Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-04-08 / 14. szám

©OOOOOOOOOO®! /'. I f/í»t i ff Vl}!’’ li pf II hl la sa Bf RT Ü m V Ve Vt Mr 848 hltf MÍ séi* Mi ha. írél net ké ke| léi vé,; V I JA Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. fői közgyűlés mellőzvén a fertály­millió megszavazását, küldöttséget meneszszen a koimányhoz, mely küldöttség egyrészt informatiót sze­rezzen be a kormánynak ez ügyben elfoglalandó álláspontja iránt, más­részt tálja . fel a város szomorú helyzetét a minisztérium előtt, tá­mogatást kérve tőle. Mert nem hogy képes volna e szegény pol­gárság ilyen roppant áldozatra, de segélyre szorul s bizik abban, hogy a kormánynak sem lehet intentiója egy megyei székvárost — elkerülő vasutak által — tönkretétetni s igy az állami adóalapot is megtámadni, de inkább az, hogy azt hathatós segélylyel virágzásra segélje. Dr. H a 1 a s s y számos érvvel indokolta indítványát. Kiemelte, hogy a város általános hangulatát fejezi ki. Teljes bizalommal viselte­tik a vasúti bizottság elnöke, Szabó Imre^orsz. képviselő iránt, ki e vo­nal ügyében oly messzemenő ener­giával exponálta magát.; de e vo­nal ügyének számos phatisa iránt még tájékozatlan a polgárság s igy mielőtt bármiként is határozna e létkérdése fölött, szükségesnek ta­lálja, hogy a város direct összeköt­tetésbe lépjen a kormány nyal oly deputatió utján, melynek tagjai sem látszólag sem tényleg nincsenek érde­kelve a vasut-ügyben . . . . Dr. H a 1 a s 8 y indítványát egy­hangúlag emelte határozattá a vas­úti bizottság, melynek tagjai a fel- szóllaló bizottsági tagot, beszéde vé­gén melegen üdvözölték. S részünkről is őszintén konsta­táljuk, hogy ennél czélszerübb in­dítványt tenni nem lehet. Bizonyos az, hogy az a férfi, ki ez ügyben hosszú idők óta már annyit fáradott, Szabó Imre mél­tán elvárhatja azt legalább, hogy félre ne értessék; érvei alaposságát direct informál ló-beszerzés által a polgárság elismerje s igy aggály és gyanusitás helyett önzetlen fárado­zását méltányolják. Konstatáljuk róla, hogy már ak­kor exponálta magát e rák-rendszer szerint épülő-vajúdó vasút mellett, mikor még hire sem volt a hajmás­kéri mumusnak s annak a rettentő summa pénznek, melyet ennek az elriasztása árában tőlünk valaki követel. (Mely »valakit“ még mindig nincs szerencsénk ismerni s nem tudjuk manap se még, hogy a financierozó kompániát vagy a had­ügyminiszter urat tiszteljük-e az ismeretlen tettesben!) Szabó Imre ez óriás akadályt is megkisérlé legyőzni. Tudjuk róla, hogy a miniszternél, megyénél egy­aránt közbejárt, hogy a várostól követelt 283.000 írtból egyrészt le­alkudjon, másrészt ehhez a megye újabb hozzájárulását megnyerje. Va­lahogy devalválta is a nagy nume­rust 250.000 írtra — de aztán többre nem ment. Akkor azt mondta: »Pol­gárok, ennyit tettem, többet nem sikerült lealkudnom. Ezt a fertály­milliót szavazza meg a város, ha lehet. Ha nem — meghajlok a több- ,ség akarata előtt.“ így járt el az ügyben, latba vetve Budapesten minden befolyását, ide­haza koczkára tévén minden nép­szerűségét. Hát gentleman dolog volt tőle, hogy ő is elfogadta Dr. Ha- lassy indítványát | egyelőre félre áll. Menjen a deputatió Budapestre, s most kisértse meg ez, tehet-e többet 1 lasztják, valamint azt is, hogy az abla­kokat éjidején ablaktáblákkal elzárják. Csak hadd jöjjön be az a fény, mert a hová az nem hat, oda az orvos megy. Nagy szolgálatokat tesz a fény a lég­nek, mit már a romaiak pabulum vitae- nek, az élet tápszerének nevezték, tisz­tántartásában is. A növények a fény be­hatása folytán a légszénsavat magukhoz veszik, feloldják | az élenyt ismét vissza­adják a légkörnek, ez által a lég meg­szabadul a káros hatású szénsavtól 8 a helyett éltető oxigénnel láttatik el. Hogy mily hatással van a fény szintén a lég tisztaságának s igy az egészségnek is ártó, apró mikroszkopikus lényekre, arról fentebb szóltunk. Az elmondottakból úgy hiszem eléggé meggyőződhettél kedves olvasó, a fény­nek az életre gyakorolt nagyfontosságu hatásáról. Igyekezzél tehát ezen mint egy égi ajándokot mennél előnyösebben ja­vadra forditani. Eéresd fel mennél gyak­rabban a szép természetet, az erdőt, a rétet, melynek szépsége gyönyönyörködtet fénye felvidit, lege felfrisit, használ tes­tednek« telkednek egyaránt. Igyekezzél úgy öltözködni, hogy tested mennél több fényt kapjon, lakásodat úgy berendezni, hogy oda mennél több fény hasson. E mellett gondoskodjál folyton friss légről elegendő testmozgásról. Tartsd tisztán magadat, bútoraidat, ágyneműidet, tarts ételben, italban mértéket, úgy bizonyára egészséged nem fog egy könnyen kárt szenvedni s a netáni betegséget is köny- nyebben fogod elviselni, tova űzni. Értekezésemet a haldokló költőkirály, Göi he szavaival fejezem be, ki élte szö- vétnekének utolsó fellobbanásakor e szók­kal lehelte ki lelkét: »Több fényt!* Veszprémi adófizetők figyelmébe. Hirdetmény. (Hivatalos.) A folyó 1893. évre készített első- másod osztályú kér. adólajstrom (cse­lédtartó gazdák és segéd nélkül dolgozó kézműiparosokat illeti) a folyó április hó 10-től ugyanezen hó 17-ig bezáró­lag, Veszprém r. t. város adóügyosz­tályánál közszemlére kitéve lesz, Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen lajstromot betekinteni és esetleges felszólamlását, illetőleg kérvényét fent- irt hivatalnál beadni el ne mulaszsza. Veszprém, 1893. április hó 7-én. Kováts, polgármester. Bizonyosak vagyunk ab- ban, hogy aküldöttségsze- rencsével fog járni, hahogy a magával viendő s a kor­mány elé térj esztendő Em­lékiratot olyan férfiak fogják szerkeszteni, kik úgy a megyei, mint spe- ciell a városi polgárság viszonyait, szomorú anyagi állapotát teljesen isme­rik s demonstrálni fogják tudni a vasútra eddig tő r- tént jegyzések jogi ter­mészetét. Mert az a bázis, az a privát in­tim levél, melyet ez ügyben Szabó Jenő volt miniszteri tanácsos, (ki azóta a »Magyar általános Hitel­bank“ hivatalnoka lett, s igy a szakminiszterhez semmi köze már), intézett kerületünk képviselőjéhez: az csakugyan nem lehet elegendő alap arra, hogy egy város polgár­sága 50 évre való eladósitásáva!, öngyilkossági kísérletet tegyen. De másrészt az sem bázis ilyen va-banqne hazárdjátékra, hogy fe­dezetül egyrészt bizonytalan, időle­ges városi jövedelmet, másrészt a Városi piacznak a helypénz feleme­lése utján való drágításával s igy a meglevő forgalom csökkentésével kombináljuk. Hiszen a regale- és fogyasztási adók jövedelméről, mint az 50 évre szóló adósság fedezetéről, csak akkor beszélhetünk, ha viszont ezt is 50 évre biztosíthatná nekünk a kor­mány ; mit pedig egyenesen törvény tilt neki. Aztán micsoda lejtőre esett logika az, hogy a va3ut által még nagyobb forgalmat nyerendő : hát nehezítsük meg azt a meglevő kis piaczi for­galmat is, amelyet a vasút — el­vonván tőlünk amúgy is több köz­séget — bizonyára csökkenteni fog. A legkevésbbé vesszük pedig ko­molyan, az ez ügyben anuyifélekép kipingált, úgynevezett — »hadügyi szempont“-ot. Mert annyit tudunk mi is erről a „hadügyi szempont­ról, hogyha hályog nincs rajta, vagy egyenes roszakarat nem az ókulá- lárumja, hát azon a hosszú vonalon Győrtől Dombóvárig azt fogja látni, hogy csak egyetlen egy városa van, Veszprémváros, mely azáltal, hogy itt állandóan katonai keret van, egyedül alkalmas katonai cső- portositó-felvonulási állomásul, s másrészt Etappe-station-nal, élelem- gyűjtő állomásnak sem találhat erre alkalmasb helyet, mint épen ezt a várost. _Az pedig, hogy a hajmáskéri ki­térés 7 kilométerrel, vagyis 14 percz- nyi úttal meghosszabbítja a „had­ügyi szempont“-ot, csak annak a naiv laikusnak tűnhet -föl komoly érvül, aki egyáltalán a katonai fel­vonuló vasutakról fogalommal sem bir. Annak tessék megnézni a Mun- kács-sztryi-beszkidi tisztán katonai vasutunk térképét s ott azt fogja látni, hogy egyi-egy csöpp kis me­zővároska fölkereséseért nem 14, de 140 pereznyi kanyarulatokat is csi­nál az igazi „hadügyi szempont“, de nem ám az olyan, amely Haj- máskéren terrorizáló mumusként, vagy hazárdjáték sápista kibiczekint jelentkezik. Ám bővebben kifejtette ez üg/et M a r g a 1 i t Ignácz ur, hírlapunk előző számában s nincs szükség arra, hogy e kiváló s általános ro- konszenvet keltett érvgazdag köz­leményt bővebben kommentáljuk. Megnyugvásunk mindenesetre az, hogy a vasúti bizottság 1 annak elnöke, sine ira et studio megértet­ték a polgárságnak igazi, nem mond­vacsinált hangulatát s megtalálták a helyes s egyedül üdvös módot az aggodalomszülte izgalom lecsillapí­tására. Bizva bízunk az Emlékirat-szer­kesztő s prezentáló küldöttség ből- cseségében, önzetlen jóindulatában, férfias önérzetében — és sikerében ! Ezredéves kiállítás. Budapest, ápril 8. A kiállítási területen egyesek áltál létesítendő pavillonok és-egyéb építke­zéseket illetőleg már most élénk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kívül a magán-épületek és pavillonokra nézve is kellő tájéko­zással kell bírnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mindazon társulatokat, testületeket, ezé- geket és magánosokat, kik és a mélyek a kiállítás czéljaira szolgáló pavillono kát és egyébb építkezéseket, úgy nem különben kávéházakat, vendéglőket i efféléket terveznek, hogy ebbéli szándé­kukat az épület rendeltetésének és alap területének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április hó 30-ig közölni szíveskedjenek. Izgalmas városi Veszprém, april 8. A városi tisztviselők fizetése fel­emelésének ügye, ma meglehetős viharos közgyűlés előtt tárgyalta­tott. Valamennyi szónok izgatott volt, de törekedett indulatait lehe­tőleg palástolni. Szerencsére az il- domot megőrizték s igy sine ira et studio megszavaztatott — a fizetés- emelés. K o v 11 i imre polgármester d. e. 7,10 órakor megnyitván az ülést, üdvözli a bizottsági tagokat s az­tán felel Dr. Ováry Ferencz biz. tagnak az ügyész által kezelt né­mely okmányok elveszéséért tett i n te rp el I átiój ára. C s o 1 n o k y László ügyész az egyik elveszettnek mondott okmányt felmutatja; a másikról jelenti, hogy értéke befizettetett 1 más iratcso­móba tévedhetett,; de kár igy sem érheti a várost, mert értébe meg­van, az okmány pedig egy magán­félt, Bodnár Jánost illeti. Dr. Ováry tudomásul veszi a választ. K o v á t s polgármester jelenti, hogy Dr. Ováry ur amaz inter- pellátiójára, mely az ügyésznek a közvágóhid-ügyre vonatkozó szerepét illeti, a májusi gyűlésen fog vála­szolni. V é g h e 1 y Dezső indítványára I válasz eleve Jesz jelezve a meg­hívóban. Napirend előtt Dr. Ováry Ferencz újabb kér­dést intéz a polgármesterhez a Bog­nár-féle pör állása s egyéb ügyek iránt; mire a polgármester erre is a májusi közgyűlésre Ígéri a választ. A tiszti fizetések emelése, K o v á t s Imre polgármester je­lezve, hogy ez ügyben érdekelve lé­vén nem elnökölhet a közgyűlésen. Azonban Balogh Károly helyettes polgármester Almádiban van, Sán­dor f y lgnácz árvaszéki ülnök, mint törvényes második po'gármes- terhelyettes pedig beteg, kéri a közgyűlést ideiglenes helyettesről gondoskodni. Dr. Ováry indítványára ideigl. közgyűlési elnökül id. Huber Ká­roly, jegyzőül pedig Perlaky József számvevő választatib. Huber Károly legidősebb taná esős elfoglalván a polgármesteri szé­ket, Perlaky jegyző felolvassa a pénzügyi bizottságnak april 4-én tartott ülése jegyzőkönyvét, mely szerint több városi állás (közte az italadóügyi ellenőri) megszüntetésé­vel 1011 frtnyi megtakarítás esz­közöltetvén, javallja, hogy emeltes­senek a következő fizetések: A polgármesteré (1200-ról).... 800 írttal. A főjegyzőé (1200-ről) ..................250 írttal. Az I. tanácsosé (250-ről)...............150 írttal. A I I. tanácsosé (150-ről). . . . . 250 írttal. Az aljegyzőnek adassanak át a fő­jegyző ressortjábőli haláleset-fel­vételek. Városi kiadó imoki fizetésjavitására 85 írttal. A rendőrtizedes fizetésemelése ■ ■ 50 írttal. Összesen 1135 írttal. Megtakarítás fedezet 1011 írt. Fedezendő lesz 124 írt Ajánlja a bizottsági javaslat el­fogadását, mert igy kontemplálta azt a közigazgatási bizottság is. Dr. Ováry Ferencz nem fogadja el a javaslatot, mert a közgyűlés nem 1—2, de az összes tisztviselők fizetésemelését mondta ki elvben; ezt ő is pártolná. Ám mikor majd 22 ezer írtra rug a városi tisztvi­selők § segédszemélyzet fizetése, akkor nem arány a legfőbb állások fizetésemelése ily módon. Lehetne okosan többet is megtakaritni | uj jövedelmi forrásokat is találni s akkor minden fizetést emelni, ami kitenne 3300 irtot; ez méltányos volna, de igy nem. Aztán a tiszt­újító közgyűlésen az elnök világo­san csak a 2 tanácsos fizetéseme­lését jelezte, hát amellett kell ma­radni. A pénzügyi tanácsos önként mondván le 200 frtnyi fizetésről, ez elfogadható. Hogy a pénzügyi bi­zottság az 1011 frtnyi megtakarítás tekintetbe vétele nélkül is ajánlja a fizetésemelést, azt helyesli, mert hisz elébb-utóbb úgyis újra rendsze- resithetők ismét a most megszünte­tett állások, mint arra már példa volt. Végül elleninditványt ad be arra, hogy csak 2 tanácsos, a ki­adó Írnok s a tizedes fizetése emel- tessék; a tisztviselői fizetések álta­lános javitása pedig egyelőre jobb viszonyok beálltáig, mellőztessék. (Szónokot beszéde végén zajosan éljenzik.) V é 1 h e 1 y Dezső részlett a köz­igazgatási bizottság ülésében s kon­statálja, hogy lelkiismeretesen fon­toltak meg mindent. Beszerezték számos város, igy Zalaegerszeg, Pápa stb. fizetési táblázatait s mig amott 2000, itt 1600 frt a polgár- mesteri fizetés. A mi polgármeste­rünk is sokszor representálja a vá­rost 8 igy ép oly tisztes javadalmat igényel. Persze, nem népszerű do­log, de méltányos, hogy a bizottsági javaslatot pártolja. Czollenstein azt mondja, hogy Pápa város gazdagabb, mint Veszprém; az jobban fizetheti pol­gármesterét, mint mi, kiknek zöld­ségünk sem volna, hanem léteznék Pápa. (Derültség.) Szabó Imre kijelenti, hogy ő ez ügyben minden lehető megtaka­rítást megtett, két bizottság egy­hangúlag igy nyilatkozott, meg­nyugszik a leendő szavazásban. Ha a pénzügyi tanácsos fizetését leszál- littanák, appellálni fog s garanti- erozza a sikert, mert e leszállítás törvény ellenes. Az, hogy a fizetés- emeléssel várjunk „jobb időkre“, az régi ábránd, mert az emberiség úgy van alkotva, hogy jelenét sohse tartja jónak. V é g h e 1 y Dezső megyei hiva­talos aktákból azt olvassa ki Czol- lensteinnek, hogy Pápaváros se- hogyse gazdagabb Veszprémnél, mert mig Veszprémnek 62000, addig Pá­pának 81000 frt, adóssága van. (Egy hang: No ládd-e, hékás ! Derültség.) Rainpreeht Antal a mai vita fónehézségét abban látja, hogy nem a választás előtt, de után ke­rült ez szőnyegre. Intés legyen ez a jövőre, de a bizottság késedelme- zését fegyverül használni akkor, mi­kor a fizetésemelések érve, igaza akkor is s ma is fenáll, nem ildo­mos, legkevésbé pedig szemfényvesz­tés az, hogy most néhány állás be- szüntettetik csak azért, hogy később újra kreáltassanak. Ez mindig a szük­ségszerűség dolga lesz. Ha a pénzügyi tanácsos lemon­dott 200 frtnyi javadalomról s mint hallom már igy is vette föl az első havi részletet: akkor az acceptál- íató, szóló azonban akkor »is az 1200 frt fizetésre szavaz. (Éljen!) Szabó Imre : A bizottságok mű­ködését ez ügyben a vasúti tárgya­lások akadályozták. Ha az nincs, akkor bízvást a választás előtt ter­jesztették volna elő ez ügyet. G é m e s s y Dániel (közbeszól): ügy kellett volna ! Szabó Imre: De akkor sem úgy, mert, akkor az 1011 forintnyi megtakarítás sem volt még keresz­tül vive 8 igy javaslat nem tétet­hetett. Mosonyi Ruttner: konstatálja, hogy Rosenthal lemondása a 200 frtnyi javadalomról az erkölcsi pres- sió szüleménye volt s igy az oly befejezett ténynek, meljen a köz­gyűlés ily érdemes férfival szemben egyszerűen tultegye magát, egyál­talán nem tekinthető. Dr. Ováry Ferencz zárszavával él s Véghely ama czélzatával szem­ben, hogy mi népszerű és nem, ki­jelenti, hogy sohse volt ambitiója a népszerűség hajhászata. Az sem áll, hogy Kováts polgármester ez uj 300 frt nélkül nem represen- tálta volna kellőleg a várost; sőt inkább előljárt tisztesség, munka, takarékosság s szorgalom dolgában. Hiszi, hogy a bizottságok beszerez­ték némely város fizetési táblázatát, de hol a többi adat. Egerszegen, Pápán több a nép s több a kereseti forrása. Amott óriás kaszárnyát, itt dohánygyárat létesítettek saját ere­jükből. Ha van megtakarítás, mért ne kapjon abból valamennyi tiszt­viselő egyforma 10-ed arányban ? Annak az 1011 írtnak ezer helye van. Kellene pénz a csatornázásra, vízvezetékre, világításra, a szegény temetőhegyiek kutjára; hát arra nem kerül. Neki egyáltalán az a meggyőződése, hogy ez az ügy 13 hónapi pihenés után most lóhalál­ban csak azért hajtatik keresztül, mert bizonyos urak attól félnek, hátha a vasútra megszavaznák a kidat nagy summát — akkor a fizetésfelemelésnek befellegzett. (Úgy van ! ügy !) Hiszen kérem, dr. H a- 1111 y°bizottsági tag ur csak 30 napi haladékot kért ez ügyben való újabb közgyűlésre, bát mért siettek úgy 1 nyilván azt hitték, a vasut- tárgyalás előtt mégis több voksot lehet fogni erre a dologra. Bízik az ügy igazában 1 ajánlja ellenin- ditványa elfogádását szószerinti sza­vazással. (Éljen! Éljen!) Ám ha most csak egy két tiszt­viselőnk fizetését emeljük, hát oly kiváló diplomatikus | közmegelége­désre szolgáló tisztviselőnk iránt, minő Sándorfy árvaszéki ülnök s a számtiszt Gelencsér | a többi derék tisztviselők mily erkölcsi kompenzá- tióval fognak tartozni.^ Huber elnök: A vitát bezárom. Fölteszem a kérdést: Elfogadja-e a közgyűlés I | tanácsosnak, a kiadó- irnok s tizedesnek, a javaslat sze­rinti fizetésfelemelését ? A közgyűlés egyhangúlag elfo- gadja. Huber elnök: Jegyző ur olvasni fogja a névlistát. Akik a polgár- mester, főjegyző, aljegyző fizetésfel­emelését megszavazzák, azok „igen­nel“, a meg nem szavazók „nem­mel fognak szavazni: A szavazás igy folyt le : Igennel szavaztak: Nemmel szavaztak: Barcza Kálmán, Hete Pál, Csolnokv László, Kninprecht Antal, Kovács Ignácz, tat, Sz. Horváth Pál, Purgly Sándor, Weisz W. Mór, M. Buttner Sándor, Bothauser Mór, Gelencsér József, Próder József, Szabó Imre, Eszterhay Ferencz, Véghely Dezső, Bosos Gyula, Nagy Károly, Takács Ádám, Pongrácz Dániel, Dukovics Sámuel, Meszlényi János, Kenessey Pongrácz, Kenessey P. m. mb. Dr. Halassy Vilmos, Fáró Ede, Dr. Bhédey Gyulb, Kenessey Móricz. Kolossváry József, Kubay Hubert, Súly Edé, Perlaky József, Kopácsy Árpád, Kopac3y Á. m. mb. Kletzár Ferencz, Hegedűs János, Huber Károiy, Csolnoky László. Dr. Óváry Ferencz, Kürtly Károly Csomay Lőripcz, Becsák Ferencz, Czollenstein Ferencz, Pfeiffer Miklós, Komjáthy Lajos, Csomay János, Sáner János, Wingelmann Márton, Orbán Imre, Kommer András, Ifj. Fehér István, Berleg József, Gémesy Dániel, Id. Schnlcz Antal, Pozsgay Miklós, Perényi A. (Éljen!) Steiner Jónás, Dr. Spitzer Mór, Szűcs Pál, Kreutzer Ferencz, Takács Józs. (Éljen!) Köszeghy József, Policzer Áron, Id. Fehér Sándor, Udvardy Gyula. Összesen: 27, Nem szavazott: Dr. Fehér Mihály. Összesen: 37. Huber elnök: A szavazás be­fejeztetvén, jelentem, hogy beada­tott 64 szavazat; ebből 37 a fize­tések emelésére, 27 ellene adatott be s igy a bizottságok javaslata 10 többséggel elfogadtatott. Dr. Ováry Ferencz: Miután intentióm az volt, hogy a fizetés- emelések arányosak s általánosak legyenek; e szavazás után azt tar­tom méltányosnak, hogy Rosenthal pénzügyi tanácsosnak is megha- gyassék az 1200 frtnyi fizetése. (Ál­talános éljenzés.) A közgyűlés az indítványt elfo­gadja ; mire Huber Károly elnök berekeszti a nagy izgalmak közt pont délben véget ért közgyűlést. Az almádi kápolna mása Erdélyben. Veszprém, ápril 8. Oroszlány Károly ur, mintegy 10 év előtt varsányi-péterdi birtokos s az időben a „ Veszprémi Független Hír­lap“ szorgalmas munkatársa, a napok­ban Aranyos-Megyesről, hol 10 év óta mint postamester működik, az alábbi jellemző levelet intézte hírlapunk fele­lős szerkesztőjéhez, mély levél egyaránt örvendetesen jellegzi a derék levélíró vallásos s hazafias érzületét. Vajha viszhangra találna, a jobbak szivében. Íme a levél; „Arany08-Megyes, april 6, 1893. Tekintetes szerkesztő uram ! Egy nagy kérésem volna, ha lenne szives, kérésemnek eleget tenni. — Aranyos-Megyesen 84-en vagyunk róm. katholikusok, kik közt két csa­lád földbii tokos, a többi azonban nagyobb részt kézművesek. Hajdan róm. katholikus volt az egész város, de az oláhság bevándorlása miatt, a magyarság az utóbbi egyházba olvadt. Talán Írnom sem kellene, hogy a gör. kath. egyházbai belépéssel, el is oláhosodtak. Most csak a ne­veik árulják el volt magyarságukat, mint Apay, Szilágyi stb. Tehát, hogy a most újonnan be­költözött magyarságra ismét az a veszély ne jöjjön, mint az előbbi­ekre — mert a mostani viszonyok közt menthetlenül az oláhságba űK vadnak, — az az eszmém támadt. Szombat, ápr. 8. hogy jó lenne őket tömöríteni || által, hogy egy kis kápoluát épít. tetnénk, a hol legalább havonként magyar szent beszédeket hallhatná, nak, mivel az anyaegyház távol van I az ut rosszasága miatt sokszot járhatlan. Tekintetes Kompolth» úrral Almádiban létem alkalmával nagyon megtetszett az ottani Éj| polna stylma. Tehát ennek a rajzát vagy esetleg fényképét, de még jobban a tervrajzát szeretném meg. kapni, mert hiszem, hogy az itt levő pár birtokosnak is meg f0tt tetszeni, ha bemutatom I addig nem is kezdeményezem, mig ffle nem kaphatom. Kérem azért a gj tekintetes urat, ha nem volna meg az általam kórt kápolna-fénykép szíveskedjen levétetni; a költséget köszönettel megtéríteni fogom. Nem bírok attól az eszmétől sza. badulni; bármi áron meg kell I magyarságot menteni a görög kath, egyháztól, mert az egyenlő — ieg.‘ alább itt — az eloláhosodással. Erő­sen hiszem, hogy köztünk 5—600 frtot össze tudunk gyűjteni, a töb­bit pedig a társadalom utján re­mélem elérni. Kérésem megújítása mellett ma­radok a tek. szerkesztő urnák kész szolgája és hive Oroszlány Károly, m. kir. postamester.“ Eddig az érdekes levél, mélyei fő. ként hazafias főpapságunk szives fi. gyeimébe ajánlunk, — | esetleges szi. vés adományaikkal segéljék az aranyos megyesi kath. kápolna fölépítését. Az adományokat hirlapirodánk szívesen közvetíti. A kápolna nagy fényképét szerkesz­tőségünk ma, szombaton szívesen elkíd- dőlte Oroszlány urnák Aranyos-Me­gyésre s egyszersmind felkértük B r en­ne r Lőrincz építész urat, ki e szép kppolndt, mélynek hire im Erdélyben is becsületére válik, nemcsak tervezte, építette, de a reá való költséget sőt fundatiót is összegyűjtötte, lenne szives a kápolna tervrajzát s leírását Orosz­lány ur részére megküldeni. Örömmel konstatáljuk, hogy a derék műépítész szívesen tett eleget megkeres sésünknek s igy az eloláhosodott erdélyi magyarság e kalholikus mentsvára, as aranyos-megyesi kápolna bízvást mi­előbb fölépül. Isten áldása legyen a kezdeményé■ A balatoni vitorlás hajóraj. (Saját tudósítás ónk.) Bfüred, april 8. j A Balaton első fecskéi nem az Afrikából visszatérő kedves kis frak- kos madarak, hanem a vitorlaszá™ nyaikat kibontó vitorlás yachtotj, cutter-ek, sehvonerek és aprócska gig-ek­A hét folyamán vízre szállt va­lamennyi a balatoni partokon. Készt-, helyen a „Szélvész“, Almádiban a „Fiume“ próbálta ki először a ta­vaszi viharokat a tihanyi hegyfokig; aztán vizre szerelt az alsó-őrsi „Vész­madár“ s Balatonfüreden elsőnek az „Aranyember.“ Utánna aztán jött a többi vizi szárnyas mind. Ma a Balaton összes partjain teljes a ha-j jóraj; Lelle partjai előtt Í9 ott ring már Szalay „Sárga rózsája“, gróf Széchenyi Imre homoki szollá* telepítési kormánybiztos „Telepes* benzinmotoru propellerje pedig vi­dáman rohan át már napok ót» Zalából Somogyba Badacsonynál; hozva-víve a szőllőtelepek munkás népét át a vizen, dologról, dologra A bfüredi hajógyárban pedig se* rényen foly a muuka. A gyártulaj­donos „Stefánia“-yachtegylet vice» commodorja ifj. Ádám minduntalan iuspiciálja a gyárat s az egyleti in-l téző Gyapay Nándor lelkiismeretes ügyelettel van a folyó munkás iránt. Három pompás uj gig, vitorlára! is alkalmazhatók, már készen van) | most Andrássy Tivadar gróf ben-] zinpropellere van munkában. Ennek] befejezte után a balatoni halászául társulat benzinhajója készül majái] a „Telepes“ mintájára. Az uj „Stefánia“-viccecommodoi azon van, hogy a vizi sportot mine1] inkább olcsósitsa 1 ezáltal népszerű*] sitse. Eddig a csóuak-bérlők az eve*] zős-legények diját is külön fizetteti Ezentúl a legénységet külön fizetnlj nem kell s félóránkint 30, óránkintl 50 krt fizet a csolnakbérlő. VtKjM lás hajók egész napi bérlete 08,| génységgel együtt) 8 frt, félő*?1' bérlet 5 frt lesz, tekintet nélkül íj kirándulók számára. H Szóval a „Stefánia“-egylet a leg­jobb intentiókkal kezdi meg reforffll munkáját s hisszük, hogy azok balatonparti közönség teljes méltán« latát fogják involválni. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom