Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-03-25 / 12. szám

J893.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, márcz. 25,

I

tt'

k

hl

■

szí

r

Bí

El

AI

Ti

A

H

V

Ve

Mf

Ve

Mi

843

haj

Ml

séi

Mi

ha

irá

ne.

ké;

kei

lék

vé|

6

8

0

0

0

$

0

0

0

0

€

•\« irjrn ? üfl1 * ívlő zenének I crmélcei egy áll* mM svall- . «> | l;í álfái folyton pyüj- l* >?« ív,i k. (Helyeslés.) A dolog ugyanis u<>y all, tisztelt ház és én ezt még kiválóbb szakembertől tudora, mint az én tisztelt b-irátora, hogy az úgynevezett nemz-ti és ni p/» ne töven, a világ összes 11 tűzi ti kfzt, l.í*'ggí«vd;ig>i.bb ii magyar, még pi dig í) ni n o-t a lrgg.v/díigabb, bálitin a leggnzdsigj.bb volt m r ez lóit l't-’/áy etvel is... Azok a Tőkí'»l\i .«%< .kuli c. 1 • ri *• m d»r>.l ók. a nv lv« k u»u i»n;g » n «tvai m k, »í.y im gíipss-yb«» áll: to k a «(.Mi nivxr'.tk z-nVi lí (nt.: u ké -z«*/. évvel t-s- elő Mi id éli* n, h«»j»y n agát •* z •írv- liiiyi 7i l.ó Kivi yo. }./ ö >/.»s iliílv* 1' \i‘- g zri éjé i./okknl mü-é-ri •y-ok i>kiii «J»- h ösv/.w mm ha>oi fi h »fó. E<t ••n >zak«*tn- b-rlöl tudom De nv v livos-t. hogy azok. akik e nu-gy.M* »•*!•« b n oly s-zakf* l‘fi .k. mint i.minő a magyal* királyi 0p**ru lia ki iánnle az a kivaló lvgedih*\ miképpen uzelik* f lr«t > z int* ndrív-okát, rn»- iv' ppi n vezi IÍR felre'azokat a koi niány- bizlO'oku! és mik i’| pen b- folyó-o jik a'/ok a magyar z li-i sí- s/iíinifl\ész- i Ak (1-- ra a V» '/eléft're hivató t -zak F*i fi • kát: • it- nőve cn»k ej y p Mat ho/ok fi A magyar királyi Op r nal ott v* V t Ka!dy, .* ki »uj kiva’ó fe.fin s aki sokk.-i1 t magasabb n fi vei-seggel, bir őzen a !• r n. mint az a féifin, ’aki igaz u.ry-*n, lio_y ni: g:’l:k« rin n í zt. az 0gi'.*z liaG'iÓt. K (1 ^

vi $ in c/.i(inuk ney» ■/!■%; w2Q.00Q.-f-éiiit ft«*— j

ti ht é- A égkielégilév»“ kapo’t, aZ«T', hogy

i k az ideg'-ii kulim*.it es id-gen zma meg' V« ki fi Sitso és a Bli f j Ő«lé.*íÍnk*T ■

1» V n ni' gakadaiyOi'Ze. és in* gf 1* ő*//«* a inrtyar vim*i rleír-», (lg is / Úgy van! a szóhubtvlo'ilalov.) AI T b'C'iimeot k r k.

:« ni'l < r ilv* n dolgok ; lli.nak «löt i íl> k, i hogy ni*:g ’/elieakadénii'likbali. e/. így !- I h n ./• rí intézi ifink ln n m* s« cni^líli k, n tu I mond« ni, hogy ki/arőI»»go>, ds kivaló I figyelmet az oktatás lu*.n • pp-n a nv- gyár zi m nek, ez a dolognak épp» n o*y tökéletes m ni érti'se. mint ahogy tiszteli barátom moiidoftn, lvgy b lvt-e oroszlánt, magyart, i-*, némejet. i-\ ps c élrei-|”~ is festi ni P (DcriWstg bal felől.) Tu-lom tirzlelt ház, imrL hiszen nem c ak az/.il á magyar királyi op.-r.-.h .zi r zak ér; őve]| volt. szeri ncs*:m hesz-lni, lmjy vannak, nv g pidig a képvísi-iőliiz tagj-ii kő7ott

is oly

all f

1 fi . K, ;i

ikik a

ív t un »ml j.'.k,

hovry

» m.*«.

;yar

zene. ni

aUa-ii

líL* yi'iir

mü/r

k alk*>Jás;ii*íi I

i*ljftS«*n

alkui

ram i tin

ií*i (

■zt ők

nini» 1:13

l!llÍ\i

iti l a -í b !

1 1 u 1 j-»k biz*»

i yu-wiiv-Tut

ább

m-’íjy-k

; a 7eneakad

. Hl i:i

ös z-s

Uráli

Í b»!

i^ Uidj

uk híz» liy»tani. ll*

«iry a

ninny;*

1* Z-l

ne mairí

tsabb

lllÜil .1*.

.b »•«

nlknIá-ára

«•■lj

•MMí all

&Í11.1

rl.n. iV

li r?

M rt

ők nlk

aim;

»iluimk.

fí/o

; / Uyy

van!

ba'fc’Sl)

ük ;

«h.-znlu»!

« k p

‘»•lentik

iTl*'*,

iiutk

feni ;

f uir

b*

nem sv

ivr ; k,

8MIII

p. dig

lai.U

uiáuy.<ika'i n

, niajy;i

U* '/Cll

* tifkaiba

bu ii

un ható.'tűk,

.seiii a]

imák :

in u • 1 —

(Úgy »7in / Úgy van! bal felől) az nem is kip/.u!h tő.

Tisztelt baráfcomuak tudnia kellene, hogy 1814-ben a bécsi kongresszus ülésezés* alatt, úgy tudom, az egyik udvari kötíc-rtet rendszerint Mozart azok t i adni, a másikat. Bihari és úgy tudom, igy van felírva a magyar z.euo tőrfcéneteb mi, hogy a mikor az a C ermak, a ki éppjn olyan c eh vziikérrő volt, mint a milyeuek igeu sok»]) v.'iiin >k a mi Operánkban, sőt. majd* nem mindnyája az. a illik »r az a C-ormák |rg'löszí r ni-glv.lli>t*a B li «ri magyar ze- ii p l, ő nv g-;l i< uz ndviii kainak tagja Voii, ’kivai C'i volt. iá, liazainent, odahívta biii'á'ait liiagaho/. és a*, t. niOnil’a: itt Vall ••g•*>•/. gyiij'iMii :ny ni; p dig sz* p gyfljte- in-nye volt, int élőt etek e éget mi, a mit in o-t halló, tani, az. o'yan zen-, p *dig Euri'pa li gelsö f j d.Iliiéivel (gjfiit. hallgatta, o!yan z.i ne, hogy iZ'iitul más zenét se hallani, se látni nem akarok. Kát mod. összes gyüjtem-nyein-t. i ligetem. El is égett**. Alagyar-r zágb i megyik, megtanulok magyarul, innék a zenéli'*k

• l-k. a inig -lek. (É ónk 'tetszés a szélső- bn’oldalon.) P-díg C-ermak i-» volt. sznk• rtő, volt akkori szakértő, mint a ma- L-yar kirá'yi Op *r .h izmit akárm‘íyik fl í- tasa (É ónk derültség.)

***

E h» szedre Li dl F renc/. a köveilc-ző nyilai koz i*ot''tette köz*.í a , M»gy»r II ir I. p* p 'ircki s/ú u.ib ni:

„E bóllap 22-il E n I T ŐS Károly k'pvjsi-lő ur I kepvis-i!öliá/.h in sz-ríny S^eiiody iiM’ől is vol • oly >-/ives m *g- emle'kpzni. C>ak egy alli*; s.t. V. gyök oly bátor az ig ni t. k-pvisrlő nni.ik vi-'./aiita-i am, mint nem mondotta^.

A/1. t. i., hogy a mi zeneinlézereiiik- b ii a magy-ii* z‘*n •- n mii kuliivaltitik és hogy mi — én is — a magyar Z'Miiir. el nem fogadjuk. Hogy én n •- illet n •vem dac/.ari, mily magyar vagyok, ir/.i hiszem e Ivly n nem szükséges b bi/onyi'.illőm, csak légy *u szab id I b-leinlifHűi s.ik e\i h Migv- rs -nyzés -invt I a Ki főidőn, ott is, ahol liilt.nu, hogy | á magy írnak (pl C -> h r^ágb iii) dühös I 111 m -eg i Valinak, kit *7« 111 igán az I

iiiznl'U'okn ik, mindig inagy»r z u*t I iu «rpreiáltam. Annak id-*j ín p dig ••n I vol’ain az elfő, aki S/ 'g**d *rt eredni*- | nyes körű*at. tehein az or zigbui. C ak I ennyit az igazsig érd •-•kében.

Liedl Firencz, II

hegedű müvcáz

1 győri keresk. és iparkaiDiritól.1

Baross-szohor.

— A k í’ölcli kereskedő! mi- és ipsrkamardhoz é kősóét njibb adomá lyolc kimeía á.a —

Utolsó ki inula fás.

A <wőri krrp.'sl'fdc’mi- 6 iparka- mnra a kn-vrllrnül Imiin beér kei'’II adomán//nkból eáditj liirlapilnij nyu(]- Wm 3439 frl 14 kit.

Ujobban beérkriteh : lAz pszferjfoini kcrp.«k.

ós ipirbank .... 20 frt — krTI Tiischl.T Dm- n niigvjíannai p’eli

............. I frt krH

Az Pszfi-riioirii r. kaíh

leirónveL'vli-t .... 3 frt k

Horn A tin' f Us/lcrgóin

(íyöjtoiv.'n :............... 4 írt — krH

Ljn

rfy Antal....................10 fit — kr. I

Hil

bert Károly .... 3 frt — kr. J

Xantus Jó séf .... 5 frt — kr. I

Iilőkö/.i kamafokbnn . 21 frt 08 fistl

Összesen 3506 frt 22 kn

S/óvnl hirnme/.iTütsz.í/lnt furint hn-zonkét krajczií-.

Ezen ös-zegek beérkeztél kerületünk hírlapjaiban nyilvánosan nyújtózzuk.

Győr, 1893. márc'im 25.

Jurfi Antal s. k. Szúcay Gyuhi s. k. olnnk. * titkár.

A S'/ámvizs^áb’) bizottság a p:nz- t ár könyvet tettíb'.il-t éleire átviz.s- gá.ta, az, egyes tételek alapjául szolgáló iveket pgyenkint, megtekintette, ezek egybehangzó adatai alapján a f: évi márcz. 5-én 222 t,étels7ámmal lezárt gyűjtés eredményét 3506 frt 22 kr., szóval luiromez.erötszázliat foiiot huszonkét krajcárban megái lapítva.„helyesnek találta s arról, hogy ezen összeg a „Magyar Leszámítoló ós Pénzváltó ilank“-hoz be- kiildetetl,, meggyőződött.

Kelt Győrött, 1893. márc-. 15.

Zink Janos s. k. Zittritsch Mátyás s. k.

bízott«, tag bízottá, tag.

Dr. Óváry Ferencz

parlamenti beszéde az orsz. vakok intézete, — s a kormány egyházpolitikájáról általában

Budapest, márcz 24

Nagyvázáony-kerfileti onsz. képviselőnk az országgyűlés múlt keddi ölesén rendkívül érdekes beszédet tartott, mely nagy hutást keltett nemcsak parlamenti körökben, de a kormányt is alaposan meglepte váratlan csattanói zárszavaival. Városunkban s megyeszer te is közbeszéd tárgyát képezi ez érdekes beszéd s közérdekűnek tartjuk ide- igtatni szószét int,

A beszéd igy hangzik;

I Tisztelt képviselőházi (Halljuk! Halljuk!) A vakok ügye Magyarországon nem igen foglalkoztatta még á törvényhozást, leszámítva azon tárgyalásokat, melyek a vakok budupesti intézetéről szóló 1873.

évi XXXI m'gnlkotá-át mogelőzlok. i.i y .«»**.• nyc'.ikkely a c.dbJlh>gy az intézetnek megfelelőbb szervezetet ad-< hasson, s a mennyiben a szükség kívánná, s a körülmények megengednék, az intézet növendékeinek létszáma is szaporittaasék, a dicső emlékű József nádor által 1825- ben alapított s egy sek • áldoz it készségével fenntartott budap »,íti vakok mapin- inlézetét állami kezelés alá li -lye/.te; p dig ezen szerencsétlen, s fijd.ilom hr/ink- bin igenis j-leiltékeny száma sz ut iilrló tér mt. ‘sei az embjri *ár*ad ilomn ik. kiknek eg »sz él-te egy nein a u t dylhnos szeli v* dő ull.ipótnak, m g -r.lem'en *k, hogy so i> ukkal, ál-apo* ukkal a törvényhozás b- hatóau é odaadással Fogl ilko/zék.

A szegény vak, min t n n-igymüvellségü s/intéii vak dr Blicklock mondta, a vi- h.gegyeleiu örök foglya, kin -k egész él**- t;<jn at éreznie kell. hogy köz'e ős emlier tárai között hedönth-tleu válaszfal létezi1*, in-lyet. az előítélet. >»j t. gyáinolt-i- lőiisága. s az emberek iránti gyakran nem ni ip^ilan biz *1 in .tlaiiság i tetemesen Tregbit.

A vakok s'aii.sz’ikáj i M így a forsza gon igen szomorú adatokat tár elénk. Nem ritka eset. ugyanis náhi ík, bogy ogy családban 3, 4, >őt. 7 vak is előfordul, így talsltam ezt péld.*ül P.idragon Mátyás Sándor C alrtdj b in, hol 3 vak, Ke-z»'lielyeU a Mérő ez c>ji|:adb:»n, h >1 4 v ik ó,s. Sí ént? Ivánon a Jpillán ' C-al olhall, lioj “7 Vak fordult. **lő. Ep 'll a ’p uli* gi *,s ifc' uuli’ott j arra, hogy a két keze inu.'ikáj íval k*nye- i rét ke re-ő és 7 gy -rm kkel m*gáldo*t I M ityás Smdor vak gyermekeinek f*lvé- i t* lét kérj--ni a budi'p-.-ti Vakok intéz.'ít'íh *,

I s az otí látottak és ts.p sztultuk keltették fel b'nueni az elha‘;-rozáH, hogy a v ik ügy *t. tanulni íny és f-ls/.őlilas tárgyává tégy -in. (ElJju's! HiPjuv!)

Ugyanis, midőn a szab ilys/erü *n felszerelt kérvényt a vakok intézete igaz- g «tó>á'gánal sz inélyes-n benyújtó*tani, azon ér e ité.-t nyertem, hogy miu‘anf az in • z-*ti összes alapitványok száma cáak 82, s • bhöl ors/úgo< c up m 29; miután évenkint csupdi 8—9 nfiv-nd *k hagyja el az intézetet; és csak 8—16 Óv kö/.?o- tiek vétetnek f-1 ; miu hu országos alapítvány flreS'dés egy.ilinl.'m nine-, s a kérvényt előzőleg 117 számú előjegyzés van ; s á*ugrás va-gy mellőzés — igen helyesen — soh i senki kedvéért n *iu -f)r- ténik; miiPán a 117 előjegyzett 8-'k életévét mind etőlt >LJb s: n fi Ivett 1 sora reájuk s a folyamodók nagy részére soh i in*m kerülhet, a folyamodók legnagyobb rézé f-lv-iíel b -n soha nem részesülhet.

I

mar

ezen

jál, M’in amink f^jlőd^s t, s»*ni annak jóimét in m i-mcril*. {Iya*! Uyy ran! a szélsőimloldulo 11.) C ak mos*, mikor n hírlapok í gy kis tzinlmzi demon 11* c ió alka mából 11 kezditek a Ko.-SU1 h-nőtá*. em- 1 pgéini, hallottak. Iiotry ni-iii, Ko.-fu h- nóta is van. N<»j • kkrra iguoraicrii Im iiéit, n mi azokat az urakat j-H^m/i, akkora iiíiior.inc/ia ii;e’liMt,' hogy a R ikőc/.i- uóiáiól iiDiiak a magyar kir-lyi op frail < vi el.-ő hpgpclilsn* k ab-zolu e ludonni-a .<-0111 volt, hogy vmi a világon, a mely ni*’g mindig, nin is, a zenei alkotás k ejyilcl i«g>zebl)je, légi rdekeai bbj • az égd-»/, vilád gon, íi' 111 csoda, ha lis-vtclf. barutom és] képviselőtársam, a ki mindig ezek köz* az urak Isfzl. van ma*/• is ily* 11 >z:ikér-l telemmel brr. (ÍCink derüliség ba'fcő )I Eli : z>. is bátor • ö!Imii indítványozni a lisztéit valbu- é> kozokN*lnsf1s»yi mi- ui.-zter ur elő l, hogy ne elégedjünk ni *g as'zal, hogy történelmi zenénket, még pedig annak úgy (pik.ii, mint lírai és egyházi iv.-zét kü'»*n, alkalmis szakférfiak fsszcgyuj sek, m-rt. vaunak, a kik egész leiekkel neki feküdnének enm-k a munkának és ré?zb*n mar gyönyörű gyüj- t* menyek is vannak e tekintetbeu, csakhogy mm teljes kritikával vannak még ö?>zeálJilv.'i. In« 11 ein, hogy a mit. a művelt vi’á szakfeifi i nem tudnak annyira mint mi, a velünk szomszéd a keleti népik zenéjét is gyűjtéssé ö>sz *. O.-sze kellene tehát gyűjteni a volgavideki, nz oro.*-z z.ené*, a román n- p-enét, 3 lengyelekét, I a bosporu p irtit, a kis-izsiaib és a töb-l bit, hogy először konstatálni lehessen azt. hogy a magyar zenének csszes elemei niikéne alakultuk, tőiként támadtak es másodszor kon>fcatá'ni lehessen azt, hogy az úgynevezett keleti zene, amelyhez a mienk is tartozik, mennjihen tér el az úgynevezett keleti népek zenéjétől, mint a nyuga'iakélól is.

A mi pedig a tisztelt barátomnak azt az al Ji: ás át illeti, hogy hogyan lehet a zt neal kot ónak a maga gondolatait magyar ritmusban kifejezni, hiszen maga a kérdésnek ekként való felállítása bizo- • ftjitja, hogy tisz élt k :pviselőtarsam nem nagyobb szakértő ebben, mint az a magyar királyi operaházi zenész. Mert ha elismeri azt, hogy magyar ritmus van, és kétségtelenül elismeri, fiiért tudj 1, hogy nemcsak magyar zenei ritmus, hanem magyar zenei külön skála is van, a mi egészen ma?, mint mint a nvugoli, úgynevezett iskola-zene skálája s ha beha- . tolna azokba az igazán uugy alkotásokba a melyek a kuruez nemzeti zene anyagát és motívumait képezik, például Bihari szonátájába, mert ő előbb c-inált szó údtát, mint azok a világhírű, méltán világhírű szonáta-alkotók és az ő többi darabjaibi, akkor kétaégtel nül be kellene latniu, hogy a magyar zene mindarra képe.«, amire a világ bármely más iskola- zenéje, akár a német, akar a franczia, akár az olasz iskolazene, akár az egyházi vagy akármi más ideg. n zene. (Ügy van! Úgy van! bal felől.) Hanem alkotója, bőse, talentumod embere még nem akadt.

Méltó és szép darab uz, a mit Thaly Kalman tisztelt barátom felemlített: Bánk- öón, melyben van egy pár rész olasz is, de nem az a legszebb, az a legkevésbbé szép. A mi abbuu operai magaslatra emelt magyar zene, az a szép, az a tökéletes. Most mar a m«.i oktatás mellett és ilyen szakértelun mellett, nem is lehet várni, hogy u magyar zene hősei alakuljanak,

M.ijryar«'*rszá^»;u úgy.mis »*gyyti 11 in-ézet van csak és p-d’jí Budap'S’cn, m»*ly a vakok k p'ésével hivatás^zei ü.mi f >giátkozik. E'.i’ii inf’:zeibe f*l l**h,t venni, a legnaijyobb erőltetés m *ll-*-tr. 90 nővenlé- ket — számialan azok száma, kik a félve cl 11 h »zségeire szimitvi. mm is nyújtanak bí f« ily .unod.ist — pedig a vakkal ne 11 uiy van, mint az ép z**ni»i ember- í’tíl, Ki hí egyik pály i-térról 1 s/.orittiiik, nyitva all « lőttn a mi ik, hol azután b »I- dogu*li:it: a vak, ha be ir*m ju h it a vakok inlézetibe, csak u lol«libb'>^ áll előtt**, ha vagyontalan; prdiir a japusz- talas t:r:iT.lj-i, hogy niin(l n 60 ik folya- inodón.. k van csak vaL,y*,n;i, ki önkölt- s**gén kivin emberré lenni A 20 év* n lalu'i vakok lé*<zámu 6200 1 ;vcn, úgy a 20 »jven f. lüli 12000 s ti'di iiv száz, niÍJit a 20 cv'in aluli 6100 vak Cvryál'alán lnl I ívein ju hatván a vakok in* ••/.►**éh *, f *g- I hatja a koldn botol, k'-m-h-li inig mák a vezetőt s «zu Vak vezetőkből v *In ik r»íiid*S'*ii a bűn ügyi stati-ztiki szomorú adatai sze.ri.it Magyarország l**gCZ**gére- s*bb gonosztevői. Ezek a sz''r* ncseil mik azilum egész v.ulságb in nftv«lőimk f •!. N piskolak látogatására kötele/.v<i nincsenek, t«*rinó'7.ete'--, bogy nem is j.rink«

S szu*mya(ló kép *sségÜ f t li it a hülyét*, h »gy f jlesztetuék, inkább elnyoina'iiHk ; a szép es nem's iránti lelkevdíi keblükben f*l ii'*in 'ám isz'a*ván, saj it jövőjük biztosításán 8 tisztességes és b-c-iiletes munka után való m ig ílli srésr : s »lri sein vergődhetnek. — a mi pnlig a ni igyar c/.ivilizsiczi'»nak s az altalános humair- tásnak éppf,n nem valhatik dicsős'g*T«i, mert a vak neV'ihHŐ ép úgy, mint az ép -70111(1, s nevelés folytan a r;szükri fen- tarlolt in"sterségekb • i igen ügy**s és hasznos munkásokká váluik, mint erről egy- »zeri látogatással a vakok in^óz ;téb m bárki meggyőződh -tik.

Az állam jól felfogott érdekéből üdvös és hasznos, ba e szerencsétlenek, kik oktatás és nevelés nélkül a társadalomnak csuk terhére vannak, minél értelmesebb és munkaképesebb egyénekké képeztetnek.

Mik ennek az előfeltételei? Miként tér hetne és keilen; ezt való-itani, erről kivár nők röviden szólani. (Halljuk! Halljuk!)

A vakok intézetnek király-u'ezai.háza,, midőn építtetett s az árviz utáp, midőn ugyanott újból felemeltetett, a váfóeon kívül egészséges, csendes helyen állva, : teljesen megfelelt, czéljának és reudeltélé-' sénck. Czéljaul állíttatott fel alapításakor a vakoknak erkölcsileg jámbor emberekké, polgárilag is hasznai h i* ókká, főleg zenészekké való kiképzése és a vaknövendék tartásának terhei alól övéinek 7—8 évre való feloldozása.

Egy-egy alapitváuy 100—200 forint kamat jövedelmet biztosi ott az intézet uek s ebből az akkori viszonyok között s az akkori tanmőd szerint a 20—25 számra rugó növendékek részére bőségesen lehetett fedezni a szükségeseket.. Különben is egyes kegyes adakozók ismételten segélyezték az intézetet.

Most azonban, midőn a helyiség úgyszólván a város közepén, a legzajosabb részen van, pedig a vak füle minden legcsekélyebb zajt észre vesz; midőn az alapítványok száma 25-ről 82-re emelkedett, mihez az intézet helyiségei szükek * midőn az oktatás rendszere teljesei} megváltozott, amennyiben czéljául nemcsak az élőbb említetteket tüze, bánéig és főképen, hogy a yakot lehetőleg kereset- képessé s igy önálló megélhetésre afkal- nia>sá tegye, s mint ilyet adja vissza a társadalomnak, melynek — mint tehetetlen — különben csak terhére válnék;

midőn nz intézőt szűk hi-Iyi-c^'ó !,5f* ,-P 5^“ • o'< iiUsr i egy.dt.ilúíi ulkaliuaLluuok \ midőn egy-egy növendék eltartása és nevelése átlag 440—450 frtbi kerül; s végül, midőn az egészségügyi viszonyok is teljesen mást kívánnak, mint az alapitái idején: nevezetesen csendes, a külvilág zaja'ól félreeső, egészséges és jó ivó vízzel ellátott tágas telke*, minő a t. kultu<z- minisxter p| által igen sz irenc«és *11 0<

cz^Kzei íl•* n megválaszt ott s az intézeti alapok hói 125 000 frrért m‘gvásiírlott Fi- fchbof-íele telek, midőn boldogult eniVkü Eötvös Jő/.st-f b ró kuhii'Zminis/,ter már 1870-b 11 b Iiuoztattn, hogy leguhibb ll i- ro 11 országos v-ikok intézete volt volna »1 i Kan dó s ezek 11-*k f»*l:il.i,ását' k’.látá ba is helyezte; akkor midőn erre valóban igen-igen nagy 8'ílMg van az ujri épií- ke/.éss *1 várni több *f nem lehet, ne<n s/.n- b »d n f ivároíb.iii ! (Élénk helyeslés.)

N (gy s/.ükség vau e/enkivül vidék *11- kint ország »s ápdd..ki*it közös dolgozó mőh-lyekre, mint ízt a vakflgyel nz alkotmány h lyivalli á<át megelőzött időben ellenőriző u. n. ors/á'os bizottmány 1852-ben Kimondott a, s a gyüj’ést in őzetekre m *g i< kuzd-jtt*, a I10I ugyanis a vakok intézet**b >1 kikerülő fi - tul növendékek munkájukat ér éke ith*s- sék s ra 'gerősöd isiikig, telj'is kifjlodé- s-ükig társad dali fdüiyj.let és ellenőrzés alatt 1-hessenak«. a/, időb fi tétettek is alapit ványok, az dí ossz *ge azonb 111 8 10.000 írtnál többet in .ig som tisx ki.

Eötvös után jő t Tr f'i-t, kinek, valósítani kellett volna elődje ig Teteit., e 11 1; lye'.t ii'O iban míg az egyetlen iitézítál- 'lainositusát- sem akarta, nem tartv in c'.él- . s'/erílnek a hu n uiit.irim int ízetek 1 *k államkezelés ala v.*t l;t. 1873 bui az m ^gis m *g örtént, az egyetl'*!* vak'ntézet áll-i- liiosiltitott. ; apolda Vagy közü> dolgozó műli*Iy azonban sem akkor, seiu azórul f*l nem idlirAatott.

P. dig u dunk ezen áp dd.dia és dolgozó műhelyekre amid inkább sálksig volna, miután a mi tanrend '/erünk szerint. C'.ak 7 legfeljebb S évig tarlatnak b *nn a növendékek, igy tdiát egé^z fi •- talon, úgyszólván gyermekév *ikb m kerülnek ki az iubízetből, p'dig minél nagyobb az érzéki fogyatkozás az eml)T- b Ti, alinál al-iposabb és huzainn-..tbb ki- kpppzt**té:-r *. Vin szüks'ge, hogy az élelbin mint hisznos emb *r m igállhiss i h dyét ; a kíilf ddön e'pp *n azért 13 —14 évig tar* a tanfolyam, úgy, hogy a vakok az intézetből mint m'glett fufi ik jutu.lk mar ki n külvilágba.

M*gs a k ill'öld ön mind*niitt vaunak ! ápold ik és műhelyek, hol- az iskolából kikerült vakok folytathatják ipaiukat, biztosi ha'j ik megdhetésilket; számtalan azon tár ul (tok száma kü földön, melyek kizí ióli.g a vakok intézet« bői kilépett és onnan elb cáj'o t nűvendékek gondozását tü/dék ki c/élul.

S mi történik nálunk e téren 41 év ala't ? szomorú reá a felelet; sem az állam sem a társad dom néni tették meg a huniaoi-mus ó* c/ivilizátió követelte kö- tele.«ségükat.

Pedig ha a slalislika adatait vizsgálI

] juk, ii'/onn:il szeinb-ötlik háir^maiedoit- ságunk ! Ugyanis Magyarország össz**s

lakosai létszáma volt 1870-b-n 15 512 000 I h*lek, vakjainak száma 13 089 1« 1 *k ;

1890-b‘*n volt la kosaiig link létszám 1 17.463 000 lelek, vakjain ik létszámai 18 363 1 lek. Vall egy.nlen vakintéz'*te, az 1825-hen egyesek áldozatkészségéből •jlapiloU bud.p*s i v lkok intézete, m-ly- 11 mk al iptők 'j • 472 ez *r forint, éviáll imi dorsicziój-i 18—20 ezer forint; a 6 évvel k söbb alapi ott bostoni vakok intézetének évi kamatjövedelme több mint a mi egész alap őkénk, vagyis 524 ez*r f»rint.

Am rik ín ik 62. mi'liónyi lakosság dl íz van ozenkivill 47 v.ikiutó/.e'e s ezek közül 30-nak 3—5 mill ó dollárnál nagyobb alaptőkéje S mégis 100 09J frt évi állam- segelyb' 11 része.-ülnek !

A p irizsi v:»k-**k intézetének évi do- tác/.iój i 140.000 f.t; London városi maga állandóan 7000 vakot, tart és figldkoz- lat ; Franczi a ország 38 milliónyi lakó - ságaból 17.0Q0 s u hmy va^j 1 részére 18 szakiskola van felállítva; Angliának 25 milliónyi lakosságából 2i.800 vak részére 27, Nem -tországn ik 49 milliónyi lako-^ág dioz 29 vak iskolája van, melyekben 2400 gyermeket tanituiak, a többiek P 'dig a népiskolákba járnak ; Szászországban van a vakok előiskoláj 1 4—10 év*s gyerm ;kek részén; Bíc*nek 4 nagy intézete és egy kisdedó vod «j 1 van vakok részére ; Prágab m 3. Linczb mi 2, Grácz- bau, L*mbergbjn, Brünuben, teh it. Au zt- ria majd minden nagyobb városábin van 1—2 rakiutózet, csak n «künk van egyetlen intézetünk, közös dolgozó műhelyünk és 4poIdánk pedig egyáltalán nincs.

A budap *sii egyetlen intézet évi do- tácziója is oly szerény s az előirányzat még rendesen p-orbittatni szokott, ngy hogy az intézt-tben még a 'legsürgősebbekre is alig kerül. 40.000 frtos budget mellett a mí iiszton k öltégvetési indokolás szerint 4000 frt szükséges és elodázhatatlan tul kiadás volt, a nagy takarékoskodás mellett a múlt évben fellépett az intézetben a görvély, melyuek olyan súlyos esete is konstatáltatok, hogy egy növendékei h iza kellett távoztatok Ilyen nagyfokú takarékoskodásnuk mely az egészség rovására történik, állami kezelés alatt adó humanitáriu' intézetnél előfordulni nem volna szabad. (Úgy van, úgy van!)

A miniszteri j len rés szerint fellép itt az intézetben a kanyaró is s ez alkalommal kitűnt, hogy a mai egészségügy? követelményeknek megfelelőiig a beteg gyermekek elkülönítése az intézet szűk helyiségei és rossz beosztásánál fogva lehetetlen.

Könyvek dolgában is a mi vakiniéze- tünk minden létező intézet mögött all, mert úgyszólván a legszükségesebb tankönyvek híjával van ; mindössze 5 olvasókönyve yan s ezekből is az egyik már alig használható, a vak.pk tankönyveivel foglalkozó sajt<5 pedig egyáltalán njnes nálunk.

Dicséret illeti 3, t. miniszter urat azou legújabb tónyeiért, melyek kiéi egyik fiatal tattár hazánkfiának a vakok részére késvitplt s 77-.I fóifiA- pl !»>• ‘;1litolt uj üisiBinaju tei'kcpskat iu«ií«zereiíte i a rakok intézeténBk ajándékozta. (Hblyeslés.j ... i

A opesti rakok intézste ezen hiányok duozéra mégis sok dicsőséget vívott ki rangénak, nemcsak itthon, de | kiltföld előtt i--. In hon azzal, hogy fennállása óta több mint 1000 szerencsétlent tett önállóvá, kereseten-Síé s k ;p ki nem- zet(luknak Horváth Atillit n legnagyobb vak zen .szerzőt; Kü lüldön ped'g azzal, hogy a piri/.í«i kiállitá>on ax ar.my érem: a loudonin a dic'érft érem és bécsin az «*rd m ér!ifi kivivasábm részesül'. Mindezen ténykörülmények igazolják azt, hogy ezen intézet méltó az áll nn és társadalom hazafi is támogatásán. (El Mik hülye-lés. U/y Viin! úgy vaui) .

Kö/okta'ásilgyilulc az alkotmányos élet visszaállítás i óta folytonos változá>oknak, kisérlotezéseknek van alávetve: az általános vakn-velészot terén azonban a 25 év Morgása alatt semmiféle kezdeményezés sem történt. Pedig a lefolyt. 2d év elég lehetett volna legalább arra, hogy ez irányban is történjék kísérletezés. Ni- m-tors/ágb .n 1881-ben kimondatott már a, vak gyermekek népiskolai kötelezettsége. 1883-bm pedig a tartományi tör- vényhozáíok kötelességévé tétetett n szik- i'k'daknak tartományokként való f dalli tása.

Jó hatása önnek; n-m iá in ir.i l el soká, mo taz u‘o!só n p számi il »is adatai sze- rinr. késégkel-nní t‘teteti*, hogy mily kevés olt mv aránylag azon vakok szám i, ki< okialat^ban nem részesülnek s mily n így azok .«zinn. kik tanítás folytán ke- re>etk. piss**, önállóvá tétettek.

Na’unk Ivrmészetesen legfiihh akadálya ennek mi még, hogy néptanítóink nincs n:k kép isiivé vakokat, sikerrel oktatni. M nd ndilig aziibin, mig a vakok népiskolai kötelezet sége törvenyhoz ísilag ki nem mond itik. u:ptaui‘óink nem is fognak a vakn^velészettel foglalkozni. Az is teriuíszetes, hogy ha ez meg is fog történni, a vakok sohisera fognak népiskolákban olyan eredményt felmutathatni, raiuhi vakok intézetében neveltetnének, csakhogy semmi eredmény és közép zerü vugy kielégítő eredmény kozott mindeneseire nagy a különbség, ilyen eredményt p dig k«"nnyü szerrel el lehet érni. Mielőtt ezen törvényhozási intézkedések megtétetnének, a miut a siketnémák részére felallittandó s elő kelle készít- ni a talajt a vakok neveléséről, tanításáról és velők való bánásmódról népsz'TÜ-m Írott kézikönyvnek a lelkészek es néptanítók között lee.ndő szétosztása által.

Hogy a czivilizátión ik, a népnevelésnek, helyes köz-gó'Zségttgyi intézkedéseknek okszerű bábászuti rendszabályoknak, mily állásos befolyása van a sz°naek ép megőrzésére, azt a számokon alapuló tapasztalás a statisztika adataival minden kétségen felül helyezte.

A czivilizáiió folytán Eszak-Araer kában 30 év alilt mijd egy harmad ré\z- szel, Szászországi) m 2 évtized alatt 40 °/0-al Bp dfc a vd«ok létszáma. Franczia- és Ném«*‘or-zágban ezrivel kevesbedett u vakok Mtszam i 2 évtized alatt a nép *s- seg szaporodása daczára és szízával szaporodott azon önálló és saját ktizemun- kája után élő vakok száma, kik a vakok intézetében nyert nevelés és tanítás folytán ulamizsn.i-keny rro nem szorulnak.

Nálunk M igyarorszígoo, fajdalom, sem a népnevelési, sem a közegészségügyi, sem a talaj-vj>zonyok s egyíbb társadalmi viszonyaink nem olyanok, ra^ly^k az igen sűrűén előforduló megvakulás okainak ellene működnének.

30 év alatt fiO ez-T hiján 2 millióval szaporodott csak nálu ik a lakosság száma,

a vakoké elleubsn 20 év alatt 5000-el szaporodott; százalékban k-fjozve míg- egyszer annyi a vakok szaporulata, mint az egy bb lakosságé, a mi kétségtelen következmény kép állirji elénk, miszerint törvényhozási intézked ísek szükségesek uhhoz, hogy a sűrű meg valtulásökfiak elej^j i vétethessék; (Úgy van! Úgy van jj tör- | vényhozási intézkedések szükségesek, hogy a vakok népiskölai kötelezettsége kimou- dassek; hogy a gyermekkorban megvakultak és a vakon szülöttek kellő ke'p *z- tetésben részesülhessenek, (Úgy van! Úgy van!) törvényhozá>i intézkedések szükségesek,' hogy a kenőbb megvaku’tak valamely int.ézetbi felvétethessenek s törvényhozási intézkedések szükségesek, hogy a n-piskótákban szélesb teh its igét eláruló vak növendékek szakiskolákba felvétethessenek. Végül, hogy a vakok oktatói tanítására képezdék állíttassanak. (Helyeslés.)

Az elég időszerűtlenül felvetett egyházi kérdések előtt napirenden volt és kell, hogy napirenden maradjon a közigazgatás feiidezé-e. Szerény véleményem szerint a kQzségek renfiezéséyel egyidejűleg kell a vakügyet jrendezui 5{^gyarorszár gon és pedig Ligy közegészségügyi rpint tanügyi szempontból. (Úgy van! helyeslés.)

Éhekhez pedig legelső sórbap szükséges a magyar állam méltóságának a pi- vilizáoió és humanizmus követelményei? nek megfelelő mintaintézetnek a fő? és székvárosban sürgősen való felállítása, berendezése, (ügy van ! úgy van!)

A millennium egyik kimagasló kulturális alkotása lehet az uj állami vakok intézetének ünnepélyes felavatása. (Élénk helyeslés.)

Azt a valóban igen szerencsésen megválasztott és az intézeti alapokból megvásárolt FÍ8chbof-féle telket ne iparkodjék a t. miniszter ur, mint ezt jelentéséből tapasztalom, bérbeadás utján kamatoztatni, hanem a rendelkezés alatt álló 300.000 frt tőkéből kezdje meg annak azonnal való alapozási és rendezési munkálatait 8 az építési hitei kikérése iránt, a törvényhozás előtt még ez év folyamán intézkedni kegyeskedjék. (Helyeslés.)

Tegye meg első sorban kötelességét s téren az állam, majd megteszik azután kötelességüket főpapjaink i*, s utánunk a mi keleti biztatásra szoruló társadalmunk. (Hely sjés.)

A mplt éyi horváb országgyűlést megnyitó trónbeszéd kellően hang-i^lyozta már $ vakok intézete felállításának szükctr. s :,g *t ; *i ?'«»megyénél nJm n . ry.a-M Szászorsvág legalább hatszor «annyit f i I már a vakokért, mint mi, kik, ha a vat ügyet tekintjük, sem civilizált, 80(n berendezett keresztény társadalom »czim méltók nem vagyunk.

A görög pótló tanfolyam elven délé helyett, mely nz államnak, úgy mint ** egyes hitfelekezeteknelc és intézeteknek sok százezer forint felesleges költaé&«i okozott, sokkal üdvö^ebb lett volna e/e« összegeknek az ország egyes vidékei vikok intézete, ápoldák és dolgozó mű helyek felállitasára leendő fordítása irá^j való intézkedés s a vakok Ügyének újból divatossá tételo.

Magyarországon minden kullurálii S r^kvésből divatot kell csinálni; a vakok ügye divatos-á tételének egy kiváló módj* volna, ba az igen tisztelt miniszter |§ felkérné Magvarország herczegpri mását s a többi felekezetek legfőbb egyházi mól'óságai*-, hogy évenkint egyszer, p. 0 a nemzeti ünneppé emelt Szent*István I napján Magyarország összes vallásfeleke.

I zeti templomában a vakok részére fájl. állítandó intézetek és dolgozó műhelyek részére gyűjtések rendeztessenek ! (ÍJe. lyeslés.)

S az áldatlan el keresztelési rendelet helyett, mely hazánk ez idő szerinti zn. varainak egyik legfőbb kutforrását ké- p*zi, s ép azért mielőbb visszavonandó üdvös lett volna, vagy üdvössé válna q magy. kir udvari kancellária 1836-ik évben kiadott rendeletének megújítása mely a végrendelkező papságnak kö'e- lességévé teszi végrendeletében a vakok intézetéről való megemlékezést, melyet fájdalom, az u'olsó évtizedekbin mindinkább figyelmen kivíll hagynak végrendelkező főpipjaink. (Helyeslés.)

A bókebirói szerepre sohase vállalkozó zék hívatlanul a t. kormány az egyes vallá felekezetek között s ne törődjék az- zal, hogy a haza egyik vagy másik gyermeke minő vallásban neveltetik; hanem azon fáradozzék, hogy az egyházaknak egymáshoz való kívánatos viszonya és az ország belbékéje meg ne zavartassák, az erkölcsök nemesbittessenek, a humanitárius törekvések minél nagyobb körben érvényesülhessenek s a közoktatásügy minden irányban előmozdittassék s ezzel kapcsolatosan a vakok ügye is Magyar-*" országon végre rendeztessék.

A vakügyet a t. korrníay és törvényhozás figyelmébe ajánlva, a tételt meg- szavazom (Albaláuoi helyeslés, a szó no-1 ko*. számosán üdvozlik.)

A tételt elfogadták.

A magyarorszagi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete veszprémi fiókja.

Hullám-emlék.

A munkások országos rokkant- ? és nyugdíj-egylete veszprémi fiókja 1-só gyűjtése a H u 11 á m-emlékkó költségeire.

•Adakoztak: Suppán Antal 20 kr., P.ebános Ferencz 10 kr, Igonda József 20 kr., Nagy István 10 kr., Mózner Ferenczné 20 kr., Eszterhay Ignácz 20 kr., Remler János 10 kr., Nagy István szabó 15 kr., Czinkán Péter 20 kr., Todorán Pál 10 kr., \ Horváth József 10 kr., Hopp Sán- ; dór 10 kr., Svarcz György 10 kr., ] Fuo János 5 kr., Haha Ferencz 10 kr., Horváth Dezső 10 kr., Ebei" Károly 10 kr., Husvéth Gábor 20* kr., Végh Dezső 50 kr., Lukácsy István 20 kr., Nemsitz Ernő 20 kr., Iteif Ignácz 1 frt, Takács Szilveszter 30 kr. — Összesen; 4 frt 40 kr.

Mely összeget az egylet pénztárnoka a „Veszprémi Független Hírlap* szerkesztőségének adott át kezelés és nyugtázás ezé íjából.

Veszprém, 1898. márcz, 34,

Lukácsy István, Takács Szilveszter,

önök. ^ titkár.

Husvéth Gábor,

p 'nztárnok.

Vasútépítés suttyomban.

Veszprém, márcz. 24. Úgy halljuk, hogy a vasúti bizottság I héten ülést tartott a vas- utügyben s ez alkalommal is pro és contra vitatkoztak Szabó Imre ama javaslata fölött, hogy a város egy negyedmillió frt áldozatot hozzon erre a koczka-vállalatra.

I bizottság eluöke, qgy látszik, jobbrjak látjq,, a pyilvánqeság lehetíj kizárásával letárgyalni a vasiét-'"- Ügyet, meyt irodánkat ezúttal mjég Csak a polgárrpesteyi hivatal utján sem értesítették e gyűlésről, így erről bővebben uem is szólhatunk,

| csak hallomás után konstatáljuk, hogy Rainprecht Antal püspöki kormányzó Szabó Imre minden adatát s számszerű kimutatását meg- czáfolta.

Hogy szép suttyomban akarják 1 város nyakára szavaztatni a 250 ezer frtot, erre vall az is, hogy a megszavazást jelző hirdetményt sem küldte hozzánk közlés végett a hatóság, hanem dob s kifüggesztés utján tette közzé.

Megreparáljuk a jóakaratot s ide- igtatjuk a hirdetést.

Tessék jól raegbetüzni | aztán — elfelejteni.

]?728,

18Ö3. k. i.

X3*ixd.etm.érL37‘.

Közzé tétetik, miszerint rendezett tanácsa Veszprém város kép vili