Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-08-12 / 34. szám
Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Hála istennek, nem így van. Az egészséges ember ép teste a ragadós betegségek mérgével sokszor képes dac/.oloi. Arra, hogy az ember a tüdő vészt megkapja, kell bizonyos hajlandóság, azaz kell a tostnek, különösen pedig a lélegzés utainak oly gyenge, beteges álla pota, melynek következtében az ezekbe jutott ragadós méreg hatá sának nem képes a test ellent ál lani; nem dobja ki a mérget ma gából, hanem uralkodni engedi azt. Ez a hajlandóság, különösen < lélegzés utalnak ez a gyenge, bete ges állapota az, mit a tüdővészben szenvedő emberek gyermekei szü leiktől többnyire örökölnek, minek következtében aztán bönnyebben bele esnek e rettenetes bajba, mint az egészséges emberek ivadékai. Azonban ez a hajlandóság a tüdővészre kifejlődhetik az emberben, ha a legegészségesebb emberektől | I legegészségesebb testtel született is, ha helytelen életmódot folytat. A lélegzés utaiuak ilyen gyenge, beteges állapotát előidézi igen sokszor az, ha ezek a csövek gyakran hnrutosak. De előidézi nagyon sok embernek a foglalkozása, a mestersége is. Az, aki poros levegőben kénytelen dolgozni, örökös, állandó hnrutot szerez gégéjébe, lélegző csöveibe | ez az oka annak, hogy a kőfaragók, a dohánygyári munkások, ntczaseprők közül igen sokan halnak el tüdővészben. Ezért a hurutot nem kell csekély betegségnek tartani, hanem őrizkedni kell annak elhanyagolásától: Aki testét erős meghűléseknek teszi ki, aki testének táplálását, friss levegővel ellátását elhanyagolja, az mintegy utat nyit minden ragadós betegségnek, tehát a tüdővésznek is. A szoba rossz levegője, a piszkos, szemetes, nem szellőztetett, tehát bűzös lakás, a rossz vagy kevés élelem, a kicsapongás, a mértéklet- len élet, az éjszakázás: mind előmozdítja a tüdővészre való hajlandóságot. Igen gyakran megtörténik, hogy valaki sokáig szenved gyomor betegségben, és ennek következtében nem képes testét kellőleg táplálni. Az ilyen emberben is könnyen kifejlődhetik a tüdóvész s gyakran ez lesz a megölóje. Azt is sokszor tapasztalják az orvosok, hogy nagy vérveszteség, a test túlságos megerőltetése, kimerülése, asszonyoknál pedig a gyakori gyermekszülés’ következtében áll be a tüdóvész. Igen, mert a kimerült, elerótlenedett, kevés vérű ember teste nem képes ellent állani a gümőkór ragadós mérgének. (Vége köY.) Mezőgazdaságunk és gabonakereskedelmank érdekében. IRTA: SZÁLÁT OTTÓ. (Négy közlemény.) Devecser, jal. 22. ív. A kimutatott számítások szerint 1 mmázsa gabona kerül : a) egyszer és mindenkorra fizetendő 4 kr, az átvétel, mérlegelés, betárolás és kiadásért 0.04 kr. b) ha a gabona egy hónapon át az elevátor - ban fekszik, 1 hétre 1 kr, 4 hétre 0.04 kr. c) ha 1 mmázsa búza p. o. 9 forint, ennek 80% előlege 7-20 kr, ennek 5% elölegezési kamata egy évre 0.36 kr, tehát egy hétre : 0-36: 52=0-00-7 azaz héttized kr, 4 hétre: 0-7X4=2-8 azaz két egész és nyolcztized krajczár 0-03 kr. Tehát négy heti betárolás után esnék 1—1 m.- mazsáért 0-11 Ebből levonandó: a) a jelenlegi magtárbér mmként 003 kr. h) a jelenlegi magtárakban rostálás, zsákba- merés és a vasútra fuvarozás mmkint c) zsákkopás és kötzsi- neg — szelelő-rosta és mérlegkopás mm.- kint 0-01 kr. kr. 0 03 kr. 0-05 kr. 0-01 kr. Összesen 0-09 kr. Ezen összegeknek az összehasonlítási eredménye tehát az lesz, hogy az elevátoros rendszer mellett, — az előleg élvezete utáni költséget is beleszámítva — 2 krajczárral fos; egy mmázsa gabona kezelése többe kerülni az eddiginél, de miután az elevátorok által tömegáru- sitásnál a gabonának ára reméoyl- hetöleg I frttal emelkedni fog, így még mindig nyerünk 98 krt, ezen felül pedig megmozdul a nagy tőke, és az olcsó kamat élvezete mellett, kiterjeszti áldásos működését a vidékre is. A gabonakereskedelemre záradékul még azt kívánom megemlíteni, hogy aki p. o. gabonáját nem kívánja aratás után mindjárt eladni, hanem szeptember 1-ére betárolja és csak május végével kívánja értékesíteni — speculatióból — | fenti példa szerint fizet 9 hónapra ; ha a 80% előleget meg nem terhelte: 04+36=40 krt; ha pedig előleggel terhelte meg, akkor a fenti példa szerinti 7 írt 20 kr. előleg után még 9 havi 5% kamatot, mely 9 bőnapra 27 krt tesz ki, tehát kezelési költség 40 kr. és 27 kr. kamat összesen 67 kr., de miután a gabona a tavaszi időszakban az őszi árakhoz képest majdnem 2 frttal emelkedik árában, igy tehát az elevátor még a sppculáló hajlammal bírók vágyait is ki tudná haszonnal elégíteni. Eléggé igazolja ezt az 889 iki termés is, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a gabona árak a múlt év aug. havától a f. év febr.- márc/.ius haváig a jelenlegi nehézkes kereskedelmi viszonyaink mellett is csak 2 frttal emelkedtek. De igy spekulálni csak akkor lehetséges, ha az illetőknek olcsó kamat melletti előleg áll rendelkezésükre. Miután hazánk terményei között a második helyet foglalja el a bor, melyet ma élénk kereskedelmi forgalomba hozni, — annak daczáre, hogy boraink miuőségre nézve a kü'földi borokkal szemben a versenyt minden tekintetben kiállják, — nem tudunk, mivel borainknak még olyan piacza sincs, mint a gabonánknak. A gabonát, ha megtermeltük, piaczra állítjuk és ha nem is valami jó árért, de ugy- ahogy mégis biztosan eltudjuk adni, de nem igy áll ez a borral, mert ennek biztos piacza nem lévén, kénytelenek vagyunk várni, mig a véletlen egy borvevőt pinczéinkbel hoz. — Akinek évi 30—40 hektó liter termése van, kénytelen legalább háromszor akkora mennyiség befogadására alkalmas hordókkal és pinczével ellátni magát, hogy az el nem kelt árut egyik évről a másikra eltarthassa, ez pedig nem haszon a termelőkre, m»rt a bor a sokszoros lefejtés, beszáradás stb. által mennyiségében sokat vészit és noha minőségében sokat vészit és noha minőségében sokat nyert is, ezen különbözetet a termelő nem kapja meg, mivel az utóbbi időkben a kereslet a jó ó borokra igen lanyha. Ez pedig onnan vau, hogy a borkereskedelemben a szakszerű kezelés annyira tökéletesedett, hogy ma a mesterséges erjesztés, gyakori fejtés, derítés, különféle borokkal való vegyítés stb. által az uj borokat egy év alatt a legkitűnőbb borokká tudják fejleszteni, melyek palaczkképessé és még a tengeri szállításra is alkalmasakká válnak, így azután a kereslet leginkább az uj borokra irányul, ezeket pedig csak nagy mennyiségben veszik a kereskedők szívesen, mivel a nagy- kereskedő pénzértékre átszámított ideje nem engedi meg a kisebb mennyiségek egybegyűjtése után való járását, és így a nagytőkével rendelkező és jobb árakat fizető nagykereskedővel a termelők közvetlen üzleti érintkezésre nem is számíthatnak. Mindezeknél fogva a borok tömeg- árnsitása végetti egybegyűjtése miatt a közpinczék létesítésére ép oly égető szükség mutatkozik a hazai bortermelők, mint a gabonagyüjtó elevátorokra a gabonatermelők részéről. Gyüjtőpinczéket az egyes vidékek ép oly feltételek mellett létesíthetnének, mint az a- gabona-elevátorokra nézve elmondatott, a borok betárolása pedig körülbelül a következő lenne: Minden termelő a saját bordóiban a borát az első forrás (erjedés) megtörténte után beszállítaná a köz.pinczébe, a pincze- felügyelóség a bor minőségét és mennyiségét megállapítaná és ennek megtörténtéről a tulajdonosnak egy betárolási jegyet adna ki, melyben a betárolt bor ‘ becsértéke is ki lenne tüntetve. - A termelő a bor becsértékének 50%-át az előlegezés fiókpénztárnál 5% kamatra felve- hetné. A pinczefelügyelőség pedig a betárolt boroshordókat számbár- czákkal és czimtáblácskákkal látná el, a borokat pedig a legszigoruabb gondozás alá venné, mely szakszerű gondozás alatt a bor a különben is egészséges levegővel biró tiszta pincz.ében c<ak javul ia minőségében. Az eladás ezután a következőképen tárté.ihetnék : A nagykereskedők szükségleteik fedezése végett minden esetre a közpinczéket keresnék fel első sorban, miután ott ngy a minőség, mint a mennyiséget illetőleg legnagyobb választékot találhatnának, a termelők pedig a betárolásnál előjegyeztethetnék az, eladási árakat, I esetleg azon csekély százalékot is, melyet az <-gész készletük gyors eladása tekintetéből a vevőnek leengedni hajlandók, mely áron alul a pinczefelügyelöség a borokat eladni jogosított nem lenne ; 100 hektolitereket tevő készleteknél a termelők fenn tarthatnák maguknak a jogot az alku megkötésére leendő meghivattatásukra a közpinezéhez, hol a veszedi-lmes alkuszok kikerülése mellett a vevővel közvetlen érintkezhetnének, vagy pedig hely-^ ben lakó megbízottaik által képviseltetnék magukat. A vételarakat vevő tartozuék a pinc'.e felügyelőségénél készpénzzel fizetni és a bort saját hordói, vagy tartályos vasúti kocsikba átvenni, — a közpinc'.ét pedig lehetőleg a vasutak közelében kellene épiteni és vágánynyal összekötni. —- Az. igy eladott és átvett borok vételárának kiegyenlítése, illetve leszámolására a termelők nyomban meg lennének hivan- dók, a betárolási jegyet tartoznának felmutatni s ha az előleggel lenne megterhelve, azt a felügyelőség levonná és a fiókpánztárnak, amely az előleget kifizette, javára írná, a különbözeiét a termelőnek kifizetné, az üres hordókat pedig — mintán már jól megtisztította és kéneztette — a tulajdonos rendelkezésére bocsájtaná, esetleg annak a jövő szüretig leendő gondozását a tulajdonos kívánságára igen csekély díjért magára vállalhatná. A betárolási költségek nem tennének ki főbbet egy évre hektolite- reukint 50—60 krnál, és ha figyelembe vesszük jelenleg; helyzetünket és a kikerülhetetlen alkuszok zsarnok élősdiskedéseit, legott felismerjük a közpincze szép jövőnek örvendő előnyeit Mert amig a közpinczéne.k megérdemlett munkájáért hektoliterenkint 50—60 kft fizetünk, addig ma az alkusz az eladótól is és a vevőtől is kicsikar 1 — 1 irtot. Ebből az következik, hogy borainkat 2 frttel adjuk el olcsóbb árért, mert ennek a végeredményében mégis csak a termelő issza meg a keserű levét, az alkusz pedig egyebet nem tesz, mint az ismeretlen messze vidéki borvásárlót pinczétöl-pioczéhez kalauzolja, de természetesen csak oda, ahonnan jó konezot vél elnyerhetni, ahol ellenben erre kiláfása nincs, ott. lehet a bor jó is, tisztán kezelt tömegáru dóktól bármiféle ajándékot elfő gadni. Végül a kezelő személyzetet nem len ne szabad irodai munkákkal agyon terhelni, és velük czifrábbnál-czif- rább statisztikai kimutatásokat é‘ más komplikált számadásokat szer- késztetni, hanem az irod | teendőket lehetőleg Len egyszerűvé tenni, hogy annál több ideje jusson a személyzetnek tulajdonkép mi ezé jí- nak megfele'hetni és a végrehajtó személyzet működését különösen a kezdet nehézségei leküzdéséig, a legszigorúbb központi felügyelet ellenőrzése alatt kellene tartani, nehogy a hanyag kezelés, vagy a részrehajlásból származott bizalmatlanság miatt I vállalat szenvedjen. Ragadják meg tehát a haladás zászlaját a gazdisági egyesületekés körök vezérférfi li és hassanak oda, hogy a vidék termelőiben ébresz- szék az ezen eszmék megvalósítása f^ránt az érdeklődést és ez által .mutassák meg, hogy szeretik édes hazánkat, — az éidekelt polgárok pgdig igyekezz mek a haladás jelszavát megérteni és követni 1 ne .várjanak mindent a kormánytól, mórt a szentirás is arra tanít minket „Segi+s magadon, megsegít az Isten is“, a költő szerint pedig „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül!“ Adja Isten, hazaBui szivemből óhajtom, hogy úgy legyen ! Emlékezés Gzigány Károlyra. Révfülöp. 1893 julins 30. is, a vevőt még sem viszi oda, de sőt előre betanult ravasz fogásokkal lebeszéli és elidegeníti, ba esetleg a vevő magától akarna odamenni. Végre azok a kistermelők, akik betörésmentes biztos piuczével nem bírnak, meg lennének mentve az aggodalom és félelemtő', mert a közpinezébe betárolt boraikat nem bánthatnák a betörő tolvajok, mely betörések különösen a téli hosszú éjszakák alatt majdnem napirenden vannak szöllóhegyi pincékben. Mielőtt befejezném jelen közleményemet, megjegyzem, miként meg vagyok előre lelkemben győződve az elevátorok és közpinczék fényes jövője felöl, de csak azon feltétel alatt, ha az elevátorokat és' közpinczéket maga aa érdekek vidék építteti fel, a kezelést pedig állami alkalmazottakra bizzák, mert köztudomású dolog m miként jól fegyelmezett alkalmazottai csak az államnak vannak, ily nagyfontosságu és kényes vállalatot pedig csak jól fegyelmezett kezelőszemélyzettel lehet igazi cz.éíjához juttatni. Az államnak pedig rendkívül nagy gonddal kellene megválogatnia azon alkalmazott egyéneit, akikre e két vállalat kezelését bízná, mert e két országos főfontossággal biró ügyet csak oly egyénekre lehetne bizni, akik nem mesterség, hanem hivatásszerűen tudnák teljesi eni teendőiket és elég lelki erő és egyéni ambitióyal bírnának az úttörő szerepre. Gondoskodni kellene az államnak arról is, hogy az illetők akként legyenek díjazva, hogy az alkalmazottak mindegyike megtalálja járandóságaiban fáradságainak méltó diját, hogy anyagilag független legyen az alkalmazott mindenkitől és a szolgálatától való felfüggesztés terhe mellett legyen megtiltva a termelőktől avagy kereskeAnnak, aki Révfülöpön a zalai Ba'atonpnrt e kies pontján mint fürdővendég' egyszer megfordult, alig hiányzik emlékezetének arc/.képal- bumábol. egy i/gékony, ideges alak, ki őt, itt töltött ideje alatt szolgálatkészségével, s szívélyes modorával lekötelezte. Ez.en ideges, szikár alak, mintha minden hegyilak az ő tulajdonít képezné, s azokban minden fürd >ző az Ö ' vendége volna, a turista könnyű ségével futj| sorba őket naponkint, tudakozódik hogylétükről, körülnézi helyiségüket, és ha fürkésző szeme hiányt fedez fö*, azt másnap a pin- cielak tulajdonosával kijavíttatja, figyel, tanácsol, utbaigazit mindaddig, mig a ház.tartás rendbe nem jő, s ha a szükség úgy hozza magával, saját közvetlen segélyét, szolgálatát is rendelkezésre bocsátja ; és ha e szolgálat Szív ességszámba nem mehet, ért a művészethez, oly modorban tenni szolgálatot, bogy az,, a jutalom mellett is a szivesség zo- márczoával bírjon; hisz, föltette magában, hogy aki mint fürdőzö Révfülöpre lábát betes i, annak onnan kellemetlen benyomással távoznia nem ssabad, mert Révfülöpnek, Kő- vágóórs e szép szőlőhegységénk, ha törik, szakad, egy kedves és vonzó üdülőhelylyé kell válnia. És e szívós ember, az enerzsia e ki áló példányképe a maga elé tűzött feladatot évek hossza során keresztül perazre sem tévesztette szem elöl. Kiszemelte a hegység megfelelő pontjait., s onnan mutogatta az, oda- toborzott látogatóknak a Ba'aton tükrével egybeolvadt távlatszebbn+ szel.b panorámáit, magasztalta e kies félsziget oz.onos levegőjét, fürdőhelyiségeinek alkalmas voltát, s hirdette szóval, tollal, ahol és mikor alkalma nyílott, az ő kedves magyar Como-partjának gyönyörűségét; jegyzékbe vette továbbá a bérbe; és örökárba é'adó pinczela- kásokat, hogy ezeket'villaépités czél- íjára vevőknek elajánlja, azokba pedig fürdővendégeket szerezzen. S buzgólkodása közben alig vette észre, hógy műkedvelői szereplése közvetitői hivatallá változott,, mely szinte műkedvelői ugyan, de fárasztó és terhes, az önként .vállalt munka erkölcsi súlyától. 0 azonban azt, a nála megszokott kitartással kezelte élete fogytáig, azon eszményi jutalomért: hog/ őt-, az évről évre szebb és szebb reraénynyel kecsegtető révfülöpi mozgalom lelkének, vagy mint ő szokta mondani „élesztőjének“ tekintsék. Találkozik-e vajoo, aki e kiérdemelt jutalmat tőle megtagadná? Ha a viszonyokat ismerő, Révfülöp közelmúltjába pár évtizeddel visszapilant, nem zárkózhatik annak beismerése elöl, hogy Révfülöp életre lendülése, I fokozatos emelkedése Czigány Károly kezdeményezésével s folytonos agitácziójával kapcsolatos. Lenn a parton, ahol ezelőtt marhacsordák deleltek, ma hosszú sorokban fürdőházals nyu’nák e'; fönn a hegyeu pedig a .földdel födutt törpe pinezék helyein diszes nyaralók em.-lkednek, melyeknek tulajdonosai a valódi műveltség szellemét imponálják R'vfülópre, ahol máris egy üde s egéss'gesen pezsgőfürdő élet tanúskodik magáró', s nyújt, kezességet arra nézve: hogy | hely. minden tekintetben előnyös konveni- enc ójánál fogva rövid idő alatt egy keresett fürdőhelyéé fejlődik. De aki az eddig elért eredinsuy- ek létrejöttén oly nagy buzgósággal fáradozott . . . nincs többé! Az, első fürdöidény múlik el nála nélkül. Nem hallja többé a révbeórő gőzösök jeladásait, nem gyönyörkö dik uj, meg uj villák emelkedésében, sem a vigan lubiczkoló lürdő- társaság élénkségben ; nem dagasztja keblét az öntudat titkon súgva: neked mindebbeu nagy részed van. Élete egyensúlyára elviselhetetlen teher, aláhillenté, s önként zárta magát a sötét hant alá. Di a sötét hant nem gátol minket abban, hngy őt lelki sz.emeink elé idézzük, s szellemének elismeréssel adózzunk, elégtételt szolgáltatva halottnak s példát, jelezve az é'ők- nek, hogy aki helyi érdekeket istí- pol, közérdekűek szolgál és mint lyen polgáriasai elismerésére, s em léíezésére teszi magát méltóvá! A. F. A mezőföldi ref. egyházi gyűlés. Székesfehérvár, aug. 9. A mezőföldi ref. vallásu egyházmegye, mely Fejér- és Veszprém megyéből egy részt felölel, aug. 8-án jött össze /Székesfehérvárott, a ref. templom melletti olvasókör tágas helyiségében évi közgyűlésére. A két napra tervezett tanácskozás ma e. 10 órakor kezdődött. Egyhári elnök volt: Szűcs János esppres, enyingi lelkész; világi elnöki tisztet Báné Géza cs. és ir. kamarás egyházmegyei gondnok töltötte be. Az ülést Szűcs esperes ajtatos imája előzte meg. Pontban 10 órakor Boné Géza Üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitódnak nyilvánítja. A képviselők beadják megbízó leveleiket. Az e-peres beterjeszti évi jelen'ósét, melynek csak egy pontja provokált óléa- kebb tárgyalást: a lajoskomáromi eklézsia éskisdedovoda helyzetének javítása, melyek a német és tót központban missiót teljesítenek. Mint ilyen terjesztetik az ügy a convent elé. Következik ezután az egyházmegye területén a jelen évben történt választások megerősítései: Tudomásul vétetett Csizmadia Lajos nádasdlad ííiyi lelkész lepsényi, Molnár István h. lelkésznek nádasd- ludányi lelkészszé történt megválasztása. Megerősittetett továbbá Jónás litván moóri tanítónak falubattyáni és Csajághy Istvánnak bodajki tanítóvá való megválasztatása. Érdekes volt a mezőkomáromi tanító- választási eset. Az ottani presbiterek a kitü ö t választási napon bejelentették, hogy ők n^m szavaznak, - mert a tanító konv^ntióját sokalják. A választás elmaradt I/y került a dolog a jelen közgyűlés elé, mely jogánál fogva most maga választott tanítót a község részére a három pályázó névszerinti Tó h Síndor bodajki, F.ibiáb János és Hannák Béla között. A beadott 40 szavazatból Tóth Síu- dor bodajki tanítóra esett 28 és Fábiánra 11 szavazat, tehát az előbbi lett megválasztva. Ugyancsak a fenti mezőkomíromi egyház hosszabb időt foglalt le a tanácskozásból. Odor Ferencz és 31 társa sikkasztással vádolta be múlt évben Kutassy Ferencz lelkészt és az egyházi elöljárókat. Az ügy hosszabb ideig húzódott, mig végre a mai közgyűlésen véget ért ez a kellemetlen raeghurczoltatás. A felülvizsgálatra kirendelt Bakó Imre hídvégi lelkész terjesztette elő számadását, mely rehabilitálja 8 vádoltikat, Mindössze kezelési hibák merültek föl, amelyek azoban egy szemernyivel sem érintik a hitközség vzgyonát. A közgyűlés ennek jegyzőkönyvbevételével féuyes elégtételt adott az agg lelkésznek, aki rágalmazás miatt bünfe- nyitő feljelentést tett Odor ellen. A küngösi ref. iskola súlyos anyagi zavarainak rendezésére S'.üts Dízső csaja ghi lelkész hatásos beszedőt tartott, melynek meg volt az az eredménye, hogy a közgyűlés felhívja az ottani egyházat, hogy rendezze a zilált helyzetet, vagy ha ez nem sikerülne ezen fórumon, úgy a kiküldött bizottság, mely áll SzüC9 János esperesbőj, Rícz Gyula tanácsbiróból és Molnár Béla világi jegyzőből, vegye azt kezeibe. Következtek ezután az egyházkerületi választások. Rácz Géza moóri lelkész és Rícz Gyula lemondanak kerületi képviselőségükről, mivel mint tanácsbiráknak úgy is van szavazati joguk a convent ben. A nyomban megejtett választás után világi kerületi képviselő lett: Bibó Dines enyingi birtokos 45 szavazattal 3 ellen és egyházi: Tóth Károly polgárdii lelkész 23 szavazattal, Szüc> Dezső 21 szavazata ellenében. Egyházkerületi pótképviselők lettek: világi: Szőke Károly, egyházi: ifj. Kutassy Ferencz táczi lelkész. az ülést d. u. fel egy órakor félbeszakították. Az ülésteremből a képviselők a „Fekete Sas“ szállodában közös ebédre jöttek össze. Szombat, aag. 12. Fürdőélet a Balatonon. Tombola Almádiban. O v á r y Ferencz orsz. képviselő ! a ki nagy buzgó-tágot és tevékenységet fejt ki, hogy Almádit föllen. I ditse, az ő leleményességével mindig I talál ki valamit az, almádi fürdő. I közönség mulattatására. E hő 10-én c-ül örtökön este ázó kezdeményezésére tombola volt Alraádin. Néháuy pompás tárgyat sorsoltak ki, de a mellett gondoskodott a rendezőség humoros nyereményekről is. A közönség kitünően mulattató és egyik- másik nyereraéuytárgy felmutatásakor a vendégsereg nagy éljenzésben tört ki. A tombola után tánezmu- latság volt. A tombola nyeremény Soós Lajos „Tépett felhők“ kötette volt. A keneseiek hangversenye. Kenésén, a hol az idén igen élénk^élet uralkodik, ép úgy, mint a Balaton vidékén általában, e hő 9-én szerdán műkedvelői hangversenyt rendeztek a fürdő-vendéglő nyitott termében. Nagy és előkelő közönség jelent meg. Ott volt Ney Dávid, az operaház kiváló tagja is, a ki két napot Almádiban töltött s néhány barátja társaságában rándult át Kénesére. A terem szűknek bizonyult a nagyszámban megjelent púp. liknin befogadására s bizony nemcsak, hogy a terem zsúfolásig megtelt, de sokan kívülről voltak kénytelenek meghallgatni az igazán sikerült hangversenyt. A konczertet Szánthó Julia k. a. és Nemesszeghy I-tván nyitották meg zongora-ouvertunv), azután Ha- tala Péter dr. tartott felolvasást „A nők Keleten“ czimmel, melyet lapunk mai számának tárczájában közlünk. Tímár Irma k. a, egy Liszt-rapszódiát adott elő zongorán, Jászáfy Aurora k. a. pedig egy magán-áriát énekelt a „Puritánok“ czimü dalműből. Hataia Györgyike k. a. Heine kevlári búcsúját szavalta, Nemesszeghy István pedig Huber 3. ábrándját adta elő hegedűn. Soós Lajos munkatársunk „Hattyú-dalok“ czim alatt néhány érzelmes, szép versét olvasta föl. dr. Ember J.-né és Ilik M.-né úrnők egy duettet énekeltek. Révész Lujza k. a. gordonka kísérettel néhány magyar nőlát játszott el czimbalmon, mig Mesterházy Kálmán Nemesszegbynek egy rotnán- czát énekelte. Császár Edviu és Nemesszeghy István fuvola-duettet adtak elő, végül pedig Megyaszay Vin- cze olvasta föl „A divat“ czimü szellemes értekezését. A hálás közönség nagy tetszéssel fogadta a hangversenynek minden egyes számát. Konczert után társas vacsora, végül táncz volt, mely fesztelen jókedvben világos reggelig eltartott. LiedI Ferencz és Nej Difid hangversenyei. B ilaton-Almidiban érdekes hangverseny volt e hó 8-án hétfőn. Ney Dávid az operaház kiváló tagja és Liedl Ferencz hegedűművész, operaházunk első hegedűse, rendeztek ott hangversenyt általános érdeklődés mellett. A fürdő rész vény-társasági vendéglő terme zsúfolásig mígtelt előkelő, disz- tingvált közönséggel, mdyník soraiban sok hölgyet láttuak. A bagversenyre nemcsak Almádiból mentek el sokan, hanem a környékről is, sokan érkeztek különösen Veszprémből. A hangversenynek ez a látogatottsága annál örvendetesebb, mert a tiszta jövedelmet az almádi kápolnába szerzendő harmonium javára fordítják. A két vendégművész óriási hatást ért el. Liedl Ferencz két pompásan előadott hegedű-darabbal nyitotta meg a hangver* senyt, uránná pedig Ney Dávid énekelt, oly remekül, hogy a közönség alig tudott betelni dallamaik hallgatásával. A legnagyobb hatást Liedl FereDez saját szerzemény ü „Kossuth-ábrán dijával egy rémek kompozíció u, minden izében magyaros pié^.szel érte el. A publikum lelkes tapssal jutalmazta érte a kiváló művészt, a ki szerzeméuyét gyönyörűen , mély érzéssel adta elő. Tetőpontját a közönség elragadtatása akkor érte el, mikor Ney Dívid, a kinek „ráadásul* még a Werner búcsúd alát is elkeltett énekelni, néhány pompás régi magyar nótát énekelt. A. hangverseny végével a két művész lelkes óvácziók tárgya volt. Nem szabad megfeledkeznünk egyébként Mátray úrról, a ki zongorán kisérte Liedlt és Neyt. A két művész maga is kijelentette, hogy ily pompásan rég nem kisérték őket. A konczert után tögtönzött tánczmulatság volt, mely reggelig eltartott. A párok a legvidámabb hangulatban, jókedvvel járták a tánezot. Liedl és Ney e napokbin meg néhány hangversenyt rendeznek a Balaton mentén. Vasárnap Keszthely—Hívizen, kedden pe~ dig Kenősén konczerteznek.
