ki: „Miként fejlesztheti a tanító a gyermekekben az Ítélő és emlékező tehetséget együttesen ?“ Jutalma: 30, 20 és 10 frt A pálya­munkák í. évi november hó 1-ig nyújtandók be a kerületi tanfel­ügyelők utján Pribék István püspök, káptalani nagyprépost úrhoz. Kántortanitókká kineveztettek: Gu- bicza Lajos Fok-Szabadira, Szűcs Dániel Alsó-Dőrgicsére; osztálytaní­tóvá: Halbauer Béla Lovászpatonára; segédtanítóként alkalmaztatott: Mer- werth Józsa oki. tanítónő Peremar- tonba. Nyugdíjaztalak: Takács Márton csatkai kántortanitó; Szalay Károly sávolyi kántortanitó özvegye: Mik- sxovics Teréz; Tarnóczy Ferencz gyékényesi kántortanitó özvegye: Horváth Mária. Elhalálozott: Boőr Sándor so- mogy-csicsói kántortanitó. A felsővárosi kút ügye. ülést bezárja. T-A.iT"cra-“sr. A magántisztviselők orsz. nyugdíj-intézetének előkészítő bizottsága nevében. Pályázatok kántortanitói állomá­sokra : A devecseri esperesi kerü­letbe kebelezett Malimba anyahit­községben f. évi márczius hó 21-ig. Jövedelme: 367 frt 50 kr. Tankö­telesek száma 70; tannyelv magyar. — Zalamegyében: a balaton-fiiredi esperesi kerületbe kebelezett Tállián- Dörögd anyahitközségben f. évi már­czius hó 16-áig. Jövedelme: 235 írt. Tansötelesek száma: 102; tannyelv magyar. A Beke -féle pályázat eredménye. A Beke Kristóf-féle 1891—1892-ik évre kitűzött pályakérdésre: „ A re­áltantárgyak előadásában mire irá­nyozza a tanító főleg figyelmét, hogy a tanulók abból mennél maradan­dóbb és gyakorlati hasznot merít­hessenek ?“ 5 pályamunka érkezett be. A beérkezett pályamunkák egyike sem vált be abszolút becsű munká­nak, miért is az 1892—93-ik tan­Veszprém, febr. 11. Jeleztük már többszörösen hírla­punkban, hogy a felsővárosi polgár­ság, nem várhatván be a hatóság abbeli intézkedését, mely közegész- ségügyi szempontból már évtizedek óta kötelességévé tette, egy kútnak e városrészben ásattatását — ne­hogy ismét újabb pár évtizedet kell­jen várniok, a saját körükben indí­tottak mozgalmat és gyűjtést, e közkutnak minél előbbi létesithetése iránt. A felsővárosi polgárság nevében, az ottani „Barátsági Kör* állott élére e közczéln mozgalomnak, s valóban elismerésre méltó tevékeny­séget fejtének ki e czélból. Hogy mily szükséges ott az a kút, azt elgondolhatjuk, ba tudjuk, hogy e nagy városrészen fónnt, | egyetlen kút sincs s a szegény pol­gárság nyáron az iszonyú hőségben, s télen rettenetes hógarmadákon át a jeges-sikos hegylejtőkön föl, nap- ról-napra kénytelen ivóvizét a völ-- gyi kutakból vagy patakból főihor­dani. Életveszély közt szerzi meg ilyenkor minden báz a szükséges vízmennyiséget. Sokszor fordult a szegény lakos­ság ily kút ásatása iránt a város­hoz, de hát a képviseletnek ez volt mindig rá a válasza : „nincs pénz; várni kell, míg lesz !* Hát Ítélet­napig nem lehet az Ígéretből meg­élni. Több derék ottani polgár, így Fehér István, Nagy István, Linczmayer János, Schuppán Antal, M ó z n e r Ferencz s többen végre maguk vették kezükbe az ügyet, gyűjtést indítottak, bált ren­deztek | czélra s igy közadakozásból már 184 frt gyűlt össze. E hő 4-én aztán megtartotta | „Barátsági Kör* általunk is jelzett bálját, mely a kör adományával együtt 21 frt 50 krt jövedelmezett, I úgy hogy a derék emberek gyűjtése e kntra, mely a „Bakony“-utczábaD, vagy közel mellette lesz ásatandő, immár 205 frt 50 krjuk van letéve a veszprémi első takarékpénztár 839/2412 számú betétbönyvecskéjén „Felsővárosi kút“ czimén. A bál jövedelméhez felülfizettek : Fők. Nemes Dénes már kői plébános ur 1 frt, özv. Zsolnai Károly né úrnő 60 kr., Fehér András ur 1 frt, özv. Daáky Mi* hályné 50 kr., özv. Bencsik Fülöpné 50 kr., id. Fehér Sándor 1 frt, Tréger Dá­niel 1 frt, Sticz Ferencz 40 kr.. Sárii Imre 30 kr., Grotta Dávid nagypécsöli 50 kr., Ráczkevi Gyula 40 kr., Sneider Károly 40 kr., Baráth János 70 kr., Vei­ler Dávid 1 frt, SzOcs Kálmán 20 kr., Vráb Béla 40 kr., Sülé Károly 40 kr., Koszler Károly 50 kr., Linczmajer János 20 kr., Hambach Antal 40 kr., Horváth Sándor 20 kr., £115 Ágnes 50 kr., Balázs Gyula 20 kr., Pozsgai József 20 kr., Herczeg Gáborné 30 kr., Szél Jánosué 20 kr., Mező L »jós 30 kr., Mejer Jánosné 40 kr., Arany János 40 kr., Ebei Imre 40 kr., Nagy István 30 kr., Gergely János 20 kr., Végbeli József 20 kr., Szabó Sándor 20 kr., László , József 10 kr., Hili Márton 10 kr., Branizsa Ignác/ 20 kr., Igonda József 60 kr, Braun Gyula 40 kr., M. F. 20 kr. Eszterhay Ignácz 40 kr., N. N. 20 kr., Ébell Ká­roly 10 kr., Győri Károly 1 frt, Szűcs Pál. 50 kr. Összesen 19 frt 20 kr. A Barátsági kör adománya 2 frt 30 kr. A kút ja­vára összesítve 21 frt 50 kr. Ezekben jelezzük a derék felső­városiak valóban nemes mozgalmát, — hogy ottani legszegényebb pol­gárainkat legalább ivóvízhez jut­tassák. Szivlelje meg a város jobbmódu polgársága e nemes kezdeményezést s gyarapítsa a szegény emberek kútjának pénzalapját adományaival. Humánus, isteni czélt szolgálnak ezzel. Az adományokat hii lapunk iro­dája is szívesen közvetíti s nyug­tatja. A győri keresk. és iparkamarától. Baross-szobor. 10.— — A kerületi kereskedelmi- és iparkamarához érkezett újabb adományok kimutatása. — A győri kereskedelmi- % iparka­mara a közvetlenül hozzá beérkezett adományokból eddig hirlapitag nyug­tázott 3034 frt 64 krt. Újabban beérkeztek: A várpalotai tkpénztártól A rátóti plebánia-bivatal gyüjtőivén Rosenberg Adolf kültag A „Tatatóvárosi Híradó* szerkesztősége Sumbzky A. könyei pleb. Hajnal J. postatiszt Győr A kisbéri plébánia-hivatal gyüjtőivén Kitzinger Józs. Esztergom gyüjtőivén VIDÉK. 1.20 6.— 2. __ 1.— 9 __ 3.3 0 7.— összesen 3077.14 Ezen összegek beérkeztét kerületünk hírlapjaiban nyilvánosan nyugtázzuk. Győr, 1893. febr. 4. Jerfi Antal s. k. elnök. Szávau Gyula s. k. titkár. Gazdasági viszonyaink s a tél. Ki ülteti be szóllejét amerikai vesszikkel? Veszprém, febr. 11. Szerte a Balaton-parton ujjáül- tetik be a gazdák szőlleiket s Dines elegendő vessző, hogy a sok puszta terület beültet tessék. Szőllós gazdáink iránti figyelem­ből közöljük az első magyar ame­rikai szóllótelep (Maurer János, Kassa) hirdetményét, mely sok száz­ezer gyökeres és sima amerikai alanyt bocsát most áruba. Megrendelhető a következő fuj es mennyiség 10O.COO db. 60.000 . 50.000 „ 50.000 „ 1.200 „ 100.000 . 10.000 . 1.000 . 10.000 , 6.000 , 4.000 . 4.000 „ 1.000 .- 50.000 „ 30.000 . 100.000 I 20.000 , 10 000 I 10 000 . 7.000 . Rí pária vegy. III. rendű , . II- . •. MV* Ripária portába Madeleine Anger, gyök. Rip aria II. , gyökeres Riezling rajnai gyökeres 5 frt 10 „ Solonis Riparia gyökeres Jacquez , York-Madeira gyökeres Riparia gyök. III. rpndü | ( | II. , Furmint York-Madeira Fehér frankos | | gyökeres Riparia vegyes 15 , 20 , 30 , 10 20 , 15 7 18 30 30 50 10 20 8 20 8 16 10 Az erős tél nyoma meglátszik mindenfelé; a vidéki városokból és községekből is panaszkodnak, hogy a közlekedés hiánya miatt sok he­lyen nagy a pangás. Különben is a gabonaárak oly alacsonyak, hogy a termelők, a kik nem kénytelenek eladni, — be akarták várni a ta­vaszt, melytől jobb árakat remél­nek. Az állatforgalóm elég kedvező; néhol ugyan a járvány miatt tilos a forgalom, másutt pedig a kereslet gyengébb, mint volt az elmúlt év hasonló időszakában, mindazáltal meglehetős kivitelünk is van. Szá­mos helyen panaszkodnak a gazdák a miatt, hogy a mostanában ellett malaczok a nagy hideg miatt el­pusztultak, és igy a sertésszaporu­lat kedvezőtlen. Igen nagy bajt okozott a zord tél a gyümölcsfákban és be nem takart szőllőkben is ; sőt néhol, mint Zalavármegyéből Írják nekünk, a pinezékben lévő bor is megfagyott. A burgonya és répa, a melyet részben pinezékben tartottak, szin­tén elveszett. Milyen állapotbau kerülnek ki a vetések a hó alól azt ma még bajos volna meg mondani; tény azonban az, hogy ott a hol sokáig védtelenül állottak, és a zord idő viszontagságainak ki voltak téve, szenvedtek': a hó alatt nem igen birtak helyre jönni, és most is nemcsak fakó színűek, de életerőt is alig mutatnak. A nagy hó gyors olvadásától minden gazda fél és méltán, mert tapasztaltuk már nem egyszer, mi- lyeu káros hatást gyakorolt a ve­téseken elterülő víztömeg. A felvi­déki nagy havazások következtében, néhol 1 — lVs méter magasságú a hó, — tehát árvíztől is tarthatunk, 1 különösen nagy bajt idézhetnek a Vág, Duna, Tisza, Kőrös és a Maros. Az ósi-i olvasó-kör bálja. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szertől Ősi, február 10. Az ősi-i olvasókör február hó 1-én, saját könyvtárajavára zártkörű táncz- mulatságot rendezett. A hat tagú rendező bizottság, élén a kedélyességéről ismert ns. Németh János elnök úrral mindent elkövetett a kedves házias jel­legű mulatság sikeréért, hogy a szép számmal megjelent vendégek minél jobban mulassanak s a höl­gyek minél többet tánczoljanak. Fá­radozásaikat siker is kisérte, a meny­nyiben a megjelent diszes vendég- koszorú igen kedélyesen mulatott, mi mellett leginkább bizonyít az, hogy a mulatság virágos jó kedv­vel kivilágos virradtik tartott. Az ünnepély díszét megjelené­sükkel emelték : asszonyok : Brandt Gyuláné, Braudt Lajcsiié, Biszterszki Ferenczné (Várpalota), Bohner An­tal né, Czejder Lajosné (N.-Ladány.) Hájas Józsefné, Hőhling Imréné, Hőhling Józsefné, Kiss Zsigmondné, Kukorelly Ferenczné, Mild Borbála, Somogyi Gyuláné (Moha), Somogyi Lászlóné, Schök Antal né, Schmidt Ferenczné (Keresztes), Schmidt íst- vánné, Tatai Sámuelné (Pspkeszi), Tóth Károlyné, Török Gyuláné, (Várpalota.) Leányok : Brandt Gizella, Braudt Ilona, Braudt Margit, Bohner Róza, Hőhling Mariska, Mészáros Mariska (Várpalota), Rohovszki Teruska, So­mogyi Mi like, Schmidt Orzsi ke, Tóth Ilona. r. I. ÚJDONSÁGOK. — Jótékonyság. Nagys. és főt. Devics József apát-kauouok ur f. hó 8-án a helybeli fógymnasium j igazgatójának 500 irtot volt kegyes kézbesíteni oly czélból, hogy 100 frt a deák-segélyző-egyesület alap­tőkéjének gyarapítására, 400 forint pedig az 1893/4 tanévben szorgal­mas s jó viseletű tanulók jutalma­zására, nemkülönben szegéuysorsu, szorgalmas s példás maga viseletű ta­nuló ifjaknak ugyancsak, a jövő, is­kolai évben való főisegélyezésére fordittassék. — E ^nagylelkű ado­mányáért fogadja O Nagysága az intézet 1 az ifjúság részéről a leg- hálásabb köszönetét. Az igazgatóság. — Kovács Ignácz sajtópere Vár- konyi ellen. Ilyen czim alatt Írja a „Győri Közlöny* tegnapi száma a következő érdekes dolgot: „Kovács Ignácz veszprémi aljegyző, miként a „Győri Közlöny* már jelezte, a „ Veszprém* -ben megjelent becsület- sértő hirlapi közlemény miatt, sajtó­pert indított Várkonyi Dezső előbb a „Veszprém“, most már a „Vesz­prémi Ilirlap“ szerkesztője ellen. Az összes iratok legutóbb érkeztek saj- tóbiróságunkhoz. Németh Pál sajtó- ügyi vizsgálóbíró felhívta a szer­kesztőt az inkriminált czikk kéz­iratának beküldésére, hogy ennek kapcsán az is konstatáltassék, vájjon a szóban forgó közlemény Várkonyi Dezső nevű Írója azonos-e a „ Veszprém“ volt szerkesztőjével?“ sága se rabolhasson el semmit tanulmá­nyai idejéből. Ez okbői Rómában is szék­ben hordoztatta magát. Sőt tovább ment. Gőzfürdő után, mikor masszálták, diktált vagy mint ebéd alatt is, felolvastatott. Elveszettnek tekintett minden időt, melyet nem tanulásban töltött. Csak ez a nagy lelkesedés és szorgalom magyarázza meg, bogy bokros államfér­fim teendőinek pontos végzése mellett, mikép volt képes nagy művét létrehozni, mely körülbelül 2000 auctor nyomán ké­szült és egyaránt érdekes olvasmány bo­tanikus,- zoologue,- geolognsnak, földrajz­irónak, orvosnak, archaeolognsnak törté­netírónak, a művészetekkel foglalkozó­nak atb. Még jobban felkelti csodálatunkat, ha meggondoljuk, hogy ezen nagyszabása manka tán csak egy harmadrésze írói munkásságának, mint ezt öcscse C. P1 i- n ins Secundus min o r, a jeles ügy­véd és kitűnő fenilletonista egyik levelé­ből, (1. III. epist. 5.) tndjnk. Életét a következőkben vázolhatják. Ve­ronában, vagy Novocomóban született Ti- berins császár alatt 23-ban Kr. ujj meg­halt Titus alatt a Veznv kitörése alkal­mával 79-ben Kr. n. 56 éves korában. Több magas államhivatalt viselt. Ha­lálakor a misenumi hajóhad parancsnoka ▼olt Mint ilyen értesült a Veznv kitöréséről. Hiába volt minden figyelmeztetés, ő kö­zelebbről akarta megvizsgálni a tüzoká- dót működésében. Akárcsak Bacon, meg­lakolt ismeretvágyáért: a tűzhányóból kiömlő füst megfojtotta. Az általános részben mondottak igazo­lására idézzük nagy munkájából a követ­kező érdekesebb helyeket. Állítása szerint „Illyriában a hideg vizek fölé tartott rubák meggyulladnak*; „a tanrisi krimi földterületen van egy hely, hol minden seb begyógyul“; „a bo­rostyán törzsébe, a tengeri borjú bőré­ből készült sátorba, meg a sasba nem üt a menydörgős menykő.* Azután elmeséli, hogy „Harpasa, ázsiai város mellett van egy borzasztó nagy szikla, melyet egy ujjal megmozdíthatsz; de ha egész testeddel neki fekszel, föl lsem veszi.* „A crustumini széna otthon ártalmas más országban egészen jő“; „Pontusban, az Astaces folyó mentén legelő kanczák fekete tejjel szoptatják csikóikat.* „Indiában askiapodáknak (árnyék- lábnak) akkora talpuk, van, hogy nagy hőség idején csak hanyatt feküsznek, talpakat használva napernyő gyanánt; az asszonyok lába ellenben oly kicsi, hogy „veréblábnak“-nak nevezik őket.* Ugyancsak „Indiában van egy földte­rület, melyen az emberek 200 évig él­nek, fiatal korukban megőszülnek, de öregségükben visszakapják fekete baju­kat.“ „Pyrrhns ballábának hüvelykujja olyan csodás erejű volt, hogy érintésétől meg­gyógyultak a lépkórosak. Azt mondják, hogy többi testrészével együtt nem is tadták elégetni, azért külön koporsóban temették el.* „A szobor feje babján nőtt fű, ha va­laki posztóba szedi el lenbe takarja, a fejfájást rögtön megszünteti.* A rhodúráról (borvirág) azt mondja, hogy „főkép a daganatok ellen használ. Ha bekentek vele valakit, köpjön 3-izor a markába, okvetlenül meggyógyul. Még hathatósabb állítólag, ha bárom külön­böző nemzetségbeli ember kenegeti a be­teget és pedig balról jobbra.* Zorvaazterröl azt írja, hogy születése­kor nevetett és agyveleje — előre je­lentre nagy bölcseségét — annyira moz­gott, hogy vissza taszította a rátett ke­zet. Beszél két hegyről is, „melyek egyike minden vasat vonz, a másik mindenféle vasat taszít. Azért, ha sarudon szegek vannak, az egyiken nem tadsz lépni, a másikon nem birsz megállni.* Megemlékezik Mágnes nevű pásztorról ie, ki a mágneskő természetét akkor ta­pasztalta ki, mikor Ida hegyén botjának vasvége a sziklához tapadt. A mágueskőnél megemlíti D i n o c h a- ree, hires alexandriai építőmestert is, ki ArsinoS (Ptolemaens Lagi és Berenice istenített leánya) templomát mágneskőből kezdte kiboltozni, hogy abban az istennő szobra a levegőben függő, lebegő helyze­tet foglalhasson el. De az ő és Ptolemaens közbejött halála meggátolta tervének meg­valósításában.* A mágneskőnek taszító és vonzóerejét kívüle csak Lucretius tudta az ő-korban. De nagyon elveti a sulykot, mikor nős­tény és kan mágneskövekről beszél. Az előbbieknek, ngymond, semmi erejük sincs. Ha lehetnek, gondolja, nőstény és kan csillagzatok, miért ne volna nőstény és kan mágnes ?! Kijelenti, kogy a villámlást előbb lát­juk, mintsem a dörgést halljuk, pedig egy időben lesznek, bizonyos; de hát nem csoda, minekutána a fény gyorsabb a hangnál.* A villámnak bárom fajtáját ismeri; van: „1. a száraz istennyila, a mely nem éget, de szaggat. 2. a nedves meny kő, mely nem gyújt, de szeneait* barnít. 3. az u. n. fényes menydörgős ménykő, mely kiiseza a bordókat anélkül, hogy a födőnek ártana. Ettől felolvad a réz és ezüst a zsákban, de a zsák nem ég el, sőt a viasz-szobor sem folyik össze.* Azt is tudja, hogy „az éber állapotban villámtól sújtottnak lezártak a szemei ; ellenben az alvás közben menykőtől ta- láltó nyitvák.“ „A villámtól találtnak sebhelyei sokkal hidegebbek, mint testük többi része.* Érdekes azon megjegyzése, hogy „a babylonok felfogása szerint a földrengé- i sek, föld szakadások és minden ilyesmi a csillagok befolyásától van.* Megnevezi a milletusi Anaxmajdert, ki előre meg­mondta a spártaiaknak a földrengést. Egy másik tudós férfiúról is megemlékezik, ki a kot vizéből jósolta meg ugyanazt, de már „isteni sugallatából. Nem sokkal hátrább pedig épen aj kát vizének megzavarodását veszi a földingás egyik előjelének. „A földrengés, szerinte, nem egyébb, mint a dörgés a felhőben, a földhasadás sem más, mint mikor a mennykő a benne veszködő tűz következtében előtör, föl­szabadul.* Azután megint következik egy nagy csomó mese. „A kigyólábu nomádok és a pasztán szagból élő astomokon kívül ott vannak a 3 arasz magas pygmaensok, kik kellemes éghajlat alatt, örökös tavaszban élnek az éjszaki széltől védett völgyekben. Ezekről már Hőmérői elmondta, hogy a darvak is megtámadják őket. Az róluk a mese, folytatja P 1 i n i u e, hogy kecs­kebőrökbe burkoltan és nyilakkal felfegy­verkezve tavasz idején seregesen levo­nultak a tengerhez, hogy ott a darvak tojásait és fiókáit elemésszék: máskülön­ben a jövő költéssel nem bírnának. Gúny- hóikat sárból, földből és tojáshéjból ké­szítik.“ Olyan embereket is tud, kiknek nincs fejük, szájak és szemeik a mellükön van. De voltaképen a vízről szóló rész bő­velkedik csak csodákban. „Andro szigetén, Bacchns templomában van egy forrás, mely minden hetednap bort folyat; de ha elviezed a templom közeléből, rögtön viz ize lesz. Jupiter Hammon tara nappal hideg, éjjel forr.' „Aethiopiában, a troglodytek országá­ban van egy tő mely napjában majd ke­serű majd sós, majd ódee.' „A Limyra forrás át szokott rándulni a környékre halaival együtt. Az itt lakók ezektől kérnek jóslatot, ételt dobva elé­jük. melyet nagy mohón elnyelnek, ha jő sikert éreznek ; de farkukkal verdesik lel, ha rosszat gyanítanak.“ „Ha a Colnphonban, Appolo barlangjá­ban levő tavacskából iszol, csodás jóste­hetséged lesz, de életed megrövidül. A czilicziai Nus forrás M. Varró állítása szerint finomabb érzésüekké teszi a belőle ivókat. A C e a szigetén lévő hebegővé, a zámai jóhanguvá.* „Perperensiben van egy fórrá*, mely kővé változtatja az általa öntözött földet. Ilyen a delioniai meleg forrás ie; a merre folyik, sziklák emelkednek a magasba.* „Ktesiás szerint Judiában van egy Síden nevű mocsár, melyben semmisem marad I fenn, minden elmerül; ellenben az áfrikai [ Apuscidamus tóban minden úszik, semmi sem sülyed el.' „A Lycos forrás harmadnapra öli meg a belőle ivót, a Lynceates pedig meg­részegít.* „Zsidőorezágban van egy forrás, mely minden szombaton kiszárad.* „Télen minden viz édesebb.* „A hajőzők gyakran vannak, úgymond Pliniu9, édesvíz híján. Ezen könnyen se­gíthetünk. Terítsünk a bajó körül gyap­jút, természetesen meg fog nedveeedni, belőle aztán édesvizet facsarhatunk.* A köznépet elitéli, a miért nem hisz az ellenlábasokban. Azon kér­désre, miért nem esnek le ? igy felel: „Hát miért nem potyogunk le mi ?* A légköri csapadékokról: hóról, esőről, harmatról, dórról, jégesőről stb. szóló ré­szét kevés kivétellel ma is úgy tanítják a physikák. A szivárványról már tudja, hogy a napsugaraknak a vizcsöppökben való meg­töréséből származik. Azért, teszi hozzá, éjszaka nem is lehetséges, jóllehet Aris­toteles szerint egyezer valamikor láttak éjnek idején ie. Spanyol földön ismét sok csudálatos dolgot tud. Többek között felemlít „két egymás mellett folyó patakot, a melyek egyike mindent kivet, másika mindent elnyel.* „A nap forrása dóltájban édes és jég hideg; lassan-lassan elkezd langyoaodni, éjfélre aztán forró és keserű lesz.* Macedóniában, nem messze Euripides költő sírjától két folyó szakad egymásba, az egyik iható, a másik halált hozó. „Ha a folyó vagy patak partján* nap­felkelte előtt bárminő füvet szedsz, de úgy, hogy senki meg ne lásson, aztán odakötözöd a mit sem gyanító beteg bal­karjához, a harmadnapos láz megszű­nik.* „A Lycos forrás vizétől a fáklyák meg­gyulladnak.* „A cutili vizek mellett van egy erdő, mely npppal mindig máshol van, mint éjjel.* „Taphos szigetén van egy Venus-temp- lom, melynek udvarára sohasem esik eső.* „A veji földön vannak helyek, hol a földbe vert tárgyakat nem lehet kihúzni.* „Nem messze Rómától a faliskusok területén a Hirpi nevű család tagjai a Soracte hegyén Apollónak bemutatott I áldozatnál minden évben végig sétálnak a meggyujtott farakáson, mégis kutya- , bajuk, mint a szentesi halottnak.* De nem folytatom. Ma napság dajka­meséknek sem járnák meg ezek a hajda­nában tudományezámba menő naivságok. Gondoljuk azonban meg, hogy négy- kez-láb járt ekkor még az ismeret, gyer­mekkorát élte a tudomány ; tekintsük, hogy az emberiség haladásának 1 e g e- gyenesebb kifejezője — hogy para- I doxont használjak — a hullámvonal: esésre következik az emelkedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom