Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-10-21 / 44. szám

Veszprém, 1893. ^legrj^len. , oiudon s*omba#on. leup é.ra.: Egó»5 évre 12 korona. pél évre 6 korona. Negyedévre 3 korona. Egyes szóin óra 30 fii A vasút igazi képe. Veszprém, okt. 18. A régen vajúdó vasuMlgyünk az e héten- tartott rendkívüli városi közgyűlésen s az azt megelőzött vas­úti bizottsági ülés tárgyalásai, mé­lyek rendíivül élénk részvét mellett tartattak meg, feltárták előttünk a pro és contra nézetek kifejtése alap­ján, e városunkra nézve életfontos­ságú ügynek bonyolódott voltát és megszomoritó állapotát. Igaz ugyan, hogy e két saj­nos körülmény mint ok és oko­zat egymásból folyik, de ba mind­kettőt közelebbről alaposan vizsgál­juk — habár tényezőinek a kuhsz- szák mögötti működéseibe be nem pillanthatunk, — de az általuk ve­zetett ügynek menete világosan mu­tatja nekünk, hogy ha részükről őszinte igazságosság és jóakarat mu­tatkozott illetve meglett volna, úgy megszabadíthattak volna mindket­tőtől és így sikeresebb megoldása kétségtelenül már régebben lénye-,, gesen előmozdittatott volna. Egy pár évre vissza kellene men­nünk, hogy ez ügy keletkezését, váltakozó tulajdonosait s azok egy- máshozi viszonyait, vonatkozásaikat, kellő világításba helyezzük. Azonban, mint ezt a szakminiszter az ez érdemben előtte Szabó Imre orsz. képviselőnk vezetése alatt meg­jelent küldöttségünknek világosan kijelentette, hogy ez az ügy első ' sorban a vállalkozók üzleti dolga s csak másodrendben — ba az el­sőnek elég van téve — állami ügy: megment attól, hogy politikailag azzal behatóbban foglalkozzunk, or­szágos érdek szempontjából. Mi te­hát csak fentjelzett szellemben ott kezdjük, hol annak kivihetősége, a megye által megajánlott 400.000 forint által életképességet kezdett nyerni. Hogy ez időben csak Györ-Zircz- Vészprém és Veszprém (Villonya felé) Enying-Dombóvárig vezető vo­nalról volt szó, Veszprém-főállomás- sal, igazgatóság, gépműhely, javító­műhely és fütóházakkal, és semmi­féle más variausokról, de legkevésbé Veszprémet megáldani akaró Kádárta- Ilajrnáskéri összeköttetést szolgáló fiók- vagy szárnyvonalakról : azt a való igazság és a megye által ho­zott- akkori határozat világos volta, teljesen kétségenkivül helyezi. De a józan ész is azt bizonyítja. Mert alig találkozott volna csak egy veszprémvárösi képviselő is — nem is szólok a pápai és devecseri bi­zottsági tagokról, kiknek épen semmi okuk sem volt abban ellenkezni, hogy a fenti határozat fenntartassék, amennyiban az ő érdekeiket abso­lute nem sérti, de még a zirczi s mezőföldi járások bizottsági tag­jai akaratának sem lehetett ellenére, ha ók saját érdekeik kielégítése mellett, még a megye székhelyéveli direct összeköttetést, saját kényei­VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLÁP Peti fasoronként 12 ül Nyílt-tér petit-tere 4. fillér. Kincstári illeték 60 fii TAKC2Ä. Csordultig a mérték. Az ébrenlét gyötör és kínoz az álom, A vágyott nyugalmat sehol nem találom, Kerülöm az embert, a magánytól félek: Minek is születtem .. oh/ minek is élekl Ha közel a rév, el — tőle — messze tartok, És a messzeségben úgy vágyom a partot; Hánykódik a lelkem, mint viharvert sajka: Könyörülő Isten, könyörülj meg rajta! óh! minek is élek . . minek is születtem I Szenvedések Őlyve marczangol szánét len ,* Társam — a csalódás, kísérőm — a bánat: Setét éjjelemre egy csillag se támadI — Ha, lehull a remény-lomb az élet-tőrül; Vagy a szív szakad meg, vagy az agy [megőrül . . . Pedig rég lehullva, széttépve e lombok: Mégis itt vonaglom . . mégis itt bolyongók l Irgalomnak atyja, meddig tart e pálya ? / Kínom,tengerének lessz-e már apályai! Törd meg ezt az utat, hahosszabbra mérték: óh/ mert én nálam már csordultig a mérték/ Soós Lajos. meik s a székhely fölvirágoztatása szempontjából, illetve hanyatlásának megakadályozása érdekében, ez ellen állás foglaltak volna — de a veszprémiekről azonban határozottan állíthatom, hogy alig találkozott volna ily Judása e szegény város­nak, hogy azt tudva, miszerint az újabb kombinatióic alapján létesí­tendő vasút csak fokozódó hanyat­lását. pusztulását vonja maga után, csak egy krajezárt is megszavazott volna. Nem hogy ezt a lelketlen bal­gaságot elkövesse, miszerint annyi százezret — melyekhez ő véresve­rejtéken szerzett filléreivel az egész megyéhez viszonyítva Vio-ed részben egymaga járul, mert az egész megye adója V1(>-ed részét viseli, oly lelkesen és egyhangúlag meg szavazzon, mint az akkor történt, ami természetesen csak ama biztos tudatban történhe­tett, hogy az eredetileg megállapí­tott terven s a megye által hozzá kötött feltételein változás nem tör­ténik. Mert, csak úgy koutemplál- hatfa a város és vidéke érdekének előmozdítását, fel virágoztatását. Ezek után világos, hogy az akkori lelkesedés és egyhangú megszava­zása ily nagy segélyösszegnek a megye részéről, minden más értel­mezést és magyarázgatást, akármi foglaltassék másként a jegyzőkönyv­ben, teljesen kizár és egyszerű rabulisztika, mely a később elfog­lalt más álláspont exigentiáinak tehet ugyan szolgálatot, de a tények igazságának meg nem felel s ezt semmiféle oportunistikus sofismás- kodás alaposan megczáfolni nem képes. Ez tehát az ügy első stádiumát képezi. Később, mikor a szükséges építkezési összeg fedezete körül, daczára minden irányban való ta­pogatózásnak, hiány mutatkozott: önkéot támadt a vállalkozókban az az eszme, hogy hát nincs más segítség — olcsóbban kell épiteni. Kimutatták, hogy annyi meg annyi kilométerrel több az ut, ha Veszprémen keresztül visszük a meg/e határozata szerint;) fizesse tehát e többletes 383.000 frtnyi költséget magi a szegény város. Különben kiépítik azt Veszprém mellőzésével Hajmáskéren át. Mert igy olcsóbb. Indokolják ezt azzal, hogy nem csupán olcsóbban építik igy a va­sutat, de az állam — illetve keres­kedelmi stratégiai szempontok is — ennek előnyt adnak. Folytak ez érdemben a város ta­nácstermében sőt a polgárság által más helyeken tartott tanácskozások, vitatkozások. Meghallgattuk az e czélra kiküldött miniszteri műszaki közegeket s véleményeiket; sőt a katonai-stratégiai szempontokra nézve a legkompetensebb közegeket, a ha- dügyminiszteri kiküldötteket is. Ne­héz volna ezeknek cronologice egyes fázisait itt reprodukálni, mert arra § tér szűk volna, de röviden jelez­hetem, hogy fenti összes tárgyalá­sokból konklusióként kétségtelenül következik, hogy a kormány, mint I előbb jeleztem, az egészet üzleti vál­lalatnak tekintve, ellenünk állást nem foglal, mert nem akarhatja, hogy e hanyatló város, mely még az utóbbi nagy tüzkatasztrőfa által is sokat szenvedett, az épitendő uj vasút által mellóztessék, sőt mint a miniszter szavaiból némileg ki­vehető, készebb azt némi jóakaratu segítséggel inkább támogatni. A hadügyi képviselők pedig ha­tározottan kijelentették, hogy a ka­tonai szempontokból a veszprémi eredeti kombinatio a leghelyesebb jj a város pedig áldozatkészségében mindig erején felül kész volt, a me­gye által fentjelezte módón kon- templált I gazdagon dotált vasút segélyezésére. A nagy tűzvész óta azonban az egész ügy nyugodni látszott, mígnem a város lakosainak kinos meglepe­tésére, a múlt városi közgyűlésen Kolossváry J. m. főjegyző ur által kö­vetkező indítvány terjesztetett be, hogy szavazzon meg a város 50 ezer irtot még azon esetre is, ha a vasút Veszprém elkerülésével Kádár­tárói Hajmáskéren át vezettetik, indokolván azt azzal, hogy a vonat mentén levő falvak is nagy, erejü­ket fölülmúló összegeket szavaztak meg a vasútra I mert nem illik, hogy a város — ha még mellőz- tetik is e vasút által — a megye ellen iogla'jon állást. Ezért hálá- datlansággal vádoltatnék, mivel a megye a városért sokat tett (??) nagy megyeházat épített (!) hogy a megyét innen el ne vigyék ...Hi­sze n kap érte egy „nesze semmi fogd meg jól“ kis szárnyvonalat, mely személyi forgalmát, gabnáját, stb. egyéb vaczakját Hajmáskérre ki és betolja. S ha a fenti okok daczára azt a segélyösszeget a vá­ros még se adná meg, a vasút mégis kiépül anélkül is s igy Veszprém- város minden összeköttetés nélkül marad s a szárny vasúttól is megfosz- tatik. Hogy ez összes hamis állítások s érvek úgy a vasúti bizottságban, mint a másnapi városi közgyűlésen eléggé megczáfoltattak, ez teljesen megvilágítja a helyzetet s élénk kifejezést nyert abban, hogy a kép­viselők óriási többséggel teljesen elvetették a szárnyvasut ideáját s inkább háromszor annyit vagyis 150.000 frtot áldoztak, csak azért, hogy a város kapja meg a főállo másokat, 1 mesterséges megöletáse megakadályoztassék. Ezért örömmel fogadjuk ezt a ha­tározatot, bárha ez óriási terhet ró városunk szegény népére. Ámde leg­alább élete megmentetik. Azonban határozottan tiltakozunk ama titkon szőtt újabb terv ellen hogy kerülő utón, vagyis a megye révén újabb 30.000 frt szavaztassák meg a megyebizottság által s tálát épen a szárnyvasuti tervre; ugj nemcsak ezeu 80.000 frt ellen, de órást emelünk a 400.000 frt ^ ki' adása ellen is, mert az úgyis a jogkörön túl szavaztatott meg. A vasutak ugyanis a megye területén csak 80 kilométert futuak be s igy a törvény által kilóméterenkint megengedett 3000 írtok csak 240 ezer frtot tesznek ki; a többi 160.000 frt megszavazását tehát csakis azon jóhiszem indokolja és magyarázza, hogy a vasúti vállalat a székvárost, mint főállomást nem mellőzendi. EuDyit tartottam szükségesnek a vasutügy megvilágitására kijelen­teni. Ez a helyzet tiszta képe. Dr. Halasy Vilmos, megyei a városi bizottsági tag. Veszprémiül» közgyűlése. Veszprém, okt. 17. A városháza tanácstermében köz­gyűlés tartatott, melyuek legfőbb tárgyát, a veszprém-györ- és vesz- prém-dombóvári vasút segélyezésé­nek ügye képezte. A városatyák, daczára a tárgy életbevágó fontosságának, csak las­san gyülekeztek össze, sőt tartani lehetett attól, hogy határozatképte­len lesz az, a tagok csekély számá­nál fogva. Később mégis nagy ne hezen összejött a kívánt 60 képviselő, A nagyérdekü közgyűlésre lejött a fővárosból ras.J Dr. Bezerédj Viktor min. tanácsos ur is s két­szer is részt vett a vasúti vitában. K o v á c 8 Imre polgármester, el­nök VjlO-kor nyitotta meg a köz­gyűlést I jelezte, hogy napirenden az ismert vasntügy ál). Legelőször Kolossváry Jó­zsef megyei főjegyző szóllalt fel. O is, mint a város minden polgára amellett volna, hogy a gyór—Vesz­prém—dombóvári 2 vonal főállo­másai Veszprémben lennének, de tény, hogy ez csak a város óriási áldozatával volna lehetséges, mely áldozat végzetes teherként sulyo- sodnék az amúgy is nagy terhet viselő városra. Ezért kész megal­kudni a körülményekkel s közve­títő indítványt tesz. Elégedjék meg a város azzal, hogy Kádártárói szárnyvonalat kap, a főállomás pe­dig legyen Hajmáskéren. Segélyezze aztán a város 50 ezer forinttal a vasutat. Dr. Bezerédj Viktort semmi más szempont nem vezetie kérdés­ben, mint az, hogy e kevés jövőjű vasat miatt nem akarja a várost elviselhetlen teherrel sújtani. Na­gyon fognak csalódni ezek, akik azt hiszik, hogy e vasat nagyobb forgalmat hozand a városra. Tolna' megye Dombóvárra-, Bakonyvidé künk pedig Győrré gravitál. Nekünl ezen semmi hasznunk, talán még kárunk lehet az uj vonalakból. D ha már kiépül, a város ne vállaljoi még a baj tetőzéseül nagy terhet párolja Kolozsváry indítvány ál A Dreyfuss-czég mérnöke, ki matatni törekszik, hogy a váró a szarnyvasuttal épen adnyit nye mint ha itt lenne a fóállc más. A vállalat pedig hamarább jő létre, ha a város a szárnyvasut- tal megelégszik. Ajánlja e szárnyút (fogadását. Rosenthal Nándorkárhozatosnak tartja a szárnyvonal eszméjét. Jutás amugyis tönkretette már a várost, most még 2 uj vasút terelje el a vidék forgalmát a székvárostól. Akkor meghal a város 1—2 év alatt Az engedményesek csak a dolog kön­nyebb végét keresik, mit bánják ők a város jövőjét — nekik üzlet az egész vasutügy. Indítványozza, in­kább adjon a város 150.000 frtot, de kösse ki, hogy mind a két uj vasút főállomása, igazgatósága, köz­ponti gép- és fiitőházai, javitásmü- helyei Veszprémben legyenek fel­állítva. Szabó Imre orsz. képviselő nem akar senkire pressiót gyakorolni s azért nem is persvadeál senkit semm irányban. 0 előtte kizárólag a város s megye érdeke lebegett, midőn a vasút ügyben annyit fáradozott, a megoldás minkéntjét bízza a kép viselők lelkismeretére. B e n k ö István a szárny vasat ellen nyilatkozik. Dr. Matkovich Tivadar, ki nek a közgyűlés ép úgy, mint a vasúti mérnöknek, megengedte, hogy szólhassoa — kijelenti, hogy ö ele jétöl mindig a főállomást Vesz prémbe tervezte i hogy ezt a kor máay kiküldöttei Hajmáskérre tér vezték, arról nem tehet. A város pénzügyi viszonyait tekintve szárnyvasutat ajánlja, s igy K o- 1 o s s v á r y javaslatát propon álná elfogadni. Dr. Ováry Ferencz orsz. kép viselő, bizottsági tag a szárnyvasnt ellen nyilatkozik s pártolja Rosen thal indítványát. Érvelései döntő leg hatottak a képviseletre, mely aztán óriási többséggel a 150.000 frtot szavazta meg. Kovács Imre polgármester el­rendelvén a szavazást, az igy folyt le : Arra, hvgy mindkét vasút főállomása, Igazgatósága, központi gép- és fütőhása, javítóműhelyei Veszprémben állittasanak föl, a város 150.000 frtot szaváz meg. Erre Igennel szavaztak: Szabó Imre, Hete Pál, Takács Ádám, Brenner Lőrincz, Kovács Iguácz (takács), Meszlenyi János, Steiner Sámuel, Szili Horváth Pál, Verner Károly, * Komjáthy Lajos, Rigó István, Szűcs Pál, Policzer Áron, Pongrác« Dániel, Czollenstein Ferencz, Sáner János, Orbán Imre, Hoffmann Sámuel, Kerényi Károly, Vinkelman Márton, Meisner Lipót, dr. Purgly Sándor, Pozsgay Miklós, dr. Csolnoky Ferencz, dr. Csete Antal, Rápoch Sándor, Perényi Antal, Nagy Károly, őr. Óváry Ferencz, Kenessey Móricz, dr. Fejérváry József, Nay Jakab, dr. Halassy Vilmos, Fekete Károly, Róthauser Mór, Rosenberg Adolf, Steiner Jónás, Steiner Mór, Pillitz Dávid, Varga István, dr. Fodor Mihály, Takáts József, Esterhay Ferencz, Gémessy Dániel, dr. Spitzer Mór, Rosenthal Nándor, Huber Károly, Benkó István, Súly Ede, Kubay Hubert, Fehér Sándor, Perlaky József (számvevő), Balogh Károly, Hegedűs János, Sándorfy Ignácz, Fáró Ede, Fejes Antal, Gerencsér József, Holles Ferencz, dr. Perlaky József, Csolnoky László, Kovács Imre, Vikár Lajos, Kovács Ignácz (aljegyző). Nemmel szavaztak: Kolossváry József, Pápay Viktor, Kürtly Károly, dr. Bezerédj Viktor, Kleczár Ferncz. A szárnyvasut mellett Dr. Kolosváry József indítványára, hogyha a vilonyai várians ki nem épülhet, az esetre is hajlandó-e a város I peagera az 50,000 frt se­gélyt megszavazni ? Igennel szavaztak: Dr. Kolossváry József, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Ováry Ferencz, Dr. Fehérváry József, Nay Jakab, Steiner Jónás, Varga István, Kleczár Ferencz, Dr. Perlaky József és Balogh Károly, tehát összesen 10-en. A többi mind nemmel szavazott. Dankó Pista legújabb nótái. (Kiadja ^7"&l6»3xtl2a. Károly fia. Pé­csett. Ára 60 Iex.J i. Hallod rózsám Katika. Hallod rózsáin Katika, Katika, Kell e doktor, patika, patika ? Ha kell doktor, ha a patika Katika ier ide a karomba. Addig csüröm-csavarora, csavarom Segítek én a bajon, a bajon, Ha két karom átölel Katika Az lesz doktor meg a patika. a. Száraz malom van a falu vígén. Száraz malom van a falu végén A rózsám a molnárja, molnárja, Minden reggel ki-kijárok hozzá, Csókot hintek reája, reája. Jaj Istenem de édes is a csókja, Jaj de hamis, jaj de nagyon hamis Mézet tart a szájába, szájába. Dankó Pista. Klárika csárdás*) 11-ik kiadás. Szerzé Darázs Miska Szövegét irta Zoltán Vilmos. (Kiadja Valentin Károly fia Péosett. Ára 1 frt.) Kertben egy rózsafa, rajta.virág, Hajlik a, hajiik a rózsafaág, Rajta dalol, zokog a csalogány Fáj szive hűtlen párja után. Búsan epedve a méla dalon Lányka bolyong el a kerti utón. *) K(i.ry IClAry, a népszínház kiváló tagjának ajánlva. »Itt sírok énekeden egyedül, Kedvesem elhagyott hutelenül. Énekelj, énekelj kis madaram 1 Árva szivemnek is bánata van. Mig szavad’ hallgatom bus utamon. Tán zokogó daiod* eltanulom.« Azt beszélik, nincs már többé hű legény. Tíz lánytól is visel rózsát a szivén, Hajlik ide, oda is, hajlik jobbra, balra is, Valamennyi legény csak van, mind hamis. Mint a legény épen olyan a leány Ma utánad eped, holnap más után ; Hajlik ide oda is A zúzája is hamis, Leány vagyok, olyan vagyok magam is! Zoltán Vilmos. UTOLSÓ KÉRELEM. n Oh hátha mégis tudsz szeretni . . . Kisértsd meg, kényszeritsd szived’! Hidd el, szivem megérdemelné, Hisz érted ég, hiszen tied .. . Oh hátha dines még veszve minden, Oh hátba még maradt remény .! . Hidd el, szivem megérdemelné, Hidd el, megérdemellek én ! Átszenvedék négy hosszú éret £s azt hivém enyém leszesz. És most, hogy lángomat bevallom. Most megtudom, hogy nem szeretsz Hát véget ért a bűvös álom ? | most itt a szörnyű ébredés ?.. I E kint szivem nem birja többé, E kínra minden sző kevés . . . Álmodtam hosszú, édes álmot, S bár szenvedék sok bánatot, De két ragyogd szép szemedtől Szivem reményt, vigaszt kapott. S én azt reméltem — oh, hogy értem Szived viszonzó lánggal ég, S 1 mig tartott ez égi álom, Oly végtelen boldog valék. Oh, kár ez álmot tönkretenni, Mert bár gyönyört okoz neked, Soká nem tadnád elviselni, Hogy érted egy szív megrepedt.. ! Mert hisz te nem vagy büszke sólyom, Csak jószivü kicsiny galamb, Oh jól tudom, mint fájna néked, Hogy érted fekszem ott alant 1 Oh hátha mégis tudsz szeretni ... Kísértsd meg, kényszeritsd szived’, Hidd el, szivem megérdemelné, Hisz érted ég hiszen tied ). . Oh hátha nincs még veszve minden, Oh hátha még maradt remény ,. £ Hidd- el, szivem megérdemelné, Hogy légy enyém, hogy légy enyém! Zoltán Vilmos. UTOLSÓ KÉRELEM, n. — A szabó a poétához. — Oh hátha mégis tudsz- fizetni. Kísértsd meg, kényszeritsd zsebed’, Hid el szabód megérdemelné, Hisz már annyit hitelezett. .. Oh hátha van még pár forintod, Oh hátha még maradt remény .. j Hidd el szabód megérdemelné, Hisz frakkod’ mind én, varrtam én j Elkészítek négy szép kabátot S hivém hogy bőkezű leszesz . . ! És most, hogy számlámat benyújtom. Most megtudom, hogy nem fizetsz. Hát véget ért a havi gázsi, És pénzed fogy, pénzed kevés? Oh én nem birok várni többé, Számlám jogos követelés ! Álmodtam hossza, édes álmot, Hogy van pénzed, van birtokod, Hisz fényes, ári életmódod E föltevésre biztatott, | én bízva hittem, hogy tebenned A kötelesség lángja ég, És nem sürgettelek a pénzért, S oly végtelen boldog valék I Oh, kár szabódat ingerelni, Lejárt önála hiteled: Soká nem tudnád elviselni, Ha fiskálissal fenyeget, Mert hisz te nem vagy gazdag báré, HétszUvafás nemes csupán. Oh, jól tadom, elúsznék minden Vagyonod ily nagy pör után. Oh hátha mégis tudsz fizetni, Kisértsd meg, kényszeritsd zsebed i Hidd el, szabód megérdemelné, Hisz már annyit hitelezett... Oh hátha van még pár forintod Oh hátha még maradt remény, Hidd el, szabód megérdemelné .!. Fizes, ha most nem, elsején! Buday László. k hazaszeretet. Füzy György felolvasása & veszprémi tanító gyűlésen. A hazaszeretet a phisikai ember ösztö­nei között a legnemesebb. A hazaszere­tet a teremtő véghetetlenül csodás ren­delésének oly szüleménye, melynek nem létében az örökös jég és az örökös forró­ság öve megnéptelenednék, és csak a mérsékelt éghajlat birna lakókkal, el- képzelhetlen veszélyeket vonva maga után az egy ponton való összetorlódás­sal. A népvándorlás és honfoglalás örö­kös Tolna a föld színén, a mi minden haladást, polgárosodást, műveltséget idő és tér hiányában lehetetlenné ^enne. A tapasztalat pedig épen^ azt bizo­nyítja, hogy a mérsékelt éghajlat, mely a tudomány, művészet és anyagi megél­hetés dolgában majd alig hagy fenn kívánni valót, a hazaszeretetben mutatja föl a legszomorubb példákat; mig a forró säg és terméketlen homogsivatak —, valamint a hidegség és hómezök hazájá­ban látjuk a hazaszere tétlenség legrit­kább példáit. Arábia puszta homoksiva­tagát, Grönland jéghegyeit el nem hagyja az, ki azt hazájának ismerte; mig ná­lunk- hol az anyaföld, tejjel, mézzel folyó-, már-már az járja: ubi bene, ibt patria, És Mg||| kivándorol a jobblétei keresni. Hát hazaszeretet ez ? I

Next

/
Oldalképek
Tartalom