Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-04-08 / 14. szám
©OOOOOOOOOO®! /'. I f/í»t i ff Vl}!’’ li pf II hl la sa Bf RT Ü m V Ve Vt Mr 848 hltf MÍ séi* Mi ha. írél net ké ke| léi vé,; V I JA Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. fői közgyűlés mellőzvén a fertálymillió megszavazását, küldöttséget meneszszen a koimányhoz, mely küldöttség egyrészt informatiót szerezzen be a kormánynak ez ügyben elfoglalandó álláspontja iránt, másrészt tálja . fel a város szomorú helyzetét a minisztérium előtt, támogatást kérve tőle. Mert nem hogy képes volna e szegény polgárság ilyen roppant áldozatra, de segélyre szorul s bizik abban, hogy a kormánynak sem lehet intentiója egy megyei székvárost — elkerülő vasutak által — tönkretétetni s igy az állami adóalapot is megtámadni, de inkább az, hogy azt hathatós segélylyel virágzásra segélje. Dr. H a 1 a s s y számos érvvel indokolta indítványát. Kiemelte, hogy a város általános hangulatát fejezi ki. Teljes bizalommal viseltetik a vasúti bizottság elnöke, Szabó Imre^orsz. képviselő iránt, ki e vonal ügyében oly messzemenő energiával exponálta magát.; de e vonal ügyének számos phatisa iránt még tájékozatlan a polgárság s igy mielőtt bármiként is határozna e létkérdése fölött, szükségesnek találja, hogy a város direct összeköttetésbe lépjen a kormány nyal oly deputatió utján, melynek tagjai sem látszólag sem tényleg nincsenek érdekelve a vasut-ügyben . . . . Dr. H a 1 a s 8 y indítványát egyhangúlag emelte határozattá a vasúti bizottság, melynek tagjai a fel- szóllaló bizottsági tagot, beszéde végén melegen üdvözölték. S részünkről is őszintén konstatáljuk, hogy ennél czélszerübb indítványt tenni nem lehet. Bizonyos az, hogy az a férfi, ki ez ügyben hosszú idők óta már annyit fáradott, Szabó Imre méltán elvárhatja azt legalább, hogy félre ne értessék; érvei alaposságát direct informál ló-beszerzés által a polgárság elismerje s igy aggály és gyanusitás helyett önzetlen fáradozását méltányolják. Konstatáljuk róla, hogy már akkor exponálta magát e rák-rendszer szerint épülő-vajúdó vasút mellett, mikor még hire sem volt a hajmáskéri mumusnak s annak a rettentő summa pénznek, melyet ennek az elriasztása árában tőlünk valaki követel. (Mely »valakit“ még mindig nincs szerencsénk ismerni s nem tudjuk manap se még, hogy a financierozó kompániát vagy a hadügyminiszter urat tiszteljük-e az ismeretlen tettesben!) Szabó Imre ez óriás akadályt is megkisérlé legyőzni. Tudjuk róla, hogy a miniszternél, megyénél egyaránt közbejárt, hogy a várostól követelt 283.000 írtból egyrészt lealkudjon, másrészt ehhez a megye újabb hozzájárulását megnyerje. Valahogy devalválta is a nagy numerust 250.000 írtra — de aztán többre nem ment. Akkor azt mondta: »Polgárok, ennyit tettem, többet nem sikerült lealkudnom. Ezt a fertálymilliót szavazza meg a város, ha lehet. Ha nem — meghajlok a több- ,ség akarata előtt.“ így járt el az ügyben, latba vetve Budapesten minden befolyását, idehaza koczkára tévén minden népszerűségét. Hát gentleman dolog volt tőle, hogy ő is elfogadta Dr. Ha- lassy indítványát | egyelőre félre áll. Menjen a deputatió Budapestre, s most kisértse meg ez, tehet-e többet 1 lasztják, valamint azt is, hogy az ablakokat éjidején ablaktáblákkal elzárják. Csak hadd jöjjön be az a fény, mert a hová az nem hat, oda az orvos megy. Nagy szolgálatokat tesz a fény a légnek, mit már a romaiak pabulum vitae- nek, az élet tápszerének nevezték, tisztántartásában is. A növények a fény behatása folytán a légszénsavat magukhoz veszik, feloldják | az élenyt ismét visszaadják a légkörnek, ez által a lég megszabadul a káros hatású szénsavtól 8 a helyett éltető oxigénnel láttatik el. Hogy mily hatással van a fény szintén a lég tisztaságának s igy az egészségnek is ártó, apró mikroszkopikus lényekre, arról fentebb szóltunk. Az elmondottakból úgy hiszem eléggé meggyőződhettél kedves olvasó, a fénynek az életre gyakorolt nagyfontosságu hatásáról. Igyekezzél tehát ezen mint egy égi ajándokot mennél előnyösebben javadra forditani. Eéresd fel mennél gyakrabban a szép természetet, az erdőt, a rétet, melynek szépsége gyönyönyörködtet fénye felvidit, lege felfrisit, használ testednek« telkednek egyaránt. Igyekezzél úgy öltözködni, hogy tested mennél több fényt kapjon, lakásodat úgy berendezni, hogy oda mennél több fény hasson. E mellett gondoskodjál folyton friss légről elegendő testmozgásról. Tartsd tisztán magadat, bútoraidat, ágyneműidet, tarts ételben, italban mértéket, úgy bizonyára egészséged nem fog egy könnyen kárt szenvedni s a netáni betegséget is köny- nyebben fogod elviselni, tova űzni. Értekezésemet a haldokló költőkirály, Göi he szavaival fejezem be, ki élte szö- vétnekének utolsó fellobbanásakor e szókkal lehelte ki lelkét: »Több fényt!* Veszprémi adófizetők figyelmébe. Hirdetmény. (Hivatalos.) A folyó 1893. évre készített első- másod osztályú kér. adólajstrom (cselédtartó gazdák és segéd nélkül dolgozó kézműiparosokat illeti) a folyó április hó 10-től ugyanezen hó 17-ig bezárólag, Veszprém r. t. város adóügyosztályánál közszemlére kitéve lesz, Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen lajstromot betekinteni és esetleges felszólamlását, illetőleg kérvényét fent- irt hivatalnál beadni el ne mulaszsza. Veszprém, 1893. április hó 7-én. Kováts, polgármester. Bizonyosak vagyunk ab- ban, hogy aküldöttségsze- rencsével fog járni, hahogy a magával viendő s a kormány elé térj esztendő Emlékiratot olyan férfiak fogják szerkeszteni, kik úgy a megyei, mint spe- ciell a városi polgárság viszonyait, szomorú anyagi állapotát teljesen ismerik s demonstrálni fogják tudni a vasútra eddig tő r- tént jegyzések jogi természetét. Mert az a bázis, az a privát intim levél, melyet ez ügyben Szabó Jenő volt miniszteri tanácsos, (ki azóta a »Magyar általános Hitelbank“ hivatalnoka lett, s igy a szakminiszterhez semmi köze már), intézett kerületünk képviselőjéhez: az csakugyan nem lehet elegendő alap arra, hogy egy város polgársága 50 évre való eladósitásáva!, öngyilkossági kísérletet tegyen. De másrészt az sem bázis ilyen va-banqne hazárdjátékra, hogy fedezetül egyrészt bizonytalan, időleges városi jövedelmet, másrészt a Városi piacznak a helypénz felemelése utján való drágításával s igy a meglevő forgalom csökkentésével kombináljuk. Hiszen a regale- és fogyasztási adók jövedelméről, mint az 50 évre szóló adósság fedezetéről, csak akkor beszélhetünk, ha viszont ezt is 50 évre biztosíthatná nekünk a kormány ; mit pedig egyenesen törvény tilt neki. Aztán micsoda lejtőre esett logika az, hogy a va3ut által még nagyobb forgalmat nyerendő : hát nehezítsük meg azt a meglevő kis piaczi forgalmat is, amelyet a vasút — elvonván tőlünk amúgy is több községet — bizonyára csökkenteni fog. A legkevésbbé vesszük pedig komolyan, az ez ügyben anuyifélekép kipingált, úgynevezett — »hadügyi szempont“-ot. Mert annyit tudunk mi is erről a „hadügyi szempontról, hogyha hályog nincs rajta, vagy egyenes roszakarat nem az ókulá- lárumja, hát azon a hosszú vonalon Győrtől Dombóvárig azt fogja látni, hogy csak egyetlen egy városa van, Veszprémváros, mely azáltal, hogy itt állandóan katonai keret van, egyedül alkalmas katonai cső- portositó-felvonulási állomásul, s másrészt Etappe-station-nal, élelem- gyűjtő állomásnak sem találhat erre alkalmasb helyet, mint épen ezt a várost. _Az pedig, hogy a hajmáskéri kitérés 7 kilométerrel, vagyis 14 percz- nyi úttal meghosszabbítja a „hadügyi szempont“-ot, csak annak a naiv laikusnak tűnhet -föl komoly érvül, aki egyáltalán a katonai felvonuló vasutakról fogalommal sem bir. Annak tessék megnézni a Mun- kács-sztryi-beszkidi tisztán katonai vasutunk térképét s ott azt fogja látni, hogy egyi-egy csöpp kis mezővároska fölkereséseért nem 14, de 140 pereznyi kanyarulatokat is csinál az igazi „hadügyi szempont“, de nem ám az olyan, amely Haj- máskéren terrorizáló mumusként, vagy hazárdjáték sápista kibiczekint jelentkezik. Ám bővebben kifejtette ez üg/et M a r g a 1 i t Ignácz ur, hírlapunk előző számában s nincs szükség arra, hogy e kiváló s általános ro- konszenvet keltett érvgazdag közleményt bővebben kommentáljuk. Megnyugvásunk mindenesetre az, hogy a vasúti bizottság 1 annak elnöke, sine ira et studio megértették a polgárságnak igazi, nem mondvacsinált hangulatát s megtalálták a helyes s egyedül üdvös módot az aggodalomszülte izgalom lecsillapítására. Bizva bízunk az Emlékirat-szerkesztő s prezentáló küldöttség ből- cseségében, önzetlen jóindulatában, férfias önérzetében — és sikerében ! Ezredéves kiállítás. Budapest, ápril 8. A kiállítási területen egyesek áltál létesítendő pavillonok és-egyéb építkezéseket illetőleg már most élénk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kívül a magán-épületek és pavillonokra nézve is kellő tájékozással kell bírnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mindazon társulatokat, testületeket, ezé- geket és magánosokat, kik és a mélyek a kiállítás czéljaira szolgáló pavillono kát és egyébb építkezéseket, úgy nem különben kávéházakat, vendéglőket i efféléket terveznek, hogy ebbéli szándékukat az épület rendeltetésének és alap területének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április hó 30-ig közölni szíveskedjenek. Izgalmas városi Veszprém, april 8. A városi tisztviselők fizetése felemelésének ügye, ma meglehetős viharos közgyűlés előtt tárgyaltatott. Valamennyi szónok izgatott volt, de törekedett indulatait lehetőleg palástolni. Szerencsére az il- domot megőrizték s igy sine ira et studio megszavaztatott — a fizetés- emelés. K o v 11 i imre polgármester d. e. 7,10 órakor megnyitván az ülést, üdvözli a bizottsági tagokat s aztán felel Dr. Ováry Ferencz biz. tagnak az ügyész által kezelt némely okmányok elveszéséért tett i n te rp el I átiój ára. C s o 1 n o k y László ügyész az egyik elveszettnek mondott okmányt felmutatja; a másikról jelenti, hogy értéke befizettetett 1 más iratcsomóba tévedhetett,; de kár igy sem érheti a várost, mert értébe megvan, az okmány pedig egy magánfélt, Bodnár Jánost illeti. Dr. Ováry tudomásul veszi a választ. K o v á t s polgármester jelenti, hogy Dr. Ováry ur amaz inter- pellátiójára, mely az ügyésznek a közvágóhid-ügyre vonatkozó szerepét illeti, a májusi gyűlésen fog válaszolni. V é g h e 1 y Dezső indítványára I válasz eleve Jesz jelezve a meghívóban. Napirend előtt Dr. Ováry Ferencz újabb kérdést intéz a polgármesterhez a Bognár-féle pör állása s egyéb ügyek iránt; mire a polgármester erre is a májusi közgyűlésre Ígéri a választ. A tiszti fizetések emelése, K o v á t s Imre polgármester jelezve, hogy ez ügyben érdekelve lévén nem elnökölhet a közgyűlésen. Azonban Balogh Károly helyettes polgármester Almádiban van, Sándor f y lgnácz árvaszéki ülnök, mint törvényes második po'gármes- terhelyettes pedig beteg, kéri a közgyűlést ideiglenes helyettesről gondoskodni. Dr. Ováry indítványára ideigl. közgyűlési elnökül id. Huber Károly, jegyzőül pedig Perlaky József számvevő választatib. Huber Károly legidősebb taná esős elfoglalván a polgármesteri széket, Perlaky jegyző felolvassa a pénzügyi bizottságnak april 4-én tartott ülése jegyzőkönyvét, mely szerint több városi állás (közte az italadóügyi ellenőri) megszüntetésével 1011 frtnyi megtakarítás eszközöltetvén, javallja, hogy emeltessenek a következő fizetések: A polgármesteré (1200-ról).... 800 írttal. A főjegyzőé (1200-ről) ..................250 írttal. Az I. tanácsosé (250-ről)...............150 írttal. A I I. tanácsosé (150-ről). . . . . 250 írttal. Az aljegyzőnek adassanak át a főjegyző ressortjábőli haláleset-felvételek. Városi kiadó imoki fizetésjavitására 85 írttal. A rendőrtizedes fizetésemelése ■ ■ 50 írttal. Összesen 1135 írttal. Megtakarítás fedezet 1011 írt. Fedezendő lesz 124 írt Ajánlja a bizottsági javaslat elfogadását, mert igy kontemplálta azt a közigazgatási bizottság is. Dr. Ováry Ferencz nem fogadja el a javaslatot, mert a közgyűlés nem 1—2, de az összes tisztviselők fizetésemelését mondta ki elvben; ezt ő is pártolná. Ám mikor majd 22 ezer írtra rug a városi tisztviselők § segédszemélyzet fizetése, akkor nem arány a legfőbb állások fizetésemelése ily módon. Lehetne okosan többet is megtakaritni | uj jövedelmi forrásokat is találni s akkor minden fizetést emelni, ami kitenne 3300 irtot; ez méltányos volna, de igy nem. Aztán a tisztújító közgyűlésen az elnök világosan csak a 2 tanácsos fizetésemelését jelezte, hát amellett kell maradni. A pénzügyi tanácsos önként mondván le 200 frtnyi fizetésről, ez elfogadható. Hogy a pénzügyi bizottság az 1011 frtnyi megtakarítás tekintetbe vétele nélkül is ajánlja a fizetésemelést, azt helyesli, mert hisz elébb-utóbb úgyis újra rendsze- resithetők ismét a most megszüntetett állások, mint arra már példa volt. Végül elleninditványt ad be arra, hogy csak 2 tanácsos, a kiadó Írnok s a tizedes fizetése emel- tessék; a tisztviselői fizetések általános javitása pedig egyelőre jobb viszonyok beálltáig, mellőztessék. (Szónokot beszéde végén zajosan éljenzik.) V é 1 h e 1 y Dezső részlett a közigazgatási bizottság ülésében s konstatálja, hogy lelkiismeretesen fontoltak meg mindent. Beszerezték számos város, igy Zalaegerszeg, Pápa stb. fizetési táblázatait s mig amott 2000, itt 1600 frt a polgár- mesteri fizetés. A mi polgármesterünk is sokszor representálja a várost 8 igy ép oly tisztes javadalmat igényel. Persze, nem népszerű dolog, de méltányos, hogy a bizottsági javaslatot pártolja. Czollenstein azt mondja, hogy Pápa város gazdagabb, mint Veszprém; az jobban fizetheti polgármesterét, mint mi, kiknek zöldségünk sem volna, hanem léteznék Pápa. (Derültség.) Szabó Imre kijelenti, hogy ő ez ügyben minden lehető megtakarítást megtett, két bizottság egyhangúlag igy nyilatkozott, megnyugszik a leendő szavazásban. Ha a pénzügyi tanácsos fizetését leszál- littanák, appellálni fog s garanti- erozza a sikert, mert e leszállítás törvény ellenes. Az, hogy a fizetés- emeléssel várjunk „jobb időkre“, az régi ábránd, mert az emberiség úgy van alkotva, hogy jelenét sohse tartja jónak. V é g h e 1 y Dezső megyei hivatalos aktákból azt olvassa ki Czol- lensteinnek, hogy Pápaváros se- hogyse gazdagabb Veszprémnél, mert mig Veszprémnek 62000, addig Pápának 81000 frt, adóssága van. (Egy hang: No ládd-e, hékás ! Derültség.) Rainpreeht Antal a mai vita fónehézségét abban látja, hogy nem a választás előtt, de után került ez szőnyegre. Intés legyen ez a jövőre, de a bizottság késedelme- zését fegyverül használni akkor, mikor a fizetésemelések érve, igaza akkor is s ma is fenáll, nem ildomos, legkevésbé pedig szemfényvesztés az, hogy most néhány állás be- szüntettetik csak azért, hogy később újra kreáltassanak. Ez mindig a szükségszerűség dolga lesz. Ha a pénzügyi tanácsos lemondott 200 frtnyi javadalomról s mint hallom már igy is vette föl az első havi részletet: akkor az acceptál- íató, szóló azonban akkor »is az 1200 frt fizetésre szavaz. (Éljen!) Szabó Imre : A bizottságok működését ez ügyben a vasúti tárgyalások akadályozták. Ha az nincs, akkor bízvást a választás előtt terjesztették volna elő ez ügyet. G é m e s s y Dániel (közbeszól): ügy kellett volna ! Szabó Imre: De akkor sem úgy, mert, akkor az 1011 forintnyi megtakarítás sem volt még keresztül vive 8 igy javaslat nem tétethetett. Mosonyi Ruttner: konstatálja, hogy Rosenthal lemondása a 200 frtnyi javadalomról az erkölcsi pres- sió szüleménye volt s igy az oly befejezett ténynek, meljen a közgyűlés ily érdemes férfival szemben egyszerűen tultegye magát, egyáltalán nem tekinthető. Dr. Ováry Ferencz zárszavával él s Véghely ama czélzatával szemben, hogy mi népszerű és nem, kijelenti, hogy sohse volt ambitiója a népszerűség hajhászata. Az sem áll, hogy Kováts polgármester ez uj 300 frt nélkül nem represen- tálta volna kellőleg a várost; sőt inkább előljárt tisztesség, munka, takarékosság s szorgalom dolgában. Hiszi, hogy a bizottságok beszerezték némely város fizetési táblázatát, de hol a többi adat. Egerszegen, Pápán több a nép s több a kereseti forrása. Amott óriás kaszárnyát, itt dohánygyárat létesítettek saját erejükből. Ha van megtakarítás, mért ne kapjon abból valamennyi tisztviselő egyforma 10-ed arányban ? Annak az 1011 írtnak ezer helye van. Kellene pénz a csatornázásra, vízvezetékre, világításra, a szegény temetőhegyiek kutjára; hát arra nem kerül. Neki egyáltalán az a meggyőződése, hogy ez az ügy 13 hónapi pihenés után most lóhalálban csak azért hajtatik keresztül, mert bizonyos urak attól félnek, hátha a vasútra megszavaznák a kidat nagy summát — akkor a fizetésfelemelésnek befellegzett. (Úgy van ! ügy !) Hiszen kérem, dr. H a- 1111 y°bizottsági tag ur csak 30 napi haladékot kért ez ügyben való újabb közgyűlésre, bát mért siettek úgy 1 nyilván azt hitték, a vasut- tárgyalás előtt mégis több voksot lehet fogni erre a dologra. Bízik az ügy igazában 1 ajánlja ellenin- ditványa elfogádását szószerinti szavazással. (Éljen! Éljen!) Ám ha most csak egy két tisztviselőnk fizetését emeljük, hát oly kiváló diplomatikus | közmegelégedésre szolgáló tisztviselőnk iránt, minő Sándorfy árvaszéki ülnök s a számtiszt Gelencsér | a többi derék tisztviselők mily erkölcsi kompenzá- tióval fognak tartozni.^ Huber elnök: A vitát bezárom. Fölteszem a kérdést: Elfogadja-e a közgyűlés I | tanácsosnak, a kiadó- irnok s tizedesnek, a javaslat szerinti fizetésfelemelését ? A közgyűlés egyhangúlag elfo- gadja. Huber elnök: Jegyző ur olvasni fogja a névlistát. Akik a polgár- mester, főjegyző, aljegyző fizetésfelemelését megszavazzák, azok „igennel“, a meg nem szavazók „nemmel fognak szavazni: A szavazás igy folyt le : Igennel szavaztak: Nemmel szavaztak: Barcza Kálmán, Hete Pál, Csolnokv László, Kninprecht Antal, Kovács Ignácz, tat, Sz. Horváth Pál, Purgly Sándor, Weisz W. Mór, M. Buttner Sándor, Bothauser Mór, Gelencsér József, Próder József, Szabó Imre, Eszterhay Ferencz, Véghely Dezső, Bosos Gyula, Nagy Károly, Takács Ádám, Pongrácz Dániel, Dukovics Sámuel, Meszlényi János, Kenessey Pongrácz, Kenessey P. m. mb. Dr. Halassy Vilmos, Fáró Ede, Dr. Bhédey Gyulb, Kenessey Móricz. Kolossváry József, Kubay Hubert, Súly Edé, Perlaky József, Kopácsy Árpád, Kopac3y Á. m. mb. Kletzár Ferencz, Hegedűs János, Huber Károiy, Csolnoky László. Dr. Óváry Ferencz, Kürtly Károly Csomay Lőripcz, Becsák Ferencz, Czollenstein Ferencz, Pfeiffer Miklós, Komjáthy Lajos, Csomay János, Sáner János, Wingelmann Márton, Orbán Imre, Kommer András, Ifj. Fehér István, Berleg József, Gémesy Dániel, Id. Schnlcz Antal, Pozsgay Miklós, Perényi A. (Éljen!) Steiner Jónás, Dr. Spitzer Mór, Szűcs Pál, Kreutzer Ferencz, Takács Józs. (Éljen!) Köszeghy József, Policzer Áron, Id. Fehér Sándor, Udvardy Gyula. Összesen: 27, Nem szavazott: Dr. Fehér Mihály. Összesen: 37. Huber elnök: A szavazás befejeztetvén, jelentem, hogy beadatott 64 szavazat; ebből 37 a fizetések emelésére, 27 ellene adatott be s igy a bizottságok javaslata 10 többséggel elfogadtatott. Dr. Ováry Ferencz: Miután intentióm az volt, hogy a fizetés- emelések arányosak s általánosak legyenek; e szavazás után azt tartom méltányosnak, hogy Rosenthal pénzügyi tanácsosnak is megha- gyassék az 1200 frtnyi fizetése. (Általános éljenzés.) A közgyűlés az indítványt elfogadja ; mire Huber Károly elnök berekeszti a nagy izgalmak közt pont délben véget ért közgyűlést. Az almádi kápolna mása Erdélyben. Veszprém, ápril 8. Oroszlány Károly ur, mintegy 10 év előtt varsányi-péterdi birtokos s az időben a „ Veszprémi Független Hírlap“ szorgalmas munkatársa, a napokban Aranyos-Megyesről, hol 10 év óta mint postamester működik, az alábbi jellemző levelet intézte hírlapunk felelős szerkesztőjéhez, mély levél egyaránt örvendetesen jellegzi a derék levélíró vallásos s hazafias érzületét. Vajha viszhangra találna, a jobbak szivében. Íme a levél; „Arany08-Megyes, april 6, 1893. Tekintetes szerkesztő uram ! Egy nagy kérésem volna, ha lenne szives, kérésemnek eleget tenni. — Aranyos-Megyesen 84-en vagyunk róm. katholikusok, kik közt két család földbii tokos, a többi azonban nagyobb részt kézművesek. Hajdan róm. katholikus volt az egész város, de az oláhság bevándorlása miatt, a magyarság az utóbbi egyházba olvadt. Talán Írnom sem kellene, hogy a gör. kath. egyházbai belépéssel, el is oláhosodtak. Most csak a neveik árulják el volt magyarságukat, mint Apay, Szilágyi stb. Tehát, hogy a most újonnan beköltözött magyarságra ismét az a veszély ne jöjjön, mint az előbbiekre — mert a mostani viszonyok közt menthetlenül az oláhságba űK vadnak, — az az eszmém támadt. Szombat, ápr. 8. hogy jó lenne őket tömöríteni || által, hogy egy kis kápoluát épít. tetnénk, a hol legalább havonként magyar szent beszédeket hallhatná, nak, mivel az anyaegyház távol van I az ut rosszasága miatt sokszot járhatlan. Tekintetes Kompolth» úrral Almádiban létem alkalmával nagyon megtetszett az ottani Éj| polna stylma. Tehát ennek a rajzát vagy esetleg fényképét, de még jobban a tervrajzát szeretném meg. kapni, mert hiszem, hogy az itt levő pár birtokosnak is meg f0tt tetszeni, ha bemutatom I addig nem is kezdeményezem, mig ffle nem kaphatom. Kérem azért a gj tekintetes urat, ha nem volna meg az általam kórt kápolna-fénykép szíveskedjen levétetni; a költséget köszönettel megtéríteni fogom. Nem bírok attól az eszmétől sza. badulni; bármi áron meg kell I magyarságot menteni a görög kath, egyháztól, mert az egyenlő — ieg.‘ alább itt — az eloláhosodással. Erősen hiszem, hogy köztünk 5—600 frtot össze tudunk gyűjteni, a többit pedig a társadalom utján remélem elérni. Kérésem megújítása mellett maradok a tek. szerkesztő urnák kész szolgája és hive Oroszlány Károly, m. kir. postamester.“ Eddig az érdekes levél, mélyei fő. ként hazafias főpapságunk szives fi. gyeimébe ajánlunk, — | esetleges szi. vés adományaikkal segéljék az aranyos megyesi kath. kápolna fölépítését. Az adományokat hirlapirodánk szívesen közvetíti. A kápolna nagy fényképét szerkesztőségünk ma, szombaton szívesen elkíd- dőlte Oroszlány urnák Aranyos-Megyésre s egyszersmind felkértük B r enne r Lőrincz építész urat, ki e szép kppolndt, mélynek hire im Erdélyben is becsületére válik, nemcsak tervezte, építette, de a reá való költséget sőt fundatiót is összegyűjtötte, lenne szives a kápolna tervrajzát s leírását Oroszlány ur részére megküldeni. Örömmel konstatáljuk, hogy a derék műépítész szívesen tett eleget megkeres sésünknek s igy az eloláhosodott erdélyi magyarság e kalholikus mentsvára, as aranyos-megyesi kápolna bízvást mielőbb fölépül. Isten áldása legyen a kezdeményé■ A balatoni vitorlás hajóraj. (Saját tudósítás ónk.) Bfüred, april 8. j A Balaton első fecskéi nem az Afrikából visszatérő kedves kis frak- kos madarak, hanem a vitorlaszá™ nyaikat kibontó vitorlás yachtotj, cutter-ek, sehvonerek és aprócska gig-ekA hét folyamán vízre szállt valamennyi a balatoni partokon. Készt-, helyen a „Szélvész“, Almádiban a „Fiume“ próbálta ki először a tavaszi viharokat a tihanyi hegyfokig; aztán vizre szerelt az alsó-őrsi „Vészmadár“ s Balatonfüreden elsőnek az „Aranyember.“ Utánna aztán jött a többi vizi szárnyas mind. Ma a Balaton összes partjain teljes a ha-j jóraj; Lelle partjai előtt Í9 ott ring már Szalay „Sárga rózsája“, gróf Széchenyi Imre homoki szollá* telepítési kormánybiztos „Telepes* benzinmotoru propellerje pedig vidáman rohan át már napok ót» Zalából Somogyba Badacsonynál; hozva-víve a szőllőtelepek munkás népét át a vizen, dologról, dologra A bfüredi hajógyárban pedig se* rényen foly a muuka. A gyártulajdonos „Stefánia“-yachtegylet vice» commodorja ifj. Ádám minduntalan iuspiciálja a gyárat s az egyleti in-l téző Gyapay Nándor lelkiismeretes ügyelettel van a folyó munkás iránt. Három pompás uj gig, vitorlára! is alkalmazhatók, már készen van) | most Andrássy Tivadar gróf ben-] zinpropellere van munkában. Ennek] befejezte után a balatoni halászául társulat benzinhajója készül majái] a „Telepes“ mintájára. Az uj „Stefánia“-viccecommodoi azon van, hogy a vizi sportot mine1] inkább olcsósitsa 1 ezáltal népszerű*] sitse. Eddig a csóuak-bérlők az eve*] zős-legények diját is külön fizetteti Ezentúl a legénységet külön fizetnlj nem kell s félóránkint 30, óránkintl 50 krt fizet a csolnakbérlő. VtKjM lás hajók egész napi bérlete 08,| génységgel együtt) 8 frt, félő*?1' bérlet 5 frt lesz, tekintet nélkül íj kirándulók számára. H Szóval a „Stefánia“-egylet a legjobb intentiókkal kezdi meg reforffll munkáját s hisszük, hogy azok balatonparti közönség teljes méltán« latát fogják involválni. J