Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-08-05 / 33. szám
Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, aag. 6. ]<>g iRüstrá’ására fe hozom D vecser állomást, me'v az 18SS-ik éviién cca 800 wagon gabonát szállított el, me'y 80000 n-mázsának felel meg. tehát: I. lie vételek: a) 1 mmázsa betárolási és kiadási díjjá 4 kr, tehá', 8C000 mniávsá-é á 4 kr 3200 ft b) 1 mmázsa rnktárbére és kezelési dijja, minden megkezdett- hét, vagy egész hét. után 1 kr tehát, | 80000 mm.-ra csak két he’et véve 1 COO ft 4800 ft IT. Kiadások: a) Az 15000 ft építési - töke 5% kamatja b) Amortisatió 20 évié á évre 5% kamatja c) A kezelő tisztéit- a vasútnak évi d) 1 faktárnokért a vasutuak évi fizetése e) 2 szolgáért a vasúinak á 300 ft évi f) Biztosítási díjakra évi g) Javítási költségekre évi b) Egyébb kiadásokra, va y ennek hiányában külön tartalékalap képzésére évi 750 ft 750 ft 800 ft 400 ft 600 ft 200 ft 500 ft 800 ft 4800 ft Állami adóra nem vettem fel semmit, miután a szakmini-ter ur kilátásba helyezte az állami adómentességet. Az elevátor építésére fordított töke 20 év alatt, esetleg korábbau is megtérül az amortisatió czitnén éven- kint félre tett 5%-hól és a kiadásokkal szemben mutatkozó bevételi többletből képzett külön alaptőkéből; az elevátor pedig oly sz.ilárdan épített erős alkotván** lenne, melyet ha földrengés vagy rendellenes villám- csapás nem báut, kellő gondozás és utánjavitás mellett 100 éven túl is épségben maradna s ha már egyszer a földmives osztály is bele é.i magát az elevátor használatába, s a részvényesek látják, hogy az intézmény életerős fejlödésuek indult, kibővit- hetnék az intézményt egy közpin- czé\el a sok jó magyar bor egybe gyűjtése végett, melynél a tömeg- árusitás az árakat épp úgy emelné, mjnt'az eleválor a gabonáét. Esetleg még egy-egy középszerű gőzmalmot is lehetne felállítani minden elevátor közelében, mely a vidék liszts/.ük- séglefét lenne hivatva első sorban fedezni, ezenfelül pedig az osztrák tartományokat lehetne ellátni kész őrleményekkel, melyek most gabonában viszik ki tőlünk a fogyasztási szükségleteiket és igy azon árkülönbözetnek is birtokába juthatnánk, mely a gabona és a kész őrlemény között áll. Ezzel a vidék marhatenyésztése és hústermelése is emelve lenne, mivel a vidéki gőzmalmok által termelt korpa és liszt sepredékbez könnyen és olc-ón juthatna a vidéki gazda; teimöképes jó földek pedig csak ott lehetnek, ahol a maihaállomány nagy és a hizlalással rendszeresen foglalkoznak. Miután az elevátor bevételeit és kiadásait számokkal már kimatattam, most azon árkülönbözetet kívánom kimutatni, mely.a.jelenleg kis piaczi árak és az elevátoros rendszer mellett elérhető gabona árak között mutatkozik: Devecser, Veszprém, T»polcza, Sümeg és Jánosháza vidékén IS8S. év augusztus - októberi szakában a búza piaczi ára volt mm.-kint cca. 700—725 krajezár; de ez is csak waggonrakományoknál volt elérhető, a kicsinybeni eladásnál 11—1 mmázsa 20—35 krajczárral kelt el alább, mint a waggonrakományoknál és ugyan ez a differenczia állt a többi gabonanemekre is. Ha tehát az elevátorok általi tömegárnsitás csak 30 kr- ral emelte volna is a gabona árakat a Devecserböl forgalomba hozott cca 80000 métermázsánál már ez is 24.000 ft árkülönbséget tett volna ki, abban az esetben, ba a helyi kereskedők vették volna át az elevátortól mind egy szemig a gabonát; de tegyük fel azt az esetet, hogy a gabonát közvetlen a külföldi kereskedők vették volna át a sok közvetítő ki- . kerülésével, akkor a gabona legalább 1 — 1 írttal kelt volna el drágábban és igy a vidék 80000 ittál kapott volna több pénzt, ezt pedig egy ily, i a vármegyében III-ad rendű helyet foglaló város vidéke nagyon — de igen nagyon megérzi. — Ez egy a legminimálisabb tételekre alapított szerény számítás eredménye, mely tetemesen emelkednék az által, ha az elevátorok által, fömegesitett és állandóan egyforma osztályzattal biró gabonával tudnánk a nyűgöt-európai államokat rendes fogyasztóinkká megnyerni, miután mi amúgy is előnynyel bírunk Amerika és Oroszországgal szemben az által, hogy amíg egyrészről a magyar búza minőségre nézve minden idegen verseny tár-a felett áll, addig másrészről a mi földrajzi fekvé.-ilnk és az éghajlati viszonyainknál fogva abban a kell°mes helyzeti en vaginnk, hogy a magyar gabonával legalább két hónappal korábban tudjuk az europii jrac/o- kat elárasztani. Ha már egyezer korai és e mellett megbízható solid kis/ol- g'á ássál megnyertük az idegen fogyasztóinkat, megmaradnak ők mellettünk akkor is, ha az amerikai és oroszországi kinálat jelentkp/ik az európai piaczokon. Ehhez különben nem" is kell bővebb magyarázat, hisz a mindennapi élet is arra tanit minket, hogy ragaszkodunk azokhoz, akik minket a szükségleteinkben solidul elégítenek ki. Eddig kimutattam azt,* hogy a gabonánk értékét az elevátor képes métermázsánkint 1 — I írttal fokozni, most pedig még azt kívánom kimutatni, hogy mennyibe fog kerülni 1—1 mtnázsa gabona az elevátorba betárolva. ‘ '_______ ' Nyelvében él a magyar! Ha van nemzet, melyet nyelve tesz azzá, a m', akkor az a magyar nemzet. A magyar faj messze Ázsiából került e haza fZent földjére és fajrokonok és testvérek segítsége nélkül alapított házát és nemzetet. Megtartotta magyar fajú jellegét, daczára annak, hogy köröskörül teljesen elütő idegen nyelvű és f.ju nemzetek laktak, daczára annak, hogy folyton vad e'lenség' k vették ót körül, kik krakarták irtani a fő d sziliéről, bale akarták oLas/tani saját nemzetiségükbe. Megpróbálták édes anyanyelvűnket eltörölni tűzzel, vassal, morális kényszerrel, udvari rendeletekkel, szép asszon v mézes-mázos szavaival; voltak időszakok, mikor már siker kezdte koronázni elleneink nyílt, — vagy orvtámadásaikat, de az igaz ma yar szív mindig megérezte azt, hogy ha a magyar nyelve elvész, akkor utána vész az alkotmány', utána az államiság, utána a haza. És lerontották a gyászlepel', mely r.ijok volt boriivá, elmúlt a káprázat, a szem világosabban kezdett látni, az így gondolkodni, a szív működni és újra kezdett a nép magyarul beszélni, a költő magyarul éne- celni s így folytonosan barczolva lyelvünkért elértük az ezredik évet. És most, amikor már azt hisszük, logy ezer évi harcz után, ha egye- let nem, de kivívtuk azt, hogy 5 lyelvében él a magyar s e nyelvet eltétlenül tiszteli és elismeri min- i len e hazában élő lélek, egy kiilö I lös jelenséget látunk támadni. Itt ient a hazában vannak egyes tár- i adalmi rétegek, melyek nyíltan j »ereszeinek szembe szállani a ma- i yar állam jogával, a magyar <ör- < énynyel, egyszeiüen negligálva nyel- i linket, idegen szót, idegen nyelve’ karnak becsempészni, sót követe- jleg kezdenek fellépni, bogy mi tiiorvavnlr iumorinlr n.7. idpt/pn nézve kőtelezőnek el nem ismerik 7 1840-ben hozatott egy törvény- czikk a Vl-ik, melynek czime: „A magyar nyelvről.“ — Mily' szép.jn hangzanak annak bevezető sorai: Ő felsége atyai szivének hiv magyaljaihoz viseltető jó-ága azon ujabbi d c»ó példáit, melyeket a nemzeti nyelv gyarapítása eszközlése végett a jeleli országgyűlés alatt i» adott, a karok és rendek mélyen tisztelik. — És ezután következnek sorban a pontok, hogy az országos felírások O felségéhez magyarul történjenek, a törvényhatóságok egyedül magyar nyelven szerkeszszék felírásaikat, az egyházi hatóságok egyedül magyarul levelezzenek, á gyülekezethez a szent beszédek magyar nyelven tartassanak ; minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyanok alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják, a magyar nyelvnek tudása a katonai véghelyeken is gyarapi'tassék I a magyar j ezredeknek kormányai a magyaK I országi törvényhatóságokkal magyar I nyelven levelezzenek. Felséges uram és királyom ! A te atyai szived híí magyarjaid iránt irta sem vá'tozott• meg, de igenis' alattvalóid hűsége a magyar hazai iránt megváltozott, m-*rt igen sokai) vannak, leik a szentesített törvényeket nem tisztelik és annak eb lene szegülnek. A te paranemd, a te akaratod, szent legyen, minden honpolgár előtt. Oh, né/z körül I hazában, szent István koronájának van még fénye, mely beragyog a sötétség minden zugába, királyi píl- e<ád fenségével sújts le mindent, aki ellene szegül az elődeid által szentesített törvényeknek ! És te magyar társadalom ébredj és zúdítsd haragodat mindazokra, kik buta gőggel, hitvány rosszakarattal, szemérmetlen tudatlansággal nem akarják elismerni azt,, hogy e hazában egyedüli jogos és törvényes magyarok ismerjük el az idegen nyelv jogosultságát hazánkban. Vájjon nem létezik-e már magyár társadalom, hogy ezt igy tovább törjük 7! Majd itt, majd amott az országban támad egy ismeretlen, próféta, ki templomban a szószékről, iskolában a katedráról, nyilvános gyűlések alkalmával a legarczátlanabb módon szőaokol nyelvünk ellen ; törvényszékeknél, bíróságoknál kihallgatások alkalmával nyíltan bevallják, hogy ók igenis tudnak magyarul, de elvök, hogy nem beszélnek magyar nyelven és a törvényszék elnöke k^ytelen tolmácsot hozatni, hogy egy leendő fegyenczet kihallgathasson és megérthesse, hogy az idegen nyelven mit beszél. Sőt mi több, magyar hatóságaink saját hadseregünktől idegen nyelvű iratokat kapnak és megkivánják ba* zafias, magyar hivatalnokainktól, bogy ők okvetlen megértsék az idegen nyelvet t> talán még idegen nyelven válaszoljanak is reá. Te magyar társadalom, és te nem látsz, te nem emeled fel tiltakozó szavadat e páratlan orvtámadások ellen 1 Talán ismét gyászíátyolt kezdenek - borítani szemedre a XX. század és ezredéves ünn-ped előestéjén 7 Már e század elején, 1830-ban hoztuk egy bölcs törvényt, melynek Vili. czikbe kimondja, hogy az országban levő valamennyi katonai parancsnokság magyarul tartozik levelezni. Avagy nem őameri-e saját hadseregünk az ország törvényét, vagy ősmeri azt és nyíltan ellene mer szegülni 7 Mivé lesz akkor a társadalmi rend, ha egyes . kasztok, egyes körök törvényeinket magokra nyelv a magyar! Igen, a magyar társadalom be csülete forog itt kérdésben. Ne ámítsuk magunkat, ne higyjtink azoknak, kik azt mondják, hogy soviuisták vagyunk, mert a magyar tanul és tud is idegen nyelveket, a külföld irodalmát minden ’ müveit magyar ismeri és nagyra becsü'í, de nekünk jogunk és kötelességünk itt a hazában az állam hivatalos nyelvén beszélni, levelezni és összes hatóságainknak kötelessége visszautasítani minden olyan iratot, mely nem magyar nyelven, vagy legalább nem magyar nyelven is lesz bozz.á beküld ve. Auglia, Német, Franczia vagy Oroszország hatóságai, pillanatig se gondolkodnak azon. hogy idegen I nyelvű iratokat visszautasitsanas-e, és őket senki sem vádolja sovinizmussal, de a magyar, ha jogát követeli, akkor s »vinista lesz. Nem úgy, magyar -.társadalom ! Te még szabad vagy, téged még le nem nyűgözött a hízelgő szolgaság, a gyáva meghunynyászkodás, követeld emelt fővel és hango-an nyelvedet, tanító és paptól, ka’o iától és polgártól, kereskedőtől, iparostól és hivatalnokaidtól, mert különben még egy ezredév után már nem létezik, — ha nem nyelvében ét — a magyar! Dr. Székely Albert. A párbaj ellen. Nem is gentleman már nálunk egy tejfelesszájn legényke se, a ki egy pár tyúkszem-taposásért, egy szupé csárdásért, vagy hencegés kö/t jól megérdemelt néhány pofonért ne párosviaskodott volna. Az, meg éppen ne is viselje a „bursch“ nevet-, ne is szíjjá a bosszunyelü porcellánpi- pát és ne is viselje azt a szószos csésze formájú kalapot a f-jén Németországban, a kinek az ábrázatján kard- hegygyel nem véstek- egy egész rapszódiát — • ékirással — a párbaj dicsőítésére! Hogy a mi hencegő bőseink hányán viselik hátukon azokat a bie- roglieí-karcolásokat, arról ne is szóljunk. Jó, hogy sokan nem a hátakon viselik a homlokukat, vagy a hátukat a homlokukon, mert akkor aligha sok dicsekvő hősködhetném- ség a torkukra forrna a vitéz dicsőséghaj hászóknak. A mint tehát tetszik látni, nem akarok komoly jogi alapokon fejtegetést Írni a törvényhozásnak erre vonatkozó lanyhaságáról, vagy társadalmi és erkölcsi szempontokból könyeket sírni e fölött az átkos szokás fölött. Csak a napilapoknak Belgiumról irt kis hire késztet erre, a hol nem akarnak egy csöppöt se teketóriázni a pírosviaskodás dolgában. Meg akarják mutatni, hogy nyakát törik a haicias kedvnek. Csak aztán úgy ne járjanak vele. mint a franczia, vagy még inkább az angol törvényekkel, a hol a végrehajtó hatalom szemet huny és lanyhán alkalmazza a törvény betűit. A kis Belgium jobban dörög és villa mii k most; mint hajdan a tridenti zsinat, mely ipso tac'o kiközösítette a vívókat, a segédekét és a párbaj szerzőjét s a párbajban el- holtakat el se temette. Beljium eltemeti őket, és pedig oly buzgón, bogy ha a párbajban meg nem halt, hát gondoskodik az állam, hogy meghaljon | úgy te- metteti el. A szenátus ugyanis elfogadott egy párbajra vonatkozó j ivaslatot, melyet egyik bizottsága készített. A kamara ugyan még nem fogadta el, de — úgy Írják — hogy elfogadja. Azt akarják megmutatni, hogy a párbajozás nyavalyáját ki lehet irtuúi, csak el kell tekinteni a társadalmi szokások elfajult gusztusától és akarni kell a kiirtást. A javaslat azon kezdi, hogy halálbüntetést szibarr.i a párbajozóra, a ki ellenfelét inegö'te. (No, ez a pont a mai párbajoknál ugyan fö'ös leges, a világ teielütésétől fogva a jelen századig, nem ütöttek, s úrtak, lőttek annyi rést a levegőbe, mint a mostani században a jelenleg divó párbajok sta'isztikáju szerint.) Ez esetben szándékos ember ölés’rt perbe fogják akkor is, ha uem célozva lőtte le ellenfelét. A segédekre tíz busz évi fogság vár. A doktorokat is tanukaak veszi a törvény. A katonatiszti párbajokról is in- j tézisednek. Ha az ezredparancs ok rendeli el a pírbajt — elveszti állását, rangját, nyugdiját, 1 azonfelül a törvény előtt felelős i-\ A viaskodó tiszteket kizárják a hadseregből és törvényszék elé ákitják. Most már a belga gentlemanek ugyancsak törhetik a fejüket, hogy mi módon köszörüljék ki a bee ü- letükön ejtett csorbát, me'yet egy pár ábrándos kék- vagy savőszein és lenhaj miatt szenvedtek. GY.—ff. Fürdőélet a Balatonon. Ilyennek vágytuk, képzeltük a balatoni fürdőéletet, aminő most, már évék óta. Az anyagi .versenynyel lépést tartson az iga,i kulturális verseny is. Így aztán szebbé lesz a Bila- toupart minden vidéke, népesebbek a fürdők, auimáltabbak a fürdők közönségei. Az alsó Balaton fürdői: Szepezd, Fiiiöp, Badacsony, csendes, idylii napokat élnek ugyan, a vers-nyt nincs kivel és mivel megkezdeniük ; de Keszthely élelmes városi tanácsa mint fürdő'ulajdouos, az á'dozatkész képviselő - testület, az amerikai szellemű H e n c 1 Antal és Csirke főjegyző már ezidén is megmutatták versenyprogramm- juk csücskét, raelylyel a Balaton- kultusz hazafiig műjében részt akarnak venni. A tél folyamán épített második uj szigetfürdő, a ré.-ivel együ’t naponta 500-nál több, az ország minden részéből idesereglett fiirdóven- déget fogad be s az élet a városban pezsgőbb, mint valaha remélhettük. Hévízen a mait héten ismét rendeztek jótékonyczélu tombolát, melynek kitűnő sikere az ott tartózkodó Bemhard-családnak köszönheti. A tombola 52 forintot jövedelmezett, mely összeg a fürdőbiztos jelenlétében a hévízi szegények közt osztatott ki. — Egy magát megneveztetni nem kívánó emberbarát, ki mint fürdővendég tartózkodik Hévizén, egy hímzett asztalkendőt játszott ki. A befolyt 18 frt szintén a szegényeknek jutott. Áz alsó Balaton fürdői közül tán legcsendesebb Boglár. Ott kevés a vendég s vigalmi bizottság sem alakult. Ellenben Révfülöp pompás évadot él. A szokott törzsvendégek megélénkítették azt. Itt nyaralnak dr. Herczeg Mihály egyetemi, tanár és családja, Kun László ügyvéd családja, Hódy Imre családja, Sípos Antal zenetanár, dr. Halász Ignácz egyetemi tanár, Engelbrecbt Károlyné, Isó Pál pósta- és távirda- fe’ügyelő Budapestről, Kovács Béla táblai biró és családja Pozsonyból, Gaál Lőrincz Keszthelyről, Muzsik Ferencz és családja Albert-Irsáról, dr. Laky Mátyás reáltanodái -igazgató Temesvárról, dr. Szontagh Tamás családja Budapestről, dr. Saáry Zsigmond kir. alügyész Egerből, Fenchtenberger Edéné lelkész neje Mencsbclyról, Csemez Elek és családja Kóveskálláról, Kuntzl főerdész családjával Ves/prómből. dr. Vadnay Szilárd orvos éi családja, Gyö'ffy Géza ügyvéd és csalódj i Devc-jer- böl, Fnd >r Riza és testvére állami tani'ónők, Geszler József Budapestről, Ujváry Felérné T.<pu'czáról stb. Ilyen a k- pe az Alsó-B ilatonnak. Csendes jdylli kéj), di élénk színe niesen. Minő más a fehő B dalon ! Az «a hatalmas verseny, melyet Bilutnn- Füred, Siófok, Almádi és Keneae támasztanak nem egymás ellen, de a magyar tenger kultusza elsőbbsó geért, csodás szép látvány. Lelkesülést nn-rit belőle a hazafiasság; hasznát veszi a nemzeti eszm ”‘ny. B a 1 a t o n-F ü r e d újabb százezreket fektet évenkint a balatoni Metropo'is Genovéva-tündérligeteibe s az örök-fáradhatlan kormányzó Kovács Ábel s a fürdő ügybu/gó intézője Écsy József oly közönséget varázsoltak e meseszép Paradic-ómba, — mint Füredet a magyar pubii ciztika Nestora, R o b o z, elnevezte — minő ma alig van magyar ÍUr- dön együtt. Aztán a vigalmi bizottság a derék Engel Gy ulával s S p 1 é n y i báróval együtt, napról-napra a közönség újabb szórakoztatásáról gon doskodnak. C mcert, teat.re p ireé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap, vi- dámságos újdonság nélkül. Siófokon Glatz bankár hozott ö-sze nagy publikumot, mely aztán a parti uj bérházakban, a lehetőség szerint, jól is mulat-. Főként az esti órákkan, mikor árnyat, kap Siófok is — minek még 10 évig híjával lesz. Fél millió van beépítve e kis Babylonba (méltán az, mert ott sem a szállodások s a magyar ember, sem pedig a részvényesek nem értik meg egymást), hanem aztán p is főzték a többi fürdőket mind. Van két Balatonjuk. Az egyik kívül a Síén. A másik a bérházaik alatt . . . B a 1 a t o u-A 1 m á d i és Kenese aranynapokat élnek. Mindkét für dón kétszerannyi a vendéi, mint más években. Almádiban dr. O vá ry Ferencz orsz. képviselő nem kiméi se költséget, se faradságot, hogy a nagyszámú intelligens közönséget □apról-napra szórakoztassa s valóban, ha ki Almádiban ma unatkozik — azt deportátióra kellene ítélni. Kenésén a fúrdőbizottság, Szán tbó Lajos, Parragh, Soós, B ibay és Megygyaszay poéták, — a nigynevü Hatnia Péter, továbbá Aggházy, Mes- terli íz/, Tőig vés sy (kinek bár Siófokon pompás kastélya van, mégis ott □ varai), N .dler és Schikedauz piktorok rendeznek műkedvelői soire - két, bálokat, társas játékokat, halászlét és holnap, vasárnap népün- nepet. A li-’t. eseményeiről egyébként még hozzuk az alábbi tudósításokat. A füredi Anna bál. (Saját tudósítóinktól.) Bala ion-Füred .az évad tetőpontját érte el és igazán érdekes a mostani érdekes életet ott megfigyelni. Természetes, hogy az érdekesebb részét a gyengébb nem képviseli, mely a délutáni sétán teljes díszben szokta magát bemutatni. És dicsé- róleg legyen felemlítve, hogy a hölgyek egyáltalán pompát nem fejtenek ki és az úgynevezett slep egészen ki van zárva. Látni gyönyörű alakokat igen jól csinált ruhákban. A modern szabászat szépészeti felfogása az egyszerűséggel párosult csin, bizar kiegészítésekkel. Különösen a kalapokban láthatni legszebb változatosságokat, csipke szalag virágtól vetélkedik a díszítésben. Az alaki formákat meg alig lehet leírni és ez a szép nem egy nagy előnye, — mert mindenkinek jut egy magához való forma. Az erősebb orrnaknak csak a végét lehet látni — a piczi, pikáns, pisze orrnak felszalagzott, hátraillesztett kalapokat hordauak. A dushajuak csak tenyérnyi kis kalappal födik a fej tetejét. A ritkább hajúik egy csipke és ful-írd lábirinttel veszik körül különben érdekes ábrázatu- kafy És ez a sok szép fej csak úgy hemzseg utón útfélen, Annyi a sok szép asszony és leány, hogy nevük egész nagy lajstromot töltene ki, csak annyit mondánk, van nehány feltűnő fekete, egy sereg szőke és egy kiváló vőröshaju szépség faözö'tük. Az alakokban meg válogatni lehet, sugármagas, mellette közép gráczi őz kicsikben stb. S/óval a szem itt. szép |e akad. Ha azu’áu még részt a csevegés, csiripelés és túrbík láshan, akkor az unahnat <j hírből sem ismerjük. v És ez I sok szépség és gyöo„fi rüség iniud-mhd mulatni akar í sok-sok kebelben egy kis agg0j. hun üti fel fejét: az „Ann L *sz-e elég tánezos ? és ha le ju'-c maid neki e'ég 1 mert ’ borza-z ó wslmusés h deg borzo-*: gás fu’ja át I eg;sz testét, ha 1 franczia négyesnél ü>ve m iradn," Még s lkat elárulhatnék, de ne,' teszem, mert nem is fogom teno™ Minél jobban közeledtünk Auna-bálhoz, annál nagyob volt leányseregben az izgalom. |j és esti hajóval érkező vendégek közül vizsgaszeramel kifürkészték hogy hány tánezos érkezett, és h' köztük egy ismerősre akadtak, u»y az hangos vidám üdvözléssel f0eH°/ tatott, és körül r.ijo/va kisór'ék a kedves tánezoló jövevény'', A remény hőfoka zöldelö színben mindig íöllebb szállt— midőn vá. ratlanul egyszerre lecsapott egy sújtó villám színes nagy hirdetések alakjában utón-ntf élen hirdetve, hogy Siófokon 30-án lóversiuy, regatta és bál lesz — azon a napon, mikor Füreden az Anna-bált tartják meg Ez borzasztó volt! Nyomban az a hír kapott lábra, hogy az Anna biit elmarasztalják. Hisz Füred üres lesz A „Stefánia Yacht Egylet“ átmegy Siófokra — egyetlen mag ás nem lesz áz Anua-bálbuu — szóval megbukik a bál. az a bál, mely egy század óta fénypontját képezte Bj,la. tou-Fürednek. A vigalmi bizottságot ostromolták: lesz-e bál ? Lesz hát! volt a felelet és ernyedetlen szorgalommal dobozott tovább. Es volt is bál. Hiányzott ama káprázó fény, nem volt annyi cia- ládi ékszer, de volt sok, sok szép leány és asszony, volt jó kedv f-’sztelenség, milyen még Füreden nem volt. Ez a mi a tó, a szép táuczpiaczon petrezseluiet senki sein árult. Simán folyt le a tánc'. Már a lámpák lia- lavánvodtak a felszálló nap arany füzében és a czigány még mindig húzta és az ifjúság még mindig tán- czolt. Lezajló*t a féltett bál és sikerült A" magyar mágnások teljes számmal hiáuyzottak azon bálból, mely miu- deu évbeu mintegy ranfevúja volt. Az apró csevegések a siófoki és füredi mulatságokról még folyton tartanak és mi semmit sem árulunk el. A nagy meleg után kissé hideg van ! Az almádi-i Anna bál. (Saját tudósítónktól.) Sok év óta nem volt az almádi Anna-bá'on annyi kö-öaség, mint az időn. Bár egész nap borongós volt az idő, este pedig szörnyű orkán dühöngött, mégis több mint 200 vendég volt együtt a vigalmon, mely rózsás kedvben reggelig tartott. Az első négyest 42 pár tánczolta s ekkor ö-sveállitották az alábbi1 névsort. Asszonyok : Bohuniczky Ödönné (Kj- locsa), Baumgartner Emilné (Sz.-Fehérvár), özv. Biu -rné (Búd ip ist), Bilog Károly né (Kolozsvár). Czierer Ákosní (Pozsony), Dr. Cseresnyés Jőzsefaé, özv. Eggersdorfar ezeredesné leányával (Sopron), Gscső Jíno -né, özv. Gardozné leányaival (Budapest), özv. Gyurkovitsné (B.-Nána), Horváth Sándorné, özv. H»- v.asvné (Sz.-Fehérvár), Hajak Antalié (Győr), Jósika Szmuué (Kolozsvár), edú Illés Károlyné (Bpist), Kemény Alajosai (Szombathely), özv. Kapczándyné, Kerká- poly Tivadarné, Kutrovir.s századosai, László Mihályné, höherer Imréné (Budapest), Mttray Istvánná, Molnár (Alajosai, (Czecze), Molnár Nindorn;, dr. Óváry Ferenczné, Pukrócz Károlyné (Szombat’ hely), özv. Pap Gyuláné, Pongrácz Sí- rnuelné (Dsbreczen), Dr. Rósenberg Jö* nőné, liieger Jáuosné, özv. Stollné, Sisme rév Jánosné, Seefranz Józsefné, S«a- lay Ferdnczné, Sebők Jáuosné (Ahó-EIrs) Tatay Józsefné (Sz.-Fehérvár), Veiner Józsefné (Szombathely), Véghely Dizsőai Vizner Jáuosné, özv. Vermesné (Budapest), Zipletán Antalné. Leányok : B ili Jolán (Sz.-Fehérvár), Baumgartner Edith, Czierer Margit®1 Mariska (Pozsony), Eggersdorfer M )lvin, Fittler Gizella, Gardnz • Miczi, Gardos Jolán. G-jcső N.-ke (Budapest), Hajá^ Etel, Hanrasy Jolán (Sz.-Fehérvár), edfl Illés Margit (Bulapéit), Kerkápoly J°" Ián, Lőherer Ida és Mánha, Ováry Bűske, Pap Irén és Margit, Perlaky Eielka ®9 Mariska, Roso9 Rozina, Síbők Mértan. (Alsó-E'irs). Stoll nővérek, Tatay ír®0' Véghely Flóra, Vizner Ilona, Vorn)®8 Margit (Budapest). Az almádi filrdőrész vény társaság múlt hétfőn akart közgyűlést t*c’ tnni, de mindössze 3 szil részvény*8 jött össze. E rendkívüli érdeklődé® fényesen tanúskodik a társaság nagí lelkesedéséről, melylyel a Bálák0®']
