Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-04-22 / 18.(17.) szám

XIII. évfolyam. 18. szám, Szombat, ápr. 22 Veszprém, 1893. ^j^egjelexi. minden Biomlmlon. fr. lap ó.ra-1 5géw évre 12 korona, fél évre 6 korona. Jegyed évre g korona. Egye. azá,m éra 80 fii. 11MLAF Hírlapíród, a: Veszprém. Szabadi-ntcza 514. íz. X£lrd.etésels: Petitsoronkénfc 12 fii'. Nyilt-tér petit-tere 40. fii. .Kincstári illetek 60 fii. A megyés püspök a városért. Veszprém, ápril 22 A mnlt heti katasztrófa izgalmai­ból lassankint felocsúdik az annyit szenvedett városi lakosság. A ro­mok üszkeinek utolsó fflstj-t lan­gyos tavaszi eső nyomta el ; szabad lélebzetbez jut a város. A hajléktalanul éhező szegények iránt országszerte nagy a részvét. Addig is, mig az elégett kenyérke­reső szerszámaik helyébe újat ad a kőnyörület, első segítséget, találnak most a jószivü püspök re/identiá- iában, hol napouta teljes élelmezést nyernek. I a péuzbeli adományon kívül egyházmegyei fópásztorunk a város yédetéséről is gondoskodik. Alább kö/öljük a ncnn'sMkii fő­papnak a várbeli viz ve eteknek át­alakítása s kiépítésére vonatkozó rendeletét, melyet uradalmi javai kormányzójához intézett s mely amilv mondhatlan őrömet keltett városszerte, midőn e leirat a varos­sal közöltetett, ép oly erős impulzust adott arra is, bogy a város most már __egy törleszt éses kölcsön utj án — az általános városi vi/.ve- zeték rendv?eresitéaót feltétlenül esz­közölni fo; ja. gj czélb- l úgy a Jeruzsálemhegy- re, mint 1 Cserhát, s Temetőhegyre, alkalmas Lőerü legjobb kutjaink vi­zeit 3 vízo-zlopban feln'-omatni ter­vezik s az án számos helyen felállí­tandó czementcsövő sugvanily anyagú bazinokba vezetik. A tervhez a re­konstruáló bizottság pályázatot fog hirdetni. Ha igy, | püspökség várbeli víz­müvével együtt összesen | vízmű lesz állandó működésben, akkor nemcsak a város közegészségügyei fognak csodásán megváltozni — de a szerencsétlen építésű város fö’ótt .örökös Damocles-kardkéut függő tűzveszély is, kellő erővel lesz le­győzhető. TüzoHóságuak erósbitése; -ezen­felül a városrészenkinti tüzíecskeDdő- tanyáknak kellő mennyiségű tűzoltó­szerszámmal való ellátása s a házi­gazdáknak tetőlétrák, tüzborgok s e tartalék-viz tartására való szigorú rászoritása, oly intézkedések, melye­ket a városi hatóságnak hala­déktalanul elrendelni kell. Ila bálával fogadta a város jó­szivü püspökének első segélyét, s szegényei élelraeztetését ||ffi akkor követnie kell a város jövő \ édeté- sét involváló abbeli intentióit is, . hogy az állandó vízvezeték valahára f Jétesittessék. íí mert eziránt a kőzóbaj általá­nos: hisszük, bogy ez áldásos terv mielőbb testet ölt. Midón im közöl nók az erre vo­natkozó nagyérdekü püspöki ren­deletet. a város összes polgársága háláját fejezzük ime ki nemess/ivü püspök urunknak, nagylelkű elha­tározásáért. A leirat így szól: Rainprecht Antal jószágkormány tó urnák Veszprém. Azon megrendítő szerencsétlenség, mely egyházmegyém székvárosát az e hó 13-án és 14-én dúlt tűzvész által érte,‘a legnagyobb részvéttel töl­tött el, melynek kifejezést adtam nyomban, a vész hiv vétele után azon sürgönyömben, ahol kormány­zó urat felhatalmaztam és felkértem, hogy a~ borzasztó eb-mi csapás— ál­tal sújtott jó veszprémiek sorsának enyhítésére mluden lehetőt elkö­vessen. Megelégedéssel vettem kormányzó ur jelentését, hogy központi pénz­táromból egyezer forintot e só se­gélynyújtásra a város polgármeste­rének átadott, § intézkedett, hogy a haj'éktalan szegények r*-sidcutiám- ban élelmcztessenek. Veszprémváros közönsége iránt.i részvétemet ésgoudoskodásomat azon­ban más módon is akarom megmutat­ni ; gondoskodni óhajtok, hogy a város ezentúl könnyebben és bővebben juthasson abhoz, amiben eddig sok­szor és sokhelyen hiányban volt; — jó vizhez. Ez okból kivánom, hogy a veszprémi püspökség tulajdonát képező urkuti vizvezeté,k-mü átala­kíttassák, és oly állapotba hozassák, hogy több vizet szolgáltasson, mint eddig, és pedig annyit, a mennyit az Urkuti forrásból annak megeről­tetése és veszélyeztetése nélkül venni lebet, hogy ily formán a püspöki residentia és a vár szükségletének kielégit.ése után minél több víz bo­csát talhíis-ék a város rendelkezé­sére. líemélem, hogy az igy nyerendi viz-föiöslegból a város nem csak a t'.uloza és környékének lakóit el- látha'ja egészséges vízzel, hanem több helyen felállítandó vi/.tartvá- nvokban oly mennyiségű vizet gyűjt­het és tarthat állandóan készlet­ben, mely előforduló tűzesetben gyors védekezésre elegendő anyagot szol­gáltat. Az urkuti forrás, a víz nü és a várba vezető vízvezeték ezentúl | veszprémi püspökség kizárólago tulajdonát képezendi, mely fenntar t.áeuk és működésűk költségeit vi selendi, a vizkajtó erő pedig a püs pékségnek és a veszprémi székes káptalan közös tulajdona. A várbe medenezéböl kiinduló vezeték azon ban és a város által emelendő viz tartványok tulajdonjoga a városé leend. A viz elosztása oly formán tör­ténjék, hogy először a püspök re­sidential másodszor a veszprémi székeskáptalan és a várbeli lakók szükséglete elégittessék ki, a fenn­maradó mennyiség pedig a város rendelkezésére bousájtassék. Felhívom kormányzó urat, hogy ezen átalakítás keresztülvitele iránt az előmunkálatokat mielőbb elren­delje és intézkedjék, hogy az urkuti vizitnü és vízvezeték fent nevezett óhajomnak megfelelóleg még a jövő azaz 1394. évben helyreállittassék. A költségek fedezésére már ezen év bevételeiből utalványozok ötezer forintot, a még szükséglendó ösz- szeg az 1894. év jövödelméből lesz fe­dezendő ; ha az egész munkálat eset­legesen, nagyobb költségeket igé­nyel*«,- úgy—-erre nézve javaslatait kérem. Felhívom továbbá, hogy Vesz »rém- város t. közönségét ezen elhatáro­zásomról és rendelkezésemről, mint iránta táplált őszinte jóakaratom bizonyítékáról, alkalmas módon ér- tesits»1. — Budapest., 1893. évi ápr. hó 18-án. Báró Hornig Károly, s. k. vi-szprémi püspök. A fenti felhívást a következő so­rok kíséretében tette át a püspök- ségi javak kormányzója, a polgár- mesteri hivatalhoz I A veszprémi püspökségi javák kor­mányzóságától. 788/893. szám. Tek. Kovács Imre polgármester urnák Vesz­prémben. Tekintetes Polgármester Ur.' Br. Hornig Károly veszprémi püspök ur 0 méltóságának hozzám intézett, e hó 18 án kelt meghagyó át másolatban azon kéréssel van szerencsém Tekinte­tességednek megküldeni, hogy annak tartalmát Veszprémváros képviselőtes­tületivel közölni szíveskedjék. Veszprém, 1893. évi április 20. Kiváló tiszte­lettel Rainprecht Antal s. k. püspöki jó száqkormányzó. A sors keze súlyosan nehezedett teánk és a bősz elem — sajnos — emberéleteket is követelve áldoza­tul, városunk egyik jelentékeny ré­szét, több középülettel az ág. ev. templommal, papiak és iskolával, az izraelita iskolával, nagy gabona és egyébb raktárakkal együtt meg- sam isitette, porrá égette, és ez ál­tal, nagyon sok becsületes, mun­kája után élő családot, köztük sok kisiparost és kereskedőt, kiknek ösz- szes műszerük, anyaguk illetve bolti felszerelésük elhamvadt és kik ha­sonló veszélyek alkalmával maguk gyakorolták a jótékonyság nemes cselekedetét, koldusbotra juttatott. Ekb a csapást, ezt a megpróbál­tatást székvárosunk elviselni ugy- szóllván képtelen és leroskadna az iszonyú csapás súlya alatt, ha a ne rneseo érző társadalom nem sietne künyöradomáiiyaiva! azokat elvise1- hetőkké tenni. Ti sem zártá'ok el sziveteket so­hasem, ha jótékonyság gyakorlásá­ról volt szó és ti is mindeukor elől­jártatok, mikor szép, jó és nemes cselekedeteket kellett gyakorolni. Abban a reménybea és erős bit­ben, hogy ezen nemes kötél essóg- teknek most is kegyesek lesztek eleget tenni, és ezeln ősi erényben bízva fordulunk jószi vetekhez és emberbaráti szeretetetekhez, kérve hogy a károsultak fel se gé Idézéséhez bármi csekély adománynyal hozzá­járulni, illetve e őzéiből törvény- hatőságtok területén gyűjtést esz­közölni és ennek eredményét hozzánk küldeui kegye-skedje'ek. Veszprém, 1893. ápril hó I6-án. Veszprém vár megye közönsége nevében : Véqhely Dezső. kir. tanácsol alispán. arra, hogy a károsultak részire a vármegye közönségének áldozatkész­ségét kérjem, a gyüjíóiveket kibocsás­sa u és kérjem az egyes községeket, hogy, hatóságuk területin gyűjtést eszközölni, és begyülendő könyörado- mdnyaikat, melyeket hirlapilag fogok nyugtázni, hozzám sürgősen beküldeni szíveskedjenek. Veszprém, i8yj. ápril hó ró. Véghely Dezső, kir. tan. alispán. Munkáskérdés s socialisms. Veszprém, April 22. A rnunkáskérdés nagy és nehéz probléma, melyet sem- jogtudósok, sem államférfiak, sem publicisták, sem a tudomány és nemzetgazdaság legnagyobb bölcsei, sem a legnagyobb humanisták nem képesek megoldani. Gordiusi csomó úgy látszik, amit talán Nagy Sándor kardja sem tudna keresztülvágni, vagyis inkább keresztül tudna vágni és talán né­mileg megoldható lenne az, hogyha kissé nagyobb figyelem fordittatnék az eralitett és hivatott egyének ál­tal s munkáskérdésre. De a tapasztalás és mindennapi élet azt bizonyítja, hogy a társa­dalom azon rétegével, melyet kö­zönséges munkásnépnek ismerüuk, nem foglalkoznak azon mértékben, és oly arányban, mennyit a mun- Kásnép érdeke ás számaránya jogo­san megkövetelhetne a társadalmi élet vezetőitől. Napjainkban is, mint talán év­századokon át, sót évezredek előtt, úgy most is lenézett és megvetett kérdésnek tekintetik az, nem tar­tatván méltónak arra, hogy azzal magasabb színvonalon álló egyéni­ségük foglalkozzon ; pedig talán ha ez megtörténne, sok bajt és veszélyt lehetne elhárítani, megakadályozni vagy talán örökre elnémítani; mig ellenben azt látjuk, hogy magukra hagyatva, tisztán csakis a fegyveres erőt ellene ellensúlyul felállítani, ez nem hogy kevesbítené a bajt, de raiodiukább szélesebb körben látjuk azt terjedni és mindinkább fenye­getőbb és veszélyesebb ellenséggé elfajulni. A tiszta és el nem ferdített so­cialists elvek bizonyos tekintetben méltányolható!?, és nem is oly ve­szélyesek a társadalmi rendre, mint talán azt sokan hiszik, sőt sok te­kintetben hasznos és üdvös tanulság meríthető abból, az ember nyomo- ráságának enyhítésére nézve. Kü­lönösen akkor, ha azon kérdések­nek vezetése értelmes és nemeslelkll emberek kezébe kerülne és állan­dóan azokéba maradna, e nélkül pedig az elégedetlenség, a bosszú- állás, ar irigység borzasztó rombo­lást visz végbe a müveit államok közepette is. Segélyre fölhívás. V eszpcém m egy e alispána a megyei törvény ha­tóságok 8 a vármegye községeihez az alábbi felhívásokat intézte Kedves Barátaink és Atyánkfiái! Megkondultak a vészharangok és két nap és éjen át folyton folyvást zúgva, a fel-felhangzó „segély“ és „jaj“ kiáltásokkal együtt, rémesen jelezték azt a borzasztó csapást, mely vármegyénk székvárosát r. t. Vesz­prém városát sújtotta. Óriási szélvihar, valóságos orkán közepette folyó hó 13-án és 14-én magában benn a város területén három Ízben ütött ki a tűzvész és nem volt erő, nem volt képesség, mely fékezni tudta volna, ez orkán közepette a pusztító elem nagyságát, mely pusztitó elemmel szemben eltörpülve állott az emberi képesség s megtörve, megseraisülve, az igye­kezetnek minden reménye. Felhívás Vesz prémvármegye közönségéhez 1 Enyhíteni a nyomoron, szűkölködő- kön, letörölni a szenvedőknek köny- nyeet, ez az embernek legszebb, leg- magasztosabb feladata. Ennek a nemes, magasztos feladat­nak gyakorlására kell kérnem ismét vármegyém közönségét, abból a szo­morú alkalomból, hogy székvárosunk­nak egy jelentékeny része folyó hó hó ij-dn és 14-én a lángok marta­léka lett, a mikor is a fékezhetetlen bősz elem, ez idő szerint mig úgy szóllván számldlhatlan családot jut­tatott koldusbotra, megsemmisítve kö­rülbelül egy millió forintnyi értéket. Megvagyok győződve róla, hogy Veszprémvármegyc közönsége ezen ne­mes feladatának, ezen emberbaráti kötelességének, mint máskor, úgy fő­leg most, mikor vármegyénk székvá­rosáról van szó, szívvel, lélekkel ele­get tesz és sietni fog könyöradomá- nyaival az áldozat oltárához. Ez a hit, ez a bizalom jogosít fel Évek hosszú során át látjuk majd itt, majd ott az elégedetlenség ki­töréseit, a legrémitóbb rémképek alakjában (melyre most különösen Belgium szolgál példakép), melynek sokféle elnevezéseit ismerjük és ezek közül a leghangzatosabb a „socialismus“ elnevezés, mely leg­szélsőbb formájában rendesen össze van keverve egy kis communismus és anarchia elvekkel is, és ezért Ítéltetik el és vettetik meg ezen elv a társadalom bizonyos tagjai által. A munkáskérdésnek legnagyobb hibája és baja az, hogy az még napjainkban is nagyrészt az éretlen tömeg, vagy a lelketlen, haszonleső és ingyenélö izgatók kezében ha­gy atik, kik szellemi fogyatkozásuk­ban a legtöbb esetben nem emelik ezen kérdést oda, hol a társadalom által is méltányolva, kellőképen tisz­teletben tartatnék. Ez a főoka annak, hogy a mun­káskérdés a jobbérzésü emberek előtt is mint ijjesztő rémkép tűnik fel és irtózattal fordul el attól, a helyett, hogy azt megoldani se­gítené. Aki már vett részt egy munkás- gyülésben és végig hallgatta annak szónokait, az teljesen meggyőződ­hetett először arról, hogy ott me­rülnek fel oly kérdések, melyek a mai társadalmi élet torzképeit lep­lezetlenül ismertetik meg velünk és amelyek méltók arra, hogy meg­hallgassuk és figyelembe vegyük. Másodszor, hogy ezen kérdések, nagy fontosságuknál fogva kívána­tosak lennének, hogy azok érettebb és képzettebb emberek által tár­gyaltatnának, miáltal gyorsabban és okszerűbben lehetne e kérdéseket megoldani. En, ki részi vettem már ily gyű­lésben és meghallgattam a szegény munkások felsorolt panaszait, meg­vallom, hogy az emberi nyomor uagysága felett csakis ekkor kez­dettem behatóbban elmélkedni, mind a mellett, hogy arról már igen so­kat hallottam és olvastam. Iliba tehát az, hogy ha elítéljük és egészen rosznak tekintjük a mun­káskérdést, mert hogy e téren tö­mérdek javítani és orvosolni való ! vár reánk, az semmi kétséget nem szenved. De hiba az is, amint már említve volt, hogy e kérdésnek tárgyalása a komoly higgadtság helyett, oly em­■ berek kezében hagyatik, kik az ér­telmetlen munkástömeget félreve- zetve, saját önző czéljaikra igyekez­nek felhasználni, aminek a sajnos kifolyása aztán az, hogy a munkás­■ kérdés összekeveredik oly elvekkel, melynek czélja a társadalmi rendet felforgatni, és habár sok könybe­! vérbe és anyagi áldozatba kerüljön is, azok nem rettennek vissza azt újra és újra folytatni. •j Kneipp-kúra a Balatonpartokon. Nyílt levél Porzsolt Kálmán úrhoz, a dunántúli fürdő és nyaraló holyek felvirá- *-4.nára alakult társulat titkárához. A . aton-kultuszt évek óta hangsú­lyozza ^Ll! „Veszprémi Független Hírlap", minden szépért, jóért lelkesülő szerkesz­tője. A fővárosi egyes lapok, a kultusz egyes helyiségeit is kijelelik. Engedtessék meg szerény nézetemet hangsúlyozva ki­mondani, miként a végtelen nagy hord­erejű eszme, B tlaton-Füred fürdő felvi­rágoztatása figyelmükből elmosódik. Balaton-Füred fürdő kell, hogy gyül- pontot képezzen, melyet honi, külföldi fürdőző, kiránduló, egészségkereső felke­ressen. Nem tagadhatni, e gyönyörű kies he- lyiségü fürdő Füred, ma már a kényelem minden nemével ajánlkozik 8 bár azon kellékekkel, ami csak egy látogatott fürdő kívánalmainak megfelel. Tekintve azonban kiterjedését, nagyon szűk s korlátolt. Hosszabb séta s kirán­dulásban élvet, szórakozást kereső, le­hangolt kedélylyel fordul vissza sétaut- jából. Kirándulási helyek jelölendők ki, me­lyet a lürdoző vendégek szívesen felke- X esnének. Első Y Indulási helyül ajánlkozik az árnyas, fólvtor csobogó kies tengerparti sétányról, élvezettel szemlélhető, a világ óceánból fennmaradt magyar tenger kö­zepéből kimagasló, ma már félszigetet képező Tihany vára, melyet félkörben csapdoz a néha felbőszült Balaton há­borgó hullámaival. Ez ős várnak északi oldalán meglát­hatni a rétegbe egymásra simuló szürke sziklákba vágott három négyszögölet ké­pező, remete laknak nevezett üreget, melyben hajdan a kelyhések tárták isten- tisztei é töket. Ma nap látható a sziklából kicsákányozott oltár, mellette közvetlen áropolnntarbó üregecske, az oltártól dél­felé páros psigaalaku lépes őzet. A sziklák közt ezek hová, mily rejtett üregbe ve­zettek p arról az ej setét csendjét ott néha felverő sivitó szellemek tudhatnak. Nekem e század elején veszprémi isko­lásnak, egy őszfürtü majd földig görbülő halász regélte, aki evett is a régmúlt időből ott fennmaradt fák gyümölcséből. Tihany egykor vár, erőd volt. Igazolja a Somogy-Törökkoppány község szek­rényében megőrzött Tihany várparancs­noktól a törökkoppányi baráthoz kül­dött fenyegető levél, melyben „pogány kutyának, rühes disznónak" neveztetik a tibara. A tihanyi remete lakot nagyon sok kiránduló felkeresi. Az üreg sziklafalain számtalan bevésett név olvasható. Mig a múlt idők homályában merengő, a mély üregtől délnyugotra pár öl magasban két sziklába vésett ablakot láthat, kutatva kérdi magát és kiránduló társait, kik lakták e helyet, honnan mehettek a szik­laüregbe, ajtó nem lévén azon. Gyanít­ható, az oltár melletti csigalépcső vezet­hetett a magas szikla lakásba. A remetelak alatti Balaton ezen táján található az úgynevezett híres „kecske- köröm", öreg halászó m erről mondázta nekem, hogy a kecskenyáj pásztorlányát megcsalta kedvese, aki sértett szerelmé­nek fájó érzelmével magát a kecske­nyájjal együtt a habok közé temette. Ezen gyászos esemény szomorn emlékét manap föntartja a B.-Füredtől negyedóra távolu „Hableány"-forrás erősen pezsgő savanynvizével. Balaton-Füredről nagyon is érdekes kirándnlas tehát Tihany képezne. Innét gyönyörű kilátás van az egész B ilatonra. Ha a kéjutazók Aszófő község felől jutnak a magaslatra, a sziget közepén két hatalmas mélyedés tűnik fel előttük. A falu alatti kisebb mélyedést mély viz bo­rította még fiatal koromban; a tőszélek nád és kákával benőve. E tavat kis Balatonnak nevezték, me­lyen halászcsolnakok himbálóztak s azon sajátos természete volt, hogy a háborgó nagy Balatonnal ez is felbőszülve locsog- tatfca hullámait. {Szerény meggyőződésem, hogy a kirán­dulási helyek ismertetett történetét, élve­zettel fogadná a szórakozást keresők kí­ván csiabb ró>z«, mig a nagy áldozatok árán megújított tihanyi templomban, An­drás magyar király temetkező sírjánál, a magyarhon boldogabb jövőjéért elzengett imafohász, a templom keleti részén, vissz­beszélő hires tihanyi Echó, pietással han­goztatná vissza .... Isten, álld meg a ma­gyart ! Nemzeti Újjáalakulásunk 1848-ik évé­ben Tihanyt erődül szemelte ki a magyar kormány. Gael mérnök kapitány több ezer talicska, csákány s egyéb munkaesz­közökre vállalkozókkal érintkezett is. Te­kintve azonban Tihany nagy terjedelmét, mely tetemes várőrséget igényelt, e terv elejtetett. Tihany község pedig meghozhatná azt a csekély áldozatot, hogy a remetelakhoz lekanyargő életveszóles utacskát, a szá­mos látogatók biztonságára, kevés mun­kával járhatóbbá tenné. Hosszabb kéjutazásul ajánlkozik még a Balaton-knltusz fénypontjául kiszemelt „Siófok4* rövid idő alatt, mintegy föld­ből kinőtt fe'oyes palotáival. Az építé­szet minden lehető szépségével ékeskedő hulló csillagként az égből főidre szállt paviIlonok varázs erővel csalogatják a kirándulásban élvet, gyönyört és szóra­kozást kereső vendégeket. E nagyjövőjü helynek is hiányzik üdítő árnyas sétánya I A Sióparton magasra nyesett nyár, egymást kiáltozó jegenyék árnyából, hirmr kifogy a sétáló. A kultusz-társulat magas figyelmébe ajánlom, Gamásza csárda mellett délke­letről százados erdőkeritette „Sós-tó" helyiséget. Egy lépéssel a gőzkocsiról partra szállhatni. Ezernyi úszkáló szárcsa és búvár szemlélete közt, negyed hold- nyi tópartról pár száz lépésre eljuthatni a lombos fák hűvös árnyékába. Csekély előintézkedés csak, s a jó evemények, üdítő irományok rendelkezésre állanak. Hát még az annyira kedvelt balatoni ha­lászlé, csodát művelne a fürdő idény tör ténetébeo. Ezen árnyas helytől délkeletre emel­kedik pár száz lépésre egy magas, gömb- alakú hegyeoske, kilátással a néha sima tükrü Balaton és vidékére. A veszprémmegyei Kenese s Almádi fürdők észak hegyei szabnak határt a gyakori fölbőszülósben harag vő kis ten­ger csobogó hullámainak. Ilyenkor élvez­hetni csak a Kneipp\féle bátöutést, a testedző „hullámverést/“ E hegy magas­latáról is gyönyörű kilátás van. Kár, hogy kopár gyor4növésű, eleinte visszametszendó pár száz Eylantbn*, néhány év alatt há­lás árny nyal jutalmazza. A tulinnensö parti fürdözők, találkára látogatásokra a gamászai árnyas nyara­lókhoz eljuthatnak csolnakon, yachtokon is, s főijut hatnak a hegyoldalon, pár forintért elkészíthető csigaalaku utacskón. Erős akarattal mind ez kevés áldozattal elkészíthető. Balaton-Füredtől fél óra távolban van a vadregényes helyiségü, sürü bokorral fedett, égbenyaló sziklakkal, árnyas erdő kerítette hegyek közé ékelt úgy nevezett „Nosztori" völgy. Az erdő hűvös árnya­lata az örök zöld fenyők enyhe lehelete a hegyek közt lenyúló rótség virág il­lata, a sziklákból bugyogő forrásvíznek , élenye nyújt itt életerőt e gyengébb szervezetnek. A hegy kanyarulatok váltakozó alak­jai, a Veszprémbe vezető ub mellett, a | völgy belsejében fikadó, a virágbóritotta rétet kétfelé osztó kristály patak-üdítő itallal kínálkozik a vizsovir utasnak. E kristál hegyi forr.is, csekély gondozással, ezernyi pisztráng, s kisebb halacskának állhatna tenyésztőül. Soraim bekezdésében, Balaton-Füredet, világfürdő méltóságának magaslatára eme­lendő, kirándulási helyeket ajánlottam a kultur társulat figyelmét)*. Azok közt különösen hangsúlyozom a vadregényes „Nosztori-völgy" felkarolá­sát. Te kedves völgy, elhaladva melletted, mélyen vésődöl telkembe. Regényes fek­vésed varázsa, gyönyörű kristály vized dallamos csevegésed, nem mosódik el em­lékéből annak, aki téged csak egyszer is láthatott. Szerencsésnek érzem magam, küzdve bár bajaival az életnek, nyögve az agg­kor terhe alatt, hogy eddig homály lepte nevedről a fátyol ellebenve, szépséged báját nekem megmutatád. Fogadd mélyen átérzett hálanyilatkozatoin, s engedd sze­medbe mondanom, miként az idő szelleme és a magyar genius, téged jelelt ki nagy hivatást teljesíteni, s hogy ezentúl te is ünnepelt lehess, Balaton locsogó vizével magát gyönyörűvé ékített fürdő Füredet a világ minden részéről, fürdőző, kéj­utazó, szép tájképek után sovárgó népek százezreit odagyüjteni, kiket egykor, az emberiség jólétéért hevülő kebletekre ölel­hessetek. Szép magyar tengerünket Zila-részről, bámulandó alakn magas sziklahegyek ke­rítik. Ha csak parányi szikrájával is bir a szépségnek, gyengéd s magasztos em­beri érzelmeknek, ki e csoda alakú hegy- lánczolatot gondolkodó lélekkel szemléli, kell, hogy pietás töltse annak észlelő lelkét. Ez az egykor világtenger, a zöld fod­rokban hullámzó gyönyörű Balaton, mint egy nagykeretü tükör terül el tizenkét mértföld hosszú, két mértföld szélesség­ben, három megye földéből tevén fogla­lását. A belőle kinyúló csndás alakú hegy- szorosok, terjedelmes völgyek, széles la­pályok teljesen meggyőznek, hogy a gyö­nyörű Balaton évezredek előtt, világtenger szerepét játszá. Ma már kis miniatűr alak­jában édesgeti magához, a szórakozást, a gyógyulás enyhe után epedö embe­riséget A mai Balaton egész kiterjedésében, környéke a kékelő hegyek koszorújával, völgyeinek regényes szépségével nyújtja a fenségesen gyönyörű vidék tájrajzának magasztos képét. A kedves magyar tenger, a Balaton történelmén régmúlt évezredek homályába elmerengő vándor megbüvölve veheti észre, hogy a természetnek egy nagy olvasója tárul fel előtte. Ennek keretébe a hatal­mas alkotó, az alantasabb hegyekből füze öregebb szemeik a Miatyánknak, az óriás Badacsony kezdvén ez Olvasó Szent Hi­szekegyét, bizalom balzsámát hintve a gyógyulásért eseugők fájó sebére, a gyen­gélkedő betegek lelkének epedő vágyát Istenbizalom fűszerével kötözve enyhíti a lángoló bit édes melegével. Az Isten teremtő ujjának e remek vi­dékét egyszer kell csak látni, a varázs­kép annak emlékéből el nem mosódik többé. E büverejü, nagyszerű képet, az Is­ten kézzel kiállított nagy Panorámáját fel­keresni, a vadregényes Nosztori-völgy van hivatva, kiváncsi utazók, gyenge betegek százezreit ide varázsolni. Legforróbb óhajom, tervem életrevaló­ságát az érdekelt körökkel megértetni, majd nem háromnegyed századon át, méltó indignatiőval, végtelenül elkeseredett lel­kem égető fájdalmával kiálték „Hát ki­halt a magyarból végkép a vállalkozó szellem, hogy századok óta a tespedés, a részvétlenség hideg egykedvűségével túl benézni, gyönyörű magyar tengerüak ra- gyogó tükörébe." Hála, üdv az elismerés dic-ko-»zoruj a övezze a Balato a kultuszon faraik» o :*vékony uraságok tisztas hím- lokál, kikü-ik tervem elfogadásit msggy5 - ződesem teljes melegével ajánlom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom