Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-09-16 / 39. szám
I Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, szept. 10, 1 1 i a vendégeket, hogy munkájuk útját már régen egyengeti, szóval rohamosan hazafias tónusával már is edzést vetett a keblekbe. Az elszállásolás befejezése után munkához fogtak a jelzettem megyék notabilitásai s az éjjeli 11 órakor nyert csak befejezését. Másnap külön vonaton indultunk p Bpest irányából érkező külön vo- natouTurócz-Szt.-Mártouba s ugyan- I egy időben robogott be oda az. Érsekújvár—Galanta —Galgécz—Zsolnavidék magyarsága. Lélekemelő volt a bevonulás e hírhedtségre jutott kis városba, egy úgy mondhatni hóditó bevonulás benyomását tett a figyelőre — 1 az is volt — mert e kies székváros lakosságainak elszé- ditett része is velük ujjongott: látya a több ezerre menő tisztes harczfa edzett népsokadalmat. Diadal útja volt ez a magyarságnak. Az ,el- züllőtt hazafiak egynéhánya, mint Pulszky Ágost találóan jegyzé meg megláthatta, hogy a többség, a közérzelem megnyilatkozása részünkön van. A közgyűlés helyéül az állami iskolaépület torna csarnoka lett kijelölve, hova bizony csak 6—700 tag juthatott be, „ de a kiszorultak megnyugodtak azon, hogy a vezetés megbízható, meghunyászkodás elvének még csak látszata sem dia-| dalmaskodhatik. A legnagyobb figyelem és érdeklődés közt adatott elő Pongrácz György balassa-gyarmati árvaszéki elnök indítványa, ki | pán szláv lapok túlkapásainak megtorlása érdekében azt kívánta, hogy vonás sanak ki á sajtószabadság védelme alól. E megokolást helyeselte úgy az igazgató választmány, szintúgy ennek adott kifejezést a közgyülé sen nyilvánult frenetikusán támadt helyeslések meg-megujulása, mégis az igazgatóválasztmány abbeli in ditványa lett elfogadva, hogy felterjesztés történjék a ra. kormányhoz ezen visszaélések hü reprodukálása mellett, a kérlelhetlen 1 példás megtorlásról. Ezt támogatta a szabadságot szerető, azt terjesztő magyar faj ezredéves múltjának rövid de gyújtó beszédében Pulszky Ágoston, ily szellemben szóllott Szüllő turőczmegyei tanfelügyelő azon jelzéssel, hogy az ilyen pánszláv hirlapizgatók, kik folytonos elégedetlenséget hangoztatnak, az osztraczizmus mintájára száműzessenek. Ezek elhangzása után Pongrácz javaslatát visszavonta, de kérte a közgyűlést, hogy a kormány feliratilag arra kérendő, hogy intézkedését ezen veszedelmes eszeve- szettséggel szemben I t. Házban az ország színe előtt, tegye megbi- rálás tárgyává. Jó benyomást tett annak kimondása is, hogy a német színészet a vidéki városokban — kivéve a nemzetközi jeleggel biró fürdőket — ne kaphasson engedélyt, ez nagyon helyes,mert annyira megvetette egyes felvidéki városban a német múzsa lábát, hogy valóságos telelőt tartott több városban, mig a magyar Tha- liában a szegény hivatalnoki kar volt kénytelen a lelket azaz: a szuszt tartani. Károlyi színigazgató pl. legutóbb kiszorult Sziléziába, a hol bizony ! útilaput kötöttek talpára; mi birka türelmüek pedig liczentiázgatjuk, keblünkre emeljük a német kultúra magvetőit. Teljessé kellett volna tenni a fentjelzett indítványt még azzal, hogy holmi lótó-íutó, korcsmaajtó uyitogató, kétes existentiákból összetákolt német partiék ne terjesszék -a német kuplékat, a német I sikamldságokat, mely alkalomra ösz- szeverődik egy ilyen kis város él- ve/.etszomjas elnémetesedett közönsége. Egymást kergeti az ilyen német zengeráj csapat a felvidéken, nagy rovására a magyar térfoglalásnak. Valóban kár, hogy ez irányban nem történt indítvány, de azt hiszem, el nem marad! Kik ellen küzd tulajdonképpen a ,F. M. K. E. ? Egy-két Dula-Mudrony saját zseb- jét főczélnak tekintő kis csapat ellen. Ezek az ismeretes tót zatya- fiak fiskális irodával birnak, s ennek révén és az egyház kebelében elfoglalt hivataloskodás burcaujából intézik a pánszláv tendentiákat. Ők igen jól tudják, hogy szabadságunk közös, az alkotmány gyümölcseit egyformán élvezhetik, de anyagi érdek a íó 1 Szép szóval, mézes madzaggal édesgetik ezt a csendes tót népet, s legújabban a forte'mes „Narodny Noviny* czimü ujságpa- piroson a legszemtelenebb arczát- lausággal fenyegetőznek, hazudoznak, izgatnak; nem tudni miért! Ki ezekkel az elzüllött, hasonleső néppel az orosz testvérekhez vissza- jöhetlenül, s a béke és csend azonnal helyreáll. Vannak ezenkívül csendes, tartózkodó pánszlávok, titokban visel- kedők, ezeknek a jövő levelemben nyújtom képét. Még csak annyit, hogy ezen alkalomból kiválóan hazafias viselkedést tanúsított a felvidéki főjegyzői kar és tanítótestület s öröm volt halla nőm a felsóstubnyai és német- prónai derék körjegyzők, a stubnya- fürdói köztiszteletbenjálló postamester szavaiból, hogy a nép innen onnan úgy is meg unja a pánszláv apostolok ámításait s maga követeli, hogy azokat torlaszolják el tőlük. Stubnyafürdőrül és az említett specziális tót rajongókról később, még csak Körmöczbánya város vezetőségéhez volna egy kérésem, hogy mint e szép paradicsomban fekvő fiirdejéhez illenék, a postahivatali helyiséget vegye ki abból a sötét knszlikból, mert rémes ellentéte e gyönyörű helynek. Rácz Marczi. A balatoü-ÍQredi kiállítás bezárása. — Eredeti tudfoitásnnk. — B.-fared, szept. 11. Az itteni tanulságos terményki- éllitást tegnap zárták be. Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos mondott lelkesítő beszédet, joggal hivatkozva arra, hogy ez a kiállítás gyakorlati értékűnek bizonyult és útmutatást adott a gazdáknak a különböző oltás fajok és ezek már is bámulatos eredményei- nak, valamint az egyes fajokhoz Kicsinyes dolognak találta azonban az ellenszenvet tüntetőleg kimatatni: nem akarta azt se, hogy a hölgyeknek magyarázatot kelljen adni a viselkedéséről, a mit, — szerintük — az uj ismerőssel szemben tanúsít. Egy darabig a parkban sétáltak, aztán kihajtottak a Szent-Jánoskolostorhoz. A kolostor már romokban van, de a szolid emelkedésű dombról, a hová építették, felséges kilátás nyílik a kunságra. Mariid egykedvűen hallgatta Rád oki fecsegéseit, közbe azt mondte, — Szeretem a józan felfogása embereket. Bádoki egy kicsit meglepetten nézett a leányra, majd nevetni kezdett. — Pedig mulatságosak a bolond emberek is. — Igen: a bolond beszédük miatt. Bádoki észrevette, hogy ez homályos ezélzás volt, hanem eltűrte. A Szentjánoskolostornál a leány ledült a bársonyos fűbe, Rádoki pedig neki tá- moszkodott a romoknak. Egy darabig hallgattak, aztán a leány megszólalt:-— Előbb valamit akartam mondani, de megzavart. Azt mondtam, hogy szeretem a józan felfogású embereket. Azokat, a kik felületes átalánosságokon tengetik az eszüket, közönséges hétköznapi embereknek tartom. Például a lovagias felfogás szerintem a józanság egyik legszebb vonása. — Igaz . . . mondta Bádoki halkan. — A mnlatósvérü embereket és azokat, a kik valami más szenvedélyeknek hódolnak, a közfelfogás szerint nem szoktuk a normális emberek közé számítani. A ki pedig botrányos jeleneteket rendez a nyilvánosság előtt: minden esetben érdemes a megvetésre. — Még akkor is, ha a hibáján kívül követi el valaki a botrányt? Kérdi Bádoki, a kit az a gondolat, hogy Mariid tadja az ő dolgát: majdnem leszéditett a lábáról. — Azt a jelenetet sohasem ismerem el jogosultnak . . . felelt a leány hidegen. Bizonyos, hogy tud valamit: vagy ha ezután tud is róla: mindegy már, — nem számíthat, a leány vonzódására és attól tarthat, hogy Mariid örökre lenézi őt. S a mint a szép leány nyugodtan, formásán, mint valami istenasszony feküdt a földön, az illatos fűben, szépségével felforralta Bádoki vérét . . . Bádoki lihegve a láztól odabornlt a leány elé. — Nem tudom, mit akart ön előbb a normális és közönséges emberekkel — lehet, hogy éngem az utóbbiak közé számit, de en nem törődöm azzal . . . Eszembe jutottak a lovagkori szerelmes jelenetek és én itt, a rejtelmes romok között elakarom mondani a szerelmi vallomásomat ... — Ne komédiázzon! mérte végig a leány kedvetlenül. — Szeretem magát . . . susogta Bádoki és lehajolt, hogy megcsókolja a leány arczát. Matild a következő pillanatban már felugrott és messze ellökte magától Bádokit. — Szemtelen . . . lihegte elsápadva. A romok között megjelent Gaál és Matild anyja. Gaál tanúja volt a dolognak. — Jézusom, mi történt ezekkel! Ijedt föl az asszony. — Gaál ur, mondta a leány kissé reszketve, mikor a férfit meglátta: ön lovaglás férfi és tudni fogja a kötelességét... Gaál meghajolt és szó nélkül kezet csókolt a leánynak. alkalmas földminták bemutatásával. A kiállítás bezárását megelőző napon Nánay Sándor vinczellérké- pezdei igazgató tartott tanulságos előadást, hogy mely fajokat termeljék az egyes talajokon. A kiállítási jutalmak kihirdetését nagy közönség hallgatta meg. Díszoklevelet kaptak : a tihanyi szt. Benedek-rend tihanyi uradalma, a b.-fUredi fürdőintézét, az Erzsébet- szeretetkáz, a vinczellérképezde, Ma- ranics Rajmár Pécsett, Gyórffy Pong- ráczné líöveskálla, Sára Lajos Nagy- Hidegkut, Sebestyén Mariska és Rózsa Köveskálla, dr. László Mihály Budapest, Sáner János Csopak. Segesdy Miklós, Segesdy Miklósné, Varga János, Wild Péter, Kutassy Imre, Araansics Autal és Hill József B.- Füred, Csemez László Köveskálla, gróf Dégen Lesencze-Tomaj, Remény- ffy Jenó, Vurglics Gusztáv prépost Felső-Eörs, Yadnay testvérek Záuka, özv. Weber Jánosné, Varga Zsig- mond és Nagy Ignácz Szfehérvár, özv. Somogyi Péterné és dr. Huray István B.-Füred. Elismerő oklevelet huszonöt kiállító 'kapott. Délben diszebéd volt, melyen az első felköszöntőt Csemegi Károly mondta a királyra, dr. Her- czegh Mihály Csemegit, Vurglics prépost a Balatoni Kultur-Egyesflletet és füredi választmányát, továbbá Miklós Gyula kormánybiztost, Segesdy Miklós református lelkész Fehér Ipoly fóapátot és Kovács Ábel igazgatót, Miklós Gyula a gazdákat, dr. Sziklay János a jelenlevő országgyűlési képviselőket, dr. Öváry Ferencs pedig a sajtót és dr. Sziklay Jánost az egyesületi titkárt éltette. A kiállítás Füredet olyan élénkké tette az évad végén, mint a főszezon közepén volt. Hétfőn aztán elárverezték a kiállított terményeket s ez árvetés mintegy 170 irtot hozott a B. K. egylet tőkéjének. r. I. mény kiállítás nem csak a nemes czél, hanem egyesek nyerészkedési ezéjjaira is szolgálhat, a mi úgy hiszem, nem áll egy kultur egyesület érdekében. Tisztelettel maradván Egy kiállitó. a cholera ellen. Irta: Dr. Kerénji Karolj, megyei főorvos. Ajánlja Veszprémmegye közönségének különösen a nép oktatás tekintetőbői a lelkész ur -knak és iskola*tanitóknak. (Vege.) Utóhang a balaton füredi kiállításhoz. (Levél a „Veszpr. Függ. Hirl.“-nak.) B.-Füred. szept. 15Tekintetes Szerkesztő úr! A balatoni kultur egyesület f. é. szept. 8—10 napjain B.-füreden termény kiállításáról engedje meg, hogy erre vonatkozólag szerény nézetemet (a mi különben mindenki-é de te- rett nem adtak neki) becses olvasó közönségé- előtt kimondhassam s ez által kiállitó társaimat is az ügy miben létéről tájékoztassam. A termény kiállítás ugyanis oly feltétel alatt indáit meg, hogy „A kiállított tárgyak az egyesület tu aj- donába mennek át és a kiállítás költségeinek fedezésére eladatnak, kivéve a gépeket“. Ezen felhívás beli feltétel szerént minden termény, mihelyt kiállittatik, feltétlenül az egyesület tulajdona. A b.-füredi választmány t. Segesdy Ferencz alelnök kivételével azonban ettől étiért, nevezetesen : egy tekintélyes ügyvéd oda vitt a kiállítási helyiségbe 26 kosár különféle gyümölcsöt s néhány üveg bort azon kifejezettjszándékkal, hogy azt ő ott közszemlére kiteszi, esetleg kitüntetést is fog érte kapni, mindennek daczára azt a saját zsebjére hagyja csak elárverezni. A választmány ebbe nem akart bele menni s hosszas tárgyalás után a választmány megegyezett a termelővel, hogy árui csak az árverés végén adatnak el s a befolyandó vételárból Vs részben a kultur-egylet, Vs részben pedig a termelő fog részesülni. S ez igy mind meg is történt. Igaz, hogy az egylet az által hogy nem csak 5—5 db. hanem nagyobb mennyiségű gyümölcs adatott el, ezen kiállítás ntán körülbelül 12-frtot kapott, de ezt az árt, a milyen kedvező volt az árverés, meg kapta volna a föltételek szerént kiállitan- dott 5—5 darabbal is. Ettől eltekintve nem ismerhetem el a b.-füredi t választmánynak azon jogát, hogy az általa kibocsátott felhívás ellenére — nem tudom én minő szempontokból s érdekekből — egyes kiállítóval egyességet köthessen, a választmány nem feltétlenül hanem csak az általa kapott feltételek alatt rendelkezhetik az általa képviselt egylet vagyonával, igy tehát jogtalan cselekményt követett el akkor, a mikor az egylet kiállítási helyiségébe vitt s kiállítás végett jelképesen átadott tárgyak eladás árának % részét az illető termelő rendelkezésére bocsájtotta illetve annak azt oda ajándékozta. A b.-füredi t. választmány ezen eljárásából megtudtuk, hogy a t'arA jó húsleves és sült hús a legegészségesebb ételek s kiknek módjában áll, az ilyenekkel éljenek; liszt tartalmú anyagok, u. m. dara, rizs, árpakása stb. lövésekben igen ajánlhatók. A hus-ótelek között a marha, ürü bárány, borjú és csirke vagy tyukbus egészségesebb mint a sertés, lúd- és kacsahús. A vadhús (a vaddisznóét kivéve) ha friss, megengedhető. A szegényebb sorsuak általában vete- ményi tápszerekkel élnek. Itt a répafólék cholera idejében egészségesebbek a káposzta- féle főzelékeknél. A burgonya mindenféle alakban és tápanyag vegyületében, de nem felesleges mértékben, úgy szintén a tésztás ételek és hüvelyes vetemények nem tiltan- dók meg; a saláta már több óvatossagot kíván. A gyümölcsfélék eper, málna; ellenben ártulmasak lehetnek a szilva- és ba- rzczkfélék, az ugorkák és dinnyék és a tejes kukoricza, akár sülve, akár főve. A gombanemek általában tiltatuak. A tej és a tojás jó, egészséges ételt nyújtanak. Általában mindenféle füstölt hús és bal. az igen zsíros és savanyú ételek, nem különben a sok édes, mézes vagy ezukros nyalánkság a cholera-járvány idejében ártalmasok. Azonban a cholera idejében az ételeket jobban lehet fűszerezni. A közönségesen használni szokott ital- nemüek u. m. thea, kávé, jő sör és bor nem tiltatnak. Az égett bor kivált munkás embereknek, reggel, de csekély mértékben használva, nem art. A kin hasmenésre hajlandók, azoknak rántott leves, chokoládé, makk-kávé és vörös bor ájánlhatők. A mezei munkákkal foglalkozó u. m. kaszások, aratók, gyűjtők és kapások a nyári rekkenő melegben egető szomjaságukat olykor állott, posbadt vízzel szoktak oltani, egészségük kárára. Elhárítható az ily sok vizivásnak ártalma szikviz (szódavíz) ivással, vagy ba minden egy akó ivó vízben egy- egy iteze jó boreczetet vagz inkább ugyanannyi égett bor kevertetik (Cognac). Főszabályul szolgáljon végtére általában mind az ételben, mind az italban mértéket tartani, mert miuden az e félében való kicsapongás, dobzódás és részegeskedés cholera idejében felette ártalmas. A ruházkodásra nézve javasolható, miszerint azok kiknek hasmenésre hajlamuk van, úgy szintén azok is. kik a szabad ég alatt es esős időben is dolgozni kénytelenek, szokott öltönyükön kívül hasukon flanéhát- kötöt viseljenek, lábaikat melegen tartsák, és ha átáz-ak volna, nedves ruháikat azonnal szárazzal váltsák tel. Hazánk változó éghajlati viszonyai között a nyári napokban a reggeli és esti órákban melegebben öltözködni soha sem felesleges. A meghűlés, valamint az éjjeli künn hálás a cholera idejében igen veszedelmes. A testnek tisztán tartass az egészségnek fenntartására lényegesen szükséges. A ki a hideg mosásokat megszokta, az a cholera idejében se mulaszsza el azokat; azonban a hideg fürdők mellőztessenek, ellenbeu a langymeleg fürdők igen hasznOsakhá válnak. Végtére óvakodni kell minden huzamos és mértéken túli elfáíasztó munkásságától, a testi erőt szerfelett megfeszítő foglalkozásuktól, éjjelezésektöl és indulatosságtói; de leginkább távolitassanak minden aggasztó elbeszélések, melyek a nép figyelmét folytonosan azon nyavalyára fordítják. Derült kedély és víg kedv egyik leghathatésabb ellenszere a cholerának. Legnagyobb figyelmet érdemel a cholera- járvány alatt a hasmenés, mely vagy maga, vagy egyébb emésztési bajok kapcsolatában, mint a cholera előhírnöke szokott feltűnni. — Teljes meggyőződéssel az lehet állítani, hogy legtöbb esetben ezen kezdetbeu való hasmenésnek kora és czélszerü orvoslása, a valóságos kbolera kitörését meggátolja, minél fogva a népet nem lehet elíéggé figyelmeztetni, hogy az ilyen és pedig gyakran igen csekélynek vélt hasmenéseket el ne hanyagolja. Azért: mihelyt valakinél vagy hasmenés, vagy az emésztő szerveknek egyébb beteges változása mutatkozik, az nyugodjék, maradjon a szobában ; igyék valami jó theát, s egyebet ne sgyék, mint naponta háromszor egy kevés rizs, árpakása dara vagy rántott levest. Ha a hasmenés meghűlésből származott, akkor a beteg gyenge székfü vagy fodormenta forrázatot igyék, azonfelül szigorú életrendetet tartson és egy vagy két napig az ágyat el ne hagyja; minden körülmények között pedig orvosi segélyt vegyen igénybe. Más bánásmódot igényel a hasmenés, a hol emésztési bajok által okoztatott.Szigoru életrend és nyugalom ez esetben is olykor a nagyobb bajt elhárítják, ellenkező esetben, ha egyébb szerek alkalmazása igényeltetik, azok rendjét és alkalmazási módját a késedelem nékül meghívott orvos fogja meghatározni. Általános cholera elleni szer nem létezik. A különféle és világszerte kikürtölt cholera elleni óvszerek (praeservativák,) cholera-esep- pék és essentiák semmikép sem javasolhatók, mert valamint egy részről oktalanság betegséget gyógyítani, mely a testben még nem is létezik: úgy más részről az oly szerekkel való visszaélés az életmüveletek inger iránt fogékonyságát eltompitja, mely azurán szükség esetében az alkalmazandó gyógyszerek iránt közömbös lesz. Innét magyarázható, hogy oly egyének, kik a mesterséges ingerszerekkel visszaélnek, p. o. az iszákosok, a cholerában többnyire elhalnak. Szükség esetben a rendes orvosi segély hiányozni nem fog, mi hogy késedelem nélkül eszközöltessék, az elöljáróknak szaros kötelességévé tétetik, hogy a községben előforduló legcsekélyebb gyanús betegségi eseteket is azonnal az illető szolgabirói hivatalnak és ordosnak bejelentsék, hogy az üy helyeken a szőkséges segélynyújtás • mielőbb és a kellő intézkedések rögtön megtétes- S6116k . A mi magát a cholera-betogség kezelését illeti, itt minden tttól függ, hogy a betegek kellő időben jöjjenek kezelés alá, mikor. t. i. az intő hasmenés keletkezik; ez elé főleg a munkásnépnél sok nehézség gördül, mert a baj sokszor dolog közben éri őket, a mely fájdalmatlanul lép fel és sokszor nem vétetik figyelembe. — Azért igen jótékony hatással van, ha minden községben u. n. egészségügyi utczabiztosok neveztetnek ki, a kik, valamint más értelmesebb emberek is, naponta reggel és estve sorba látogatják a házakat és a munkásokat, s kérdéseket intéznek hozzájuk, a- midőn a felmerülő hasmenés ellen rügtön megfelelő orvosságot használható. E végből szükséges, hogy minden lelkész hivatalánál, tanítóknál és községi elöljáróságnál a legszűksÁ,esobb cholera elleni gyógyszerek — addig is mig az orvos megérkezik — kell s mennyiségben a szükséges használati utasításokkal ellátva, készletben tartassanak. Ezen szerek lehetnek a következők: Bp. Tinct oppi simpl. gramm, quinque Tint. valirian. acth. gram decem. Md. s 1—o óránkiut 10—15 cseppet. Vagy: Bp. Pulv. doveri, gram, qua'nor, Sachl albi vagy Ehasaoh menthae gram, viginti. m. f. pulv. Div. in quadraginta doses=les. 2 óránkint 1 port. Végre megnyugtatására szolgáljon a szegényebb sorsú lakosságnak azou körülmény, hogy a magas kormány és vele kapcsolatban a vármegye tekintetes hatósága éber figyelemmel kiséri a jelenlegi még', csak uro- szország dét részében dúló járvány terjedését, utyailag gondoskodik az esetleg fol- lébő járvány alkalmával a veszélyek lehető hlháritusáról s remélhető, hogy gazdagabb és tehetősebb honpolgáraink is szükség esetben a nyomor és Ínség enyhítésére segély nyújtásukkal annak idejében késni nem fognak. gos törvény alkotása iránt az országgyn lesi képvieeiőházhoz intézet felirata. 17. Csongtad vármegye közönséifénot. az 1884 XVI. t. ez. 14. §-anák médoaf. tásn, illetőié); a közutaknak az ármente sitési költségeknek viselése alól raid f„i' mentése tárgyában a fóldmivelés és a ke" reskedelemügyi ministeriumokboz intézeti felirata. 18. Szabolcs vármegye közönségének », 1886. XXII. t. ez. 132. §-a rendelkezésé, nek a törv jogainak a rendezett tanács." c»a! nem biró, de vármegyei vagy jjrj székhelyéül szolgaid, valamiut 6000 léiét számot: meghaladó lakósságii községekre leendő kiterjesztése tárgyalom a biliig, miniszterhez intézett felirata. 19. Szabolosvármegye közönségének veszett eb által megmart vagy ennek ala. pns gyanúja alatt álló egyének kényszer gyógvitásannk elrendelése, illetőleg ezen kérdésnek ministerhez intézet felirata. 20. Torontálvármegye közönségének a kereskedelemügyi ministerhez intézett fel. irata melyben az útadó tartozások behaji tása körüli mulasztások miatt kimondott felelőség alkalmazása tárgyában kiboosá. tott miniszteri intézvényt hatályon kívül helyeztetni kéri. 21. A varmegye alispánjának előterjesz. tóse a kis és nagy községeknek közigat. gatási hatósági felügyelet szempontjából leendő megvizsgálása tárgyában. 22. A varmegye alispánjának előterjesz. tése a ló, szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében alkotott v.-megyei szabály rendelet módositáea tárgyában. 23. A vármegye alispánjának a Pép*. Kis-béri törvényhatósági út györ-varme. gyei szakaszát érdeklő előterjese. 24. A varmegye alispánjának a községi szegények 1892 évi ellátásáról. .25. A m. árvaszéknek előterjesztése a megye gyampénztar részére 1892 évben kiszolgáltatott czikkek árénak megtérítése tárgyabau stb. stb. 26. Lázi község képviselő testületének a regale kártalanitási tőke felhasználását kimondó határozata. 27. A zirczi iparos iskolának a segélyezés iránti kérvéuye. 28 B.-Sszombathely községnek kérvénye hogy az 1891. évi XLI1I, t. ez. §-árél a' tankötelesektől szedetni rendelt 15 kros járulékok ügyében a törvény megváltoztatása tárgyéban, az országgyűléshez fel. terjesztést íntézzüok. 29. Vilonya község és Szűcs Sándor között alkotott haszonbéri szerződés. 30. Bsrhida község kölcsönügye. 31. Aka községnek kérvéuye, melyben hídépítésre segélyt kér. 32. A bozsoki biróválasztás ellen' beadott felebezések. 33. Nemes-Szalók és Pór-Szalók községeknek az izr. temető helyét érdeklő határozata. 34. Ajka-Bendek községnek határozata a község ingatlanára épített korcsma épület átvétele tárgyában. 35. Kerta községnek a regale kártalanitási tőke hová fordítása, tárgyában hozott határozata^ . 36. Bozsok községnek faiskolája tárgyában hozott határozata. 37. Vilonya községnek határozata, mely- lyet kimondotta, hogy a vilonyui 8. sz. tjkvben felvett ingatlanok, nem a községet, hanem a telkes gazdákat illetik. Yeszprémmegye őszi közgyűlése. 2>v£egr2a.I'vó. Hivatalos tisztelettel felkérem a m. állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t.\ tagjait, hogy a folyó évi szept. hó 29-én délelőtt 9 órakor és délután 3 órakor, valamint a következő napokon ugyanezen időben tartandó állandó választmányi üléseken, — mégis a folyó évi október hó 2*án délelőtt 9 órakor kezdődő törvényhatósági rendes közgyüléseu megjeleni szíveskedjenek. Ugyanezen alkalommal hivatálvs tisztelettel tudomására hozom a törvény- hatósági bizottság t. tagjainak, hogy az ezen alkalommal szerkesztett, valamint a még folyó évi szept. hó 24-én és azontúl egyenként szerkesztendő folyta- tatólagos tárgysorozatoknak a megyei székház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem, továbbá hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek a hivatalos órák alatt betekinthetik. Veszprém, 1893. szept. 14-én. alispán szabadságon Kolozsváry J. m. főjegyző. Tárg'ycorozat. 1. Ali-páni jelentés. 2. Idősbb Pnrgly Sándor m. biz. tag elhalálozása folytán a vármegye közigazgatási bizottságánál üresedésbe jött egy helynek választás utján leendő betöltése. 3. Veszprém vármegyének 1894 évi köz- igazgatási, árva és gyámhatósági bevételei és kiadásairól szóló költség előirányzata. 4. A vármegyei székház építési pótadónak 1894-ik évre leendő kivetése. 5. A vármegyei tisztviselő, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára 1% pótadónak 1894. évre leendő kivetése. 6. Udrari-gyászjelentés Mikea-Manó bajorországi berczeg Ö Királyi fenségének elhalálozása alkalmából. 7. Vaszary Kolos bíboros faerczegpri- másnak átirata, melyben a személye ellen elkövetett merénylet alkalmából hozzá intézett üdvözletünket megköszöni. 8- A kereskedelemügyi ministernek a Veszprémtől - Dombóvárig tervezett helyi érdekű vasútnak mikénti vezetése tárgyában való elhatározását közlő leirata. 9. A belügyministernek leirata, mely- lyel azon kérdés tárgyalását rendeli el, hogy Kis- és Nagy-Hidegkut Magyar és Német Barnag, Mencshely és Vöröstő községek Zalavármegyéhez csatoltassanak-eát? vagy pedig a veszprémi kir. járásbírósághoz osztassanak-e be? 10. kereskedelemügyi ministernek a közutakon fennálló forgalom észlelése tárgyában kibocsátott rendelete. 11. A m. kir. belügyministernek leirata, mellyel tudatja, hogy a tűz által károsult veszprémi ág. ev. és izr. hitközség segélyezése tárgyában hozott közgyűlési határozatot nem hagyja jóvá. 12. A m. kir, belügyministernek a varsányi árva értékeket érdeklő leirata. 13. A magy. kir. belügyministernek az 1891. évben Devecser környékén tartott honvédségi gyakorlatok alkalmával elszállásolva volt katonaság után esedékes kártalanítás kérdését tárgyszó leirata. 14. Debreczen és Marosvásárhely városok közönségének a főrendiház szervezetéről szóló 1885. VII, t. ez. módosítása tárgyában az országgyűlés képviselőházához és kormányhoz intézett felirata. 15. Trencsén vármegye közönségének az 1893. IV. t. ez. 24. §-ának hatályon kivül helyezése, és ugyan ezen t. ez. 15. §-ának a törvényhatósági alkalmazottakra leendő kiterjesztése iránt sz országgyűlés képviselőházához intézett felirata, 16. Háromszék vármegyének az ártatlanul elítéltek kárpótlása érdekében orszáHány tanuló van Veszprémben ? Veszprém szept. 16*. Ügy a helyi kath főgyimasium, mint a polgári fiúiskola, az elemi iskola s a két leány-nevelő zárdaiskola évről é/re mindnagyobb s fejlésneic indul. Olvasóinkat bizonynyal érdekéim' fogja, hogy a mai, napon zárult iskolai beiratások számaránya milyen 1 íme ideigtatjuk. A fógymnasium tanulói. Az I osztályba fölvétetett 58 tanuló A II | „ 46 „ A Hl , , 50 *Í 1 I7 1 „ 44 „ A* V I 48 , A VI , 35 , A VII , I 25 , A VIII , , , 26 - „ Összesen: 332 A polgári fiúiskola tanulói. Az I osztályba felvétetett 30 tanuló AH, , 43 , A HI , 1 44 , Összesen 117 Az elemi iskolában. (Annatér.) Az 1 éslíparallel osztályban 194 tan. A III olsztályban 105 , A IV , 92 , Az V és VI par. osztályban 41 , Összesen 432 n Az angol szüzek zárdájában. A növendékeit száma 115. A szürke nénék zárdájában. A növendékek száma 605. Az izraelita — s egyéb iskoládéról szőlő adatokat az illető iga tők még nem állították össze
