Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-04-22 / 18.(17.) szám
XIII. évfolyam. 18. szám, Szombat, ápr. 22 Veszprém, 1893. ^j^egjelexi. minden Biomlmlon. fr. lap ó.ra-1 5géw évre 12 korona, fél évre 6 korona. Jegyed évre g korona. Egye. azá,m éra 80 fii. 11MLAF Hírlapíród, a: Veszprém. Szabadi-ntcza 514. íz. X£lrd.etésels: Petitsoronkénfc 12 fii'. Nyilt-tér petit-tere 40. fii. .Kincstári illetek 60 fii. A megyés püspök a városért. Veszprém, ápril 22 A mnlt heti katasztrófa izgalmaiból lassankint felocsúdik az annyit szenvedett városi lakosság. A romok üszkeinek utolsó fflstj-t langyos tavaszi eső nyomta el ; szabad lélebzetbez jut a város. A hajléktalanul éhező szegények iránt országszerte nagy a részvét. Addig is, mig az elégett kenyérkereső szerszámaik helyébe újat ad a kőnyörület, első segítséget, találnak most a jószivü püspök re/identiá- iában, hol napouta teljes élelmezést nyernek. I a péuzbeli adományon kívül egyházmegyei fópásztorunk a város yédetéséről is gondoskodik. Alább kö/öljük a ncnn'sMkii főpapnak a várbeli viz ve eteknek átalakítása s kiépítésére vonatkozó rendeletét, melyet uradalmi javai kormányzójához intézett s mely amilv mondhatlan őrömet keltett városszerte, midőn e leirat a varossal közöltetett, ép oly erős impulzust adott arra is, bogy a város most már __egy törleszt éses kölcsön utj án — az általános városi vi/.ve- zeték rendv?eresitéaót feltétlenül eszközölni fo; ja. gj czélb- l úgy a Jeruzsálemhegy- re, mint 1 Cserhát, s Temetőhegyre, alkalmas Lőerü legjobb kutjaink vizeit 3 vízo-zlopban feln'-omatni tervezik s az án számos helyen felállítandó czementcsövő sugvanily anyagú bazinokba vezetik. A tervhez a rekonstruáló bizottság pályázatot fog hirdetni. Ha igy, | püspökség várbeli vízmüvével együtt összesen | vízmű lesz állandó működésben, akkor nemcsak a város közegészségügyei fognak csodásán megváltozni — de a szerencsétlen építésű város fö’ótt .örökös Damocles-kardkéut függő tűzveszély is, kellő erővel lesz legyőzhető. TüzoHóságuak erósbitése; -ezenfelül a városrészenkinti tüzíecskeDdő- tanyáknak kellő mennyiségű tűzoltószerszámmal való ellátása s a házigazdáknak tetőlétrák, tüzborgok s e tartalék-viz tartására való szigorú rászoritása, oly intézkedések, melyeket a városi hatóságnak haladéktalanul elrendelni kell. Ila bálával fogadta a város jószivü püspökének első segélyét, s szegényei élelraeztetését ||ffi akkor követnie kell a város jövő \ édeté- sét involváló abbeli intentióit is, . hogy az állandó vízvezeték valahára f Jétesittessék. íí mert eziránt a kőzóbaj általános: hisszük, bogy ez áldásos terv mielőbb testet ölt. Midón im közöl nók az erre vonatkozó nagyérdekü püspöki rendeletet. a város összes polgársága háláját fejezzük ime ki nemess/ivü püspök urunknak, nagylelkű elhatározásáért. A leirat így szól: Rainprecht Antal jószágkormány tó urnák Veszprém. Azon megrendítő szerencsétlenség, mely egyházmegyém székvárosát az e hó 13-án és 14-én dúlt tűzvész által érte,‘a legnagyobb részvéttel töltött el, melynek kifejezést adtam nyomban, a vész hiv vétele után azon sürgönyömben, ahol kormányzó urat felhatalmaztam és felkértem, hogy a~ borzasztó eb-mi csapás— által sújtott jó veszprémiek sorsának enyhítésére mluden lehetőt elkövessen. Megelégedéssel vettem kormányzó ur jelentését, hogy központi pénztáromból egyezer forintot e só segélynyújtásra a város polgármesterének átadott, § intézkedett, hogy a haj'éktalan szegények r*-sidcutiám- ban élelmcztessenek. Veszprémváros közönsége iránt.i részvétemet ésgoudoskodásomat azonban más módon is akarom megmutatni ; gondoskodni óhajtok, hogy a város ezentúl könnyebben és bővebben juthasson abhoz, amiben eddig sokszor és sokhelyen hiányban volt; — jó vizhez. Ez okból kivánom, hogy a veszprémi püspökség tulajdonát képező urkuti vizvezeté,k-mü átalakíttassák, és oly állapotba hozassák, hogy több vizet szolgáltasson, mint eddig, és pedig annyit, a mennyit az Urkuti forrásból annak megerőltetése és veszélyeztetése nélkül venni lebet, hogy ily formán a püspöki residentia és a vár szükségletének kielégit.ése után minél több víz bocsát talhíis-ék a város rendelkezésére. líemélem, hogy az igy nyerendi viz-föiöslegból a város nem csak a t'.uloza és környékének lakóit el- látha'ja egészséges vízzel, hanem több helyen felállítandó vi/.tartvá- nvokban oly mennyiségű vizet gyűjthet és tarthat állandóan készletben, mely előforduló tűzesetben gyors védekezésre elegendő anyagot szolgáltat. Az urkuti forrás, a víz nü és a várba vezető vízvezeték ezentúl | veszprémi püspökség kizárólago tulajdonát képezendi, mely fenntar t.áeuk és működésűk költségeit vi selendi, a vizkajtó erő pedig a püs pékségnek és a veszprémi székes káptalan közös tulajdona. A várbe medenezéböl kiinduló vezeték azon ban és a város által emelendő viz tartványok tulajdonjoga a városé leend. A viz elosztása oly formán történjék, hogy először a püspök residential másodszor a veszprémi székeskáptalan és a várbeli lakók szükséglete elégittessék ki, a fennmaradó mennyiség pedig a város rendelkezésére bousájtassék. Felhívom kormányzó urat, hogy ezen átalakítás keresztülvitele iránt az előmunkálatokat mielőbb elrendelje és intézkedjék, hogy az urkuti vizitnü és vízvezeték fent nevezett óhajomnak megfelelóleg még a jövő azaz 1394. évben helyreállittassék. A költségek fedezésére már ezen év bevételeiből utalványozok ötezer forintot, a még szükséglendó ösz- szeg az 1894. év jövödelméből lesz fedezendő ; ha az egész munkálat esetlegesen, nagyobb költségeket igényel*«,- úgy—-erre nézve javaslatait kérem. Felhívom továbbá, hogy Vesz »rém- város t. közönségét ezen elhatározásomról és rendelkezésemről, mint iránta táplált őszinte jóakaratom bizonyítékáról, alkalmas módon ér- tesits»1. — Budapest., 1893. évi ápr. hó 18-án. Báró Hornig Károly, s. k. vi-szprémi püspök. A fenti felhívást a következő sorok kíséretében tette át a püspök- ségi javak kormányzója, a polgár- mesteri hivatalhoz I A veszprémi püspökségi javák kormányzóságától. 788/893. szám. Tek. Kovács Imre polgármester urnák Veszprémben. Tekintetes Polgármester Ur.' Br. Hornig Károly veszprémi püspök ur 0 méltóságának hozzám intézett, e hó 18 án kelt meghagyó át másolatban azon kéréssel van szerencsém Tekintetességednek megküldeni, hogy annak tartalmát Veszprémváros képviselőtestületivel közölni szíveskedjék. Veszprém, 1893. évi április 20. Kiváló tisztelettel Rainprecht Antal s. k. püspöki jó száqkormányzó. A sors keze súlyosan nehezedett teánk és a bősz elem — sajnos — emberéleteket is követelve áldozatul, városunk egyik jelentékeny részét, több középülettel az ág. ev. templommal, papiak és iskolával, az izraelita iskolával, nagy gabona és egyébb raktárakkal együtt meg- sam isitette, porrá égette, és ez által, nagyon sok becsületes, munkája után élő családot, köztük sok kisiparost és kereskedőt, kiknek ösz- szes műszerük, anyaguk illetve bolti felszerelésük elhamvadt és kik hasonló veszélyek alkalmával maguk gyakorolták a jótékonyság nemes cselekedetét, koldusbotra juttatott. Ekb a csapást, ezt a megpróbáltatást székvárosunk elviselni ugy- szóllván képtelen és leroskadna az iszonyú csapás súlya alatt, ha a ne rneseo érző társadalom nem sietne künyöradomáiiyaiva! azokat elvise1- hetőkké tenni. Ti sem zártá'ok el sziveteket sohasem, ha jótékonyság gyakorlásáról volt szó és ti is mindeukor előljártatok, mikor szép, jó és nemes cselekedeteket kellett gyakorolni. Abban a reménybea és erős bitben, hogy ezen nemes kötél essóg- teknek most is kegyesek lesztek eleget tenni, és ezeln ősi erényben bízva fordulunk jószi vetekhez és emberbaráti szeretetetekhez, kérve hogy a károsultak fel se gé Idézéséhez bármi csekély adománynyal hozzájárulni, illetve e őzéiből törvény- hatőságtok területén gyűjtést eszközölni és ennek eredményét hozzánk küldeui kegye-skedje'ek. Veszprém, 1893. ápril hó I6-án. Veszprém vár megye közönsége nevében : Véqhely Dezső. kir. tanácsol alispán. arra, hogy a károsultak részire a vármegye közönségének áldozatkészségét kérjem, a gyüjíóiveket kibocsássa u és kérjem az egyes községeket, hogy, hatóságuk területin gyűjtést eszközölni, és begyülendő könyörado- mdnyaikat, melyeket hirlapilag fogok nyugtázni, hozzám sürgősen beküldeni szíveskedjenek. Veszprém, i8yj. ápril hó ró. Véghely Dezső, kir. tan. alispán. Munkáskérdés s socialisms. Veszprém, April 22. A rnunkáskérdés nagy és nehéz probléma, melyet sem- jogtudósok, sem államférfiak, sem publicisták, sem a tudomány és nemzetgazdaság legnagyobb bölcsei, sem a legnagyobb humanisták nem képesek megoldani. Gordiusi csomó úgy látszik, amit talán Nagy Sándor kardja sem tudna keresztülvágni, vagyis inkább keresztül tudna vágni és talán némileg megoldható lenne az, hogyha kissé nagyobb figyelem fordittatnék az eralitett és hivatott egyének által s munkáskérdésre. De a tapasztalás és mindennapi élet azt bizonyítja, hogy a társadalom azon rétegével, melyet közönséges munkásnépnek ismerüuk, nem foglalkoznak azon mértékben, és oly arányban, mennyit a mun- Kásnép érdeke ás számaránya jogosan megkövetelhetne a társadalmi élet vezetőitől. Napjainkban is, mint talán évszázadokon át, sót évezredek előtt, úgy most is lenézett és megvetett kérdésnek tekintetik az, nem tartatván méltónak arra, hogy azzal magasabb színvonalon álló egyéniségük foglalkozzon ; pedig talán ha ez megtörténne, sok bajt és veszélyt lehetne elhárítani, megakadályozni vagy talán örökre elnémítani; mig ellenben azt látjuk, hogy magukra hagyatva, tisztán csakis a fegyveres erőt ellene ellensúlyul felállítani, ez nem hogy kevesbítené a bajt, de raiodiukább szélesebb körben látjuk azt terjedni és mindinkább fenyegetőbb és veszélyesebb ellenséggé elfajulni. A tiszta és el nem ferdített socialists elvek bizonyos tekintetben méltányolható!?, és nem is oly veszélyesek a társadalmi rendre, mint talán azt sokan hiszik, sőt sok tekintetben hasznos és üdvös tanulság meríthető abból, az ember nyomo- ráságának enyhítésére nézve. Különösen akkor, ha azon kérdéseknek vezetése értelmes és nemeslelkll emberek kezébe kerülne és állandóan azokéba maradna, e nélkül pedig az elégedetlenség, a bosszú- állás, ar irigység borzasztó rombolást visz végbe a müveit államok közepette is. Segélyre fölhívás. V eszpcém m egy e alispána a megyei törvény hatóságok 8 a vármegye községeihez az alábbi felhívásokat intézte Kedves Barátaink és Atyánkfiái! Megkondultak a vészharangok és két nap és éjen át folyton folyvást zúgva, a fel-felhangzó „segély“ és „jaj“ kiáltásokkal együtt, rémesen jelezték azt a borzasztó csapást, mely vármegyénk székvárosát r. t. Veszprém városát sújtotta. Óriási szélvihar, valóságos orkán közepette folyó hó 13-án és 14-én magában benn a város területén három Ízben ütött ki a tűzvész és nem volt erő, nem volt képesség, mely fékezni tudta volna, ez orkán közepette a pusztító elem nagyságát, mely pusztitó elemmel szemben eltörpülve állott az emberi képesség s megtörve, megseraisülve, az igyekezetnek minden reménye. Felhívás Vesz prémvármegye közönségéhez 1 Enyhíteni a nyomoron, szűkölködő- kön, letörölni a szenvedőknek köny- nyeet, ez az embernek legszebb, leg- magasztosabb feladata. Ennek a nemes, magasztos feladatnak gyakorlására kell kérnem ismét vármegyém közönségét, abból a szomorú alkalomból, hogy székvárosunknak egy jelentékeny része folyó hó hó ij-dn és 14-én a lángok martaléka lett, a mikor is a fékezhetetlen bősz elem, ez idő szerint mig úgy szóllván számldlhatlan családot juttatott koldusbotra, megsemmisítve körülbelül egy millió forintnyi értéket. Megvagyok győződve róla, hogy Veszprémvármegyc közönsége ezen nemes feladatának, ezen emberbaráti kötelességének, mint máskor, úgy főleg most, mikor vármegyénk székvárosáról van szó, szívvel, lélekkel eleget tesz és sietni fog könyöradomá- nyaival az áldozat oltárához. Ez a hit, ez a bizalom jogosít fel Évek hosszú során át látjuk majd itt, majd ott az elégedetlenség kitöréseit, a legrémitóbb rémképek alakjában (melyre most különösen Belgium szolgál példakép), melynek sokféle elnevezéseit ismerjük és ezek közül a leghangzatosabb a „socialismus“ elnevezés, mely legszélsőbb formájában rendesen össze van keverve egy kis communismus és anarchia elvekkel is, és ezért Ítéltetik el és vettetik meg ezen elv a társadalom bizonyos tagjai által. A munkáskérdésnek legnagyobb hibája és baja az, hogy az még napjainkban is nagyrészt az éretlen tömeg, vagy a lelketlen, haszonleső és ingyenélö izgatók kezében hagy atik, kik szellemi fogyatkozásukban a legtöbb esetben nem emelik ezen kérdést oda, hol a társadalom által is méltányolva, kellőképen tiszteletben tartatnék. Ez a főoka annak, hogy a munkáskérdés a jobbérzésü emberek előtt is mint ijjesztő rémkép tűnik fel és irtózattal fordul el attól, a helyett, hogy azt megoldani segítené. Aki már vett részt egy munkás- gyülésben és végig hallgatta annak szónokait, az teljesen meggyőződhetett először arról, hogy ott merülnek fel oly kérdések, melyek a mai társadalmi élet torzképeit leplezetlenül ismertetik meg velünk és amelyek méltók arra, hogy meghallgassuk és figyelembe vegyük. Másodszor, hogy ezen kérdések, nagy fontosságuknál fogva kívánatosak lennének, hogy azok érettebb és képzettebb emberek által tárgyaltatnának, miáltal gyorsabban és okszerűbben lehetne e kérdéseket megoldani. En, ki részi vettem már ily gyűlésben és meghallgattam a szegény munkások felsorolt panaszait, megvallom, hogy az emberi nyomor uagysága felett csakis ekkor kezdettem behatóbban elmélkedni, mind a mellett, hogy arról már igen sokat hallottam és olvastam. Iliba tehát az, hogy ha elítéljük és egészen rosznak tekintjük a munkáskérdést, mert hogy e téren tömérdek javítani és orvosolni való ! vár reánk, az semmi kétséget nem szenved. De hiba az is, amint már említve volt, hogy e kérdésnek tárgyalása a komoly higgadtság helyett, oly em■ berek kezében hagyatik, kik az értelmetlen munkástömeget félreve- zetve, saját önző czéljaikra igyekeznek felhasználni, aminek a sajnos kifolyása aztán az, hogy a munkás■ kérdés összekeveredik oly elvekkel, melynek czélja a társadalmi rendet felforgatni, és habár sok könybe! vérbe és anyagi áldozatba kerüljön is, azok nem rettennek vissza azt újra és újra folytatni. •j Kneipp-kúra a Balatonpartokon. Nyílt levél Porzsolt Kálmán úrhoz, a dunántúli fürdő és nyaraló holyek felvirá- *-4.nára alakult társulat titkárához. A . aton-kultuszt évek óta hangsúlyozza ^Ll! „Veszprémi Független Hírlap", minden szépért, jóért lelkesülő szerkesztője. A fővárosi egyes lapok, a kultusz egyes helyiségeit is kijelelik. Engedtessék meg szerény nézetemet hangsúlyozva kimondani, miként a végtelen nagy horderejű eszme, B tlaton-Füred fürdő felvirágoztatása figyelmükből elmosódik. Balaton-Füred fürdő kell, hogy gyül- pontot képezzen, melyet honi, külföldi fürdőző, kiránduló, egészségkereső felkeressen. Nem tagadhatni, e gyönyörű kies he- lyiségü fürdő Füred, ma már a kényelem minden nemével ajánlkozik 8 bár azon kellékekkel, ami csak egy látogatott fürdő kívánalmainak megfelel. Tekintve azonban kiterjedését, nagyon szűk s korlátolt. Hosszabb séta s kirándulásban élvet, szórakozást kereső, lehangolt kedélylyel fordul vissza sétaut- jából. Kirándulási helyek jelölendők ki, melyet a lürdoző vendégek szívesen felke- X esnének. Első Y Indulási helyül ajánlkozik az árnyas, fólvtor csobogó kies tengerparti sétányról, élvezettel szemlélhető, a világ óceánból fennmaradt magyar tenger közepéből kimagasló, ma már félszigetet képező Tihany vára, melyet félkörben csapdoz a néha felbőszült Balaton háborgó hullámaival. Ez ős várnak északi oldalán megláthatni a rétegbe egymásra simuló szürke sziklákba vágott három négyszögölet képező, remete laknak nevezett üreget, melyben hajdan a kelyhések tárták isten- tisztei é töket. Ma nap látható a sziklából kicsákányozott oltár, mellette közvetlen áropolnntarbó üregecske, az oltártól délfelé páros psigaalaku lépes őzet. A sziklák közt ezek hová, mily rejtett üregbe vezettek p arról az ej setét csendjét ott néha felverő sivitó szellemek tudhatnak. Nekem e század elején veszprémi iskolásnak, egy őszfürtü majd földig görbülő halász regélte, aki evett is a régmúlt időből ott fennmaradt fák gyümölcséből. Tihany egykor vár, erőd volt. Igazolja a Somogy-Törökkoppány község szekrényében megőrzött Tihany várparancsnoktól a törökkoppányi baráthoz küldött fenyegető levél, melyben „pogány kutyának, rühes disznónak" neveztetik a tibara. A tihanyi remete lakot nagyon sok kiránduló felkeresi. Az üreg sziklafalain számtalan bevésett név olvasható. Mig a múlt idők homályában merengő, a mély üregtől délnyugotra pár öl magasban két sziklába vésett ablakot láthat, kutatva kérdi magát és kiránduló társait, kik lakták e helyet, honnan mehettek a sziklaüregbe, ajtó nem lévén azon. Gyanítható, az oltár melletti csigalépcső vezethetett a magas szikla lakásba. A remetelak alatti Balaton ezen táján található az úgynevezett híres „kecske- köröm", öreg halászó m erről mondázta nekem, hogy a kecskenyáj pásztorlányát megcsalta kedvese, aki sértett szerelmének fájó érzelmével magát a kecskenyájjal együtt a habok közé temette. Ezen gyászos esemény szomorn emlékét manap föntartja a B.-Füredtől negyedóra távolu „Hableány"-forrás erősen pezsgő savanynvizével. Balaton-Füredről nagyon is érdekes kirándnlas tehát Tihany képezne. Innét gyönyörű kilátás van az egész B ilatonra. Ha a kéjutazók Aszófő község felől jutnak a magaslatra, a sziget közepén két hatalmas mélyedés tűnik fel előttük. A falu alatti kisebb mélyedést mély viz borította még fiatal koromban; a tőszélek nád és kákával benőve. E tavat kis Balatonnak nevezték, melyen halászcsolnakok himbálóztak s azon sajátos természete volt, hogy a háborgó nagy Balatonnal ez is felbőszülve locsog- tatfca hullámait. {Szerény meggyőződésem, hogy a kirándulási helyek ismertetett történetét, élvezettel fogadná a szórakozást keresők kíván csiabb ró>z«, mig a nagy áldozatok árán megújított tihanyi templomban, András magyar király temetkező sírjánál, a magyarhon boldogabb jövőjéért elzengett imafohász, a templom keleti részén, visszbeszélő hires tihanyi Echó, pietással hangoztatná vissza .... Isten, álld meg a magyart ! Nemzeti Újjáalakulásunk 1848-ik évében Tihanyt erődül szemelte ki a magyar kormány. Gael mérnök kapitány több ezer talicska, csákány s egyéb munkaeszközökre vállalkozókkal érintkezett is. Tekintve azonban Tihany nagy terjedelmét, mely tetemes várőrséget igényelt, e terv elejtetett. Tihany község pedig meghozhatná azt a csekély áldozatot, hogy a remetelakhoz lekanyargő életveszóles utacskát, a számos látogatók biztonságára, kevés munkával járhatóbbá tenné. Hosszabb kéjutazásul ajánlkozik még a Balaton-knltusz fénypontjául kiszemelt „Siófok4* rövid idő alatt, mintegy földből kinőtt fe'oyes palotáival. Az építészet minden lehető szépségével ékeskedő hulló csillagként az égből főidre szállt paviIlonok varázs erővel csalogatják a kirándulásban élvet, gyönyört és szórakozást kereső vendégeket. E nagyjövőjü helynek is hiányzik üdítő árnyas sétánya I A Sióparton magasra nyesett nyár, egymást kiáltozó jegenyék árnyából, hirmr kifogy a sétáló. A kultusz-társulat magas figyelmébe ajánlom, Gamásza csárda mellett délkeletről százados erdőkeritette „Sós-tó" helyiséget. Egy lépéssel a gőzkocsiról partra szállhatni. Ezernyi úszkáló szárcsa és búvár szemlélete közt, negyed hold- nyi tópartról pár száz lépésre eljuthatni a lombos fák hűvös árnyékába. Csekély előintézkedés csak, s a jó evemények, üdítő irományok rendelkezésre állanak. Hát még az annyira kedvelt balatoni halászlé, csodát művelne a fürdő idény tör ténetébeo. Ezen árnyas helytől délkeletre emelkedik pár száz lépésre egy magas, gömb- alakú hegyeoske, kilátással a néha sima tükrü Balaton és vidékére. A veszprémmegyei Kenese s Almádi fürdők észak hegyei szabnak határt a gyakori fölbőszülósben harag vő kis tenger csobogó hullámainak. Ilyenkor élvezhetni csak a Kneipp\féle bátöutést, a testedző „hullámverést/“ E hegy magaslatáról is gyönyörű kilátás van. Kár, hogy kopár gyor4növésű, eleinte visszametszendó pár száz Eylantbn*, néhány év alatt hálás árny nyal jutalmazza. A tulinnensö parti fürdözők, találkára látogatásokra a gamászai árnyas nyaralókhoz eljuthatnak csolnakon, yachtokon is, s főijut hatnak a hegyoldalon, pár forintért elkészíthető csigaalaku utacskón. Erős akarattal mind ez kevés áldozattal elkészíthető. Balaton-Füredtől fél óra távolban van a vadregényes helyiségü, sürü bokorral fedett, égbenyaló sziklakkal, árnyas erdő kerítette hegyek közé ékelt úgy nevezett „Nosztori" völgy. Az erdő hűvös árnyalata az örök zöld fenyők enyhe lehelete a hegyek közt lenyúló rótség virág illata, a sziklákból bugyogő forrásvíznek , élenye nyújt itt életerőt e gyengébb szervezetnek. A hegy kanyarulatok váltakozó alakjai, a Veszprémbe vezető ub mellett, a | völgy belsejében fikadó, a virágbóritotta rétet kétfelé osztó kristály patak-üdítő itallal kínálkozik a vizsovir utasnak. E kristál hegyi forr.is, csekély gondozással, ezernyi pisztráng, s kisebb halacskának állhatna tenyésztőül. Soraim bekezdésében, Balaton-Füredet, világfürdő méltóságának magaslatára emelendő, kirándulási helyeket ajánlottam a kultur társulat figyelmét)*. Azok közt különösen hangsúlyozom a vadregényes „Nosztori-völgy" felkarolását. Te kedves völgy, elhaladva melletted, mélyen vésődöl telkembe. Regényes fekvésed varázsa, gyönyörű kristály vized dallamos csevegésed, nem mosódik el emlékéből annak, aki téged csak egyszer is láthatott. Szerencsésnek érzem magam, küzdve bár bajaival az életnek, nyögve az aggkor terhe alatt, hogy eddig homály lepte nevedről a fátyol ellebenve, szépséged báját nekem megmutatád. Fogadd mélyen átérzett hálanyilatkozatoin, s engedd szemedbe mondanom, miként az idő szelleme és a magyar genius, téged jelelt ki nagy hivatást teljesíteni, s hogy ezentúl te is ünnepelt lehess, Balaton locsogó vizével magát gyönyörűvé ékített fürdő Füredet a világ minden részéről, fürdőző, kéjutazó, szép tájképek után sovárgó népek százezreit odagyüjteni, kiket egykor, az emberiség jólétéért hevülő kebletekre ölelhessetek. Szép magyar tengerünket Zila-részről, bámulandó alakn magas sziklahegyek kerítik. Ha csak parányi szikrájával is bir a szépségnek, gyengéd s magasztos emberi érzelmeknek, ki e csoda alakú hegy- lánczolatot gondolkodó lélekkel szemléli, kell, hogy pietás töltse annak észlelő lelkét. Ez az egykor világtenger, a zöld fodrokban hullámzó gyönyörű Balaton, mint egy nagykeretü tükör terül el tizenkét mértföld hosszú, két mértföld szélességben, három megye földéből tevén foglalását. A belőle kinyúló csndás alakú hegy- szorosok, terjedelmes völgyek, széles lapályok teljesen meggyőznek, hogy a gyönyörű Balaton évezredek előtt, világtenger szerepét játszá. Ma már kis miniatűr alakjában édesgeti magához, a szórakozást, a gyógyulás enyhe után epedö emberiséget A mai Balaton egész kiterjedésében, környéke a kékelő hegyek koszorújával, völgyeinek regényes szépségével nyújtja a fenségesen gyönyörű vidék tájrajzának magasztos képét. A kedves magyar tenger, a Balaton történelmén régmúlt évezredek homályába elmerengő vándor megbüvölve veheti észre, hogy a természetnek egy nagy olvasója tárul fel előtte. Ennek keretébe a hatalmas alkotó, az alantasabb hegyekből füze öregebb szemeik a Miatyánknak, az óriás Badacsony kezdvén ez Olvasó Szent Hiszekegyét, bizalom balzsámát hintve a gyógyulásért eseugők fájó sebére, a gyengélkedő betegek lelkének epedő vágyát Istenbizalom fűszerével kötözve enyhíti a lángoló bit édes melegével. Az Isten teremtő ujjának e remek vidékét egyszer kell csak látni, a varázskép annak emlékéből el nem mosódik többé. E büverejü, nagyszerű képet, az Isten kézzel kiállított nagy Panorámáját felkeresni, a vadregényes Nosztori-völgy van hivatva, kiváncsi utazók, gyenge betegek százezreit ide varázsolni. Legforróbb óhajom, tervem életrevalóságát az érdekelt körökkel megértetni, majd nem háromnegyed századon át, méltó indignatiőval, végtelenül elkeseredett lelkem égető fájdalmával kiálték „Hát kihalt a magyarból végkép a vállalkozó szellem, hogy századok óta a tespedés, a részvétlenség hideg egykedvűségével túl benézni, gyönyörű magyar tengerüak ra- gyogó tükörébe." Hála, üdv az elismerés dic-ko-»zoruj a övezze a Balato a kultuszon faraik» o :*vékony uraságok tisztas hím- lokál, kikü-ik tervem elfogadásit msggy5 - ződesem teljes melegével ajánlom.
