Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-10-21 / 44. szám
Veszprém, 1893. ^legrj^len. , oiudon s*omba#on. leup é.ra.: Egó»5 évre 12 korona. pél évre 6 korona. Negyedévre 3 korona. Egyes szóin óra 30 fii A vasút igazi képe. Veszprém, okt. 18. A régen vajúdó vasuMlgyünk az e héten- tartott rendkívüli városi közgyűlésen s az azt megelőzött vasúti bizottsági ülés tárgyalásai, mélyek rendíivül élénk részvét mellett tartattak meg, feltárták előttünk a pro és contra nézetek kifejtése alapján, e városunkra nézve életfontosságú ügynek bonyolódott voltát és megszomoritó állapotát. Igaz ugyan, hogy e két sajnos körülmény mint ok és okozat egymásból folyik, de ba mindkettőt közelebbről alaposan vizsgáljuk — habár tényezőinek a kuhsz- szák mögötti működéseibe be nem pillanthatunk, — de az általuk vezetett ügynek menete világosan mutatja nekünk, hogy ha részükről őszinte igazságosság és jóakarat mutatkozott illetve meglett volna, úgy megszabadíthattak volna mindkettőtől és így sikeresebb megoldása kétségtelenül már régebben lénye-,, gesen előmozdittatott volna. Egy pár évre vissza kellene mennünk, hogy ez ügy keletkezését, váltakozó tulajdonosait s azok egy- máshozi viszonyait, vonatkozásaikat, kellő világításba helyezzük. Azonban, mint ezt a szakminiszter az ez érdemben előtte Szabó Imre orsz. képviselőnk vezetése alatt megjelent küldöttségünknek világosan kijelentette, hogy ez az ügy első ' sorban a vállalkozók üzleti dolga s csak másodrendben — ba az elsőnek elég van téve — állami ügy: megment attól, hogy politikailag azzal behatóbban foglalkozzunk, országos érdek szempontjából. Mi tehát csak fentjelzett szellemben ott kezdjük, hol annak kivihetősége, a megye által megajánlott 400.000 forint által életképességet kezdett nyerni. Hogy ez időben csak Györ-Zircz- Vészprém és Veszprém (Villonya felé) Enying-Dombóvárig vezető vonalról volt szó, Veszprém-főállomás- sal, igazgatóság, gépműhely, javítóműhely és fütóházakkal, és semmiféle más variausokról, de legkevésbé Veszprémet megáldani akaró Kádárta- Ilajrnáskéri összeköttetést szolgáló fiók- vagy szárnyvonalakról : azt a való igazság és a megye által hozott- akkori határozat világos volta, teljesen kétségenkivül helyezi. De a józan ész is azt bizonyítja. Mert alig találkozott volna csak egy veszprémvárösi képviselő is — nem is szólok a pápai és devecseri bizottsági tagokról, kiknek épen semmi okuk sem volt abban ellenkezni, hogy a fenti határozat fenntartassék, amennyiban az ő érdekeiket absolute nem sérti, de még a zirczi s mezőföldi járások bizottsági tagjai akaratának sem lehetett ellenére, ha ók saját érdekeik kielégítése mellett, még a megye székhelyéveli direct összeköttetést, saját kényeiVESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLÁP Peti fasoronként 12 ül Nyílt-tér petit-tere 4. fillér. Kincstári illeték 60 fii TAKC2Ä. Csordultig a mérték. Az ébrenlét gyötör és kínoz az álom, A vágyott nyugalmat sehol nem találom, Kerülöm az embert, a magánytól félek: Minek is születtem .. oh/ minek is élekl Ha közel a rév, el — tőle — messze tartok, És a messzeségben úgy vágyom a partot; Hánykódik a lelkem, mint viharvert sajka: Könyörülő Isten, könyörülj meg rajta! óh! minek is élek . . minek is születtem I Szenvedések Őlyve marczangol szánét len ,* Társam — a csalódás, kísérőm — a bánat: Setét éjjelemre egy csillag se támadI — Ha, lehull a remény-lomb az élet-tőrül; Vagy a szív szakad meg, vagy az agy [megőrül . . . Pedig rég lehullva, széttépve e lombok: Mégis itt vonaglom . . mégis itt bolyongók l Irgalomnak atyja, meddig tart e pálya ? / Kínom,tengerének lessz-e már apályai! Törd meg ezt az utat, hahosszabbra mérték: óh/ mert én nálam már csordultig a mérték/ Soós Lajos. meik s a székhely fölvirágoztatása szempontjából, illetve hanyatlásának megakadályozása érdekében, ez ellen állás foglaltak volna — de a veszprémiekről azonban határozottan állíthatom, hogy alig találkozott volna ily Judása e szegény városnak, hogy azt tudva, miszerint az újabb kombinatióic alapján létesítendő vasút csak fokozódó hanyatlását. pusztulását vonja maga után, csak egy krajezárt is megszavazott volna. Nem hogy ezt a lelketlen balgaságot elkövesse, miszerint annyi százezret — melyekhez ő véresverejtéken szerzett filléreivel az egész megyéhez viszonyítva Vio-ed részben egymaga járul, mert az egész megye adója V1(>-ed részét viseli, oly lelkesen és egyhangúlag meg szavazzon, mint az akkor történt, ami természetesen csak ama biztos tudatban történhetett, hogy az eredetileg megállapított terven s a megye által hozzá kötött feltételein változás nem történik. Mert, csak úgy koutemplál- hatfa a város és vidéke érdekének előmozdítását, fel virágoztatását. Ezek után világos, hogy az akkori lelkesedés és egyhangú megszavazása ily nagy segélyösszegnek a megye részéről, minden más értelmezést és magyarázgatást, akármi foglaltassék másként a jegyzőkönyvben, teljesen kizár és egyszerű rabulisztika, mely a később elfoglalt más álláspont exigentiáinak tehet ugyan szolgálatot, de a tények igazságának meg nem felel s ezt semmiféle oportunistikus sofismás- kodás alaposan megczáfolni nem képes. Ez tehát az ügy első stádiumát képezi. Később, mikor a szükséges építkezési összeg fedezete körül, daczára minden irányban való tapogatózásnak, hiány mutatkozott: önkéot támadt a vállalkozókban az az eszme, hogy hát nincs más segítség — olcsóbban kell épiteni. Kimutatták, hogy annyi meg annyi kilométerrel több az ut, ha Veszprémen keresztül visszük a meg/e határozata szerint;) fizesse tehát e többletes 383.000 frtnyi költséget magi a szegény város. Különben kiépítik azt Veszprém mellőzésével Hajmáskéren át. Mert igy olcsóbb. Indokolják ezt azzal, hogy nem csupán olcsóbban építik igy a vasutat, de az állam — illetve kereskedelmi stratégiai szempontok is — ennek előnyt adnak. Folytak ez érdemben a város tanácstermében sőt a polgárság által más helyeken tartott tanácskozások, vitatkozások. Meghallgattuk az e czélra kiküldött miniszteri műszaki közegeket s véleményeiket; sőt a katonai-stratégiai szempontokra nézve a legkompetensebb közegeket, a ha- dügyminiszteri kiküldötteket is. Nehéz volna ezeknek cronologice egyes fázisait itt reprodukálni, mert arra § tér szűk volna, de röviden jelezhetem, hogy fenti összes tárgyalásokból konklusióként kétségtelenül következik, hogy a kormány, mint I előbb jeleztem, az egészet üzleti vállalatnak tekintve, ellenünk állást nem foglal, mert nem akarhatja, hogy e hanyatló város, mely még az utóbbi nagy tüzkatasztrőfa által is sokat szenvedett, az épitendő uj vasút által mellóztessék, sőt mint a miniszter szavaiból némileg kivehető, készebb azt némi jóakaratu segítséggel inkább támogatni. A hadügyi képviselők pedig határozottan kijelentették, hogy a katonai szempontokból a veszprémi eredeti kombinatio a leghelyesebb jj a város pedig áldozatkészségében mindig erején felül kész volt, a megye által fentjelezte módón kon- templált I gazdagon dotált vasút segélyezésére. A nagy tűzvész óta azonban az egész ügy nyugodni látszott, mígnem a város lakosainak kinos meglepetésére, a múlt városi közgyűlésen Kolossváry J. m. főjegyző ur által következő indítvány terjesztetett be, hogy szavazzon meg a város 50 ezer irtot még azon esetre is, ha a vasút Veszprém elkerülésével Kádártárói Hajmáskéren át vezettetik, indokolván azt azzal, hogy a vonat mentén levő falvak is nagy, erejüket fölülmúló összegeket szavaztak meg a vasútra I mert nem illik, hogy a város — ha még mellőz- tetik is e vasút által — a megye ellen iogla'jon állást. Ezért hálá- datlansággal vádoltatnék, mivel a megye a városért sokat tett (??) nagy megyeházat épített (!) hogy a megyét innen el ne vigyék ...Hisze n kap érte egy „nesze semmi fogd meg jól“ kis szárnyvonalat, mely személyi forgalmát, gabnáját, stb. egyéb vaczakját Hajmáskérre ki és betolja. S ha a fenti okok daczára azt a segélyösszeget a város még se adná meg, a vasút mégis kiépül anélkül is s igy Veszprém- város minden összeköttetés nélkül marad s a szárny vasúttól is megfosz- tatik. Hogy ez összes hamis állítások s érvek úgy a vasúti bizottságban, mint a másnapi városi közgyűlésen eléggé megczáfoltattak, ez teljesen megvilágítja a helyzetet s élénk kifejezést nyert abban, hogy a képviselők óriási többséggel teljesen elvetették a szárnyvasut ideáját s inkább háromszor annyit vagyis 150.000 frtot áldoztak, csak azért, hogy a város kapja meg a főállo másokat, 1 mesterséges megöletáse megakadályoztassék. Ezért örömmel fogadjuk ezt a határozatot, bárha ez óriási terhet ró városunk szegény népére. Ámde legalább élete megmentetik. Azonban határozottan tiltakozunk ama titkon szőtt újabb terv ellen hogy kerülő utón, vagyis a megye révén újabb 30.000 frt szavaztassák meg a megyebizottság által s tálát épen a szárnyvasuti tervre; ugj nemcsak ezeu 80.000 frt ellen, de órást emelünk a 400.000 frt ^ ki' adása ellen is, mert az úgyis a jogkörön túl szavaztatott meg. A vasutak ugyanis a megye területén csak 80 kilométert futuak be s igy a törvény által kilóméterenkint megengedett 3000 írtok csak 240 ezer frtot tesznek ki; a többi 160.000 frt megszavazását tehát csakis azon jóhiszem indokolja és magyarázza, hogy a vasúti vállalat a székvárost, mint főállomást nem mellőzendi. EuDyit tartottam szükségesnek a vasutügy megvilágitására kijelenteni. Ez a helyzet tiszta képe. Dr. Halasy Vilmos, megyei a városi bizottsági tag. Veszprémiül» közgyűlése. Veszprém, okt. 17. A városháza tanácstermében közgyűlés tartatott, melyuek legfőbb tárgyát, a veszprém-györ- és vesz- prém-dombóvári vasút segélyezésének ügye képezte. A városatyák, daczára a tárgy életbevágó fontosságának, csak lassan gyülekeztek össze, sőt tartani lehetett attól, hogy határozatképtelen lesz az, a tagok csekély számánál fogva. Később mégis nagy ne hezen összejött a kívánt 60 képviselő, A nagyérdekü közgyűlésre lejött a fővárosból ras.J Dr. Bezerédj Viktor min. tanácsos ur is s kétszer is részt vett a vasúti vitában. K o v á c 8 Imre polgármester, elnök VjlO-kor nyitotta meg a közgyűlést I jelezte, hogy napirenden az ismert vasntügy ál). Legelőször Kolossváry József megyei főjegyző szóllalt fel. O is, mint a város minden polgára amellett volna, hogy a gyór—Veszprém—dombóvári 2 vonal főállomásai Veszprémben lennének, de tény, hogy ez csak a város óriási áldozatával volna lehetséges, mely áldozat végzetes teherként sulyo- sodnék az amúgy is nagy terhet viselő városra. Ezért kész megalkudni a körülményekkel s közvetítő indítványt tesz. Elégedjék meg a város azzal, hogy Kádártárói szárnyvonalat kap, a főállomás pedig legyen Hajmáskéren. Segélyezze aztán a város 50 ezer forinttal a vasutat. Dr. Bezerédj Viktort semmi más szempont nem vezetie kérdésben, mint az, hogy e kevés jövőjű vasat miatt nem akarja a várost elviselhetlen teherrel sújtani. Nagyon fognak csalódni ezek, akik azt hiszik, hogy e vasat nagyobb forgalmat hozand a városra. Tolna' megye Dombóvárra-, Bakonyvidé künk pedig Győrré gravitál. Nekünl ezen semmi hasznunk, talán még kárunk lehet az uj vonalakból. D ha már kiépül, a város ne vállaljoi még a baj tetőzéseül nagy terhet párolja Kolozsváry indítvány ál A Dreyfuss-czég mérnöke, ki matatni törekszik, hogy a váró a szarnyvasuttal épen adnyit nye mint ha itt lenne a fóállc más. A vállalat pedig hamarább jő létre, ha a város a szárnyvasut- tal megelégszik. Ajánlja e szárnyút (fogadását. Rosenthal Nándorkárhozatosnak tartja a szárnyvonal eszméjét. Jutás amugyis tönkretette már a várost, most még 2 uj vasút terelje el a vidék forgalmát a székvárostól. Akkor meghal a város 1—2 év alatt Az engedményesek csak a dolog könnyebb végét keresik, mit bánják ők a város jövőjét — nekik üzlet az egész vasutügy. Indítványozza, inkább adjon a város 150.000 frtot, de kösse ki, hogy mind a két uj vasút főállomása, igazgatósága, központi gép- és fiitőházai, javitásmü- helyei Veszprémben legyenek felállítva. Szabó Imre orsz. képviselő nem akar senkire pressiót gyakorolni s azért nem is persvadeál senkit semm irányban. 0 előtte kizárólag a város s megye érdeke lebegett, midőn a vasút ügyben annyit fáradozott, a megoldás minkéntjét bízza a kép viselők lelkismeretére. B e n k ö István a szárny vasat ellen nyilatkozik. Dr. Matkovich Tivadar, ki nek a közgyűlés ép úgy, mint a vasúti mérnöknek, megengedte, hogy szólhassoa — kijelenti, hogy ö ele jétöl mindig a főállomást Vesz prémbe tervezte i hogy ezt a kor máay kiküldöttei Hajmáskérre tér vezték, arról nem tehet. A város pénzügyi viszonyait tekintve szárnyvasutat ajánlja, s igy K o- 1 o s s v á r y javaslatát propon álná elfogadni. Dr. Ováry Ferencz orsz. kép viselő, bizottsági tag a szárnyvasnt ellen nyilatkozik s pártolja Rosen thal indítványát. Érvelései döntő leg hatottak a képviseletre, mely aztán óriási többséggel a 150.000 frtot szavazta meg. Kovács Imre polgármester elrendelvén a szavazást, az igy folyt le : Arra, hvgy mindkét vasút főállomása, Igazgatósága, központi gép- és fütőhása, javítóműhelyei Veszprémben állittasanak föl, a város 150.000 frtot szaváz meg. Erre Igennel szavaztak: Szabó Imre, Hete Pál, Takács Ádám, Brenner Lőrincz, Kovács Iguácz (takács), Meszlenyi János, Steiner Sámuel, Szili Horváth Pál, Verner Károly, * Komjáthy Lajos, Rigó István, Szűcs Pál, Policzer Áron, Pongrác« Dániel, Czollenstein Ferencz, Sáner János, Orbán Imre, Hoffmann Sámuel, Kerényi Károly, Vinkelman Márton, Meisner Lipót, dr. Purgly Sándor, Pozsgay Miklós, dr. Csolnoky Ferencz, dr. Csete Antal, Rápoch Sándor, Perényi Antal, Nagy Károly, őr. Óváry Ferencz, Kenessey Móricz, dr. Fejérváry József, Nay Jakab, dr. Halassy Vilmos, Fekete Károly, Róthauser Mór, Rosenberg Adolf, Steiner Jónás, Steiner Mór, Pillitz Dávid, Varga István, dr. Fodor Mihály, Takáts József, Esterhay Ferencz, Gémessy Dániel, dr. Spitzer Mór, Rosenthal Nándor, Huber Károly, Benkó István, Súly Ede, Kubay Hubert, Fehér Sándor, Perlaky József (számvevő), Balogh Károly, Hegedűs János, Sándorfy Ignácz, Fáró Ede, Fejes Antal, Gerencsér József, Holles Ferencz, dr. Perlaky József, Csolnoky László, Kovács Imre, Vikár Lajos, Kovács Ignácz (aljegyző). Nemmel szavaztak: Kolossváry József, Pápay Viktor, Kürtly Károly, dr. Bezerédj Viktor, Kleczár Ferncz. A szárnyvasut mellett Dr. Kolosváry József indítványára, hogyha a vilonyai várians ki nem épülhet, az esetre is hajlandó-e a város I peagera az 50,000 frt segélyt megszavazni ? Igennel szavaztak: Dr. Kolossváry József, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Ováry Ferencz, Dr. Fehérváry József, Nay Jakab, Steiner Jónás, Varga István, Kleczár Ferencz, Dr. Perlaky József és Balogh Károly, tehát összesen 10-en. A többi mind nemmel szavazott. Dankó Pista legújabb nótái. (Kiadja ^7"&l6»3xtl2a. Károly fia. Pécsett. Ára 60 Iex.J i. Hallod rózsám Katika. Hallod rózsáin Katika, Katika, Kell e doktor, patika, patika ? Ha kell doktor, ha a patika Katika ier ide a karomba. Addig csüröm-csavarora, csavarom Segítek én a bajon, a bajon, Ha két karom átölel Katika Az lesz doktor meg a patika. a. Száraz malom van a falu vígén. Száraz malom van a falu végén A rózsám a molnárja, molnárja, Minden reggel ki-kijárok hozzá, Csókot hintek reája, reája. Jaj Istenem de édes is a csókja, Jaj de hamis, jaj de nagyon hamis Mézet tart a szájába, szájába. Dankó Pista. Klárika csárdás*) 11-ik kiadás. Szerzé Darázs Miska Szövegét irta Zoltán Vilmos. (Kiadja Valentin Károly fia Péosett. Ára 1 frt.) Kertben egy rózsafa, rajta.virág, Hajlik a, hajiik a rózsafaág, Rajta dalol, zokog a csalogány Fáj szive hűtlen párja után. Búsan epedve a méla dalon Lányka bolyong el a kerti utón. *) K(i.ry IClAry, a népszínház kiváló tagjának ajánlva. »Itt sírok énekeden egyedül, Kedvesem elhagyott hutelenül. Énekelj, énekelj kis madaram 1 Árva szivemnek is bánata van. Mig szavad’ hallgatom bus utamon. Tán zokogó daiod* eltanulom.« Azt beszélik, nincs már többé hű legény. Tíz lánytól is visel rózsát a szivén, Hajlik ide, oda is, hajlik jobbra, balra is, Valamennyi legény csak van, mind hamis. Mint a legény épen olyan a leány Ma utánad eped, holnap más után ; Hajlik ide oda is A zúzája is hamis, Leány vagyok, olyan vagyok magam is! Zoltán Vilmos. UTOLSÓ KÉRELEM. n Oh hátha mégis tudsz szeretni . . . Kisértsd meg, kényszeritsd szived’! Hidd el, szivem megérdemelné, Hisz érted ég, hiszen tied .. . Oh hátha dines még veszve minden, Oh hátba még maradt remény .! . Hidd el, szivem megérdemelné, Hidd el, megérdemellek én ! Átszenvedék négy hosszú éret £s azt hivém enyém leszesz. És most, hogy lángomat bevallom. Most megtudom, hogy nem szeretsz Hát véget ért a bűvös álom ? | most itt a szörnyű ébredés ?.. I E kint szivem nem birja többé, E kínra minden sző kevés . . . Álmodtam hosszú, édes álmot, S bár szenvedék sok bánatot, De két ragyogd szép szemedtől Szivem reményt, vigaszt kapott. S én azt reméltem — oh, hogy értem Szived viszonzó lánggal ég, S 1 mig tartott ez égi álom, Oly végtelen boldog valék. Oh, kár ez álmot tönkretenni, Mert bár gyönyört okoz neked, Soká nem tadnád elviselni, Hogy érted egy szív megrepedt.. ! Mert hisz te nem vagy büszke sólyom, Csak jószivü kicsiny galamb, Oh jól tudom, mint fájna néked, Hogy érted fekszem ott alant 1 Oh hátha mégis tudsz szeretni ... Kísértsd meg, kényszeritsd szived’, Hidd el, szivem megérdemelné, Hisz érted ég hiszen tied ). . Oh hátha nincs még veszve minden, Oh hátha még maradt remény ,. £ Hidd- el, szivem megérdemelné, Hogy légy enyém, hogy légy enyém! Zoltán Vilmos. UTOLSÓ KÉRELEM, n. — A szabó a poétához. — Oh hátha mégis tudsz- fizetni. Kísértsd meg, kényszeritsd zsebed’, Hid el szabód megérdemelné, Hisz már annyit hitelezett. .. Oh hátha van még pár forintod, Oh hátha még maradt remény .. j Hidd el szabód megérdemelné, Hisz frakkod’ mind én, varrtam én j Elkészítek négy szép kabátot S hivém hogy bőkezű leszesz . . ! És most, hogy számlámat benyújtom. Most megtudom, hogy nem fizetsz. Hát véget ért a havi gázsi, És pénzed fogy, pénzed kevés? Oh én nem birok várni többé, Számlám jogos követelés ! Álmodtam hossza, édes álmot, Hogy van pénzed, van birtokod, Hisz fényes, ári életmódod E föltevésre biztatott, | én bízva hittem, hogy tebenned A kötelesség lángja ég, És nem sürgettelek a pénzért, S oly végtelen boldog valék I Oh, kár szabódat ingerelni, Lejárt önála hiteled: Soká nem tudnád elviselni, Ha fiskálissal fenyeget, Mert hisz te nem vagy gazdag báré, HétszUvafás nemes csupán. Oh, jól tadom, elúsznék minden Vagyonod ily nagy pör után. Oh hátha mégis tudsz fizetni, Kisértsd meg, kényszeritsd zsebed i Hidd el, szabód megérdemelné, Hisz már annyit hitelezett... Oh hátha van még pár forintod Oh hátha még maradt remény, Hidd el, szabód megérdemelné .!. Fizes, ha most nem, elsején! Buday László. k hazaszeretet. Füzy György felolvasása & veszprémi tanító gyűlésen. A hazaszeretet a phisikai ember ösztönei között a legnemesebb. A hazaszeretet a teremtő véghetetlenül csodás rendelésének oly szüleménye, melynek nem létében az örökös jég és az örökös forróság öve megnéptelenednék, és csak a mérsékelt éghajlat birna lakókkal, el- képzelhetlen veszélyeket vonva maga után az egy ponton való összetorlódással. A népvándorlás és honfoglalás örökös Tolna a föld színén, a mi minden haladást, polgárosodást, műveltséget idő és tér hiányában lehetetlenné ^enne. A tapasztalat pedig épen^ azt bizonyítja, hogy a mérsékelt éghajlat, mely a tudomány, művészet és anyagi megélhetés dolgában majd alig hagy fenn kívánni valót, a hazaszeretetben mutatja föl a legszomorubb példákat; mig a forró säg és terméketlen homogsivatak —, valamint a hidegség és hómezök hazájában látjuk a hazaszere tétlenség legritkább példáit. Arábia puszta homoksivatagát, Grönland jéghegyeit el nem hagyja az, ki azt hazájának ismerte; mig nálunk- hol az anyaföld, tejjel, mézzel folyó-, már-már az járja: ubi bene, ibt patria, És Mg||| kivándorol a jobblétei keresni. Hát hazaszeretet ez ? I