Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-10-14 / 43. szám
Veszprém, 1893. P= jSBl------ --------- XIII. évfolyam. 43; szám. ,„d ou Mombaton. 9 !01*a SS== 1 ftP Ó'ia: I Ml xvre 12 korona. IIm korona, fái évre Negyedévro 8 korona. jjgjoa szám ára 80 fll Szombat, okt. 14. 3=üxla.pIrod.a | Veszprém. ^ Szabadí-utcza 514. sz ££Ircletése3s ; Petitsoronként 12 fii Nyilt-tér petit-tere 4. fillér. Kincstári illeték 60 fii A hajmáskéri mumus. Veszprém, okt. 14. Sajátságos és rejtélyes félremagyarázásokkal, de annál kevesebb őszinteséggel akarják megépíteni a győr-dombóvári vasutat. Az engedményes uraknak, állításuk szerint, Veszprém város irányában semmi kötelezettségük sincs, hanem vezetik a vonalt Hajmáskérnek, vagy amerre nekik tetszik. Azonban kegyeskednek Veszprémbe is behozni, ha a város külön fizet — kérnek pedig igen sokat, és nyújtanának érte vajmi keveset. Ha megfontoljuk azt, hogy Vesz- prémvármegye ezen vasútra, Gróf Batthyány és Reé engedményes uraknak a győr-veszprémi vonalra kétszázezer forintokat — mégis Mat- kovich engedményes urnák a vesz- prém-dombóvári vonalra, kétszázezer tehát összesen 400,000 forint részvényjegyzést, oly világos kikötéssel szavazott meg, mit, ha az korrekt, a megyeházban levő jegyzőkönyv is igazol, hogy a czélba vett vasútnak a központi főállomása Veszprémben leend, midőn a megye kikötötte azonfelül, hogy a vasúti igazgatóság székhelye Veszprémben, a gépháza szinte Veszprémben leend — akkor, attól eltérő alkunak helye sem lehet, hanem áll a fent irt Contractus, a mi a felekre nézvést sem lehet bontractus. Ha pedig az engedményes arak ettől csak egy hajszálnyit is eltérnek, akkor nem érezzük magunkat, mint megyebeliek, kötelezve a 40.0000 forint részvényjegyzéshez járulni, és mivel a ! pápai és devecseri járásbeliek, különben is keresik a kibúvót, azok örömmel fognak hozzánk csatlakozni. Általános megütközést keltett fél év előtt, midőn a vasúti engedményes urak, a. m. kormány nevében, potom 388j000forintokat merészeltek követelni egyedül Veszprém városától, azért, hogy a főállomást Veszprémbe épitendik; a meglepetés pedig akkor volt a legnagyobb a publikumban. a midőn a vasúti bizottság a kért 383,000 forintnak megszavazását egyszerűen elfogadásra ajánlotta a vasúti bizottságnak. De midőn a képviselőtestület nem mutatott hajlamot annak megszavazására, és egy újabb városi nagyobb küldöttség járult Budapestre, a nagy- méltóságu miniszter ur elé: annak válaszából derült csak ki a legnagyobb meglepetés — t. i. hogy a kormánynak legkevésbé sem volt szándéka Veszprém várost megsar- czolni, vagy kikerüléssel sújtani, és hogy a kért 383,000 forint, az en- edményes urak által kieszelt kis merénylet vala, a veszprémi városi közönség zsebére. A fél év előtt meghiúsult nagy merényletet immár követik a kis- sebbek, most, midőn városunk Isten jóvoltából, a nagy tüz-catasztrofa után az ország könyöradomanyaibol, és saját anyagig és pbisicai erejének megfeszítésével, alig, hogy a romokból felépült, a t. ez. vasúti enged„Szeressük egymást“, megvan írva .. . De ádáz harezot folytat viv ma, A szeretet és gyűlölet! Melyik lesz győztes 1 Semmi kétség, lm oszlik már is a sötétség, Fénye töri a félleget. A szeretetnek égi fénye Bevilágít a komor éjbe És vigaszt, békét újra int. De hányán lesznek, kik siratják A féktelen harcz áldozatját Bitük, reményük romjait. »Szeressük egymást“ l Fik szeretnek, Gonosz leküek nem lehetnék, Bár ideáljuk van talán. De hisz az agyban eszmék forrnak, S hódolni kell időnek, kornak, Bút most egy uj kor hajnalán! Az érzés csal, az elme téved, Az emberiség sokszor vétett, ményes urak, szívós, követelő természetüknél fogva, újabb követeléseket támasztanak a város ellen. Az első igen érdekes és mulatságos, mely abból állna : A fóvonalt elvezetnék Bajmás- kérre, hol a központi indöház lenne; ők pedig Veszprémből egy sínpárt lerakatnának Hajmáskérig, és igy nyújtanának közlekedést Hajmás- kérre. Ennek is az volna a bunkós vége, hogy a záros fizessen ezen nyerendő kis comóczióért 50,000 forintot. Köszönjük a rólunk való megemlékezést ! Erre csak azt lehet válaszolni ; ha Veszprémvárös lakosait oly annyira szellemi és anyagi szegénynek vélik, hogy 3—4 kilométernyi távolságra saját erejéből nem képes egy ily csekély kis mellékvonalt létesíteni, mely tán 50000 frtba sem kerülne, és annak a jövedelme is a város javára folyna be, akkor ne is várjanak, és ne is követeljenek, ily várostól semmit. De valószínűnek tartom, ha például a Klein Márkus fiai ezég Herenden és a Báron- ezég Városlödön, képesek voltak, csaknem oly távolságra a mésztelepükhöz egy sinpárt saját erejükből létesíteni, akkor Veszprémvárös, mások hozzájárulásanélkül szintén képes ilyesmire. Terveztetik továbbá a vasuten- gedményes urak által, hogy kiépítik, a győr—dombóvári vonalt, Veszprémben leendő központi állomással, ha Veszprém vármegye még 80,000 frttal javitja a részvényjegyzést, Veszprémvárös pedig külön 80,000 frtot egyszer s mindenkorra meg- ! szavaz és add. Ezzel vélik megorvosolni Veszprémet, csakhogy az e féle drasztikus orvosság rosszabb a nyavalyánál. A t. ez. városi képviselő testület e fölött lesz hivatva határozni, az e hó 17-ére egybehívott közgyűlésen. Szerintem, mielőtt ez ügy szőnyegre kerül, kívánatos sőt szükséges volna, hogy úgy mint annak idején ngs. Szabó Imre képviselő ur tudomás és miheztartás végett köröztette Szabó Jenó volt miniszteri tanácsos urnák a tervez.ett vasút épittésére vonatkozó privát jellegű levelét, úgy ezúttal is tájékoztatná a t. ez. városi képviselő urakat, a vasutengedmé- nyesek és Veszprém vármegye közt létre jött egyezményről, a mit nem leplezni kellene, hanem a közönséggel megismertetni, mert fontos tárgyat képez. A nagyságos kir. tan. alispán ur a megyebelieket — nagyságos Szabó Imre képviselő úr pedig Veszprém város és kerületének érdekét kétség kivül szivükön hordozzák, és itt alkalom nyilik Veszprém város- és a megye ellen irányított jogtalan követeléseket megbiusittani, és hathatós közreműködéssel oda hatni, hogy a szóban levő vonal a Veszprém megyével történt megállapodás keretén belül épüljön — a legkisebb eltérés, főképpen Veszprém székváros mellőzése esetén az engedményes urak a 400,000 forint részvényjegyzést okvetlen elvesztik, Jött is a bünhödés sora ; De hogyha küzlötl szabadságért, Az ember legszentebb .-jogáért, Akkor nem vétkezett soha! „Szeressük“, mond a könyvek könyve ... Eléggé volt szivünk gyötörve, Legyen már béke, enyhület. Ki eszményért, jogért is áldoz: Azért Istenhez és hazához Balálos holtig hü lehet! KENÉZY CSATÁR. Kutatlak, kereslek az egész világban Átinodozó szívvel, epedve Mában, S ki tudja tán te is, te is kutatsz engem S meg nem léljük egymást a roppant [tömegben. I Itt egy mosoly villan, amott egy hang [csendül. Vájjon nem a tied? kérdezem sziveméül. Éget is, biztat is; de rövid időre. * 1 Érzem, nem a tjed, még megfázom tőle. 1 Sáldozom tovább; szép azez, könnyütermet — sőt valószínű, hogy a m. kormány által felajánlott egy millió forint segélyben sem fognak részesülni. — így kénytelenek lesznek vagy a szabályszerű kijelölés alap« ján a vonalt vezetni, vagy pedig, mi városunkra nézve, a legüdvössebb volna, a vasútépítést teljesen elejteni. Margaht Ignáez. A magyar nyelv az iskolában. Ellenzéki voltunk nem gátol abban,' hogy elismeréssel ne adózzunk ott, hol azt bármely miniszter megérdemli. így csak a legteljesebb megelégedés hangján nyilatkozhatunk Csáky grót legújabb rendeletéről is, melyet a magyar nyelvnek a népiskolában való intenzivebb tanítása érdekében intézett valamennyi köz- igazgatási bizottsághoz. Csak az a kár, hogy e rendeletre sokáig kellett várni, viszont örvendetes, hogy Vesz- prémmegyében elég jól áll a magyar nyel v tanításának ügye. A fontos miniszteri rendelet különben igy hangzik : A magyar nyelv tanításáról szóld 1879. évi XVIII. t.-cz. pontos végrehajtása tárgyában ismételten kiadott rendeletek daczára a népoktatási intézetek 1891—92 tanÓ7Í működéséről beérkezett adatokból megállapítottam, bogy az említett tanév- ben az ország 26.505 tanítója közül 1601 nem bírt a magyar nyelvet oktató képes- séggel és 2387 népiskola volt, melyben a nyelv sikeretlenül vagy egyáltalában nem taníttatott, sőt ugyan akkor 2984 tanítói oklevéllel nem biró egyén alkalmaztatott tanítói állomásokra. Ezen adatok kétségtelenné teszik, bogy az említett törvényezikk rendelkezéseinek végrehajtása iránt az iskolafenntartók és hatóságok még most sem tették meg mindazon intézkedéseket, melyeket a törvény és rendeletek szigora kötelességökül szabtak meg. Felhívom ennélfogva a bizottságot, hogy az 1885. évi május hó 28-án 20.301 sz. a. kiadott körrendelet alapján gondoskodjék arról, mikép a tapasztalt bajok orvosolhassanak. E végett az idézett számú körrendelet szerint állapítsa meg, hogy a törvényhatóság területén működő összes népiskolai tanítók közűi melyik magyarul nem tudó tanító alkalmazása tekintendő semmisnek e^ érvénytelennek. Értesítse arról az iskolafenntartót, illetőleg annak iskolai főhatóságát, s ha a kifogásolt tanító helyett a közigazgatási bizottság által kitűzendő batáridő alatt más nem alkalmaztatnék, a magyarul nem tudó tanítónak a tanítástól való eltiltása iránt azonnal tegyen jelentést hozzám. Hasonlóan kell eljárni az 1868 év óta tanítókul alkalmazott, de tanképesitó oklevéllel nem biró egyénekre nézve, Felhívom továbbá a közigazgatási bizottságot, hogy állapítsa meg, mely népiskolában nem felel meg a magyar nyelv tanításának az eredménye az 1879. évi 18 t.-cz követelményeinek s azután szólítsa fel az érdekelt iskola érdekelt főhatóságát, hogy a közigazgatási bizottság által megállapítandó határidő alatt tegye meg a szükséges intézkedést a magyar nyelv tanításának eredményesebbé tétele iránt. Ha a kívánt intézkedés ez alatt meg nem történnék, vagy a magyar nyelv tanításának azontúl sem lenne több sikere, akkor a közigazgatási bizottság tegyen hozzám jelentést, hogy az 1879. évi 18. t.-cz 6. §-ának 3. pontja értelmében eljárhassak. A kir. tanfelügyelőt egyidejűleg megbíztam, hogy az említett körülményekre vonatkozó és birtokában levő adatokat a közigazgatáai bizottság rendelkezésére bocsássa. Jelen rendeletem végrehajtása iránt teendő összes intézkedéseiről, folyó évi deczember végéig, az egész törvényhatóságra vonatkozó általános jelentést tegyen hozzám. Budapest, 1893. szept. 24-én. Gróf Csáky, s, k. A megyés püspök fogadtatása Pápán. Pápa, okt. 8. Orömüonepet ült Pápa város f. hó 7-én, az alkalomból, hogy Hornig Károly báró megyés püspök a bérraálási szentségek kiosztására oda érkezett. Nem a mesterséges toborzás készítette i nem volt szükség hangulat- csinálásra, minden úgy magától keletkezett, a szivből eredve, a szívhez szólva. Pápa város apraja, nagyja, társadalmi állás és felekezeti különbség nélkül részt vett az ünnepélyes fogadtatáson 8 tömeges megjelenésével impozáns jelleget kölcsönzött a bevonulásnak. Ünnepi köntösbe öltözött a város is; fellobogózott házaival a püspök iránti tiszteletének és szeretettnek tüntetőleg adott kifejezést. Az őszi napoknak az a varázslatos enyhe melege áradt szét, mely már magában is érzésre hangolja a lelket s csak emelte az ünnepély szépségét. Délután 2 óra volt, midőn egy 40 tagból álló bandérium Mészáros Károly r. kapitány rendezése mellett a városháza előtt megindult Tapolca felé a püspök elébe. A kocsik pedig megindultak a Csóka-vendéglő előtti térre, hol egy diadalkapu volt felállítva, Isten hozott felírással I itt gyülekeztek egybe a városi hatóság képviselői s a százakra menő közönség. Mig a kocsik kivonultak, az ut- czák megteltek várakozó sokasággal | azt a hatást tették a szemlélőre, hogy nem a bámészkodó kíváncsiság, de az őszinte vonzalom hozta össze az embereket. Pápáról tegnap délelőtt elindult Farkasgyepüre Horváth Lajos főszolgabíró, hogy a püspököt a megye nevében üdvözölje. A püspök 2 órakor indáit négyes fogaton Farkasgyepüről és a közbeeső faluk harangzúgással és éljenzéssel fogadták. Tapolczafőn Mészáros kapitány fogadta a bandériummal. Itt fel kell említenünk, hogy a ref. templom tornyában is meg- szólalt a harang, mi valóban nagy megtiSitelésre vall. Fél négy órakor érkezett meg a menet a csóka-vendéglő elébe s a diadalkapu előtt megállottái. A menet előtt Mészáros Károly kocsija ment, utána a lovas bandérium, ezt követte a püspök négyes fogata, ki titkára ki« séretében jött. Á püspök fogatát Horváth Lajos fogata kisérte, ki magyar díszbe öltözött e czélra. Ezt követte a püspök kísérete. Annyi jő élőmbe, de téged nem lellek. Elperzsel a szivünk, élperzsel a vágyunk S egymásra tán soha, soha se találunk PETBI MÓR. — Csevegés, — „Ha .divatba jönne a mez nélküli járás, úgy illetleneknek neveznék a nőket, kik ruhában járnak.“ Bocsánat hölgyeim! Ezt a paradoxont, vagy magyarán mondva látsz őlagos képtelenséget egy német irő müvéből idéztem, nem tőlem való! Azonban valljuk meg őszintén, vájjon nem képes-e mindenre az a zsarnok, kit divat ördögének neveznek és ki párisi trónjáról szabja toilette törvényeit az egész világnak | S nem ezek-e az egyedüli törvények, melyeknek kivétel nélkül mindenki engedelmeskedik ? Nem az 5 müve-e a chinai nő megcsonkított lába, a kataibi nő átlyukasztott orrezimpája, a botokuda nő tatovérozoti teste, a boto- kuda nő lapított koponyája, a maláji nő festett körmei és a maori nő bőrbevágásai ? Mindezen torzítások az illetők fogalma szerint növelik a szépséget, mert bolygónkon mi sem lehet oly viszonylagos, mint épen a szépség fogalma. A jő reménység fokának bugyogőtlan arszlánja szerint a mi Vénuszunk alkalmasint nagyon is karcsú lenne; pedig a kaf- I fernők kövér csipői korántsem térnek el a j szépség fogalmától annyira, mint a XVIII. ' század abroncsos szoknyája és a jelen századnak krinolinja, mely njra kisérteni kezd j Livingstone egy középafrikai törzsről tesz említést, melynek női, pálma/sir és agyagból készült kenőcs segítségével, hajakat gránátos süveggé idomítják. Vájjon e forró égövi ízléstelenség nem-e a mi hon- tyáink anyja-e és talán a Fidschi szigetbéliek pálma levelei, melyekkel hátakat óvják, a mi frakkunk ősapja ? XV-ik Lajos korobiztatása alkalmával a hölgyeknek térden állva kellett az udvari kocsiban helyet foglalniok, nehogy toronymagassága fejük kárt szenvedjen. ózonban nem csak a „szép nem*-be bujt a divat ördöge, hanem a férfiakat is el- bóditá. „Egy bolond százat csinál“, mondja a közmondás. Az elbizakodott Alkibiades levágta vadászkutyájának a farkát, miben ma évezredek után is utánozzák. Navarrai Henrik a nyakán levő anyajegy miatt ál- szakáit hordott és ezáltal lett a Henriquatre megalapítója; a bárgyú X. Károlynak nem nőit bajusza és lovagjai az ő kedvéért borotválkoztak. Chacun | eoa quot. A lengyel zsidó ép oly gonddal hordja vnkliát (pajesz), mint az indián toli-ékitette fürtsörényét. A divat ördögének kellékei is különbözők. Az egyetemi polgár fütykösét forgatja, az arszlán monokliját csipteti szemére (mert a binoklin keresztül nem lát, a montenegrói fegyvert hord tüszőjében, a magyar paraszt dohányzacskóját gatyakorcsába a, a pipáját pedig kalapjára tűzve hordja. A német evőeszközét börnadrágjába dngja. A püspököt az egybegyült közön- I ség zajos éljenzéssel fogadta, mire Osvald Dániel polgármester rövid szavakban üdvözölte a püspököt a város nevében. A püspök kocsiban ülve, szive mélyéből köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért | a város zálogául veszi azon tiszteletet, melyet vallásfelekezet nélkül iránta tanúsítottak. A püspök szavait zajos éljenzés követte, mire a menet megindult a városba, követve számos kocsisor által. A Jókai Mór-utczán a kiváncsi tömeg sokasága várta és üdvözölte a püspököt bevonulásánál. A bűnözésektől a templomig kordon volt húzva, hol a tűzoltóság tartotta fenn a rendet. A Griff-szálloda előtt felállított diadalkapuhoz érve, a róm. kath. hitközség nevében Hananer Béla hitk. elnök üdvözölte, mire a püspök rövid szavakban köszönetét mondott. A diadalkapun áthaladva, fehér ruhába öltözött kis leánykák közepette érkezett a menet a plébánia templomig. A püspököt a templom előtt kocsijáról leszállva, a templom bejáratánál Néger Ágoston apátplébános a helybeli és vidéki papság környezetével telje» egyházi díszben fogadta. A fogadtatást szertartás után, a püspök a kereszt elülvitele és a papság kíséretében gyalogmenetben indult a várkastélyba, hol a kapubejárattól a lépcsöházig az apácza- növendékek voltak térden állva elhelyezve. A lépcsőháznál Eszterházy Móricz gróf és neje üdvözölték a püspököt, mint vendégüket, ki nemsokára lakosztályába vonult, hogy nehány küldöttséget fogadhasson. Tisztelegtek a püspöknél: A r. kath. klérus Néger apát vezetése mellett, az apáczák, a róm. kath. elemi fiaiskola tanítói kara és az áll. segélyezett polgári leányiskola tanárnői. A püspök e küldöttségek fogadtatása után visszavonult lakosztályába pihenni. Este a város fényárban úszott s remek látványt nyújtottak az egyes házak kivilágított ablakai. A lakosság ezre egész bucsujárást rendeztek a városban s gyönyörködtek a látványban. Kiváltkép bámulatot keltett özv. Latinovits Béláné, Feny- vessy villa és a plébánia, hol is tündén látvány tárult szemeink előtt. A Fenyvessy villából rakéták bo- csájtattak a levegőbe s mozsarak szóltak. Még 9 órakor a lakosság hullámzott a főtéren s hallgatta a püspök tiszteletére rendezett szerenádot. Másnap, kezdetét vette a bérmálás, előzőleg azonban a püspök ünnepi misét mondott és prédikácziót tartott. Délben fogadta a püspök a városi tanács, az összes hatóságok és az egyes hitfelekezetek küldöttségeit. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézeten szervezett gazdasági tanácsadó in- tézméuy ügyében. (Hivatal») Keszthely, okt. 10 A földmivelésügyi Nm. kir. miniszter meghagyásából a keszthelyi m. kir, gazdas. tanintézet, tanári testületéből oly bizottságot alakított, mely hivatva van mezőgazdasági ügyekben és kérdésekben a gazda- közönségnek szakvéleménynyel szolgálni. A szakvélemény-adás oly ügyekre és kérdésekre terjed, melyekre nézve más intézmények vagy hivatalok ez- ideig szervezve nincsenek. Vonatkozhatik névszerint gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetésforgások megállapítására, vagy módosítására, eladó és bérbeadó birtokok érték- becslésére, baszonbéri szerződésekre, a gazdasági számvitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, továbbá állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állatbeszerzési forrásokra, tej- gazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdésekre stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé chemiai vizsgálatok, péld. mütrágyatakarmány-, talajvizsgálatokra, növények termelésére, magvak vizsgálatára, növényi s állati betegségekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, talajjavításokra, kertészeti és szőlőszeti ügy ekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások vagy hivatalok máris a gazdaközönség rendelkezésére állanak. Szintúgy nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé azon peres ügyek, melyekben a bíróságok vagy hatóságok a tanintézet egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésre fölkérik. A ki a tanácsadó bizottság szak- véleményét és működését igénybe venni óhajtja, ez iránt a tanintézet igazgatóságához fordul; beadványaiban részletesen előadja kivánatait s a mennyiben a kérdés elintézése helyszíni vizsgálatot tenne szükségessé, kijelöli erre az óhajtott időpontot és az utazás módozatait A megkereső fél csak a kiküldött szakértő utazásából s ae őt állami szolgálatban megillető napidijakből fölmerülő költséget viseli, ellenben az írásban adott tanácsok vagy véleményekért, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetésekért dijat nem tizet. A keszthelyi gazdasági tanintézet tanácsadó bizottságához említett ügyekben az ország bármely gazdája fordulhat ugyan, azonban minthogy hasonló tanácsadó bizottságok a magyar-óvári gazdasági akadémián, a debreczeni, a kassai és a kolozs-monostori tanintézeteken is léteznek, a megkereső félre nézve, kivált helyszíni vizsgálatot igénylő — A paraszt menyecske épp oly ügyesen kaczérkodik guzsalyával, mint a spanyol donna legyezőjével és az apácza olvasóval. „Bolondnak is tetszik a fa szablyája.* á patagoni ép oly kedvtelve hordja vid- rabőrét, mint a pérni punchiőját, a görög fnszanelláját, az európai arszlán fecskefarkát, § a czigány piros nadrágját. A. vad, ki meztelenül jár, befesti testét és elejtett elleneinek tejbőrével pompázik: a kultúra embere egyenruhát vesz fel és rendcsilla- got aggat magára. így volt mindig és lesz örökké. A divat ördöge folyvást az emberek fején tánczol, csakhogy minden században más ugrásokat csinál. A két nem abbeli törekvése, hogy egymásnak tessék, a divat ördögét mindenkor a legaggodalmasabb kicsapongásokra késztette. Hogy vájjon az özönvir előtti hölgyek, — mint ma a madagaskáriak, em- berfogakből, — plesiosaurus — csontokból készítettek-e maguknak nyaklánczot és hajukat mamuthzsirral kenték-e, azt nem tudjuk, de a londoni brittiseb mnzenm egy papyrus tekercse 1700-ból Kr. sz. előtt meglehetős mennyiségű szépitőszereket emleget, melyek Ibtaban (Halipolis) divatoztak. Izráel bájos hölgyei a receptet alkalmasint a sivatagba is elvitték magukkal. A divat ördögével teljes hölgyek piperevágya ellen az assvrok, perzsák, görögök, zsidók és rómaiak, továbbá Nagy Károly és a középkor szerzetesei hiában tárasztották tüdejüket, mert a divat ördögén minden társadalmi és politikai vedlés nyomtalanul surrant át. Még a legradikálisabb forradalom se férhetett hozzá. Midőn 1789-be n Francziaországban mindenki elvesztette fejét és a rémuralom vérbe mártott'szivacsosai törölte el a régi rendszert, csakis az 1677-ben alapított és XIV. Lajos által szabadalmazott divatlap „Merour Galont“ élt túl minden politikai és társadalmi változást. Még nagy Napoleon is meghajolt a divat ördöge előtt és visszahelyezte az uszályt, melyet a forradalom levágott. Mennyit kikeltek már az uszály ellen! Ez a tüdőt rontó kígyó addig fog kúszni az utcza porában, mig végre a divat ördöge elűzi, hogy aztán évek malva ismét megjelenjék. Hebbel azt mondja: „A divat ördöge rohan előre, mig meg nem akad és ennek következtében vissza kell fordulnia.* Nsm azért, mintha nem találkoznék elegendő ész-ok az uszály, a légzés ez ellenlábasa ellen ; csakhogy az ész-okok leperegnek a divat ördögéről és ép oly csekély hatásuk van, mint Don Quixotta támadásainak a szélmalmok ellen. Sőt a divat ördöge szeszélyesebb és változatosabb a nőknél, már pedig a hölgyek a „jőizlés* aeropágja előtt mindig nyernek. Karr Alfons „L’esprit‘-jéből egy idézettel végzem hősies balgaságomat, amsly- lyel lándzsát törtem a divat ördöge ellen. „Ha rendkívüli ragyogása, szép ruha léteznék, mely a rat nőt is elragadtató vá varázsolná, de melyet csakis a vérpadra vezető utón lehetne felvenui, azt hiszem, találkoznék elég nő, kik tetteik álcái, arra törekednének, hogy a ruhát hordhassák.*
