Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-01-14 / 2. szám
V—^ PfVeszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, jan. 14. fajok: viza (?), tok (?), harcsa, ponty, fogas és takarhányhalfélék külön- kíllön leendő költésére egy-egy. Mind e tavak Zalából lennének táplálva, minek eszközlésére e folyó egy zsilip és egy újonnan ásandó mederrel mai irányától úgy lenne elterelve hogy ezen át a Zala direct lefolyást nyerne abban az esetben, ha a víz a Kis-Balatonban felduzzasztva volna, No már most, ha ezt a duzzasztást a minimumra veszem is csak, azaz csak arra törekszem, hogy a tervezett növesztő tó legalsó részén 1.0 m. mélységű viz legyen is, már akkor oly magasan kell a Zala folyót duzzasztani, hogy annak hatása legalább 13—14 kilométernyire fog visszahatni. Mivel pedig a Kis-Ba- latonba a Zalán kivül még vagy 6 völgy szakad, a melynek esése csak oly csekély, mint a Zaláé, mondanunk sem kell, hogy az említett vizduzzadás ezekre is kiterjed s s egészben véve oly óriási területet fog° gazdaságilag mivelhetetlenné tenni, miszerint már csak ebből a szempontból sem hisszük, hogy a terv valaha kivitessék. Pedig hol vannak még a kérdést komplikáló jogi és technikai akadályok ? Ha nem is állítjuk, hogy ezek abszolúte legyőzhetetlenek mégis annyit bátran koczkáztatunk, hogy a megoldás oly pénzáldozatot feltételez, a melynek amortizácziója, betudva az iszapos vizű Zala áltál várható éven-, kinti tisztogatás és fenntartás kiszámíthatatlan költségeit: legalább is kétessé teszi a vallalat jövedelmezőségét, legyen bar az évi hozam akkora, minőnek azt a tervező véli, de a melyet mi rendszeres tógaz- dazdaságokban szerzett szerény tapasztalataink alapjan kétségbe merünk vonni. Egyébként azt véljük, hogy a Balaton halászatának intenzivebbé tételéhez nem is okvetlenül szükséges az ily óriási befektetés. A nemes halak, értvén ezek alatt a Balatou legkiválóbb képviselőit: a fogas-süllőt és pontyot, szerényebb eszközök mellett is szaporithatók : a vizara és tokra részünkről nem nagy súlyt helyezünk, annál is inkább, mert eredményeit kétségbe merjük vonni. Az a körülmény ugyanis, hogy a Balaton vize igen gazdag szénsavas sókban, éppenséggel sem bizonyítja, hogy eme halak megélhetésére nezve^ kedvező és hogy pótolhatná az azokra nézve nélkülözhetetlen tengert, miután annak vizét éppen a klornat- riumtartalom teszi jellegzetessé ; ezt az anyagot pedig a Balaton nem tartalmazza. Lehet hogy csalódunk jelzett feltevésünkben I csak örülni fogunk, ha szerző az ellenkezőről meggyőz bennünket, de annyit konstatálhatunk, hogy az az eddigi tapasztalatok mellettünk szólnak, mert idáig e halfajok a Balatonban soha nem találtattak, noha a Sió által a Dunával való állandó összekötés tényleg fennáll és nagy víz esetén, van legalább is annyi vize a Siónak, mint több más oly folyónak, melyekbe e halak ellátogatnak. A pápa a polgári házasságról. Az a konzisztorim, mely legköze- í lebb lesz a vatikáni Sala Begiában | — mint azt jelezhetjük — nagy- fontosságúvá lesz az által, hogy XIII. Leo c konzisztoriumban hoszabb alloku- cziót fog tartani. A bibornokok kreálása után — ezek között lesz Magyar- ország herczegprimása is — a pápa az allokuczióban tüzetesen fog szólam a polgári házasságról, kapcsolatban azzal a ténynyel, hogy az olasz parlament élé nemrég terjesztetett Umberto király kormánya egy törvényjavaslatott, mély csak a polgári házasság megkötése után engedi meg azt, hogy a házasfélek az egyházi áldást elnyerjék. XIII. Leo, mint a vatikáni körökben beszélik, élesen fogja elitélni az olasz törvényhozásnak ezt a kísérletét s a Vatikánban nem tartják kizártnak, hogy a pápai allokuczióban ez alkalomból több ezélzás lesz a magyarországi egyházpolitikai helyzetre is. Az allokucziónak az a része, mely a polgári házasságra fog vonatkozni minden esetre úgy lesz szövegezve hogy az Magyarországnak is szóljon. Gabonapiaczunk állása. Egy viszontagságos s a közgazdaságban rendkívül tanulságos év folyt le előttünk a gabonakereskedelemben. Eddig páratlanul áll olyan év, mint az 1892-iki volt, mely csaknem állandóan olyan árakat tartott fönn, hogy haszonról alig lehetett szó. A termés sem volt kiváló, legalább mindenütt nem, és ha mégis az értékesítési viszonyok kedvezőtlenek voltak s a folyó évre is fönn maradtak ezek ' az állapotok, azt tisztán azon körülménynek lehet felróni, hogy a tengerentúli államokban a gabona-termelés már rendkívül nagy mérveket öltött, onnan a kivitel annyira óriási volt, hogy az európai, kivitelre is termelő államok termés-feleslégőkét csak áldozatok árán, azaz a tengerentúli államok által inaugurált árakon érték esithgtték. Talán soha annyit nem panaszkodtak a gazdák a rósz, alacsony gabona-arak miatt,’ mint tavaly; nem ment könnyen még a jó árunak sem az értékesítése, mindenütt Amerika terményeivel kellett a kül- piaczokon versenyezni. Ide benn a belföldön is, bár a fogyasztás folyton növekedett, az árak állandóan csőkké utek. Üzleti körökben azon véleményen voltak deczember elején, hogy a gabona ára végre is emelkedni fog az J 893; év elején, sokan az ünnepekre számítottak: s az eredmény ismét általános csalódás volt, mert sehol sem volt észrevehető árjavulás. A gabona-üzlet tehát ma is pang s ez annak a jele, hogy gabonában nincsen hiány, sőt a raktárakban több a készlet, mint a szükséglet. Nem hozott örvendetes hirt a jelentés Amerikából még uj évre sem. New-Yorkból érkező hírek szerint a raktári készletek ahelyett hogy csökkennének, állandóan növekednek s ma már oly óriási a gabonakészlet, a melyre még nem volt példa s I mint amerikai gabona-kereskedők I tudni vélik: januárban ismét ua- I gyobbmérvü gyarapodásra van kilá- I tás. Az utóbbi héten az amerikai raktárak készletei kerek 47> millió I bushellel szaporodtak 1 most az összes amerikai búzakészletet meg- I közelítőleg 120 millió bushellre becsülhetni. Ezen jelentékeny búza mennyiségének az elszállítására, ha hetenkint átlagban csak 4 millió busheilt exportálnak is, legalább 30 hét kell', azaz az uj aratásig Amerika képes Európát búzával ellátni, nem saá- mitva azt sem, hogy Ausztrália és Dél Amerika uj terméséből, melyet most arat, mintegy 60—70 millió bushellel, mint felesleggel fog rendelkezni s mely mennyiséget értékesíteni rendesen Európában szokta. A két világrészen kivül nagyobb mennyiségű gabonával fog rendelkezni Kelet-India is; innen minden évben, ha csak a termés nem rósz, ez idő szerint pedig a vetések jól állanak, már áprilistól kezdve tetemes mennyiségben exportálnak búzát Anglia és Európa többi államaiba, oda t i., a hol a szükség mutatkozik 1 bevitel által kell pótol ni a termés-hiányt. Minden körülményt figyelembe véve, tehát még azt is, hogy esetleg a tél sok pusztítást visz véghez a gabona-vetésekben Európában és Amerikában is, konstatálni lehet, hogy a kilátások a gabona értékesítésére nézve most nem a legjobbak; lehet, hogy a helyzet változni fog a tavaszszal, és ezt lehet is kívánni, mert a mostani állapot tarthatatlan: és bekövetkezhetik a rég óhajtott tartós áremelkedés, melyben boldogulást keres és találhat a gazda és kereskedő egyaránt. ifj. Kohn Gyula. Törvényjavaslat a mesterséges borok készítésének és ezek forgalombahozatalának ti- lalmazásáról1. §. Mesterséges bort készíteni vagy gyártani, úgy szintén ily bort bármi módon forgalomba hozni tilos. Ép úgy tilos azokat az anyagokat, melyek mesterséges bor készítésére vagy gyártására szolgálhatnak, erre a czélra 1 ezen czimen a magyar korona országainak területén hirdetni, vagy ugyan erre a czélra és ezen a czimen a magyar korona országainak területén bármi módon forgalomba hozni. 2. §. Mesterséges a bor, ha az a) nem kizárólag szőlőből, illetve szőlőnedvből készült; b) ha a borhoz tisztított szeszen, vagy konyakon kivül viz, vagy bármely más anyagok kevertetnek. Ellenben a szőlőből készült természetes mustnak az okszerű pin- czekezelés elveinek megfelelő javítás utján előállított bor, mesterséges boruak nem tekinthető. Arra nézve, hogy mi értendő a must okszerű kezelése és javítása alatt, a kereskedelemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel rendeleti utón intézkedik; 3. §. Az oly természetes bort, melyhez külföldi mazsolaszőlő is hozzáadatott, .tokaji“, „hegyaljai“, vagy .szomorodni“ elnevezés alatt forgalomba hozni tilos. Pezsgőt, Utmost, törköly-bort, (csiger, lőre) és gyümölcsbort csak ezen minőségüknek megfelelő elnevezés alatt szabad raktározni és forgalomba hozni, a kereskedelemügyi miniszter rendeleti utón határozza meg az elnevezéseket, melyek alatt ezen italok raktározhatók és forgalomba hozhatók. 4. §. Kihágást követ el és a menynyiben cselekménye a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik 25 írttól 300 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az : a) ki a mesterséges bor készítése vagy gyártására szolgálható anyagokat kifejezetten e czélra való használhatóság végett hirdeti, vagy forgalomba hozza; b) k. a 2. §-ban körülirt mesterséges bort forgalomba hozza; c) ki a 3-ik §. első bekezdésében említett borokat „tokaji“ „hegyaljai“ vagy „szomorodni" elnevezés alatt forgalomba hozza; d) ki a 3-ik §. második bekezdésében említett italokat nem a rendeletekben előirt megnevezések alatt utánozza vagy hozza forgalomba. 5. §. Kihágást követ el és a menynyiben cselekménye a büntető tör- vénvkönyvek batározmányai szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, 25 írttól 300 írtig terjedhető pénz- büntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő: ki a 2. I ban említett mesterséges bort készíti .vagy gyártja. 6. §. A 4. és 5. §§-ban felsorolt kihágások fölötti eljárásra és ítélet hozatalra az 1880. évi XXXVII. tör- vényczikkben és az annak alapján kiadott belügyi miniszteri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok, Horvát- Szlavonországban pedig az ugyanazon kihágások elbírálásai a hivatott közigazgatási hatóságok illetékesek. Két egybehangzó büntető Ítélet ellen is van fellebbezésnek helye. 7. §. Az eljáró hatóság a büntető Ítéletnek az elitéit fél költségén le- endö közzétételét is elrendelheti, mely esetben a közzététel módja és határideje az Ítéletben állapítandó meg. •! 8. §. A hatóságok itéletileg a bor elkobzását is elrendelhet 9. 8. Ha jelen törvéúy.4. és 5. 8S-aiban említett kihágások elkövetése tekintetében alapos' gyanú támad, vagy ez irányi*» teljesen megbízható feljelentés |i|§| | vlz3‘ gálattal megbízott és a 6- §. szerint az eljárásra hivatott hatósági közegek az illető borból mintákat kötelesek venni s egyszersmind azon bormennyiségeket, mely<*bdl » gP ták származnak és melyet egyálta- Ián készleten vannak, jegyzőköny- vileg megállapítják és ósszeirjak. A mintáknak külőB-külön legalább 22 liter mennyi^S0* hell tartalmaztok s egy-egyj 'bepecsételt minta gyanusitott rendelkezésére is hagyandó. További, lépések a gya» usitott ellen (lefoglalás vagyj»V'at) addig nem rendelhetők el, míg a kérdéses bornak mesterséges volta az illetékes szakértő bizottság álta 1 meg nem állapíttatott. 10. §. A borok szikértői vizsgá- lására a kereskedelemügyi miniszter a földmivelési miniszterrel egyet- értőleg szakértő kból alakított állandó és v egy kísérleti állomással felszerelt bizottságokat állít fel, mely bizottságok megállapítása szervezése és eljárása iránt a kereskedelemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel történt megálapodás alapján rendeleti utón fog intézkedni, j A bizottság tagjai működésük megkezdése előtt szakértői eskü, vagy ezt pótló ünnepélyes bizony- lás letétére kötelezvék. E bizottság megállapodásai, illetve szakvéleményei további kihagasi eljár 's alapjául szolgálnak. A szakértő bizottság, szakvélemé- hez egyúttal javaslatot tartozik tenni arra nézve, hogy az.'altala esetleg mesterségesnek véleményezett bor általában valamely nzélra felhasználható-e vagy nem.' 11. §. Ha a bor mesterséges volta itéletileg állapíttatott meg, az az Ítélt fél költségére denaturálandó és nemcsak ipari czélokrá való felhasználása végett visszaadandó,^, vagy a hatóságok által ^gyetölendö jótékony czélra fordítandó. Ha azonban a - mesterségesnek Ítélt bor egésze vagy részben már fel nem található, az Ítélt fel annak vagy hiányzó részenek a szakértői bizottság által a vizsgálat alkalmával megállapítandó értékét tartozik az illető községi szegény alap javára lefizetni. 12. §. A fennállói törvényrendeletek és szabásoknak az egészségre ártalmas vagy szeszes italok vagy élvezeti czikkek készítésére, gyártására, vagy forgalomba hozatalára vonatkozó határozmányai a jelen törvény által nem érintetnek. 13. §. A jelen törvény határozmányai a magyar korona országainak területén forgalomba hozott külföldi mesterséges borokra nézve is alkalmazandók, még az esetben is, ha azok, mint ilyenek vannak jelölve. 14. §. Horvát-Szlavonországban a horvát-8zlavon-dalmátországi bán adja ki mindazon rendeleteket, melyeknek kibocsátása ezen törvénynyel a kereskedelemügyi m. kir. miniszterre van bízva. 15. § Ezen törvény kthird élése" napjától számítandó hat hó múlva lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi-, a földmivelósügye-, a pénzügyi és belügyminiszterek, Hor- vát-Szlavon országokra nézve pedig a horvát-szlavon-dalraátországi bán bízatnak meg. Budapest, 1893. jan. 6. Lukács Béla, kereskedelmi m. kir. miniszter. 1’^.2STT7,0-“Sr. Pályázat kántortanitói állomásokra. Veszprémmegyében: A veszprémi esperesi kerületbe kebelezett Város- lőd anyahitközséghez tartozó Úrkút fiók hitközségben f. évi február hó 9-én. Jövedelmei összesen: 310 frt 1 80 kr. — A pápai esperesi kerü- 1 letbe kebelezett Jákó anyahitközséghez tartozó Farkas-gyepü fiókhitközségben f. évi február hó 16-án. Jövedelme összesen: 191 frt 70 kr. — Zalamegyében: A balaton-füredi esperesi kerületbe kebelezett Palaznak anyahitközségben f. évi február hó 9 én. Jövedelmei összesen 394 frt. — A balatonfüredi esperesi kerületbe kebelezett Aszófő anyahitközséghez tartozó Balaton-Kis-Szől- lős fiókhitközségben f. évi február hó 8-án. Jövedelme összesen 209 frt. — A keszthelyi esperi kerületbe kebelezett Karmacs anyahitközségi#“v hez tartozó Vindoruyafok fiókhit- í 1 községben f. évi február hó 16-án. . Jövedelme összesen: 197 frt. —* Ugyan a keszthelyi esperesi kerületbe kebelezett Zala-Szent-László anyahitközséghez tartozó Sénye fiókhitközségben f. évi február hó 20-án. Jövedelme összesen : 224 frt 14 kr. Kántortanitóvá kineveztettek/'"! nár János Qyiróthra, Magyar Ah. Szóládra Lichtscheid József Eöt\^UK Kónyiba, ifj. Csutorás Lajos Somogy-Vi| Szent-Balhásra, Szathmáry Zsigmond Vindornyalakra, Szabó Gyula Oro- sziba, özv. Kovácsné, Maczánek Lujza Bakony-Német-Szombathelyre, Ka-/' possy Gyula Kaposkára, Vinczi-j na Antal Szápárra, Rostás György Gyepű-Kajánba, Steiger Rezső Bándra, Füzy György Eösküre; osztálytanítókká : Pintér Gyula Pápára és Si- pőcz Ferencz Eösibe; segédtanítóknak alkalmaztattak: Loncsarics EmU Zoltán álmosan simult anyja oldalához. Egyszerre megszólalt a kis fin: — Mamácskám aludni megyek! Mártonfalvyné megcsókolta gyermekét aztán szobájába vezeté, hol maga fektette le Zoltánt, ki lefekvés előtt buzgón imádkozott édes anyjával. Az imádság után Zoltán felsóhajtott: — Jaj de lassan telnek a napok, ma- mácska! — Miért te kis kincsem? — kérdé Piroska. — Mert még nem telt el a hét, pedig alig tudom elvárni azt az időt, hogy a doktor bácsi visszajöjjön. Piroska önkénytelenül elpirult, érzé, hogy a vér mint száll az arczába a doktor nevének hallatára. A doktor!... Miért is nincs még itt az a fiatalember?... Kezdte fiát megnyugtatni, ki álmos szemekkel feküdt ágyában és vidáman fecsegett minden félét, bár lassan-lassau az álom hatalmába kerítette lelkét. — Mamácskám, oly szép vagy te, éppen olyan, minőnek téged a doktor bácsi, lefestett. Ott van a kép a szobájában, nézd csak meg. — Mondta a gyermek. Aztán még sokat mesélt a fiú anyjának a napi élményeiről, mig nem szépecskén elaludt. Mártonfalvyné homlokon csókolta Zoltánt, aztán átment a szobáiba. A lámpa homályosan égett az alkova menyezetén. Künn kedves csillagsugaras éj terité le leplét a természetre. Magasan, fényesen tündököltek a csillagok ezrei, míg az éj királynője, a hold, ezüstös fátyollal vonta be a fákat, növényeket. Gyönyörű éj volt, oly alkalmas volt az ábrándoMártonfalvyné felnyitotta boduiijának ablakát, mely éppen a park elejére nyilt és kikönyökölt az éjbe. Hüs esti illat csapta meg arczát a szép asszonynak, ki a boldogság verőfényes képein merengett el. Aztán maga is érezte a szép asszony, hogy mily kéjes izgatottság tartja fogva a lelkét és szive müy gyorsan dobog, a mint azokra a szavakra gondolt, miket fiától hallott. Fülében cseng a doktor neve!.... Miért marad ő olyan soká oda?... úgy tetszik Piroskának, mintha egy évszázad óta várná a fiatal ember jöttét! .... Esz ébe jut aztán az arczkép, melyről Zoltán tett említést... Mit akarhat a doktor az ő arczképével ?... É< e gondolatnál érzi a fiatal nő, minő fiatalos hév, kellemes melegség járja át a szivét... Vájjon?..... Piroska maga elébe képzeli a csinos embert, szinte látja nagy, tündöklő szemeit, melyek titokban, loppal az ő alakján pihennek meg, de melyeket legott lesüt vagy elfordít tőle, mihelyt vele beszélgetésbe ereszkedett.... Öntudatlanul, valamely bennső erősebb hatalomnak engedve, a c-inos asszony órák hosszáig ábrándozik el a doktorról, ki kitndja hol bolyong, mit csinál ez órában?... Eddig maga előtt is különösnek találta azt az élénk érdeklődést, melyet fia nevelője iránt táplált és mely egyre fokozódott azóta, hogy a gyermek életét megmentette.... Miért bánt néha oly bosz- szantő hidegen a doktorral?... maga sem tudta... És most, hogy az távol van, folytonosan reá gondol, miközben oly kimondhatatlanul édes érzés élezi ki a vérét és zsibbasztja el a tagjait... Vájjon ez volna-e az a boldogság, melyről a költők és Írók annyit mesélnek?... A szerelem, mely lázas izgatottságban tartja a lelket és úgy megdobogtatja a szivet?... Igen, Piroska szivében felpattant a burok és fia szavai lángra gyújtották az édes anya Bzivében szunnyadozó kéjes érzést... Mártonfalvyné késő éjjel tért nyugalomra és rózsás mosolylyal ajkán merült el mély álomban, melyben tovább folytatta ábrándjait az ismeretlen szerelem magasztossága felől.... Szegény gróf! még csak egy gondolat sem jutott számára. Másnap .vidám kedélylyel ébredt fel a szép álmából és szive dobogásáról, mikor Villamosjra gondolt, tudta, hogy szintén osztozik abban a nagy vonzalomban, melyet fia táplál a nevelője iránt.... Szereti a doktort, Piroska érezte, hogy már régtől fogva szereti, bár akkor még maga sem hitte ezt el..,. Boldog volt, derült mint az a napsugaras reggel, mely szivének ujjáébredését hirdette a szerelem bimbó fák adásában!.., A déli órákban a főispán ur ő méltóságának négyes fogata hajtott be a kastély udvarába. Aztán nagyszerűen kicsinosítva magát, ö méltósága ruganyos léptekkel próbált felmenni a márvány lépcsőkön, jóllehet labait egyre sanyargatta a kösz- vény . . ! Mint egy fiatal dón Juan lépett be az özvegy-asszony szalonjába és udvarias hajlongással csókolt Piroskának kezet és hosszasan tartotta azt a magáéban, mig fején gyér hajszálai vastagon kipommádézva és egymás mellé rakva, erősen illatoztak. — Vajha örökre enyémnek mondhatnám ezt a kedves kis kacsét,bájos asszonyom, — kezdé szavait ő méltósága komoly hangon. — Mii jelentsen ez a komoly bevezetés, méltőságos uram? — kérdé Piroska meglepetten, csaknem nevetve. — Engedve annak a hatalmas érzelemnek, mely egész valómat betölti, kénytelen vagyok bevallani nagysádnak, hogy szeretem, mint az oly idősb emberek, mint én is vagyok, szeretni képesek és most komoly ajánlatom mellett reá akarom arra beszélni, hogy nyújtsa nekem a kezét. A csinos özvegy hangosan felkaczago tt és kaczaja nagy zavarba ejtette ő méltóságát, kit hitelezői késztettek reá erre a fontos lépésre, jóllehet szívesen elvette Yolna Mártonfalvynét pénze és vagyona nélaül is, mert a fess asszony különben is tetszett neki. — Nagysád kigunyolja őszinte érzelmemet ! — kiáltott fel kissé bosszúsan ő méltósága. — Dehogy, báró, dehogy ! — feleli mosolyogva Piroska. — Hanem azon nevetek, hogy oly pontos és rendszerető ember, minő ön, i g y el tudott késni a vallomásával I — Hogy-hogy, — hebegett Rétfalussy ámnlva. — Csak nem . . . ? — De igen I — mondja Mártonfalvyné vidáman. — Tegnap óta ön a második kérőm— És nagyságod már odaadta a kezet az elsőnekP . , I Ab! ah! — sóhajtott fel a főispán. — Legyen megvigasztalódva méltóságod, még nem gondoltam reá magamat az újra való férjhez menetelre . . . Hanem azért megmaradunk jo barátoknak, ugye báró ur? — Nagysád vigasztaló balzsamot csepegtet a sajgó sebre ! —■ sóhajtja a báró, örülve egyrészt annak, hogy bár kosarat' kapott, de még sem vallott oly nagy ku- darezot, mintha már egy mennyasszonyt kért volna meg. Különben is legott kitalálta, hogy az első kérő gyanánt gróf Pálmay lepett fel *08 szinte örült annak, hogy a gróf sem részesült nagyobb előnyben nálánál. Másrészt biztosította a csinos asszonyt, hogy azért mert oly nagy kosarat akasztott a nyakába, nem haragszik egy cseppet sem, hanem megmarad továbbra is régi, jó barátjának, mert, mint még reméli, eljöhet a jó alkalom, mikor Piroska meggyőződve az ő ragaszkodásáról, figyelembe fogja venni az ő hódolatát. Aztán még másról csevegve, egy negyed óra múlva ő méltósága kissé bosszús aroz- czal hajtott ki a kastélyból, más módon törve a fejét, melylyel sikerül betömni hitelezői száját. Azok az átkozott bestiák ! — dühöngött ő mél'ósága pompás fogatán, de szive nem sajgott a nagy fájdalomtól, mely érte. Mártonfalvyné egészen félvidámulva maradt magára. A legkevésbé sem lepte meg őt Rétfalussy ajánlata. Tudta nagyon jól, hogy a báré régóta küzd már anyagi zavarokkal ; az őt ért szerencse p*ak ennek tulajdonítható. Jót mosolygott az egészen, as tán kellemes gondolatok hatása alatt átengedte magát ábrándjainak, melyek úgy elringatták képzőimét 1 ... Zoltán jött be ajtóstul a szalonba és engedőimet kért, hogy sz inas felügyelete mellett egyik pajtásáHoz kocsizhassék. Piroska megcsókolta a fiát, ki örvendezve szaladt le az udvarral az engedélylyel. Nemsokára a fogat magával vitte a gyermeket. A fiatal asszony elgondolta, hogy a gyermeknek jól esik, ha kissé kijátszhatja magát pajtása társaságában, másrészt nyugodt volt, mert jó h’lyeb tudta Zoltánt egyik legkedvesebb barátnője kásánál. Nemsokára elhagyta fi szalont és átment a kastély másilr|j*zárnyára, hol a verandán leült egy pillanatra, komolyan gondolkozva azon, hogy! a doktor vájjon miért késik oly soká? .1.:. Oly fontos dolgai volnának Budapestié, melyek maradásra kényszerítik. . . ■ Ha tudná, hogy egy szerelmes lélek mioö kinos lélekkel lesi a múló perczek tivariippenését és számlálja áz órákat, melyek közelebb hozzák öt a megérkező, pillanatéhoz Csak most tudta Piroska, hogy minő kínos perczei is vannak a szerelemnek, mely pedig rózsás szinbsn tünteti fel előte az egész világot ... Aztán felkelt a székről és le akart menni a cselédségnek utasítást adni, de meggondolta a dolgot. Valami titkos erő hatása alatt lépteit a doktor lakasa felé irányza. A nevelőnek három Szobája volt a kastély bal szárnyán. Mind a három elegánsul- volt berendezve. Egy háló, egy nappali és egy dolgozó szoba. Nehéz szőnyegek fedték a padlót. Piroska belépett a nevolő lakosztályába, hová egy titkos erő látszotta vonzani a fiatal asszonyt. Vágyott meglátni azt a képet, melyet róla a' doktor készített. Vájjon milyen lehet az arezkepe, hogy fia úgy reá ismert? . - . Ez benyitott a dolgozó szobájába, melynek egyik sarkában a festőállvány volt felállítva és melyen a vászon le volt takarva. Piroska félénken, mintha attl tartana, hogy meglepik, óvatosan en$t« íel a leplet és pompás kivitelben látta maga élőt: egészen kész képmását, amint egy széknek támaszkodva könyvet tart a kezében és szórakozottan tekint maga elébe. Mily ügyesen volt kidolgozva a kép, miotha ihletett művész ecsetje tette volna vászonra arezvonásait. De vájjon mikor figyelte ily jól meg alakját a doktor?... És amint e kérdés fölött elmélázik, észreveszi egy kis asztalkán nagy Makart - alakú arpzképét, melyet a dcitn- valószínűleg a szalonból tulajdonított el . . 7T Aztán körültekintett a szobában, példás i rend és tisztaság mindenütt; a falakon j kisebb vázlatok függtek, .a könyvszek- ' rényben csinosan elrendezve, sorban ál- t lottak a tudományos munkák Az egész szoba elárulta, hogy egy tudós lélek tartózkodási helye ez. Az e.'yik sarokban üvegszekrényben temérdek sok j rovar é8 pille volt elhelyezve számozva és latinu elnevezve. Mártonfalvyné "érdeklődéssel nézte végig mindezeket. Az asztál mellett íróasztala volt elhelyezve. Piroska megnézte ezt is és amint közelebb lépett az asztalhoz, egy levelet pillantott meg annak a lábánál. Megdöbbent. Micsoda levél lehet az ? , . . És ez a gondolat nem hagyta nyugton. Valami fájó kin nyilallott a szivébe ... Ki tudja, kitől lehet az ? . , . Már is a féltékenység ébredt fel lelkében és azt hitte, hogy azt valamely nő irta, kivel összeköttetésben lehet... Arra emlékezett Piroska, hogy a doktor sokat mesélt neki édes anyjáról, de nővére nem volt... A levél nem tőlük eredhetett-e ? És atgzonyo» féltékenységében már a fess főszolgabirónét kezdte gyanúsítani, ki nagyon sokat foglalkozott a fiatal emberrel .. . taláncsak nem ? .. . ah! hogy fájt e gondolat szerelmes szivének ! . . . Igen, meg kell bizonyosodni^_mról, vájjon nincs-e köztük titkos vÍ8zoüÉf~fLT :'*-i Karancaay Linát képesnek tartotta arral íj (Folyt, köv.)
