Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-11-04 / 47. szám

H.» Veszprém, 1893. Tüzoltó-szaktanfolyam Veszprémben. Veszprém nov. 4. Jeleztük annak idején, hogy az országos tűztél ügyelői állások rend­szeresítése folyományaként, dr. Ováry Ferencz orsz. képviselő, kit a kor­mány szintén az országos tüzfelü- gyelöi állások egyikére kinevezett, a vármegye közönségét az iránt ke­reste meg, hogy a megyei tüzoltó- ságok alapos kiképzése czéljából tűz­oltó szaktanfolyamokat rendszere­sítsen Veszprémben és Pápán. A megye sz.ivesen teljesítette az ép oly czéliráuyos, mint knmánns kérelmet | a veszprémi szaktan- folyam e héten már kezdetét is vette s tart nov. 8-áig, a mikor úgy a megyei szövetség elnöke, dr. Ováry orsz. képviselő, mint a budapesti szaktanárok Pápára mennek s meg­kezdik ott a tanfolyamot, hová a devecser- s pápavidéki községi tűz­oltó-egyletek küldöttei konczentrál- tattak. Veszprémben most a Veszprém, enying s zirczi járások községeinek tűzoltó-küldöttei vannak jelén s naponta délelőtt a megyeház nagy­termében elméleti, — délután pe­dig a megyeház hátsó udvarán, a gépekkel s szerelvényekkel gyakor­lati oktatást nyernek. Konstatáljuk, hogy a számszerint 80 küldött kiváló pontosságot s érdeklődést tanúsít e nagy jelentő­ségű szakoktatás iránt, mely alapját képezendi a községek tűzöl tóügye okszerű fejlesztésének: de egyszers­mind sajnosán tapasztaljak, hogy I akiket leginkább itt szerettünk volna látni: a községbeli intelligens elem, a jegyzők, tanítók, lelkészek — kevés kevétellel — távol tartották ettől magukat. Pedig ők lettek volna majdan a községek leghiva- tottabb tanítói e téren. Magáról a tanfolyam eredményé­ről ma még, midón az befejezve nincs.: nem nyilatkozhatunk. Fen- tartjuk ezt hírlapunk jövő száma jelentéséül. Közöljük azonban az azon részt- vett derék emberek névsorát. A lüzoltószaktanfolyamon resztvettek. Tánczos János, Nagy I. Szt.-Istvánról! Szűcs L. és Somogyi K. Szt.-Gálról! Miszlay M. és Mrázik J. B.-Szombath. Vida István és Letenyi János Hánláról. Flink Gy. és Medgyessy G. Ősiről. Leithold F. és Volf Ferencz TJrkutról •Tilling F. Paklstett J. Herendról. Takácsi Imre, Horváth Gy. Vilonyáról. Vass Ferencz, Vargha I. Berhidáról! Mészár J. Csooka János Kis-Kovácsi. Hezsiczki Gy. Kadlecsik J. Csetény. Steinbach F. Strasszer József Bánd. ßertalan 'S. Bertalan S. Mencshely. Szalay Lajos Csonka József Litér. Jnng Jóssef, Spengler József Márké. Héger A. Vinkelmann. F. Peremárton. Koczor Lajos Mátyás K. Barnag. Szántho András, Horváth I. Bhéde. Hütter Mór, Tóth 1. B.-Szt.-László. Kremó Márton, Kiss János Hajmáskér. Krabácz J. Pírba I. Bakony-Nána. Koronczay L. Vaczula Ferencz öski1 Molnár János, Nagy Sándor Kádária. "otter András, Klansz J. Olaszfalu. Ágoston I. ifj Koronczay I. Soly. Kovács F. Csuti Dániel Papheszi. Futó Péter Küngös. Berényi L. Melegh István Csajágh. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, nov. 4. Csapó József, Gondan János Lepsény. Hám András, Kovács Pál BuAar. A nta István, Koronya Gy. Leányfalu. Holy Antal, Teli József Zircz. Koszorús S. Herczeg J. Vörös-Berény. Sóti I. Nyikos J. Mező-Szt.György, Bunkó Géza, Kalmár Sándor Renese. Tímár János, Holzhäuser A. Vöröstó. Sájer István, Kratzinger L. Porva. ( Csupaez Ede Jásd. Kovács István Tcés. Szőczi J. Mészáros S. Szab.-Sz.-Kir'. Lindentbaler K. Bozsoky S. Várpalota. ßottenbeer A. Vórom J. Bakonybél Molnár Gy. és Dombai Imre Csatka. j Rothschild Márk, Fodor P. Tótvdzsony. Nagy Gábor. Pogány Sándor Vámos, i Pincz Vendel, Mihál J. Kis-Hidegkút. Zipf Antal, Haas M. Nagy-Hidegkút. tapmmegye virilistái. * Veszprém vármegye igazoló bizott­sága folyó évi október bó 31-én tartott ülésében állapította meg a legtöbb állami adót fizető megye bi­zottsági tagok 1894. évre érvénnyel bírandó névjegyzékét. Az uj névsor főbb adatai ezek Gr.Esterházy Móricz 42053 frt adóval Báró Hornig Károly 39485 frt. Gróf Festetich Pál 20503 frt. Gróf Esterházy Imre 15283 frt. Vajda Ödön 12680 frt. Gróf Nádasdv Ferencz 12116 frt. Gróf Esterházy Sándor 10151 frt. Gróf Walliss Gyula 9333 frt. Gróf Esterházy Ferencz 80SS frt. Ihász Lajos* 8042 frt. Gróf Batthyányi Elemér 7389 frt, Gróf Draskovich József 4932 frt. Gróf Erdődy Ferencz* 4253 frt. dr. Palotay Ferencz* 4344 frt. Tóth Kálmán 3976 frt. dr. Fehérváry József 3677 frt. Báró Fiáth Pál* 3240 frt. dr. Rédey Gyula* 3038 frt Jankovics Bésán József 2736 frt. Cseresnyés Nándor 2457 frt. Pribék István 2387 frt. Papp János* 2351 frt. Gróf Zichy Feraris Lajos 2266 frt. Tallián Lázár 2187 frt. Vogronits Antal 2136 frt. Jánossy Ágoston 1101 frt. dr. Bezerédj Viktor* 2063 frt. Magyar János 2056 frt. Wertheim Ármin 2017 frt. Kemenes Ferencz 1993 írt. Báró Ücbtritz Zsigmond 1978 frt. Devits József 1956 frt. Gróf Esterházy György J749 frt, Holitscher B. Lipót 1721 frt. Szabó György 1700 frt. Puzdor Gyula 1658 frt. Kenessey Móricz 1624 frt. Szalay Mihály 1597 írt. Laimon Ármin 1591 frt. Eötvös Károly 1556 frt. Nagy Károly 1479 frt. dr. Eöri Farkas Kálmáu* Kun György 1410 frt. dr. Kenessey Pongrácz* 1402 frt. Koller János 1368 frt Schrikker Imre 1431 frt. 1433 frt. A peronoszpora. Veszprém, nov. 3. Mióta a peronoszpora házonkban fellépett, olyan erósea uera jelent­kezett, mint a jelen évben. (A *-gal jelzettek adója diploma alapján kétszeresen számíttatott.) Az utóbbi betekben a nagyobi tanulmányi utat tettem, de a pero noszporával kisebb-nagyobb mér tékben mindenütt találkoztam. Nem' a nagy szőtlővidékeken, de ott is, a hol a szőllótő felette csekély számban van, mint Fiume vidékén, ott is épen úgy uralkodik, mint a dalmácziai szól lökben. Számos panaszt hallottam, hogy egyesek permetezéssel sem voltak képesek szóllójüket megmenteni. Midőn azután az eljárás felől tudakozódtam, győződtem meg, hogy az csak névleges s nem alkalma­sabb időben történt permetezés volt. Egyeseknek az volt a hibájuk, hogy egész gyönge permetező folyadékot készítettek. Például meg­elégedtek az egy percentes kékkő s ugyanannyi mészvizzel, vagy , esetleg szódával. Nagyon természetes, hogy az ilyen gyönge folyadék, pláne ha íhhez egy kilogram súlyú mész- rizet adunk, annyit használ, mint a körösi szenteltvíz. , j Mások ismét megtették azt a nem okos dolgot, hogy esős időben per­meteztek ; vagy ha a permetezés után — mielőtt a folyadék levél- zetre került volna — az eső le­mosta, ennek figyelmen kivül hagyásával úgy tettek, mint a kik dolgukat jól végezték. Holott tudni kell azt, hogy csak a kellő mennyiségű i erejű réz- gálicoldat képes a föllépett gombát tovább terjedésében meggátolni Tudni kell azt is, hogy ha az eső a rézgálicoldatot lemosta, nincs a mi a peronoszpora gombáit meg­ölje. Tehát következetes szőlész kellő mennyiségű ölőszert, — mely leg­kevesebb 2%-tóli — vesz, s ha az eső a történt permetezést esetleg lemosta, azt újból permetezi. Téved azonban, a ki azt hiszi, hogy ha egyszer-kétszer, esetleg háromszor is permetezett: a pero­noszpora teljesen megszűnik j . . óh nem! . . . mert a szőllőtő he­tenként, hogy ne mondjam napon­ként hoz uj és uj hajtásokat; ezek pedig leveleket, meg permetezve nem lévén, rajta a peronoszpora tanyát talál. Ha valaki azt akarná elérni, hogy szőllője teljesen ment legyen peronoszporától, úgy annak min­den 4—4 nap permetezni kellene. Ez azonban még gondolatnak is nevetséges, mert i kiadás a jöve­delmet emésztené föl, azután a szóllőhajtás és a levél, egy zöld gáliy magazin lenne, melyből a szóllőfürtnek is több jutna, mint a mennyi mellett ártalmatlanul élvez­hető volna. Némelyek teljes tévedésben van­nak a peronoszpora terjedését illető­leg midőn azt hiszik, hogy I csa­padékos hüs időjárás mellett fej­lődik. Igenis, kell a peronoszpora fej­lődéséhez csapadékos időjárás, csak­hogy ahhoz felváltva meleg idő­járásra van szükség, mint a jelen évben, a hol az esőt napos idő váltotta fel. Ez a legalkalmasabb éltető eleme ennek a „fene rossz gombának.“ Ha az idő tartósan száraz, nem i csak nem él, nem fejlődik a pero- ' noszpora, de a létező is elhalt. 1 Tudni kell ezt a gazdának azért, hogy a permetezést ezek figyelem- ' bevételével eszközölje. A permetezés tehát nem azért eszközöltetik, hogy a peronoszporát teljesen kiirtsa, de azért, hogy a permetezett leveleken a peronosz­pora meg ne éljen s így a levél a tőnek megmentessók, hogy azután mint annak tüdeje a fejes nedvet kilehelje a szükséges léget fölvegye i 1 igy a szőllöfürtöt megérlelje. í A ki szöllőjéb idejekorán avagy 1 a peronoszpora jelentkezése után i azonnal permetezte, annak nincs a oka aggódnia, ho>y á szőlló gyű-, t mölcsei és a szőllő hajtásai, vessző- p jei be nem érnek. Mert ha megron- j gáltattak is a levelek, de még min- b dig maradt annyi egészséges rósz n melynek működése mellett a fürtök és vesszők beérnek. s< A kik elhanyagolták a permete­zést s a hol a levelek már ment­hetetlenül elvesztek, habá.t a gyü- J mölcs beérésére nem is lehet már hasznosan permetezni, de perme­tezni kell a szőllővessző beéróseért; mert a be nem érett vessző sem ojtáshoz, sem ültetéshez nem lesz alkalmas. A permetezéssel meg le- het menteni az utónövekedést, melynek levelei a vesszőket némi­leg beérlelik. Azért tehát azokat, a kik jövő évben akár homokon akarnak uj szóllőt ültetni, akár ojtani akarnak, egész jóakarattal figyel meztetetjük, hogy vagy teljesen megbízható for­rásból vásároljanak, vagy szemé­lyesen győződjenek meg arról, hogy voltak-e valóban a szőllők és pedig oly sikkerrel permetezve, hogy leg alább a levelek egy része raeg- mentetett, melynek élettani műkö­dése a vesszők beérését biztosí­totta. Hnsonlóképen óvakodjanak Othelló de különösen Jaquez sima vesszőt beszerezni; mert ez utóbbi az, a hol a peronoszpora legkönnyebben tanyát üt és állandó vendég lesz. Azért tehát a jelen évben a vessző értékében nagyban fog kü­lönbözni egymástól, mert míg például egyszer permetezett beérett kadarka vessző megér 6—8 frtot, addig a nem permetezettért nem érdemes épen semmit sem adni, s nem lesz alkalmas másra, mint a tűzre. így leszünk az Othello- és külö­nösen a Jaquezvesszőkkel. Ellenben a ripáriáknal a peronoszpora épen semmi kárt nem tesz; azért ennél ez nem is jöhet számításba. A filloxera által sújtott gazdánk­nak jó lesz ezen körülményt erősen megfigyelni. Gőzmalom és villamos világítás Kis-Czellben. Kis-Czellben m. hó 27-én, az ottani hitelbank helyiségében és kezdeményezésésére tartott népies értekezleten elhatároztatott egy rész­vénytársaság alakítása 100.000 frt alaptőkével, mely a környéken rop­pant szükséget pótoló gőzmalmot épit, olyformán, hogy a gőzmalom egyszersmind a város kivilágítására csengő női hang hatott fülembe. Valami buzdított, hogy megláthassam azt, akitől eredtek e hangok. Kíváncsiságom ellen­él hatnnl vonzott az ablakhoz, melynek fügönyredői között betekintve egy kép tárult szemeim elé. Szivem oly erősen vert, hogy majd keresztül tépte böltöuét. Megbüvölve némán állottam. Nem mertem megmozdulni, félve attől, hogy álom az, amit látok, s a legkisebb zajra eltűnik, mint egy ködkép szétoszlik a végtelen semmiségbe. Alomnak tűnt fel előttem, nem mér­tan hinni szemeimnek, Margit ült ott a zongoránál, énekét már befejezte, njjai még néhányszorevágig futottak a zongora billentyűsn. A kis szőke angyal hozzá simrlt, átkarolva tartá épen úgy, mint egyszer régen a vonaton. Imádattal te­kintett föl nővérére, ajkai mozogtak, talán kis mamajának nevezte ismét, talán arra kérte, hogy játszék még valamit, hogy énekeljen neki. Margiá lehajolt hozzá, megcsókolta homlokát s njra hozzá fogott játszani. Régen elhalt már az ének a zongora utolsó accordjai is elhangzottak. Én még mindig egyhelyben áltam. Ott lebegett folyton lelki szemeim előtt a most látott kép. Jóleső meleg járta át keblemet, oly blldognak éressem magamat, mint még soha. Viszont láttam őt. A torony órája már tízet ütött s én még mindig nem tértem lakásomra. Nem • voltam képes messze távozni, valami fel- r 'tózhatlannl mindig e ház felé vonzott. Nyugtalanul fel s ala sétáltam. Valahány­szor előtte elöbte elhaladtam, izgatottan tgkiétettem fel ablékaira, hátha valme- lyiknél ott áll, hogy egy tekintetét el­lophassam. Órák hosszáig tartott ez igy. Az éj tötét volt, esak a hő világított; a metsző hideg átjárta testemet. Éreztem ha tovább maradok, meg kell betegednem. Lemondva u reményről, hogy Margitot még ma viszont láthassam, lassú vonta­tott léptekkel nitávoztam. Haza érve, úgy ahogy voltam, levetet­tem magam ágyamra s tovább szőtten; szép álmaimat Visszaidéztem emlékembe minden egyes apró bolgot, mely Margitra vonatkozott. Hálát adtam Istennek, ál­dottam végzetemet, mely ebbe a városba vezérels, hol viszont láthattam. Gyeráyám már tövig égett, gyönyör­ködtem a felfel lobbanó lángba, mig nem egy utolsót csapva elaludt. Fölizgatott kedélyein csillapulni kezdett kábultság fogta el magamat s lassankint jőttevő mély álomba merültem. Másnap reggel az üeitö álom utáo ki­cserélve éreztem magam. Vissza tért jó kedvem, életvágyam. Társaim nem tudták mire magyarázni hirtelen átalakulásomat. Morosus természetű, vsszélyes, kedély be­teg embernek ismertek. Jókedvemet iá szeszélynek tulajdonították, Soha oly lassan nem telt az idő mint most ezen eélelőt^. A foglalkozás befe­jeztével siettem lakásomra, gyorsan át­öltöztem, égtem a vágytól mielőbb vi­szont látni. Megérkezve a födött, virágokkal való­ságos paradicsommá varázsolt folyosóba, ott találtam a kis Irénkét játsZodozva. Lépteim zajára föltekintett, néhány pilla­natig rám függ észté nagy szemeit i mie­lőtt üdvözölhettem volna, hangos sikoly­nál futott be a nyitott ajtón kiáltozva »Kis mama, kis mama, jön valaki, jön az a katona bács, tudó a kiről mi annyit beszéltünk.“ T‘ Tehát már he voltam jelentve. Ebben a pillanatban megjelent- margit sáppá dtan reszketve, mint egy tőrbe esett kis madár, kezét nyéjtá, melyet én szenvedélyes csók­jaimmal halmoztam el. Néhány pillanatig állotunk igy szótlanul, kéz kézben, egymás szive mélyébe tekintve. Való ban igaz az, hogy a szem a lélek tükre, Kiolvastam Margit szeméből, hogy örül viszont látásomnak,Tekintete elárulta, hogy nem vagyok közönyön előtte, Irén ke felkiáltásából megbizonyosodtam, hogy nem feledtek e 1, hogy foglalkoztak velem. Irénko nagy zajjal ndta édes atyja tudtára, hogy én jöttem meg, örömmel üdvözölt 8 belépésre szólított fel. Hirtelen megjelenésein Margitra annyira hatott, hogy a szegény gyermek alig volt képes betámolyogni, minden pillanatban attól tartottam, hogy össze esik. Egy kerevethez érve, erőtlenül dobta magát reá. Én is nagy zavarban voltam, melyet nem voltam képes leküzdeni. Úgy éreztem magam az öreg ezredes előtt, mint egy iskolás fiú. Szó alig jött ajkaimra, nehány udvarias szólásnál egyebet nem tudtam mondani. Csak azt tudtam, hogy szerettem volna Margitom lábaihoz omlani, hogy beváljam neki végtelen szerelmemet, hogy megmondjam neki, milyen boldog vágyok 1 hogy mindent neki köszönhe­tem. Csak rövid ideig maradtam. Távozá­somkor engedőimet kértem, hogy még máskor is tehesBem tiszteletemet. Az öreg ezredes biztosított róla, hogy családja körében mindenkor szívesen lá­tott vendég leszeik 1 még egyszer megkö­szönte a tett jó szolgálatot. Távozásomkor Margit és Irénke kiké- sértek, 1 | csacska kis gyermek oly ked­vesen csicseregte, hogy ,ugye bácsi más­kor is, még sokszor eljön mihozzánk ?* Soha még oly örömest nem tettem Ígé­retet! Ezen naptól fogva szorgalmasan el­látogattam hozzájok; családi körük mint kedves otthon tűnt fel előttem. Boldog napjaim egy végtelen sorozata melyet margit oldala mellett eltöltöttem. Sokszor felújítottuk az elmúltakat, elbe­szélgettünk első találkozásunkról. Mindig uj és kedves dolog volt előttüok erről beszélni. Kérésemre Margit eoprán hang­ján énekelt s kísérte játékával Eltudtam volna halgatni örökké, a világ végéig. Boldog voltam. * * p Egy hó óta Margit imádott nőmmé lett. Némán, egymást átkarolva üldögé­lünk kis virágos kertünkbeo. A kiváncsi hold, a szerelmesek ama titkos meghitje előbujt, hogy gyönyörködjön végtelen bol­dogságunkban. Valóban tündéri szépségű volt ezen est. Örökre emlékemben fog maradni. Az ember hajlandó költőnek érezni magát e regényes környezetben. Nem lehet meg­határozni, minek van szebb fénye, vájjon a csillagoknak-e, az ég eme szentjááos bogarainak, vagy a föld csillagainak, eme ragyogó fémrovarkának. A hold fénye titokzatos fátyolt von fü, bokor, fa fölött, hogy regebeli csodalé­nyeknek hiszi az ember. A virágok apró tündéreknek látszanak, szinte hallani véli az ember, mint suttognak egymásnak dallamos hangon szerelmi vallomást. Az idegek feszültségét még fokozza az est méla zenéje, a lombrezgés, a tücskök czirpelése a csalogány fel-felcsattanó csá­bos éneke. Kéjes álomként tűnik fel az élet ilyen perczekben, kivált ha annak oldalánál vagyunk, aki mindenek fölött drága szi_ vünknek, aki megérti lelkünk titkos gon dólatát, aki kész megosztani öröm és fáj , dalmainkat. elégséges villamos áramot szolgá tatja. — Üdvözöljük a derék vá lalatot, mely bizonyítja, hogy a ipari kultnrtörekvéseknek Kis-Cze len lelkes közönsége van. Mint alapítók jelen voltak: , kemenesaljai Hitelbank, mint ke: deményező, Berzsenyi Dezső, d Berzsenyi Jenő, dr. Deutsch Som: dr, Géfin Lajos, Háezky Sándoi Kreiszler, Legyei Mór, Nagy Dánéi Nagy János, dr. Plenhs Ferenc: Rosenberg Lajos, Scheiber líernál Schiller János, Trsztyánszky János Weisz Kálmán ős Veörös Sándo □rak. Úgy tudjuk egyébiránt, bogi | kis-czelli takarékpénztár és méj többen, az alapítók közé való belé pósüket a közelebbi napokban be elentik. A részvénytőkéből körűt jelül 30.000 frtot az alapítók fog' iák alájegyezni. Eleinte sokan kivihetetlennek é: okán nevetségesnek tartották a Iitelbank derék vezérférfiai által elvett eszmét, de azok ma, midőn nagy közönség oly élénk érdek- ídést tanusit, az életrevaló fontos állalat iránt teljes elégtételt nyer­ik, s ma azok, kik eleve annyira erborreskálták az eszmét, már szi- esen csatlakoznak annak kivite­lhez. Lesz tehát Kis-Czellnek jól beren- ezett, üzemképes gőzmalma és szál kapcsolatos villamos világí­tsa, a mi óriási, haladás a város etében. Levelező. Az orvosi dijjakról. Hieronymi belügyminiszter, aki­nek figyelme az egészségügy körébe vágó összes dolgokra kiterjed, ez év folyamán felhívta az országos köz­egészségi tanácsot, hogy az orvosi díjszabásra tervezetet készítsen. A tanács a kért tervezetet elkészí­tette, mit a miniszter el is fogadott és mi előtt éz ügyben végleg dön­tene, az orvosok minél nagyobb szá­mának véleményéről akarván tudo­mást szerezni, leküldötte azt véle- ményes jelentéstételre a budapesti kir. orvos-egyesülethez. , A tervezetet a következőkben is­mertetjük : A szabálytervezet érvényben hagyja azon eddigi jogszokást, hogy az or­vosi magángyakorlatból származó kötelezettségek meghatározása főleg a kölcsönös megegyezéstől és az egyes orvosnak betegei irányában követett s ezek által szabad akarat­ból elfogadott eljárásától függ és csupán azon esetekre, melyekben az orvosi dijak megszabása bírói Ítélet folytán történik, ilyenek; a hagya­téki tárgyalások és ama perek, me­lyek az említett dijak megtagadá­sából vagy elégtelenségéből szár­maznak, legyen a biró oly díjsza­básnak birtokában, melynek hasz­nálata mellett az egyes felmerülő esetben: orvosdíjakat megállapíthassa. A magángyakorlatból eredő köve­telések bizonyítása az orvosnak jegy­zeteiből szerkesztett és a tartozó félnek bemutatott számlája által eszközöltetik. Az ily számlák szak­értői megbirálása első sorban a ha­tósági főorvost a felcbbezésnél pedig az országos kőzegészségi tanácsot illeti. Elismert vagyonos betegeknél a díjszabás tételei kétszeresen a bir­tokhoz képest többszörösen is fel­számíthatok. Midőn a beteg az or­vos lakhelyétől 2 kilométernél tá­volabb lakik, az utóbbi jogosítva van a fuvarbér megtérítését követelni. Következnek azután részletek, me­lyekből felemlítjük, hogy Budapesten egy látogatás nappal (reggel 7 órá­tól esti 10 óráig) 2 írt, éjjel 4 írt; 10.000 lakosnál többet számláló he­lyeken nappal 1 frt. 50 krt, éjjel 2 frt; 10.000 lakosnál kevesebbet számító helyeken nappal 1 frt, és éjjel 1 frt 50 kr. Orvosi látogatás. A betegnél eltöltött félnapért — reggel 7 órától délután 1 óráig, a fővárosban 10 Lt, 10.000 lakosnál többet számitó helyen 7 frt, keve­sebbet számitó helyen 5 frt. A be­tegnél töltött egész napért — reg­gel 7 órától este 7 óráig — a meg­előző tételek kétszerese 20, 14 és 10 forint. A betegnél eltöltött féléjjelért — este 7 órától éjfélután 1 óráig — a fővárosban 15 frt, 10,000 lakosnál többet számitó helyeken 7 frt. A betegnél eltöltött egész éjjelért a megelőző tételek kétsze­rese 30, 20 és 14 frt, Orvosi tanácskozásért (konzílium) nappal a fővárosban 30 írt, 2 kilométernél nagyobb távolságban 15 frt; más helyeken 5 frt. Orvosi kö­tanácskozásért éjjel a fővárosban 15 frt, 2 kilométernél uagyobh távolságban 20 frt; más heiyeken 8 frt. Magánkivánatra véghezvitt bonczolásért és véleményért 30 frt. látleletért vagy orvosi bizonyít! ványért 2—5 frt. Kórszövettani vizsgálatért 5—10 frt; góreaövi vagy vegyi vizsgálatért 2—5 fw Azon látogatás dija, mely mii téttel nagy valamely seb első kő- tözésével van egybekötve, az ezen műtét vagy kötés a díjtételben benfoglaltatik, ugyanazon a látóba, tásért a dij külön fel nem számít­ható. Sebészi műtétek, A sebészi műtétek dijaiból föl. említjük a következőket: kimuta­tás soudával 2 frt, szálacsbevezetés 2 frt, egyszerű seb kötözése 3 bonyoó dott vagy fertőzött seb első kötözése 10 frt, minden további 5 frt, sebek edzése 2 frt, thermo- canthner alkalmazása 2—5 frt galvanocanthur alkalmazása 10 _9q' frt , sebészi varratt 2—IQ frt, ide­gen test eltávolítása lágy részekből 3—10 frt, tályognyitás 2 frt, car- bunculus-mütét 15 frt, kisebb ál­képletek kiirtása 10 frt, nagyobbaké 50 — 100 frt, hevsny ficam helyre­igazítása 25 frt, idölté 50 frt gibszöntés 10—25 frt, massage 3 frt, csontkaparás 3— 25 . frt, orteo- torna 5—100 frt, .ütőér lekötése 10—30 frt, nagyobb végtagok amputációia 50—150 frt, altatás 15 frt, agytályog 100 frt, ajk rák 15 frt, nyulajk 30 frt. Vizsgálatok tükörrel 3 frt, idegen test eltávolítása az orrüreg ékből 3—25 frt, helloqueoső alkalmazás 10 frt, polypusoit az orrban 10 frt, rannea-mütét 10 frt, nyelvfékmet- szés 2 frt, fcousillotomia 10 frt, otoplastika 50 frt, fülkifecskendezés frt, dobhártya-átfúrás 10 frt, proc. mart. frepanatique 50 frt, Retropharyngealistályog megnyitása 25—30 frt, mély nyaktályog 25— 50 frt, vizsgálat gégetükörrel 3—5 gége vagy légcsőmetszés 50 írt, intubatio 25 frt, gégepolypus 30 frt, strictura oesophagi szálacso- lás 5—10 frt először, 2 frt a to­vábbi, idegen test eltávolítása a bárzsingból 10—20 frt, thoraco- eztesis 25 frt, thoracotomia borda- resectioval 50 frt, tüdótályog 100 frt, emlókiirtás 50—100 frt,’ has»'' csap olás 25 frt, próba laparotomia 50 frt, májtályog 25—50 frt, epe­hályog operálás 100—150 írt, lép- műtételek 100—150 frt, gyomor­mosás 3—5 frt, gastrotomia 100 frt, gvomorresectio 200 fit, kizárt sérv visszahelyezése 10—25 frt, hemistromia 50 frt, radikális sérv­műtét 100 forint, bel varrat 50 frt, belső bélelzáródás 100 frt, végből vizsgálat 5 bélbeöutés 2 frt, fistula ani 10 frt, végbéltágitó al­kalmazása 5 frt, aranyércsomók 25 frt, végbélresektio 100 frt, vese- kimetszés 100—200 frt, cystonop 25 frt, catheter 2 frt, hólyagmosás 3 frt, litholapatia 100 frt, lithoto- mia 50—100 frt, uretbrotomia in­terna 25 frt, u. externa 100 frt curettage 15—20 frt, benőtt köröm 15 frt. Szemórvosi műtétek, Szemvizsgálat 3—5 frt, jigárfa szemhéjtályod 3—5 frt, xöuycsa- torna kilongás 3 frt kisebb daga­natok kiirtása 3—5 frt, szemszőr- átplántálás 20 frt, ex vagy entro­pium műtét 10—20 frt, szemhéj- képlés 30—50 frt, köcytömlőmeg- nyitás 5 frt. — sorvasztása 30 frt, pterygium műtét 10—20 frt, Sym­blepharon 30 frt, szaruhártya kisebb műtétéi 10 frt, ab ratio cameac 30... frt; tetovirozás 10—30 frt, szivár­ványhártya elölés 5—10 frt, ire- dectomia 25 frt, utóhájyogoperálás 25 frt, hályogkivonás 50 frt. kan- csalsági műtét 20—30 frt, ássztálás 3—10 frt. Fogorvosok díjazásai. Egy fog kihúzása 2—5, ha egy­ezeré több fog huzatik ki minden következőért 1 frt, fog pulpa ki­ölése 2—5 írtig, egy fog hirása a pulpáig 2—5 írtig, egy fog tömése cementtel vagy amalgommal 3—10 írtig, egy arany tömés 6—30 írtig, elferdített fog helyreigazítása 15’ frt, egész fogsoré 50 frt, egy müfog készítése kautsukalapon 5—50 frtig aranyalapon 10—50 frtig, minden következő 2—5 frtig, aranyban 5—10 frtig, egész felső vagy alsó' fogsorért kancsukban 50 frt, tel­jes müfogozat 100 frt, obturata 25—50 frt. Y\

Next

/
Oldalképek
Tartalom