Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-10-31 / 47. szám
baj, s ha a baj ragadós, jelentik a szolgabiróságnak; a szolgabiró megteszi még azt is, hogy a községi elöljáróságot utasítja, hogy a beteg marhákat különítsék el az egészségesektől, a zárlatot elrendeli, egyik község a másikkal nem közlekedhetik. A vágómarhák ellenőrzése tekintetéből is ki van adva rendelet, hogy a mészáros vett marháját 8 napig elkülönítve tartsa és csak orvosi vizsgálat utáu, engedélylyel hajthatja közlegelőre, az egészséges állatok közé. Hát megtartják-e ezen rendeletet, ezen utasítást a mészárosok? megtartják-e az elöljárók ? utána nézi-e a szolgabiró csak néha- néha is, hogy a megyei s a miniszteri rendeletek megvannak-e tartva, végre vannak-e hajtva? — és miként? — Oh nem! A mészáros nem tud arról semmit, hogy neki a vásárról hajtott marháját, melyet nem mindjárt akart levágni: nem szabad azonnal—pláne vizsgálat nélkül — azonnal a csordára hajtani, a községi elöljáró képtelen felfogni, mi az ő hivatalával járó felelőség? mert neki a szolgabiró érthően még nem magyarázta meg. A szolgabiró az uta- sitas kiadása után nem törődik azzal; hogy az utasítás xellő rendben teljesit- tetett-e 1 így történt, hogy Ajka községben szeptember közepén Sümegről behur- czolja a marhabetegséget egy mészáros, Lobi Benő. A vett beteg állatot orvosi vizsgálat nélkül (pedig van helyben állatorvos) kihajtatta a csordára, már szeptember 28-án sok beteg állat volt a csordán, mire a pásztor ezt jelentette a birónál, a biró és állatorvos megvizsgálták a marhaállományt s megállapította az állatorvos ur, hogy az állatok között fellépett a száj- és körömfájás, meg lett állapítva, hogy a a betegséget a vágandó marhával hurczolta be Lőbl Benő; meglett állapítva az is, hogy ekkor már 11 udvarban 36 db volt már szenvedő állapotban. A bajt szept. 29-én jelentették a szol- gabirónál. A szolgabiró kiadta a rendeletet, hogy a beteg állatokat az egészégesektől azonnal különitsék el; senki a beteg állatját ki ne hajtsa. A szolgabirói rendeletet kihirdetteti a biró, egy napig otthon is van minden állat, beteg, egészséges, másnap a biró nincs otthon — a helyettes biró ráparancsol a csordásra, hogy hajtson ki és az eleibe kihajtottak minden, egészség és beteg állatot; a baj tovább terjedt, a beteg állatokat kímélet nélkül hajszolták utczán, réten s most már azt kell keresni: hol nincs még beteg marha. A községi biró okt. 14-én jelentette a szolgabiróságnak, hogy néhány engedetlen ember, a tilalom ellenére, az egészségesek közé hajtotta beteg marháját. És a szolgabiróság 1 Hallgat. Még október 14-től sem vette tudomásul, hogy az ő rendelete nem hajtatott végre, pedig ki számíthatja fel, hogy Veszprém,*1891. Veszprémi Független Hírlap. ily hanyagsággal mekkora kárt okozott a marhaállományban, az eleségben s a munka mulasztása miatt: először a behurczoló egyéu, másodszor az engedetlen s harmadszor a hanyag tisztviselő. 24-én gyógyszertári vizsgálatra kinn volt a szolgabiró és nem vett róla tudomást, hogy az ő rendelete végre van-e hajtva ? Azóta is naponkint hajszolják az utczáu a beteg állatokat, de nem vesz róla tudomást se a biró, se jekyző,a szolgabiróval együtt. Uraim! így nem olyan államban éliiuk, hol a törvény őrei törvénynyel kormányoznak, hanem egy olyanban, a melyből aki teheti, igyekszik menekülni . . . Azt mondják erre az államosítani akaró s óhajtó emberek, hogy „hja! a választás oka mindennek.“ Nem igaz, hanem az élhetetlenség; mert az olyan fentebb bemutatott tisztviselőt bár válasszák is, vagy nevezzék ki — maga az Atya Isten s nem a király; a Jézus Krisztus s nem a miniszter ellenjegyezése mellett—hanem hogyha képességet és akaratot nem is ád neki, a kinevezéssel mást, bizonyosan a kinevezéssel is csak olyan leend, mint a választás alatt. Ugyanazért a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt igyekezzenek a honatyák minél előbb megalkotni. A megyéknél, községeknél a virilis intézményt vessék el, állítsák a megyéket régi állapotukba vissza, mert nincs képtelenebb, miut mikor az alispánt megyegyülá- seken ellenőrzik, mint bizottsági tagok a szolgabirák, a szolgabirákat a jegyzők. Azért a megyén is az inkompatibilitást állapítsák meg és alkalmazzák Hát az iskoláztatás miként áll falun, vagy talán városon is ? A népnevelésről szóló törvényt meghozta az ország törvényhozó testületé, s ennek keretében adott ki a megye „Szabályrendelet“-et, „Utasításit, mely minden iskolákban, talán a jegyzőirodákban is ki függesztve van; ott elő van sorolva a szülő, a tanító, az iskolaszék elnöke, községi előjáró kö- telssége, és azt hinné az ember, hogy oly szigorú utasítás-, rendtartás melleit iskolázatlanul gyermek többé fel - sem nőhet, hogy az iskolába járók mindnyájan értelmes, vallásos, erkölcsös egyénekké képeztetnek. A tanfelügyelő ur jelenti is — természetesen a hozzáérkezett iskolai jelentések alapján, és nem saját tapasztalásán szerzett alapon, — bogy a népnevelés ügye örvendetes lendületet vett az az egész megye területén, aki olvassa, és azt el is hiszi, örül neki ; pedig nem úgy áll a dolog az iskoláztatással is szemben. A lelkészek kiadják annak idején a tankötelesek névjegyzékét, a jegyző összeírja az idegen tanköteleseket is; el jő az iskola megnyitás ideje, kihirdeti a pap a szószékről, hogy szülők küldjék és járassák szorgalmassan gyermekeiket az iskolába gyermekeiket, és megy 5—6 otyan, ki taláu még nem is tanköteles, de libákat sem tud őrizni, majd egy pár hétre kidoboltatja a biró, „minden szülő köteles, kinek iskolába járni köteles gyermeke van, haladéktalanul küldje az iskolába“, és akkor mennek az 1—2 — 3 osztálybeliek ; jó 2 hét, beadja a tanító az iskola mulasztásokat, a biró taláu meg is hivatja az illető szülőt — azonban a gyermek nem jár. elmúlik október és még mindig borjukat őriznek, szántani segédkeznek a nagyobbak. Eljő november is, egyiknek csizmája, másiknak könyve nincs, a harmadik megszokta a csavargást; ha hazulról el is küldik a szülői, félre megy a gyermek. Jön a két hét, ismét be adja a tanító az iskolamulasztókat, azt gondolja az ember, hogy az utasítás szerint azonnal meghivatia a hanyag szülőt a biró, pedig de hogy hivatja. — Jő a 2 hét ismét, és ismét beadja a tauitó a mulasztásokat; utóbb a sok jelentésből talán egy némelyik a szol- gabirósághoz is bekerül, — azt hiszi az ember, bogy ott csak értelmes emberrel lévén dolga az iskolaügynek, tehát rögtön intézkedik a szolgabiró, pedig dehogy intézkedik, hever, porosodik és elhallgattatik. vagy ha nagy sokára az esperessé» utján is megsür- gettetik egy némely iskola-mulasztás ügye, a jövő esztendőn, egyszer alkalomadtán augusztusban ki jön a szolgabiró és reményét fejezi ki, bogy hiszi, ez meg emez a mulasztás már helyre igazittatott. Helyre igen is, úgy mint a marczal-melléki egyik községnek jelentésével: az utakról télen eltakarítandó hó, junius elején uyert elintézést oly formán, hogy „tisztelettel jelentik a szolgabiróság- ságnak, hogy az utakon már nincsen semmi hó.“ A tanítók fizetésének beszolgáltatását, a szolgálmányok annak idején való haladéktalan teljesítését elrendeli a cultus miniszter. Hát kiadatnak-e a a fizetések 1 teljesittetnek-e a szolgálatok 1 Ott, hol rendes az elöljáróság, a hol a nép is megszokta ezt annak idején tenni, adni; ott nincs baj, de ha baj van és ennek orvoslását a szolgabiróságnál kell kérelmezni, no jó Istenem ! siralomházba került oda akkor a szegény egyházi hivatalnok ügye, vagy ha a uovember 10-én beadott panasz utánna való év márczius 28-án elintéztetik, akkor sincs benne köszönet. — Azért a miniszteri rendelet mellett is jobb, ha otthon kér, könyörög az egyházi hivatalnok, mint ha a szolgabirósághoz fordul fizetése hehajtásaért, vagy a szolgálmánynak annak idején való teljesítéséért; akkor a fizetését, ha nem is úgy mint kel • lene, de meg kapja; a szolgálmány, a mi el nem marad, majd meg lesz úgy, a hogy. — A szegény tanitók, a protestáns lelkészek fizetése áll a 2—3 századdal előbbi állapotban, még az is a sok átalakitásokkal devalválódva, és a megyei tisztviselők — ilyen úgy szólva, semmitevés mellett — mernek fizetés-javítást kérelmezni ? — Lehet, hogy van olyan a aki megérdemli, de általában nem olyan. Parragh Lajos, ev. ref. lelkész. A balatoni halásztársulat közgyűlése. Keszthely, okt. 20. Ma tartotta meg a balatoni halász- társulat nagygyűlését, melyen báró Puttheány b. elnök elnökölt, a távollevő s újonnan megválasztott elnök gr. Széchenyi Imre helyett. Az összes érdekeltségek képviselve voltak. A veszprémi káptalant Pap Ferencz ügyész, a tihanyi apátságot Bors Mihály, a piaristarendet Bertalan Alajos s az alsóörsi közbirtokosságot Rosenberger János kenesei halászbérlők képviselték. Napirendül tárgyalta a közgyűlés a Bvlatonba ömlő csatornák rostélylyal való elzárását. Bővebb eszmecsere után határozza el a közgyűlés, hogy a mennyiben az elzárás által az elérendő eredmény problematikus, — vájjon a hal, ha a csatornában nem ívhat, megy-e más helyre ívni: tehát kisér- letkép csak azon nagyobb csatornák zárandók el, a melyek valamely község közvetlen közelében vannak. Felhatalmazza az igazgatót, hogy az orsz. hal. felügyelő úrral az ő költségvetése és terve alapján, az általuk szükségesnek vélt 4 csatornán alkalmazza a rostélylyal való elzárást előzetesen a hatósági engedély megszerzése iránt intézkedjék. A veszprémi püspökségi kormányzó és a lovasi közbirtokosság azon kérvényét, hogy vizterületük, mely 2000 holduál kisebb, kezelési területnek nyilvánittassék, a közgyűlés elutasítja és határozza, értesítse igazgató a kérvényezőket, hogy kérelmük az üzemtervbe ütközik, a tavaszi közgyűlésig csatlakozzanak egyik szomszéd birtokoshoz és erről értesítsék az elnökséget. A kővágó-eörsi közbirtokosság ama kérelmére, hogy a becsatolt mérnöki felmérés alapján az érdekeltségi kimutatásban kitüntetett 1686. k. hold Balaton vizterületük 3138 k. holdra iga- zittassék ki, határozza a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvi kivonat utján vegyék tudomásul mindama tagok, akik nem hiszik helyesnek az érdekeltségi kimutatásban foglalt adatokat, hogy a kataszteri birtokiv hiteles másolata, vagy egy királyi mérnök által felvett térképen kitüntetett adatok alapján a kiigazításnak mi sem áll útjában. Minthogy az ivartervek kérdésének megoldása szükégessé vált, megbizza a közgyűlés az igazgatót, hogy az orsz. hal. felügyelő úrral szemléljék ki a Balatonban levő ivar terveket, s ameny- nyire a pénztári készlet engedi, biztosítsák a fontosabb helyeket szerződés utján elnök ő méltsága közreműködésével, a többi még létezőkre nézve pedig tegyen javaslatot a legközelebbi kösgyiilésnek. A város fejlődését érdeklő nevezetesebb mozzantok. A város rendezett tanácsú várossá 1875 évben emelkedett Vermes Illés időkori megyei alispán elnöklete alatt polgármesternek Dunst Ferencz, rendőrkapitánynak: Szily Antal, fizetéses tanácsosoknak: Kováts Imre, Szente Ferencz, Pintér József, Weisz Ede, fizetésnélküli tanácsosoknak ; Balogh Károly, Pintér Mihály, Kovács Elek, és Altstädter József, főjegyzőnek: Véghely Dezső, aljegyzőnek: Zsolnay Károly, ügyésznek: Vikár Lajos, árvaszéki ülnöknek : Soés Lajos, pénztárnoknak : Kiss István, ellenőrnek: Stenger Károly, közgyámnak : Brenner Lőrincz, orvosnak : Csolnoky Ferencz, nyilvántartó: Kováts Ig- nátz, rendőrbiztosnak: Fejes Antal lettek megválasztva. A városi képviselő-választás tekintetében fel van osztva e város 6 választó-kerületre, mindenik kerület két-két polétát foglal magában. A választás 6 évre történik. A városi képviselő testületet 120 képviselő alkotja, ebből a minden évben kiigazítandó névjegyzék alapján 60 ki legtöbb adófizetés alapján, 60 tag pedig választás utján jut a képviselő testületbe. Ezeken kívül a képviseleti közgyűlésnek hivatalból tagjai a polgármester, r.-kapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyészek, árvaszéki ülnök, pénztáros, számvevő, közgyám és orvos. Megyebizottsági tagok választása tekintetében e város 3 kerületre van felosztva és pedig a cserháti, jeruzsálemhegyi és felsővárosi kerületre. Választ összesen tizenegy tagot. Az újabb idők vívmányai. Örömmel tanúsítjuk itt, hogy a kedvezőtlen népesedési és súlyos adózási viszonyok mellett is e város lakosságának odaadó áldozatkészsége folytán, legközelebb lefolyt időben nem visszaesés, sőt inkább minden irányban kedvező fejlődés szemlélhető. — Ugyanis : A város 1885. évben a jelenlegi városházat Hunkár Mihály bánki birtokostól 35,000 írtért megszerezte és 10,000 forint beruháza-a mellett az egészségügyi követelményeknek megfelelően hivatalos helyiségekké czélszeriieu átalakíttatta, Az úgynevezett ,Ördög árkot", mely a külső püspök-kerttől húzódott keresztül az irgalmas nénék zárdájáig, 1885. évben mint- 59ü ezer forint költséggel beboltoztaita. A városi szegények menedókházát (a felsővárosi úgynevezett Rohonczy ház). 1887. évben 5500 írtért megszerezte és mintegy 5000 frt beruházás mellett berendezte és 1890. évi január 1-éu megnyitotta. 1890. évben közvágóhidi czélokra a Séd folyó alsó részén a városon kívül fekvő telket épülettel együtt özv. Nagy Józsefné és Nagy Ida tulajdonosoktól 4000 forintért megvásárolta és 4484 frt 57 kr. költséggel átalakította és felszerelte, A köztisztaság és egészségügy rendezésében sem maradt hátra e város lakosága, e tekintetben is a polgárság nagyon sok áldozatot hozott, mert a lefolyt évtized alatt nem csuk több közkutat létesített, hanem a meglevőket is nagy költséggel szivattyuskutakká alakította, jelesen: a vásártéri kutat boldog emlékezetű Tallián Paine 10,000 forintos hagyományából megásatta s a még mintegy 5000 frt szükségleti összeget nagylelkű adományokból pótolta. Továbbá: a felsőváros részen, a Csorda- és Csatár-utcza, szivattyús kutakat adakozásokból és a közpénztár hozzájárulása mellett létesítette. A kórháznál a kórházi alap terhére szintén kutat ásatott, szivattyúval ellátta és ezen kútbél a kórháza vízvezetékkel berendezte. — A Kálvária hegy alatti sétányon s a szt. Anna kápolnatéren szintén szivatyus kutakat létesített, a komakút- és festökutat pedig szivatyusakká alakította át. A jeruzsálemhegyi kút létesítésére vonatkozó intézkedés most van folyamatban. Több helyeken, jelesen a külső püspökkert körül a kezdeményezője Plosszer István helybeli ügyvéd nevéről nevezett »Plosszer sétány" mellett — továbbá a Kálvária-hegy alatt, a Buhim-utczán át a vasúthoz vezető utón; — mégis a felső város részen a „Kis- kuti csárdá“-hoz vezető utón a legközelebbi múlt években sétányokat és üdülő helyeket létesített és azokat be is fásitotta, úgy a fő-utezán is faültetéseket eszközölt. Továbbá az utczák és tereknek nyári időszak alatt való öntözését elrendelte, köz- biztonság szempontjából pedig az éji lámpákat tetemesen szaporította. Az utókor számára megörökitjük, hogy az uj megyeház Yéghely Dezső kir. tanácsos alispánsága alatt 1886 évben építtetett. Ez idő szerint itt a legdíszesebb középület. Feljegyzésre méltónak találjuk, hogy a kegyesrendi gymnasium a városi polgárság áldozat készsége s Mosonyi Ruttner Sándor iskolaszéki elnök buzgó fáradozásai mellett 7. és 8-ik osztálylyal 1884-ik évben bővíttetett. ki, s ez által főgymnásiummá emeltetett. A -Szent-Anna és Szent László iskolák a legközelebb múlt években építtettek, a helybeli főpapság adományaiból. A Ranolder-utczában levő Angolkisasszonyok zárdája és leánynevelő intézete boldogult Ranolder János veszprémi püspök emlékét örökíti meg, ki e nevelő intézetet emeltette. Ezen intézet a folyó évben br. Hornig Károly megyés püspök nagylelkű áldozat készségéből polgári leányiskolával kibővittetett. Az Irgalmas-nővérek zárdáját és nevelő- intézetét szintén Ranolder János püspök épitettette, mely intézet a folyó évben báró Hornig Károly megyés püspök adományából díszes és minden tekintetben czélszerü kis- dedovodával bővíttetik ki. A tűztorony ujjá-épitése. A városi tanács a folyó év nyarán megejtett szakértői vizsgálatból azon tapasztalatra jutott, hogy az 1814-ik évben épült tűztorony ledőléssel fenyeget s a közbiztonságot veszélyezteti. Ezen körülményről a tanács s képviselőtestületnek jelentést tett s a képviselő testület folyó 1891. évi julius hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésben a városi tanácsot utasította, hogy 1. Alványok felállítása mellett a közveszélyes állapotot haladéktalanul szüntesse meg, a veszélyes részeket bontássá le. 2. A vizsgálat megejtéséhez szükséges tető-részek megbontása után, alaposan vizsgáltassa meg, hogy a torony javítást vagy újonnan való építést igényel-e ? 3. Utasította a tanácsot, hogy a toronynak jókarban helyezése akár javittás, akár újból építés által eszközölhető, mindkét esetben a torony eddigi stylszerü alakjának változatlanul való megtartására figyelemmel költség- vetést készítsen s azt a közgyűléshez további eljárás végett terjeszsze be. 4. Továbbá utasította a közgyűlés tanácsot, hogy a toronyba feljáró jelenlegi falépcső-háznak tűzveszélyes voltát szüntesse be és tüzmen- tes vas csiga-lépcsőzettel való átalakítása iránt is készíttessen költségtervezetet. — 5. Végre utasította a tanácsot, hogy tegyen javaslatot az iránt, vájjon a torony és vas csiga-lépcsöház építésével fri merülő költségek mely forrásból és mikép volnának az adózó polgárság érzékenyebb megterhelte- tése nélkül fedezhetők és kielégíthetők. Ezen utasítás folytán a tanács a torony lebontásához és újjáépítéséhez szükséges álványokal árlejtés mellett 500 írtért Kéz Antal veszprémi lakos ácsmester által kinek munkája minden tekintetben dicséretet érdemel, rövid napok alatt elkészítette, és miután az álványok segélyével megbontott torony fa-szerkezete korhadtnak és veszélyesnek találtatott, az egész torony tetőzetét lebontatta : Ezen alkalommal megejtett szakértői vizsgálat azon tényt konstatálta, hogy a torony koronája mellett a felső csúcson hatolt he a nedvesség, mely a farésznek kor- hadtságát okozta, mig a torony réz lemezei még hosszú idők viharai és rombolásainak ellent állni képesek lettek volna. (Vége köv.) Szombat, okt. 31 újdonságok' — A győri kir. tábla elnöke Veszprémben. A győri kir. tábla elnöke Erdélyi Sándor szombaton, a mint azt előre jeleztük, Veszprémbe érkezett, az idevaló bíróságok megvizsgálására. J\ vasútnál Csenkey Géza törvszéki elnök fogadta. Vasárnap tisztelgett előtte a bírói kar. Erdélyi Sándor itt tartózkodása alatt tüzetes szemle alá vette a törvényszéket és mindenre kiterjesztette a figyelmét. Laky Kristóf cs. és kir. kamarás szintén városunkba érkezett ez alkalomra s ismert készségével adott esetleges felvilágosítást azon ügyekben, melyek még az ő veszprémi elnöksége alatt indultak meg. Erdélyi Sándor tüzetes vizsgálat után teljes megnyugvással távozott körünkből — magával vive ama tényt, hogy nem ok nélkül számítják a veszprémi törvényszéket a mintabiróságok közé. A kir. ítélő tábla elnöke itt időzése alatt Csenkey vendége volt, aki ebédet is adott tiszteletére, melyre a biróság tagjait meghívta. — Segély az akai tüzkárosultaknak. Az akai tüzkárosultak javára veszprém- vármegye alispánjához a mai napig befolyt: Egeralja községtől 1 frt 32 kr. Br. Hornig Károly megyés püspök ur ő mtsga 100 frt. Szilasbalhás község 5 frt. Vajda Ödön zirczi apát 50 frt. A kegyes adományokért e helyen is köszönetét fejezte ki a megyei al- ispáni hivatal. — Dr. Réthy Ede, a veszprémi gyakorló orvosok egyik jeles tagja, honvéd ezredorvos, a novemberi előléptetések alkalmával I-ső osztályú ezred- orvossá léptették elő. A jeles orvosnak a katonai szolgálat terén való gyors előléptetése jól megérdemelt elismerés azért a buzgó fáradságáért, melylyel dr. Réthi katonai szolgálatban súlyos s fárasztó teendőit megoldani szokta. Az újabb előléptetéskor szívből üdvözöljük s hasonló gyors előmenetelt kívánunk neki a jövőre nézve is. — Zsinati küldöttek. A f. évi decz. 5-én Budapesten megtartandó ref. egyházi zsinati gyűlésre küldendő képviselőknek — a zalai evang. egyházmegyében — megválasztattak egyházi részről: nt. Tóth Gyula, n.-vázsonyi lelkész s esperes, világi részről pedig: ns. Ihász Lajos felügyelő urak. — Posta távírda tanfolyam Veszprémben. Holnap november 1-jén, a helyi posta-hivatal főnöki helyiségében megnyittatik az általunk már jelzett tanfolyam. Erre jelentkeztek s illetve fölvétettek: Öcsi Kálmán Veszprém, Czop Sándor Veszprém, Weisz Lipót Bakonybél, Hittler Izabella Székes-Fehérvár, Bossányi Gyula Veszprém, Par- rag Gyula .postamester Kenese, Pártay Gyula Székes-Fehérvár, Kolin Gizella Veszprém, Steinecker Teréz Kádárta, Szalay Gyula Eörs, Körössy Karola Szt-Mihálvfa, Vikár Zoltán Tapolczafő, Braun Irén Győr, Kozma Mária Pápa, Özv. Ede lányi Sándorné Tata. — Gyászhir. A megyei közélet egyik tevékeny tényezője s a megyei székváros intelligentiájának egyik legkiválóbb tagja Pöschl Káro\y nagybirtokos tegnapelőtt, szélhüdés következtében váratlanul kimúlt. A gyászhir osztatlan fájdalmat keltett városszerte s a család mély gyászában az összes polgárság őszinte részvéttel osztozik. Legyen örök álma csöndes, a tevékeny, áldásos élet után. A családi gyászlap igy hangzik: Özv. Pöschl Károlynó szül. Szenczy Sarolta, a maga, úgy leánya Mária, valamint sógorai Pöschl Ferencz, Antal, Ferdináod és az összes rokonság nevében is, mélyen szomorodott szivvel jelenti felejthetetlen férje, a gondos apa és testvér Nsgs Pöschl Károly nyug. miniszteri osztálytanácsos urnák, élete 67 ik, boldog házassága 29-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 29 én délelőtt 7212 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványa f. hó 31-én d. u. 4 órakor fog az alsóvárosi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozatott ugyancsak e hó 31-ón reggel 10 órakor fog a szent-Ferncz- rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatok Veszprém, 1891. október 29-én. Áldás és örök béke hamvaira! — A novemberi előléptetések a veszprémi honvéd tisztika rt sem hagyta érintetlenül. Csalány őrnagy ezredessé, llostássy és Audrovics Imre fő- hadnagygyá, Miklósi és Ungár tiszt- helyettesek hadnagyokká lettek előléptetve.
