Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-09-23 / 40. szám
A főpapság részéről mltgs.* báró Hornig Károly megyés püspök ur vezetése alatt mts. Pribék István félsz, püspök ur, mts. Palotáy Fe- rencz, ns. Vogrouits Antal, ns. Já- nossy Ágoston s ns. dr, Rédey Gyula kanonok urak tisztelegtek 0 felsége előtt. A dunántúli főpapság össz^ küldöttségei nevében mlts. Zalka János győri püspök ur üdvözölte ő felségét, ki aztán meleg szavakban válaszolt az üdvözlésre s aztáu úgy kegyes püspök urunkkal, mint küldöttségünk többi tagjaival egyeu- kint is szívélyes szavakat váltott. A veszprém-megyei küldöttségből Ő Felsége a király előtt megjelentek : • . Véghely Dezső vezetése alatt Vajda Ödön zirczi apát, dr. Kemény Pál és dr. Óváry Ferencz orsz. képviselők, Néger Ágost apát, Ibász Lajos földbirtokos, Kis Gábor pápai ev, ref. lelkész, Gyurátz ág. ev. lelkész és Horváth Lajos pápai főszolgabíró. A vármegyék küldöttségét Radó vasmegyei főispán vezette ó felsége elé d. e. 10 órakor i a veszprémi küldöttség Vezetőjét tüntette ki ő felsége megszólításával. A midőn ugyanis Hieronymi belügyminiszter őt bemutatta volna, ó felsége „ismerem, örvendek. hogy ismét láthatom“ szavakkal válaszolt. Első kérdése volt ö felségének: felépült-e már városuk? Azután mire építkeztek I Szebb lett most városuk ? Cserépre engedjenek csak építkezni! Kaptak-e sok segélyt ? Hát a termés minő volt ? Ezen fogadás után Hornig Károly báró megyés püspöknél tisztelgett küldöttségünk dr. Purgly Sándorral együtt, ki az ág. ev. küldöttségnek volt tagja. Megyés püspökünk , sok kitüntetésben részesült., úgy ő felsége, mint az egész udvar részéről. A vasúti fogadásoknál, úgy mint az udvari fogadásoknál a legelsők között volt, kiket ő felségeik megszólítottak, s vele feltűnő hosszasan társalogtak. Később Wekerle Sándor miniszterelnöknél és Hieronymi belügyminiszternél is tisztelgett küldöttségünk. Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. fogadtatásnál Tisza Kálmán nagyon ki Lett. tüntetve a király által. Majd félóráig beszélgetett vele. Pár rövid szót I miniszterelnökkel is váltott. Az állami biztosítás ügyében. (Levél a „Veszprémi Független Hirlap“-hoz.) Veszprém, 1898. szept. 21. Tekintetes szerkesztő Ur! Naponként zörgetnek ajtóinkon az égettek segélyezésére. Nem is csoda, mert az évnek csak pár téli hónapjában van egy kis szünete a tűzvésznek. Mihelyt a kikelet beköszönt, azonnal olvassuk, látjuk, hogy mindenfelé az országban hol egyik, hol másik részén pusztít a tűz, évről-évre milliónyi károkat okozva, ügy látszik, hogy a magas kormány az országos tűzoltóság szervezésével akar a bajon segiteni. A tűzoltóság némileg csökkenti a tűzi veszedelmet de azzal egészen czélt nem lehet érni. — Nem lenne-e czélszerübb, ha a magas kormány adóalapon általánossá tenné a tűzbiztosítást? A tiszta nyereségből, a mit most a biztositó társulatok raknak zsebre, az olyaa szegények, kik adójuk arányában, tűz esetén csekély biztostási dijat kapnak, a nyereményből annyi segítséget kaphatnának, hogy azzal czélszerü tüzmentes házat építhetnének. így valabára nem csak tüzmentes házak keletkeznek, hanem egészségesebb lakások épülhetnének. Természetesen, az építkezéseket ellenőrizni kellene. Idővel rendszeresebb községek alakulnának, és a rend és tisztasággal sokféle bajnak elejét lehetne venni. Igaz, hogy most már többnyire biztosítják és fóképen a lakásokat; de a biztositó társulatok az olyan szegény egyszerű parasztnak, akiről észre veszik, hogy azzal ellehet bánni, alig adnak valamit. Abból a valamiből aztán megint csak tűzfészekbe kell neki belebujni. Nem jobb volna, ha ily társulatok helyett, | magyar kormány kezelné a biztositásokat ? A nyereményekből, kicsinyenkint I segíthetne az olyan égetteken, kik- j nek adójuk után kevés jut építésre, j Legalább a külföldi biztositóirodák I közvetett adóval nem zaklatnák az , ország lakosait többé. Fogadja tek. szerkesztő ur stb. Fejes Dániel. gyelraeraet és oltalmamat hűséges izraelita alattvalóimtól.“ A király ezen szavait a sajtó és a zsidósáj sokfélekép értelmezték. Dr. Steinherz Jakab székesfe bérvári főrabbi a zsidók szerdai üd- nepéu a templomban hosszabb szónoklatot tartott,O Felségének a zsidó küldöttséghez intézett ! szavairól. A rabbi beszédének ezt a pasznsál — egész terjedelmében a következőkben adjuk: Délben Vasvármegye vendége volt a veszprémi küldöttség a kőszegi fiu-árvaházban; este pedig 8 órára Véghely, Óváry és Kemény hivatalosak voltak az udvarnál tartott fogadtatáshoz; alkalmam volt az érdekes királyi meghívók egyikét látni, mely elefánt csont cartonon a következő szöveget tartalmazta : Meghívó, á vasárnapon, 1893-iki évi szept. hó 17-én este 8 órakor az udvarnál tartandó fogadtatáshoz. Nagyságos Óváry Ferencz orszgy. képviselő urnák. A katona-tiszt urak egyenruhában, a salonnadrág és sipkával, esetleg menet-öltözetben, az urak diszmagyarban, vagy frakbaD jelennek meg. Gyülekezés: 1. f. udvari lakhelyen. A ki megjelenni akadályozva lenne, szíveskedjék magát a fóudvar- mesteri hivatalnál mielőbb kimenteni. A fogadtatás 9 Óráig tartott, hol az összes külföldi vendégek jelen voltak és cerclet tartottak. Ezen Egy rabbi a kőszegi királybeszédről. — Di. Steinherz Jakab székes-fehérvári főrabbi szerdai ünnepi beszéde. — — Saját tudósitónktól. — Sz.-Fehérvár, szept. 21. 0 Felsége a király Kőszegen dr. Bernstein Béla szombathelyi rabbi vezetése alatt megjelent zsidó küldöttség üdvözlő beszédére adott válaszában —* tudvalevőleg — a következőket is mondta: „Mint nem kétlem, sohasem fognak alkalmat nyújtani arra, hogy megvonjam keSzent gyülekezeti Lemenőben van a nap; az ünnep búcsú- órája elérkezett! még egyszer föl fogunk sóhajtani Istenhez, de én az utolsó pillanatban még panaszt akarok emelni, a magyar Izrael panaszát akarom vinni Istenünk trónja elé, mielőtt az irgalom kapui bezáródnának. A vigasztalás balzsamirját szerettem volna lelkeitekbe csepegtetni, bátorságot és lelkesedéit kellene keltenem, de minő kedélylyel hirdessem a próféta igéjét! „Tudjátok meg. hogy Izrael közepéit vagyok én az Örökkévaló, a ti Isteniek $s nem fog megszé gyenülni többé soha az én népem. “ Mily édes megigéző hangok, hogy Izrael nem kényszerül többé meg nem érdemlett megaláztatást tűrni! Ha valaha, úgy most volt okunk hinni és bizni benne, hogy a prófétai remény megvalósulása közeledik, de a keserű csalódásnak minő kínos vonaglása ragadta meg a magyar zsidóságot, midőn csak imént újra kudar- czot és szégyent vallottunk. Kétszeresen fáj nekünk az orvtámadás, mely ismeretlen réséről ellenünk inléetetett, mert mi magunk működtünk közre, ott, hol vallásunk pellengére állíttatott országvilág előtt. Hát a szabad magyar hazában a zsidóságnak nem kínálkozik más ut és mód, alattvalói hűségének, a király iránti mély szeretetének kimutatására, mint az önérzet legszégyenletesebb el tipr ás a? Népem nagyjai és bölcsei, hazafiak és zsidók! hol voltatok, hogy nem tudtátok elhárítani a készülő csapást és tanácstalanok voltatok, midőn becsületünk, vallásunk méltósága forgott szóban? Nem úgy tetszik-e hogy a zsidóságnak, melyben annyi erő, képesség és akarat lakozik, nincsenek méltó vezérei, oly lelkes férfiai, mint volt .k a kevésbbé boldog múltjában ? De hisz a jom-kipur végezeténél állunk, a midőn az isteni hit föltámad bennünk az ő csudaerejével; szóljunk azért a prófétával: „Én istenem reménykedem, az üdv honába vetem bizodalmamat. Ne örvendezzetek ellenségeim, ha elestem fölegyenesedem ; ha sötétben maradok, az Ur az én világom. Isten haragját elviselem, mert vétkeztem, míg nem elintézi ügyemet és kiviszi igazaimat; világosságba helyez és látandom az ő igazságát^ Egy csodás uj találmány. — Közli Bergl Sándor méraök- és szabadalmi irodája Budapesten VII. Erzsébet-körat 38. sz. — Nagyszerű találmány. Veszedelmes versenytársa akadt a telefonnak. Minthogy a távbeszélő-sodronyon továbbított élő szavak a távforgalom nagy részéből kiszorították a teleg- ráf bolt betűjelzéseit, most a teláu- tográfban — vagy magyarul: tá- voliróban egy uj forgalmi eszközt kaptunk, amely hivatva vau a távbeszélő hosszadalmaságain és pontatlanságain segiteni. Ez egyszer nem a „Menlo-park bűvésze“ a genialis Edison az, aki az elektrommosság ezen legújabb Mikor Gaál elmondta Matildnak a Rádoki sorsát, a szép asszony szemeibe valami akaratlan kény lopódzott; egy eltitkolt könycsepp azért az emberért, a ki mist halott és a ki egyszer ő érte is szenvedett. Gaálnak pedig eszébe jutott a párbaja, a mit a felesége becsülete végett vívott a Rádoki Pistával és azt mondta a feleségének. |— Mit szólnál ahhoz, ha most valakit a becsületem megvédelmezése miatt provokálnék ? — Belehalnék! Mondta Matild meggyőződéssel. Körülbelül igazat mondott és mikor Gaál egyszer horns arczczal, boras szívvel, valami keserűen bántó dolog miatt újra rálépett az ntra, a melyen mar néhányszor állott: a becsületért megkocz- káztatott élettel a hal ál utón állva, didergő lelkét valmi édesen jóleső, langyos áramlat csapta meg: az édes szép asszony csodája volt az és a férfi mintha örülni tudna már a megkoczkáztatott életnek és az ala- nyias ösztönök, a személy egyéni jóvoltáért való küzdelem, a szenvedély és a boldogság megközelítése, kielégítése szebbnek, jobbnak, okosabbnak tetszett előtte a száraz, kegyetlen fogalmáknál, a leselkedő, hiábavaló társadalom ítéleténél. Az alanyias ösztönöket illető fogalmát azonban halomra döntötte a „becsület* ideája, ez a kegyetlen, hideg szörnyeteg, a minek rabja minden normális lelkületű ember és a melynek hatalmában a megkötött lélek hiába zörgeti a Jánczait, mivel az általános fogalmak szerint a vergődést és az ijedtséget rendesen leszokták nézni. ■ Gaál jellembevágó dolognak találta a provokáczióját a felesége előtt eltitkolni; 1 és nem az ő hibája, hogy az asszony meg- I tudta azt. A vacsoránál kissé izgatott volt és Ma-, tild, a ki észrevette azt, lehetőleg nyu- i godtan és egyszerűen azt mondta neki. | — Tadom, hogy ön holnap párbajt viv | és tudom, hogy az ember ilyenkor izga- I tott szokott lenni. * Az egyszerű és a nyugodt hangból Gaál azt következtette, hogy Matildban még mindig van valami a merev, hideg rajongók közös vonásából. Szinte imádó tisztelettel bámulta ezt a csodás asszonyt és azt gondolta, hogy nem Dagy energia kell ahhoz sem, hogy valaki a vérét ontsa érte . . . Gaál a földszinten aludt egy kertre nyiló szobában. Másnap, mikor a párbajra elakart hazairól menni: az ajtókat bezárva találta. Korán reggel volt és azt hitte, hogy az asszony még alszik. — Bezártam az ajtókat, — mondta Matild, aki e közbe az ablakhoz jött. Szeretem a férfias jellemeket, de nem akarom, hogy ön azt mégegy9zer bebizonyítsa. — Ugyan Matild, ne komédiázzon... — Nem komédiázom, sőt határozottan állítom, hogy ilyen komolyan életemben még Bemmit sem cselekedtem. Rádoki keserűen mosolygott és azt gondolta, hogy Matild nagyon is naiv lett. Később gorombáskodni kezdett, közbe azt mondta. — Nem engedhetem azt, hogy gyávának tartsanak,,. — Az olyan hiábavalóság, a mi végett maga az életét koczkáztatja, a becsületén nem változtat semmit sem.. — ügy látszik, maga egészen megváltozott ... a változás pedig a maga javára esik; azzal indokolom ezt, mert ön azelőtt rajongott a becsületért és éngem ha- habozás nélkül felkért arra, hogy az érdekében lovagiasságot teljesítsek. Most az én becsületem forog koczkán és ön nem törődik vele semmit sem. Matild a gyanúsítással nem törődött... Mosolyogva azt mondta. — Szeretném, ha tovább gorombáskod- nék és közben a párbajról egészen megfeledkezne .... Gaál, a ki már-már dühbe jött, hirtelen valami gyanú miatt azt mondta Matildnak. — Az ön viselkedése nagyon gyanús, — azért gyanús, mert az az ember, a kivel ügyem van, még egészen fiatal és gyakran megfordult a házunknál ... Megbánta ezt az ostobaságát, mert Matild egyszerre kínosan, végtelen fájdalommal zokogni kezdett. — Nem tudtam, mit beszélek . . . Kö- nyörgött Gaál. Matild azt mondta néki: — Megbocsátanék, ba tudnám, hogy máskor kerülni fogja a czimboraságot és ha most itthon maradna . . . Gaál keserűen mondta. — Ha előbb, ha a porovokálás előtt lép közbe: akkor visszaléphetek . . J Most már későn van. Később valamit gondolt és azt mondta, — Itthon maradok , . . Hanem legyen szives, nyissa kis az ajtókat, egy ki szabad levegőre van szükségem. És miközben Matild a kertből a házba jött: Gaál egy ugrással MEn termett az ablakon, a kerten keresztül pedig gyorsan kiért az utczára, Mikor Gaál a párbajról győztesen hazajött, Matildot a feszület előtt találta , ,. Imádkoztak érte! Valami emberfeletti hatalom kényszeríti arra Gaált, hogy magához ölelje a felséges, csodás asszonyt, és bocsánatot kérjen tőle. — Oh mennyit szenvedtem, susogja Matild. Tudom, hogy ön a párbajt már ki nem kerülhető és a félelemtől nem bírtam aludni egész éjszaka. Reggel elhatároztam, hogy a legegyügyübb módon is itthon fogom tartani. — Miért féltett úgy éngemet dr ágám ? kérdi Gaál meghatotta. — Azért mert szeretem magát. . . susogja Matild naivan. Ji,s Gaál mikor a végtelen szeretetről meggyőződött, diadalmaskodott a hideg, kegyetlen szörnyetegen, ami már ann yiazor vitte a halál elé: diadalmaskodott rajta, mert joga volt ahhoz. Szerették őt s ő is szeretett. .. vívmányával az emberiséget megörvendeztette, hanem., egy másik, még kevésbbé ismert amerikai fcL találó-geni, Gray Elisha, az első zenélő, telefon feltalálója az. Gray ezen becses találmányán már hat év óta fáradhatlan dolgozik egy e czólra sajátságosán berendezett laboratirumban és számos munkás segédkezik neki, de csak rövid idővel ezelőtt sikerült neki a müvét befejeznie. E közben egy társulat alakult szabadalmának üzleti kiaknázására, A telautografot feltalálója a következőképpen Írja le : Minden olyan házban, irodában, szobában, amelyhez telefon vagy telegraf-zezeték van közel, a kiindulási hely irókészüléke bármely egyszerű íróasztalon, vagy ál vány oo megerősíthető. Az írásra közönséges czeruza szolgál. Enoek csúcsán van derékszög alatt egymáshoz két se- lyemzsinor megerősítve, amelyek a készülékkel összekötvék, a czeruza mozgását híven követik és a vezetek másik végének ironját, — lévén ez egv távoli városban, tehat a czim- zett*” lakhelyén — elektromosság folytán uralják. A feladási helyen az 5 hüvelyk széles, közönséges levélpapír a készülékre erősített hengeren fut keresztül és mint az írógépeknél, ugv szinte itt is az emeltyűre gyakorolt nyomással és az elektromosság közvetítésével lesz az soronkint eltolva. A vezeték másik végén, tehát a czimzettnél, két aluminiumkar tartja a haj fiuomságu és folyton tintás üvegcsövet, mely toll gyanánt a közlemény beírására szolgál, az elektromosság folytán a közlemény küldője által vezettetik és a feladási hely távoli czeruzájának mozgását egyidejűleg és annyira pontosan követi, hogy a tintával irt Írás teljesen ugyanaz, amit a feladási helyen czeiuzával írtak, vagy rajzoltak. — Kézirajzok, stengorafiái jelek és egyébb jelképirások hasonlóan kőzvetithetók sodronyon. Valamennyi üzlet, mely ma még levélileg közlekedik egymással, a jövőben telau- tografia-ál lomásokat akar berendezni, melyeknek kezelése, a sodrony összeköttetések be-vagy kikapcsolása folytán teljesen megegyezik a telefon körüli szolgálatokkal. Végre ily körülmények között nem válik-efeleslegessé az állami és magánposta és táviróintézmény s nem fog-e teleautografíkus átalakulás bekövetkezni? Már, a közel, avagy a raesz- sze jövőben, de kétségtelen, hogy egykor minden téren az elektromosság fog egyedül szerepelni és ekkor a telautográl, amely gyorsan dolgozó írógépekkel is eszközölhető, előkelő helyet fog elfoglalni. Iparkamránk közgyűlése. MEGHÍVÓ. A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi szeptember hó 2 8-án d. u. 3 órakor kivatalos helyiségének tanácstermében (Király-utcza 8. sz. II. emelet) rendes közgyűlést tart, melyre a mélyen tisztelt kamarai tag urakat ezennel meghívom. Jerfy Antal, s. k. elnök. A napirend tárgyai: I. Elnöki előterjesztések: 1. A keresk. ügyi m. kir. minister ur 42913/IV, ez. lsirata az angol áru megjelölési törvény tárgyában. 2. U. a. minister ur 53472/VI. sz. lc- iratata a közhalósági szükséglstekre vonatkozó pályázati hirdetmények közzététele tárgyában. 3. Ugyanazon minister ur 49086/VI. leiratára a szerb állategészségügyi egyezmény végrehajtása tárgyában. 4. U. a. minister ur 63884/VI. sz. leirata a budapesti magyar pamutipar részv. társ. gyártmányainak ajánlása tárgyában: 5. U. a. minister ur 36492, sz. leirata a kamarai költségvetések fel- terjesztési idejére vonatkozölag. 6. Jelentés a millenáris kiállítás ügyében történtekről. 7. A Miskolczon tartott III. orsz. ipartestületi' gyűlés határozatairól. 8. A kamarai titkárok Miskolczon tartott értekezlete. 9. A kamara évi jentése. U. Titkári jelentés az iroda ügyforgalmáról. UI. A Német és Oroszországba irányaié kivitelnél kívánt származási bizonyítványok ügye. (A keresk.-ügyi miniszter ur több rendbeli leirata.) IV. U. a. minister 59690/IV. sz. leirata a cs. és kir. konzuli növendéknk alkalmaztatása tárgyában tett felterjesztése. V. A kamra 1894. évi költségelőirányzata. VI. A győri kir abóhivatalnál létesítendő pénzváltó osztály érdekében tett kamarai ielterjesztés elintézése. VII. A soproni m. kir. posta- és távirda- igazgatéság átirata a Győr-N.-Megyer közt létesítendő uj postajárás tárgyában. Szombat, szept. 23, VIII. Komárom szab. kir. város rendőrkapitányságának átirata a komáromi első betegsegélyzőegylet alapszabályainak véleményezése iránt. IX. Az esztergomi kereskedők panasza a vásárosok visszaélése tágyában. X. Pápa város kérelme az iparos- tanonc:- iskola segélyezése iránt. XI. A győri Kis-Dunaág kotratási ügye. XU. Pfeffer József iparművészeti iskolai növendék kérvénye ösztöndíj adományozása iránt. XIII. Indítványok.________§^||||i§g TÖRYÉNYSZÉKI CSARNOK. BíqIíji légtárgyalások. i __ Veszprém, szept. 20, — A b ocsületsértő asszony. Becsületsértés miatt helyezte vád alá a veszprémi kir. törvényszék idősb Kovács Jánosné bszeutlászlói lakost, a ki az egyik községi elöljárót adószedés alkalmával becsületében megtámadta. A törvényszék, tekintve a nagyszámú enyhítő körülményt, a mely a vádlott javára esik, a vádlottal szemben csak kisebb mennyiségű pénzbüntetést alkalmazott. Enyhítő körülmény volt az asszonyra nézve az, hogy a községi elöljáróság hivatalos rendetlensége adta meg néki az impulzust arra, hogy becsületet sértsen. Huszár Mihály, a megsértett fél és a községi biró akkoriban a vádlottól egyházi adót követelt, a mit azonban Ko- vácsné már régen lefizetett Az asz- szony a tőle követelt pénzt nem akarta másodszor is lefizetni, a miért az elöljáró csendőrt vett igénybe. Az asszony ekkor már el volt keseredve és az illetéktelen eljárás miatt sértő szavakkal illette az elöljárót. A törvényszék a vétség alapjául a btkv. 261. és 262. §-ait vette és a büntetésre uézve is eme paragrafusok alapján Ítélt. A megítélt összeget, 3 fit fő- és 2 frt mellék* pénzbüntetést a vádlottól, igazolt vagy outalansága miatt, nem lehetett behajtani. Az ellopott vas. Neu Lipót veszprémi gabonakereskedő, mikor a cseléd dolgában megszorult, kisegítőül rendesen egy csavargóféle személyt rántott elő, a kiben Neu ur keserűen megcsalódott: a kisegítője, a kit Punk Jánosnak hívnak, sziácsvágó kést lopott el tőle. A sziácsvágó kés Neu ur szerint nagy értéket képviselt, a mit Punk János azonban csak 22 krért tudott értékesíteni az egyik helybeli ócskaságkereskedőnél, a ki a végtárgyaláson tanúságot is tett a törvényszék előtt, hogy az a drága kés, a mit Neu ur nyugodt lélekkel 60 írtra becsült, még csak 22 krt sem ér; ócska jószág volt az, régi időkből való repedésekkel; a törvényszék szakértői aztán igazat adtak az ócskaságkereskedőnek: a sziácsvágó kés csak dicsősége kezdetén ért valamit, akkor is C3ak körülbelül 30 irtot... A kár csekély voltára való tekintettel a vádlottat a kir. törvényszék 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte el, az ócskaságke- reskedöt pedig, a kit Neu ur orgazdasággal vádolt, a reárótt vád alól felmentette. A veszprémi kir. törvényszéknél megtartandó végtárgyalások sorrendje. Szeptember 26-án: Orgazdasággal vádolt Horváth István elleni bűnügyben Halált okozó súlyos testi sértés miatti bűnügyben Varga Pál Károly ellen lesz végtárgyalás. Szeptember 27-én: Okirathamisitás miatt Nejers István ellen. Súlyos testi sértés és szerencse- játék miatt Horváth József és társai ellen. Rablás büntette miatt Csányi József bűnügyében lesz végtárgyalás. Szeptember 28-án: Könnyű testi sértés miatt Lővinger Sándor bűnügyében. Hivatalos hatalommal való visszaélés éB súlyos testi sértés miatt Kovács Sándor bűnügyében. Szándékos emberölés kísérete miatt Fricz Lipót bűnügyében fog végtárgyalás tartatni. Felhívás előfizetésre. a „Veszprémi Független Hírlap“ — f. övi okt. deczémber folyamára. — Az októberi évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük szives olvasóinkat, hogy előfizetéseiket megüjjitani, illetőleg netáni hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. Az év vége felé különösen 8ok teher súlyosúl a hírlapi vállalatokr | A papírgyárak, betüöntödék lejára’ tai ilyenkor kell, hogy fedeztesse', nek, emellett a könyvnyomda etn' hereinek rendes regieje is elegend’i gondot ád az administratiónak. Akkora óriás hírlapnak a szellemmunkája, minő a miénk, magáién véve is mondhatlan gondot ád nagyterű hírlap irodának; száz-féL közérdek és híranyag kellő feldől, gozására állandó munkáját kell, hosv szentelje s ha e mollett még a Víü. lalat anyagi gondjai is hozzájárul', nak, bizony latba kell vetnie minden" erejét, hogy e terhekkel megtűrjön A lap szives olvasóin s főként a vidéki előfizetők pontosságán függ az hogy lejáratainkat mi is pontosan fedezhessük. Minél több hátralékunk marad künn a vidókeu, anyival több gond nehezedik év végén vállainkra |. befolyásolja szellemi munkásságunk complett voltát is. Azon reményben vagyunk, hogy hátralékos" vidéki előfizetőink méltányolni fog. ják kérelmünket s dijaik pontosabb bekül- désével anyagi terheinkeu s gondjainkon könnyíteni fognak. Ezt kérve s várva megnyitjuk az uj őszi évfolyamot. Hazafias tisztelettel Veszprém, szept. 23-án 1898. A hírlap irodája. A lap ára okt. decz.-re 1 frt. 50 kr IijdonsAgökT — A püspöki fogadtatási ünnepély Pápán. 0 méltósága Hornig Károly báró megyés püspök ur okt. 7-iki fogadtatása ünnepi sorrendét Pápa város tanácsa a következőleg állapította qieg: 1. Püspök Ő méltóságát a város határánál bandériummal üdvözlés nélkül a városi kapitány fogadja, egyszerű csatlakozással. 2. A földmives iskolánál a város költségén diadalkapu állitttatik s itt a képviselőtestület élén a várns polgármestere üdvözli | megyés püspö-,- köt. Innen lépésbe vonul a menet a városba. 3. A Graf-kávéháztól á Griff sarkáig kordon-huzatik, melyen belül csak hivatalos személyek és fogatok mehetne^ 4. A Griff sarkától at a Casinöíg' a r. kait. hit-' köz ség áliit diadalkaput, melynél a magas vendéget a r. kath. hitközség fogadja. Ezen diadalkapun át már csak a megyés püspök és kísérete fogatai mehetnek, a többi hivatalos személyek csak gyalog. Innen a r. kath. százas-bizottság a városi képviselőtestülettel Ő méltóságát a nagytemplomba, majd innen kijövet a várkastélyba kiséri. 5. Este a főtérnek és a győri útnak a Tirol szállodáig leendő kivilágítására a lakosság felkéretik. — Lupus in fabula. A hírlapunk szerkesztője, Kompolthy Tivadar által a tervezett egyházpolitikai reformok ellen, feuti czimmel irt s az államügyészség által incriminált czikk ügyében a tárgyalás, a veszprémi kir törvényszék előtt október hó 16-án fog megtartani. A tárgyalás rendkívüli érdekes lesz i eleve felhívjuk reá az érdeklődők figyelmét! — A veszprémi tisztviselők közül a kőszegi katonai távirdákhoz Kraust Lajos helyi kir. távirdatiszt volt áthelyezve. Tegnap érkezett onnan vissza. A kőszegi posta kezelőszemélyzet is meg volt szaporítva a gyakorlatok alatt s kisegitőől Ag- lovics kézbesítő volt Kőszegre helyezve innét. — Kenéséről örömmel vesszük a hirt, hogy Soós Lajos kőltő-barátunk már jobban van. Pár nap óta már az ágyat is elhagyta s hosszabb sétákat is tehet már az általa an* nyira szeretett tó partjain. — Megyebeli képviselőink közül Dr Óváry és Szabó Imre jövő kedden, a reggeli vonattal Budapestre utaznak, az uj ülésnek megnyílta alkalmából. — Megkergült piktor urak, A napokban hírlapunk szerkesztője Kenésére vitorlázott át, hogy a még ott időző festőművész-barátait meglátogassa. A nyárou ugyanis égés® müvésztelep verődött össze Kenésén, Tölgyessy, Mesterházi, Vaszary, Scbi- kedanz, Nadler stb. kik aztán reggeltől estig a községben s a Balaton partjain scizzirozták az érdekes motívumokat. Amint szerkesztőnk a községben egy derék elöljárótól kérdezné, hogy itt vannak-e még a művész urak ? hát az elöljáró ni gyanúsat csóvál a fején. „Már hisz itt volnának még teins ur, a P1»' torok, hanem alighanem kutya v»n a kertbe!“ „Hogy-hogy gültek. Nem csoda. Több itt az it» i
