Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-02-25 / 8. szám
(©OOOOÖÖÖOOO^ Ves zprémi Független Hírlap. Szombat, fabr. 25. I ! n h§ lél szí | Bj e| AJ 9 Ve m| Ve Má: 845 Hanem ha a alapon in „'adó egyszer csak temeti fertöjé építőit, a lelki emberismeretbe nyokat — mini felekezetnélküli kor magukra Pedig így 1 .n, az ily morális bo'ond Bábel-világ edül s maga alá Babel lelketlen satnya, világ- és kuka vak kormá- a mi mostani derék kormányunk is : ak- vessenek. lesz. Csak rengessék tovább is vakmerőén a társadalmi béke, a családélet s az egynáz sarkait. ... Ceterum censeo, esse délén- dam ... Kompolthy Tivadar. A Balatonvídék mentése. Veszprém, febr. 25. Sokszor volt már alkalmunk méltányolni, a nagyvázsonyi kerület orsz. képviselője dr. Ováry Fe- rencz lankadatlan ügybuzgalmát, melyet — mint nem is partvidéki érdekelt képviselő — önzetlen hévvel fejt ki úgy az elszegényedett I szét- zűllö parti népek megmentése, mint általán a Balaton-kultusz hatékony fejlesztése érdekében. Igazi lelki örömmel regisztráljuk a derék képviselő abbeli újabb lépését, hogy a parti megyék képviselőivel együtt emlékiratot intéz a földmivelési tárcza tárgyalása alatt a kormányelnökhöz, melyben az elpusztult nép fölsegélését sürgősen kérelmezi. Lekötelezte ezzel az egész partvidék sok ezernyi népét s hisszük, hogy üdvös lépésének foganatja is lesz. Az emlékirat igy hangzik : tál meghatározandó szőllőfajok cul- tiválandók. 3. Azon területek részére, melyeken az újra benemesités sikerülni fog, 5 évig kamat nélkül, azután pedig 23 évre 6% törlesztésre kölcsön volna nyitandó. 4. Azon területekre néz .-e pedig, melyeken az újra benemesités nem sikerülend, a dohánytermelés volna engedélyezendő; végre 5. A balatonparti vasút volna mielőbb kiépittetendő. Ezek után a Balaton-vidék munkás, becsületes és értelmes népét nagyméltóságod kegyes jóakaratába ajánlva, kitűnő tisztelettel maradtunk Budapest, 1893. évi február hó 15-én. Alázatos szolgái: Csigó Pál, Dr- Óvary Ferencz, Szabó Imre, országgyűlési képviselők b) ’’nyingi járás bizottságául: Lintn öándor, Vertheim Hermán, Bibó I íes, Heonel Károly, Vert- heim Imre, Tóth Ede, Fischer K.'roly, Purgly László és Balassa Lajos. c) Deveeseri járás bizotts jáül: gróf Erdődy Sándor, gróf Zichy István, Szalatkay Istvá , Bohn Gyula, Reé Jenő, Joseffy Jenő, Keller Pál. d) Pápai járás bizottságául: Veber Rezső, Ihász Lajos, Valla Géza, Valla Gyula, Berger Gábor. e) Zirczi járás bizottságául: Hunkár Dezső, Aigner Sánuor, Gyurkovich József, Bendekovics Adolf, Czacher János. A minimum oszt. ért. írtban A maximum oszt. ért. írtban Egyesült államok 819—1365 Angolország 900—1800 FraDcziaország 400—840 Porosz I Wörfcenb. 540—1200) most Bzomoru gődő lakosság leg biztositan A magas k telten bátorkc Nagyméltóságu m. kir- Miniszterelnök Ur! Székfoglaló beszédében hangsúlyozni méltóztatott, hogy a filloxera által kipusztitott szól' 5k újra leendő beültetését s e en a vidékeken a szonyok között ten- ígélhetését lehetö- yeskedik. .ny iránt bizalom- Lnk Nagymt, íróságodhoz fordulni, s azon 25,000 cat. holdnyi területen szóllőmüvelésselj foglalkozott nép, a Balaton éjszak- nyugcti partján Veszprém és Zala- megvékben elterülő vidék érdekeit kegyes pártfogásába- ajanla/ni. Kétségtelen, hogy ezen vidék borterméséért évenkínt legalább is I—5 millió forint folyt be a szomszéd örökös' tartományokból eÜrä külföldről; , kétségtelen, hogy mintegy 100— 120 ezer ember közvetlenül és közvetve élt a balatonvidéki bortermésből ; kétségtelen, hogy az állam éven- kint szöllőíöld-adó czimén igen jelentékeny jövedelmet húzott, mi most alig egy. hatodara szállt ala; kétségtelen végül, hogy a hol- dankint 1000 forintos, 500 forintos és 300 forintos szóllóföldek 100 forintra, 50 írtra sőt 20 forintra szálltak alá. Ezen szöllőterületek háromnegyed részben oly lejtős hegyoldalakon fekszenek, melyeket más művelési ágra, mint szőllő, dohány és komló, használni ■ absolute lehetetlen. , Ezen vidék szántóföldje oly kevés, hogy a lakosság kenyerének negyedrészét sem képes megtermelni. Ezen 7—8 esztendő, mióta a szőllök a filloxera pusztításai folytán végre teljesen kivesztek, a virágzó múltban összetakargatott kis tőkéket legnagyobb mérvben felemésztette. A kísérletek, melyek az amerikai ha! ■ Hzőllőmüvelés meghonosítása körül Mi] ] eddig tétettek, elegendő eredményt sér felmutatni nem ftu. /án, bizalmat Ma népünknél nem ..eltettek. ha; A kivándor 'vről-évre nagyobb irá jjri mérveket ölt v, bogy az újabb nel ültetések kér i. vitele után kétké; i ségtelen műt siiézhiány fog beke| ; állani. lék j Sürgős és e ^odázhatlan szükség véf tehát hazánk ezen ’egszebb és bortermésre legértékesebb vidéke bajainak orvoslása, melynek czéljából kötelességszerüleg tárjuk fel nagyméltóságod előtt a szomorú viszonyokat s egyúttal a módokat, melyek szerint hisszük, hogy ezen bajok orvosolhatók lennének s ezek a kővetkezők: 1. Kizárólag a Balatonvidékre alkalmazandó volna egy vándor-tanár, í -.szőllóbirtokosokat és munkásokat ( oktathatná az ellenálló amerikai szőllőfajok ültetésére és kezelésére. 2. Minden balatonvidéki községben — községi kezelés alatt — amerikai szóllőtelep volna felállítandó Ég ott qsupán az ottani talajviszonyoknak megfelelő, állami közeg álMegyénk s a milleninmi kiállítás. Veszprém, febr. 25. Jeleztük annak idején, I hogy az ezeréves jubileum alkalmából megtartandó országos kiállítás ügyében, megyénk is gazd. kiállítási motiót indított meg. Erre vonatkozólag közli a pár nap előtt kiadott megyei gazd. egyleti „Értesítő“ az ez ügyben tartottl egyleti gyűlés alábbi határozatait: Rainprecht Antal mint a tervezett országos kiállítás veszprémi bizottságának elnöke i Nagy Iván titkár az október hó folyamán tartott közgyűlés megbízásaiból beterjesztik az egyesület, illetve a kiál- llitási bizottságnak a kiállít u érdekében megindítandó mozgalmak egyelőre főbb vonalakban körvonalazott tervezetét: A közgyűlés a beterjesztett s részletesen megismertetett tervezetet általában helyesli, azt elfogadja s kimondja, hogy: 1-ször. A kiállítás teljes sikere a vármegyének is kiváló érdeke lévén, (szives közreműködés s támogatásra a vármegye közönsége is felkéressék. ■ 2-szor. Járásonként külön végre- Thajtó kiállítási bizottság szereztessék, mely bizottság a járás területén nemcsak az érdekeltség felkeltésére hivatott, hanem tisztében áll egyúttal a járás gazdaközönségét a kiállításnak megnyerni^ á ETál- litás ügyét ott előmozdítani s vezetni, valamint általában központi végrehajtó bizottsággal egyetértőig a kiállítás teljes sikere ér-J dekében intézkedni. A járásikiállitási bizottságok elnökeiket maguk választván meg. 3- szor. A járási bizottságok tagjaiból, esetleg más érdeklődőkből alakítandó egy központi végrehajtó bizottság, melynek elnöke az egyesület október hó folyamán tartott közgyűlése alkalmával már megválasztott Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó ur. A központi végrehajtó bizottság az összes működés egyöntetűségét vezeti, érintkezik az országos körökkel, esetleg a kormány s hatóságokkal, ez gyűjti ösz- sze s rendezi a kiállítandó tárgyakat, a vezeti az egész administratiőt, valamint az országos bizottság megállapodása I közleményei alapján megállapítja az ö?szmüködés teljes programmját. 4- szer. A kiállítástól előre láthatólag bár még két év választván el, mégis tekintettel egyik esetlég kedvezőtlen év estélyeire, — mi a kiállításban való sikeres s méltó neg- jelenését tetemesen megneb z.tené, — kimondja a közgyűlés, hogy az előmunkálatok már az 1893-ik év elejével megkezdéndők, s a kiállítandó tárgyak már a jövő évben gyűjtessenek. 5- ször. Mihelyt az országos bi zottság teljes megállapodásra jut, I kibocsájtja programmjait és felhívásait, úgy a központi mint a járási bizottságok haladék nélkül kezdjék meg teljes működésüket. 6- szor. A kiállítás sikere s az eljárás egyöntetűsége érdekében az egyesület titkára lehetőleg a járási bizottságok működésében 1 azok ülésein is részt vegyen. 7 -szer. Úgy a központi, mint a járási bizottságok esetról-esetre magukat határozatlan számig kiegészíthetik. Megvdasztattak pedig a közgyűlés által: a) A központi s egyúttal a veszprémi járás kiállítási bizottság tagjaiul: Lakat Mihály, Hankóczy József, Lakat János, Pnrgly Pál, Ud- vardy Gyula, Rottermann Károly, Sáner János és lovag Freystädter Jenő. A „Stefáűia“-yacht-egyletről. Veszprém, febr. 25. Előző hírlapunkban jeleztük, hogy az eddigi igazgató Szarvassy Sándor leköszönvén, a „Stefánia“- yacbt-egyleti „gondnoki* állás meg- szüntettetett. Egyúttal megválasztatott vice-commodorenak ifj. Á d á m Károly budapesti háztulajdonos s nagykereskedő, egyike a .magyar sportvilág legkipróbáltabb s Animálta bb tagjainak. Az uj vicecommodoré a héten végezte be titkárával I G y a p a i Nándor intézővel a haiógyári s clubb- házi leltározást oly pedáns lelkiismeretességgel, hogy minden egyes tétel iránt, külön, saját maga is meggyőződött. A „Stefánia“-vitorlás-egyletet sokan egyszerű privát sportvállalatnak ‘ekintik, pedig valójában nagyhiva- ! su közintézmény a z ; m a g- va s iskolája a Balaton kifejlesztendő vitorlás h a- jófl otti 1 Íjának. E szempontból bírálandó el s méltánylandó a Bal'ton népei által. Megnyugvással jelezzük, hogy A d á m, i í uj vice-commodore, a tapasz lt világfi éleslátásával számos oly rt n-intézkedést léptetett életbe, melye egyrészt a nagy egyleti befektetést gyümölcsöztetni, mi ’-részt magát az egyesületet népszerűsíteni (mire bizony nagy szüksége 7an!) lesznek hivatva. így leszállítja nemcsak a hajó gyári egységes árakat, de úgy | csónak, mint a yacht bérleti dijja- kat is. A yacht-bérlettt ezután úgy egyszerűsíti, hogy kikötőről-kikötóre (tekintet nélkül az időre) állapit meg viteldijakat, cl.által az czél éretik cl, hogy bármely parti-fürdő társaságai eleve tudhatják, hogy például Kenéséről Siófokra vagy Badacsonyba mennyiért megy velük a vitorlás yacht? A csónakpartot több ujj csónakkal szapoiPja I mintegy 8—10 csónakot el is ad a többi parti fürdőknek, megszüntetni akarva azt a panaszt, hogy Füredn 1 nem lehetett csónakokat venni. Egyszóval — mint a 3i'.aton- tavi Gózhajózási társaság — úgy a Stefánia-egylet is számos üdvös reformot léptetett életbe derék vieze- kommodorja aegise alatt, hogy a Ba- latonkultnsz eszményét mielébb diadalra segítsék. Legyen törekvésükön Isten áldása! Bajorország Szász királyság Románia Brazília Svájcz Ausztria es tart. Horvátország Magyarország 504—1320) 510—1100) 432—1080 400—700 320—450 300—800 400 200—300 2790 1728 800 1065 720—980 lesz 510 A kultur-államok néptanítóinak fizetése, különös kintettel a minimumra. teMiután a közokt. minister ur a néptanítók fizetésének rendezéséről szóló tör- érjjaTaslat bizottsága tárgyalása alkal- . val kimeritőleg nem foglalkozott a más ál'írnok tanítóinak fizetéseivel, tehát, nem végzek — szerény nézetem szerint fölösleges munkát, ha foglalkozom e kiváló fontossága minimammal. Ha végig tekintünk a különböző államok, tartományok, kantonok tanítóinak fizetési minimumain, úgy találjuk, hogy ez a legtöbb helyen két szemhatár között mozog, me j eknek r gyike a magaslatát, a más* . 1> hető legkisebb alacsonyságát jelöli. ulfiófoku minimumokkal az ösz- pzes v* .kát le nem tett segéd* és rendes tanitók ; a középső és felső m:nimu- mokkal a vizsgázott tanitók dijaztatnak. Francziaországban 5 minimum v Romániában és Brazíliában kétféle minimum található, az egyiket a falusi, a másikat a városi tanító kápja. Magyarországon szintén 2 minimum van. a 200 és 300 frtos minimum. Horvátországban csak egy minimum van. Több országban a helyi viszonyoktól vagy a lakosság számától függ a minimum magassága. „A hány ház — annyi a szokás.* Ausztria tartományaiban és Eszakamerikában a nő és férfi tanitók fizetése közt 90°/0-tól 60%-ig is lemenő differentiát találunk. Midőn a különböző államokban ily szempontok szerint rendezett minimumokat találunk, szükséges mind az alacsony, mind a közép, mind a magas minimumokat tekintetbe venni. E nélkül minden hivatkozásunk, indokolásnak, bírálatnak egyoldalúvá válik. A minister úrtól ily irányú indokolást örömmel vennénk, mert leplezetlenül tárná fel a mi elmaradottságunkat más államokkal szemben, mert csak azt a sebet lehet gyógyítani, a melyet az orvosok láthatnak. De most térjünk át a nevezetesebb államok minimumainak kimutatására. A minimum és maximum határa a kővetkező államokban csak megközelítőleg mutatható ki : 1. Portugáliában 336 frt és 700 frt között váltakozik a tanítói fizetés. 2. Spanyolországban 250 és 800 frt között. 3. Olaszországban 200 és 480 frt között. 4. Oroszországban 323 és 404 frt között. 5. Belgiumban ? ? Ausztriában a tanítói fizetések tényleg magasabbak jóval, miut nálunk. Csehországban a fizetési minimum pedig 600 frt. Poroszországban, mely ország mint ismerte föl a népiskolának az állami belterjes fejlődésére való nagy hatását, az uj iskolai törvényjavaslat szabad lakáson kívül 1000 márka kezdő fizetést állapit meg. úgy, hogy az 1600 márkáig, vagyis 600—960 forintig emelkedhetik. Baden nagyhercegségben az uj népiskolai törvény 1100 marka kezdő fizetést (660 frt) 27 évi működés alatt 1800 márkára emelkedőig (1080 frt) állapit meg. A német birodalomban a vidéki tanítók fizetésének átlaga 855 márka (512 fn)f a varo* | sitiké pedig 2250 márka (1350 fri). Schaff- hau-ten Briton törvényjavaslata igy kívánja rendezni a tanitók fizetését: A 8 osztályú elemi iskolában a tanitók fizetése 1400 frank (560 frt), 1500 (600 frt), 1600 (640 frt), 1700 (680 frt), 1800 fr. (720 frt); a hót osztályúban 1400 fr. a legkisebb, 1700 fr. a legtöbb; a hstosztályú- baa basonlóképen, az öt osztályúban 1400 fr. a legkisebb 1700 fr. a legtöbb; a négy osztályúban 1400 fr. a legkisebb, 1600 frank a legtöbb; a háromosztályúban 1400 frank a legkisebb, 1600 frank a legtöbb ; a két osztályúban 1500 frank a legkisebb, 1600 frank a legtöbb; az egy osztályú vagyis osztatlan iskolában a tanító fizetése 1600 frank. A tanítónők a jelzett fizetésnek 4/5-ét kapják Itt hivatkozom még V e r é d y Károly budapesti kir. tanfelügyelőnek a Magy. Paed. m. é. 1—2. számában közölt adataira is szóról-szóra : „Különben a tanitók javadalmazása öszsze- függésben van atanítás eredményével. És ha a német tanitók fizetése, különösen az inteligens városokban, folyton emelkedésre vall, az annak a helyes igazságnak általános méltatására vezethető vissza, hogy jó munkaerő csak jó jövedelm ezés mellet biztosítható. E tekintetben nézetem a», hogy a kérelem indokolt, mert tartóságunk erre üdvös munkálkodásával rászolgált. És hogy kérelmünket e mellett szerény igényűnek tartom, azt csak néhány fizetési skálával akarom igazolni. A berlini elemi iskolai tanitók hét fizetési fokozatba vannak beosztva ez idő szerént. A. fokozat a következő: l. fok. 1600, II. 1900, III. 2200 és 2300, IV. 2500 és 2600 V. 2700, VI. 3000, VII. 3300 márka. Érdekesebb ennél a lipcsei elemi tanitók javadalmazásáról szóló kimutatás. Az ideiglenes próbaidőre meghívott okleveles tanítók évi fizetése 1350 márka, az elemi iskolai igazgató-tanítók évi javadalmazása, alkalmaztatásuk első évében 4500 márka, ötödéves pótlék pedig 300 márka. A tanitók javadalmazása akként van biztosítva, hogy az a szolgálati évek szerint van tagolva és pedig 1—5 évi szolgálat alatt 2100, 5—10 évig 2400,10—15 évig 2700,15—20 évig 3000, 20.—25 évig 3300 és 25—30 évig 3600 márka évi fizetést kap minden rendes tanító. És ez a javadalmazási fokozat nem is tartozik a legjobbakhoz, mert mert ennél pl. a frankfurti sokkal kedvezőbb.* ' Sőt, hogy egészen közel fekvő példát említsünk, a mi Horvátországunkban (mely népoktatási!gyét az anyaországtól függetlenül intézi) a fizetési minimum 400 frt, hét izbeni 50 frtos korpótlékkal; tehát 750 írtig emelkedhetik. így szégyeníti meg a kis, de nagy Horvátországért rajongó tartomány — az anyaországot, a nagy magyar királyságot! Igaz marad tehát, hogy Horvátország az európai népek között az utolsó, de Magyarország az ázsiai népek között — a kultúra terén — az első. És ez adatok nem légből kapottak, megegyeznek azok a Yerédy Károlv-fóle „Pedagógiai Encyclopedia* adataival. A föntebbi kimutatásból minder józan eszü ember beláthatja, hogy az államok egész sora már rég megelőzte Magyarországot. Romániában a falusi tanitó 432 frtpt, a városi 1080 irtot kap. A törzsfizetés 15%-kal öt év után, 30%-kal tiz év után, 10%-os ötödéves korpótlékkal kellene dotálni. Követeli ezt az ország szomorú helyzete, elmaradottsága és végre a tanitók titkolt nyomora. Szabó József. A pápai honvéd-emlék. \ Pápán felállítandó honvéd szobor érdekében Veszprém-vármegye alispánja által kibocsájtott gyűjtő ívik közül ez ideig újabban a következük érkeztek be az alább felsorolt adományokkal együtt: Kenese község 1 frt M. -Barnag „ — | Öskü I 1 » Dóba I i „ N. -Szőllős I — » 84 71 50 70 91 kr. Baross-szobor. Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter szobrára Veszprém- vármegye alispánja által kibocsájtott gyűjtő ivek közül ez ideig újabban a következők érkeztek be az alább felsorolt adományokkal együtt: Salamon község — frt 40 kr. Padrag . 2 „■ 4|6 „ P.-Miske , Halirnba Oékut Eöcs , Márkó , Rátóth , Vörösberény , M.-Barnag , Vilonya , Nagyvázsony, Kiskovácsi „ 10 37 70 78 25 50 50 35 59 81 45%'ktd 15 év múlva és 60°/0-kal 20 év alatt emeltetik. Oroszországban, a hol a tanítókat veszszőzik ée Szibériába küldözgetik, a hol a tankötelesek alig 1 %-a jár iskolába, ott is magasabb fizetést élveznek a tanítók, mint a mi 300 frtunk. Általában 200—250 rubslt kapnak a mi 323 frt 80 krnak és 404 frt 75 krnak felel meg. Az európai államok között Magyarország legkevesebbet költ a népoktatásra. Az a kis lakosságú Belgium is költ annyit a népnevelésre mint Magyarország összesen. Spanyolország 2 szer, Olaszország 3-szor, Poroszország 5-ször, Franciaország 7-szer, Angolország 9-szer anoyit költ évenként a népoktatásra mint Magyarország. íme ezekből is látható a szomorú való állapot. Szegény — beteg — Magyarországban mindenre bőven telik, csak a népoktatásra nem. Végül megjegyzem, hogy ha Magyar- ország a müveit államok között a néptanítók fizetése tekintetében csak a közép helyet akarja elfoglalni, akkor is a segéd tanítókat faluhelyen 400 frttal, városban 500 frttal, a rendes tanítókat faluhelyen 600 frttal és a városban 1000 frttal és Pályázat a Budapesten és Kolozs-Monoetoron tartandó eyümölcaészeti tanfolyamra. Budapesten (a budapesti m. kir. vinczeliériskolábaD) folyó évi mar- tiu3 20—29 és Kolozs-Monostoron (az ottani m. kir. gazdasági tanintézetben) folyó évi april hó 4-13- ig gyümölcsészet: tanfolyam rendeztetek. Czélja ezen rövid tanfolyamoknak : a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fateoyésztés iránt érdeklődő faiskoia-kezelő tanitók a faiskola-kezelés és gyümölc3tenyész- beu úgy elméletileg, mind pedig főleg gyakorlatilag szakszerű kiké- peztetést nyerhessenek; — b) hogy a tanfolyamot végzett faiskola-kezelő tanitók közül később a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyen-k kiszemelhetek ; és végre — c) hog) úgy a gyümölcs- termeléssel foglalkozó földbirtokosoknak, mind pedig a magán-, uradalmi-, egyleti- és községi kertészeknek alkalom adassék arra, hogy a gyümölcsfa-nemesítés, kezelés és ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek. Úgy a budapesti, mint a kolozs- monostori tanfolyamra csak 16 tanitó vétetik fel, a kik egyenkint 15 frt utiátalányban és l frt 50 kr. ellátási díjban fognak részesittetni. — Felhivatnak tehát azon községi faiskola-kezelő tanitók, a kik ezen tanfolyamban résztvenui óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket — a melyben életkoruk, nyelvismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésük felemlítendő és ezen körülmények a közvetlen iskolai hatóságuk által igazolandó, — f. évi mártius hó 1-ig a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz közvetlenül felterjesszék. — Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. A most emlitett tanítókon kivül mindegyik tanfolyamra fel fog még vétetni 4—6 földbirtokos, kertész vagy magánzó is, akik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi martius 1-ig közvetlenül a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz küldjék be. — A tanfolyamot bevégzett hallgatók elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete. BEunkástáraak! A munkásoknak egy, már rég óhajtott intézménye alakult meg „A magyarországi rokkant- és nyug- dij-egyleté“-vel. Az állam a közelmúltban gondoskodott arról, hogy a munkások testi egészségének megóvása lehetőleg bizlosittassék, törvény által tette kötelezővé a betegsegélyezést. A munkásokat védő törvények, meg vagyunk róla győződve, nem érhetik végöket a kezdetnél, mindazáltal, mi egyszerű munkások, nem várhatjuk azt, mig a törvényhozás segít bajainkon: hanem mi magunknak is, saját érdekünkben, tennünk kell valami^ A betegsegélyezés biztosítása után első és fókérdés - a munkásoknak öregség, munkaképtelenség esetén való segélyezése; meg kell óvni az egé9Z életét terhes munkában tö g munkást attól a keserves kenyértől mely osztályrésze lesz akkor, ha már nem dolgozhatok. Alkalmat kell nyujtaui, hogy gondoskodhassék maga-magáról, hogy nyomoráért ne tegyen mást felelőssé. A fiatal több erőt képes kifejteni, ha tudja, hogy van joga bizni, ha tudja,' hogy öreg. ségének napjai lehetőleg biztosítva vaunak. A korosabbak nem retteg, nek élűi, mert hisz csak tőlük függ, hogy munkaképtelenségük terhes gondjaitól szabaduljanak. Munkástársak ! Ezt megvalósítani tűzte ki czélul maga elé a most megalakult egylet, s mely egyletnek immár szentesített alapszabályai vaunak. Egyedül a munkástársak bölcs belátásától, higgadt gondol, kodásától függ, hogy teljesíthesse az egylet föladatát, megfelelhessen a maga elé kitűzött czélnak, mely czéltól nem fog eltérhetni soha I Ne győzzön a kishitüek félénk lel. kületéu a íellengző vágy, az ábránd hanem sorakozzék minden munkás I természetes fejlődésnek zászlója alá! Csak akkor lesz a munkások* ból hatalom, ha lépésről-lépésre segítenek helyzetükön, védik mágn-,^ kát minden eshetőség ellen, nem pedig bi ideálok után kapkodnak. Legyünk a gyakorlatban mesterek' és nem az elméletben! Munkás társak ! Ha biztosítani akarjátok jövőtöket, úgy sorakozzatok zászlónk a'á, pártoljátok egyletünket, mely nem egyeseké, hanem az összes hazai munkái ké! Ne tartsanak attól tá '1 kicsinyes dolgok, hanem pártolástokkal tegyétek nagygyá, hatalmassá, mert később majd az egylet fog hatalmassá tenni titeket! E jen a magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete! A választmány megbízásából: Pákái Klöber Alajos, tb. elnök. Katits Antal, olnök. Szikora Zoltán, titkár. újdonságok. — A városi tiszcujitás jövő hétfőn fog megtartatni. Több értekezlet előzte meg a restaurátiót s ezek eredménye az, hogy Rosenthal Nándor pénzügyi tanácsosnak, érdemei elismerése daczára 200 frtot lesirtak az 1200 frtnyi fizetéséből. Rosen- thalban volt annyi gavallérság, hogy az összeget szó nélkül leengedte. E 200 frttal a gazdasági állás fog megjavadalmaztatni, úgy hogy a mai 200 helyett 400 írtja lesz a tanácsosnak. — Sándorffy Ignácz árvaszéki ülnök fizetésemelés helyett kérelmezni fogja, hogy az árvaügyeket egyáltalán nem érintő, bűnügyi ügyvédi funktiókat teljesít hessen. A méltányos kérelmet bízvást egyhangúlag fogja teljesíteni a közgyűlés, megyei képviselők s az alispán egyaránt támogatják azt. — A hírlapunk ellen indított államügyészségi sajtópert múlt csütörtök délután nyújtotta be a helyi kir. törvényszéknél dr. Oerő kir. főügyész s természetesen, meglehetős érdeklődést keltett. Minden körben s nyilvános helyen pertraktál- ják azt a jogászemberek s igy a végtárgyalás bízvást rendkívüli érdeklődés mellett fog megtartatni. — Ezúton is felkérjük t. olvasóinkat, hogy a csatolt ez ügyre vonatkozó levelezőlapokat, In iánk mielőbb visz- juttatoi szíveskedjenek. — Balaton-Füreden már megkezdődtek az ivadi uj építkezések. A kormányzó, ftdő Kovács Ábel -ur szépstylu virágház -t építtetett s a napokban fogtak hozzá a káptalantól vett uj fundusra épülő cselédlakok építéséhez is. Gyönyörű új nagy villát építtet a Liget sorban Weisz Elek veszprémi nagybirtokos, mely bízvást diszére fog válni Fürednek. Az építést Z a p 1 e t á n, egyik legképzettebb építészünk vezeti. A hajógyárban a Stefánia-egylet részére most több uj hajó készül övapay Nándor egyleti intéző gondos felügyelete alatt. Az uj vicecommodore havonkinttöbbször személyesen inspicziálja a munkálatokat s ilyenkor tengeri matróz- öltönyben fárad egész napon át munkásai körében. Füred ezidén még jobb ivadra számíthat, mint a tavalyi volt. Sok villa már is kibéreltetett. — A gymnasium-épitésre vonatkozó ajánlatok e hó 22-én beadattak. Áz építést már márcziusban megkezdik. I
