Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-09-09 / 38. szám
Veszprém, 1803. XII. évfolyam. 38. szám. ainA.a mm*«". Egész évre 12 korona, fél évre 6 koron«. Negyedévre 3 korona, gjgyes szám ára 30 fii Az iskolák megnyílnak. Veszprém, szept* 6. Avs iskolák ajtai immár megnyílnak a gyermeksereg előtt. A milyen változatlanok a nevelés czéljai, azaz, a milyen változatlan a törekvés, hogy a gyermekből életre való, boldog embert neveljünk, éppen olyan mértékben változók a pedagógiai elvek, mert a mindent átalakító időkben változnak utak és irányok, s alkalmazkodnak az idők ' folyásához. Újabban is némi jótékony forrongás észlelhető tanügyünk szak- férfiai körében a reformok felé. Nem egy, de számtalan oldalról halljuk ama panaszt, hogy a modern tanOgy és nevelési rendszer irtóhá* borút' folytat a képzelő tehetség ellen. A tapasztalat azt tanitja, hogy mikor a gyermekbe rengeteg pozitív tudást ojtanak, figyelmen kivül hagyják azt, váljon elbirja-e a gyermek? A szőlőknek is egyik legnagyobb öröme, ha azt mondhatják, hogy gyermekük sokkal többfélét tud, mint a mennyit ők tudtak gyermekkorukban; ezzel szemben azonban akárhányszor bebizonyul, bogy a nagyon sokat ludó gyermek, ba felnőtt, nem okosabb szőlőinél, sőt ellenkezőleg: sokféle tudása terméktelen. A hol ezt a tényt felismerik, ott a túlsók tanulásnak tudják be, a helyett, hogy a tanítási rendszert s a ferde házi nevelést is okolnák. Itt is, ott is a képzelőtehetség elnyomása járni hozzá lényegesea ahhoz, hogy az értelmi erő és önálló gondolkodás csorbittassék. Az előtt a gyermekek nagyon sokat kérdeztek, többet mint a menynyire választ kaphattak; a mai gyermekvilágban ezt nem igen tapasztalhatjuk már; csak a különösen -tehetséges s a szellemileg eleven gyermek hozza néha-néha zavarba a felnőtteket. A gyermekek zömé ben eltompitotta a racionalismns a tud vágyat, ezt egészen a phlegma nívójára szállítva alá. Ennek főoka a tanítás positivizmusa. Ha pedig közelebbről vizsgáljuk ezt az okta tási positivizmust, akkor azt tapasz' táljuk, hogy abból a sokból, a mit .a gyermek az iskolában tanul, vajmi keveset visz magával a gyakorlati életbe, holott a modern nevelés alapelve volna, hogy a gyakorlati életnek praktikus, értelmes embere két képezzen. A modern pedagógia nem egy esetben agy hat, mint a vacuum-fék a gyorsvonat haladására. Az irodalom tanításának módja például elhibázott. A modern iskola a költészet remekeit jól preparálva s föl bonczolva, mindenféle kommentárral ellátva nyújtja az ifjúnak, igen sokszor csak darabonként, úgy hogy a közvetlen hatás lehetetlenné van téve. A szép iránti érzék, a lelke sülés vágya eltompul ily kommen tálási tanmód mellett. Az ifjú meg tanulta a/, iskolában a remekművek szemelvényeit, kivonatait, részleteit 8 így később nem érdeklődik az irodalmi nagymesterek müvei iránt, hiszen már megtanulja az iskolában, hogy mit tartson róluk. .Ne csodálkozzunk tehát“, — igy kiált fel a Fővárosi Lapok .Modern mostohagyermek* czimü czik- kében, — .ha a modern ifjúságból hiányzik az eszmények magas röpte, s ha csak az anyagi jólétben találja végczéljait* A jelenkor pedagógiája benne reked -egyik szélsőségben, a midón rendszerével elnyomja a képzelőte- etséget s kipusztitani igyekszik a képzelet alkotásait. A képzelőtehetség teremti a fran- czia munkát s emeli a franczia nép jólétét. Ez a tehetség, a mely minden irányban oly termékenyitóleg hat, mostoha gyermeke a mi pedagógiánknak is. A reformhullámok során a tanítási idő kezdetének megváltoztatása is szóba került. Az élettan kimutatta, hogy mennyi alvásra van szüksége a gyermeki testnek, milyen életreudi szabályokat kell követ nie, hogy az egyre fejlődő s igy folytonosan munkában levő szervezet el ne csenevészedjék. A mi rendszerünk szerint nyolczórakor iskolában kell lenni mindenkiuek. A kisebb gyermek lassan készülődik, fölverjük legédesebb álmából, gyorsan óitözködai küldjük, mire avval nagy futtában végzett, asztalhoz ültetjük a reggelit pár pillanat alatt bele diktáljuk, hogy azutáu futhasson az iskolába, mert különben elkésik. £ ez igy megy egyik napról a másikra A ki nem pihent testet a készülődéssel minden reggel még jobban kifárasztjuk s azután az iskolába küldjük, hova pihent elmével és nyugodt testtel kelleue mennie. Ezek a gyermekek azután télen sötétben hidegben botorkálnak kora reggel csakhogy az iskolából el ne kés senek. A meleg ágyból kiverjük a kis fiút s leánykát, mindjárt utánna küldjük a ködös hideg utcsára, — s még ason tűnődünk: ugyan mi is skozhatja ast, hogy a különböző járványos betegségek télröl-télre kiújulnák s egyre ssedik áldozataikat? Azt hisszük, városi iskolaszékünk egészségügyi követelményeknek tenne eleget, ba a kisebb iskolákban a téli időben a tanítás kezdetét nyolca óráról kilenczre tenné át. Városi közgyűlés. — Eredeti tudósításunk. — Veszprém, szept. 5. Hétfőn tartotta rendes őszi közgyűlését Veszprém város képviselőtestülete 49 városi képviselő jelenlétében. A polgármester a közgyűlést meg nyitván, bejelenti, hogy városunk tüzkárosultjai részére beérkezett könyöradományokért ő a kegyes adakozóknak levélben mondott köszönetét. Ezt tudomásul vette a közgyűlés és elhatározta, hogy a gyűjtés befejeztével az adakozóknak köszönetét szavaz és azok diszes *>é vaorát, úgy adományait jegyzőkönyvileg fogj^ megörökíteni. Kováts Imre, polgármester felolvastatta ezután Kossal ka János mérnök jelentését a városi vízvezeték előmunkálatairól, melynek alapján minisztérium elfogja készíttetni költségvetést. Dr. Óváry Ferencz indítványára 300 frt segélyt szavazott meg a közgyűlés a vámosi tiizkárosultak részére. Dr. Ováry Ferencz ezután a következő kérdéseket intézett a polgár- mesterhez. Van-e tudomása polgármester árnak arról, bogy a városi tanács 1875. évi november 13-án tartott ülésében hozott 2013. sz. azon jogerős határozatnak, hogy aCsikász- féle bubira utczai tűzveszélyes ház cseréppel fedessék, máig sem tétetett elég ? Van-e tudomása arról, hogy megyei tűzrendészed szabályrendelet alapján közzétett tüzrendőri intézkedések végre máig sem hajtattak! Szándékozik-e a mulasztást elkövető hatósági közegek ellen a tör vény szigorát alkalmazni ? Ezen ÍDterpellácziőra a legkö zelebbi közgyűlésen adja meg a választ a polgármester. Czollenstein Ferencz sokáig vajúdó vasut-ügyilnk megoldása miatt intézett kérdést a polgármesterhez, a ki erre kijelenti, hogy a késedelemnek egyedül az engedményesek az okai, a kik még nem készítették el a költségvetést, melyet majd ha a miniszter jóvá hagyott, akkor fogunk mi csak érdemlegesen hozzá szólhatni. Következett az 1894. évi költség vetés tárgyalása. A költségvetés tudvalevőleg a községi pótlékot 2 krral emelni volt kénytelen, hogy a kiadások fedezhetők legyenek; ezt az emelést a városház tetőzetének cseréppel való befedése okozta volna, de azt egyelőre elhallasztották s igy a pótlék nem fog felemeltetni, hanem megmaradt az eddigi 34°/. Kolozsváry Józsefvárosi képvise'ő azon életre való indítványt tette, hogy a városi fuvarosokra és utcza- öntözésre elfecsérelt 4280 frt 94 krért a város helyesebben tenné, ha három fogatot tartana ; munkabíró erős lovakkal, ez se kerülne többe. Ezen indítvány a város pénzügyi és gazdasági bizottságának javaslat- tétel végett kiadatott. Dr. Óváry Ferencz felszólalására azt is elrendelte a közgyűlés, hogy a beszerzett omnibusz-fecskendő 850 frt vételára fizetessék ki. A polgári iskola telkére nézve a képviselők csekély száma miatt végleges határozat nem volt hozható, de Kolozsváry József hatalmasan megindokolt előterjesztésére egy- ' hangúkig elfogadta elvben a köz- , gyűlés, hogy a polgári iskola építkezési czéljaira az u. n. szedres- kertből 800 □ ölet átenged a kormánynak s ezért kárpótlásul a Plosszer sétányt kibővíteni fogja s e czélra 5000 frtot megszavaz, hogy igy a város közönsége részére egy újabb kellemes üdülő sétahely lé- tesittessék. Végleges határozatot ez ügyben a f. hó 25-ikére kitűzött közgyűlésen hoznak. Ugyanakkor határoznak az utCZS- oyitási czélra megvett égett házak 800frt vételárának megszavazása tárgyában is. A házaló ke reskedést városunk területén betiltó szabályrendeletet, melyet a miniszter már jóváhagyott de a büntetésekre nézve roódosit- tani rendelt, megfegfelelőleg módosították. Városi rendőrségünk botrányos állapotát szellőztették e/.után Ováry Ferencz dr. és Kolozsváry József v képviselők; az utóbbi részletesen kiterjeszkedett a közrendészet egyes ágaiban általa személyesen észlelt nyomorúságos és tarthatatlan állapotokra. Ezen felszólalások eredménye az lett, hogy a fölmerült panaszok alapos megvizsgálására a polgármester elnöklete alatt Kolozsváry József, Ováry Ferencz dr., Szabó Imre, Brenner LórÍDCz, Benkó István, Csolnoky László és Perlaky József dr., városi képviselőkből álló bizottságot küldtek ki, mely eljárása eredményéről a f. hó 25-én tartandó közgyűlésen számol be. Felolvastatott az 1892-évi számadásokat jóváhagyó megyei határozat. Bejelentették végül, hogy a városházi kisebbik bolt helyiséget 150 frt évi bérért Pólinger István bor bélynak 6‘/«évre kiadták s a város idei gubacsi,érmését, Berger Sámuel veszprémi kereskedő vette meg 461 fonatért. Ezzel a közgyűlés véget ért. Védekezés a cholera ellen. Irta: Dr. KarZajt Kárai?, megyei főorvos. Ajánlj* Yes.prémmsgje közösségének különösen * nép oktatás tekintetéből a lelkész ur.knak ée iskola-tanítóknak. (Folytatás.) A lakosság az elöljárók által köteleztes- te«9ék arra, hogy lakhelyét, udvarát és házs tájékát még mielőtt a járvány kiütött volna, tisztán tartsa; nedves és penészes lak9zobeit gondosan szellőztesse, eczettel vagy fenyő- maggal naponként legalább is kétszer kifüstölje s orvosi utasítás folytán chlőr-gőzzel tertótelenitse; a nyílt csatornákat naponta vizzel leöblitte-se s a túltelt árnyékszékeket és emésztő gödröket kiflrittesse. Azok naponkint ké'szeri fertőtlenítésére a kővetkező szerek ajánltatnak: Vasgáliczbvl. a mely legolcsóbb, minden község által legalább két métermázsányi megrendelendő s részletenkint, a lakosság arányához képest kiosztandó. Egy kiló. 20 liter meleg vízben feloldva, naponként egy kö- szönséges árnyékszék fertőtlenítésére elegendő. Igen czélszerü a vasgáliczoldatot vagy a cárból savat, használni fertőtlenítésekre. Szobaürül ék-székek fertőtlenítésére 5 százalékos carbolsav-oldat használandó. A cho- lera-betegek ürüléke fertőtlenítés nélkül árnyékszékbe ne önte99ék. A cholera-betegek beszennyezett fehérneműi (ha csak lehetséges, elégetendő), nem különben ruhái és ágyneműi előbb erős lúgban jól kiáztatván, mosattasanak meg; minden általak használt edények és eszközök gondosan tisztittassanak meg. az alattok volt agyi szalma pedig égettessék el; végre azon lakszobákat melyekben choleras betegek feküdtek, jól kitÍ9Ztogattatni és újra kimé- szeltetni szükséges leszen. A febérnemüek fertőtlenítését eszközölni lehet 115 fokra hevített és hevítés alatt elzárt kemenezékben, továbbá erŐ9 lúg- és utána forró vízben való kifőzés, vagy gyengébb carbólsav-oldattal és utána forrázás által. Beronditott értéktelen fabútorok és padlók, a hol csak lehetséges, szintén elége- tendök, a hol pedig az elégetés véghez vihető nem volna, ott forró lúggal és utána vizzel leöblitendők és erős carbolsav-oldattal fertőtlenitendők. Földes szobákban a piszkos- föld felkaparása és kihordása után a szobatalaj felületét, főkép a beteg-ágy környékét elegendő mennyiségű száraz, tiszta földdel kell jól feltölteni, s ha átnedvesedett, fertőtleníteni és ujjal felváltani. Az oly szobák, melyekben a cholerabete- gek tartózkodtak, szabad légáramlattal látandók el, utólag pedig fertötleniteudők chlór- gázakkal, vagy pedig kéue9-savat lehet kifejteni meggyujtott kéngyertyaval vagy az által, hogy a kén parázstüzre hintetik és el- égettetik. Mindezen eljárásoknál a szoba a küllégtől elzárandó s csak 2—3 nap múlva hathatósan átszellőztetendő. Fertőzött házakat, melyekben kolerabetegedések fordultak elő, be kell zárni, lakóit kiszallásolni és a benn lakás mindaddig meg nem engedtetik, mig azon híz teljesen behatélag, szabály szerint ki nem tiszfogattatott, meszeltetett s alaposan nem fertőtlenittetett. A fertőtlenítő szereken kivül a magyar országos közegészségügyi tanács még ajánlja a .timany-halvagot“ (Aluminium chlorid), a mely szagtalan, nem mérges és nem drága. Ezen szer ruhák kimosására, szobák és falak súrolására ajánlatos. Kívánatos, hogy ezen fertőtlenítő eljárásokat ismerje mindenki. Tüzetesen és behatóan fertőtleníteni addig lehet, mig a megbetegedések száma nem nagy, mert ha már a járvány valamely községben egyszer nagy terjedelművé lesz, akkor a legnagyobb megerőltetéssel is alig lehet eleget tenni. Minden choleralepett községben gondoskodni kell, hogy szegény sorsú betegek számára elkülönített helyiségek, járvány-kórházak legyenek felállítva. Az ily betegek körül szükséges gyógyeljárásokat pontosan csak js az ily helyiségekben lehet végrehajtani s egyszersmind meggátolni azt, hogy a be- hurczolás által keletkezett megbetegedés nagy mérvet ne öltsön. Járvány-kórházak számára a helység legmagasabb pontjait kell kiválasztani, a hol a légáramlat szabad, a viz jő A járvány-kórház vagy az e czélra kijelölt és felszerelt helyiség, ha csak lehet, legalább két osztályra legyen felosztva: a hol pedig kivihető, még egy harmadik osztály is legyen, üdülő betegek számára. Cholera-hullákat lehető gyorsan el kell a lakházakból és a kórházi helyiségből szállítani és a halottas kamrában elhelyezve rendszeres halottkémlés alá venni, azután elte- mettetni. A cholera-hullákat carbolsavas vagy chlormészes-oldattal kell leönteni, s a hullát sem szemlére kitenni, sem a templom elébe vagy annak belsejébe vinni nem szabad. A halotti torok és halottvirasztások szorosan tiltatnak; a halottak kivitele az e czélra rendelkezés alatt álló lovas kocrin történjék. Minthogy ezen intézkedések miad olyanok, melyeknek végrehajtása a lakosok felvilágosítását és közreműködését igénylik, azért a lakosság különösen a járási-, községi- és körorvosok s ha esetleg szükségeltetnek, járvány orvosok által is az óvintézkedések alkalmazására felvilágosítandó és bi- tanitandé. Ez-n egészségügyi közegeknek meg kell értetni a néppel, hogy ha a cholera egyszer elhatalmasodik: személy válogatás nélkül minden körből és korból veszi áldozatait s azért úgy az emberiségre, mint a saját személyünkre való tekintet kivánja, hogy az óvintézkedések — ha kell, közköltségen is — teljes szigorral foganatosíttassanak. Az egyéni éveljárások szempontjából a lakosság a veszélylyel szemben szükséges éberség fentartása mellett nyugodt kedélyben legyen; kerülendő minden, a mi a kedélyt lehangolja, avagy félelemben, remegésben tartja, — nem mintha a félelem okozhatna cholerát — hanem, mert a félénkek nem agy élnek, nem úgy esznek és alasznak mint rendesen; s mert az aggodalom feszültségben tartja őket; ennek körülményeik kedvezők: utazzanak el idejében, mielőtt a cholera-gerjet magukkal vihetnék és más területre hurczolnák. A rendőrség és elöljáróság részéről szigorúan felügyelet fordítandó a tápszerek, élelmiszerek, italok minőségére. A rósz minőségűek elárnsitá-ia szigorú ellenőrzéssel akadályozandó, A szegények számára közkonyhák álli- tandók, melyekben számokra legalább jó leves készítessék. A nehéz emésztésű ételek és a túlságos étkezés éppen oly káros, miut az éhezés. Az éretlen gyümölcs bélhurutot okoz, ez pedig hajlandésitja az egyént a cholerára épp úgy, mint például a sok borivás az olyanok részéről, kik azzal nem szoktak élni. A rendőrségnek és községi elöljáróknak az élelmi szerek elárusítóiéra fögoudja legyen. Mindennemű éretlen gyümölcs, megromlott vagy beteg állat hasa, romlott hal és hnrka elkobozandó. Ártalmas anyagokkal vegyitett akárminemü élelmi szerek árulása szigorúan tiltatik és az ellene vétők a törvény szigorával bűntetteinek. (Vége köv.) Két óngyilkosság. (Saját tudósítónktól.) A hét folyamán Veszprémben s Várpalotán két öngyilkosság történt Mindkét eset oly sajátszerü körülmények közt történt s oly különös módon lettek végrehajtva, hogy a lélekbúvárnak bö alkalma nyíl a rejtély egyes phásisaival foglalkozni. Az egyik áldozat Lichvert Lajos 21 éves vasúti gyakornok, ki mintegy fél év óta szolgál a veszprém- jutasi állomáson. A senki fia volt szegény. Se apja, se anyja. Önfeledt szerelem hozta világra; anyja korán elhalt s a kis árva aztán rokonok nélkül imbolygott a nagy világban. Jószivü emberek irgalmán nőtt fel azután 8 tehetséges szellemes ifjúvá fejlett. A vasúti tisztképző iskolát jó sikerrel végezte s mint gyakornok nyert alkalmazást. Ily minőségben jött a Veszprém-jutási állomásra az év elején. Pontos, szorgalmas tisztviselő volt; kevés beszédű, csendes jó fiú. Csak egyetlen barátja volt, egy helybeli tanító, kihez naponta belátogatott a városba. Annak szokszor elpanaszolta a reménytelen szerelmét, mely utóbb is sírba vitte. Egy másvidék- beli ifjú lányt szeretett, kinek arcz- képét mindig magával hordozta. A szegény fiú ngy hitte, hogy kedvesét sohasem fogja boldogíthatni s múlt hétfőn reggel 10 órakor, az állomási épületben levő emeleti lakásán szíven lőtte magát. n TÁSCZA. i HULL A LEVÉL----ful l a levél', hervad a lomb a galyon, 'áj a szivem... ne kérdjétek a bajom. Tervadó lomb, hullo levél hl susogja, arról regél: Minek is van szerelem a világon!' fessze szálló vándorfelhó kérdelek; Tervadásra virul-e még kikelet ? — Ami elmúlt vissza uem jő... ízt sírja a vándor felhő: Minek is van szerelem a világon!* Tull a levél, hull a csillag, hull a lomb, ?rted vágyó lelkem messze elbolyong ; ís lerogy egy néma sírra, Tol harmatgyöngyei felírva: Minek is van szerelem a világon!' 4 temető szent magánya úgy marosét, 4zt zizegi tar lőtt berek, bus kárászt, És a dér ütött virágok; Akár-merre kelek-jarok: > Minek is van szerelem a világon!' Soós Lajos. A SZÍNPAD. Egy venzprétni leány emlékkönyvébe. Eldőlött a koczka, választottál pályáf, Követted Thalia csábitó hívását; Követted mert hitiéi álnok beszédének, Hazug csillogásnak, pompának és fénynek. Nem gondolhattad, hogy Thalia csalfa lény, Kinek kígyó szeme, mint gyűrűző örvény, Elszédit előbb, hogy halálmába ejtsen, S hogy az, a mit mutat káprázat lehessen! Hogy a képzelet rab, a szivünknek rabja, Vágyainknak tündér-kézzel szőtt alakjai Hitted, hogy mind való az ámító látszat Sszínésznővé lenni, ezlett czélod, vágyadl Hol a futó létnek kígyózó örvényén, Nyomorral karöltve halad pompa és fény, Hol a czifra köntös, mosolygás és kaczaj, Oly sokszor fájdalmat és gyötrelmet takar, Hol a bogáncs között liliom is virul S kígyó nyelve sziszen rózsatő ágirul, A hol ölelkezik gyűlölet, szerelem, Égbe nyúló kéj és pokoli gyötrelem, Hol a való s látszat ez a két ellenfél, Egymást istápolja, mint két édes testvér, A hol a külszinnek van legfőbb hatálma: íme Thaliának igaz birodalma I ígen, ez a színpad! merő egy ellentét! Tudom, nem Uy képet tárt képselmed eléd ! Telve akadálylyal, telve küzdelemmel, Telve csalódással, öntéssel, közönnyel 1 — De ne veszítsd azért buzgalmad s erődet! Sokan áttörték már ez utat előtted! Nem halad előre a ki csüggedten áll, De a bátor előtt letör az akadály! S miről álmodoztál nem fog elmaradni. Kitartás ! bátorság! sikert fogsz aratniJ A művészet, leány, ez leend fegyvered, Mélylyel győznöd kell az akadályok felett! Zsarnok a közönség, szeszélyes ingatag, De a művészetnek hatalma, dicső nagy! Ura leendsz neki — ő lesz a le rabod, Magaddal ragadod a hová akarod ! S mintha ezer testben csak egy szív dobogna, Mintha ezer lélek egybeforrott volna: Ott csüng az ajkadon, lesi minden szavad, Ha te zokogsz — zokog, ha te kaczagsz — [kaczag ! Miként kicsi gyermek vezetteti magát, Érzi a művészet igéző hatalmát ! — S élvezi a siker mámoritó kéjét, Elfelejted széplány a mull szenvedését! Peterdi Sándor. A jó nó uópségóról. Irka: Carmen Sylva (a román királyné.) „A jó nó szépsége Isten házának diszett. Olyan nagy hatalmat, erőt, világosságot követel a Mindenható a nőtől, mint a napfénytől, semmivel sem kevesebbet. A nő hatalmát erezhetni egész házában. A hatalommal megismerkedhetünk, mihelyt lakásába lépünk. Már az ajtó küszöbén kezdjük ismerni őt és onnnn érezzük egéez lényét és munkálkodásainak varázsát; u kastélyban épen úgy, mint a szerény kunyhóban. Lépjünk drága szőnyegre, vagy csak egyszerű padlóra, fogadjon aranynyal szövött drága ruhában az inas vagy egy egyszerű mezitlábos gyermek, vezessenek gazdagon ékített szalonba, vagy alacsony szűk kis szobába : mindenütt megérezhetjük a ház nőjének szellemét, mielőtt őt láthatnék. Ha a nő olyan mint a napfény, akkor otthona hasonló a csillogó égbolthoz : tiszta és vidámitó. Ha a ház nője homlokán tisztaság, szivében szeret et, kezében munka van: úgy körülötte minden ceil- lámló fényt ée illatot terjeszt; úgy gyermekei és virágai szépen fesledeznek és nyilának; úgy férje boldog mosolylyal tér haza a nap fáradalmaiból és ha vendég lép a házba, felvidítani, a beteg már hangja hallatára is jobban érzi magát és a szükségben szenvedő jobban érez segítsége t józan tanácsai, mint adományai által. 8 mindez nem nehéz feladat! Ehhez csak szeretet kell. Egy nó előtt kinek kebele el van telve szeretettel, nincs fáradság, vagy félelem; mert ő egy pi- t lanatig sem magáért, hanem övéi boldog- | ságéért él. U nem kérdi azt: .vájjon boldog leszek-e ?*, hanem azt gondolja : .hogyan tegyem boldoggá azokat, kiket I.ten nekem adott 1“ A nő ki minden időben felteszi megában e kérdést, hamar átérzi fénye varázsának körét, mert ő világosítja és nagyobbitja az értelmet, felnyitja a szemeket. A nőnek sohasem kellene addig nyngalomra térnie, mig meg nem kérdi önmagát: .vájjon kit tettem ma boldoggá És a mely nap föl nem melegiti környezőinek kedélyét, azt elveszettnek kellene tartania. Vidámságot terjeszszen a maga bőrében a hajadon is, szívélyes segiségével mindenben, ifjú karjainak könnyű munkájával, szivének gyöngédségével es tiszta gondolatmenetével. Vidámságot terjesszen a maga körében a fiatal nő, a nappal gondjait mosolylyal fogadja, hűségesen oszsza meg a család tagjainak apró hibáit és tévedéseit. Vidámságot terjeszszen a maga körében az anyai Nyugodtan viselje gondját gyermekeinek, elhárítva tőlük minden veszélyt: oszsza köztük a szeretet kiapadhatatlau kincseit, melylyel egyenlően fogadja minden újszülött gyermekét. Vidámságot terjeszszen a maga kőiében az agg nő ie, bár szemhéjai fáradtak s Ijaja az élet viharaiban megderesedett. Élvezd te is, öregem, a békés életet, melyet megérdemeltél hányatott múltad után! Gyönyörködjél az ifjúság vidámságában, mely nyomodban virul s örvendezzél a fénynek, mely a menynek kaprától ragyog feléi ! A biborpiros hajnaltól a meleg éltető délig és csöndes alkonyig, mely árnyékot I vet, te nő, napfény lehetsz; s boldog az, I ki olyan lehet, mint a napfény. S ti férfiak, tekintsétek nejeitekben a , ti napfényteket! Ehhez is csak egy ér- I zelem kell: a szeretet A szeretet nélküli I nő olyan, mint az északi szélnek kitett | virág, szívesen hozna virágokat, de nem ? bír, csupán elsárgnlt levelei vannak: s I mikor teljes díszében kell virulnia, akkor 1 hervad el. A szeretet nélküli nő lelki j ereje meg Van törve, mint a meggátolt | folyó vize, mely teljes hullámaival szere- I tett volna medrében tovább haladni, de I megáll s azt sem tudja, merre vegye I útját. Egy nő, ki nem szeret, olyan mint a téli napfény, körülvéve havas felhőktől; I hiába akar életet lehelni s tüzével a föl-' I det melegíteni, erejével legyőzi a fagyos J zord idő. A férfi, ki szereti nejét, midennap újabb kincseket fedezhet fel lelkében, mit többre j becsül bármennyi drágakőnél, mert a nő- * nők ó érte kell szenvednie aggodalmat, szomorúságot, félelmet, fáj da Imát és halálos ' veszélyeket. A férfinek hálásnak kell lennie neje 1 iránt a csöndes, békés, boldog otthonért, melyet neki elővarázsolt s gyermekeiért, j kikből szorgalmas — becsületes embereket J nevel. Mert a nő föl van ruházva hata- '1 lommal, nagy méltósággal, tehát oly szép- 1 séggel, mely felül múl minden kúlvilági ékésséget, ő — anya! S anyának lenni: ez lénye, hivatásának kezdete és vége. j Anya: ez a legmagasztosabb elnevezés, mit adhatunk neki. Anyának lenni: ez a dicsősége, ez életének tanig a, ez dicsőségének koszorúja, harcza és győzelme, élet és halála. 'V
