Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-11-18 / 49. szám

Veszprém, 1893.

Veszprémi Független Hirla^.

Szombat, nov. 18.

, Frey stádler-örökösök részéröl V aszary, Hauer és Vellis ügyvédek. Az ügyvédek magukkal hozták a Frey- stádler-féle vasúti kész trasse-mun- kálatokat, rajzokat s költség elabo- ratumokat 1 az összes munkálatokat, 25.000 írtért voltak hajlandók az uj érdekeltségnek átengedni.

E tervekkel I trasse, úgy amintazok skiczierozva vannak, csak abban az egv esetben lennének használhatók teljes egészükben, habogv a dombóvár-veszprémi vonal Villonya | Szent- István állomások helyett, Papkeszi felöl | balatonparti Fűzfőre kanyarodnék (mely aztán Kenese és Almádinak lenne egyaránt állomása) s innen vezettetnék Veszprémbe.

Mondjuk, csak ebben az egy esetben használtathatnék föl a Freystádtler-féle terv: mert es a terv a Kenésétől Csopakig terjedő egész Bálatonpartot s igy Almádit is teljesen mellősi s Veszprémből a Bauer-pusztáu át Csopak | Füreden keresztül vezetne Keszthelyre.

így Veszprémmegye összes Balatonpart ja két vasút között, forgalmi vonal nélkül maradna. Két szék között a földre esnék.

Ilyen vasnti politikát pedig a vármegye érdeke nem tűrhet, an- nálkevésbé pénzzel támogathatna.

Ha a dombovár-veszprémi vonal azonban a villonya-szent -istváni irányt tartja meg: akkor a balatonparti vasútnak Freystádtler-féle tras- seja komoly figyelmet nem érdemel mai szerkezetében.

Akkor ezt a tervet Veszprémből Almádiba keilend vezetni s innentől kezdve, folyton a viz mellett, Keszthelyig irányítani. Ez pedig körül- I belül 10 kilométerrel hosszabitaná s drágítaná a vasutat, mely ma Veszprémből (Csopakon át) Keszthelyig 86 Vio kilométert tesz s 30.279

írtjával számítva, mindössze 2.606.000 forintba kerülne.

Azon kell hát lenni, hogy a dombóvár-veszprémi s a veszprém-keszt- helyi vasút végleges iránya együttesen állapíttassák meg, bármely módus szerint.

Ha a dombóvári vasút villonya helyett a balatonparti Fűzfőn (.Balatonpart“ állomással) vezettetnék Veszprémbe, ezzel a vonat nem hosz- szabbodnék, sem nem drágulna; ellenben amitől Veszprétn-város most fél, hogy esetleg a villonyai átszelés később kiépíttetnék s igy Veszprém oldalt maradna: ez a veszély az úi iránynyal teljesen elmúlna, mert ez uj irány átszelése által a vonal mivel sem rövidülne s igy kiépülése egyszerűen oktalanság lenne, mely által még egy megyei tóváros forgalmát is elveszítőé a vasút.

De ez esetben a Freystádtler-féle trasse teljesen megtartható lenne s a vonal rövid is, olcsó is volna.

A fűzfői rövid trasse új elkészítése pár hét alatt eszközölhető lenne; de az az időveszteség akkor, mikor már e vonal 7 év óta vajúdik, épen nem ártana meg a vállalatnak.

Mindenesetre jobb, ha a vasút pár héttel- vagy hónappal később jól épül ki, mint sem hogy aztán alá Jutást, évtizedeken át s örökre átkozzuk.

Azt hisszük, hogy ama vezérférfiak, kik mind a két vasútnak érdekeit úgy szivükön hordozzák, hogy ezzel Veszprémváros s a Balatonkultusz érdekeit is óvni s fejleszteni akarják: meg fogják találni egyik- vagy másik utoo az expedienst, melyet e rendkívül kényes helyzetben nekik jó lelkiismeretűk s a józan vasúti politika eddig is diktált.

Isten áldása legyen munkájukon. Hogy azt szegény megyei székvárosunk s szegény Balatonridékünk felvirágozása kisérje.

gyei székház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem, további hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek hivatalos helyiségemben a hivatalos órák alatt betekinthetik.

Veszprém, 1893. évi november hó 16-án.

Véghely Dezső.

kir. tan. alinpdn.

Veszprémmegye közgyűlése.

IsS.Eeg\bLÍT7"ó.

Hivatalos tisztelettel felkérem a megyei állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a folyó évi deczember hó 2-án délelőtt 9 órakor és délután 3 órakor, valamint 3 án délelőtt 9 órákor és a szükséghez kéjpest délután 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken, mégis a folyó évi deczember hó

4-én délelőtt 9 órákor kezdődő törvény- hatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek.

Ugyanezen alkalommal hivatalos tisztelettel tudomására hozom a törvény- hatósági bizottság t. tagjainak, hogy az ezen alkalommal szerkesztett, valamint a még folyó évi november hó 26-án és azontúl naponként szerkesztendő folytatólagos tárgysorozatoknak a meTárgysorozat?

1. Ali*pá»i jelenté*.

2. A Tármegye közigazgatási bixoft- ságából Bibő Dénes, dr. Fenyveasy F*— rencz, báré Fiáth Pál, Szabó Imre és Vajda Ödön kilépése folytán ez ér régével üresedésbe jövő helyeknek választás által leendő betöltése.

3. A fő- és székváros közönségének a párviadalok elharapódzóiénak megakadályozása tárgyában a képviselőházhoz és m. kir« kormányhoz intézett felirata,

4. Hevesvármegye közönségének a kép- vjselőházhoz intézett felirata, melyben a katonai levelezéseknél a magyar nyelvkötelező használatát, illetve zz 1840: VI. t. ez. 9. §-ának végrehajtását kéri.

5. Szabolcs és Fogára s vármegyék közönségének a vármegyei közigazgatás államosítását kimondó 1891 : XXXIII. t. ez. mielőbb) életbe léptetése tárgyában a képvifielöházboz intézett felirata.

6. Szabolcs vármegye közönségének átirata, melyben Bessenyei György szobrának felállításához anyagi támogatást kér.

7. A legtöbb egyenes államiadét, fizető megyebizottsági tagoknak 1894. évr* érveuynyel biraudó névjegyzéke.

8. Az időközben lemondott illetve elhalt m. biz. tagok holyeinek választás utján leendő betöltése iránti intézkedések megtétele.

9. Az egyes választmányoknál üresedéibe jött helyeknek betöltése.

10. Bédhey Fe rencz és érdektársainak kérvénye, melyben a Pápa-csornai vasútra megszavazott törzsrészvények ösz- szegének felemelését kérik.

11. A varmegye alispánjának előterjesztése a járási azolgabirak javadalmazásának emelése tárgyában.

12. A vármegye alispánjának előterjesztése a fürdő idény tartamára Almádiba kirendelt csendőr különítmény pótdijai- nák fedezése tárgyában.

13. A megyei árvaszéknek a fenyőfői árvaértékeket érdeklő előterjesztése.

14. A m. árvanzéknek a nyőgéri árvaértékeket érdeklő előterjesztése,

15. A m. árvaszéknek előterjesztése az árva pénzek ne le miként leendő kamatozta* ta«u tárgyúban.

16. A megyei főorvosnak előterjesztése fertőtlenítő eszközök beszerzése tárgyában.

17. Rcudezctt tanácsú Veszprém város képviselőtestületének határozata, melylyel a polgári iskola részére területet engedett át és a sétány kibővítésére 5000 frtot szavazott meg.

18. R. t. Veszprém város képviselőtestületének határozata, melylyel utczai közlekedési czélokra több háznak megvételét mondotta ki.

19. A pápai ev, ref. egyház tanácsának átirata, melyben a főiskolára adományozott 20.000 írtért köszönetét fejezi ki.

20( Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete.

21. Több községnek tüzrendeszeti szabályrendelete.

23. Pápa-kovácsi községnek határozata, melylyel a községi malom építési költségeinek fedezésére kölcsön felvételére engedélyt kér.

24. Oszlop községnek ut&dóleirás iránti

kérvényé.

25. Mezőkomárom község határozata, melylyel Veszprém-dombóvári h. é. vasútra törzsrészvényekben 8,000 frtot szavazott meg.

26. Tallián Pálné által létesített családi nevelési alapról 1800, II. félévtől 1892. év végéig szerkesztett számadás.

27. Egeralja községnek határozata, melylyel kimondotta, hogy az egeraljai ev. ref. egyháznak iskolai czélokra ingatlanokat ad át.

28. Veiufortner Ferenc/, n**met-báuyai r. k. tani tó nyugdíj ügye.

29. Lángi Viktor várpalotai gyógyszerész oklevelének kihirdetése.

30. Kotytvau Sándor utásznak segélyezési kérvénye.

31. Községi költségvetési előirányzatok.

32. „ házi számadások.

33. » szegény alap számadások.

Tűzoltó tanfolyam Pápán.

— Eredeti tudósítás ónk. —

Pápa, nov. 17.

Fonyód.

A legújabb balatóni fürdő.

A veszprémmegyei tűzoltó szak- tanfolyam Pápán f. évi november hó 8-ikától — 12-ig bezárólag tartatott meg.

Előadókul Breuer Szilárd, Kühler István fő- és székvárosi és Szokoly Ignácz pápai tűzoltó tisztek működtek.

A tanfolyamban részt vett a pápai járás 70 községéből 140 ember, a devecseri járás 53 községéből 63 ember, kik úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatásban részt vevén, a pápai ónk. tűzoltó egylet által vasárnap délután rendezett nagy gyakorlat után, a tanfolyam befe-* jeztével Dr. Ováry Ferencz veszprémmegyei szövetségi elnök buzdító és bezáró beszéde után, mely nagy hatást keltett, igazolványokkal elláttattak.

A tanfolyamnak a maga erkölcsi hatása máris érezhető, mert azóta 8 nj önk. tűzoltó egylet alakult és 5 község láttatott el fecskendővel és tüzoltószerekkel.

Nem idényszerü ugyan fürdőről írni, midón a hő már leesett; de az újságírónak követni kell az életet s a történteket visszaadni. Aztán ha a fürdő tulajdonosok télen nem terveznének a tavaszi előmunkálatokra, akkor a közönség nem igen köszönné meg az ujit&sokat.

Fonyódról, mint fürdőhelyről sokszor Írtak a lapok, de csak jókívánság volt. Ma már az ügy olyan fordulatot vett, hogy komolyan kell róla beszélnünk.

Fonyódot az Isten is fürdőnek teremtette, nem csak fürdője, regényes vidéke s classzikus hegycsoportéi igéző kilátással, de fób-g azért, hogy a mit a Balatonpart vidékeken csak Füreden találhatsz — árnyat, itt meg van. Ott van a hegyi erdőség : s ott van a Balaton- part nagy fenyvese, minőt sehol sem találsz.

Ugyan ezen nagy előnyök indították a kezdeményezőket a munkára. Ma már bevégzett tény, hogy Basch Fülöp földbirtokos írásbeli nyilatkozata folytán is kész erdőségét egészen, vagy részben eladni, » eh-, hez mérve a Balaton parti részét is áruba bocsátani.

Tehát egyik főbb előny elérhető. Grf. Zichy Béla kész nagy fenyvesét a közönség használatára átengedni, sót utakkal ellátni bizonyos feltételek alatt, ingvért.

Minő nagy jótétemény ez, a nemes gróftól az. tldilló emberi-ég számára, melyért csak hálával tartozunk neki.

Itt a fürdőknél nélkülözhetetlen fenyves erdő, minőt nem találsz az egész Balatonparti vidékeken. Ez valódi áldás : egy paradicsom] melyet máshol csak évtizedek múlva pótolhatnak.

Tehát hegyi erdő és levegő; aztán tóparti sétányok sflrü fenyvesben, mintha csak a felső megyék sötét erdeihez vinnél a Balatonból egy darabot!

Nos kell-e még valami 1 Pénz!

Ez is van; egy többszörös milliomos, kinek nem csak pénze de kitűnő Ízlése s esze van hozzá s a mi fő : kedve is, hajlandó a nagy vállalkozásra, természetes, a nagy közön ség erkölcsi támogatásával. A nagy vagyon birtokosa már beutazta Európát, Amerikát, saját nagy vállalatainak létesítése végett: s ma már állnak ragyogó palotái a fővárosban s a közönségnek is kedveucze.

Tehát a milliomos rövid idő múlva Kaposvárra megy építészével, s onnan a megyei főmérnök, s még néhány ember társaságában Fonyódra megy, hogy a helyszínén a vizsgálatot megtegyék.

Ezután pedig Tallián Gyula főispán áll az ügy élére, kinek erélye és befolyása már biztosíték a sikerre.

Már is többen jeleutkeztek villák építésére így Roboz István a »Somogy* szerkesztője is.

Akezdeményezést Szaplonczai Manő somogyraegyei főorvos tette raegés sokat fáradt már ez ügyben; s megyéjének is szolgálatot tesz a czél elérésével, s hisszük hogy e fontos ügyben ott lesznek számosán erkócsi befolyásukkal.

Tehát a íonyődi fürdő kiépítése ma már nem álomkép.

Szélcsend.

Veszprém, uot. 18..

Egy hét óta békességes fegyver- szünet van a város és vármegye között.

Úgy látszik, a város jogos álláspontját respektálják mindazok a tényezők, akik a harezba belekény- szeritették s békejobbot akarnak nyújtani a megbántott polgárságnak.

A hét folyamán Véghely Dezső kir. tan. alispán s Matkovich,Tivadar a ve6zprém-dombóvári vasút engedményese Budapesten voltak. Az alispán az ev. ref. zsinat ülésein vett részt, de azt hiszszük, volt alkalma magát a vasutügyben is informálni s valószínűleg ennek az eredménye az, hogy ma szombaton a vasúti bizottság ülést tartott, amelyen a vasútépítő bankezég is képviseltette magát.

A vasúti bizottság megállapodását hírlapunk más helyén közöljük.

E helyen csak azt jelezzük, hogy a sérelmes okt. 23-iki megyei határozatról szóló jegyzőkönyv végre

elkészült 8 azt betekintés és appel- láta végett a városi polgármesteri hivatal az alábbi hirdetmény kapcsán publikálja:

3369/93. k, i.

’ . Hixd.etno.érL3r_

* Közzététetik, miszerint Veszprém- 1 vármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1893. évi október hó ’ 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében 896/93 jkvi szám alatt hozott határozatában kimondotta, hogy a Győr-Zircz-Veszprém és Veszprérn- Eoying-Dombóvár helyi érdekű vasutak kiépítésének előmozdítására ’ 46/91 szám alatt kelt határozatával

már megszavazott 400.000 írt törzs- részvényét azon megoldási mód mellett, a mely Szabó Jenő ministen tanácsos által Szabó Imre országgyűlési képviselőhöz intézett s a magyar kereskedelemügyi minister , által magáévá tett levélben körül j írva van 480,000 írtra felemeli, s - hogy ezt 24.000 frt évi annuitás < mellett tehesse, a törzsrészvények ] beváltására szükséges tőkét 50 évi í törlesztéssel fogja felvenni, a tör- ] leszté-i részleteket pedig a 46/891. t sz. alatt kelt határozat értelmében c a vármegyei útalapból fogja fe- £ dezni. . v

Ezen határozat a polgármesteri j á hivatalban közszemlére kitetetett. — ■

Mely körülmény azzal hozatik köztudomásra, hogy a megyei határo- t I ziitot mindenki megtekintheti, s a I ellene felebbezést jelen hirdetmény- r nek közzétételétől számítandó 30 1

nap alatt, vagyis folyó 1893. évi \ november hó 15-ik napjától decz. j, hó 15-ik napjáig bezárólag terjedő határidő alatt benyújthat. s

Veszprém, 1893. évi november hó <j 13-ikán. p

A polgármester. a

li

Úgy lehet, kívánatos és valószínű _ is, hogy a városi teljes álláspont elfogadásával, a további háború meg- ^ szűnik.

Egy-két megjegyzésünk azonban D van a megyei jegyzőkönyvi kivo- ^ natra.

Ebben, mint a fent közölt hir- g detmény is igazolja, a hajmáskéri ^ főállomás úgy van feltüntetve, hogy ^ azt a miniszter feltétlenül igy akarja v és igy precz.izierozta az irányt. £

Már pedig a ki magyarul tnd és p olvasta azt a Szabó Jenő-féle minisz- p téri leiratot s a miniszter októberi g külön leiratát ez ügyben, hát az i abban egészen más dolgot lát.

Azt, hogy bár olcsóbb lenne a p hajmáskéri irány, ám a miniszter kész engedélyezni a veszprémi irányt — ha a 383.000 frtnyi vonalhosz- j szabbodási költségkülönbözetet a i. megye és város megtéríti. g

Hát kérem, az lett volna ezekre a miniszteri leiratokra az üdvös ás becsületes felelet, hogy mikor ^ erre a kUlönbözetre a város már ,

150.000 frtot megszavazott: hát a vármegye s sietett volna segitsé- gére a több áldozatra képtelen szegény székvárosának s szintén j’ megszavazott volna e különbözetre bizonyos összeget n

É helyett a megye a korrumpált ti mostoha apakint nem csak segélyére 0 nem jött a városnak — hanem an- y nak 400,000 frtnyi vagyonát a megölésére akarja fordítani s idegen i érdekekre elsinkófálni törvénytelen ^ utón és eszközökkel; nemcsak, de a még újabb 80.000 irtot is akarna j. adni — nem a segítségre, de az e agyonnyomására. a

így kellett volna eljárni és értei- r[ mezni, becsületes magyar észszel a r, miuiszteri leiratokat, a megye ápril jj, G-iki határozatát s a miniszter ápril k 12-iki igéietét, melyeket a veszprémi k irányra Veszprémváros hivatalos de- ci pntatiójának tett. f8

Akkor nem kellene most bomlott k róka-módján csürni-csavarni az okt. k 23-iki sunyi gyűlés jegyzőkönyvének k stylusát s tetten kapott bűnösként beletakarózni akarni a miniszter j. köpönyegébe, melyet előbb ki- _

fordítanak

......... »

Am tessék elhinni, hogy a róka- gi stylus és rókamanöver csipetnyit i se segít többé a csúnya dolgon. a S a kerülő utak helyett legjobb lesz az egyenes ut Veszprém •— n szivéhez. Az elkalandozott megyei jj spécziknek is, a vasútnak is. a

Bakonpidék magyarosodása.

Veszprém, nov. 18.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint tudva van, a várme-! gyék közigazgatási bizottságait felhívta, hogy a magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t.-cz.

végrehajtásának eredményéről, a megyei kir. tanfelügyelők adatai alapján még f. évi deczember hó végéig tegyenek kimerítő jelentést s ahol hiányokat tapasztalnak, saját hatáskörben tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Veszprémvármegye közigazgatási bizottsága, gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt f. hó 6-án tartván meg rendes havi ülését, ez- . zel az alkalommal a megyei kir. tanfelügyelő részleges jelentést terjesztett elő a vármegye túlnyomóan idegenajku községeiben fennálló népiskolákban a magyar nyelv tanításának eredményéről.

A magyar nyel tanításáról szoló t.-oz. 3 §-ának rendelkezéséhez képest, mely szerint az 1882. évtől kezdve úgy rendes-, mint segéd-, vagy ideiglenes tanítókul csak oly egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek, a jelentés konstatálta, hogy Veszprémvármegye összes néptanítói között ez időszerint nincs egyetlenegy oly néptanító, aki magyarul ne tudna s nem volna képes a magyar nyelvet megfelelően tanitani. A régebbi tanítók, akik vagy éppen nem, vagy csak kevéssé tudtak magyarul, részint nyugdijaztattak, részint önként váltak meg állásaiktól, részint pedig állásaikból kizávartatva, más pálya ■tán néztek.

Hivatkozott t.-cz 4 § áoak követelményeivel szemben, mely szerint a magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé felveendő, Veszprémvármegye népiskoláiban ez időszerint az állapot a következő: Az 1890-iki népszámlálás adatai szerint. Veszprémvármegye területén összesen 44 oly község és 8 oly puszta van, melyekben az idegenajku német, illetőleg német-tótajku lakosság nagyobb számmal van mint a magyarajka lakosság. Ezek a községek és puszták a következők:

Aka, Ajka-Rendek, Acs-Teszér, Ba- kony-Koppány, Bakony-Nána, Bakony-Német-Szt.-Király, Bakony-Német-Szombathely, Bánd, Báb, Csehbánya, Csernye, Döbrönte, Eszter- gár, Faész, Farkasgyep ü, Fenyőfő, Gyiróth, Herend, Iharkút, Jákó, Kislöd, Lajos-Komárom, Lókut, Márké, Nagy-Ganna, Nagy-Hidegkut, Nagy-Tevel, Német-Bánya, Néraet- Barnag, Nyőgér, Olaszfalu, Oszlop, Péterd, Magyar- és Német-Polány Porva, Pólóske, Románd, Szent-Iván, Szűcs, Tótvázsony, Úrkút, Városlód és Vöröstó községek ; Eplény, Gyertyánkat, Kőszénbánya, Pálihálás, Pénzesknt, Somhegy és Zsófia pasztak.

Ezen községekben a magyarajka lakosság csupán 7965, a német, illetőleg német. - tótajku lakosság száma pedig 27936.

Ezekben a községekben és pusztákon összesen 55 népiskola áll a közoktatás szolgálatában, és pedig:

1 állami, 44 r. kath., 5 községi, 2 ev. ref., 2 ág. ev., 1 társulati.

Mindezekben az iskolákban a magyar nyelv a köteles tantárgyak közé nem csak felvéve van, hanem az iskolák tu'nyomó számánál, vagy minden tantárgy, vagy legalább a tantárgyak nagyobb része a felsőbb osztályokban teljesen magyar nyelven adatik elő.

Azok a községek és puszták, melyeknek iskoláiban minden tantárgy teljesen magyar nyelven adatik elő, a következők; a herendi állami-, a lajos-komáromi r. k.-, ev. ref-. és ág. ev.-, márkói r. kath., bándi r. kath., ajka-rendeki r. katb., német-barnagi r. kath., tót-vázsonyi r. kath., és ev. ref., városlódi r. kath., vöröstől r. kath., ács-teszéri r. kath., akai r. kath., ba- kony-német-szent-királyi r. kath., ba- kony - német - szombathelyi r. kath., csernyei r. kath. és ág. ev., olaszfalui r. kát., oszlopi r. kath., hitfelekezeti és pénzeskuti községi népiskolákban, tehát összesen 21 népiskolában.

Az olvasás, beszédértelemgyakor- latok és számolás ugyan magyar- és német nyelven, de már a földrajz, történelem, s több helyen á természettan s gazdaságtan, valamint az ének is magyar nyelven adatik elő a következő népiskolákban: a kis- lődi r. kath., a magyar-német-polá- nyi r. kath., a pölöskei r. kath., az iharkuti községi-, a koppányi r. kath., a nagy-teveli r. kath., a bakony-szt.- iváni r. katb., a fáészi r. kath,, a lókuti r. kath., a péterdi r. katb., az ákli pusztai r. kath., és a somhegyi községi népiskolákban. Tehát a tantárgyak legnagyobb része teljésen magyar nyelven adatik elő 12 népiskolában.

Azok az iskolák, melyeknek a magyar nyelv a törvény értelmében tanittatik, de a tantárgyak

magyar-német nyelven adatnak elő § következők: | bébi. a döbröntei’ | farkesgyepűi, a fenyőfői, | jákói’ a nagy-gannai, a német-bányai, a nyőgéri, a szűcsi, a csehbányái | nagy-hidegkúti, az urkuti, a bakony. nánai. a gyiróthi, az esztergád a porvili, a romándi r. kath. iskolák az eplényi. gyertyánkul, kőszén- bánya, pálhálási és zsófiapn3ztai . népiskolák,' tehát összesen 22 népiskolában.

Az iskolából a múlt tanévben kilépett 12 éves növendékek az iskolában jól elsajátították a magyar nyelvet 2S népiskolában, meg. lehetősen 16-bao, gyengén 11-ben Ez utóbbi 11 népiskola a következő : a döbröntei, farkasgyepüj fenyőfői, iharkuti, nagy-gannai, a kőszénbányai, németbányái, csehbányái, a bakonynánai, a romándi és urkuti r. kath. népiskolák.

Mindezek a községek azonban általán szegény viszonyok között élő, bakonyi községek lévén, mj„ ezekben a községekben kisdedóvo°- dák, vagy menedékházak nem járul- nak a népiskolák mellé, a magyar nyelv elterjedéséről szó nem lehet.

Nagyobb számban vannak idegen ajkú lakosok: Jásd, Suúr, Rátót öskü és Zircz községekben. Mindezen községekben azonban a népiskolák tannyelve teljesen magyas. A vármegye területén Csernye, Suúr, Oskü és Lajos-Komáromban lévén csupán tótajku lakosság uagyobb számban, eszerint á tótajku községek népiskoláiban is ez időszerint teljesen magyar a tanitás nyelve s igy tótajku lakosaink ifjabb generációjának megmagyarosodását a népiskolák már teljes diadalra juttatták.

Ami az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 133. §-ának | tanítók tanképesitó- röl szóló intézkedését illeti, a megyei tanfelügyelő erről is részletes ielentést terjesztett a bizottság elé.

E szerint Veszprémvármegyében a tanképesitéssel nem biró tanítók száma az egyes hitfelekezetek szerint következő: r. kath. 32, ev. ref. 14, ág. ev. 3, pusztai 4. Az oklevél nélkül működő tanítók száma tehát összesen 53. Vagyis az egész tani- tói létszám 13%-a. Kőztők oklevél nélkül működó lelkésztanitók száma 9.

A megyei tanfelügyelő ezen adatai nyomán a közigazgatási bizottság jelentést határozott intézni a közoktatásügyi ministerhez. '

A tanképesitéssel nem biró tanítókra nézve pedig azt határozta, hogy megkeresi az illető egyház- megyei főhatóságokat az iráut, hogy amennyiben az illető tanítók a folyó 1893-4-iki tanév folytán, illetőleg a tanév végén a tanképesitő oklevelet meg nem szerzik, az 1894-5-iki tanévre állásaikat tanképesitéssel biró tanítókkal töltsék be.

Ideje is, hogy a törvény ebben az irányban is végrehajtassák !

A selyemtenyésztés.

— Két czikk. —

Mottó: Krajozárból lösz a forint.

Azon közgazdasági kezdeményezések sorában, melyeket a győri kereskedelmi és iparkamara tevékenységi körébe fogott, újabban a selyemtenyésztés ügye kezd kidomborodni.

Lapunk múlt számában közöltünk e tárgyban egy czikket s úgy az ügy kiváló fontossága mint az újabban rendelkezésünkre jutott adatok szakszerűsége és ügyes csoportosítása mintegy kötelességünkké teszi, hogy az ügygyei ismét foglalkozzunk.

Bezerédj Pál, a földmivelési ministernek a selyem tenyésztés emelése czéljából kiküldött meghatalmazottja válaszolva a kamara évi jelentésében foglaltakra | a külön megkeresésre, a következő körirattal felelt.

*

* *

Legújabb időben az ország kereskedelmi és iparkamarái a selyemtenyésztés és a selyemipar érdekében § nágymélt. kereskedelemügyi ministeriumkoz különféle irányban javaslatokat terjesztenek fel, mely javaslatok a nágymélt. földmivelési ministerium utján tudomásvétel végett uékem kiadatnak.

A kereskedelmi és iparkamarák ezen jelentéseikből, őszinte örömmel és az ügy nevében őszinte hálával tapasztalom azon élénk érdeklődést, I melyet a t. kamarák a selyemtenyésztés és illetve selyemipar meghonosítása iránt mindinkább nyilvánítani szívesek.

Ezen hazafias érdeklődés által felbátorítva, időszerűnek vélem, hogy az ügy érdekében a következő ka*