Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-06-03 / 24. szám

Veszprém, 1893. XIII. évfolyam. 24. szám. IvíCogrjel©». minden Mooibaton. _A_ leup ára.: Egész évre 12 korona. Pél évre 6 korona. Negyed évre 3 korona. Egyes szám ára 30 fi-'. Szombat, jnn. A Balaton kultusza. — A „C orr. de Pest h“ ivarlczikke.— Budapest-, május 29. Az ország gyöngyének, kincses Balatonnak kultusza többé nem esz­mény, mely után esengve sovárog az pgész Dunántúl, g fiiként az a százezer ember, kik egykor, mig a filoxera le nem tarolta a partvidé­kek 20.000 holdnyi szőllő-édenét, boldogan éltek itt nemzedékröl-nem- zedékre, most pedig kétségbeesve keresnek menedéket Szlavóniában, Amerikában. Nem eszmény többé a Balaton kultusza, hanem nemzetgaz­dasági prograram, melynek megva­lósításán lázas erővel dolgozik im­már sok jeles vezér-ember s teli örömmel, lelkesedéssel és bizalom­mal osztozik e nagy munkájukban az egész partvidék. Lassankint visz- szaszáll a kétségbeesettek szivébe I remény, leteszik a váudorbotot és ismét csákányt-kapát ragad a föld­műves és szöllősgaz.da, hogy ki­erőszakolt megélhetését a kiégett kráterek lejtőin. A rekonstruálás nagv müve pár év óta tart már. Somogy-, Zala- és Veszprém megyék törvényhatóságai egyaránt felkarolták az ősök által annyi századon át elhanyagolt Ba- laton-kultusz ügyét. A partvidéki sajtó, élén az amerikai szellemű „Vesz­prémi Független Hirlap“-pal, állandó propagandát szervezett és tart fenn ; munkára lelkesítve, biz­tatva, tanácscsal istápolva a parti községek népeit. És örvendetes je­lenség, hogy a „Dunántúli Kul- turegyesület“ is zászlajára irta immár a magyar beltenger kul­tuszát. Partvidék-szerte fürdői fiók­egyleteket szándékozik szervezni, melyek az illető vidék speciális mun- kaprogrammját megállapítván, azt a D. K. E. aegise alatt megvaló- sitandják. A Balatonpartvidék tel­jes bizalommal tekint a D. K. E. vállalkozása elé, mert tudja, hogy néhány ezer forintnyi spgéllyel is áldásos tevékenységet fejthet itt ki. A munkaprogrammá valósult kul­tuszeszmény két irányban igényel ott munkát s tényleg igy is foly a rekonstrukció müve. Az első az, hogy kenyeret kell adni a kivándorlófél­ben levő népnek; rekonstruálni kell a szóitokét. A második az, hogy minden parti község külön balatoni fürdőhelylyé emeltessék, hogy a kli- mátikus partokon üdülést kereső idegenek idevonása által a forgalom s ezzel a párti lakosság jóléte hat- ványoztassék. í Ami a munkaprogramra első ré­szét illeti, e téren már túl vagyunk a kezdet nehézségein. A partok mentorai vidékszerte filoxera ellen védekező egyesületeket alakítottak s mig a Badacsony lejtőin szónké- neggel védekeznek, a túlsó somogyi partokon pedig Széchenyi Imre gróf, a fáradhatlan erélyű kormány- biztos aegise alatt már sok holdnyi homoki szöllő virult fel, addig Ke­nésétől Almádi, Csopak, Balatofi- füred partoldal-i Zánkáig már jórészt amerikai szőllötelepekkel rekonstra- álvák s egyetlen ily szőllőtelep, Sá- ner János csopaki szőllőtelepe évente több százezer gyökeres amerikai alanynyal és oltványnyal látja el a Ákácz-virágzás. Irta: 33a.'ba.3r Ké,laaa.é.n. Mikor itt voltál édes szép angyalom, imádott kis menyasszonykám, a jázmin virágai bimbóban voltak, alig találtam egy-két kitárt szirmú csillagot, hogy ke­beledre tűzhessem. Az ákáczon fedett a levél, suta gályái üresen meredtek fel a légbd, megolvashattuk a madársereget, mely reá szállt. £gy hete volt ez. Azóta a jázmin *Öldje njegtarkült, mintha pihével szórták ^Ina be, az ákácz is koronát öltött, .ha­ji » az idén hiába várom fürtös virágait. •^Aiit-ott ^8y~e8y ®lc8en«vÓ9zedett füzér, annak ajak as szirmait is megrágta még Mnyillás előtt a zoraánczos pattogány, bogy az a szegény méh-sereg csalód vajárja *égjg a tájék,egykori méz bányáit. En Istenem, de el is múlik minden! ^íL^ebem az ákácz legkedvesebb virágom, flogy miért szeretem éppen ezt? Miért ezeretjük jobban a classicus drámákat, * bönyekig kaczagtató bohózatot ? K||ácz illatban van valami, mit nem s^SÍ)rra» §? á szinte érez az embernek és aa 8ajátságoB Állat-árnyalat a lelket szeleiket rekonstruáló parti gazda- kát. Még néhány óv I újra zöld köntöst ölt a borvid 'k a ismét száz­ezernyi hasznot hoz a most alig ten­gődő parti lakosságnak. A munkaprogramm második része, a fürdőélet fejlesztése, még óriásibb arányokban foly szerte a partokon. Évenkint rengeteg pénzösszegeket fektetnek a parti fürdők vállalataiba | I nélkül, hogy egymás közönségét elvonni törekednének — hiszen az egyes fürdők törzsvendégeit, kik egy- egy helyen megszerették a fürdő­zést, még orvosi rendelet sem képes- onnan elvonni! — tavaly óta való­sággal versenyezve láttak a mun­kához, hogy a fürdőző pablicum minél több jogos igényét kielégít­hessék. Ilyen jogos igény pedig fö­lös számmal akad még a Balaton- partokon. A fürdők főkelléke, a hüs árnyas fasorok, pormentes tiszta lég, bizony még csak Baiatonfüre- d e n van meg. A balatoni metropo­lis pedig nem 1—2 év, de évtize­dek óta fárad már ez irányban s az idén is már nagyban szaporította fenyves parkját. Balatonfüred | szo­bák, sőt az étkezések árát. is az elő- és utószezonban 50, a főszezon­ban pedig 30 százalékkal szállította lejebb. Ez intézkedés lehetővé teszi, hogy a Balatonfüreden nyaraló für­dővendég nem kénytelen többet köl­teni, mint otthon. S ez a czél. Mert minden fürdő főczéljának annak kell lenni, hogy a fürdőélet ne tegyen különbséget a családok költségveté­sében. Csak igy lehet népszerűsíteni a fürdőéletet., nagy és állandó kö­zönséget vonzani, ezáltal, fejleszteni a közegészségügyet és emelni a nemzet- gazdaság e nagy jövőjű ágát. A ba­latoni metropolis élesszemü derék kormányzójának, Kovács Ábel­nek ebbeli intentióit bizonyára hálával veszi hírül az ország. Hisz- 8zük, hogy példáját követni fogják a Balaton összes íürdói. Keszthely helyes nyomon járt, mikor a város vette meg a bala­toni fürdőt s azt egy uj szigetfür­dővel szaporította, nagy parti ven­déglőt építtet, szóval a városi va­gyonná tett balatoni fürdő emelé­sére mindent elkövet. Leszállították még a 15 és 10 krajczáros fürdó- dijjakat is, és a hónapos szobák ki adását hatóságilag ellenőrizik, hogy magas árakat ne követeljenek. Badacsony, Boglár, Ke­nese, Almádi egyaránt parkí­roz, Dagyobbitja a fürdőket, S i ó- f o k.pedig épp most tesz erőfeszítést, hogy a munkátlan elszalasztott tél mulasztását pótolja. A részvénytár­saság ugyanis, mely félmilliót fek­tetett a „Sió“ és „Hullám“ bér­házakba, melyekben 96 szoba van, továbbá a parti vendéglő épületbe, újabban az eddigi fürdőt is meg­vette, 40 kabinnal megtoldotta s ezenkivül 15 külön csoportíürdőt állítatott 45 kabinnal s az osztendei toló-füi dőkocsik mintájára Veszprém­ben több ily vizi, kocsibódét, csinál­tatott. A veszprémi káptalantól ki­bérelte az eddigi fürdóveudéglöt is, beszerzett 12 csónakot s igen szé­pen parkírozta a partot. Végtelen nagy hiba volt a telet fel nem használni a most folyó földmunkára. A déli vasútnak egy 40 teherkocsi­TLEN HÍRLAP IKCirlapixcrlo-r V«ecpr«m Siabtdl-ntoct .Us«* 2E3Iirclel:ér.' Peti boronként / A Nyílt-tér petit-term Kincstári i'leték Jajt H abba a hangulatba varázsolja, melyet az elmúlt szép idők fájó emlékeinek akarat­lan felidézése ezül, az a merengő vissza­emlékezés, melytől úgy megfájdul a szív i a mely sajgás mágis oly édes. Egy bis Ilonkát ismertem, vidám, ele­ven teremtés volt, egy kis leány-evet, de maga a legfelségesebb illúzió, 16 éves korában elvitte a rózsalevél hullás. Nem voltam belé szerelmes, de mégis majd megszakadt szivem halálán. Ha reá gondolok s a mit ilyenkor érez szi­vem, azt a búrt rezegteti meg benne az ákácz illat. Amálikával, avval a kis pajkos asz- szonynyal, ki lüktető pólusa a társaság­nak és Scylláju minden férfi szivnek, sé­táltam egyszer ákáczvirágzás idején a fe- hérfüzéres fák alatt. 18 éves volt, tehát gyermek, olyan mint egy rózsalevél a hajnali órákban, mikor még a harmatot nem issza fel róla a napsugár, és ennek az asszonykának megfájult a feje a hódító illattól. — Különös, mondám neki, én ellenke­zőleg órákat töltök itt az ülatoe bősben | meggyógyultan hagyom itt e kedvencz sétányt: — Ismeri a virágok regéit ? kérdé. ^jsBjegSI felelém. — Nos hát akkor minél kevesebbet időzzék ákáczvirágzás idején a szabadban, főképp a mélyen érző szív kerülje ezt az illatot. MiDt a fecske madár, mely átiram­bol álló vonata naponkint 8 fordaló földet hord a bérházak és a villa­sor közt elterülő ingováuy betölté­sére. Óriási költség és óriási munka ez. Minden egy vasúti kocsi fuvar­díja 50 kr., minden földhányó mun­kás dija 80 kr.—1 frt 20 kr. Ilyen munkás pedig három hó óta 500 van állandóan alkalmazva. — A mostani rengeteg költség felét meg­takaríthatták volna, ha e munkát a télen végeztetik, mikor 40 kr. volt a napszám. Az intéző Glatz általán roppant erélylyel viszi ke­resztül e munkálatokat; baj csak az, hogy összes főbb alkalmazottai kül földiek. Ha még konstatáljuk, hogy/~a „Balatontavi gőzhajózási társaság“ 12 uj hajójárattal sza­porította a menetrendet s ezzel Szarvassy Sándor igazgató teljesítette a közönség régi óhajait s egyben jelezzük, hogy a S t e- f a n i y a c h t-e g y I e t uj vicecom- modorja Ad á m Károly a vitor­lás és evezős hajók sportját — a dijak majd felére leszállításával — népszerűsíteni törekszik: a balatoni fürdőélet ezidei évadjának a legszebb sikert jósolhatjuk. Balatonfüred már kibon­totta a zászlóit, — igy fe­jezi be a „Corr. de Pesth“ kiküldött tudósítója a Balaton-vidé- ken tett utazásáról szóló tudósítását, — ott már ünnepélyesen megnyi­tották a fürdőt. Adjon Isten áldást a derék mun­kára! A fiiggetleüségi pártválság ügyéhez. Budapesti, aradi s'kecskeméti elvtár- saink országos pártértekezletre hív­ták meg megyei függetlenségi pártun­kat is. Ily mozgalmat mindaddig, mig a párt vezérférfiai ki nem egyenlítik személyes dijjeréiitiáikál, czelszerutlen- nek tartunk, azonban megragadjuk az alkalmat, hogy a Veszprém-megyei függetlenségi párt nevében sajnáló- tanknak adjunk kifejezést, a füg­getlenségi és 48-as pártban bekövet­kezett pártbomlás felett. Nagyon sajnálatos dolognak tart­juk, hogy a személyeskedés felül ke­rekedik az elvi kérdéseken, éppen ak­kor, midőn az összetartásra legna­gyobb szükség volna. Nagyon jól tudják, kell tudniok, a független párti képviselő uraknak, hogy mily küzdelemmel, mennyi kellemetlenséggel lehet egy-egy kerületet pártunk ré­szére meghódítani. Micsoda boldog reménységgel töl­tött el mindnyájunkat, a legutóbbi képviselő választás alkalmával, a füg­getlenségi pártnak olyan impozánsul valő megerősödése. S milyen megdöb­bentő hatást gyakorolt a kormány­pártra, midőn annak megsemmisítésére törekedett és annak ellenkezőjéről kel­lett meggyőződniük. Merjük állítani, kogy még a kénytelen-kormánypártiak is alattomban velünk osztoztak örö­münkben. Midőn országszerte azon boldog reményben ringattuk magunkat, hogy összetartásunk által ilyen győzelmes még két választással többségre jutha­tunk a parlamentben s minket vá- ■ lasztokat az az édes remény kecseg- j tetett, hogy közelebb-közelebb láthatjuk elveink diadalát, megdöbbenve kell ugyanakkor tapasztalnunk a párt szétbomlását. Hát csakugyan igaz lenne az a közmondás'. ,átok fogta meg a magyart, mert az soha össze nem tart?' Nem utasíthatjuk, mint 48 előtt, a képviselő urakat, ha a választókkal meghasonlanak, de hazafiul tisztelet­tel kerve-kérjük a függetlenségi és 48-as párti képviselő urakat, hogy a közöttük letező difjerencziákat tart­sák hazafiul kötelességüknek kiegyen- íliteni. Ne adjanak alkalmat a választó közönségnek, hogy megren­düljön bennük s a párt ügyébe hely­zeti bizalom. A legtöbb kerületben csak óriási küzdelemmel tudunk pártunknak töb- séget szerezniönök tisztelt honatyák pedig azt nem tekintik semminek, — és a személyeskedéssel tönkre teszik az ed­dig élért eredményt. Ez nagyon meg­fordított hazafisag. Mi a kormány­párttal szemben a választási alkalmak­kor anyagi segítséget a választóknak nem nyújthatunk, csak egyedül a becsületes s hazafias jellemet tudjuk harezba vinni,- hát még egyszer kerve-kérjük, a további viszályko­dással ne tegyék koczkára a párt jövőjét, epen akkor, mikor már be kezdi látni a nemzet, hogy csakis ennek a pártnak elvei által boldogu l- j hat Magyarország. Hát ennek a partnak, amelybe a nemzet minden i bizalmat helyezi, most kell bomlásnak I indulnia? Nem hihetjük. Épen ezen I párt minden egyes tagjába vetett ha- ! zafias bizalmunk nem hitetheti el ve- \ lünk, hogy újra egy párttá ne ala- 1 kuljanak. Mert eddig ngy voltunk s I úgy vagyunk meggyőződvehogy a ' függetlenségi és 48-as párti képvisel I löket nem személyes erdek, hanem a J haza iránti szent kötelesség ve­zérelte állásukba. Ne okozzanak as öreg Kossuthnak-iletp a~-jujjuzJjá cvm7/y.c Által bánatot s reménytelenséget, nekünk pe­dig választóknak engedjék reményleni, hogy hazafiui kérésukK~ nem -Jmr pj- hangzó szó a pusztában. Veszprém, i8jj. május 29. A veszprémmegyei függetlenségi párt nevében: Kompolthy Tivadar, Dr. Halasy Vilmos, rácokkal együtt több mint 100 liter vizet szolgáltat másodperczen- kint. Nem sokkal gyengébbek az aranyosvölgyi források 40—70 li- tbvnyi vizbőségge'. A kiskuti csárda tőszomszédságában a réten eredő források 20—30 liter s végül a íe- jesvölgyi s_i6 literes források bármelyike i»«;gy maga képes lenne Veszprémet, álladó és bő ivóvízzel ellátni. Összefoglalva a Veszprém határában eredő valamennyi forrás­vizek bőségét, másodpercieukint kö­zel 200 liter vizet juttatnak a fel­£SM$g pedig egy Pl alatt 172,800 hectoliterre rag; melyből tehát fejenkint minden lakón/ na­ponkint 1300 liter ivóvíz esnék. ' Nézzük csak már most a statisz­tikát a világ leghirnevesebb vizve- zetékfciról. Rómának újabb részén esik minden emberre naponkint H05 liter. Rómának régibb területén minden emberre naponkint 1084 liter. New-York-ban esik minden emberre naponkint 568 liter. Marseille-ban esik minden emberre naponkint 470 liter, Hamburgban esik minden emberre naponkint 125 liter. Londonban esik minden emberre naponkint 112 litei Brüssel. München és Filadelfiában esik minden emberre naponkint 80 liter. Páris, Nantes, Grenoble, Edinburg esik minden emberre naponkint 60 liter Budapest, Szeged, esik minden em­berre naponkint 31 liter. Cons-an inápoly, Altona, esik min* den emberre naponkint 20 liter. Veszprémre pedig eshetnék minden emberre naponkint 1300 liter. pártjegyző. Fejes Dániel, vál. tag. Scholtz Antal, vál. tag. lik a vizen 8 noha le-lecsap a sima lapra, de szárnya tolla alig lesz nedves i igy kell venni az életet. A ki fecske módra átsiklik annak minden változatán, annál nem marad meg mélyebb benyomása az eseményeknek s az ilyen temperamentum soha sem lesz boldogtalan. Megértettem, de azért bújtam tovább is az ákáczok hüssét, de azért rajongtam az ákácz illatért és felkeresem mind ad­dig, mig csak menni tudok s fakad virág a susogó lombokon. ügy van, temperamentum kell hozzá I mindenki haláláig megőrzi azt a jelle­get, | mit lelkére a teremtői kéz reá nyomott. Ezért van, hogy kall lenni ezivnek, mely gyötör s kell lenni olyan­nak, mely gyötrettetik. Te, édes kis Ilonám, úgy vagy az ákáczczal, mint én. Hol, hol se, de fel­keresik számodra a korán kifeslett szirmokat § mikor a kocsiról leszálltai Dálunk, ott láttam az én igazi helyemen, I a te kedves kis kebleden az ákácz virág- füzérét bizonyságául annak, hogy szere­ted ezt a virágot, hogy mélyen érző szi­ved van. Csak szeresd is továbbra, mindig, szi- vecskéd mély érzése miatt inkább légy * olykor bánatos, mint hogy felületesen fusd át az életet. A mélyen érzett szere­lem boldogságából egy rövidke napért mindenkor el lehet viselni a szenvedések I hónapjait, mert a ki sgeretiű mélyen val mint, a mennyivel most s|? . bír. Ez pedig a Jesovics malin néhány kapavágással oda tereB*Ä* sőt tekiutve magas fekvéséLÖ* cstiyör, magától felnyomódnék g AnnáN^érig. Az nrkut és a szédos féloziget bó forrás helyei dig e malom számára biw i Wlő vizet produkálni helybi kétségkívül . az lenne a prob, legolcsóbb megoldási módja. I hogy ezen pontokról könnyít • > rel s olcsó vizvezetövel nem leh^ ellátni mist, csak a belvárost, Te tűhegyet éh a Csapószert. Ellen!* Jeruzsáleir-lregy legnagyobb 'S; a Cserhát tol egy tilt továbbra. Az aranyos-völgyi forrásokaí^L JEtfl alatti beton csöveken könnyen Vk | sza lehetne fordítani a posztóig* ■ j rig esetleg Fojt malmáig, a hoJJI SK« pédjg a legrövidebb s egyen?' ban Nyomathatnék föl a ví * snnk- legmagasabban fekvő a Széna-térre. De még röv jfc-'.w s mód kínálkozik a fejes-völ^S*S • rás eredeténél, mert itt ali>®.A méteres csővel az uj puskaporul W rony mellett felállítandó viztanj-j juthatna városunk legjobb ivó fj mely pont pedig szintén magasa^ ban fekszik, mint városunk laklw területének bármely helye. A legvégső esetben a Jesovics gjol; lomtól 560 ölnyire eső fórrá* is bevezethető lenne olcsó s í5d$£ S Látni való tehát, hogy a vis-dmÜ csak hogy tűivel e vizet mina, uUtíjÉ? i gépezetekkel lehet csak a város or« ] pontjaira juttatni, hogy onnét mt S egesz"várost behállózó vizvezetö C9»*5 veken bárhová is eljuthasson a vis j • fl saját nyomása következtében: kér­dés, hogy hol, mely és minő vizeró#' müveket használjunk fel a czél leg-u olcsóbb megvalósithatására 1 Ennek a megbeszélése és megvi- Tfl tatása lesz tehát a czélja a kikül­dendő bizottságnak sa Budapestről lejövendő kultur-mérnök árnak. Kitartás s egyetértéssel, hiszemi W hogy rövid idő múlva meg lesi; ' oldva Veszprém viz-kérdése, csak alig-; sok válogatás közben agy ne járjunk ,, mint Buritán szamara! I veszprémi ipartestület j| reformjai. Kétszászharmincz veszprémi ipa- n ros aláírásával küldetett be hirla- j punk irodájához, küldöttség utján, | az alábbi (elhívás melyet az ipar- J testület figyelmébe ajánlunk. A felhívás szövege ez : Tisztelt ipartestületi tagtárs urak ! í A nagytestület czéljainak s üdvös < , működésének sikeresebb előmozdí­tása végett, az alapszabályhoz csa- tolandó, alább közölt. 12 pontot fi- i gyelmflkbe venni méltóztassanak. Javaslataink a íövetkezök: i 1. A jegyzői fizetés leszállíthassák és I jegyző saját kebelünkből válasz­tassák í. A házbér leszállittassék. v 3. A pénztárnoki fizetés megszün- all ■ tessék és | helyett a pénztáráéit évi tisztelet díjban részesitessék: ■ mint n megyei függ. párt elnöke. Fodor Gyula, pártelnök. Margalit Ignácz, pártái elnök. Miként oldható meg Veszprém vizkérdése ? Irta: BOLGÁR MIHÁLT. (Folytatás s vége.) Múltkori czikkemet azzal végez­tem, hogy miuékünk veszprémiek­nek annyi viz áll rendelkezésünkre, hogy azzal nem 13 ezer, de még 500 ezer lakóval biró várost is képesek lennénk ellátni. A csatári szőllóktöl a jutási pusz­táig 28 helyen tör elő a viz a föld alól kisebb nagyobb forrásokat al­kotva. — Legdusabb valamennyi között a Séd vad árka Csatárnál, mely az ugyanott fakadó más for­Látni való tehát, hogy ha mi csupán a város falai alatt eredő forrásvizeket czéljainkra mind ki- tudnők zsákmányolni, a világ leg­hirnevesebb vízvezetékeit is mesz- sze tulbirnók szárnyaim'. Veszprém ipara még nem oly fejlett s lakossága sem léphet fel még oly igényekkel, hogy ily lu­xust megengedhetnénk magunknak, t. i. hogy vízvezetékünkkel a világ legelső s leggazdagabb városait le- főzzük, nem pedig azért, mert ezen „síznek ami 35—40 méter magas„. dombjainkra való felhajtására leg­alább is 120 lóprpjn (jóprp. lenne .szükségünk-. De minek is ? megelég­szünk mink eme viz mennyiség tized részével is, vagy is fejen­kint 130 literrel. Mert hisz még ekkor is kétszer annyi viz esnék minden lakóra, mint a müveit s felcsigázott igényű pá- risiakra, négyszer annyi mint a Budapestiekre, Szegediekre stb. — Már pedig ehhez 12 lóerő bőven elég lenne, vagyis a mostani 6 ló­erővel rendelkező vizhuzón kívül még a Jesovics vagy bármely más malom ereje. Természetes, hogy ezen vízerő­művek számára megfelelő mennyi­ségű vizérről is kellene gondoskodni, s itt lép föl az első nehézség, a melylyel a kultur-mérnök urnák majd meg kell küzdenie, de nem azért, mintha a legnagyobb könnyű­séggel uem lehetne e vízerőművek számára kellő mennyiségű vizet elő teremteni, hanem csupán ciak azért, hogy a kínálkozó jobbnál jobb tervek közül majd melyik lesz a legolcsóbb? A fejes-völgyi forrás 10 literes vizbőséggel egymaga képes lenne ellátni az egész várost fejeűkint őfi liter ivóvízzel, tehát kétszer V^y1’ soha úem tudott, annak czél nélküli Tolt az élete s annak része nem lehet a meny ország örömében, a melyből izleltető e földön a szerelem. Az ákácz virágon Amálikával sokat vitatkozva, mikor már az ellenvetések­ből kifogyott, azt szokta mondani: a galamb sem szereti ezt a fát, mert reá soha nem száll. Az igaz, mert a galamb egyáltalában nem szokott fára szállni, de én nekc* édes szivecském azt mondom, hogy iöv" I útra ne vezessen Amélie hasonlatai hiely minden költőisége mellett is nagf0“ 8®#n* tit. Egyébbként a házi galamb/ kaján ál­lat, örökké veszekszik s sz^n0^ szedi ki ellenfelének. Ehhez a gpfambhoz való hasonlat soha nem a szelídségre, mint ellenkezőjére concludál. A bibliai galamb* szelídség a gerle madárról, vagyis a vad- „galambról vetetett, ez p0éig csaknem mindig ákáczfán fészkel. Négy évig figyeltem egy ily galamb­párt, mely a szomszédunk kertjében ta­nyázott egy százados ákáczon, minden tavaszon megtért az ősi fészekhez s megtértek fiókái is s a 4 óv után 5 gerle fészek rejtőzött az ákácz sürü lomb­jai között. Ákácz illat között ö boldog otthon mit igazol mást, mint hogy Amáliának szavait oda kell módosítani: a felületes szív hold^jfltfi soha öenu^fchet de igazán boldog csak 8ft l08z» kinek mélyen érző szive vp^* Május, a leg^ébb hónap verőfénye gazdag iombot^eveIt a fákon, de a lom­bok között hasztalan keresem a mi kö­zös kedv^02**11^6^ az ákácz virágot. Vele Ugy v lány zik valamim. Hiányzik az a hartfdlalt melyet lelkemben szokott tá­masztani ez az illat. Es ez nekem nagy bajom. Szeretem azt a szenvedést, melyet az ákácz illat fakaszt és ha valaha: most volna szükségem a szenvedésnek e ne­mére, hogy ellensúlyozná azt a másikat, a melyet okoz a tőled való elszakadás. Tudod, hogy az alatt a 8 hosszú es*" tendő alatt, mely a mi szivünk édes relmének a múltja, sokszor volt -eszem a szenvedés e nemében. Es av a téged nagyon szerető szív nem ósak, hogy bele nem fásait ez érzésbft s°t irányában fokozott mértékben fogékonyabb. Ma ott állok, hogy már-már^l^iMlbetetlen. Hogy csak egyénét® láttalak, az nem csillapító, lehetett akkor, midőn még lát­hatatlan volt a kapocs, mely sziveinket összefűzte. Az akkori hónapokat ma na­pokban számlálja a szív s a napok má- sodperczekre reducálódnak. Eh annál a szent közösségnél fogva mely a szerető szivek közössége, sejtem, hogy a szenvedés e neme te előtted sem S ismeretlen* Azonban nálad e inek sajgását ellen­súlyozza a teljes pompájában s illat-ár­ban aszd ákáózrtirág sás. De viszont a lélek ismerője jól tudja azt, hogy a szerető liléknek nincs öröme, ha szeretetdnek' targ^ e szenved. Az a szenvedést elárasulyozi' hivatott ákácz* illat csak jyötrelme8 ehet read nézve akkor, tudod, he y a te leiken nek mássa «nek hiányéban an. Edr kis Honám 1 erezd csak és élvezd azt . kedves, szenvedést támasztó illatot. a7>rető lelkedet meg ne ragadja a Scep­sis. Az, aki tégedet mindenek fölött sze­ret, az sietDi fog azon, hogy szép lelke­det e bizonytalanságból kiragadja a ki, hogy ön-lelkének szenvedésein is könnyít­sen, mire e sorokat olvasod, atban van feléd, hogy hozzád érkezve visszatartsa a boldogságnak már-már röppenő félben levő ritka madarát. Ugy lesz. Majd ott aztán kéz a kézben, leülünk a ti virágos fáitok alá a sziveinknek a múlt édes emlékein való merengése s a jövő titkos képein való oda adó terrez- getése közepette az ákácz illat meghozza lelkűnkbe a szerelem intimitásán felépült boldogságnak azt a kívánatos nyugalmát, melyet megriasztott a keserű elválás. Addig is, éamjwiLjSrgk• ■'~l._. m j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom