Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-08-19 / 35. szám
Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, aag. 19 vén.) vagy erős lufiul, vagy leg- ifc'áhb nagvon forró vizitel. Ha a beteg a pad óra, (a luíz földjére.) a falra, vagy aKár miféle tárgyra köpött, gondnak legyen rá, hogy köpje ott meg ne száradjon, hanem azonnal felmosattassék kar- bolos vagy lngos forró vízzel. A műveletlen ember nem nagyon nézi ugyan meg, hová köp, azonban aligha akad olyan rósz szivfl tüdő- bajos, a ki ha tudja, bogy abban a köpben van az ő betegségének ragadós mérge, ne legyen annyi kímélettel hozzátartozói és általában embertársai iránt, hogy a köpőcs 3- szén kívül máshová is köpködjön. A tüdővészsze! való’ megfertőzi e- tésnek nemcsak otthon lehet az ember kitéve — azon esetre, ha családjában ilyen beteg van, — hanem ki lehet téve minden olyao nyilvános helyen is, a hol sok ember van együtt. Köztudomású, hogy a tüdővésze- sek és általában azok, kiknek lélegző csöveik betegek, néha jó hosszú ideig dolpgtehetők. Az ilyenek elmennek gyárakba, a hivatalokba, a műhelyekbe, templomokba, szili házakba, szükséges ennélfogva, hogy minden olyan ln-lyen, hol sok ember szokott megfordu'ni, kÖpő-ed-- nyék legyenek felállítva, borszeszes vízzel félig megtöltve; és szükséges rászoktatni minden embert, az egész közönséget, hogv ha köp:.i akar, ezeket az edényeket használja. Ha az ember egy korcsmába, vágy egy pálinkás boltba belép, undorodva látja, hogy az ott, tanyá- zók köpjei, — kik közt pedig igen sok lehet beteg. — a padlón szanaszét hevernek, s később oda szár- d va, sepréskor a szoba levegőjét megfertőztetik. Ha a hatóság a korcsmák és pálinkás boltok tulaj donosait, félig vizzel telt kőedények felálitására kötele/né, bizonyára iger helyesen cselekednék. Ha csak egyn ember menekülne is meg az ilyetén intézkedés következtébeu a tüdővésztől, már kifizette magát a dolog. Én ezek következtében csak helyeselhetném, ba a házak folyosóin mindenütt, könnyen feltalálható helyen, lennének félig vizzel töltött kőedények, hogy a járókelők azokat használhassák. A hivatalokban és az iskolákban, valamint minden más közhelyen szintén kellene ilyen edényeket felállítani, akkor aztán lassan-lassan bi zonyossan rászoknék a legmüvelet- lenebb ember is, hogy ne serc/eg- tcsse köpjét mindenüvé. A f udövész, — mint már többször mondottam, — igen el van terjedve s tüdövészes beteg sok családban van. És ba az ember vigyáz magára és vigyáz a betegre, el is lakhatik vele együtt De már annyi józanságának lenni kell, hogy ne csókolja a beteget, ne csókolja különösen a betegnek száját és ne háljon vele ei?y ágy bin. Ezen kívül nagyfigyelemmel kell a gümókóros beteg ápolójának lenni arra is, hogy bőrén, kivált kezén ne legyenek sebek s ha van nak | valahogy ezekre ne essék a betegnek valamely váladéka, különösen köpje, vagy valamely fekélyes részének genyedtsége. Mert a bőr apró .seb'Cskfin felszivódbatik az ember testébe a betegség mérge, bejuthatnak ezen az utón is a bacillrsok a testbe és gümőkórt idézhetnek elő. Minden eszközt, a mit az ilyen beteg használ, kétszeres gonddal kell tisztogatni, lülönösen kését, villáját, ivópoharát. Gyakrabbai kell rá tiszta ruhát adni, mint a. egészséges emberre, szennyesét pe dig nagyobb figye'e nmei kell kimosni. Szobáját is minél gyakrab ban szellőztessük és felette tisztán tartsuk. • De a beteg szobájának tisztán tartása nem abban áll, ha szára zon, jó nagy port verve, felseper jftk a padlót,' hanem abban, hogy ir.egnedvesitett seprűvel és vizes törlő rongygy.il megtisztogatjuk a szoba földjét, — és rendkívül szorgalmasan vigyázunk arra, hogy ha valamely bútor dirabn, ágyra, képre vagy tükörre por szállt, azt onnan o ed vés eszközzel, a port a szeg- letegből is jól eltáv l.tsuk. Nem lehet helyesnek tartani azt a szokást. hwgy sok he yen a por- törlőt a ház folyosóján rázzák ki s az ágyneműt, bútort ott porozzák. A por fel verése mindenütt kerülendő, egyfelől, mert a por beszivása már magában is hurutot okoz, másfelől, mert a porral szokot a levegőbe s tüdőbe ju'ni gümő ba- cilus. A házak lépcsőit, folyosóit ennél fogva nedves fürészporral behintve lallenc söpörni, s nedves ruhával kellene letörülgetni. Az ut- czát sem helyes szárazon, éktelen por felverésével söpörni. A hol jó hurko'at van, oft, lege célszerűbb a lemosás, a hol pi-dig ez nem lehetséges, legalább a «■ prés előtt okvetlen locsolni kell. Ha valaki tlidóvészben elhal, mindent el kell követni arra, hogy betegségének ragadós mérge, mely ót megölte, megsemi-iitessék, ha lehet, vele együtt elteinettesék. Az elhaltnak minden olyan holmiját, mely testével szoros érintkezésben volt és nem valami nagy bec-U, mint pl. rongyos ruhanemű,'szalmazsák és efféle, el kell égetni. Nagyon helyes volna úgy járni el, mint a nagy költő mondja : „Nem volna-e jobb, m:nt szokás, halottal Elásni a köntöst, melyet viselt, — Megsemmisít ni haj’ékát legottan, S utána nem hagyni fenn semmi jelt-.“ Bizony ez volna legjobb. A megmeggyngyitlak. Nem vagy poéta, ha meg nem érted a hangját. Számotokra, a ti előnyötökre teremtek ott az elemek. A föld, a viz, a levegő. A magyar föld, a magyar viz, a magyar levegő. Ha ti ebben a környezetben nem volnátok olyan dicső magyar emberek: bizony isten, nem értenélek benneteket. Ott minden atomja a mindenségnek arra tanít: szeresd a hazát. Ti megtanuljátok mind. Te is megtanultad jél. Megycsináltad a Balaton kultúráját, s ezzel egy darab magyar kultúrát c-ináltál. Derék dolog volt, öreg, itt mellékelve küldök érte egy puszit. Csak a negyedik elem : a tűz, az volt kegyetlen... Nem, ne hidd. Amit elvett Veszprémetekből, visszaadtátok ti azt szebben, jobban. A régi városból csinált újat, az elégett házak helyett a földből, vagy a vízből, vagy a levegőből, vagy honnan keletkeztek az nj épületek, pala- födeles, cserepfödeles, pirostete ü kedves lakocskák. Azokat a tűz adta nektek ; kegyetlen, mord arczczal, a saját módja szerint, de ő adta. Tiz év múlva nem emlékeztek a vészre, ami figyelmeztet majd rájnk, kedves emlékjelek lesznek azok : az aj város. Látod, a vész megkímélte azt, ami a történeté, a régmúlté. Az ősi város, amelyről mesélgetted nekem, hogy Szva- topluk alatt is létezett, a mai nevével, — megvan ma is, a maga regéivel, a misti- czizmnsával, és történetével, az ismert múltjával. Látod-;, ami ezt a ti vidéketeket magyarrá teszi: az a történelme is. Veszprém, a király-históriáival, a Bakony, a rablóvilágával, Kenese. a ta'árlyukak- kal, Szent-Istrán-Király-Szabadi az első király alapította templomával — mind történeti magyar emlék. Azért: ennek a kis paradicsomnak, a Balatonvidéknek magyarnak beli lennie ég magyarosítania kell másokat. A nemzetiségi barezok idejében missiója van a Balatonnak. Ezt nem én födözöm fel, csak konstatálom, hogy ti felfedeztétek. Ej, öregem, ne haragudjál, hogy böl- c-eiked' m : nem lehet az másként, ba eszenibe jut, hogy láttam a jelzővel nem illethető Balaton^. Gyere, képzeletben leszabunk azokról a begyekről, mert azokon muszáj lelkesedni és — mint mondják — sovűif-ztáskodni. Gyeiüok a hegyekről. Nézd, ott kígyózik a mező gyalogutjsn egy kis csoport: setétruhss ruhás gigerlib, bébi-kalapos leányok. Ez a főváros már: nyaralók társasága. Elmennek az almádi-i kikötőbe. Hu jól kilépünk, elérjük őket, csatlakozzunk hozzájuk. Természet-imádá9 ide, természet- imádás oda: szeretem a társaságot, s bármiként lelkesülök is azért, hogy egy csöndes helyről elmerengve nézzem a vizet, szívesen belenézek én néhány hölgy sugáros szemébe is. Emlékszel még, ugy-e ? Átrándultunk a Baross-gözösön Kenősére. A hajón csitítottái, hogy ne lelkesüljek folyton-foly- vást a part szépségeiért : egyem, pipázzam, vagy nézzem a lányokat. Ettem egy kiflit, rágyújtottam egy czignrettára és kokettiroztam egy a<z- szonykának. Ott volt közöttünk barang- hangu N e y Dávid, meg a szép-hegedűs Liedl Gerencz ; azok hangverlenyezni mentek Kenésére. Nagyon köteles dolog volt az a hangversenyező-', édes komám. Ha nem tartották volna meg, nem lett volna egy mukulányi kalandom sem ott nálatok. Így volt egy parányi, a következő. A hajó fedélzetén lebegett — nincs erre több szó barátom — egy menyec-ke- 8zerű buba, meg egy raudonnu-arc/.n hajadon. Hit én odamentem hozzájuk és azt mondtam : — Hölgyeim ! Ha Kenesére méltó/.tatnak utazni, hódolattal van szerencsém nagysádtokat meghívni az ottani hangversenyre, e-ti 7 órára. Bemutatkoztam, a konczertező urak impresszáriójának és hősiesen beszélgettem, vallottam. E-tft találkoztunk a hölgyeimmel, volt ott még kivülök sok csecse nő és én ott egyszerre szerelmes lettem a menyecske-szerű babába, a mudonna- arczu hajadon ba, egy tüz-szemü leánybi, egy szilfidbe, meg nugyon-uagyon sok pompás hölgybe. Fiam í Szép a te földetek, vizetek, levegőtök, tűzetek ! Bulatontok, Bikony- tok, Almáditok. Kenesétek, Füredtek! De azért most, ba behunyom a szememet csendes esteien, nyugalmas ágyamon, nem jelen meg lelkem előtt sem a Balaton, sem a kornyéke, más, egészén más, szebb, költőibb, és egészen az enyém i egy pár női szem. Az jobban világit, mint a siófoki hotel villamos lámpája. GYÖRGY LAJOS. haltnak mindenére tapadhatott fer- tő/.ö inérpg. És csak akkor viral- )i:ir nz iij '‘nemzedék frissen, nyn- g' Ht in. ha bizonyos a felől, hogy n halott, betegségének minden csiráját magával vitte. Hamm azt természetesen senkitől, kivált pedig szegény embertől nem lehet kívánni, hogy becses értékes tárgyakat megsemmisítsen Ennélfogva ezeket a betegség mérgével megfertóztetett tárgyakat, mielőtt basználnók fertőzetlenekké kell tenni. E ccéihól a beteg által haszuált apróbb eszközöket, szerszámokat kal kulus vizzel (ő rész kárbolt véve 100 rész vízre) jól meg kell mosdi Fehérneműit, mosható ruháit erős forró lúgban ki kell főzni. Ném mosható ruhái, bundája, derekalljá, matrácza kéngózzel erőseit megfüs- tólf essenek, még pedig úgy, hogy a kén.őz 4—5 óra hosszat járja őket keresztül-kasul bezárt szobában. A meghalt nyoszolyáját, a szóbába u levő bútorokat forró lúgos' vízbe mártott kefével kell erősen letisztítani, mielőtt valaki az ágyba feküdnék. Épen igy kell a padlóval bánui, fel kell súrolni forró lúggal isten igazában. A szobát melyben betegen feküdt az elhunyt legjobb újra meszelni vagy újra festetni, — vagy a hol ez nem lehetséges, a falakat puha kenyér- béllel kell végig súrolni. Mindenek felett pedig gyakran és hos-za- san kell a szobát szellőztetni. A tüdővész és általában a gü- mőkór mérge a tudósok állítása szerint más utón is behatolhat testünkbe, nemcsak úgy, hogy a tisztátalan levegővel együtt beszivjuk a gümó-bacillusokat. Azt tapasztalták nevezetesen, hogy némely tehénnek a teje szintén gümőkórossá teheti a vele táplálkozó!. Az ilyen tejet adó tehenek természetesen maguk is gümőkóro- sak. „ Ebből az a tanulság, hogy mivel az ember nem mindig ismeri azt a tehenet, melytől az általa használt tej származik, de még ba is-; meri is, nem mindig tudja, vájjon nincs-e a tehénnek gümókórja: sohase egyék az ember uyers tejet; banetn forralva éljen vele. A for-j a lás megöli a gümőbacillusokat Már csak kevés mondanivalóm van. s azzal b zárom előadásomat. Szinte a száján látom sok hallgatómnak azt a kérdést, hogy ba akár szüleitől örökölte, akár helytelen életmódja következtében önmaga megszerzetté az ember a tüdüvészre való hajlandóságot mit? evő legyen akkor 1 Az én feleletem nagyon egyszerű és világos. A ki magát egészségben bármi tekintetben megrendülve ér/i, folyamodjék rögtön orvoshoz és t-irtsa meg az életrendnek szabályait, melyeket az orvos neki elrendel. Ne hallgasson azokra az (bölcsekre, kik azt mondják, hogy ne menjen orvoshoz, - mert halál ellén úgy sincs orvosság. Halál ellen nincs, de betegség ellen igen 8 van, és az idejében alkalmazott kos gyógyítás sok embertársun, kát hozta már vissza a sir széléül. Az, a ki azt, a mit elvesztett egészsége visszaszerzésére megtehet nem cselekszi meg, önmaga és családja ellen a legnagyobb mértékben vétkezik. Igyekezzék mindenki egészségét megtartani, de különösen igyekez-. zék elvesztett egészségét visszaszerezni, mert az egészséges ember többet tehet egy perez alatt, mint’ á beteg egész nap ! Balatoni terméDjkiállitás. B »Füred, aiig. 1. * A Balatoni Kulturegyesület 1893.“ szept. 8., 9. 10. napján Balaton-' Füreden, a gyógyház összes helyiségeiben balatonvidéki tér- ménykiállitást rendez. A Kulturegyesület, melynek czél- jui közé tartozik a Balatonvidék anyagi érdekeinek lehető előmozdítása .is, nagyon jól érzi azt a fájdalmas veszteséget, melyet a Balatonvidék anyagi érdekeinek lehető előmozdítása is, nagyon jól érzi azt a fájdalmas veszteséget, melyet a Balatonvidék a filloxera pusztítása következtében szenvedett. Látja azonban azokat az örvendetes példákat is, melyek azt a biztos reményt keltik, hogy részint a szőllők újjáalakításával, résziut más gazdasági ágak felkarolásával vissza lesz adható a vidéknek régi gazdagsága. És ez nem csupán külön vidéki érdek, de az egész haza jóvoltának érdeke is. A Balatonvidék természeti tulajdonságainál fogva az egész ország figyelmét leköti. Midőn tehát rá akarunk mutatni anyagi javulásunk ntjára ; oda akarjuk hivui hazánk más vidékeiről is az érdeklődőket, első sorban pedig a fő- és székvárost, melylyel ma már olyan gyakori kapcsolatban vagyunk, hogy az anyagi föllendülésben a mi különleges termékeink megszerzése által szintén támogassanak bennünket. Két nagy ezé ja lesz tehát a kiállításnak. Először a termelő gazdák versenyre serkentése és az eredmények bemutatása által való oktatása ; másodszor : a balatonvidéki termékek piaczáuak szélesebb körre való terjesztése. A kiállítás rendezését a Balatoni Kulturegyesület b.-füredi választmánya vette kezébe. Midőn e kiállításban való részvételre a közönséget tisztelettel meghívja, kéri, hogy ne csak ter- mesztményeinek beküldésével vegyen abban részt, hanem a lehetőségbe/, képest személyes megjelenésével is szerencséltesse. A kiállítás tervrajzai és föltételei a következők : Kiállítók: a) Mezőgazdasági termények, nevezetesen : gabona, magvak, takar- mányneműek, száras és csöves ku- koricza, gumós és hüvelyes termékek, len, komló stb. valamint a gazdasági melléktermények. (Gabonából legalább két liter, magvakból a legkissebb mennyiségtől egy literig, gumós növényekből egy egy fajtából legalább két kiló.) b) Gyümölcs, csemete, disz- és konyhakertészeti termények, házi gazdasági czikkek, befőttek stb. (Gyümölcs egy-egy fajból legalább ót drb állítandó ki.) c) A régi szőllők eredeti fajainak, továbbá az ujjáalkotott szőllők terméke, úgy gyümölcs, mint bor, szesz, eczet, továbbá vessző, oltványok és oltványminták. (Szőlőből fajonkint egy tányérkával, eczetbő1, szeszes italból legalább egy fól- liter.) d) A kert- és szőllőművelés használt gépek és eszközök, amennyiben azok alkalmazása különösen megfelel e vidék művelési viszonyainak. e) Erdei nyers és feldolgozott termények és melléktermények. f) Gazdasági, kertészeti, szőliőmil- velési, pinczekezelési tervek és r.ij- zok, oktatási minták. g) Méhészeti és selyemtenyésztcsi czikkek. h) Tej- és sajtgazdasági termékek. A kiállításon terdij nincs. A kiállított tárgyak az egyesület tulajdonába mennek át (kivéve a gépeket, szerszámokat és rajzokat) és a kiállítás költségeinek fedezésére nyilvános árverésen fognak a kiállítás után eladatni. A kiállítás első napján magák a kiállítók kebelükből megválasztják a bírálóbizottságokat (Jurj.) E biráló bizottságok azonnal megkezdik működésűket. ítéletük al ip- ján az pgyesület két rendbeli kitüntetést fog adni, nevezetesen ; díszoklevelet és elismerő oklevelet. A kiállítandó tárgyak jegyzéke f. évi szeptember 1-ig bejelentendő vagy az egyesületi titkárnál dr. Sziklay Jánosnál (vagy Balaton- Füreden vagy Budapesten, ímre- utcza 9.) vagy a b.-füredi választmány titkáránál, Nánay Sándornál. A kiállításra bejelentett tárgyak pedig bezárólag szeptember 7-ig bérmentve küldendők Balaton-Füredre, Mangold Gusztáv, a Stefánia- udvar intézőjének czimére. Bérmen- tetlen küldemények nem fogadtatnak el. A kiállítás egybe lesz- kapcsolva szakelőadással és tanulmányi kirándulással. Nevezetesen: szeptember 8-án d. e. 10 órakor a kiállítás megnyittatik. 11 órakor lesz a szakelőadás bemutatásokkal melyre már több szakférfiút nyert meg a választmány. Délután á helyszínén megállapítandó és kihirdetett időben a részvevős és vendégek megtekintik a vinczellérképző intézetet. Szeptember 10-én délelőtt 9 órakor kirándulás Tihanyba, az állami gyümöle^- és szőllőtelep megtekintésére. Délben 1 órakor kőzebéd B.-Ftt- . reden. Délután 3 órakor a kitüntetések kihirdetése, a kiállítás bezárása. Árverés. A Balatoni KulturegyesOlet elnöksége: Fehér Ipoly, elnök. Csctneghy Károly, Szabó Imre, ale'nök. alelnök. Dr. Sziklay János, titkár. Kovács Ábel, a balatonfüredi választmány elnöke. Dr. Segesdy Ferenci, a balatonfüredi választmány a1 elnöke. Nánay Sándor, a balatonfüredi választm. titkára. Segesdy Miklós, dr. Huray István, Kano- vics György, Sváb Lajos, Varga ' János, Daresay Boldizsár, Mangold' Gusztáv, Huray Ferenci, Arkauer Tóbiás, Gyapay Nándor, a balatonfüredi tiái. tagjai. Veszprémi róm. kath. fógymnasinm. Beiratások a helybeli r, k. fögym. ba. A helybeli róm. kath. fógynasi- umnál az 1893—94. tanév a nagy mélt. vallás- és közokt. miniszter urnák április hó 19-én. 7091. szám alatt közlőtt engédelye alapján s Szeptember hó 15-én veszi kezdetét. Ezt megelőzőleg augusztus bő 30. és 31. napján tartatnak, a pótló-, javító és magán vizsgálatok. Az I. és II. osztályra felveendő tanulók beiratása — tekintettel arra, hogy a miniszter által előirt 60-as szám betöltése esetén a tanulók még idejében jelentkezhessenek más tanintézetnél. — Szeptember bó 1-én és 2-án történik, egyéb osztályokra pedig mind a nevezett két napon (Szept. 1-én és 2-án) mind pedig Szept. hó 13-án és 14-én. Figyelmeztetem tehát azon tanulókat, kik javító- vagy pótló vizsgálatra ntasitatvák vagy kik mint magántanulók osztály vizsgáján az igazgatóságnál okvetlenül jelentkezzenek, miután a szeptemberi napok csak fölvételre és beiratásra vannak fonta rtva. Az I. és II. osztályba felvétetni óhajtók úgy helybeli, mint vidéki tanulók Szept. 1-én. és 2-án réggé i 8 órától 11 óráig tartoznak az igazgatóságnál jelentkezni. A helybeliek elsőséggel fognak bírni; a vidékiek közül c<ak annyi vehető fel, a menynyit a törvényes 60-as szám meg enged. A felvételre jelentkező tanulók kivétel nélkül iskolai bizonyitvány- nyal, himlő oltási illetve újra oltási bizonyítvány nyal lássák el magákat, az 1.—VIII. osztályra nemkülönben más intézetbőli bármely osztályra ielentkező tanulók keresztlevelüket illetőleg születési ivüket is hozzák magukkal. Az V. osztályba fellépő tanuló szülöj •. illetőleg gyámja köteles a felvételnél kijeleiit'-ni: vajjoiffia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. törvénye/ikk értelmében a görög- nyelvet, vagy a görögnyelv pótlására meghatározott tantárgyakat fouja tanulói. Azon tanutó, kik a múlt tanévben az V. VI. és VII. osztályban a görögnyelvet és irodalmat tanulták, a mennyiben az egyéni hajlamaiknak meg nem felel, VI. VII. és Vili. osztályba való fellépésük alkal mával a görög pótló irányra léphetnek át. ba az uj irány meg előző osztályában el végzet tananyagból pótló vizsgálatot tesznek, Ugyanezt tehetik a megfelelő pótló vizsgálat letevése mellett azon növendékek is, kik a mait iskolai évben a görög nyelvet nem tanulták, de tanulmányaikat ezután a görög irányban óhajtják folytatni. Beiratás alkalmával minden rendes tanuló felvételi-, ének-, zene- és ifjúság könyvtári dij fejében 3 frt. 50 krt. tartozik fizetni. Az egész évi tandij 16 frt, mely öszegnek legalább első fele a beiratás alkalmával az igazgatóságnál fizetendő. Veszprémi polgári iskolaÉrtesítés. Azl893/94. iskolai év kezdetével megnyílik a veszprémi yllami polgári fiu-iskola III. osztálya is. A beiratások szeptember hó I., 2. és 4. napjain tartatnak meg a délelőtti és délutáni órákban az ipariskolai helység 1. osztályának a termében. Szeptember 4-én, délelőtt javitó- vizsgálatok lesznak; szeptember 5-én, az isk. év megnyitása után, megkezdődik a rendes tanítás. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium f. é. julius 7-én 56344/92, sz. a. kelt határozata szerint magántanulókul a teljesen ki nem fejlett polg. iskolák felsőbb osztályaiba is be lehet iratkozni. Az I. osztályb i felvétetik m[_ . ^ ol.v tanuló, ki legalább 9 évét, fS töltötte s az elemi iskola IV tályát legalább elégséges eredmé^T nyel végezte, vagy fölvételi vi2s„- latot tesz. A felsőbb osztályol/i?' polg. iskolai vagy középiskolai * elégséges — bizonyitványnyal, e8PT leg — az elemi iskola V. és vi osztályaiból — fölvételi yjásgáu alapján vétetnek föl a tanulók^ A felvételre a tanulók szülei va a szülők helyettesei kíséretében tartozóak megjelenni; iskol • születési (az első felvétel kaiméval) és a 12 évet betöltött t nulók újra oltási b izonviT ványukkal. Vagyontalan szülék oly gyerffiP. Kei, kik jo magaVneletüek és a előző isk. évről legalább jó osztáU* zati bizonyítványuk van, tandijme„ tességet nyerhetnek. Kérvényező csak a tanuló szülője, vagy szülei helyet- tese lehet. A kérvények a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. mj Hisztériámhoz kell czime/.oi s mind járt a beiratás alkalmával az igaj*. gatóaágoál kell benyújtani a kérvé- nyékhez csatolandó: az előző évről szóló isk. bizonyítvány- ki egy évnél nem régibb keltű szegény, ségi bizonyítvány. A kérvény mellékletei bélyegmentesek, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal vannak ellátvn. Az igazgatóság. Elmélkedés az aratás után. Most, bogy az aratásnak vége van és a cséplésnek ma-holnap a végére járunk, önkéntelenül is foglalkoznunk kell mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetével. Nyilvánvaló, hogy a termésnek nemcsak qualitására, ' de menn i- ségére is nagy befolyással bírnak a mivelési eszközök fölvirágoztatására elsőrangú tényező. Határozottan örvendetes jelenségnek tar juk, hogy gazdáink is mindinkább belátják eme tény rendkívüli előnyeit és bízvást elmondhatjuk, bogy manapság már minden valamire való földbirtok gépekkel nevelődik és a gazda, ha csak anyagi helyzete megengedi, géppel csépli ki a gabonáját. A mezőgazdasági és egyáltalán - a talajmivelési eszközök.ennélfogva . olyan keresletnek örvendenek Mi-’ gyarországon, miut a milyennek ed-' dig soha. Erre enged következtetni főleg az a körülmény is, hogy — például csak legkitűnőbb e fajta mezőgazdasági gépgyárunkat említsük, — az „Első magyar gazdasági gépgyár részvénytársulat* melynek bár óriási raktára volt cséplőgépekből, sőt ezeket folytatólagosan gyártotta is, készítményeit a legutolsó darabig mind eladta. Ebből azonban egyéb tanulságot is levonhatunk. Kétségtelenül be van ugyanis ez által bizonyítva, hogy az angol és cseh mezőgazdasági gépek mind nagyobb és nagyobb tért vesztenek nálunk és az a horribilis ősz- szeg, mely ez ideig a külföldre vándorolt ki, most hazánkban marat. És ez nem is lehet máskép. . Elvégre is gazdakozönségünk mindinkább belátja, hogy a hazánkban gyártott gépek inkább talajviszonyainkhoz vannak alkalmazva, mint azok, amelyeket a külföldi gyárak készítenek. A magyarországi gazdasági gépgyárak közül különösen a fenterali- tett vállalat egészen uj életet teremtett a gazdasági gépek és eszközók piaczán és nagy része van benne, hogy a keresletet a gazdakőzönség között felébresztette és őket minden soviuistikus rábeszélés mellőzésével, szükségletük fedezésénél a hazai gyártmányokra figyelmessé tette. Régen, mikor a gazda gépet vásárolt, nem tudott mit csinálni vele, ba véletlenül abban hiba történt. A fellendült magyar üzleti politika ilyen kellemetlen helyzetből ma hamarosan kirántja a gazdát, mert a j nevezett gyár az egész országban mindenfelé állandóan utazó gépészeket tart, a kik minden portára benéznek, a hol a gyárnak készítményei vannak, hogy az esetleges bajokon segítsenek. Munkaközben szemlélik meg a gépet, hogy az észlelő hibát kijavítsák. Ez már magában véve nagy előny a gazdára és ennek a visszahatását a gyár is ma már annyira megérzi, hogy helyiségeinek megnagyobbító- sához kellett hirtelen hozzáfognia) hogy nagyobb mennyiségben legye“ képes előállítani gépeit A gyár például az idényre mat oly nagy mennyiségben készítette vetőgépeit, hogy a mutatkozó keres-, létnek eleget tehessen, hogy
