Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-02-11 / 6. szám
li| léi sz |í 1 Bl El Ai í T Zá =4 Vei •Ve Mái 845 hat Ma sér Má haj ira nel: kél.; kel| lék vég & Í 0 0 0 8 $ 0 0 Q Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap Szombat, febr. 11, S a dolog tényleg így is áll. A főispánok a kormány hívására jöttek a fővárosba, hogy itt nagy fontosságú tanácskozásokat folytassanak. Mikor ugyanis Somogy vármegye törvényhatósága bizalmi feliratot küldött a kormányhoz, és nagy őrömmel fogadta a polgári házasság tervét, a miniszterelnökben Tisza Kálmán biztatására megérlelődött a terv, hogy ennek a nemes példának a követésére a főispánok révén rábírja a többi megyéket is. s ily módon bizonyítsa Bécsnek és az udvarnak, hogy ime jól informálták, mikor arról tettek jelentést, hogy egész Magyarország követeli a polgári házasság behozatalát. A terv eddig nagyon szép, és világos, csakhogy némi akadályokba ütközik. A felczitált főispánok nagyobb része ugyanis a leghatározottabban kijelentette, hogy a megyékben lehetetlen a polgári házasságot követelő határozatokat kierőszakolni sl több főispán inkább hajlandó állásáról lemondani, semhogy ilyen kivihetetlen feladatot vállaljon el. s teljesen felzavarja megyéjében a nyugalmas egyetértést. A tanácskozások még nincsenek befejezve, de az már bizonyos, hogy a Tisza Kálmán taktikája nem hozza meg azt az eredményt, amit vártak. r. I. A városi képviselet Magántisztviselők mozgalma. (A vidéki kartársak figyelmébe.) Budapest, febr. 10. Azon czélból, hogy a magántisztviselők, kiknek száma óriási és leg- többnyire az intelligens osztályhoz sorozandók, — aggkoruk, munka- erejök kimerülte folytán a kétes jövő szeszélyeinek kitéve ne legyenek, hazánk fővárosában mozgalom indnlt meg egy: magántisztviselők nyugdíj egyesül e- t é n e k létesítésére. A siker már félig-meddig biztos, amennyiben a szervező bizottsághoz — mely alig 2 hete alakalt — az ország minden részéből érkeznek levelek, melyekben a mozgalomhoz való csatlakozás meleg hangon tolmácsolta tik. Nagy előnyére szolgál a mozgalom vezetőinek, miszerint az ügy már a képviselőházban is szőnyegre került, amely tény arról tanúskodik, hogy a magántisztviselők helyzete m a olyan még, hogy reformálása elkerülhetetlenül szükségesnek mondható. A mozgalom vezetésére, illetve az alapszabályok kidolgozására, kőrés gyiijtóivek szétküldésére százas bizottság alakult, mely bizottság hetenkint kétszer, — kedden és pénteken este 8—10 óráig rendes ülést tart. A bizottság hivatalos helyisége a „Paris“ szállodában van, honnét a megkereső, vagy felvilágosítást óhajtó kartársak azonnal íelvilágositást kapnak szóban vagy levélileg egyaránt. Midőn mozgalmunk támogatására vidéki kartársaimat szívélyesen felkérem, vagyok Károlyi Gyula bizottsági jegyző megalakulása. Veszprém, febr. 11. I Ma, szombaton délelőtt 10 órakor alakult meg az uj képviselő- testület — mely részleges választás utján január bó 12-én egészitte- tett ki. Rendkívüli közgyűlés tartatott ez alkalomból a városházán, melyen természetesen a megye alispána, V é g h e 1 y Dezső királyi tanácsos elnökölt. A képviselők közül mintegy 90- en voltak jelen. Dicséretes érdeklődés — melynek Demcsak az i'yen pro domo sua gyűléseknél, de a város életérdekeit képező közgyűlések iránt is nyilvánulni kellpne. Az elnöklő alispán üdvözölvén a közgyűlést, felhívta V i k á r Lajos főjegyzőt, hogy a jan. 12-iki választásra vonatkozó ügyiratokat | a választás eredményét olvassa föl. Ennek megtörténte után az elnök az uj képviseletet megalaknlfnak jelentette ki s üdvözölvén azt, szi- vőkre kötötte a tagoknak, bogy a város érdekeit szorgalommal s lelkiismeretesen istápolják. Végül Roth- bauser Mór és Bauer Károly bizottsági tagokat a jegyzőkönyv hitelesítésére felhiván, a közgyűlés további vezetésére Kovács Imre polgár- mestert szóllitotta föl. Kovács Imre polgármester a közgyűlés üdvözlése után jelezvén, hogy a tisztujitás küszöbön lévén, a kandidáló bizottság két tagot válasszon. (Kettőt az alispán nevez ki.) Köves János indítványozza, hogy kandidáló biz. tagokul a képviselet Ruttner Sándor és dr. Fe- jérváry Józsefet válassza meg. (Éljenzés.) Dr. F ejérváry József arra atal, hogy e bizalmi állásra, a város érdekei körül, a város orsz. képviselője Szabó Imre elévülhetlea érdemeket szerezvén, maga helyett ót ajánlja megválasztatni, mire a közgyűlés Ruttner Sándor és Szabó Imre biz. tagokat választja meg egyhangúlag. Elnöklő polgármester ezután az évre a pályázat-ismétlés e kérdésre függőben hagyatott, de mégis a legjobb bárom pályamunkának a kitűzött jutalmak kiadató: rendeltettek, így az első dijat (30 írt) Szabady Sándor tót-szent.-náli, a másodikat (20 írt) Szmodics István igali, a harmadikat (10 frt) Csizmadia Aladár gerézdi (anitók nyerték el. Az 1892- 93-ik tanévre a következő pályázat tűzetett ki: „Miként fejlesztheti a tanító a gyermekekben az Ítélő és emlékező tehetséget együttesen ?“ Jutalma: 30, 20 és 10 frt A pályamunkák í. évi november hó 1-ig nyújtandók be a kerületi tanfelügyelők utján Pribék István püspök, káptalani nagyprépost úrhoz. Kántortanitókká kineveztettek: Gu- bicza Lajos Fok-Szabadira, Szűcs Dániel Alsó-Dőrgicsére; osztálytanítóvá: Halbauer Béla Lovászpatonára; segédtanítóként alkalmaztatott: Mer- werth Józsa oki. tanítónő Peremar- tonba. Nyugdíjaztalak: Takács Márton csatkai kántortanitó; Szalay Károly sávolyi kántortanitó özvegye: Mik- sxovics Teréz; Tarnóczy Ferencz gyékényesi kántortanitó özvegye: Horváth Mária. Elhalálozott: Boőr Sándor so- mogy-csicsói kántortanitó. A felsővárosi kút ügye. ülést bezárja. T-A.iT"cra-“sr. A magántisztviselők orsz. nyugdíj-intézetének előkészítő bizottsága nevében. Pályázatok kántortanitói állomásokra : A devecseri esperesi kerületbe kebelezett Malimba anyahitközségben f. évi márczius hó 21-ig. Jövedelme: 367 frt 50 kr. Tankötelesek száma 70; tannyelv magyar. — Zalamegyében: a balaton-fiiredi esperesi kerületbe kebelezett Tállián- Dörögd anyahitközségben f. évi márczius hó 16-áig. Jövedelme: 235 írt. Tansötelesek száma: 102; tannyelv magyar. A Beke -féle pályázat eredménye. A Beke Kristóf-féle 1891—1892-ik évre kitűzött pályakérdésre: „ A reáltantárgyak előadásában mire irányozza a tanító főleg figyelmét, hogy a tanulók abból mennél maradandóbb és gyakorlati hasznot meríthessenek ?“ 5 pályamunka érkezett be. A beérkezett pályamunkák egyike sem vált be abszolút becsű munkának, miért is az 1892—93-ik tanVeszprém, febr. 11. Jeleztük már többszörösen hírlapunkban, hogy a felsővárosi polgárság, nem várhatván be a hatóság abbeli intézkedését, mely közegész- ségügyi szempontból már évtizedek óta kötelességévé tette, egy kútnak e városrészben ásattatását — nehogy ismét újabb pár évtizedet kelljen várniok, a saját körükben indítottak mozgalmat és gyűjtést, e közkutnak minél előbbi létesithetése iránt. A felsővárosi polgárság nevében, az ottani „Barátsági Kör* állott élére e közczéln mozgalomnak, s valóban elismerésre méltó tevékenységet fejtének ki e czélból. Hogy mily szükséges ott az a kút, azt elgondolhatjuk, ba tudjuk, hogy e nagy városrészen fónnt, | egyetlen kút sincs s a szegény polgárság nyáron az iszonyú hőségben, s télen rettenetes hógarmadákon át a jeges-sikos hegylejtőkön föl, nap- ról-napra kénytelen ivóvizét a völ-- gyi kutakból vagy patakból főihordani. Életveszély közt szerzi meg ilyenkor minden báz a szükséges vízmennyiséget. Sokszor fordult a szegény lakosság ily kút ásatása iránt a városhoz, de hát a képviseletnek ez volt mindig rá a válasza : „nincs pénz; várni kell, míg lesz !* Hát Ítéletnapig nem lehet az Ígéretből megélni. Több derék ottani polgár, így Fehér István, Nagy István, Linczmayer János, Schuppán Antal, M ó z n e r Ferencz s többen végre maguk vették kezükbe az ügyet, gyűjtést indítottak, bált rendeztek | czélra s igy közadakozásból már 184 frt gyűlt össze. E hő 4-én aztán megtartotta | „Barátsági Kör* általunk is jelzett bálját, mely a kör adományával együtt 21 frt 50 krt jövedelmezett, I úgy hogy a derék emberek gyűjtése e kntra, mely a „Bakony“-utczábaD, vagy közel mellette lesz ásatandő, immár 205 frt 50 krjuk van letéve a veszprémi első takarékpénztár 839/2412 számú betétbönyvecskéjén „Felsővárosi kút“ czimén. A bál jövedelméhez felülfizettek : Fők. Nemes Dénes már kői plébános ur 1 frt, özv. Zsolnai Károly né úrnő 60 kr., Fehér András ur 1 frt, özv. Daáky Mi* hályné 50 kr., özv. Bencsik Fülöpné 50 kr., id. Fehér Sándor 1 frt, Tréger Dániel 1 frt, Sticz Ferencz 40 kr.. Sárii Imre 30 kr., Grotta Dávid nagypécsöli 50 kr., Ráczkevi Gyula 40 kr., Sneider Károly 40 kr., Baráth János 70 kr., Veiler Dávid 1 frt, SzOcs Kálmán 20 kr., Vráb Béla 40 kr., Sülé Károly 40 kr., Koszler Károly 50 kr., Linczmajer János 20 kr., Hambach Antal 40 kr., Horváth Sándor 20 kr., £115 Ágnes 50 kr., Balázs Gyula 20 kr., Pozsgai József 20 kr., Herczeg Gáborné 30 kr., Szél Jánosué 20 kr., Mező L »jós 30 kr., Mejer Jánosné 40 kr., Arany János 40 kr., Ebei Imre 40 kr., Nagy István 30 kr., Gergely János 20 kr., Végbeli József 20 kr., Szabó Sándor 20 kr., László , József 10 kr., Hili Márton 10 kr., Branizsa Ignác/ 20 kr., Igonda József 60 kr, Braun Gyula 40 kr., M. F. 20 kr. Eszterhay Ignácz 40 kr., N. N. 20 kr., Ébell Károly 10 kr., Győri Károly 1 frt, Szűcs Pál. 50 kr. Összesen 19 frt 20 kr. A Barátsági kör adománya 2 frt 30 kr. A kút javára összesítve 21 frt 50 kr. Ezekben jelezzük a derék felsővárosiak valóban nemes mozgalmát, — hogy ottani legszegényebb polgárainkat legalább ivóvízhez juttassák. Szivlelje meg a város jobbmódu polgársága e nemes kezdeményezést s gyarapítsa a szegény emberek kútjának pénzalapját adományaival. Humánus, isteni czélt szolgálnak ezzel. Az adományokat hii lapunk irodája is szívesen közvetíti s nyugtatja. A győri keresk. és iparkamarától. Baross-szobor. 10.— — A kerületi kereskedelmi- és iparkamarához érkezett újabb adományok kimutatása. — A győri kereskedelmi- % iparkamara a közvetlenül hozzá beérkezett adományokból eddig hirlapitag nyugtázott 3034 frt 64 krt. Újabban beérkeztek: A várpalotai tkpénztártól A rátóti plebánia-bivatal gyüjtőivén Rosenberg Adolf kültag A „Tatatóvárosi Híradó* szerkesztősége Sumbzky A. könyei pleb. Hajnal J. postatiszt Győr A kisbéri plébánia-hivatal gyüjtőivén Kitzinger Józs. Esztergom gyüjtőivén VIDÉK. 1.20 6.— 2. __ 1.— 9 __ 3.3 0 7.— összesen 3077.14 Ezen összegek beérkeztét kerületünk hírlapjaiban nyilvánosan nyugtázzuk. Győr, 1893. febr. 4. Jerfi Antal s. k. elnök. Szávau Gyula s. k. titkár. Gazdasági viszonyaink s a tél. Ki ülteti be szóllejét amerikai vesszikkel? Veszprém, febr. 11. Szerte a Balaton-parton ujjáül- tetik be a gazdák szőlleiket s Dines elegendő vessző, hogy a sok puszta terület beültet tessék. Szőllós gazdáink iránti figyelemből közöljük az első magyar amerikai szóllótelep (Maurer János, Kassa) hirdetményét, mely sok százezer gyökeres és sima amerikai alanyt bocsát most áruba. Megrendelhető a következő fuj es mennyiség 10O.COO db. 60.000 . 50.000 „ 50.000 „ 1.200 „ 100.000 . 10.000 . 1.000 . 10.000 , 6.000 , 4.000 . 4.000 „ 1.000 .- 50.000 „ 30.000 . 100.000 I 20.000 , 10 000 I 10 000 . 7.000 . Rí pária vegy. III. rendű , . II- . •. MV* Ripária portába Madeleine Anger, gyök. Rip aria II. , gyökeres Riezling rajnai gyökeres 5 frt 10 „ Solonis Riparia gyökeres Jacquez , York-Madeira gyökeres Riparia gyök. III. rpndü | ( | II. , Furmint York-Madeira Fehér frankos | | gyökeres Riparia vegyes 15 , 20 , 30 , 10 20 , 15 7 18 30 30 50 10 20 8 20 8 16 10 Az erős tél nyoma meglátszik mindenfelé; a vidéki városokból és községekből is panaszkodnak, hogy a közlekedés hiánya miatt sok helyen nagy a pangás. Különben is a gabonaárak oly alacsonyak, hogy a termelők, a kik nem kénytelenek eladni, — be akarták várni a tavaszt, melytől jobb árakat remélnek. Az állatforgalóm elég kedvező; néhol ugyan a járvány miatt tilos a forgalom, másutt pedig a kereslet gyengébb, mint volt az elmúlt év hasonló időszakában, mindazáltal meglehetős kivitelünk is van. Számos helyen panaszkodnak a gazdák a miatt, hogy a mostanában ellett malaczok a nagy hideg miatt elpusztultak, és igy a sertésszaporulat kedvezőtlen. Igen nagy bajt okozott a zord tél a gyümölcsfákban és be nem takart szőllőkben is ; sőt néhol, mint Zalavármegyéből Írják nekünk, a pinezékben lévő bor is megfagyott. A burgonya és répa, a melyet részben pinezékben tartottak, szintén elveszett. Milyen állapotbau kerülnek ki a vetések a hó alól azt ma még bajos volna meg mondani; tény azonban az, hogy ott a hol sokáig védtelenül állottak, és a zord idő viszontagságainak ki voltak téve, szenvedtek': a hó alatt nem igen birtak helyre jönni, és most is nemcsak fakó színűek, de életerőt is alig mutatnak. A nagy hó gyors olvadásától minden gazda fél és méltán, mert tapasztaltuk már nem egyszer, mi- lyeu káros hatást gyakorolt a vetéseken elterülő víztömeg. A felvidéki nagy havazások következtében, néhol 1 — lVs méter magasságú a hó, — tehát árvíztől is tarthatunk, 1 különösen nagy bajt idézhetnek a Vág, Duna, Tisza, Kőrös és a Maros. Az ósi-i olvasó-kör bálja. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szertől Ősi, február 10. Az ősi-i olvasókör február hó 1-én, saját könyvtárajavára zártkörű táncz- mulatságot rendezett. A hat tagú rendező bizottság, élén a kedélyességéről ismert ns. Németh János elnök úrral mindent elkövetett a kedves házias jellegű mulatság sikeréért, hogy a szép számmal megjelent vendégek minél jobban mulassanak s a hölgyek minél többet tánczoljanak. Fáradozásaikat siker is kisérte, a menynyiben a megjelent diszes vendég- koszorú igen kedélyesen mulatott, mi mellett leginkább bizonyít az, hogy a mulatság virágos jó kedvvel kivilágos virradtik tartott. Az ünnepély díszét megjelenésükkel emelték : asszonyok : Brandt Gyuláné, Braudt Lajcsiié, Biszterszki Ferenczné (Várpalota), Bohner Antal né, Czejder Lajosné (N.-Ladány.) Hájas Józsefné, Hőhling Imréné, Hőhling Józsefné, Kiss Zsigmondné, Kukorelly Ferenczné, Mild Borbála, Somogyi Gyuláné (Moha), Somogyi Lászlóné, Schök Antal né, Schmidt Ferenczné (Keresztes), Schmidt íst- vánné, Tatai Sámuelné (Pspkeszi), Tóth Károlyné, Török Gyuláné, (Várpalota.) Leányok : Brandt Gizella, Braudt Ilona, Braudt Margit, Bohner Róza, Hőhling Mariska, Mészáros Mariska (Várpalota), Rohovszki Teruska, Somogyi Mi like, Schmidt Orzsi ke, Tóth Ilona. r. I. ÚJDONSÁGOK. — Jótékonyság. Nagys. és főt. Devics József apát-kauouok ur f. hó 8-án a helybeli fógymnasium j igazgatójának 500 irtot volt kegyes kézbesíteni oly czélból, hogy 100 frt a deák-segélyző-egyesület alaptőkéjének gyarapítására, 400 forint pedig az 1893/4 tanévben szorgalmas s jó viseletű tanulók jutalmazására, nemkülönben szegéuysorsu, szorgalmas s példás maga viseletű tanuló ifjaknak ugyancsak, a jövő, iskolai évben való főisegélyezésére fordittassék. — E ^nagylelkű adományáért fogadja O Nagysága az intézet 1 az ifjúság részéről a leg- hálásabb köszönetét. Az igazgatóság. — Kovács Ignácz sajtópere Vár- konyi ellen. Ilyen czim alatt Írja a „Győri Közlöny* tegnapi száma a következő érdekes dolgot: „Kovács Ignácz veszprémi aljegyző, miként a „Győri Közlöny* már jelezte, a „ Veszprém* -ben megjelent becsület- sértő hirlapi közlemény miatt, sajtópert indított Várkonyi Dezső előbb a „Veszprém“, most már a „Veszprémi Ilirlap“ szerkesztője ellen. Az összes iratok legutóbb érkeztek saj- tóbiróságunkhoz. Németh Pál sajtó- ügyi vizsgálóbíró felhívta a szerkesztőt az inkriminált czikk kéziratának beküldésére, hogy ennek kapcsán az is konstatáltassék, vájjon a szóban forgó közlemény Várkonyi Dezső nevű Írója azonos-e a „ Veszprém“ volt szerkesztőjével?“ sága se rabolhasson el semmit tanulmányai idejéből. Ez okbői Rómában is székben hordoztatta magát. Sőt tovább ment. Gőzfürdő után, mikor masszálták, diktált vagy mint ebéd alatt is, felolvastatott. Elveszettnek tekintett minden időt, melyet nem tanulásban töltött. Csak ez a nagy lelkesedés és szorgalom magyarázza meg, bogy bokros államférfim teendőinek pontos végzése mellett, mikép volt képes nagy művét létrehozni, mely körülbelül 2000 auctor nyomán készült és egyaránt érdekes olvasmány botanikus,- zoologue,- geolognsnak, földrajzirónak, orvosnak, archaeolognsnak történetírónak, a művészetekkel foglalkozónak atb. Még jobban felkelti csodálatunkat, ha meggondoljuk, hogy ezen nagyszabása manka tán csak egy harmadrésze írói munkásságának, mint ezt öcscse C. P1 i- n ins Secundus min o r, a jeles ügyvéd és kitűnő fenilletonista egyik leveléből, (1. III. epist. 5.) tndjnk. Életét a következőkben vázolhatják. Veronában, vagy Novocomóban született Ti- berins császár alatt 23-ban Kr. ujj meghalt Titus alatt a Veznv kitörése alkalmával 79-ben Kr. n. 56 éves korában. Több magas államhivatalt viselt. Halálakor a misenumi hajóhad parancsnoka ▼olt Mint ilyen értesült a Veznv kitöréséről. Hiába volt minden figyelmeztetés, ő közelebbről akarta megvizsgálni a tüzoká- dót működésében. Akárcsak Bacon, meglakolt ismeretvágyáért: a tűzhányóból kiömlő füst megfojtotta. Az általános részben mondottak igazolására idézzük nagy munkájából a következő érdekesebb helyeket. Állítása szerint „Illyriában a hideg vizek fölé tartott rubák meggyulladnak*; „a tanrisi krimi földterületen van egy hely, hol minden seb begyógyul“; „a borostyán törzsébe, a tengeri borjú bőréből készült sátorba, meg a sasba nem üt a menydörgős menykő.* Azután elmeséli, hogy „Harpasa, ázsiai város mellett van egy borzasztó nagy szikla, melyet egy ujjal megmozdíthatsz; de ha egész testeddel neki fekszel, föl lsem veszi.* „A crustumini széna otthon ártalmas más országban egészen jő“; „Pontusban, az Astaces folyó mentén legelő kanczák fekete tejjel szoptatják csikóikat.* „Indiában askiapodáknak (árnyék- lábnak) akkora talpuk, van, hogy nagy hőség idején csak hanyatt feküsznek, talpakat használva napernyő gyanánt; az asszonyok lába ellenben oly kicsi, hogy „veréblábnak“-nak nevezik őket.* Ugyancsak „Indiában van egy földterület, melyen az emberek 200 évig élnek, fiatal korukban megőszülnek, de öregségükben visszakapják fekete bajukat.“ „Pyrrhns ballábának hüvelykujja olyan csodás erejű volt, hogy érintésétől meggyógyultak a lépkórosak. Azt mondják, hogy többi testrészével együtt nem is tadták elégetni, azért külön koporsóban temették el.* „A szobor feje babján nőtt fű, ha valaki posztóba szedi el lenbe takarja, a fejfájást rögtön megszünteti.* A rhodúráról (borvirág) azt mondja, hogy „főkép a daganatok ellen használ. Ha bekentek vele valakit, köpjön 3-izor a markába, okvetlenül meggyógyul. Még hathatósabb állítólag, ha bárom különböző nemzetségbeli ember kenegeti a beteget és pedig balról jobbra.* Zorvaazterröl azt írja, hogy születésekor nevetett és agyveleje — előre jelentre nagy bölcseségét — annyira mozgott, hogy vissza taszította a rátett kezet. Beszél két hegyről is, „melyek egyike minden vasat vonz, a másik mindenféle vasat taszít. Azért, ha sarudon szegek vannak, az egyiken nem tadsz lépni, a másikon nem birsz megállni.* Megemlékezik Mágnes nevű pásztorról ie, ki a mágneskő természetét akkor tapasztalta ki, mikor Ida hegyén botjának vasvége a sziklához tapadt. A mágueskőnél megemlíti D i n o c h a- ree, hires alexandriai építőmestert is, ki ArsinoS (Ptolemaens Lagi és Berenice istenített leánya) templomát mágneskőből kezdte kiboltozni, hogy abban az istennő szobra a levegőben függő, lebegő helyzetet foglalhasson el. De az ő és Ptolemaens közbejött halála meggátolta tervének megvalósításában.* A mágneskőnek taszító és vonzóerejét kívüle csak Lucretius tudta az ő-korban. De nagyon elveti a sulykot, mikor nőstény és kan mágneskövekről beszél. Az előbbieknek, ngymond, semmi erejük sincs. Ha lehetnek, gondolja, nőstény és kan csillagzatok, miért ne volna nőstény és kan mágnes ?! Kijelenti, kogy a villámlást előbb látjuk, mintsem a dörgést halljuk, pedig egy időben lesznek, bizonyos; de hát nem csoda, minekutána a fény gyorsabb a hangnál.* A villámnak bárom fajtáját ismeri; van: „1. a száraz istennyila, a mely nem éget, de szaggat. 2. a nedves meny kő, mely nem gyújt, de szeneait* barnít. 3. az u. n. fényes menydörgős ménykő, mely kiiseza a bordókat anélkül, hogy a födőnek ártana. Ettől felolvad a réz és ezüst a zsákban, de a zsák nem ég el, sőt a viasz-szobor sem folyik össze.* Azt is tudja, hogy „az éber állapotban villámtól sújtottnak lezártak a szemei ; ellenben az alvás közben menykőtől ta- láltó nyitvák.“ „A villámtól találtnak sebhelyei sokkal hidegebbek, mint testük többi része.* Érdekes azon megjegyzése, hogy „a babylonok felfogása szerint a földrengé- i sek, föld szakadások és minden ilyesmi a csillagok befolyásától van.* Megnevezi a milletusi Anaxmajdert, ki előre megmondta a spártaiaknak a földrengést. Egy másik tudós férfiúról is megemlékezik, ki a kot vizéből jósolta meg ugyanazt, de már „isteni sugallatából. Nem sokkal hátrább pedig épen aj kát vizének megzavarodását veszi a földingás egyik előjelének. „A földrengés, szerinte, nem egyébb, mint a dörgés a felhőben, a földhasadás sem más, mint mikor a mennykő a benne veszködő tűz következtében előtör, fölszabadul.* Azután megint következik egy nagy csomó mese. „A kigyólábu nomádok és a pasztán szagból élő astomokon kívül ott vannak a 3 arasz magas pygmaensok, kik kellemes éghajlat alatt, örökös tavaszban élnek az éjszaki széltől védett völgyekben. Ezekről már Hőmérői elmondta, hogy a darvak is megtámadják őket. Az róluk a mese, folytatja P 1 i n i u e, hogy kecskebőrökbe burkoltan és nyilakkal felfegyverkezve tavasz idején seregesen levonultak a tengerhez, hogy ott a darvak tojásait és fiókáit elemésszék: máskülönben a jövő költéssel nem bírnának. Gúny- hóikat sárból, földből és tojáshéjból készítik.“ Olyan embereket is tud, kiknek nincs fejük, szájak és szemeik a mellükön van. De voltaképen a vízről szóló rész bővelkedik csak csodákban. „Andro szigetén, Bacchns templomában van egy forrás, mely minden hetednap bort folyat; de ha elviezed a templom közeléből, rögtön viz ize lesz. Jupiter Hammon tara nappal hideg, éjjel forr.' „Aethiopiában, a troglodytek országában van egy tő mely napjában majd keserű majd sós, majd ódee.' „A Limyra forrás át szokott rándulni a környékre halaival együtt. Az itt lakók ezektől kérnek jóslatot, ételt dobva eléjük. melyet nagy mohón elnyelnek, ha jő sikert éreznek ; de farkukkal verdesik lel, ha rosszat gyanítanak.“ „Ha a Colnphonban, Appolo barlangjában levő tavacskából iszol, csodás jóstehetséged lesz, de életed megrövidül. A czilicziai Nus forrás M. Varró állítása szerint finomabb érzésüekké teszi a belőle ivókat. A C e a szigetén lévő hebegővé, a zámai jóhanguvá.* „Perperensiben van egy fórrá*, mely kővé változtatja az általa öntözött földet. Ilyen a delioniai meleg forrás ie; a merre folyik, sziklák emelkednek a magasba.* „Ktesiás szerint Judiában van egy Síden nevű mocsár, melyben semmisem marad I fenn, minden elmerül; ellenben az áfrikai [ Apuscidamus tóban minden úszik, semmi sem sülyed el.' „A Lycos forrás harmadnapra öli meg a belőle ivót, a Lynceates pedig megrészegít.* „Zsidőorezágban van egy forrás, mely minden szombaton kiszárad.* „Télen minden viz édesebb.* „A hajőzők gyakran vannak, úgymond Pliniu9, édesvíz híján. Ezen könnyen segíthetünk. Terítsünk a bajó körül gyapjút, természetesen meg fog nedveeedni, belőle aztán édesvizet facsarhatunk.* A köznépet elitéli, a miért nem hisz az ellenlábasokban. Azon kérdésre, miért nem esnek le ? igy felel: „Hát miért nem potyogunk le mi ?* A légköri csapadékokról: hóról, esőről, harmatról, dórról, jégesőről stb. szóló részét kevés kivétellel ma is úgy tanítják a physikák. A szivárványról már tudja, hogy a napsugaraknak a vizcsöppökben való megtöréséből származik. Azért, teszi hozzá, éjszaka nem is lehetséges, jóllehet Aristoteles szerint egyezer valamikor láttak éjnek idején ie. Spanyol földön ismét sok csudálatos dolgot tud. Többek között felemlít „két egymás mellett folyó patakot, a melyek egyike mindent kivet, másika mindent elnyel.* „A nap forrása dóltájban édes és jég hideg; lassan-lassan elkezd langyoaodni, éjfélre aztán forró és keserű lesz.* Macedóniában, nem messze Euripides költő sírjától két folyó szakad egymásba, az egyik iható, a másik halált hozó. „Ha a folyó vagy patak partján* napfelkelte előtt bárminő füvet szedsz, de úgy, hogy senki meg ne lásson, aztán odakötözöd a mit sem gyanító beteg balkarjához, a harmadnapos láz megszűnik.* „A Lycos forrás vizétől a fáklyák meggyulladnak.* „A cutili vizek mellett van egy erdő, mely npppal mindig máshol van, mint éjjel.* „Taphos szigetén van egy Venus-temp- lom, melynek udvarára sohasem esik eső.* „A veji földön vannak helyek, hol a földbe vert tárgyakat nem lehet kihúzni.* „Nem messze Rómától a faliskusok területén a Hirpi nevű család tagjai a Soracte hegyén Apollónak bemutatott I áldozatnál minden évben végig sétálnak a meggyujtott farakáson, mégis kutya- , bajuk, mint a szentesi halottnak.* De nem folytatom. Ma napság dajkameséknek sem járnák meg ezek a hajdanában tudományezámba menő naivságok. Gondoljuk azonban meg, hogy négy- kez-láb járt ekkor még az ismeret, gyermekkorát élte a tudomány ; tekintsük, hogy az emberiség haladásának 1 e g e- gyenesebb kifejezője — hogy para- I doxont használjak — a hullámvonal: esésre következik az emelkedés.
